Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-07 / 5. szám

KjŰrimi 1976. JANUÁR 7., SZERDA fókusz Újfajta tömeg PampSenában NEM MÜLIK EL esztendő, hogy a világsajtó a színes hí­rek rovatában ne közölné a spanyolországi Pamplona vá­rosban készült fényképéket. Ezeken vidám tömeg hömpö­lyög és azzal szórakozik, hogy igyekszik kitömi — több-keve­sebb sikerrel — néhány sza- .badon eresztett fiatalabb bika rohanása elől. Eddig Pamplona afféle népünnepélyként és leg­alább annyira idegenforgalmi látványosságként,'jórészt ilyen tömeget látott. MOST MÁSFAJTA TÖMEG lepte el a város utcáit és biz­tosak lehetünk abban, hogy az erről készült fotókat nem hasz­nálják fel csalogatóként a spa­nyol utazási irodák tarka pros­pektusai. Ez az ötezer (!) főnyi tömeg egyáltalán nem volt vi­dám. A felvonulók a gazdasá­gi helyzet romlása ellen és a politikai foglyok szabadon bo­csátásáért tüntettek. KÉTSÉGTELEN, hogy akár­csak péhány hónappal ezelőtt Hispániában nerú lett volna elképzelhető egy ilyen de­monstráció — a rendőrség biz­tosan tüzet nyitott volna. Most nem tette, sőt arról érkezett hír, hogy a hatóságok jobbol­dali merénylőket vettek őri­zetbe Barcelonában. MINDEZ ARRA UTAL, hogy alighanem azoknak van iga­zuk. akik Madriddal kapcso­latban kicentizett, gondosan adagolt nyitásféléről beszél­nek. Olyan nyitásról, amely vi­tathatatlanul eltér ugyan a generalisszimusz által fémjel­zett csaknem négy évtizedes politikai éjszakától, de amely­nek megvannak a maga volta­képpen nagyon is szűkre sza­bott határai. HOGY MIK EZEK A HA­TÁROK, egyre jobban kiderül. Arias Navarro, aki személyé­ben is a „folyamatosságot” testesíti meg, hiszen Franco kormányfője volt, egy nyilat­kozatban kijelentette: lesznek ugyan választások, de csak a kabiné: által engedélyezett négy-öt párt számára — és a kommun ista párt a jövőben sem nyer legalitást Hispániá­ban. EZ TEHÁT AZT JELENTI, hogy Madrid kész elmenni bi­zonyos NATO-berkek által jó­váhagyott — és talán kijelölt -— változásokig, de addig nem, hogy engedélyezze a dolgozók igazi, legkövetkezetesebb poli­tikai érdekképviseletét. Min­den jel arra mutat, hogy ehhez a „kicentizett demokráciához” lesz néhány szava a legilleté­kesebb fórumnak, a spanyol népnek is. Annak, amely pél­dául Pamplonában újfajta tö­megként jelent meg a politi­kai porondon. CSAK RÖVIDEN... A LAOSZI NÉPI DEMOK­RATIKUS KÖZTÁRSASÁG nemzetgyűlésének első ülés­szaka, amely vasárnap fejez­te be munkáját, Laosz nem­zeti ünnepének nyilvánította december 2-át, a monarchia megdöntésének és áz új kor­mány hatalomra jutásának napját. KUBA első szocialista alkot­mányáról február 15-én nép­szavazást tartanak. Hétfőn már meg is alakultak a szavazási elnökségek, az "brszágos és a tartományiak egyaránt. NICOL U LOBATO, a FRE- TILIN-szervazet egyik vezető­je kedden felszólította az ENSZ-et, hogy zárják ki In­donéziát az Egyesült Nemze­tek dekolonizációs bizottságá­ból. A SZOVJETUNIÓ Minisz­tertanácsa határozatot hozott a szovhozok trösztösítéséről. A SZOVJETUNIÓBAN ked­den föld körüli pályára bocsá­tották a Kozmosz—787 mes­terséges holdat. A DÉL-AFRIKAI hadveze­tés újabb jelentős csapaterő­sítést küldött Angolába, a fajüldöző rezsim ott harcoló alakulatainak megerősítésére. MOSZKVA 4 Gromiko—Sorsa tárgyalások Kedden tárgyalásokra ke­rült sor Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Kalevi Sorsa, Finnország miniszter­elnökhelyettese és 'külügymi­nisztere, a Finn Szociálde­mokrata Párt elnöke között. A baráti, tárgyszerű légkör­ben megtartott tárgyaláso­kon eszmecserét folytattak a szovjet—finn kapcsolatok to­vábbfejlesztésének kérdései­ről és megvitatták a nem­zetközi helyzet egyes, köl­csönös érdeklődésre számot tartó időszerű problémáját. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden ebé­det adott Kalevi Sorsa tiszte­letére. A meleg, baráti hangulatú ebéden szovjet részről Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizott­ság titkára és más hivatalos személyek vettek részt. Gromiko az ebéden elhang­zott pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy kedvezően fejlődnek a szovjet—finn kapcsolatok. Ezek elmélyí­tésében különös jelentősé­gűek Leonyid Brezsnyev és más szovjet vezetők talál­kozásai Urho Kekkonennel, a Finn Köztársaság elnökével. Kalevi Sorsa válaszában rá­mutatott, hogy Finnország és a Szovjetunió kapcsolatai­ban pozitív hagyománnyá váltak a két ország vezetői­nek személyes találkozásai, amelyeken megjelölik kap­csolataik fejlesztésének jöven­dő irányait. Sorsa méltatta az 1948-ban megkötött finn— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés jelentőségét. nagy PORTUGÁLIA Folytatódhat az ország agrúrstruktúréjának átalakítása Előrelépés a kormány részleges átalakításával kapcsolatos megbeszéléseken Hétfőn Lisszabonban újabb megbeszélést tartott a 6. ideig­lenes portugál kormány rész­leges átalakításáról Costa Go­mes köztársasági elnök, Aze- vedo miniszterelnök, Vitor Crespo, a legfelsőbb forradal­mi tanács tagja, valamint a kormányban nStezt vevő három párt, a PKP, a PSZP és a PPD (Demokratikus Néppárt) kép­viselői. A tanácskozás után Azevedo miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány átszervezésé­hez vezető utat szabadnak le­het tekinteni, és már csak „néhány vitás kérdés, tisztázá­sa” van hátra. A megbeszélés résztvevői szükségesnek tartották, hogy továbbra is a Portugál Kom­munista Párt képviselője tölt­se be az agrárreform ügyeivel foglalkozó mezőgazdasági ál­lamtitkár posztját. Létrejött tehát annak feltétele, hogy folytatódjon az ország agrár- struktúrájának a mezőgazda­ság szempontjából nélkülözhe­tetlen átalakítása. Megállapo­dás jött létrái arról is, hogy milyen elvek alapján hajtsák végre az agrárreformot az or­szág déli részén, különösen Alentejo tartományban, ahol ma már jelentős mezőgazdasá­gi területek vannak a mező­gazdásági dolgozók kezelésé­ben. Alvaro Cumhal, a PKP fő­titkára a megbeszélés után ki­jelentette, hogy 1 a találkozó eredményeit pozitívaknak le­het tekinteni, bár néhány kér­déssel kapcsolatban még egyeztetni kell a különböző véleményeket Hasonlóképpen értékelték a tanácskozást a PSZP és a De­mokratikus Néppárt vezetői is. Az áremelések és a bérek befagyasztása miatt tömeg­gyűlést szervez január 17-re Lisszabonban tizenegy portu­gál szakszervezet, köztük a va­sasok, a vegyi-, a textil- és az építőipari munkások szakszer­vezete — jelentették be hiva­talosan a portugál fővárosban. Felszólították a többi szak­szervezetet, a dolgozók üzemi és lakóhelyi bizottságait, ka­rolják fel kezdeményezésüket és csatlakozzanak a tüntetés­hez. BEJRUT Összetűzés a Teli Zaalar-i palesztin menekülitábornál Összetűzés robbant ki ked­den a Bejrút keleti külvárosá­ban levő Teli Zaatar-i palesz­tin menekülttábort gazdasági blokád alatt tartó jobboldali keresztény fegyveresek és a hadsereg erői között. A kormány páncélozott jár­műveken akart élelmiszert szállítani a tábor lakóinak, de a jobboldali milicisták megtá­madták és visszavonulásra késztették a gépkocsisort. A tábor mintegy 6 ezer lakója na­pok óta nem jut friss élelem­hez. A keresztény milicisták a blokád felfüggesztésének fel­tételekéit azt követelik, hogy tegyék lehetővé számukra a Teli Zaatar-i táborba tartó, a város keresztény lakta negyedein át­haladó teherautók átkutatását. A milicisták követelését a pa­lesztin és libanoni baloldali vezetők hétfő esti ülésükön el­utasították. Diáktüntetések Ecuadorban Heves diáktüntetések rob­bantak ki hétfőn az ecuadori Quitóban és Guayaquilban, tiltakozásul a közlekedési díj­szabások emelése ellen. A fő­városban, Quitóban a tünte­tők autóbuszokat döntöttek fel (néhájnyan megpróbáltak felgyújtani), kirakatokat zúz­tak be és utcai barikádokat építettek. Hasonló jelenetek játszódtak le Guayaquilban is. Haditengerészeti és ejtőer­nyős egységek a levegőbe le­adott sortűzzel, a rendőrök pedig könnyfakasztó bombák­kal próbálták / szétoszlatni a tüntető tömegeket. A két városban a közleke­dés leállt, az üzletek bezár­tak. A középiskolákat és az egyetemeket 48 órára bezár­ták. Több diákot őrizetbe vettek. A hanoi Nhan Dan keddi számában beszámolt az új kambodzsai alkotmány életbe lépéséről. Az új alkotmány egyértel­műen kifejezi, hogy Kambod­zsa egységes, békés, semleges és szuverén állam, amelynek új gazdái a munkások, a pa­rasztok és a többi dolgozó ré­teg. Az új alkotmány hangsúlyoz, za, hogy a fontosabb termelő- eszközök állami vagy kollektív tulajdonba kerültek. A kam­bodzsai nép haladó nemzeti kultúra megteremtését tűzte ki célul. A demokratikus Kambodzsa becsületes kapcsolatokra tö­rekszik szomszédaival, jelszava a függetlenség és a béke. El­utasít minden külföldi be­avatkozást. Területén nem en­gedélyezi idegen támaszpontok létesítését. Az el nem kötelezett országok csoportjához tartozik. Elítél minden gyarmatosító és neokolunialista próbálkozást. Az ország belső ügyeinek intézésében a kollektív vezetés elve érvényesül. A törvényho­zó hatalmat a nép képviselők­ből választott 250 tagú legfel­sőbb gyűlés gyakorolja. A gyű. lés választja meg a végrehajtó hatalom szervét, a kormányt és az állam elnökségét, amely az elnökből és két helyetteséből áll. Az ország zászlaja vörös ala­pon háromtornyú bástya, köze­pén sárga virággal. Az új cí­mer motívumai: rizsföld, öntö­zőcsatorna, stilizált üzem. A címert övező rizskévék alján felírás: „Demokratikus Kam­bodzsa”. Az új himnusz április 17-ének, a győzelem napjának jelentőségét fejezi ki. HAT HÓNAP MERLEGE Az enyhülés megvalósulása Hat hónap telt el azóta, hogy Helsinkiben aláírták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záródo­kumentumát. Ezzel kapcso­latban Jurij'Zsukov, a moszk­vai Pravda politikai hírma­gyarázója rámutat: „Har­mincöt legmagasabb rangú állami vezető az államközi kapcsolatok nagy fontosságú elveit aláírásával megerősít­ve megteremtette a nemzet­közi kapcsolatok konstruktív fejlődésének szilárd alapját, politikai, gazdasági és hu­manitárius területeken egy­aránt. Ezzel biztosították a feltételeket ahhoz, hogy min­den vonatkozásban megvaló­suljon a záródokumentum, amelynek gerince az enyhü­lés tartóssá tételének, kiszé­lesítésének és elmélyítésének koncepciója — az európai bé­ke és biztonság megszilárdí­tásának, az együttműködés továbbfejlesztésének prog­ramja.” A szocialista országok — hangsúlyozza Jurij Zsukov — abból indulnak ki, hogy ép­pen az enyhülés megvalósí­tása, vagyis konkrét pozitív tartalommal való mind na­gyobb mérvű megtöltése szük­séges ahhoz, hogy Európá­ban valóban tartós és meg­bonthatatlan legyen a béke. A hírmagyarázó felhívja a figyelmet arra, hogy az el­múlt öt hónapban megsoka­sodtak a hivatalos és a nem hivatalos látogatások, a kü­lönböző társadalmi rend­szerek vezetőinek találkozá­sai. Ezek során fontos tár­gyalásokra került sor a két­oldalú és a sokoldalú együtt­működés továbbfejlesztésé­ről a Helsinkiben létrejött megállapodások alapján. Ki­dolgoztak olyan új dokumen­tumokat is, amelyek megfe­lelnek a helsinki záródoku­mentum betűjének és szelle­mének, miközben minden alkalommal aláhúzták a zá­róokmány tartós, állandó jel­legét. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeképpen kialakult új jégkörben lehetővé vált nemcsak a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok, hanem az egész Európára kiterjedő gazdasági együttműködés to­vábbi fejlesztése is. Mind nagyobb arányok­ban folyik a humanitárius területeken való együttmű­ködést előirányzó, a záróok­mány harmadik fejezetében szereplő megállapodásoknak a gyakorlatba történő átülte­tése. Ez az együttműködés minden állam szuverén jo­gainak tiszteletben tartása alapján fejlődik — hangsú­lyozza a hírmagyarázó, majd a következőket írja: „Mindezt az tette lehetővé, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, összegezve a második világ­háború politikai kihatásait, lefektette a békés egymás mellett élés elveire épülő kapcsolatok új rendszerének alapjait.” A Pravda hírmagyarázója hangsúlyozza, hogy a konst­ruktív tevékenység lehetősé­gei valóban szinte felmér- hetetlenek minden területen: politilcai, gazdasági, tudomá­nyos, valamint kulturális téren, valamint az emberek közötti kontaktusok vonat­kozásában is. Ezzel kapcso­latban rámutat: „Óriási je­lentősége lenne egyebek kö­zött annak, ha megvalósíta­nák Leonyid Brezsnyevnek a Lengyel Egyesült Munkás­párt VII. kongresszusán el­hangzott javaslatát, hogy rendezzenek összeurópai kong­resszusokat vagy nemzetközi tanácskozásokat a környezet- védelem területén való együttműködés kérdéseiről, a szállítás, az energetika fej­lesztéséről”. „Természetesen különösen időszerűek a katonai enyhü­lés kérdései. Az emberi érte­lem- sehogyan sem tud meg­békélni azzal, hogy a politi­kai enyhülés megszilárdulá­sának ' idején még mindig folytatódik a fegyverkezési hajsza. A politikai enyhü­lést ki kell egészíteni a ka­tonai enyhüléssel. Ma ez a legidőszerűbb feladat. Megol­dását lényegesen elősegíte­né, ha előrelépés történne a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatott tárgyalásokon, ami­re a Szovjetunió és a test­véri szocialista országok őszintén törekednek” — írja végezetül a Pravda politikai hírmagyarázója. A Siovjcluniühn akkreditált külföldi tudósítók ós újságírók munkafeltételeiről Vszevolod Szofinszkij, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tájé­koztatta a TASZSZ tudósítóját a Szovjetunióban akkreditált külföldi tudósítók és újságírók munkafeltételeiről. A sajtóosztály vezetője el­mondotta, hogy a Szovjetunió­ban több mint 40 országból 250-nél több külföldi tudósító van akkreditálva. Több mint 180 hírügynökséget, \rádió- és A Pentagon rekordja televíziós társaságot, lap- és folyóirat-szerkesztőséget, foto- ügynökséget és más tömegtá­jékoztatási szervet képvisel­nek. A Szovjetunióban akkre­ditált külföldi újságírók részé­re 1976. március 1-től új sza­bályt vezetnek be az országon belüli mozgásra, Szofinszkij ezzel összefüggésben hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunióban teljes egészében végrehajtják az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának tételeit, s rá­mutatott, hogy ezeknek a téte­leknek megfelelően intézked­nek a külföldi újságírók szak­mai tevékenysége feltételeinek megjavítása érdekében. A múlt évben jelentősen egyszerűsí­tették a vízumok kiadását az újságírók részére: most több­szöri ki- és beutazásra jogosí­tó vízumot kapnak. A külföldi újságírók orszá­gon bei üli közlekedésének új rendje lényegében azt je­lenti, hogy rájuk is kiterjesz­tik azokat a szabályokat, amelyek jelenleg a külföldi diplomaták Szovjetunión belü­li utazásaira érvényesek. A különböző célutazásokhoz az újságíróknak a jövőben nem kell engedélyt kérniük, elegen­dő, ha az utazás előtt egy-két nappal értesítik szándékukról a külügyminisztérium sajtó- osztályát. Ezenkívül a szabály­zatban feltüntetett számos vá­rosba és körzetbe minden kü­lön értesítés nélkül is elutaz­hatnak A szovjet külügyminiszté­rium sajtóosztályának a veze­tője végezetül leszögezte: az új szabályzat je'entős mértékben megjavítja a külföldi újság­írók munkafeltételeit. 1 I O Folyamatban van a Minuteman interkontinentális bal- lasztikus rakéták „első és második nemzedékének” fel­váltása a „harmadik nemzedékhez” tartozó, külön célokra irá­nyítható, több robbanófejes rakétákkal (MIRV). O Folytatódnak a Poseidon-rakétákkal felszerelt Trident- rendszerű új atomtengeralattjárók létrehozásával kapcso­latos munkálatok. Minden tengeralattjáró körülbelül egymil- liárd-háromszázmillió dollárba kerül. 0 Üj „B—1” stratégiai bombavetőket építenek. Egy-egy . ilyen repülőgép mintegy 80 millió dollárba kerül. Fel­újítják a vadászrepülőgépek állományát, ezek darabonként 8 —14 millió dollárba kerülnek. A felsorolt adatokból kitűnik, hogy a fegyverfajták közül egyesek ára hihetetlen magasságokba emelkedett. Ez azonban egyáltalán neon igazolja a katonai kiadások általános növelé­sét, hiszen az áremelkedésben elsősorban és főlég a minőségi fegyverkezési verseny jut kifejezésre. Márpedig ez végső so­ron semmivel sem kevésbé növeli a háborús veszélyt, mint a mennyiségi verseny. A költségvetésben a katonai építkezésre fordítandó elő­irányzatok is ,növekednek: erre a célra 3,8 milliárd dollárt hagytak jóvá. Ide tartoznak egyebek közt az Indiai-óceánban levő Diego García-szigeten létesített haditengerészeti támasz­pont bővítésére felhasználandó összegek. Tetemes összegeket hasítanak ki számos ország — a Pen­tagon állandó és új kliensei — „katonai segélyezésére”. így például a kormány szükségesnek tartja, hogy Izraelnek 2,3 milliárd dollárt folyósítson. A Pentagon megnövekedett igényeinek — vezetőinek el­gondolása szerint — „példaképül” kell szolgálniuk az Egye­sült Államok Szövetségesei számára és arra kell ösztönözniük őket, hogy fokozzák a katonai előkészületek növelését célzó erőfeszítéseiket és kiadásaikat. Szvjatoszlav Kozlov , y Az Egyesült Államokban immár ki tudja, hányadik esztendeje minden új katonai költségvetés olyan tetemesen túlszárnyalja a megelőzőt, hogy megdönthetetlen rekordnak tűnik. De csak a következő költségvetésig ... Így 1970-ben a katonai költségvetés 77,8 milliárd dollár volt, 1973-ban elérte a 85,2 milliárdot, 1975-re már 104.7 mil- liárdot irányoztak elő, 1976-ra pedig a Pentagon 120,9 milliárd dollárt kért! Ugyanekkor a meghökkent nyárspolgárral megpróbálják elhitetni, hogy a katonai előirányzatok szédületes növekedése csupán az infláció következménye. A fegyverkezés és a reá fordított kiadások szintje — úgymond — változatlan, sőt még csökken is! A helyzet azonban merőben más: „A kormány tavaly 14 milliárdos növekedést javasolt. Ennek az összegnek körülbelül a fele írható az infláció számlájára, a fennmaradó résznek a védelrái program »reális növekedését« kell ^biztosítania” — közölte 1975. október 3-án a New York Times. Az amerikai kongresszus képviselőháza az 1975 júliusától 1976 októberéig terjedő időszakra nagy szótöbbséggel jóváhagyta a hallatlan „védelmi” előirányzatokról szóló törvénytervezetet. Az összeget azonban 112 milliárd dollárra „korlátozta”. A gyakorlat tanúsága szerint azonban az Egyesült Álla­mok tényleges katonai kiadásai mindig nagyobbak a kong­resszus által elfogadott költségvetésnél. A „pótkiutalások” módszerével rendszerint nemcsak, hogy helyreállítják, hanem meg is tetézik a megnyirbált összeget. Az amerikai hadiipari cégek nagy megrendeléseken dol­goznak: Az új kambodzsai alkotmány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom