Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

A MESZÖV-ÁFÉSZ titkár­sága a beérkezett adatok alap­ján a napokban értékelte a megye fogyasztási szövetke­zeteinek áruforgalmát. A já­rásunk területén működő há­rom szövetkezet kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt esztendőben. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ több mint 377 millió forintot forgalmazott kiskereskedelmi egységeiben, s a 44 millió forintot is meg­haladta a vendéglátásból szár­mazó bevétel. A bolti kiske­reskedelmi forgalmat a terv­hez képest 16, a vendéglátó forgalmat pedig 14 százalék­kal túlteljesítette. A Galgavidéke ÁFÉSZ 316 millió forintot meghaladó kis­kereskedelmi forgalmat bo­nyolított le, ez 6 százalékkal több volt a tervezettnél. A vendéglátásból származó for­galom a megye valamennyi ÁFÉSZ-ának bevételét meg­haladta: értéke több mint 86 millió forint volt, 12,6 száza­lékkal több a tervezettnél. A gödöllői járás szövetkeze­tei közül a Pécel-lsaszeg ÁFÉSZ működik a legkisebb területen. Ehhez mérten for­galma is alacsonyabb, mint a másik két szövetkezeté. A bol­ti kiskereskedelmi forgalom értéke 221 millió forint fölött van, 9,5 százalékos a túltelje­sítés. A vendéglátásból csak­nem 29 millió forint bevétel származott, a 14 százalékot is meghaladja a túlteljesítés mér­téke. A gödöllői járás területén a három szövetkezet 305 egysé­get tart fönn. Tevékenységü­ket a számok jól jelzik: az el­múlt esztendőben a vendég­látó egységek és a többi üz­letek több mint egymilliárd fo­rint értékű forgalmat bonyo­lítottak le. — őr — Apróságok a tanácson A galgaihévízi községi ta- nácsháza ajtajában egy pilla­natra azt hiszi a . látogató, hogy eltévedt. Ugyanis az elő­csarnokban apró gyermek- holmik, cipőcskék fogadják. A meglepő kép oka, hogy ja­nuár elején ideköltözött a községi óvodából egy har­minctagú kis csoport, mert el­kezdték a régi óvodaépület bővítését. Barna Jánosáé vb-titkár el­mondta, hogy óvodájuk het­venöt személyes, és százlcét gyermeket látnak el a régi he. lyiségekben. A szűkös viszo­nyok miatt szükséges az óvo­da bővítése, s erre a célra 600 ezer forint állami támogatást kaptak ebben az esztendőiben. A túrái Galgaánenti Rákóczi Termelőszövetkezet 100 ezer forinttal járult a költségek­hez. A községi tanácsnak a korábbi években 300 ezer fo­rintot sikerült tartalékolnia áz óvodabővítéshez. A tervek szerint májusban nyílik majd meg a kibővített százszemé­lyes óvoda. Ott jártunkkor nem láttunk mozgást az épít­kezésen, a munkások a má­szóka körül beszélgettek. Re­méljük, hogy a hosszas szü­net után (körülbelül egy órát tartózkodtunk a községben) csak fölmásztak a még vako­latlan épület tetejére. CSAK EGY OLTÓKÉSZÜLÉK VOLT HASZNÁLHATÓ Tyúkok — Január 28-án lángra lob­bant az olaj Gödöllőn, a Kis­állattenyésztési Kutató Inté­zet telepén. Az intézet te­nyésztjük óljainak közelében egy olajtartály , állt. Ennek kivezetőcsövébe víz került, be­lefagyott, s így a tartályból képtelenség volt táplálni a fűtőberendezést. Czira And­rás karbantartó benzinlámpá­val igyekezett melegíteni, veszélyben megolvasztani a „dugót”. A tartályból az olaj kifolyt, a benzinlámpa tüzétől meggyul­ladt. Az intézet munkatársai a környéken található tizen­egy kézi oltóberendezésből, csak efjyet tudtak használni, a többi rossz volt. Végül is sike­rült eloltani a tüzet. A lángok tízezer tenyésztyúkot — áruk 1 millió kétszázezer forint — és magát a másfélmillió forin­tos épületet veszélyeztették. Egy török kori műemlék (2.) Színíelőadás Ma már csak három bottlv díszíti a több kisebb terem­ből átépített ebédlőt, de két, valaha külön helyiséget képe­ző részen mind a négy olda­la felől félgótikus mennyezeti ívek láthatók. Továbbá felfe­dezhető egy ugyancsak félgó­tikus jellegű befalazott ajtó nyoma is. Ez alighanem az egykori utcai nyári söröző te­raszára vezetett. A később rá­épített emeleten már csak ke- resztgerendás a stukatúr. Az enyhe ívelésű boltozattal fe­dett ablakok beszögeJései is mélyebbek a földszinten, ahol félméteresnél is vastagabbak a falak. Az udvar felőli, árkád alatti teraszt a legutóbbi re­nováláskor üvegezett folyosó­vá alakították át. Dr. Bácskay Árpád ügyvéd közlése szerint a mai mozi­szárnyról lebontották az egy­kor ott is meglevő félemelet­szerű épületrészt, amely sok­kal szebben illeszkedik bele az épületegyüttesébe, mint a mai mozi. Az első gyógyszertár Boltozatos bejáratú lépcső vezetett fel a fedett, fakorlá­tos folyosóra, s erre nyílt — Elek Sándor cipészmester em­lékezése szerint — a hat, kö­rűibe'ül négyszer négy méteres szállodai szoba. Ezek a gim­náziumi időkben szertárként szolgáltak. Alatta nyíltak az alagsori helyiségek ablakai; a kapu felől a vendéglő kony­hája, mellette a főszakács, majd a pedellus kétszobás la­kása. Az épület Szabadság út felőli kőkerítésén volt egy ívboltos, néhány éve befala­zott kapubejárat, mögötte ke­resztbe az udvaron egy hosz­az emeleten szú istálló áll, amely az épü­let Szabadság úti szárnyának végéig töltötte ki a teret, s még így is tágas udvar állt a három épületszárny ölelésé­ben. (Az istállót egyébként a gimnázium tornateremmé ala­kította át, majd a két világ­háború között lebontották.) A Szabadság úti szárny emeletét egy nagy színházte­rem foglalta el, míg a kapu­tól balra a református temp­lom irányában egy bormérés és egy cukrászda volt. A gimnázium 1911 után oktatási céljai szerint nagy átalakítá­sokat végeztetett az épületen. A mozi feletti' emeleti sarok általában magánlakás volt, 1918-ban éppen Rózsa Ferenc nagy hírű cipészmester lakott ott, aki később a Nemzeti Ta­nács elnöke lett. A kapu és a Szabadság út közötti részen volt állítólag a járás első patikája, amely ko­rábban a besnyői zárdában működött, majd 1813-ban III. Grassalkovich herceg a foga­dó épületébe költöztette, hogy közelebb legyen a kastélyhoz, a településhez. (A XIX. század második felében elköltözött a Hársfa mellé, majd azután a mai Dózsa György úti helyi­ségbe, ahol Magyar Korona Gyógyszertár néven ismerték. Az elköltözés után a volt pati­kabejárat előtti teret is nyári terasznak használták. Erről levelezőlap is tanúskodik, Hegedűs László gyűjteményé­ben látható. Rákóczi — vendégségben Azután 1925-ben elköltözött a minorita gimnázium is a Gábor Áron utcába, s fokoza­tosan megszűnt, amikor az III. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1976. JANUÁR 31., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖMKÍAPÁSA Meleg perceket szerzett a hó Sózott utak, jó tanácsok Szerdán este hat órától csü­törtökön, a délelőtti órákig ösz- szesen mintegy harmincöt centiméter vastagságú hótaka­ró telepedett a járásra. A hir­telen lehullott hó sokhelyütt fennakadást okozott a teher- és személyszállításban. Más­nap délelőtt telefonon érdek­lődtünk az illetékeseknél és az érintetteknél. Kik, hogyan fo­gadták a „meglepetést”? A leoldott utánfutó A gödöllői Ganz Árammé­rőgyár terv- és munkaügyi fő­osztályáról Hegyi Józsefet kér­deztük meg. „Gyárunk kétezer dolgozója a környék negyven községéből, településéből uta­zik naponta munkahelyére. Volán-járatok és bérautóbu­szok szállítják őket reggelen­te, s a műszakok végén az Árammérőgyárba. Valameny- nyi busz megérkezett — igaz, néhány késett közülük.” Jáván Róbert, az 1-es szá­mú Volán 12-es, gödöllői üzem­egységének forgalmi osztályve­zetője panaszkodott. Elmond­ta, hogy a billenős tehergép­kocsipark egyharmada a te­lephelyen vesztegel. Nem volt értelme útba indítani a jármű­veket, mert Cinkota és Kistar- csa között, a 3-as számú fő- közlekedési út néha félórákon át is járhatatlan volt. A gép- kocsiparknak az a része, ame­lyet már korán reggel útba in­dítottak, feltehetően célba is ért, bár erről pontos értesülé­seink nincsenek. A jelenté­sek késtek, s így nem tudták biztosan, hány gépkocsijuk ju­tott el a célig és hány veszte­egyetem főépületében meg­nyíló prementrei gimnázium kifejlődött. A moziiskola épü­letében aztán többek között feltűnik a Garó-féle polgári leányiskola, majd 1945 után alakult ki a mai helyzet. Az ódon, boltozatos, he­lyenként félgótikus földszinti helyiségeknek minden bi­zonnyal dicsőségesebb a múlt­ja az emeletieknél, mert alig­hanem látták 11. Rákóczi Fe­rencet, aki 1705. július 7-én, Isaszegről Veresegyház felé tartva eltöltött itt néhány órát. Az akkori birtokos, Bos- sányi Krisztina, akinek férje Ottlik György, Rákóczi titkára volt. A reformkor is teremtett följegyzésre való adatot, még­pedig az emeleti színházte­remről. A helytörténeti szoba iratgyűjteményében van egy ugyancsak Hegedűs Lászlótól származó kézzel írott kék szí­nű színlap, dátum és színhely nincs megjelölve, de a szerep­lők korát nézve valószínűleg a múlt század negyvenes évei­nek közepe táján rendezett színielőadás emlékét őrzi. Az előadást minden bizonnyal a fogadó színháztermében tar­gelt az országúton. Mint mond­ta: évről évre visszatérő gond a Cinkota és Kerepes közötti kaptató síkossága. Nincsen szükség fagyra sem, elég az is, ha porhanyós a hó, és a mere­dek emelkedőn a gépkocsik máris kormányozhatatlanná válnak. A személygépkocsik tucatjai vesztegeltek reggel is az emelkedő alján. Volt I olyan tehergépkocsi-vezető, | aki leoldotta a járművéhez kapcsolt utánfutót. Így bizo­nyára könnyebben vette az akadályt. A 3102-esen ne! A személyszállítással fog­lalkozó Volán 20-as Vállalat járatai tíz-tizenkét percet kés­tek. Az ő gépkocsivezetőik is panaszkodtak a Cinkota és Kistarcsa közötti útszakaszra, ahol — mint megtudtuk — 10 óra körül egy nyomsávon meg­indult a forgalom. Az említett helytől Budapest és Gödöllő felé azonban így is öt kilo­méter hosszan álltak vagy vánszorogtak lépésben a gép­kocsik. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának szadai üzem­egysége számára is meleg per­ceket szerzett a hó. Puskás János forgalmi ügyeletestől megtudtuk: a gödöllői járás területén az utak járhatók, forgalmi akadály sehol sincs. A közutakon négy sószóró gép és hat ekéző tehergépkocsi szorgoskodott. Szerda estétől csütörtök délelőttig mintegy 80 tonna sót és 160 tonna fűrész­poros sókeveréket szórtak ki az utakra, öt év óta nem volt tották, hiszen a kastély ebben az időben lakatlan. A műked­velő előadáson Kisfaludi Ká­roly Három egyszerre című eredeti víg játékát adták. A főhősnőt, Adélt, Petőfi szerel­me, Mednyánszky Berta ját­szotta. Máskülönben az ösz- szes többi szereplők is majd­nem a Mednyánszky családból kerültek ki. Íme hát Gödöl­lőn is feltámadt a reformidök szele, a konzervatív Med­nyánszky család is előreha­lad. „Felvonás közben magyar magányt fog előadatni” — közli a színlap. Az irodalom, a színpad, a magyar tánc ek­kor már nemcsak művelődési tényező, de politikum is. A darab Tartalma A darab tartalma meg ép­pen támadás a nemesi gőg, a rátartiság ellen. És lám, az a familia is szívvel, lélekkel részt vesz ebben, akik poétá­hoz nem adták a lányukat! Azt, hogy az előadás Bertának Petőfivel való találkozása előtt vagy után történt, nem lehet tudni. Heltai Miklós (Folytatjuk.) ekkora havazás a járásban. Mégis csupán egyetlen olyan út volt a járásban, amelyet nem ajánlottak a gép­kocsivezetőknek: a 3102-es szá­mú út Nagytarcsa és Isaszeg közötti szakasza. Kertészek — hólapátlal Végezetül lássuk, hogyan fogadta a havat a városi utak gazdája: a gödöllői Városgaz­dálkodási Vállalat? Gordva Oszkár, a vállalat kommunális osztályának munkatársa el­mondta : valamennyi „hadra- fogható” munkatársuk hólapát­tal a kézben szorgoskodott városszerte, összesen százhúsz kubikos útkarbantartó, kőmű­ves, villanyszerelő és kertész dolgozott az utakon. Munká­jukat egy lóvontatású és egy traktorra szerelt hóeke segí­tette, sőt két D—4—K típusú traktor is, amelyek, ha a szükség úgy hozza, még a jár­dára is fel tudnak kapaszkod­ni. A Városgazdálkodási Vál­lalat hóeltakarító brigádjai el­sők között a MÁV-állomás és a Szabadság tér környékét tisz­tították meg, majd hozzákezd­tek az Ady-sétány hótalanítá- sához. S hogy a járműveze­tőkről se feledkezzünk meg: el kell mondani, fegyelmezetten viselkedtek. A szokásosnál jó­val kevesebb közlekedési bal­eset történt. Ugyanez a segítőkészség nem mondható el azonban a lakosságról. Jeney László, a Városgazdálkodási Vállalat kommunális osztályának ve­zetője elmondta, számítottak a lakosság segítségére. Arra kértek mindenkit: takarítsák a lakóházak környékét és a járdákat. Jó lenne, ha egy pi­cit a jövőre is gondolna a la­kosság. A havazást előbb- utóbb óhatatlanul az olvadás követi. Az árkok, átereszek, lefolyók nem mindenütt tisz­ták, s ezért sok helyen nem lesznek képesek elvezetni ezt a nagymennyiségű csapadékot. A Városgazdálkodási Vállalat illetékesei egyébként azt ter­vezik: nem várják be az olva­dást, hanem a városközpont­ból a patak partjára szállít­ják tehergépkocsival a havat. Bcrkó Pál Intézkedési terv Pénteken délután, Gödöllőn ülést tartott, a Vöröskereszt városi vezetősége. A tanács­kozáson értékelték az 1975. évi feladatok végrehajtását, és megvitatták az idei munka- tervet. Helyi intézkedési ter­vet dolgoztak lei. a Vöröske­reszt Országos Elnöksége ta­valy májusban született ha­tározata szellemében, a váro­si cigánylakosság helyzetének további javítására,. Pajtások a sakktáblánál Január 27-én, a Kossuth La­jos u. 25. szám alatt játszot­ták le az úttörő-olimpia járá­si saikikdöntőjét. Az eredmé­nyek az alábbiak szerint ala­kultak : Kisdobos, fiú: 1. Kovács At­tila Mogyoród, 2. Pitlik Gá­bor Nagytarcsa, 3. Újvári At­tila Bag. Kisdobos, lány: 1. Kurucz Rózsa Mogyoród, 2. Paul Emese Nagytarcsa. 3. Nagy Gabriella Bag. Úttörő, fiú: 1. Lauer Péter Kistarcsa, 2. Németh István Veresegyház, 3. Boda Vendel Bag. Úttörő, lány: 1. Szilágyi Mónika Csömör, 2. Cserháti Edit Kistarcsa, 3. Pitlik Judit Nagytarcsa. Az udvari kapualjboltozat és az árkádterasz. Fábián Irén felvétele Szomltali jegyzet FÜST A füst büdös, mérgező, mételye a tiszta levegőnek, megrontója az egészségnek, a városok füstje pedig depresszióssá tesz. Egyálta­lán: a /üst ronda dolog. Ez általában igaz, de csakis általában, mert ha például a dohányosokat kérdezzük, akkor megtudhatjuk, hogy a füst csupa gyönyör, kéj­mámor, ami nélkül élni nem is lehet, s a cigar ettá- zás valósággal az édent idézi. Nehéz így igazságot tenni, pedig erre lenne -már szükség. Az alapkér-' dés tehát: a füst ellenség vagy jóbarát? Az biztos, hogy a dohá­nyosok és az antinikoti- nisták sokszor nem örül­nek egymásnak, és ezen a legjobb rokoni vagy baráti kapcsolatok sem változtat­nak. Persze. Kit tölt el boldogsággal, ha az órákig tartó értekezleteken csak szürke függönyön át látja a felszólalókat, mert a cigi­pártiak nem tudnak magu­kon uralkodni. Ez ugyan a régi; hatásos példa, én sem tudok ennél jobbat kitalál­ni, azt azonban jól tükrözi, milyen ■ igazságtalanság az, hogy az is kénytelen tüde­jét a bűzös fátyollal meg­tölteni, aki történetesen nem híve a dohányzásnak. Mi lenne hát a megoldás? Ugyebár rossz politika a bosszú, így nyilvánvalóan oktalanság lenne a dohá­nyosokat azzal idegesíteni, hogy jó levegőt fújunk az orruk alá, mint ahogy az sem megoldás, hogy külön tanácskozzanak a dohányo­sok és az ellenpártiak. Ez meglehetősen eltávolítaná egymástól az embereket. Én magam ugyan vígan fújom a füstöt, így hiába ajánlanám a nemdohányo­soknak, hogy szokjanak rá, mert elfogultsággal vá­dolhatnának. Azt is hiába mondanám, hogy no. em­berek, álljanak mögém, szokjunk le, mert önma­gam ellen nem beszélek, és különben is eszembe sincs, leszokni. Azt viszont elismerem, hogy a legjobb, a tilalom. Legutóbb Bul­gária és Lengyelország is példát adott arra, hogyan lehet a nemdohányosok érdekeit megvédeni úgy, hogy a füstölők széles tá­bora is elégedett maradjon. Egyszerű: tiltó rendelkezé­sekkel, amelyekért nálunk is sokan harcolnak. A nyilvános helyeken, érte­kezleteken nem lehet ciga­rettázni és kész. Bárhogy is megharagszanak rám füsttestvéreim, én az ez­zel kapcsolatos jövendő rendelkezéseket támoga­tom. Ezt egészségem is így kívánja, ha már máskép­pen nem tudok magamnak parancsolni. Eszembe sincs egyébként beleszólni a nagy dohány­zásvitába, az elmondottak csak arról jutottak eszm- be, hogy a gödöllői HÉV- vonalon próbaképpen meg­jelentek az újabb típusú M—IX-es szerelvények, sőt ezúttal már utasokat is szállítanak. (A csepeli vo­nalon járnak hasonló ko­csik.) Mármost — figye­lem! — ezeken a szerelvé­nyeken nem lehet dohá­nyozni, mindén kocsi szi­gorúan nikotinmentes, akár tetszik, akár nem. Ez szerintem nagyon helyes, sőt, jó kezdeményezés, és mégis... Tanúja voltam egy jelenetnek, midőn egy kalapos úr rendkívül fel­háborodott, s módfelett hiányolta a büdös „bagós- kocsit”, melyből a rossz szellőztetés folytán a jobb­érzésű dohányosok is sok­szor undorodva fordultak ki. E kocsikban különben nem lehetett levegőfrissítés céljából lehúzni az ablakot, mert a kalauz idegesen visszaparancsolta, mondván, hogy kimegy a meleg. No, mindegy. Bárhogyan is háborgunk, a lelkünk leg­mélyén bizonyára mind­nyájan megtapsoljuk a Budapesti Közlekedési Vál­lalat intézkedését. Persze, ahhoz, hogy az új, szép szerelvényeken utazva emiatt füstölögjünk, jo­gunk van. De rágyújtani csak leszállás után lehet. Fehér Béla 1 i A gödöllőiek milliói Nőtt az ÁFÉSZ-ek forgalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom