Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Régi korok üzenete A múlt tárgyi emlőkéit mentik mindennapi munkájuk során a múzeumi restaurátorok. A ceglédi Kossuth Múzeum restaurátorai az ásatás során feltárt római kori leletanyagot konzerválják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Megalakult a néprajzi szakkör Népes diáktársaság gyűlt össze a napokban a ceglédi Kossuth Múzeum irodájában. A múzeum hozzáértő mun­katársai segítségével megala­kult a néprajzosok szakköre. A fiatalok az első találkozón a múzeum könyvtárával és gazdag néprajzi anyagával ismerkedtek, sok hasznos tud­nivalóra tettek szert. Elhatá­rozásuk, hogy felkutatják és megtekintik a fellelhető nép­rajzi értékeket Érettségi előtt Szalagavató bál Az abonyi Kinizsi Pál Gim­názium nappali és esti tagoza­tos, negyedikes tanulói szalag­avató bált tartottak a KlOSZ helyiségében, a nagyközség­ben. Ruhájúkon már viselik a hagyományos, évszám felira­tos kis szalagot s készülődnek a nagy erőpróbára, a néhány hónap múlva sorra kerülő érettségi vizsgára. KEDDEN Beszélgetés a karikatúráról A Kossuth Művelődési Köz­pont emeleti nagytermében, a kisgraftíoa-baráiok köre ren­dezésében kedden este hat órai kezdettel klubtalálkozót tartanak. A találkozó vendé­ge Dallos Jenő karikaturista, a Ludas Matyi munkatársa lesz. Az esten a karikatúrá­ról esik szó, a beszélgetést Dallos Jenő vezeti. Szívesen látnak minden érdeklődőt Rákóczi és Cegléd Múzeumi útmutató II. Rákóczi Ferenc születésé­nek közeli háromszázadik év­fordulójára készülődve, a ceg­lédi Kossuth Múzeum könyv­tárosa, Maczelka Tibor, több hónapos kutatómunkával ösz- szeállítást készített, amely az 1703—1711 közötti szabadság- harc ceglédi vonatkozásait időrendben foglalja össze. Munkájával a szocialista bri­gádok és az iskolák diákjai számára kívánt megfelelő se­gédanyagról gondoskodni azok­hoz a vetélkedőkhöz, amelye­ket a fejedelem életével és szabadságharcával összefüggő témakörben rendeznek a vá­rosban és a környéken. A kutató több tucatnyi könyvet, újságot, folyóiratot, levéltári dokumentumot nézett át, hogy felvázolhassa a kérdé­ses nyolc esztendő ceglédi eseményeit, a neveket és számadatokat. Kézirata végén függelékben sorolja fel az érdeklődök számára hozzáfér­hető forrásokat. Tenyésztés és felvásárlás Támogassák a tsz-ek Még több jószágot várnak a háztájiból Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatainak szocialista brigádvezetői megbeszélést tartottak a fővárosban, ame­lyen arról tárgyaltak, hogy a húsellátás növekvő feladatait össze kell hangolni az állatte­nyésztés teendőivel. A megbeszélésen Ceglédről részt vett Oroszvári Miklós, az Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat helybeli kirendeltségének és egyben Kossuth szocialista brigádjának vezetője. Felszóla­lásában ismertette a kirendelt­ség területén, Cegléden, Nagy­kőrösön és a ceglédi járás köz­ségeiben folyó állatfelvásárlási munkát és az azzal kapcsola­tos feladatokat. Elmondotta, hogy amíg a körzet területen 1970-ben a nagyüzemi gazda­ságoktól 25 ezer darab, a ház­táji és a kisárutennelőktől 10 ezer darab hízott sertést vásá­roltak fel, 1975-ben már a nagyüzemek 36 ezer, a kistermelők 30 ezer ser­tést adtak át. Az elmúlt ótéves terv ide­jén a körzetben kedvezően alakult az állattenyésztés. Most azonban kedvezőtlen tü­netek mutatkoznak. Csökken a tehén_ és az anyasertés állo­mány. Ezért, hogy az 1980-ra kitűzött népgazdasági tervet, az országos hústermelés i6 százalékos növekedésit bizto­sítani tudják, hatnatós intéz­kedéseket kell tenni. ' Oroszvári Miklós elmondot­ta, hogy már az első lépéseket megtették. Szoros kaocsolatoc építettek k; az állattenyészté­si felügyelőkkel, hogy a te­nyésztésre még alkalmas nő­ivarú szarvasmarhákat ne en­gedjék levágni, hanem a jó­A szolnoki rádió műsora FEBRUÁR 16-TÓL 22-1«. Hétfő: 17.00—19.00: Műsor­ismertetés, hírek. Fórum a szolgáltatásokról — a stúdió nyilvános műsora. Az adás telefonszáma: 11—903. Alföl­di krónika. Tánclépésben. Hírösszefoglaló, lap- és mű- sorelőzetes. Szlovák műsor. Kedd: 17.00—18.30: Műsor- ismertetés, hírek. Munkás- portré — Petri Ferenc ri­portja. A békésszentandrási népdalkor summásdalokat énekel. Családi körben — Pál- réti Ágoston riportja. Kedvelt operettmelódiák. Alföldi kró­nika. A Deep Purple együttes felvételeiből. Hírösszefoglaló, műsorzárás. Szerda: 17.00—18.30: Műsor­ismertetés, hírek. Jegyzet. Pár perc dzsessz. Farmer és nyak­kendő — ifjúsági magazin, szerkeszti Forró Tamás. Al­földi krónika. Könnyűzene Horváth Jenő szerzeményei­ből. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. Hétköz­ben — szerkeszti Sóskúti Jú­lia. Alföldi krónika. Beat.pa- rádé. Hírösszefoglaló, mű­sorelőzetes. Péntek: 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. Bélyeg­zőóra a kisújszállási sajtgyár­ban — Keresztes Agnes ri­portja. A kisújszállási citera- zenekar és Tűk Zsigmond fel­vételeiből. Néhány perc tudo­mány. Lemezalbum: Bay Ci- fi> Roller — Zentai Zoltán műsora. Alföldi krónika. Nó­takedvelőknek. Hírösszefog­laló. lap- és műsorelőzetes. Szombat: 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. Zenezu- hatag — Szerkesztő: Forró Tamás. Hétvégi kaleidoszkóp — műsorvezető: Kovács Kata­lin. Vasárnap: 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. 10.00—10.30: Szlovák műsor. Szerkesztő: Zelman Ferenc. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. szágállomány szaporítására használják fel. A sertéstenyésztéssel kapcso­latban arra kérik a felettes szerveket: igyekezzenek oda­hatni, hogy a termelőszövet­kezetek jobban segítsék tagja­ik háztáji sertéstenyésztő mun­káját alömszalma, fu/ar és egyéb juttatásokkal, és a hí­zott jószágok értékesítésében is legyenek segítségükre. A ceglédi kirendeltség 1975- ben a körzetben 66 ezer 128 darab sertést és 5 ezer 500 szarvasmarhát vásárolt fel, ami a korábbi évek felvásár­lásaival szemben emelkedést mutat. A további hizlaiási szerződéskötések szépen ha­ladnak. A 95—118 kilós sertések átvételi árát január 1-től 25 forint 50 fillérre emel­ték, takarmány és táptakarmány korlátlanul kapható. Így kell továbbra is biztosítani a jó­szágnevelési és hizlaiási lehe­tőségeket és a tenyésztési ked­vet, akikor maradéktalanul teljesíteni tudják a népgazda­ság célkitűzéseit, a húsellátás javítását. K. L. Tápiógyörgyén szerepeltek Muzsikáljunk együtt! Hangversenyt rendezett a tápiógyörgyei körzeti zeneis­kola, Muzsikáljunk együtt! címmel. A hangversenyen fellépett az abonyi Bihari Já­nos Zeneiskola tizenkét ka­maraegyüttese is. Műsorukat a közönség nagy tetszéssel fogadta. Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hím A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CEGU íOS RÉSZI XX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1976. FEBRUAR 14., SZOMBAT A vásárlók: kiskertesek Jövedelmező a szakismeret Az idei, sorrendben a 19. mezőgazdasági könyvhónap al­kalmából öt kiadó összesen negyvenegy szakkönyvet jelen­tetett meg, 350 ezer példány­ban. Az érdeklődök valameny- nyi rétegét kielégítő, bőséges választék fogadására a ceglédi könyvesbolt is felkészült. Ju­hász Károlyné üzletvezető a szállítmányok beérkezésével és a forgalommal is elégedett. Mint elmondotta, eddig legke­lendőbb a Tizenkét hónap kerti munkái című könyv volt. Tíz nap alatt százötven pél­dányt vásároltak meg belőle, csaknem ugyanennyit vittek el az érdeklődők Kriszten György szőlőlugasokról szóló kis köny­véből, s nagy 6ikere volt So­mos András akadémikus zöld­ségtermesztési kézikönyve új kiadásának. Az állattenyész­tők „slágerkönyve” a Haszon- galamb-tenyésztés volt, s vár­hatóan hasonló rangot vív majd ki magának a napokban érkező nyúltenyésztési kézi­könyv is. Általában kelendő volt a Kertünk, házunk, ott­honunk és a Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozat. A bolt készletei megfele­lőek, s feltehetőleg az utánrendelések is időben érkeznek majd. A város egyetlen könyves­boltjának dolgozói, a Jókai Anna brigád tagjai, úgy lát­szik, jól ismerik a keresletet. Anélkül, hogy csökkenteni akarnánk jogosan kiérdemelt dicséretük értékét, mégis ki­jelenthetjük: sajnos, viszony­lag könnyű dolguk van. A ta­valyi mezőgazdasági könyv­hónapon mindössze huszon­nyolcezer forint értékű köny­vet adtak el. Ceglédnek 38 ezer lakosa van! Fejenként tehát körülbelül hetven fillért köl­töttünk arra, hogy megszerez­zük a több termést, több jö­vedelmet és magasabb élet- színvonalat hozó tudást. Per­sze, nincs mindenkinek kert­je, háziállata. Viszont van a városban kétezerkétszáz ter­melőszövetkezeti tag, s ha csak ők vettek volna mezőgazdasá­gi könyveket, akkor sem jut­hatna tizenhárom forintnál több kiadás egyre-egyre. Min­denesetre megnyugtató, hogy az idei vásárlási kedv —szám­szerű összesítések még nincse­nek — eddig nagyobbnak lát­szanak a tavalyinál. A remény jogosságát nemcsak az eladók tapasztalata, hanem az a tény is táplálja, hogy a ceglédiek olvasó emberek. A bolt átlagos havi for­galma több mint kétszáz­ig ezer forint. Ebből 80 ezer forint értékű könyvet a huszonnyolc állandó bizo­mányos ad el. Az ő szerepük a mezőgazda­sági könyvhónapon különösen fontos. Az üzlet egyetlen ki­rakatát kell tulajdonképpen megnövelniük munkahelyi üvegszekrényeikkel, árusító­asztalaikkal. Mert bizony ke­vés a reklám. A jól sikerült plakátok, prospektusok csak az üzletben szerezhetők meg. Magyarán szólva: az kap rek­lámanyagot, aki már betért a boltba könyvet vásárolni. Mert ugyan dicséretes, hogy a tan­gazdaság üzemegységeiben al­kalmi könyvárusítást szervez­tek és a Török János Mező- gazdasági Szakközépiskolában szakmai vetélkedő és könyv­vásár lesz, a Kossuth Terme­lőszövetkezetben pedig állan­dó bizományos van, de mi tör­ténik azokkal, akik máshol dolgoznak vagy tanulnak? Hogyan szerez tudomást a mezőgazdasági könyvekről az, ,aki könyvesboltba jóformán soha, de áruházba elég gyak­ran jár? Nincs semmi baj, mondhatnánk, . hiszen ott is van könyvárusítás. Van, ez igaz. El is fogy évenként vagy hatszázezer forint ára könyv. És ez jó dolog. De az már ke­vésbé, hogy február 10-én egyetlen darab mezőgazdasági köny­vet sem lehetett a szövet­kezeti áruházban meg­kapni. A könyvhónapot itt húsz da­rab Tizenkét hónap kerti mun­kái című — az előzőekben már említett — könyv jelentette, valamikor február legelején. S hogy ez pillanatok alatt elfo­gyott, a könyvhónap is meg­szűnt. Vörös Andrásné, az áruház illetékes osztályvezető­je, teljesen tanácstalan. A meg­rendeléseket idejében elküld­ték a Könyvértékesítő Válla­lathoz. Ügy látszik, hiába. A kialakult helyzet alapján joggal tehetjük fel a kérdést, miszerint a könyvesbolti for­gatóm növekedése nem az áru­házi könyvhiánynak köszönhe­tő-e inkább, mint a városi ol­vasókedv fokozódásának? Re­mélhetőleg nem. Hiszen a vá­rosiasodás előrehaladtával ész­revehetően növekszik a ker­tészkedés utáni vágy, s a me­zőgazdasági könyvhónap fő vásárlói éppen a kiskertesek. Nekik szól egyébként az ösz- szes mezőgazdasági könyv ti­zenhét százaléka, s ez jó arány. S ha valakit még ez sem csábítana kertészkedésre, a szakkönyvek szeretetére, an­nak Karel Capek, kitűnő cseh író néhány éve megjelent A szenvedelmes kertész című könyvének egy mondatával ad­hatunk tanácsot: „A számos közkeletű elképzelés ellenére a kertész nem magról terem, nem is hajtásból, hagymából, gumóból, levéldugványból fej­lődik, hanem a tapasztalatok, a környezet és a természeti viszonyok alakítják ki.” De ha már kialakult, olvas­nia kell, és nemcsak ezt az egy könyvet. Farkas Péter Költözik a gyermekkönyvtár Február 24-tól az új helyen Julianna-napra A szabadban fagy, de itt, a ceglédi Városgazdálkodási Vál­talat üvegházában pompás tavasz van. Illatozó jácintos sere­ge nyílik, virágzik a begónia, üde zöldek a dísznövények. Ju­lianna és Zsuzsanna napra nevelik a legszebbeket. A képen: Török Tamásné és Kazai Imréné. az Angela Davis szocialis­ta brigád tagjai a cserepes dísznövényeket gondozzák. Józsa András felvétele Cegléden, a városi-járási könyvtár gyermekrészlegében február 16-tól 23-ig szünetel a kölcsönzés. A könyvtárosok ezt az időt használják fel az átköltözésre a piactéri új gyermekkönyvtárba. Az új he­lyen február 24-én, kedden délután két órakor megkezdő­dik a kölcsönzés. A Szabadság téri épületben, az elköltöző gyermekrészleg helyén, felnőttek számára lé­tesítenek olvasótermet. TÖMEGSPORT Százak indultak a versenyeken ELKÉSZÜLT AZ IDEI PROGRAM A járási-városi sportfel­ügyelőség mellett működő szakszövetségek és a szakma­közi bizottság közös rendezé­sében Cegléden tavaly is szer­vezett körülmények között, a városi bajnokságokban spor­tolhattak az intézmények, vállalatok dolgozói, összesen 2200-an vettek részt a külön­böző versenyeken, s ezenkí­vül 3500-an vállalataik — KÖZGÉP, Cipőipari Vállalat, Lenin Tsz, Állami Gazdaság, ÉVIG, Vasipari Szövetkezet, PENOMAH, Zöldség- és Gyü­mölcsfeldolgozó Vállalat, Má­jus 1. Ruhagyár — házi baj­nokságain indultak el. — Hol jó a tömegsport? — kérdeztük Száraz Györgytől, a sportfelügyelőség munka, társától, a szakmaközi bizott­ság sportfelelősétől. —1 Az élenjárók között a KÖZGÉP-et, az EVIG-et,. a Cipőipari Vállalatot és a Vas­ipari Szövetkezetei kell emlí­tenem. Az utóbbi időben, ör­vendetesen a Május 1. Ruha­gyárban is egyre rendszere­sebb a testedzés. A város tö­megsportját a jövőben még aktívabbá kell tennünk. Eh­hez az eddiginél is nagyobb segítséget kérünk a vállala­toktól. 1975-ben a következő sport­ágakban rendeztek versenye­ket, melyekben a KÖZGÉP i ! szerezte a legtöbb első helye­| zést: Győztesek: Asztalitenisz-csapat: női: Posta. Férfi: Vasipari Ktsz. Az egyéni bajnokságon az összetett pontversenyt a Pe­dagógus-szakszervezet nyerte meg. Tekecsapat: KÖZGÉP. Kézilabda: női: Cipőipari Vállalat. Férfi: KÖZGÉP. Kispályás labdarúgás (ösz- szesen 74 csapat indult el): női: Cipőipari Vállalat. Férfi: KÖZGÉP. Nagypályás labda­rúgás: Lenin Tsz. Lövészet: Volán. Sakk: Földhivatal. — Az ebben a számban megrende­zett megyei döntőn: 1. Földhi­vatal, 2. KÖZGÉP, 3. Állami Tangazdaság. A felsoroltakon kívül sor került még: a mezei futóver­senyre 116, két alkalommal a kocogónapra, 440 női és 620 férfi résztvevővel. Mint Száraz György elmon­dotta, hasonló programot tér. veztek erre az évre is, azzal a különbséggel, hogy az asz­taliteniszezők küzdelme — mint régebben — újra két­fordulós lesz, s lövészetben egyéni győzteseket is hirdet­nek. U. I*

Next

/
Oldalképek
Tartalom