Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-31 / 26. szám
JEGYZET P E S,T MEGYEI H I R t~A P- KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1976. JANUAR 31., SZOMBAT Tizenhármán az OTP-fi ók bei Több betétkönyv, magasabb betétösszeg Szakmunkás-bizonyítvánnyal — katonai főiskolára Az új év első napjaiban kezdték meg az előkészítő tanfolyam anyagának elsajátítását azok a munkás- és katona- fiatalok, akik — a polgári fel- sőoktaitási tanintézetek kialakult gyakorlatához hasonlóan — érettségi nélkül, szakmunkás-bizonyítvánnyal jelentkezhettek katonai főiskolára. A katona jelentkezők közül a parancsnoki javaslatok, az orvosi vizsgálat és a bizottsági beszélgetések alapján választották ki a tiszti hivatás követelményeinek megfelelő sorkatonákat. Az előkészítő tanfolyam júliusig tant. Sikeres elvégzése egyúttal a főiskolai felvételt is jelenti. A tisztjelöltek azután az érettségizett' hallgatókkal együtt folytatják tanulmányaikat valamelyik katonai főiskoláin. Kazatsay Istvánná fiókvezető és Holánszky Béla belső ellenőr kimutatásokat lapozgat a vecsési OTP-fiók irodájában. — Jelenleg négyezer 500 takarékbetétkönyvet tartunk nyilván, 74 millió 500 ezer forinttal, de az utóbbi években egyre több az autónyere- mény-betét is. Jelenleg ezer 200 személy 8 millió forintját őrizzük autónyereinénybetétkönyv- ben. S ha már itt tartunk — mondja Kazatsayné — hadd említsem meg, talán egyetlen olyan húzás sem akadt, amely«! a nálunk váltott betétkönyvek tulajdonosai közül ne nyert volna valaki aurtót. Tavaly előfordult olyan eset is, amikor hárman nyerték egyszerre egy-egy kocsit. A vecsési OTP-fiókot nagyon sokan keresik fel naponta. Átlagosan 200—250 ember nyomja le kilincsét, ki ezért, ki azért. Van, aki csak egy lottószelvényért. Hetente 300—350 lottó-totószelvényt adnak el, többnyire a községben dolgozóknak, s nyugdíjasoknak, de az üllői és a helybeli bizományosok útján annak a többszörösét. A 4-es főútvonal mentén, Budapest határában, 600 lakásos OTP-lakótelep épül. Eddig 300 boldog tulajdonos vehette áit a kulcsokat. A lakótelep minden gondját, kezdve az építkezéstől, a lakás eladásáig, az OTP intézi. Sok az érdeklődő, kíváncsiskodó autós, hiszen a telep „kapujában” nagy betűk hirdetik a vecsési OTP-fiók nevét. — Vecsés csakúgy, mint Üllő, falusi település, ezért lakói máig is jobbára a kertes családi házakat kedvelik. A vecsési fiókban jelenleg 200 csa- ládiház-cpítőnek van hitele, de reméljük — tette hozzá a fiók vezetőnője —, ez a szám, tekintettel a január 1-én életbe lépett, igen kedvezményes hitelfeltételekre, tovább nő. Egynémely család átmenetileg, váratlan kiadás, családi okok miatt pénzzavarba kerül, őket személyi hitelekkel segítik, a hozzájutni akarókat pedig áruvásárlási hitelekkel. Az előbbieket évente ezerötszáz- kétezren, az utóbbiirat háromezren felül veszik igénybe a két községben. Amikor az OTP-fiók elé értünk, meglepődtünk. Falusi házban is ritka manapság ilyen kis épület. A belseje egyetlen helyiségből áll. A vezetőnő „irodája” tulajdonképpen egy, abból elrekesztett kis fakalitka, amelybe még meleg sem jut. — Hogyan lehet ilyen körülmények között dolgozni? — Igen nehezen — mondja Kazatsay Istvánná. E munkahelyen tizenhármán teszik a dolgukat. Zsúfoltságban, rossz levegőben, de ők legalább ülnek. — A hozzánk fordulókat egy egészen piciny várakozóban fogadjuk, ahol néha. úgy ösz- szetömörülnek, hogy idegességükben összevesznek egymással. Ez a helyzet az idén megszűnik. Pest megyei igazgatóságunk már megvásárolta új, emeletes irodaházunkat a 4-es műút menti Vörös Hadsereg úton. IC. Gy. Vásárlás közben A rnonori főtéri önkiszolgáló élelmiszerüzlet két pénztárgépe közül az egyik elromlott. Kanyarog a sor a működő gép előtt. A pénztárosnő igyekszik rendet tartani, hátraszól, hogy a csokoládés pultot rámoló apróságok szülei menjenek előre, soron kívül. S azok mennek is, örömmel. De még mindig hosszú a sor. — Ezek az asszonyok túlságosan jól értenek a tolakodáshoz! — jegyzi meg egy bajuszos férfi, karján jól megrakott bevásárlókosárral. — Tülekednek, könyökölnek, furakodnak! — kontráz egy másik bajuszos. — Másképp nem tudnánk érvényesülni! — csilingel egy női hang. S a vita ezzel lezárult. A nőké az elsőség. A bajuszos, kalapos férfiak zokszó nélkül a. sor végére állnak. K. Zs. MŰSOR MOZIK Gomba: Mi van, doki? Gyömrő: És velem volt Alibaba. Maglód: Az utolsó parancs. Mende: Enyém, tied, kié? Monor: Én és a tábornok. Éjszakai előadás: Ki megy a nő után? Pilis: Ne sírj tele szájjal. Tápiósáp: A keresztapa másik arca. Üllő: Puha ágyait, kemény csaták. Vecsés: Kenguru. Éjszakai előadás: Magas, szőke férfi, felemás cipőben. A jelen és a távlatok Bevált a gyermekgondozási segély rendszere Először medicinlabda, gumikötél Tehetségek az ifi csapatban Megszűnik az utánpótlás gondja Már javában tartanak já- rásszerte a sportköri közgyűlések. Vecsésen, febrjuár 22-én vasárnap, délelőtt 10 órakor kerül sor a találkozóra, melyen a sportköri vezetők a játékosok és a szurkolók tábora előtt adhatnak számot a tavalyi eredményekről, tervedfcről. Sokan nagy érdeklődéssel várják, vajon mit hallhatnak az utóbbi időben ugyan nem éppen tündöklő vecsési sportéletről? Biztos garancia Legtöbben a labdarúgás helyzetére kíváncsiak, mivel a lehetőségek e sportág számára adottak, leginkább Vecsésen. Reméljük, a tervezett sportkombinát létrejötte után szélesedik, változatosabb lesz az érdeklődés. A kedvenc sportról, a futt- ballról, elsősorban az utánpótlás kilátásairól beszélgettünk Trasszer Lajos ifjúsági edzővel, akit Vecséshez több, mint negyedszázados kapcsolat fűz. Kortársait, az akkori NB Il-es gárdát, azóta is példaként emlegetik. A vecsési sportkör dicsősége most újból felesillanóban. A kedvező változásra az ifjúsági csapat összetétele szinte biztos garancia. Az előzmények 1971-re nyúlnak vissza, amikor Trasz- szer edző az általános iskolából kikerült, tehetséges fiúkat kiválogatta, s elkfezdett velük foglalkozni. Azóta eltelt négy esztendő. Az akkori kölyökcsapat összieszokott. A 16—18 tagú keret, a vecsési ifi I. olyan, mint egy család. Edzőjük szinte tévedhetetlenül állítja őket a megfelelő posztra, egyenként sorolja gyengéiket és erényeiket. Akiktől megválnak Hanek Károly, akinek emlékezetes játékát még emlegetik a szurkolók, az akkori VSC „robotembere", amolyan mindenese volt. Hasonlóan nagyszerű játékos ma a fia, Hanek Gábor is. Ugyancsak az edző felfedezettje Varga Gyula védőjátékos. ígéretes tehetség Dobozi Ferenc és I Szabó Béla, akik már kiöregedtek az ifikorból, meg kell válni tőlük a csapatnak. A felsorolt négy fiú, a tavaszi fordulóban még az ifi I-ben játszik, az őszi idényt azonban már a felnőttek között kezdi. Ami különösen örvendetes: a hazai csapatban kívánnak tovább játszani valamennyien. Jövőre újaibbhk kerülnek át az első csapatba, saját nevelésű játékosok fiatalítják meg az együttest. Alapozó foglalkozások De mi lesz a sorsa az ifi 1-nek? Emiatt sem kell aggódnia senkinek, hisz az utánpótlás most már folyamatos: az edző erre is gondolt. Mint elmondotta, az ifi TI is tehetséges gárda. Az. 1959—63- asek korosztályából huszonötén—harmincán járnak edzésekre, és közitük is sok az olyan ígéret, mint az 1975-ös év felfedezettje, Bednárik István, aki a kapuban jeleskedik igazán. Ha Varga már a felnőttek közt játszik, Bednárik léphet a helyébe, az ifi első csapatba. Január 11-én kezdődtek az alapozó foglalkozások. Az edzéstervben főként szabadtéri foglalkozások szerepelnek. Első alkalommal 600 méteres bemelegítő futással kezdtek. A következő vasárnap 1200 méteres futás és erősítő gyakorlatok kerültek programba. Az addigiakat aztán 1600 méteres levezető futás követte. A 6 hétig tartó alapozás a legnehezebb a labarúgó számára. Pedig a szertorna, a gimnasztika, az erőfejlesztés alapja. Meg kell dolgozniuk a medicinlabdával, a gumikötéllel, bőrlabdába bizony ebben az időszakban nem rúghat a játélkos. (-e-a) Az elmúlt évtized talán legtöbbet vitatott szociálpolitikai intézkedése a gyermekgondozási segély volt. Kezdetben — ahogy ez már nálunk szokás — mindenki mindennel egyetértett, mindenki örömmel, s az akkor még világszerte feltűnést keltő kezdeményezésnek kijáró lelkesedéssel üdvözölte az intézkedést. Aztán — ahogy ez szintén lenni szokott — először csak szűkebb szakmai körökben, később már nyilvánosan is megjelentek az ellenvélemények, az aggodalmak, a ,,mehet-e ez így tovább?!” — típusú töprengések, s még később, egyre többen lettek azok — elsősorban az ipari körökben —, Fent: a 46—50-es évek, a mai „öregfiúk”, a hajdani nagyszerű mérkőzések lelkes csapata. Középen: az ifi I., az utánpótlás, a tavalyi bajnokcsapat. Lent: a kölyök- és az ifi II vegyes csapat hazai pályán (az álló sor jobb szélén Trasszer Lajos edző). Ifj. Fekete József fotómontázsa akik kifejezetten kérdésessé tették a gyermekgondozási segély tarthatóságát. Eddig 630 ezren Az igazság kedvéért meg kell jegyezni: az ellenvéleme- nyek, az aggályoskodások nem voltak éppen alaptalanok. A segély bevezetése gyakorlatilag egybeesett a munkaerő szempontból „hét szűk esztendőnek” számító korszak kezdetével, s való igaz, nép- gazdasági méretekben is, de az egyes munkahelyeken is a munkaerőtervek elkészítésekor figyelmen kívül hagyták a gyermekgondozási segély' hatását. Márpedig 1967. január 1. óta 630 ezer anya vette igénybe a segélyt, s közülük csak 380 ezren tértek vissza korábbi munkahelyükre, vagy — ez sem volt ritka — valamilyen más munkahelyre. Ebben a munkaerőínséges világban több mint 600 ezer ember ideiglenes vagy éppen végleges kiválása a termelő- munkából — perszé, hogy érzékeny, mi több: nehezen kivédhető veszteség. Különösen az olyan munkaerő-gazdálkodási rendben, amelyben minden figyelmeztetés ellenére is. a létszám gyarapítása dominált. Az sem vitatható, hogy egyes iparágakban — mindenekelőtt a textiliparban, de például a kereskedelemben is — a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák tízezrei szinte megoldhatatlan gondok elé állították a munkaügyi vezetőket. És — ahogy ez megintcsak lenni szokott — jött a már majdnem pánikhangulat, keserű nyilatkozató.- hangzottak el, itt is, ott is tanácstalan és reménytelen sopánkodásba ütközött az ember, mert ez még mindig egyszerűbbnek — sőt sokak szerint célravezetőbbnek — látszott, mint gyökeresen átértékelni nemcsak a munkaügyi terveket, hanem az egész létszámügyről alkotott és vallott felfogást. Nem bölcsőde pótlás Külön . vitatéma lehetne, hogy ha semmi gond nem,lenne a kisgyermekek bölcsődei elhelyezésével, akkor a gyermekgondozási segély elvesztené-e létjogosultságát? Ne feledjük: a nők munkavégző képessége az anyaság vállalásával alapvetően megváltozik. S ez a változás nem a szüléssel, hanem már a terhességgel kezdődik és nem fejeződik be a gyermekágy vagy a szoptatási idő elteltével, hanem eltart legalább a gyermek hároméves koráig. Ebben az időszakban kell a termelőmunkából kivált anyák szociális ellátását megoldani, s ebből a megfontolásból is döntöttek annak idején a gyermekgondozási segély bevezetéséről, s nem. csupán a bölcsődei gondok enyhítése miatt. Túlhaladott vita A gyermekgondozási segélyrendszeren — ahogy ezt a 'közelmúltban hozott kormány- intézkedések is igazolják — időnként lehet módosítani, igazítani. Most lehetővé telték a segélyezés többszöri megszakítását, azt, hogy a segélyt igénybe vevők, illetve a nyugdíjasok elvállalják mások gyermekeinek gondozását, s kísérletképpen megvizsgálják a gyermekgondozási szabadságon levők bedolgozói munkakörben való foglalkoztatásának tapasztalatait. De a kormány — a kedvező tapasztalatok alapján — egyértelműen és határozottan foglalt állást a segélyrendszer mellett, s ez azt is jelenti, hogy túlhaladottak a gyermekgondozási segély fölötti viták. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva tanácsháza), Gyömrőn és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron és Mo- nori-erdőn: 'központi ügyelet (Monor, Petőfi Sándor u. 30., telefon: 207.), Maglódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban (szombaton reggel 7 órától hétfőn reggel 7-ig): dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Túri István tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 19 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, illetve 15-től 19-ig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. I i A l Hosszabb szerelvények ? ok nélkül, hiszen a hajnali felkelés, majd a zsúfolt vonaton való utazás után, bizony, fárasztóbb a műszakkezdés, és az egész napi munka befejeztével, nem kevésbé fárasztó a hazatérés. Bizonyára az újságokat olvasó bejárók figyelmét nem kerülte el az a napokban megjelent cikk, amely arról tudósított, hogy a MÁV az ötödik ötéves tervben több mint ezer személykocsit kap, a szükséges selejtezés miatt azonban csupán ötezer-négyszázzal nő az ülőhelyek száma. A legfontosabb elővárosi vonalakon, a mostani hét-nyolc helyett, tíz kocsival, 800 ülőhellyel közlekednek majd a vonatok. /f* vonatok zsúfoltságának lényeges csökkentésére, sajnos, a közeljövőben sem számíthatunk, de azt reméljük, hogy a mostanitól hosszabb szerelvények közlekednek majd a nagykátai és a ceglédi vonalszakaszokon is. (jandó) 11 a már talán magunk sem hisszük el, hogy egykoron „boci-pullman” vagonokban utaztunk. Pedig igaz. Vagy, hogy nem is olyan régen még füstös, gőzmozdonyok vontatta szerelvényeken zötyögtünk nap mint nap. Az amúgy is lassan haladó vonat, nem lévén csak egy vágánypár, perceket, olykor negyedórát is várakozott eoil-egy állomás kitérő vágányán. Sokat változott a vasút. A monori járást átszelő mindkét vonalon — a ceg- lédin és a nagykátain is — két vágánypáron„ villany- mozdonyok húzzák a modern személykocsikat. Jelentősen megrövidült a menetidő. Egy valami azonban nem változott, sőt, rosz- szabbodott: egyre nagyobb, már-már elviselhetetlen, különösen a reggeli és a délutáni munkásvonatokon, a zsúfoltság. — A reggeli utazás jobban kifáraszt, mint az egész napi munka — mondja sok bejáró, s nem
