Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

Ismét látható a kiállítás Két hónapig tartó felújítás után ma, vasárnap délelőtt Kossuth Múzeum állandó kiállítása. A terme két kifestették, kiállított tárgyakat szükség szerint restaurálták. A múzeum brigádokat, az iskolák diákjait és az egyéni érdeklődőket. ismét megnyílik a ceglédi a tárlókat rendbehozták, a ezentúl is várja a szocialista Ap&tl-Tóth Sándor felvétele A MAGYAR-SZOVJET BARÁTSÁGRÓL Vetélkedő diákok A 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zetben, 200 példányban kerül a tanulók kezébe a Szovjet­unió című folyóirat. A napok­ban vetélkedőt tartottak, Ki tud többet a Szovjetunióról? címmel. A versenyzők soka­sága azt bizonyítja, hogy nem­csak olvassák az újságot, ha­nem ismereteiket, tudásukat gyarapítják vele. Az immár másodszor megrendezett ve­télkedő elérte célját: a tanu­lok egyre többet tudnak a magyar—szovjet barátságról, a szovjet emberekről. A színvonalas verseny ren­dezője dr. Megyeri Léiszidná tanárnő volt. Mint elmondot­ta, 10 csoport mérte össze tu­dását, 5 fordulóban. A neve­zéseket a KlSZ-alapszerveze- tek és az egyes osztályok cso­portjai nyújtották be. A szep­tembertől megjelenő számok alapján állították össze a verseny anyagát, de más ala­pos ismeretekre is szükség volt. Először totóztak, majd egyre nagyobb tudást igénylő kérdéscsoportok következtek, topográfiai, politikai, gazda­sági, földrajzi, művészeti is­mereteket kívánók. Az egyes fordulók között tréfás vetélkedők zajlottak le. A zsűri — Vigh Ferenc me­gyei igazgatóhelyettes elnök­letével — értékelte a csapa­tok munkáját. A győztesek, a II,'9. osztály csapatának tag­jai, jutalomként a Szovjetunió című lap egész évi előfizeté­sét nyerték el. A következő forduló városi méretű lesz. Reméljük, azon is megállják helyüket a ver senyben rajthoz álló szakmun­kástanuló fiúk, lányok. D. J. Dánszentmiklós, Micsurin Tsz Gyümölcstelepítésre készülnek Kétszázhetven hektár gyü­mölcsös telepítését tervezte a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet. Gépei kinn dolgoznak a határban, a talajt készítik elő a cseme­ték ültetéséhez. A csemetéket saját faiskolájukban nevel­ték. A tsz kapcsolatai más gyümölcstermesztő közös gaz­daságokkal bővülnek. Nyolc szövetkezet írta alá a szer­ződést, amely szerint együtt dolgoznak a dánszentmikló- siakkal, gyümölcstelepítésre és más. ehhez kapcsolódó tennivalóra kérve fel őket. A termelőszövetkezet az idei munka könnyítésére gyü­mölcsrázó gépet és kajszi­gépsort vásárol. Az edzett ifjúságért, a kongresszusi kupáért A városi KISZ-bizottság ta­valyi kiemelkedő rendezvé­nyei a forradalmi ifjúsági na­pok (FIN) tiszteletére rende­zett sportversenyek voltak. A fiúk asztaliteniszben, sakkban, kispályás labdarúgásban, a lá­nyok asztaliteniszben és kézi­labdában mérték össze erejü­ket az alapszervezetekben, majd városi szinten. A megyei döntőn sikerrel szerepeltek a ceglédi KISZ-esek, az első és második helyet szerezték meg kispályás labdarúgásban, és helyezéseket értek el kézilab­dában, valamint asztalitenisz­ben. — A megyei KlSZ-biaottság- tól kapott feladatként, Ceglé­den mi rendeztük meg az ifjúmunkás-olimpia területi döntőjét — mondotta Pásztor István, a KISZ városi sport- bizottságának vezetője. — A város és a járás, Nagykőrös, a monori és a dabasi járás fia­taljai öt sportágban mérkőz­tek. A legérdekesebb a tízszer százméteres váltófutás volt, melyben egy csapatot 5 férfi és 5 nő alkotott. A versenyt a ceglédiek fölénye jellemezte. — Milyen akciót szerveztek még? — A nyár végi vezetőképző és KISZ-üdülőtáborokban is. Az edzett ifjúságért jelvény- szerző akcióban sportoltak tagjaink. A legnagyobb töme­get mozgósító viadal a nyílt atlétikai nap volt, a Ceglédi VSE pályáján, több mint 200 résztvevő színvonalas verse­nye. Az akció több sportág­ban folytatódik az alapszerve­zetekben és a városi bizottság rendezésében. — Részt vettek egyéb sport- rendezvényen is? — Egész évben figyelemmel kisértük az alapszervezetek programjait, támogattuk, segí­tettük végrehajtásukat. Fiatal­jaink részt vettek a néphadse­reg napja alkalmából rende­zett sportműsorban, az össze­tett honvédelmi versenyen kí­vül a tréfás vetélkedőkön is. Többen indultak a sportfel­ügyelőség kispályás labdarú­gó-bajnokságán és a városi kocogónapon. A múlt év vé­gén a női és a férfi, az egyéni és a csapat tekebajnokságot redeztük meg. — Mit terveztek erre az év­re? — Novemberben már meg­kezdődtek az 1975—76-os moz­galmi év FIN-sportversenyei, melyeken a résztvevők a kong­resszusi kupáért küzdenek. Az edzett ifjúságért akció kereté­ben, legközelebb január vé­gén, a Kutyakaparó csárdához szervezünk Pető/i-emléktúrát, majd februárban a terepspor­tok bajnokságait akarjuk meg­tartani. U. L. Új gyártmányuk: telefon Nem volt könnyű a tavalyi év a Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységében, a dolgo­zók mégis szép eredményről adhatnak számot: a tervet 104 százalékra teljesítették, pro­duktumuk 107 millió forintot jelentett a népgazdaságnak. Gyártmányaik fele exportra készült. Szerszámosládáik ke­resettek, MP-kondenzátoraikat a hazai ipar hasznosítja. Csök­kent az év folyamán az állási idő, növekedett a gyáregység dolgozóinak átlagos keresete. Most újabb feladatot kaptak: telefonkészítésre térnek át Meg kell erősíteniük a szak­munkástanuló-képzést, csök­kenteniük kell a munkásván­dorlást. A jövőben az eddigi­nél több dolgozónak tudnak munkát adni, emelkedik a lét­szám. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hím A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CÉG OS­XX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1976. JANUÁR 25., VASÁRNAP Otthonuk a lakókocsi Hadüzenet a belvíznek Eredményesen dolgozott a vízgazdálkodási társulat Földszintes, egykori jelleg­zetesen ceglédi polgárház, a Pesti úton. A tágas portán, a főépülethez derékszögben, tor- nácos toldaléképület csat­lakozik. A kapu mellett sze­rény felirat jelzi, ott a Gerje- Perje Vízgazdálkodási Társu­lat irodája, a társulat köz­pontja, Az országban mintegy száz hasonló működik, több­nyire jobb körülmények közt, de a munkájuk egy: szántó­földek és lakott területek, pa­takok mente, belvizes földek vízrendezése, felügyelete. Cegléden először százhatvan éve alakult társulat mely bél­vízrendezési tervet készített, a mostani több évtizede műkő. dik. Több mint hetvemkilenc- ezer hektár terület tartó, zik hozzá, kétszázhatvan kilométernyi csatornával. Éveken át a Ti- szavárkony—Tószeg közti nyá­ri gát tizenegy kilométeres szakaszára is felügyelt Az irodában ezekben a na­pokban összesítik tavalyi eredményeiket, s folyamatban az idei terv összeállítása is. Hamarosan új időszak kez­dődik a társulat történetében. Hogy még eredményesebben tevékenykedhessenek, össze­vonják a nagykőrösi Körösén Vízgazdálkodási Társulattal a ceglédit. Decemberben lezaj­lott a két taggyűlés, most a .közösre készülnek, mely a. terv Szerint, februárban lesz.' A mérleget még külön-külön hagyják jóvá, azután kerülhet sor az egyesítést kimondó együttes taggyűlésre. Várhatóan hatékonyabb lesz a közös irányítású munka, jobban kihasználhatják a gé­peket. A ceglédi társulatnak például három kotrógépe van. Mivel e gépeknek helyben nem volt munkájuk, Mendére kellett menniük. A jövőben ilyesmire nem lesz szükség. A Gerje-Perje Vízgazdálko­dási Társulat dolgozóinak nyolcvan százaléka törzsgár- datag. Szakmunkásaikra mindig számíthatnak, tevékenyek szocialista brigádjaik. Szinte valamennyi munkás tagja a tizenkét éve alakult szakszervezetnek. Dicsérete­sen dolgozik Nyúzó János és Árvái József kubikosbrigádja, elismerést érdemel a Bakos Mihály vezette gépkocsivezető brigád. Kiválóak kotrógép­kezel óik, kútfúró csoportjaik. Tavaly a kútfúrók a kecske­méti Szikrai Állami Gazda­ságban dolgoztak, Török- szentmiklós határában az óballai gátőrházhoz fúrtak ivóvizet adó kutat. Dolgoztak a jászapáti szakiskolában, s most a Ceglédi Állami Tan­gazdaság csomói kerületében kaptak feladatokat. A vándor­ló munkások második otthona a jól felszerelt. villannyal, fűtéssel, műbőr bevonatú garnitúrával ellátott lakóko­csi. Hat van belőle. fi csapadékos tavalyi és sok akadályt gördített, a vízgaz­dálkodási társulat elé, az éves tervet várhatóan mégis telje­sítette. Dolgozói kétszázezer köbméter földet mozgattak meg. A termelési érték — száztíz ember munkája —el­éri a tizenkét millió forintot. Tavaly fejezték be a cég- lédberceli vímű építését, üzemképesen adták át a vízműtársulásnak. Dolgoztak Abonyban a belső- ségi vízelvezetésen, Törteién, Cegléden a Malom tószélen. Egy-egy nap hosszú időre em­lékezetes marad az emberek­nek. Megesett, a víztől átázott talajban úgy bennragadt a munkagép, hogy egy Tátra, egy ZIL és két MTZ hiába igyekezett kiszabadítani. Több éven át tartó munka része az idei. Kubikosaink Törteién, a kákástói csatorna- rendszeren, árkokat ásnak. Al- bertirsán a belsőségi vízelve­zető betoncsöveket fektetik le. Abonyi tevékenységük a me­zőgazdaságnak és a nagyköz. ségnek egyaránt jelentős:már szállítják a belvízelvezetéshez szükséges betoncsöveket, két kotrógép megy a helyszínre. E. K. Irakba, Ceylonba, Kubába A termelékenység ötszáza­lékos emelését és az export növelését tűzte ki célul erre az évre a ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezet. Az idei, megren­deléseknek eleget téve, Irak­ba és Ceylonba szállítanak ” berendezéseket, az épülő mészműveknek. Gyártmá­nyaik Kubába is eljutnak. Naplójegyzetek, emlékezések A Pál-napi csata A HONVÉDSÉG 1848-as őszi győzelmei után vereségek következtek. „Ügy rémlett — írta Engels —, hogy az osztrá­kok jószerivel fölszámolták a magyar forradalmat. Magyar- ország kétharmada és Erdély háromnegyed része immár mögöttük volt, s a magyarok arcban, kétoldalt és hátban legyőzettek. Ha még néhány további mérföldet nyomulnak előre, az összes császári had­testek kezet nyújtanak egy­másnak, olyan egyre szűkülő kört formálva, amelyben Ma­gyarországnak, mint valami óriáskígyó ölelésében össze kell roppannia.” Ennek elle­nére a forradalom vezetői to­vább folytatták a küzdelmet, várva az időt, hogy seregeik támadásba lendüljenek. A Tiszántúl érintetlen volt az ellenség kezétől, elhatároz­ták. hogy Szolnok térségében megállítják a császáriakat, és a mögöttes vidéken készül, nek föl az ellentámadásra. A magyar kormány Debrecenbe vonult vissza, negyvenkilenc január másodikán. Kossuthék eltávozásakor a Pesten időző honvéd haditanács úgy hatá­rozott, hogy a Tisza vonalát Perczel Mór hadtestje védje egyedül, tízezer emberével, a másfélszeres erővel rendelkező Görgey a Duna bal partján elterelő hadmozdulatokat hajt­son végre. Görgey nem vonta magára az ellenség figyelmét, hanem Igyekezett kihúzni ma­gát az osztrákok csapásai alól, kerülte a harcot, hogy bizto­sítsa hadtestének épségét, s majd erejére hivatkozva, kényszerítse béketárgyalások­ra az ellenséget. Nem nyugat­ra tört, hanem északnak for­dult, a Felvidék hegyei közé, a bányavárosok Irányába. PERCZEL PESTRŐL MEG­INDULT, és meg sem állt Ceglédig. A Pesti út 6-os szá­mú házában szállásolta el a városi tanács, Ferenchich Jó­zsef uradalmi tiszttartónál. A tiszttartó naplójában ezt ol­vassuk „1849. január 6-án Perczel generális és Testvére, mind a kettőnek felesége és körülöttek lévő Tisztek be- quartelyoztatván Ebédet és vatsorát ettek, tizenhat Fő Tiszt, két A1 Tiszt, tizenegy közvitéz, tíz cseléd és tizenkét Ló. Ugyanígy hetedikén és nyolcadikén, kilencedikén föl- löstököm után az egész tábor eltávozott.” Abony után Szol­nokra, ott lépték által a Ti­szát és foglalták el védelmi ál­lásaikat. A császáriak nem használ­ták ki a számukra rendkívül előnyös helyzetet, a tehetetlen Windischgraetz hadosztályait értelem nélkül szétszórta: Jel­lasics hadtestét kikülönítette Kecskemétre, és Perczel ül­dözésére mindössze egy vasas­dandárt rendelt. Az áruló magyar Ottinger János, korábban honvédtábor­nok a Délvidéken, átállt a csá­száriakhoz, most azok bizal­mából egy lovasdandár pa­rancsnoka. A ceglédi tanács őt is a tiszttartónál szállásolta el. „Január tizenegyedikén Ottin­ger generális az adjutánsaival és más Tiszt Urakkal Ebéden és vatsorán volt tíz Fő Tiszt­tel, egy A1 Tiszttel, tíz közvi­tézzel, három cseléddel és ti­zenkét Lóval. Tizenharmadi­kán fölöstököm után eltávoz­tak. Január huszonkettedikén Ottinger generális visszajött, huszonnegyedikén itt fölöstö- kömözött, Ebédelt, és s/atso- rált, huszonötödikén még ná­lam fölöstökömözött. Ugyan­azon napon Perczel és Dem­binszky generálisok Ebédet és vatsorát ettek, huszonhatodi­kén visszahúzódtak Szolnok fel.” 1849. JANUÁR 25-ÉN, Pál napján, délelőtt zajlott le a ceglédi csata, amelyben a Szolnokról előretört Perczel honvédéi kiűzték városunkból az ellenséget. A győzelem hí­re gyorsan elterjedt a remé­nyét már-már elvesztett or­szágban, az arcok fölragyog­tak. maga Perczel a főváros azonnali fölszabadítását ter­vezte. melynek föltételei ek­kor a honszerelmet és a for­radalmi elszántságot kivéve, nem voltak meg. Ezért Dem- binsky, a Debrecenben kine­vezett új fővezér, az idős len­gyel szabadságharcos, utána­rohant, s éppen a Pesti úti törzsszállásán érte utói Per- czelt Visszarendelte a hadtes­tet, melynek huszárai már Irsán támadták a menekülő ellenséget. A Pál-napi csatára így em­lékezett B. Farkas Mihály: „A beáei csatát a Kálváriadomb­ról nézték öregapámék. Az osztrák vadászok a vasút ár­kában voltak, a lovasok meg a Bedében, tüzéreik a Zakar- halomnál. Az Abony felől jövő magyarok lőtték a vadászokat. Ebből a tűzharcból maradt a ma is látható ágyúgolyó az orház falán. A honvédek lövéséi az az­óta elhordott Bedei dombon álltak. Egyszer csak a vadá­szok beszálltak a vasúti ko­csikba. szólt a trombia: rete- ra-retera! A magyarok is megértették a visszavonulás jelét, hiszen azon nevelkedtek az osztrák hadseregben. Megindultak a huszárok, mert közben erősí­tés jött Törteiről. Az osztrák trombita csak szólt: retera-retera! A vasasok is megindultak, szép rendben, visszafelé a Szolnoki úton, a városba. Nem szaladtak. A toronyban őrség volt, zászlókkal mutatták az irányt. A vasasok csak egy darabig mentek a Pesti úton, a Kátai útra tértek s a Budai úton folytatták a visszavonulást, szemmel tartva a vasutat, me­lyen a vadászok hátráltak. Hátvédjüket egy őrnagy vezet­te. Mindkét sarkon lakott egy Banai a Kátai úton. Benő a Pesti út sarkán, Pál a Szőlő utca sarkon. Ez a Banai, aki­nek a háza a mostani artézi kútnál van, előugrott egy ki­nyújtott kaszával, mellen szúrta az osztrák őrnagyot, de a kasza lecsúszott a mellvasról és elvágta a kantárt, hanem a ló kantár nélkül elkezdett körbe forogni. Jöttek többen a házakból, elkapták a lovat és bevezették a városházára. A pékinasok csúfolták a foglyot, de az nem szólt egy szót sem. MÍG EZ LEZAJLOTT, a magyarok vágtattak a Szolno­ki úton is meg a Törtelin is, az Alszegi útra tértek, onnan jöttek be a Kazinczy utcába. Kivont karddal rontottak be a házakba a huszárok — Van-e idebe tokosnémet? öregapáméktól két házzal kijjebb, a Kazinczy utca 26. számú házban főtt bográcsban a németek gulyása. Ezt már a honvédek ették meg a néppel együtt. Majd jött valami tábornok, az visszaparancsolta a honvé­deket Szolnokba." Hídvégi Lajos t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom