Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

Munkásmozgalmi emlékeket gyűjtenek Az aszódi múzeum tervei 'wm Az aszódi Petőfi Múzeum dolgozói elkészítették a követ­kező öí esztendő tudományos és közművelődési munkájá­nak programját A rövidtávú terv erre az esztendőre szól. Négy időszaki kiállítás A múzeum egyik legfonto­sabb célja az idén is, hogy mind jobban gyarapodjon, fej­lődjön a gyűjtemény. Az len­ne a kívánatos, ha a Galga völgyének bármely szegleté­ben régészeti leletre bukkanó traktorosok, csatornakészítők, tsz-tagok, vagy éppenséggel családiház-építők huszonnégy órán belül értesítenék a Pe­tőfi Múzeumot. Segítségükkel a régmúlt idők embereinek emlékei nem pusztulnának el. A néprajzi gyűjteményt el­sősorban ikladi, domonyi, aszódi női és férfiviselettei kell gazdagítani. A Galga-völ- gyi munkásmozgalom 1945 előtti történetének megírásá­val párhuzamosan e témakör­ben a tárgyi anyag összegyűj­tésére is törekszünk. A mun­kás-paraszt mozgalmak egy­kori résztvevőinek, a veterá­noknak tárgyi emlékanyagát (igazolványok, munkakönyvek, egyéb személyi iratok, de plakátok, röplapok és egyéb tárgyak is) szeretnénk meg­őrizni a Petőfi Múzeumban. A ma éle leszármazottak nagy szolgálatot tennének a tudo­mánynak, ha ezeket a tárgya­kat, emlékeket átadnák. A Petőfi-gyűjteményt ebben az esztendőben is bővíteni szeretné a múzeum. Az első félévben elkészül, s nyomta­tásban megjelenik a Múzeumi Füzetek S. számaként egy olyan forrásközlés, amely a helytörténészeket, néprajzku­tatókat és az iskolai oktató­kat segíti munkájukban, j A tudományos feldolgozó és gyűjtőmunkán kívül gazdag közművelődési program várja az érdeklődőket. A múzeum­ban a következő időszaki kiál­lítások nyílnak: Űj szerzemé­nyeink (február—március); Gálga-vöigy iparművészeti kincsei (április—június); Gal­ga-völgy műemlékei (július— szeptember); Az aszódi kőkori temető és település (október— december). A bemutatókkal egy időben a témával kapcso­latos ismereterjesztő előadáso­kat, tárlatvezetéseket is terve­zünk. Minden hónap utolsó vasárnapján Jobb munkakörülményekre várva Támogatják a gyermekintézményeket A Pécel és Vidéke Takarék­szövetkezet öt község szolgá­latában áll. Az épület falai sajnos omladoznak, bár az ab­lakokat az előírás szerint vas­rács takarja. Az egyetlen iro­dában négy nő dolgozik, s meglepő, hogy ebben a köz­ségben ahol van víz- és gáz­vezeték, még kézmosó csap sincs, és cserépkályhával fű­iének. Az öltözőt a várótérben levő egyetlen szekrény jelenti. Sum Györgyné, a takarék- szövetkezet elnöke nem pa­naszkodik, s a mostoha körül­mények között is nagy lelke­sedéssel, szál:értelemmel végzi munkáját Bagó Istvánná, Dob- rost Lászlóné, és Vezei József- né. Az isaszegi kirendeltségen még két dolgozó foglalkozik pénzügyekkel. Az elnökasz- szony arról tájékoztat, hogy az idén kirendeltséget nyitnak még Kistarcsán és Kerepesen, majd a következő esztendőben Csömörön és Nagytarcsán. A takarékszövetkezet tagjai főként péceliek és isaszegiek, több mint ötezren vainnak. Je­lentősen növekedett 1975-ben a taglétszám, s a részjegyek értéke; a korábbi száz forint helyett egy részjegy a közgyű­lés határozata alapján kétszáz forintot ér. Eddig 225 ezer forintot fi­zettek be a lakásszövetkezet­nek, mely minden igényt ki­elégítő irodát ígért. Sajnos, a határidő már lejárt, de az építkezést még meg sem kezd­ték. A takarékszövetkezet dolgo­zói most készítik az 1975-ös évről a mérlegbeszámolót, ami majd a szövetkezet héttagú igazgatósága, öttagú felügyelő bizottsága és a közgyűlés elé kerül. A nyereség 20 százalékát tisztségviselők tiszteletdíjaként fizetik ki. Lehetőségük van a szövetkezet dolgozóinak jutal­mazására is, ez az elmúlt esz­tendőben is megtörtént. A szövetkezet elnöke úgy ítéli meg, az 1975-ös év eredmé­nyeit, hogy a szövetkezeti alap terhére módjuk lesz kisebb összeget kulturális célokra for­dítani s támogathatják a kü­lönböző gyermekintézménye két is. A jó eredmények eléréséhez azonban csaknem tízévi szor­gos munkárá volt szükség. Sokszor még éjszaka is szá­moltak, számláztak. Ez azért is nagy áldozat, mert az elnök­asszony Gyömröről jár be, munkatársai családos anyák, háziasszonyok. K. I. Márciustól októberig min­den hónap utolsó vasárnapján egynapos múzeumi bemutató lesz, amikor is az érdeklődők egy-egy jeles múzeumi tárgy- gyal ismerkedhetnek meg. Az októberi múzeumi hónap ígéretes eseményének ígérke­zik a Petőfi-ünnepség, a sza­valóverseny, valamint a Pe- tőfi-filmek bemutatója, s nem utolsósorban a világhírű aszó­di ásatásokat bemutató régé­szeti kiállítás, amihez kataló­gus is készül. A múzeum vezetőségének • törekvése, hogy egyre több szocialista brigád, iskolai cso­port és természetesen egyéni látogató keresse fel a kiállítá­sokat, hallgassa meg az elő­adásokat, vegyen részt a kü­lönféle rendezvényeken. Cé­lunk, hogy a múzeum munká­ja ismertté váljon az egész Galga völgyében, hogy e táj lakói magukénak, sajátjuké­nak érezzék intézményüket. A. I. Pódiumon a Hét és fél millió A15. Forrás-fórum Veresegyliázon A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ ma, va­sárnap délelőtt kilenc órától fogadja Pest megye irodalmi színpadainak, ifjúsági klubjai­nak tagjait és versmondókat. Ezen a napon rendezik meg a nagyközségben a 15. Forrás­fórumot. Mint a művelődési központ munkatársai elmond­ták, az idén a korábbiaknál többen jelentkeztek erre a fó­rumra. Irodalmi színpadok közül Veresegyházra érkezik a váci, ecseri, ceglédberceli, ceglédi, leányfalui, szadai, aszódi és az erdőkertest csoport. Az if­júsági klubok száma sem ke­vés: a fórumon részt vesz az aszódi, a dunaharaszti, a ceg- lédberceli és a váci Univer­Húsosfazék A map gulyásleves volt ebédre. Sok krumplival, marhahússal, és szép arany­sárga zsír úszott a tetején. A kis kollektíva körülülte az asztalt az intézmény ebédlő­jében. Csak egy férfi volt kö­zöttük, a főnök. Elkezdődött a tálalás mindennap megismét­lődő szertartása. A főnök ke­zébe vette a merőkanalat, jó technikával kihalászta a nagy tálból a terjedelmesebb húsdarabokat. Miután ezzel megpúpozta tányérját, sza­kácsnőt is megszégyenítő ügyességgel leszedte a leves tetejéről az aranyló zsírréte­get, s azt tányérjára borítot­ta. S amikor a főnök hozzá­kezdett gazdag ebédje kana- lazásához, már szedhettek a kartársnők is. Egy másik alkalommal a vezető a szokásosnál később érkezett az ebédlőbe, s felhá­borodva tapasztalta, hogy a húsosfazékból hiányzik a hús. Dirrel-dúrral szólította fel a konyhasókat, hogy gazdagabb­ra cseréljék a tál tartalmát. A szakácsnők elmondták, hogy ma rossz húst kaptak, fele mócsing volt, így nem tudnak pótlást adni. A vezető papri­kavörös fejjel otthagyta az ebédlőt, s átment a társintéz­ménybe, hogy ott majd eleget teszitek kérésének. De ott is rossz bőrben volt a hús. A közmondás úgy tanítja, hogy azok járnak jól, akik közel vannak a húsosfazék­hoz. Mint a fenti kis történet bizonyítja, ma sem ritka az olyan, aki ráteszi a kezét arra a bizonyos fazékra. Kartársait nem munkatársaknak, hanem alárendelteknek tartja. Állását „hitbizománynak” fogja fel, s úgy véli, hogy mindenből, még a húsból is neki jár a legtöbb. Az ilyen vezető nemcsak a gulyáslevesnél követeli ki ma­gának az elsőbbséget, hanem szóláskor, ítéletalkotáskor is. De ha véleménycserére kerül a sor, nem csupán az első, hanem az utolsó szó jogát is magának tartja fenn. Ezen a munkahelyen demokratikus légkör természetesen nem ala­kul ki. Csak a legkisebb do­logban, a napi köszöntésben adja meg az elsőbbséget a kartársnőknek. Megengedi, hogy a még nála tíz évvel idősebb asszonyok is előre kö­szönjenek. A húsosfazék kizárólagos birtoklásának nincsen jó hatása a munkahelyi légkörre. Es azt is meg kell jegyezni, hogy a főnök viselkedése nemcsak a munkatársak köz­érzetét befolyásolja kedvezőt­lenül, hanem az intézmény munkáját is. Orszigethy zum ifjúsági klub. A fórum­ra a versmondók közül tizen­öten jelentkeztek. Gazdag lesz a vasárnapi program, ezekből említünk meg néhányat. Délelőtt az Iro­dalmi színpadok tagjainak és a versmondóknak beszédtech­nikai foglalkozást tart Mon- tágh Imre, a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanára. Az előadások értékelésében részt vesz Máté Lajos, a Népműve­lési Intézet munkatársa. Az if­júsági klubtagok részére Furu- lyás Géza szervez programot, játékos vetélkedőt. Es még egy a nap eseményeiből: a hely­beli Forrás irodalmi színpad délután fél háromkor Hét és fél millió forint címmel do­kumentumjátékot mutat be. A KÉK CSILLAG DOMONYBAN Az iklad—domonyi klub­könyvtár meghívására január 25-én, vasárnap délután fél négykor tánczenei hangver­senyre kerül sor a domonyi művelődési házban. Színre lép Kováts Kati táncdalénekes és a Kék Csillag együttes. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1976. JANUAR 25., VASÁRNAP Exportképes cikkek A gödöllői városi pártbizott­ság az 1976. évre szóló cselek­vési programjában, valameny- nyi területen meghatározza a fejlődés kívánatos irányát. Vá­rosunkban is fontos, hogy nö­vekedjék a versenyképes, kor­szerű és gazdaságosan előállít­ható termékek száma. A Ganz Műszerművek Gödöllői Áram- mérőgyárában, a gödöllői Gépgyárban, a Humán Oltó­anyagtermelő- és Kutatóinté­zetben, a Háziipari Szövetke­zetben is gyorsabb ütemben kell megszüntetni a gazdaság­talan termékek gyártását. S gyarapítani kell a korszerűbb, exportképes termékek számát. A párt cselekvési programja szerint az Árammérőgyárban ebben az esztendőben 25 szá­zalékkal, a Humánban pedig 33 százalékkal kell növelni a tő­késexportot. Uiabb előadás a politikai akadémián A gödöllői járási pártbizott­ság a párt-, állami és gazdasá­gi vezetők részére indított po­litikai akadémia elnevezésű előadássorozatának következő programjaként január 29-én, csütörtökön A gazdaságpolitika időszerű kérdései címmel hangzik el előadás a járási pártbizottság tanácstermében. Az előadó: Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese. JUBILÁL A SZÖVETKEZET Vegytisztító szalont nyitnak Nagykátán Az aszódi Vegyesipari Szö­vetkezet az idén márciusban ünnepli fennállásának negyed- százados évfordulóját. A IV. ötéves terv eredményeit néz­ve: 1971-ben 22 millió, az el­múlt évben 49 millió forint értéket hoztak létre. Szor­gosan munkálkodnak az asz­talos-, a lakatos- és a sajtoló­üzem dolgozói, továbbra is gyártják a kábelvégelzárókat, tekercselik a villanymotoro­kat, jól beváltak az új szol­gáltatások is. A IV. ötéves terv kezde­tén 230-an, ma ötszázan munkálkodnak a rövide­sen jubiláló szövetkezet­ben. A dinamikusan fejlődő szö­vetkezet 14 millió forintért az elmúlt években alakította ki központi épületét a nagyköz­ség centrumában. Sok fiatal dolgozik a szövetkezetben, hetven százalékuk nő. A szolglátató- ós termelő- egységek nem csupán Aszódon működnek, motortekercselő üzemük dolgozik Bag és Túra köz­ségekben, s hamarosan a járás határain kívül 2,7 millió forintos beruházás­sal Nagykátán nyitnak vegytisztító szalont. Ami a szövetkezet jövőjét il­leti: további hatékony üzem­szervezésre van szükség ah-i hoz, hogy az elkövetkezendő öt esztendő során tovább tud­janak fejlődni. Sokat tettek a tömegspor­tért, tavaly elnyerték a KI- SZÖV kupát, s társadalmi munkában építettek kis labda­rúgópályát. Az aszódi Sparta­cus SE elnöke Pesti István, aki egyben a szövetkezet el­nöke is; ismert sportbarát, biztos támasza a sportkörnek. Jelenleg labdarúgó-, atlétika-, teke-, súlyemelő- és termé­szet járó-szakosztályaik mű­ködnek. Cs. J. A gödöllői művelődési házban Továbbképzés igazgatóknak A gödöllői járás művelődési ház igazgatóinak részére a já­rási hivatal művelődésügyi osztálya január 29-én, csütör­tökön továbbképzést tart. A gödöllői művelődési házban rendezendő összejövetelen elő­adás hangzik el a közművelő­dési munka szervezési és admi­nisztrációs feladatairól. A to­vábbképzésen többek között szó lesz a Rákóczi-jubileum megünnepléséről is. SPORT A- SPORT -+- SPORT SPORT + SPORT H- SPORT Közgyűlés Zsambokon, Kistarcsán, Galgamácsán A Gödöllői Járási és Városi Testnevelési és Sportfelügye­lőség szervezésében január elseje és február 29-e között rendezik meg a különböző egyesületek közgyűléseit. Ezek az összejövetelek alkal­mat adnak a vezetőség kiegé­szítésére, ahol erre szükség van, újraválasztásra, s ter­mészetesen a jó dolgozó veze­tőségi tagok megerősítésére. Kovács Tibornak, a sportfel­ügyelőség vezetőjének tájékoz- tása szerint ez ideig Zsám- bokon, Kistarcsán és Galga­mácsán tartották meg a köz­gyűléseket. A zsámboki köz­gyűlésen tizenhárom tagú ve­zetőséget választottak, elnöke Bajnóczi András és helyettesé pedig Kakucska András lett. Intézőnek Bajnóczi Zoltánt, gazdasági felelősnek Papp Bélát választották. Az új ve­zetőség elhatározta, hogy rendszeresen kérnek beszá­molókat a végzett munkáról. Átépítik a tetőt A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár kistarcsal részlegében az elavult tetőszerkezetet újjáépíti a Prosperitás Ktsz. A csak­nem 15 millió forintos munkát megkezdték és előreláthatólag tavaszra készül el. Nagy Iván felvétele. Zsámbokon ez ideig labda­rúgó-szakosztály működött: a két csapatban ötven játékos játszott. Két új szakosztály megalakítását tervezik. A já­rási és a helyi tanács, vala­mint a művelődési ház veze­tőinek támogatásával sakk- és asztalitenisz-szakosztályokat is terveznek. A legtöbb szó természetesen a labdarúgásról esett. A csa­pat játékosedzője: Urbán Ist­ván, aki a hatvani Kinizsitől jött vissza, munkájának kö­szönhető, hogy az együttes ma már a járási első osztályban szerepel. A falubajj jó híre van a focinak, számosán vi­dékre is elkísérik a csapatot. Az őszi forduló után hír ka­pott szárnyra, mely szerint a három szomszédos község sportkörét egyesítik. Ez sok izgalmat és tiltakozást váltott ki. Ezzel kapcsolatban Kovács Tibor elmondotta, hogy Zsám­bokon az egyesítésnek nincse­nek meg a feltételei. A fiatal­ság igényli a sportot, ezért kész áldozatot is hozni. Tár­sadalmi munkában például öltözőt építenek. A kistarcsai két szakosztá­lyos egyesület háromórás köz­gyűlésén részt vett Sándor Márton, a községi pártszerve­zet képviselője, valamint Né­meth Imre tanácselnök. A nagyközség hatvan sport- barátját főként az foglalkoz­tatja, hogy javul-e a kistar­csai sportolók létesítményének felszereltsége. A mostani pá­lya talaja a sok kő miatt szinte életveszélyes, ha szak­értők felülvizsgálnák, biztos betiltanák használatát. A labdarúgó-szakosztálynak három csapata van, a serdü­lők a fővárosi bajnokságban rúgják a labdát. Á tanács helyzete nem könnyű, mert Kerepesre is adni kell. Segítséget jelent a működéshez az a 10 ezer fo­rint, amit a kerepesi Szilas- menti Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet utalt át. Sajnos, a KSC bevételi tervét nem tudja teljesíteni, mert a mér­kőzéseket a nézők többsége az utcáról nézi. A vezetőség tag­jait megerősítették megbízatá­sukban. Galgamácsán legutúbb ta­valy márciusban tartattak sportköri közgyűlést, az idei összejövetelre január 18-án került sor. A két időpont kö­zött megindult ugyan az egészséges fejlődési folyamat, de még nem fejeződött be. El­sősorban azért, mert a köz­ségben sajnos nem javultak a sportolási lehetőségek. A sportkört a termelőszövetke­zet 15 ezer. a tanács 10 ezer, az ÁFÉSZ 7 ezer forinttal se­gítette. A vezetőségben nem min­denki egyformán vállait munkát. Ketten-hárman tevé­kenykedtek csak aktívan. A labdarúgó-szakosztály sokat fejlődött, s ez nagyrészt Ta­más József szakavatott edző munkájának köszönhető. A szezonban kétszer volt kiállí­tás, s négy ponttal vezetnek csoportjukban. A sakkozók 1974-ben a me­gyei bajnokság II. osztályában bronzérmesek voltak, most a hatodik helyen végeztek. A művelődési házban nagy­szerű otthont kaphatnának a sakkozók, az asztalitenisze­zők s az iskolások is. Termé­szetesen ehhez az épület ma­ga nem elég. Túrosán János tanácselnök úgy nyilatkozott, hogy rövidesen megkeresik a gondok megoldását. A működéshez az eddigi 10 ezer forint helyett az idén 15 ezer forintot ad a tanács. Em­lítést érdemel, hogy a tömés- sportmozgalom fellendítése érdekében rendszeresen ren­deznek helyi spartakiádverse- nyeket. A közgyűlés Kecskés Sza­bolcsát választotta elnökül, helyettesnek Borna Istvánt. Csiba József

Next

/
Oldalképek
Tartalom