Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

1976. FEBRUÁR 3., KEDD %Mú<m Tanácskozás a mesterséges holdak adatainak hazai hasznosításáról A mesterséges holdak föld­felszínről készült adatainak hazai hasznosításáról kétnapos előadásorozat kezdődött hétfőn az MTESZ központi asztronau­tikai szakosztálya szervezésé­vel, a technika házában. A ta­nácskozáson részt vevő meteo­rológusok, geológusok, hidroló- gusok és agrárszakemberek megvitatják, hogy a szovjet és az amerikai műholdak felvéte­leit a gyakorlatban hogyan le­het a népgazdaság számára felhasználni. Eddig főként a meteorológiában hasznosítot­ták ezeket az adatokat, az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat 1968 óta használja fel előrejel­zései elkészítéséhez a műhol­dakról készített felvételeket. Most, mint a tanácskozás rész­vevői is megállapították, lehe­tőség van rá, hogy más ágaza­tokban — így például a mező- gazdaságban iS —, alkalmaz­zák a mesterséges holdak ada­tait. A népek barátságának ünnepi hetei Hétfőtől a Budapesten te­vékenykedő külföldi szocialis­ta kulturális intézmények, együttműködve a II. kerületi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ II. kerületi bizottságá­val, ünnepi heteket rendeznek a népek barátsága jegyében. A program keretében kiállítá­sok, filmvetítések. Ismeretter­jesztő előadások mutatják be az érdeklődőknek a Szovjet­unió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és. az NDK éle­tét, művészetét. Megalapozott változások az MHD váci gyáregységében A konténer gazdaságos A Magyar Hajó- és Daru- gyár váci gyáregységében új konténergyártó sor épül. E tö­mör beruházási hír mögött több éves tapasztalat elemzése és az erre épülő megfontolt elhatározás húzódik meg. Cserkaszky Antal főmérnök­kel az előzményekről és a vár­ható következményekről be­szélgettünk. Ösztönzés új beruházásra — Mit bizonyítottak az el­múlt évek? — A tervidőszak végére nyilvánvalóvá vált, hogy az el­sősorban szovjet exportra ké­szített oldalkocsi gazdaságta­lan tennék. Az ok többrétű: a gépkocsik elterjedése, a 25 ezer darabos, gazdaságtalan szérianagyság és végül az a tény, hogy hasonló okok miatt megszűnt a csepeli motorke­rékpár-gyártás, amihez a mi termékünk kapcsolódott. Jel­lemző adat, hop? míg 1971-ben csaknem 94 millió forint érté­kű oldalkocsit szállítottunk a Szovjetunióba, addig ez az ér­ték 1975-ben nem érte el a 49 és fél milliót, amit már az első félévben teljesítettünk. Ezért a saját érdekeinkét és á gazdaságtalan termékek gyár­tásának megszüntetését ösz­tönző párthatározatot figye­lembe véve, gyakorlatilag föl­számoltuk az oldalkocsigyár- tást. — És a konténerek? — Ez a választásunk sike­resnek bizonyult. A nemzetkö­zi szabványoknak megfelelő, szállító járművekre rögzíthető, gyors átrakodásra, gazdaságos, biztonságos tárolásra egyaránt alkalmas, acélszerkezetű, 20 tonna teherbírású konténerek nem csak belföldön keresettek. A jó minőségű terméket tőkés piacon is megfelelő árért tudtuk eladni, s a világgazda­sági helyzet változásai köz­ben is gazdaságosnak bizo­nyult. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy az 1971. évi 30,5 millió forint értékű konténer­rel szemben tavaly több mint 79 millió volt a tőkés exportra gyártott konténerek értéke. — Nyilván ez az eredmény adott ösztönzést az új beruhá­zásra. — Valóban így volt. A most lezárult ötéves tervidőszak ele­jén föl kellett ismernünk, hogy o Itapacitásunknak csaknem felét lekötő oldalkocsigyártást nem szabad tovább folytatni. S az eredmények alapján ma­gától adódott a megoldás: ki kell bővítenünk a bevált kon­ténerek termelését. Ezzel to­vább növelhetjük a népgazda­ság számára is igen fontos tő­kés valuta bevételt. Az elha­tározás nyomán bankhitellel megindult a második konté­nersor építése, és várhatóan ez év második felében be is lép a termelésbe. Fokozódó hatékonyság — Hogyan teremtenek a megnövekvő kon ténergy ár tűs­höz munkaerőt? — Külső felvételre alig szá­míthatunk. Ezért belső átcso­portosításra van szükség. .Mi­vel az oldalkocsi lényegében már tavaly fél évben kifutott, idejében megindulhatott azott dolgozók átképzése. Ennek el­lenére áz új sor gondokat je­lent majd. A gépek termelé­kenysége igen nagy. hiszen a legkorszerűbb tisztító, hegesz­tő, prés és élhajlító, valamint festő berendezéseket szereztük be. A munkaerő belső tartalé­kait ösztönző bérezéssel kíván­juk teljes mértékben kiaknáz­ni. A munkahelyek túlnyomó többségén teljesítménybérezést alkalmazunk, s ahol a dolgo­zók jó munkája meghatározó lehet, mint például a festők­nél, ott minőségi prémiumot is kitűzünk. — Milyen elképzelésekkel kezdik az új ötéves tervidő­szakot? — A tervek szerint 1976-ban termelési értékünk meghalad­ja a 255 millió forintot. Ebből a tőkés exportra szállítandó konténerek értéke több mint 133 millió. A teljes termelési értékünk a tervidőszakban meghaladja az 1,5 milliárd fo­rintot, s ennék több mint két­harmadát teszi majd ki a tő­kés konténerexport. Részben a már meglevő rendelésekre ala­pozunk terveinknél. A mosta­ni széria megrendelője a SEA Containers Inc. nevű nemzet­közi konténerkölcsönző társa­ság, mely a világ szinte min­den pontján rendelkezik lera­katta!. Konténereink a váci állomásról a tránszszibériai útvonalon japán depóba kerül­nek, s onnan már áruval meg- rakóttan jutnak vissza t. Euró­pába vagy éppen Amerikába, Ausztráliába. 1976-bán, az év végéig meginduló új gyártó­sor teljesítményére is számít­va, összesen mintegy 2200 kon­ténert készítünk, s ebből 1500 darabot szállítunk ennek a cégnek. A belföldre készülő mennyiséget is levonva, körül­belül 200 darabnyi szabad ka­pacitásunk marad. A VOLVO cég 1977 első negyedévére már jelentkezett megrendeléssel, s ha addig más vevőt nem talá­lunk, ezt a mennyiséget nekik adjuk. A piacon az áruszállít- mányozás és ezzel' összefüg­gésben a konténerek iránti ér­deklődés növekedésére számí­tunk. Mivel mi a tőkés vetély- társaknál jobb és olcsóbb kon­ténereket kínálunk, reméljük, újabb vevők is jelentkeznek majd. Erre szükségünk is lesz, mert a két gyártósor kapaci­tása együttesen az évi 3500 konténert is túl fogja haladni — összegezte a terveket, re­ményeket Cserkaszky Antal főmérnök. Az érdekek találkozása A Magyar Hajó- és Daru­gyár új beruházása tehát a termékszerkezet egyszerűsíté­sének, a gazdaságos profil ki­alakításának jegyében szüle­tett. A végleges átállás bizo­nyára nem lesz zökkenőmen­tes, hiszen a tőkés exportra kerülő termék és az ezt elő­állító korszerű gépek megfele­lő szakmai felkészültséget Igé­nyelnek. Erre a korábban ol- dalkocslt gyártó munkások­nak Is át kell állniuk. Végső soron azonban hármas érdek találkozik az elképzelések si­keres megvalósítása esetén: a dolgozók megfelelő anyagi el­ismerésben részesülnek, a vál­lalat gazdaságos, keresett ter­mékkel léphet ki a világpiac­ra, s ezáltal a népgazdaság tőkés exporttervének megva­lósítását is elősegíti. Lakatos Tamás Egy tanácskozás margójára Lehetőség a korszerű termelési módszerek alkalmazására Rögösebb terepen, változatlan dinamizmussal Mit mutat megyénk mező- gazdaságának mérlege, ha az utóbbi öt esztendő — a ne­gyedik ötéves terv — eredmé­nyeit latba vetjük? Szemel­vények a statisztikából: Tavaly 68 824 hektáron érett be a búza, 9232 hektár­ral nagyobb területen, mint 1970-ben; a termésátlag 33 mázsa volt hektáronként. Míg öt éve a fölvásárió vállalat 9204 vagon kenyérgabonát vett át a gazdaságoktól, 1975- ben 18 316 vagonnal. Legfon­tosabb takarmánynövényünk, a kukorica termőterülete 2254 hektárral nőtt: kevés hí­ján 90 ezer hektárról taka­rították be a kukoricát a me­gyében a legutóbbi őszön; a fölvásárolt termény mennyisége megkétszere­ződött öt év alatt, megha­ladta a 8000 vagont. Az iparszerű növénytermesz­tési rendszerek térhódítására jellemző, hogy tizenegy ága­zatban tizenkilenc rendszer technológiáját alkalmazták, s hogy a kukoricánál marad­junk: e növény felét rend­szerben termesztették. Mi jutott a központi áru­alapba az állattenyésztés jó­voltából? Míg 1970-ben 68 és fél ezer hízósertés, tavaly, egészen pontosan 229 367 hí­zó — 334 százalékos az emel­kedés —, az öt évvel ezelőtti 26 és fél ezer vágómarhával azonban tavaly csaknem ezer­rel több, két és félszeresére, 165 ezer mázsára nőtt a föl­vásárolt baromfi mennyisé­ge, a tojás 14 millióról 15 millióra, a tej 720 ezer hek­toliterről 860 ezer hektoli­terre, a szerződés szerint át­vett zöldség 12 ezer vagonról 15' 660 vagonra nőtt. S nézzük a dolgok pénz­ügyi oldalát: a Pest megyei termelőszövetkezetek halmo­zott termelési értéke 1970- ben 5 milliárd 522 millió fo­rint volt, tavaly 11 milliárd 173 millió, nyeresége 772 mil­lióról 1 milliárd 68 millióra emelkedett ez időszak alatt. Némi elmaradás mutatko­zik a gyümölcsöstelepítés­ben, az előirányzottnál na­gyobb mértékben apadt a szőlőterület — 27 és fél ezer hektárról 24 ezerre —, a ter­mésátlag azonban 27 má­zsáról 29 mázsára nőtt. Ha­sonló a helyzet a zöldségter­melésben, a terület valame­lyest szűkült, a hozamok vi­szont — elsősorban a gépesí­tett termelésű káposztafélék, zöldborsó, paradicsom, sárga­répa termésátlaga — emel­kedtek. Mezőgazdaságunk tehát teljesíteti« legutóbbi öt­éves tervét, s a számok imponáló fölívelésről ta­núskodnak. Erről szólt Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese azon a négynapos tanácsko­záson, amelyen a megye mezőgazdaságának vezető szakemberei — többségükben tsz-elnökök — adtak találko­zót egymásnak. A budapesti Kertészeti Egyetemen rende­zett eszmecsere a korábbi évek tsz-elnöki tanfolyamainak he­lyébe lépett, csakhogy válto­zott a jelleg, bővült a résztve­vők köre, hiszen ez alkalom­mal nemcsak a közös gazdasá­gok, hanem az állami gazda­ságok, az élelmiszeripari vál­lalatok, a mezőgazdaságban érdekelt intézmények s a po­litikai, társadalmi szerveze­tek képviselőit is meghív­ták. Fölmérni a megtett utat... ez csak egyik témája volt e szakmai fórumnak. Nagyobb­részt — természetesen — ar­ról esett szó, hogy mit vár a népgazdaság az elkövetkező ötéves terv­periódusban termelőszö­vetkezeteinktől. Kilátástalan vállalkozás len­ne, akárcsak fölvázolni is mindama szakmai s társadal­mi-gazdaságpolitikai vetüle­tű témát, ami az előadáso­kon s a késő estébe nyúló diskurzusok keretében színre került. A pénzügyi szabályozók vál­tozásáról, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséről, a hitelpolitikai irányelvekről kaptak átfogó tájékoztatást a megyénkbeli gazdaságok élén álló szak­Meggyőzéssel példamutatással Az MSZMP budai járási bizottságának cselekvési programjáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága útmutatásának megfelelően, az V. ötéves terv sikeres indu­lásához, a hatékony gazdál­kodás, az ésszerű takarékos­ság elősegítésére a járási pártbizottságok is kidolgozták 1976. évi cselekvési program­jukat. Az MSZMP budai já­rási bizottságának cselekvési programja és a legfontosabb, megoldásra váró feladatokra irányítja a kommunisták fi­gyelmét. Intenzív fejlődést A IV. ötéves tervben a já­rásban 42 százalékkal emel­kedett a termelékenység. El­ső hallásra jól hangzik. Ám ha hozzátesszük — mint a já­rási pártbizottság ülésén —, hogy ez idő alatt a termelő­alapok viszont 98 százalékkal növekedtek, a feladat is mind­járt nyilvánvaló: fokozni kell a termelés hatékonyságát, nö­velni a termelékenységeit. A pártbizottság megjelölte a fenti célhoz vezető utat is, ar­ra ösztönözve a vállalatok, üzemek vezetőit, hogy készít­senek cselekvési programot, s ebben fordítsanak nagyobb figyelmet az üzem- és mun­kaszervezésre, a kapacitás jobb kihasználására, a ter­mékszerkezet korszerűsítésére, a készletgazdálkodás javításá­ra, a tervszerűbb, jobb mun­kaerő-gazdálkodásra, a gyárt­mányfejlesztésre, a beruházá­si tevékenység javítására, va­lamint az anyag- és energia­takarékosságra. Exporttevé­kenységgel foglalkozó vállala­toknál tanácsos kidolgozni hosszabb és rövidebb távra szóló exporttermelési progra­mot. A beruházási tevékenység javítására, a határidők betar­tására nemcsak az országos energiaellátás szempontjából nagy fontosságú százhalom­battai építkezéseknél van szükség, hanem valamennyi ipari létesítménynél, az MGM diósdi gyára rekonstrukciójá­nál éppúgy, mint a PEMÜ zsámbéki gyáregységében, a Budai Tégla és Cserépipari Egyesülés bővítése alatt levő pilisborosjenői és törökbálin­ti gyáregységében, stb. Mit tehetnek a kommunis­ták a fenti, gazdasági célok eléréséért? A pártmunka sa­játos eszközeivel — a nevelés, a meggyőzés, a mozgósítás fegyverével —, a munkafe­gyelemben és intenzitásban, a minőségjavításban mutatott jó példával, rengeteget tehet­nek. Vegyük például a diósdi csapágygyár rekonstrukcióját, amely az építési beruházások elhúzódása miatt a tervezett­nél nehézkesebben halad. A határidő betartása azon is mú­lik, megtesznek-e a gyár dol­gozói mindent az import­gépek megfelelő elhelyezé­séért, mielőbbi felszerszámo- zásáért. Az új, nagy teljesít­ményű automaták kezelése megfelelő szakmai felkészült­séget — vagyis a szakmunká­sok továbbképzését igényli. Ebben ugyancsak a kommu­nista munkásokra vár az út­törő szerep. Több húst, tejet vár a fogyasztó Az iparhoz hasonlóan, nagy feladatok várnak a mezőgaz­dasági üzemekben dolgozóikra a következő években. A nép- gazdasági érdek mindenek­előtt az alaptevékenység gyor­sabb ütemű fejlődését köve­teli a termelőszövetkezetek­től, mert csak így képesek a növekvő fogyasztói igényeket kielégíteni. Mi a helyzet jelenleg? A járás nagy költséggel épített szakosított állattenyésztő te­lepei még nincsenek teljesen benépesítve. A mezőgazdasági üzemek most naponta 10—13 ezer liter tejet termelnek a járásban, holott a szükséglet 30—35 ezer litert tesz ki, s így az ellátást az ország más vidékeiről kell biztosítani. A tejtermelés fokozásához egy­aránt szükség van az üres is­tállók betelepítésére, és a te­henenként! tejhozam növelé­sére a jelenlegi 2800 literes évi átlagról! A járási pártbizottság azt várja a mezőgazdaság kom­munista szakembereitől, hogy figyeljenek fel az alábbi el­lentmondásra: míg a munka technikai fettételei az elmúlt ötéves tervben 264 százalék­kal javultak, addig a techno­lógiai színvonal alig-alig emelkedett. Legyenek a ter­melőszövetkezeti pártszerve­zetek kezdeményezői annak, hogy erősödjék a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolata, ösztönözzék a gazdasági veze­tést olyan terv készítésére, amelyik a háztáji árutermelés korszerűsítését és növelését szolgálja, s tegyenek meg mindent e terv végrehajtása érdekében, A meggyőzésnek nagy sze­repe van a népgazdasági igé­nyek kielégítésében olyan fon­tos kultúrnövények termesz­tésénél, mint a cukorrépa, a napraforgó és a zöldség. Eb­ben a járásban, amely a fő­város ellátási övezetéhez tar­tozik, a zöldségtermesztés kü­lönösen fontos, ezért a járá­si pártbizottság azt várja, hogy a gazdaságok legalább ugyanolyan területen termesz­szenek zöldséget, mint 1975- ben. / Okulni a hibákból Az év eleje mindig a szám­vetés, a tanulságok levonásá­nak korszaka. Az ipari és me­zőgazdasági üzemekben, vál­lalatoknál működő pártbizott­ságok, pártvezetőságek ilyen­kor értékelik az előző évi munkát. Az idén nagyobb időszak kerül mérlegre: a IV. ötéves terv. Van mit értékel­ni, elemezni, mert csak így okulhatunk a hibákból, s így hasznosíthatjuk a jó tapasz­talatokat. Azokra pedig külö­nösen szükség van az. 1976. évi cselekvési program kidol­gozásánál. Nyíri Éva emberek, több más előadó között dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes teremtett lehető­séget az országos kitekintés-1 re, ismertetve a mezőgazda­ságunk egészére váró felada­tokat. Mi jut ezekből Pest megyére? Néhány tétel: a ka­lászosok és a cukorrépa ho­zamát évente 3—4 százalék­kal, a kukoricatermést 5—8 százalékkal, az olajos növé­nyek és a szálastakarmány­növények termését 8—10 százalékkal, a burgonyater­mést 15—20 százalékkal kell növelni. Alkalmazkodva a népgazdaság igényeihez, 5-—5 százalékkal kell növelni a búza és a zöldségnövények, 15 százalékkal a pillangó­sok termőterületét, már az idén 5000 hektáron kell ter­meszteni cukorrépát, 3400 hektáron napraforgót, 1980- ig 5000 hektáron friss fo­gyasztásra, 11 500 hektáron konzervipari feldolgozásra szárit zöldséget, 250 ezer négyzetméterrel — összesen 1 miliió négyzetméterre — nö­velni a fólia alatti primőr­termőterületet. Az állattenyésztésben a belterjes irányú tovább­fejlesztésre törekedve, a következő tervidőszak vé­géig 9,5 százalékkal kell gya­rapítani a tehénállományt, 29 százalékkal növelni a tej­termelést, fejleszteni a ser­tés- és baromfitenyésztést... Nyilvánvaló, hogy a gaz­dálkodás terepe rögösebb, mint korábban volt, s hogy gazdaságaink a fejlődés ko­rábbi iramát tartani tud­ják — márpedig ez elvárható, ez a cél —, ahhoz mielőbb a szükségletekhez jobban iga-, zodó termelési szerkezet meg­teremtésére, a munka haté­konyságának fokozására ser­kentik gazdaságainkat. Az új ár- és pénzügyi szabályozó- rendszer az eddiginél na­gyobb mértékben ösztönöz a? ésszerű eszköz- és élő­munka-takarékosságra, a ve­zetés, továbbá az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak emelésére. Miként a tanácskozáson többen is hangsúlyozták: me­zőgazdaságunkban az utóbbi két évben történt termelő­szövetkezeti egyesülések so­rán kialakultak azok az I üzemi méretek, amelyek megfelelő keretet és le­hetőséget teremtenek a modern technika és a korszerű termelési mód­szerek alkalmazásához. Az összpontosított anyagi­műszaki és szellemi erők új fejlődési szakasznak nyit­nak utat, mint erről a ta­nácskozás tapasztalatait ösz- szefoglalva Balogh László, a Pest megyei Pártbizottság titkára is szólt, kiemelve, hogy egy-egy gazdaság ter­vének elkészítésében s maj­dan megvalósításában a me­gyei pártbizottság cselekvé­si programjának megfelelően — számottevő feladat jut a dolgozók egyharmadát össze­fogó szocialista brigádoknak, a pártszervezeteknek. A kö­zeli napokban, amikor a ter­melőszövetkezetekben a leg­főbb tanácskozo-döntő tes­tület, a közgyűlés elé ter­jesztik a zárszámadást, s egyúttal, avagy, a következő alkalommal az idei terveket, számbaveszik, hogy a megyei programból, tennivalókból mi az a hányad, amit vállalniok kell, akár az iparszerű ter­melési rendszerek körének bővítéséről, a zöldségtermesz­tés, szarvasmarhatartás fej­lesztéséről — természetesen mindenkor a helyi adottságok szerint —, a szőlő és gyü­mölcsültetvények rekonstruk­ciójáról, a közellátásban föl- becsülhetetlen szerepet játszó háztáji gazdálkodás támoga­tásáról, avagy a közműve­lődés ügyének pártolásáról essék szó. A. Z. i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom