Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-08 / 6. szám
ABONYI KRÓNIKA Kutak készenlétben Befejeződött a hálózatépítés A kis utcákba is eljut az ivóvíz Abonyban a most lezárult XV. ötéves terv fő feladata a vízműtársulat megszervezése és vízmű felépítése volt. A társulat 1970-ben alakult, majd a következő évben megkezdődött a vízvezeték-hálózat, valamint a víztorony építése. Egy évvel később már készen állt az 500 köbméteres tartály, elkészült a Dembinszky úton a vízműtelep és befejezték a hálózatépítés első részét, sőt megkezdődhetett a második szakasz építése. 1973- ^ól üzemel a víztorony, 1974- ben pedig újabb tetemes hosz- szúságú cső került a földbe, ugyanakkor megépült a központi és a Damjanich úti vízműtelep, valamint megkezdték a hálózatépítés harmadik ütemét. Az eredeti tervek szerint a vízműépítést 1975 végén kellett befejezni. Mint Majercsik Lászlótól, a társulat elnökétől megtudtuk, lényegében ez sikerült is. Ez- ,zel a település belterületének lakossága' 150—200 méter távolságban elhelyezett közkifolyókból egészséges, jó ivóvízhez jutott. Nem kevés azoknak a száma, akiknek a lakásába vagy a háza udvarába is eljutott a vezetékes víz, bár a korábbi elképzelések szerint a község vízellátását közkifolyókkal kívánták elsődlegesen megoldani. A tavalyi bekötésekkel csaknem hatszázra emelkedett a hálózatba bekapcsolt lakások száma. Eredetileg mintegy harminc- három kis utcába nem terveztek hálózatot, azonban időközben módosították az elképzelést, és így elkészült az építkezés úgynevezett negyedik ütemének terve. A befejezést ez év május végére ígérte a kivitelező. Ezenkívül a társulat intéző bizottsága tervbe vette, hogy a Szamuely és a Béke úton meghosszabbítják a hálózatot, valamint a Táncsics Mihály útnak a Ra- dák és Batthyány utak közötti szakaszán is megépítik a vezetéket, ha az ott lakók a költségekhez hozzájárulnak. A Baranya megyei Vízmű Vállalat elkészítette, sőt már Abonyba szállította a gázta- lanító berendezéseket, amelyek üzembehelyezésére még a nyári vízfogyasztási csúcsidő- szak előtt sor kerül. A készülékek használatával lehetőség nyílik, hogy valamennyi, korábban megépített, nagy teljesítményű kutat a vízellátásba bekapcsoljanak. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 14110 mm ü H| A CEGLÉDI JAPÁS ÉS CÉG LE xx. Évfolyam, g. szám 1976. JANUAR 8., CSÜTÖRTÖK Beszámolók — februártól Jól képviselik választóik érdekeit A város dolgaiban, közügyeinek intézésében maguk a lakosok is részt vesznek. Szószólóik a tanácstagok, akiket körzetükből választanak, a legtöbben jól ismernek. Általában jó a kapcsolatuk választóikkal, munkahelyi kollektívájukkal, s a tanácsüléseken élnek a lehetőséggel, hogy ott észrevételeikkel körzetük lakosságát képviseljék. Cegléden a legutóbbi tanácsválasztáskor nyolcvankét körzetben szavaztak bizalmat egy-egy jelöltnek az ott élők. Nem egy tanácstag már több mint évtizede látja el felelősségteljes társadalmi megbízatását, s vannak köztük fiatalok is, akik igen lelkiismeretesen igyekeznek helytállni. A legutóbbi választáskor a fia1 talok száma huszonegyre nöHangszere a cselló Zenetanár szeretne lenni Harmadik lett az országos versenyen Nem a megszokott végrehajtó bizottsági ülés volt a közelmúltban az abonyi tanácson. A tanácskozást ugyanis rövid ünnepség vezette be. A résztvevők között ott volt Varsányi Lászlóné, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadója, Szabó Sándor, a helyi zeneiskola igazgatója, A csellóverseny Sörös Éva. győztese, Kállai Mariann és Szűcs Antal zenetanárok, valamint Sörös Eva, a zeneiskola növendéke és édesanyja.' Sörös Éva a Friss Antal csellóverseny országos döntőjén korcsoportjában a harmadik helyezést érte el és az ünnepségen ő, valamint oktatóinak sikerét méltatták. "Ünnepség, bemutatóval A testület nevében Szűcs László tanácselnök gratulált a sikerhez, tanárainak rendkívüli előléptetést, a kislánynak pedig értékes hanglemezeket adott jutalmul. A helyi népfrontbizottsáig zenebarát köre is értékelte munkájukat. Varsányi Lászlóné a megyei tanács ajándékát adta át a tanároknak, elismerését és köszönetét fejezve ki a helyi párt- és tanácsi szerveknek amiért a zeneiskola munkáját évek óta segítik. Sörös Éva az ünnepségen eljátszotta a verseny döntőjén bemutatott egyik művet. Öröm és büszkeség Az ünnepség után az iskola igazgatójával, Szűcs Antal tanárral, • Sörös Évával és ! nosiba édesanyjával beszélgettünk. | anyja. — Az emlékversenyt a Művelődési Minisztérium művészeti oktatási osztálya hirdette meg Papp László jászberényi zeneiskola-igazgató kezdeményezésére, aki tanítványa volt Friss Antalnak — mondta Szabó Sándor igazgató. — A megyei válogatóversenyt itt rendezték meg Abonyban. Ebből a korcsoportból Sörös Éva és Kovács Éva abonyi, valamint Bíró Edit ceglédi zeneiskolás jutott az országos döntőbe, amit Szolnokon rendeztek meg. Igen erős mezőny alakult ki, a korcsoport mind a tizennégy versenyzője jól képzett csellista volt. A zsűri akadémiai, főiskolai és szakiskolai tanárokból állt, az elnöki tisztet Mező László, a Zeneakadémia tanára töltötte be A verseny nagyon jó hangulatban zajlott le, példás volt a rendezés. Nagyon örülünk a kislány jó szereplésének és az is büszkeséggel tölt el, hogy Kállai Mariann zongoratanárnőt, aki Sörös Évát zongorán kísérte, a verseny legjobb kísérőjének nyilvánították. Szűcs Antal évek óta Sörös Éva tanára. A jó szereplés az ő érdeme is. Módszeréről és az eredményről így vallott: — Gyakorolni és gyakorolni! Ez az elvem és ezt mindennél fontosabbnak tartom. Hozzám az a diák ne is jöjjön órára, aki 10—15 percet tölt hangszerével előzőleg. Éva sosem volt ilyen... Figyelemmel, akarással Sörös Eva a Gyulai Gaál Miklós általános iskola nyolcadikos tanulója. Nemcsak a zenét szereti, hanem a többi tantárgyat is. — A versenyre szeptemberben kezdtem felkészülni. Nagy figyelemmel és akarással készültem minden előadásra, napi 2 és fél, 3 órát gyakoroltam. Amikor az eredményhirdetésre sor került, örömömben sírtam, de még most is igen boldog vagyok! A napokban Debrecenben jártam, a Kodály Zoltán Zenei Szakközépiskolában. Az első felvételi meghallgatáson voltam. Ügy érzem, sikerült. Ha felvesznek, a szakközépiskola elvégzése után szeretném zenei tanulmányaimat folytatni. Legszívesebben zenetanár lennék. — Lakásunkhoz a Gyulai Gaál iskola esik közelebb, így került a lányom zenei általá— mondja Éva édes— Nem volt különösebb elképzelésünk arról, hogy a gyéréit milyen hangszeren játsszon. A cselló mellett Szabó Sándor igazgató javaslata alapján döntöttünk. Éva kezdettől fogva szívesen muzsikált. Sokat gyakorol. A hangszer annyira kedves lett a családban, hogy. a negyedikes öccse is csellózni tanul. Gy. F. A nagyközségből is sokan megnézik Az új KRESZ-ről készült ismeretterjesztő filmet csütörtöktől szombatig délután fél négy órai kezdettel, vasárnap délelőtt fél 10 és 11 órai kezdettel vetítik a ceglédi Szabadság Filmszínházban. vekedett a tanácstagok sorában, míg korábban mindössze öten képviselték a 30 éven aluli korosztályt. Több nő és több fizikai munkás kapott köztük megbízatást. A tanácsi testületben Cegléd lakóinak minden rétege képviselve van, s rendszeresen részt vesznek a negyedévenkénti tanácsüléseken, melyeken egyre többen kérnek szót közülük. Interpellációik már nemcsak választókerületük gondjaival foglalkoznak, hanem a város egészét érintő kérdések is napirendre kerülnek. A város fejlődésének kérdésével szinte valamennyi tanácstag foglalkozik, tolmácsolja a lakosság észrevételeit. Gyakran szólnak a szívesen vállalt társadalmi munkáról, érdeklődnek választóik nevében a jövő terveiről, s mindarról, amiben a lakosság segítségére számítani lehet. i A parkosítás, fásítás, a város tisztaságának kérdése, a járdaépítés továbbra is közügy. A tanácstagok munkájához segítséget adnak a lakó- és utcabizottságok tagjai, a -raép- frontszervezet aktívái is. A tanácsülések tapasztalata az, hogy a lakosság és a tanácstag kapcsolata azokban a körzetekben élénkebb, amelyekben még javítani kell a közművesítésen, más körzetekben inkább általános észrevételekkel állnak elő az emberek. A város tanácstagjai februártól ismét megkezdik beszámolóikat. Tavaly több mint ké. és fél ezer ceglédi lakos vett részt a beszámolókon, s várhatóan most sem lesznek kevesebben. A beszámolók nemcsak a múlt év, hanem a véget ért negyedik ötéves terv időszakának eredményeit summázzák, s szólnak a jövő feladatairól, melyek megvalósításában továbbra is szükség lesz Cegléd lakóinak véleményére, segítségére. Eszes Katalin Dokumentumok u levéltárból A Pest megyei Levéltár nagykőrösi részlege szívesen segíti a hozzá forduló kutatókat, a helytörténészeket, a krónikaírókat, a pályázatok részvevőit, s tudományos munkatársai a közművelődésbe is bekapcsolódnak: lapunk hasábjain időnként publikálják kisebb terjedelmű, helyi vonatkozású dolgozataikat, előadásokat tartanak. Böőr László, a nagykőrösi levéltári részleg vezetője elmondotta: tavasszal Cegléden, a Kossuth Múzeumban, kamarakiállítást rendeznek, hogy a lakosság szélesebb körben megismerhesse az általuk gyűjtött dokumentumok egy részét. A város történetének legrégibb írásos emlékei közül is bemutatnak néhányat, a többi között a XVII. század végéről, s folytatódik az oklevelek, kutyabőrök, évszázados fóliánsok, jegyzékek serege, egészen 1950-ig, a tanács alakuló ülésének jegyzőkönyvéig. Minden tárgy tárlóba kerül, hiszen nagy fokú körültekintésre van szükség, mind épségük megóvása végett, mind vagyonvédelmi szempontokból. Ez az oka annak Is, hogy csak egyszer állítják ki őket, hiszen még a neonfényt sem szenvedhetik, ártó sugaraira érzékenyek: a szigorú biztonsági intézkedéseket ez indokolja. Tervezik, hogy az év folyamán, hasonló anyagból, Abonyban is rendeznek kiállítást a levéltárosok. T. T. JEGYZET Hétfőn — péntekit? Hétfő. Délután öt óra felé jár az idő. Sietős emberekkel teli az utca, kit a bevásárlás' igyekezete, kit a hűvös idő késztet szapora léptekre. Otthon gyülekezik a család, jó vacsora reményében. Már minden megvan hozzá, csak kenyér kell, finom, friss ropogós. i De hol a kenyér? A Kossuth Ferenc utcai kis kenyérbolt egy óra múlva bezár. Polcain még ott domborodik néhány három-kilós cipó. Az eladó kedves, udvarias, mente- getődző, sajnálkozó. ' — Elfogyott a friss, ami van, az pénteki. De tessék vinni, ha mindenképpen kell. Reggel korán nyitunk ... Péntekit — hétfőn este felé? Azt nem. Annyi még maradt talán otthon a szombati sütésűből, amennyi vacsorához kell. Morgolódnak a törzsvásárlók, a csak betérők nemkülönben. Van, aki a város túlsó végén szállt kerékpárra, hogy kenyeret „szerezzen”, mert délután frisset nem kapott. A bizakodók egy csoportja a Rákóczi úti ABC-kisáruházban találkozik, de ott teljesen üres a kenyerespolc. Zárásig még vagy két és fél óra, csak győzzék mondani, hogy nincs kenyér, elfogyott. Cegléden, ebben a kenyereiről híres városban, nem kis bosszúságot s főbb családnak gondot okozott ezen a napon a vacsora. Szerencsére ilyen eset ritkán fordul élő. Jó lenne, ha ritkán se fordulna. (e. k.) Az országos döntőben Juhász Erika az Abonyi Tsz SK női asztalitenisz-csapatának egyik legfiatalabb, tehetséges tagja. Az alig tizenkét éves kislány már sok, rangos verseny részvevője volt. Ott lesz a legközelebbi országos asztalitenisz-úttörőolimpián is. Ismét jő szereplést várnak tőle. Gyuráki Ferenc felvételei AZ NB ll-BEN MARADTAK A döntő győzelem FEBRUÁRBAN KEZDŐDIK A BAJNOKSÁG A KÖZGÉP SE férfi tekecsapata egy év szünet után — 1974-ben az NB Ill-ban játszott — újra az NB II-ben szerepelhetett. Céljuk, mint az újonc, illetve a visszakerült együtteseknek általában, az volt, hogy bennmaradjanak. És sikerült is bennmaradniuk: 25 ponttal, a 9. helyen végeztek. Az év 26 mérkőzésén, tizenegyen játszottak. A játékosok közül négyen tíznél kevesebbszer képviselték a KÖZGÉP színeit. Legtöbbször Király (25), Nyíri (24), Sárik (23), Raffay (20), Molnár (20), Varga (18) és Pákozdi R. (17) játszott. Ebben a sportágban rendkívül döntő, hogy otthon vagy idegenben játsszák a mérkőzést. A KÖZGÉP Cegléden két vereséget szenvedett, háromszor végzett döntetlenre, idegenben pedig háromszor sikerült mind a két bajnoki pontot megszereznie. A legfontosabb győzelem éppen a harmadik volt. Az utolsó előtti fordulóban a nagy vetélytárs. Gyula pályáján, bravúros játékkal győztek. Az eredmény értékét növeli, hogy a csapat tagjai tudták, aki nyer, bennmarad, aki veszt, kiesik. Egyéni átlageredmények: Itthon: Pákozdi R. (431 fa), Nyíri (430), Király (427). Idegenben: Raffay (423), Varga (416), Király (415). Valamennyi összecsapás alapján, összesen: Raffay (423), Király (422), Nyíri (421), Varga (420), Sárik (419),. Molnár (418), Pákozdi R. (417). — Idegenbeli szereplésünk során kellett rájönnünk, le hetőségeink korlátozottabbak mint ellenfeleinkéi — mondtf. Bujdosó Mihály, a KÖZGÉP SE edzője. — Az idei bajnoki évben rajtunk kívül alig akad már olyan szakosztály, melynek ne automatizált pályája lenne. Az automatizált pálya i hiányát nemcsak a versenyzésben, hanem az edzésmunkában is megérezzük, főként az „állító gyerekek” távolmaradása miatt. — A fiúk jól végezték feladataikat, különösen ősszel dolgoztak lelkiismeretesen, s ezért mindenki dicséretet érdemel. A Bem SE kiesésével, Pest megyének, így Ceglédnek is, már csak egy NB 11-es csapata maradt, éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy eredményesen szerepeljünk. Munkánkhoz az eddiginél is nagyobb erkölcsi támogatást kérünk. Ebben a sportágban az idegenbeli játék a legfontosabb, és sajnos, versenyzőink közül ma még kevesen képesek arra. hogy hazai teljesítményüket megismételjék, esetleg túlszárnyalják. ★ A KÖZGÉP SE tekézői már a napokban elkezdik a felkészülést a február végén kezdődő bajnokságra. Először szakosztályértekezleten, január 11- én találkoznak, meghatározzák feladataikat, a munka menetét. A munkának pedig olyannak kell lennie, hogy a KÖZGÉP kiemelkedjék, és ne csak a kiesés ellen harcoljon, hanem a középmezőny egyik biztos tagjává váljon. U. L. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak. akik felejthetetlen jó feleségem, szeretett édesanyánk, nagyanyám, id. Siket Mihályné sz. Gyikó Eszter temetésén megjelentek. sírjára koszorút, virágot helyeztek. fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család.
