Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-03 / 28. szám

2 ’kMAan 1976. FEBRUAR 3., KEDD Luanda zászlódíszben Harcunk igazságos, a győzelmet nem lehet elvitatni tőlünk Agostinho Neto felszólalása A luandai nemzetközi szoli­daritási értekezlet hétfői meg­nyitó ülésén az első felszólaló Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA elnöke volt. Többek között kifejtette: — A konferencia, amelyen több mint 80 nemzeti és nem­zetközi szervezet küldöttsége képviselteti magát, ékesszóló bizonyítéka annak a széles kö­rű nemzetközi szolidaritásnak, amely az angolai nép igazságos harcát kíséri. Az imperializ­mus veszélyes ellenfelet lát az MPLA-ban, és jogosan, hiszen a mozgatóm fő politikai célja­ként az imperializmus, a kolo- nializmus és a faji politika el­leni harcot jelölte meg. Az an­golai nép ellenségei nem akar­ják megérteni, hogy harcunk igazságos, s a győzelmet nem lehet elvitatni tőlük” — mon­dotta Neto. Neto az angolai nép nevében köszönetét mondott a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág önzetlen segítségéért, majd Peking politikáját bírál­va rámutatot, hogy Kína a tör­vényes kormány ellenfeleinek oldalára állt. Leonyid Brezsnyev üdvözlete A szolidaritási értekezlet részvevői nagy tapssal fogad­ták Leonyid Brezsnyev üzene­tét, amelyet a szovjet delegá­ció vezetője ismertetett: „Forrón üdvözlöm az ango­lai nép harcával való szolida­ritás rendkívüli nemzetközi konferenciájának résztvevőit, akik az Afro-ázsiai Szolidari­tási Szervezet kezdeményezé­sére ültek össze. A szovjet nép minden jóaka­ratéi emberrel együtt üdvözöl­te az új Angola megszületését. Az angolai nép élcsapata, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom vezetésével bátor és hosszú harcban vívta ki a füg­getlenséget. A népek szabadságának el­lenségei azonban fellépnek a fiatal afrikai államok el­len. Ütőerőként felhasználva az afrikai népek leggono­szabb ellenségét, a dél-afri­kai fajgyűlölőket és a kül­földi zsoldosokat, fegyveres intervenciót indítottak az An­golai Népi Köztársaság ellen. A Szovjetunió szolidaritást vállal az angolai felszabadí­tási mozgalommal, Angola törvényes kormányával, az afrikai népek nemzeti füg­getlenségéért küzdő harco­sokkal. A Szovjetuniónak ez a magatartása teljes össz­hangban van az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Afrikai Egységszervezet szá­mos, a dekolonizációról, a faj­gyűlölet és az apartheid fel­számolásáról elfogadott hatá­rozatával. Kifejezem azt a szilárd meg­győződésemet, hogy konferen­ciájuk munkája —amely idő­ben egybeesik az angolai nép történelmének dicső dátumá­val, az MPLA vezette fegyve­res harc megindításának 15. évfordulójával — nagymér­tékben hozzájárul majd az Angolai Népi Köztársaság szuverenitását, függetlenségét és területi integritását vé­delmező haladó és hazafias erők összefogásához. Őszintén sikeres munkát kí­vánok önöknek — L. Brezs­nyev”. Kuba képviselője felszóla­lásában arról beszélt, hogy az angolai népnek a jövőben is széles körű. támogatásra van szüksége, az imperialista agresszió ellen vívott harcá­ban. Magyar állásfoglalás az angolai nép függetlenségi harcáról A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa és a Magyar Szo­lidaritási Bizottság az angolai helyzettel kapcsolatban állás- foglalást tett közzé: A magyar közvélemény — hangsúlyozza többek között az állásfoglalás — felháborodás­sal figyeli a nemzetközi im­perializmus és pretoriai csat­lósaik nyílt, fegyveres ag­resszióját az Angolai Népi Köztársaság és annak törvé­nyes kormánya ellen. A fegy­veres agresszió, az Egyesült Nemzetek Szervezete alapok­mányának durva megsértése I veszélyezteti az angolai nép * szabadságát és fenyegeti Afri­ka független országainak biz­tonságát. A magyar társadalom eddig is testvéri szolidaritással tá­mogatta az angolai nép harcát a függetlenségért, a haladásért. Hasonló támogatásban részesíti a hősiesen harcoló népet és kormányát ma, s a jövőben is. A világ haladó erőivel együtt mélységesen elítéljük az An­gola elleni imperialista ag­ressziót és követeljük annak azonnali beszüntetését. A füg- I gettón, szabad, haladó Angolai Népi Köztársaság győzelme és megerősödése alapvető érdeke minden szabadság- és békesze­rető embernek Afrikában és a világ más részén! — fejeződik be a felhívás. A hatalmas ország jelentős részén még kemény harcok folynak, de a főváros, Luanda szép sugárútjain zászlók len­genek: megkezdődött az Af­roázsiai Népek Szolidaritási Szervezetének rendkívüli kon­ferenciája. De a lobogók nemcsak ezért kúsztak fel az árbocrudakra. Éppen másfél évtizede, 19S1 februárjának legelején alakult meg az az erő, amely azóta is a szabad­ságért, az igazi függetlensé­gért vívott küzdelem élcsapa­tának bizonyult: az Angolai Népi Felsíabadítási Mozga­lom, az MPLA. Az MPLA támogatása ma nemcsak afrikai, hanem vi­lágviszonylatban is politikai választóvíz. Jól érzékelteti az ügy fon­tosságát, hogy a luandai szo­lidaritási értekezlethez szov­jet részről maga Leonyid Brezsnyev intézett meleg­hangú üdvözletét, melyet fen­tebb ismertettünk. „A Szovjetuniónak ez a /magatartása — hangsúlyozza Brezsnyev üzenete — teljes összhangban van az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Afrikai Egységszervezet szá­mos, a dekolonizációról, a faj­gyűlölet és az apartheid fel­számolásáról elfogadott hatá­rozatával. Ezt az alapvető igazságot a világ mind nagyobb részén is­merik fel. A legutóbbi napok­ban ennek — egyebek között — a következő fontos bizonyí­tékait tapasztalhattuk: * Sierra Leone közlésével ’ • immár többségbe kerül­tek az Afrikai Egységszerve­zetben azok az államok, ame­lyek elismerik a luandai tör­vényes vezetést. Q A szenátus után az ame­^ • rikai képviselőház is megtagadta a kormánynak azt a kérését, hogy nyílt katonai segítséget adhasson az MPLA külső és belső ellenségeinek. D A Béke-világtanács fel- hívta a nemzetközi köz­véleményt: legyen február 4. a népi Angolával való világ­méretű szolidaritás napja. A jó jelek sokasodnak. Igen, a frontokon még folyik a harc, de minden remény meg­van arra, hogy az MPLA másfél évtizedes harcát teljes siker koronázza. J Grecsko marsall a „Kaukázus" hadgyakorlaton Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere hétfőn a kaukázusi hadgyakorlatok körzetébe érkezett. Grecsko marsall felkereste a csapatokat, találkozott a had­gyakorlat vezetőivel, a Kau­kázuson túli katonai körzet parancsnokságával, a helyi párt- és tanácsi szervek veze­tőivel, valamint a bolgár, a görög, a román, a török és a jugoszláv fegyveres erőknek a hadgyakorlatokon részt vevő megfigyelőivel. LIBANON Karami a konszolidálásról A libanoni kormány hétfőn megvitatta a január 22-i tűz­szünet eredményeként az or­szágban kialakult kedvező helyzetet & az ennek megszi­lárdítását célzó intézkedéseket. Az utóbbiakról Rasid Karami miniszterelnök nyilatkozott a sajtó képviselőinek a kabinet­ülés után. A kormányfő rész­leteiben nem ismertette a helyzet konszolidálására irá­nyuló politikai reformprogra­mot, a DPA azonban a beszé­det elemezve megállapítja, hogy a program szerint a ren­dezés három szakaszból áll majd, az elsőben Frangié ál­lamfő és Karami — egyelőre ismeretlen időpontban — Da- maszkuszban tárgyal Asszad Szíriái elnökkel, ezután teszik közzé a tervezett politikai re­formokat, végül pedig a mind a jobboldalhoz, mind a balol­dalhoz tartozó személyiségek bevonásával kibővítik a kor­mányt. PORTUGÁLIA MDP-CDE kongresszus Lisszabonban vasárnap este véget ért a Portugál Demokra­tikus Mozgalom (MDP—CDE) nevű baloldali párt 2. országos kongresszusa. A párt vezetői a tanácskozás után megtartott sajtóértekez­letükön elmondták, hogy a küldötteik „kritikusan elemez­ték” pártjuk eddigi tevékeny­ségét és állást foglaltak a „széles körű politikai nyitás” mellett. Ez azt jelenti — fűz­ték hozzá —, hogy az MDP— CDE összefogásra törekszik minden olyan társadalmi ré­teggel, amely demokratikus társadalmat, később pedig szocializmust akar Portugáliá­ban. Déi-vieÉstami napló (1) kirakatában jr Ázsia Ha valaki péntek reggel el­indul Moszkvából az AERO­FLOT menetrendszerű jára­tán Hanoiba, elvben már va­sárnap délre Saigonban tehet. Seremetyevó betonjáról heten­ként kétszer indítanak IL— 18-ast a VDK fővárosába, ahová 23 órával később, Te­herán, Bombay, Rangoon és Vientiane érintésével érkezik az utas. Hanoiból Ho Si Minh- városba úgynevezett összekö­tő járatok naponta indulnak, olykor kétszer-háromszor is, rendszerint a reggeli órákban. Ha valakinek helyet biztosíta­nak a vasárnap reggeli járat­ra, a C—130-as Herkules szál­lítógép, vagy a kisebb DC— 4-es fedélzetén, több mint há­romórás repülés után érkezik a háborús hadijelentésekből jól ismert saigoni Tan Son Nhut repülőtérre. Magától értetődően a távol­ról érkező mindenekelőtt azt kutatja; milyen város Saigon, vagy ahogyan a hatalmas metropolist 21 kerületével és a korábbi három önálló város­részt, Saigont, Cholont, Gia Dinht együttesen nevezik, Ho Si Minh-város? Vercors, a je­les francia író a Le Monde hasábjain írt útijegyzetében Dél-Vietnam fővárosától Ha­noi báját kérte számon. Nos, a Saigon folyó két partján lomhán elterülő, irdatlan ki­terjedésű település csakugyan kevés meghitt bájt villant fel. Annál inkább hasonlítható nyüzsgő, eleven kirakodóvá­sárhoz. Valaki így magyaráz­za: „Saigont hajdanában a franciák Ázsia gyöngyszemé­nek szerették volna kiépíteni. Ez éppúgy nem járt sikerrel, mint az amerikaiak törekvé­se, akik Ázsia kirakatának szerepét szánták neki.’’ A Majestic, a Continental vagy a Palace szálló beillik bármelyik európai városkép­be, mint ahogy a Nguyen Hié sugárúton vagy a Saigon folyó partján tarkálló színes ernyők alatt teázó, söröző fia­talok látványa sem idegen az európai számára. Annál fel­tűnőbb a szinte valamennyi teret és utat ellepő alkalmi árusok hada. Cigarettától a szerszámkészletig, . varrógéptől a televízióig, aktatáskától a modern játékokig minden megtalálható a kora reggeltől késő estig zajos zsibvásáron. Kíváncsiságból végigbaran­goltam a háború. éveiben híres­sé — helyesebben hírhedté — vált „black”, a feketepiac sá­torrengetegét. Televízióból le­nyűgöző a kínálat: japán Sony és .Sanyo, amerikai Na­tional típusokból válogathat a vevő, a legkülönfélébb árak'on. Mert a szabott ár ismeretlen. Egy Olivetti táskaírógépért 120 dongot — körülbelül 600 fo­rintot kér az árus, de aligha­nem olcsóbban is hajlandó lenne az üzletkötésre. A tele­vízió ennek körülbelül kétsze­resébe került. Thieu-ék idején itt csecse­mőket, sőt nagyobbacska gye­rekeket is árultak. Ne feled­jük! A másfél milliós Saigon tíz év alatt, 1971-re már négy­millióra duzzadt! Nemcsak a környékről, hanem Dél-Viet­nam távolabbi térségeiből is sok tízezer, földjéről elűzött vagy kibombázott, létalapjától megfosztott parasztcsalád ke­rekedett; fel, hogy szerencsét próbáljon a nagyvárosokban. Da Nang példája még szemlé­letesebb: 1965-ben még csak 105 ezren lakták, tíz évvel ké­sőbb már 600 ezernél is töb­ben. Tízegynéhány év alatt leírhatatlan méretű társadal­mi mozgás színterévé. vált Dél-Vietnam: az egykor vidé­ken élő népesség számaránya 80 százalékról harmincegyné- hány százalékra zsugorodott. — Ez is az újgyarmatosítás szomorú velejárója — magya­rázza Tran Bach Dang, a Dél­vietnami Propagandabizottság vezetője — Földönfutóvá vált sok millió honfitársunk. Kö­zülük került ki az egymillió prostituált, a sok tízezer ópiumszívó, a kis tolvajok és a gengszterek hada. Ho Si Minh-városból a ter­vek szerint az év végéig más­fél millió ember települ visz- sza szülőföldjére vagy új gaz­dasági körzetekbe. Ä katonai közigazgatási bizottság — ez a testület áll a főváros élén, míg a többi dél-vietnami tar­tományt és várost, valamint községet már a népi forradal­mi bizottságok, tehát a polgá­ri közigazgatás szervei irá­nyítják — a legnagyobb kö­rültekintéssel jár el az áttele­pítések intézésében. Három- százezren már 1975. december végéig kiköltöztek a főváros­A Zöldfoki Köztársaság A portugálok öt évszáza­don át tartó gyarmati uralma után a Zöldfoki Köztársaság 1975. július 5-én a Portu­gáliával kötött algíri megál­lapodás értelmében független állammá vált. A függetlensé­géért 11 éven át fegyveres harcot folytattak a PAIGC (Guinea-Bissau és a Zöldfoki Szigetek Afrikai Független­ségi Pártja) vezetése alatt. E harc eredményeként Guinea- Bissau már 1973-ban kivívta függetlenségét. Tervbe vették, hogy a portugálok kivonulása után a Zöldfoki Szigetek uniót alkot Guinea-Bissau- val, ezt azonban a szigetek stratégiai jelentősége miatt a nyugati hatalmak megakadá­lyozták. Csák azzal a felté­tellel voltak hajlandók köl­csönöket adni a Zöldfoki Szi­geteknek, ha azok önállóak, függetlenek maradnak, ezért a PAIGC vezetői elhalasz­tották a két ország egyesíté­sét. A Zöldfoki Köztársaság belpolitikai életének közép­pontjában az államigazgatás és a gazdasági élet megszer­vezése áll. A gyarmati ura­lom idején a portugál kor­mányzat semmi sem tett a szigetek fejlesztésére, a la­kosság a nagyszámú gyar­mati katonaság kiszolgálá­sából élt, és a legalapvetőbb élelmiszereket is Portugá­liából hozták be. A kereske­delmi mérleg ennek megfele­lően deficites volt, a behoza­tal átlagosan év 1 milliárd escudo értéket tett ki, míg a kivitel ennek csupán töre­déke, 36 millió escudo volt. Most, a portugálok kivonulá­sa után legsürgetőbb feladat a mezőgazdaság fejlesztése és a földreform végrehajtása. A függetlenség elnyerését kö­vetően először hat nagy ül­tetvényt államosítottak, s át­adták a parasztoknak köz­vetlen állami gazdasági ke­retek közötti művelésre. Ké­sőbb újabb földreformtör­vényt hoztak, miszerint a külföldön élő tulajdonosok földbirtokait felosztják a pa­rasztok között. Az ország fejlesztési _ ter­vei között szerepel néhány alapvető iparág megteremté­se is. Olajfinomító, cement­gyár, téglagyár, porcelán- gyár, textilgyár, cukorgyár, tartályhajó-javítóműhely, va­lamint vegyiüzem építését tervezik, s szó van a tengeri halászat fejlesztéséről is. A Zöldfoki Köztársaság el nem kötelezett országnak vallja magát. Együttműködésre tö­rekszik az afrikai kontinens haladó országaival és a szo­cialista országokkal, hogy ellensúlyozza a nyugati ha­talmaktól való egyoldalú függését. A szigeteken jelentős NATO-támaszpont van. A kö­zelmúltban zöldfoki delegá­ció járt Jugoszláviában, Ro­mániában és Bulgáriában. A Magyar Népköztársaság a füg­getlenség kikiáltását köve­tően önálló, független ál­lamként ismerte el a Zöld­foki Köztársaságot, kapcso­lataink a lehetőségeknek meg­felelően, jó ütemben fejlőd­nek. A Finn Kommunista Part plénuma Helsinkiben ülést tartott a Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. A plénumon a párt XVII. kongresszusa ha­tározatai végrehajtásának me­netét értékelték. A többi kö­zött határozatot fogadtak el arról, hogy tovább folytatják a harcot az ország belpolitikai irányvonalának a dolgozók ér­dekében történő megváltozta­tására. A nemzetközi kérdésekről elfogadott nyilatkozatban a finn kommunisták a többi kö­zött megerősítették szolidari­tásukat az imperialista ag­resszió ellen harcoló angolai néppel, és felszólították a finn kormányt az Angolai Népi Köztársaság .elismerésére is. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja Hl. országos kongresszusának eredményeiről Az SZSA, az amerikai gaz­dasággal, politikával és ideo­lógiával foglalkozó szovjet fo­lyóirat februári számában cik­ket közölt az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának tevékenységéiről. Nyikolaj Mosztovec, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja jú­nius 26—29. között megtar­tott XXI. országos kongresz- szusának eredményeivel fog­lalkozva megállapítja, hogy az „nagy jelentőségű ese­ménnyé vált és rányomta bé­lyegét nemcsak a párt, hanem az egész ország életére”. bői. Aki új gazdasági körzet­be települ, nagyarányú támo­gatást kap a kormányzattól. Önálló házat építhet, amihez ingyenesen rendelkezésre bo­csátják a telket, az anyagot és a szerszámokat, s amíg nem takarítja be az első saját ter­mését, a család létszámának megfelelő anyagi támogatás­ban és rizsellátásban része­sítik. Persze, másfajta gondok is akadnak. Mindenekelőtt a munkanélküliség. Dél-Viet- namban ma legalább három­millióra tehető azoknak a szá­ma, akiknek nincs munkahe­lyük. A Thieu-rezsim és az azt megelőző bábrendszerek — a hajdani újgyarmatosítók su- galmazására — a gazdasági rendszer fejlesztését teljes mértékben a külföldi érdekek­nek vetették alá. A négyezer déli üzem közül csak ötszáz foglalkoztat száznál több [ munkást. Saigon XI. kerületében de- ) cember végén a fertőzési ve­széllyel, szüntelen árvízzel fe­nyegető. eliszaposodott csator­nák kotrására toboroztak munkásokat. Szerény a kere­set: 20—25 dong havonta. 1 Mégis sok/ezer jelentkező kö­zül kellett választani. Gyapay Dénes (Következik: Támaszpont — békében) ,,A szovjet—amerikai kap­csolatokban bekövetkezett jó irányú változások bizonyos módosulást idéztek elő sok amerikai ember tudatában is. A hosszú évtizedeken át foly­tatott szovjetellenes propa­ganda ellenére az Egyesült Államokban ma rendkívül élénk érdeklődés tapasztalha­tó a Szovjetunió, annak béke­programja, eredményei iránt” — írja Mosztovec. „Minden alapja megvan an­nak a megállapításnak, hogy a háborúi követő egész időszak­ban az Egyesült Államok Kommunista Pártja még soha­sem tanúsított olyan aktivi­tást és még sohasem tanúsí­tottak, olyan figyelmet meg­nyilvánulásai iránt, mint az utóbbi években — mutat rá a cikkíró. — Tízezrek vesznek részt a párt gyűlésein, emel­kedik a taglétszám. Az Egye­sült Államok csaknem negy­ven államában működnek kommunista pártszervezetek.” Az SZKP XXV. kongresszusa elolt EmíékbélyegMokk Emlékbélyegblokkot hoztak forgalomba hétfőn a Szovjet­unióban az SZKP XXV. kong­resszusa tiszteletére. A bélye­geken Lenin-portré, a moszk­vai Kreml egyik bástyája és a Kongresszusi Palota épülete látható. NSZEP alapszervezeti választások A Német Szocialista Egység­pártban a hét végén befejeződ­tek az alapszervezéti választá­sok. A májusban tartandó IX. pártkongresszusra készülve a párt vezető szerveit megyei szintig április 4-ig választják újjá. A L

Next

/
Oldalképek
Tartalom