Pest Megyi Hírlap, 1976. február (20. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-12 / 36. szám

ELŐREJELZÉS: TÁMAD A BORSÓMOLY Műtrágyázás hatásosan, de gazdaságosan A talajmunkát- és a jó vetőmagot nem helyettesíti A Magyar Agrártudományi Egyesület szervezésében a na­pokban dr. Claus József me­zőgazdasági mérnök tartott előadást Nagykőrösön. El­mondta, hogy hazánkban a tavaly felhasznált mű­trágya 15—20 százalékát nem megfelelően alkal­mazták, pedig ez a mennyiség azonos azzal, amit 1960-ban egész esztendőben (feszesen felhasz­náltak. Hasonló a helyzet a növényvédő szerek felhaszná­lásában is. A szakemberek számítása szerint 400 mázsa al ma terméshez 40 kilogramm nitrogén, 6 kg foszfor, 60 kg kálium hatóanyagtartalom ele­gendő, ezzel szemben például a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság 250 mázsa almaterméshez a fenti műtrágya-hatóanyag­nak hatszorosát használta fel. Alapvető hiba, hogy a talajt trágyázzák, nem a növényt, pedig a műtrágya jobban hasz­nosul a lombtrágyázás során. Elsőrendű fontosságú persze a jó talajmunka és a jó vető­mag. Ezek hiányát sok műtrá­gyával sem lehet pótolni, leg­alábbis gazdaságosan nem. Az idén drágább lett a műtrágya és a növényvédő szer, így mind többen alkalmazzák a Egy hektár területre 10 liter AGROMAX szükséges vízzel felhígítva. Az előadó színes diaképeket is vetített a növények és talaj szerkezetéről, életéről, a víz- I és a tápanyagíorgalomról. Hangsúlyozta, hogy minél ke­vesebbszer metsszük gyü­mölcsfáinkat, mert a lombko- rcna külső részén van min­dig a legtöbb és a legszebb termés. A szőlőperonoszpóra és a paradicsom Phytophtora elleni bevált növényvédő szer a Dithane M—45. Sokfelé al­kalmazzák. Mindenképpen szükséges, hogy egy hektár szőlő- vagy gyümölcsiterületre 2 kilogramm Dithane jusson. A MÉM Növényvédelmi Központnak a Magyar Mező- gazdaságban megjelent nö­vényvédelmi előrejelzése sze­rint az idén számítani kell az előző évihez hasonló borsómoly- fertőzésre, ezért annak elhárítására már most hatékony intézkedéseiket kell tenni. Ezért a kémiai vé­dekezésen kívül gondoskodni kell a hernyók eltávolításáról is. m m íi r 1 m □ LJ A PESTMEfrYEI HÍRLAP" KÜLÖN KIADASA XX. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1976. FEBRUAR 12., CSÜTÖRTÖK Lakások, óvoda, középületek Eredményes esztendő az építőipari szövetkezetben A nagykőrösi építőipari szö­vetkezet az idén ünnepli fenn­állásának negyedszázados év­fordulóját. Jelenlegi elnöke, Horváth József 16 esztendeje dolgozik a szövetkezetben. — Hogyan fejezték be a múlt esztendőt? — kérdeztük tőle. — Sok gonddal, munkával, de eredményesen — mondot­ta. — Tizennégymillió forin­tos éves tervünket, mint ké­szülő mérlegünk adataiból már most megállapítható, 104,8 százalékra teljesítettük, 1 millió 980 ezer forint nyereséget értünk el. — Tavaly milyen fontosabb munkákat végeztek? — összesen 36 helyen dol­goztunk, különféle munkákon. Például 12 új otthont adtunk át lakóinak. A Tormásban 12 KISZ-Iakást emeltünk, melye­gárdatag. Bérük a múlt esz­tendőben számottevően növe­kedett. Kopa László Téma: a növényvédelem Gabonatermesztők tanácskozása A Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi szerveze­te, a MÉTE konzervgyári cso­portja, valamint a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, február 27-én pénteken délelőtt 10 órakor tanácskozást rendez az Arany János Művelődési Köz­pont emeleti klubtermében. Ez alkalommal Török Ferenc me­zőgazdasági mérnök, a Chinoin mezőgazdasági, kutatási főosz­tályának munkatársa a gabo­nafélék gombabetegségei, V. Kertai, a Rohm And Haas cég mezőgazdasági mérnöke pedig védekezés a gabonafélék gom­babetegségei ellen címmel tart előadást. CSAK NÉHÁNY NAPIG ZÁRVA Átalakítják a tejboltot Bő választék lesz mélyhűtött áruból A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­latnak Nagykőrösön, összesen 25, hús, tej-, kenyér- és fűszer­boltja van. Dr. Fekete Lajos igazgatótól megkérdeztük, hogy az elmúlt esztendőben mennyi volt a bol­tok forgalma? — A most készülő mérleg adatai szerint 83 millió forint — mondotta. állandóan vásárolhatja a kö­zönség. Az üzlet másik részében, új­jáalakítva megmarad a tejbolt, ahol tejet, kávét, kakót és süte­ményt árusítanak továbbra is. A tasakos tejet, tejtermékeket, s a csomagolt és üveges árukat önkiszolgálópultokon áruljuk. — Miután a tej boltot újra csempézzük és új berendezé­sekkel látjuk el, Jelentős ösztönzők a háztáji jószágtartásban A Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség biztosítja az előleget lombtrágyázást. A nyomele­mek pótlása elősegíti a növé­nyek tápanyagfelvételét, ezért előnyös a linzi Volildünger műtrágya alkalmazása, amely nyomelemeket is tartalmaz. Az AGROMAX műtrágyázá­st módszer biológiai anyagok és vízben oldódó ásványi ve- gyületek felhasználásával elő­segíti a talaj érését, szellőzé­sét, növeli a gyökérzóna víz- kapacitását, s elősegíti a magvak egyen­letesebb, gyorsabb csí­rázását. A GYÓGYFÜRDŐK hasznos­ságáról már őseink is tudtak. A nagykőrösi iskolamester pél­dául 1650-ben a budai fürdő­be ment ízületi bántalmait gyó­gyíthatni. A város 4 forintot adott neki költségül. Kecskemé­ten 1671-ben Csizmadia Andrást, mint gőzfürdőst tartották nyil­ván. A gyógyvizeket, ihár év­századokkal előbb is terjesztet, ték a kereskedők. A kőbuty- kosok, melyekkel majd minden módosabb ház régi edényei kö­zött találkozik a néprajzos, mind gyógyvízzel megtöltve ke­rültek Magyarországra. A körö­si ember pálinkát, olajat tartott benne. Igaz, hogy a pálinkát „kígyótejnek” is hívták elő­deink, kis mennyiségben gyó­gyításra szolgált. Nem különös tehát, hogy a múlt század közepétől komo­lyan foglalkoztak a tisztasági közfürdő létesítésével. Társa­ság is létesült 'Széchenyi Fürdő­kért Társulat néven, s 1859-ben a volt városi sörfőzőházban ki­alakították az első nagykőrösi fürdőt, öt szobát építettek für­dőkádakkal és zuhanyozókkal. A fürdő körüli szőlőket megvá­sárolták és angolkertet létesí­tettek. Értékes díszfákat tele­pítettek, szökőkutat készítettek, a sétányokon padokat helyez­tek el. Ide építették a svájci­házat, a nyári színházat (aré­na), zenepavilont, hol vasár­naponként a város legjobb mu­zsikusai játszottak. Még a híres nótaszerző Dankó Pista is muzsikált itt két alkalommal. A nagykőrösi nép nem is für­dőkertnek, hanem Cifrakertnek nevezte, ezen a néven ismerjük ma is. A fürdő kútjából később szivattyúk emelték ki a vizet, melyekre billenős hintát szerel­tek. Ezért aztán „hintakútnak” nevezték. Miközben a gyerekek hintáztak, a szivattyúk szívták a kút vizét. A századforduló tá­ján a fürdő megszűnt. A kert és az építmények azonban még ma is állnak. VLADAR KAROLY gőzma­lom-tulajdonos is építtetett gőz. és kádfürdőt az 1890-es Dr. Konrád Zoltán Mit látunk ma a moziban? A kenguru. Színes magyar film. Kísérőműsor: szerelmi varázslatok. Előadások kezde­te: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Ereszd el a szakállamat. Szí­nes magyar filmkomédia. Elő­adás kezdete: fél 7-kor. évek elején. Közös medencével, négy káddal és zuhanyozóval várta a íürdőzőket. A malom később Molnár Ferenc tulajdo­nába került, ki az 1930-as évek elején csődbe jutott. A hitele­zők kielégítése után az új tu­lajdonos a malmot nem üze­meltette, így a fürdő is meg­szűnt, mert meleg vizét a malmot hajtó gőzgép szolgál­tatta. Nagykőrösön az első strand­fürdőt Velkei Dezső, az 1920-as években építtette az Alszegen, s bár nem volt korszerű, még­is sokan, látogatták és kedvel­ték. A város polgármesterének, Dezső Kázmémak, a kezdemé­nyezésére építették az artézi strandfürdőt. A képviselő tes­tület azonban nem szavazta volna meg az építéséhez szük­séges összegeket, mert hallat­lan szentségtelenségnek számí­tott még akkor, főleg nőknek a pőrére való vetkőzés, hiszen az akkori parasztember gyakran még a saját feleségét sem látta meztelenül. Az meg egyenesen elképzelhetetlen lett volna, hogy más lássa. Az ilyen asz- szony nem mehetett a strandra fürödni. Furfanghoz kellett hát folyamodni, hogy a strand ne csak terv maradjon, mint any- nyi minden hasznos dolog az maradt városunkban ... Meg­alakították a polgármester ja­vaslatára a Nagykőrös Város- fejlesztő Részvény Társaságot. Azt már a képviselőtestület is megszavazta, hogy a város le­gyen benne, a főrészvényes. Ez építtette meg azután 1931/32- ben a strandfürdőt. Kutat fú- rattak, egy nagy és kis meden­cét építettek, meg öltözőket, tusolókat, s három holdnyi te­rületen pihenő-- és napozó­kertet. A VÄROSI STRANDFÜRDŐ 1932. július 30-án nyílt meg. Ez alkalomból itt rendezték meg a XIII. úszótalálkozót is. A 20 X 50 méteres medencében versenyeztek az ország híres úszói. Később is rendeztek itt úszóversenyeket, ám az utóbbi A népgazdaság nem nélkü­lözheti a háztáji s egyéb kise­gítő gazdaságok tevékenységét. A tejtermelés föllendítése ér­dekében minden erővel támo­gatják a tehéntartó gazdákat. Az idén új rendszer ösztönzi a háztáji jószágtartást. Eddig tehenenként évi 1500 forint ál­lami támogatás illette meg a évtizedekben már alig volt olyan esemény, melyet az úszó­sportban számontartanának... A nagykőrösiek megkedvel­ték a strandot. Már az első év­ben is 32 ezer látogatója volt, mivel a környező városokban nem volt olyan strand, mely­nek 34 fokos vize lett volna. Nem különös hát, hogy a kör­nyező településekről is több mint 4 ezren keresték fel és élvezték kellemes, gyógyhatá­sú vizét. Fedák Sári, a híres színésznő nagykőrösi vendéges­kedése alkalmával is szívesen töltötte itt szabad idejét. Csu­pán a parasztember maradt a kerítésen kívül. A strandot 1948-ban és 1966- ban felújították. A régi desz­kából készült épületek és be­rendezések elavultak. Űj kerí­tést, állandó jellegű épületeket kellett emelni. Gyarapítani kel­lett a bérelhető fülkék számát is. Ma már 2 ezer 250 vendéget fogadhatnak naponta. Három újabb kis medencét is építettek. Készül külön gyógy- és gyer­mekmedence, s már nem hat, hanem 12 tusoló szórja a vizet a fürdőzőkre. Az 1890-es évek­ben fúrt artézi kút a 1960-as évek elején elapadt, helyette 1967-ben új, 49,5 C°-os vizet adó, 1100 méter mély kutat fúr­tak. Strandfürdőnk csak nyáron működik, minthogy nincsenek fedett medencéi. Gondoskodni kellett hát tisztasági fürdőről is, mert városunkban még ma is sok lakásban nélkülözik a für­dőszobát. A gőzfürdőt 1954- ben létesítették a strand köze­lében. Közös medencével, 14 kádas szobával, két tisztasági zuhanyozóval, nedves hőlég- kamrával üzemel. IGEN LÁTOGATOTTAK fürdőink. Az elmúlt évben a strandon csaknem 200 ezer be­lépőjegyet váltottak. A gőzfür­dőben pedig több mint 12 ezer vendég fordult meg. Közülük sokan orvosi ajánlatra füröd- tek a gyógyhatású vízben. Dr. Balanyi Béla gazdákat, ezentúl egy tehén után változatlanul 1500 forint, ám minden további tehén után 3000 forint támogatásban ré­szesülnek. Ha az állattartó szerződésben vállal kötelezett­séget a tehén négyéves tartá­sára, akkor a Pest, megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség megelőlegezi az összeget, és az első tehén után 6000, min- ’ den további tenyésztésbe állí­tott vemhes üsző. tehén után 12 ezer forint juttatást bizto­sít. A támogatás iránti kérel­met a helyi tanácsokhoz kell benyújtani. A járási állatte­nyésztési felügyelőnél jelent­hetik be a gazdák, ha a ház­táji szaporulatot, pontosabban az üszőíborjakat értékesíteni kívánják. A tenyészállatokat a felügyelőség jó áron — kilón­ként 40 forintért — megvásá­rolja, s fölnevelésre tovább­adja az erre vállalkozó terme­lőszövetkezeteknek. Ilyen tenyészállatnevelő-te- lepet tart fenn jelenleg a jászkarajenői, a mendei tsz, valamint a dabasi Fehér Akác és az albertirsai Szabadság termelőszövetkezet. Az új tá­mogatási forma azonban fölte­hetően több gazdát arra sar­kall, hogy fölnevelje, tenyész­tésbe állítsa a borjút. A megyében jelenleg 10 ezer 700 tehenet tartanak a Kisgaz­daságok portáin, azaz a teljes megyei állomány egynegyedét. A legtöbbet Cegléd. Tápióqyer- gye, Nagykőrös, Jászkarajenö ház körüli gazdaságaiban. A cél a háztáji állattartás Korsze­rűsítése, s hogy a közös gaz­daságok, mindenekelőtt a ta- karimányellátás megszervezé­sével segítsék a tenyésztői kedv föllendítését. — Ebben az évben készül­nek-e a boltok fejlesztésére? — Legnagyobb munkánk a nagy tejbolt újjáalakítása lesz. A szakemberek már az üzletben dolgoznak. A helyiséget két részre osztjuk. A belső részben mirelité áru­kat kínálunk, s 11 köbméteres mélyhűtő tárolót helyezünk üzembe, s mindenféle gyorsfa­gyasztott ételféleséget bő vá­lasztékban árusítunk. A „Leó” márkájú népszerű jégkrémet is A teremkézilabda Toldi Ku­pa mérkőzéssorozat 7. játék­napján több mint 9 órán ke­resztül pattogott a labda a Toldi-sportcsarnokban. Javu­ló színvonal, szoros mérkőzé­sek és a körösiek remek sze­replése jellemezte a cserélődő, de állandóan 200 körüli néző­tér előtt a mérkőzéseket. Eied- mények: Nk. Volán—Üllői KSK 29:20 (13:11) Szoros eredményállás után az eddig veretlen vendégek a II. félidőben elfáradtak, a vo- lánosok technikai fölénye ek­kor kidomborodott. Góldobók: Tóth D. (9), Bertalan (8), D. Kovács F. (5), Tóth I. (3) Ulics- nyi (2), Kucher és Szijj (1—1). Nk. Kinizsi—Üllői KSK 35:27 (17:10) Főleg védekezésben fegyel- mezetlenikedtek a képzettebb kinizsinek. Szünet után fellőt­tek az üllőiek Aztán húzott el jobban a körösi csapat. Gd.: Juhász Gy. (8), Varsányi és Podhorszki (7—7), Dér (5), Nagy A (4), Gál (2), Juhász I. és Fehér (1—1). az átalakítás idejére már­ciusban néhány napra be­zárjuk. — Még ebben az évben újjá­alakítjuk a 35. számú Széche­nyi téri boltunkat is, s korsze­rűsítjük a Ceglédi úton a Tí­már-ház mellett lévő élelmi­szerboltunkat is. Dr. Fekete Lajos igazgató azt is elmondta, hogy ebben az esztendőben nagykőrösi bolt­jaik forgalmának 8—10 száza­lékos emelkedésre számítanak. K. L. Nk. Toldi DSK—Ceglédi KÖZGÉP ifi 27:25 (15:14) Végig szoros eredményállás után a toldisok igen jól ját­szottak és meglepetésre, de megérdemelten legyőzték a múlt évi megyei OIK-győztest. Gd. Henrik (8), Trombitás (7), Mező (5), Tóth B. (4), Hama- lat (3). Bem SE (Cegléd)—Toldi DSK I. 13:11 (6:6) Az élelmiszeripariak igen jól helytálltak megyei ellenfe­leikkel szemben, a meglepetés a levegőben lógott, de taktikai fegyelmezetlenség miaitt vesz­tettek a diákok. Gd.: Kiss M. (3), Lóránt, Moussaui, Novák és Szőke (2—2). Tiszakécskei VEGYÉPSZER— Nk. Toldi DSK II. 27:24 (11:9) Mindkét csapat teljesítmé­nye hullámzó volt, a rutino­sabb kécskeiek jobban véde­keztek. Gd.: Trombitás (7), Henrik (6) Tóth B. (5), Mező (5) Molnár (1). Nk. Városgazdálkodási Válla­lat—Lajosmizsei KSE 16:13 (5:6) Mindkét gárda jól védeke­zett. A vendégek tecnikás ifistáikat szerepeltették, sokat cserélve. A játékritmust több­ször lassító VGV-sek fegyel­mezettebb hajrában nyertek. Gd.: Szűcs és Mester (5—5), Matuska és D. Kovács L. (2— 2), Zsikla és Danes (1—1). Ceglédi KÖZGÉP—Bem SE 23:19 (12:10), Lajosmizse—Ti- szakécske 24:24 (12:11). 1. Nk. Kinizsi S 6 ----- 183- 94 12 2. Üllői KSK 7 5 — 2 177-152 10 3. Nk. Volán 4 4 ------ 127- 78 8 4. Nk. Toldi DSK I. 6 3 1 2 105- 95 7 5. Nk. Város­gazdálkodás 5 3 — 2 94- 76 6 6. Bem SE (Cegléd) 6 3—3 115-111 6 7. Nk. Toldi DSK II. 5 3 — 2 114-120 6 8. Tiszakécskei VEGY­ÉPSZER 6 2 2 2 124-146 6 9. Ceglédi KÖZGÉP ifi 5 1 — 4 91-131 2 10. Lajosmizsei KSE 7 — 1 6 130-166 1 11. Nk. Gimnázium 7 ------- 7 102-193 — CS ÜTÖRTÖKI SPORTMŰSOR Kézilabda Toldi-sportcsarnok, 17 óra: Nk. Toldi DSK I.—Nk. Toldi DSK II.. 18: Nk. Városgazdál­kodás—Nk. Volán férfi Toldi teremkupa-mérkőzés. S. Z. Téli vásár A csaknem két hétig tartó téli vásáront több millió forint értékű árut kínáltak kedvezményes áron az üzletekben. A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ áruházának konfekcióosztályán eddig íöbb mint 250 ezer forintot árultak a kedvezményes árú téli öltönyökből, pantallókból. Várkonyi Pál felvétele A városi fürdők története Furfanggal szavaztatták meg SPORT A körösi kézilabdások jó napja l 1 ket a nyáron adunk át. Bő­vítettük a szociális otthont ebédlőt, lakószobákat, für­dőt, mosdót és egyéb szociá­lis helyiségeket alakítottunk ki. Felújítjuk a MÉK helyi telepének épületét, rendeztük udvarát, csakúgy, mint a DÉMÁSZ-nál, az egészségügyi szakiskolánál a MÁV-állomá- son és a csecsemőotthonnál. — Idei terveik? — Most állítjuk össze idei terveinket, s készül ötéves távlati tervünk is. Nyáron át­adjuk a tormási óvodát, a MÁV-nak három lakást épí­tünk, korszerűsítjük a DÉ- MÁSZ Kossuth Lajos utcai irodaházát, bővítjük vízháló­zatát. — Hány dolgozójuk van? — Szövetkezetünkben" 10-en dolgoznak, többségük törzs-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom