Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

xm„v 1976. JANUÁR 31., SZOMBAT FyyKUSZ Józan hang FIGYELEMBE MÉLTÖ ki­jelentést tett William Simon, az Egyesült Államok pénzügy­minisztere, az amerikai szená­tus pénzügyi bizottsága előtt. Az USA külkereskedelmének helyzetét méltatva megállapí­totta: a diszkriminációs aka­dályok miatt az amerikai üz­leti világ több mint egymil- liárd dollár értékű szovjet megrendelésektől esik el. KÖZISMERT TÉNY, hogy az amerikai kongresszus nem járult hozzá a legnagyobb kedvezmény elvének megadá­sához sem a Szovjetunió, sem több kelet-európai szocialista ország — így például hazánk — javára. Egy felmérés ké­szült nemrég az USA keres­kedelemügyi minisztériumá­ban. Azt firtatták, vajon mi­lyen üzleti lehetőségeket sza- laszt el Amerika a diszkrimi­náció miatt. Nos, az eredmény még bi­zonyos amerikai szakértői kö­rök számára is meglepetéssel járt. Egyes becslések szerint ugyanis több mint 1,6 milli­árd dollárt tesz ki azoknak az elmaradt megrendeléseknek az értéke, amelyek 1975 január­jától októberéig amerikai cé­gek helyett elsősorban nyu­gat-európai és japán vállala­tokhoz futottak be. (Zárójel­be kívánkozik, hogy a meg­rendelések teljesítése a mun­kaerőm ér leget is kedvezően befolyásolta volna. A munka­nélküliek száma a múlt évben tovább emelkedett az USA- ban.) SIMON PÉNZÜGYMINISZ­TER a realitásokból indult ki, amikor hangsúlyozta: á megkülönböztetés, a diszkri­mináció magára az Egyesült Államokra üt vissza. Arról nem is szólva, hogy a keres­kedelmi kapcsolatok normali­zálása és megjavítása magá­tól értetődően a Szovjetunió és a többi szocialista ország, USA-hoz fűződő általános kap­csolataira is kedvezően hatna. Józan, reális álláspontot képviselt az amerikai pénz­ügyminiszter. Akárcsak az amerikai kormányzat, ő is ab­ból a felismerésből indult ki, hogy a szilárd gazdasági kap­csolatok az általános légkör megjavítását vonják maguk után. A feltételekhez kötött kereskedelem nem szolgálja — nem szolgálhatja — az eny­hülést, ráadásul torz képet fest az USA politikai céljairól. HASONLÓKÉPPEN foglal­tak állást a mindenfajta disz­kriminációval szemben az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési konferencia záróokmá­nyában is. Mindezt azonban az amerikai kongresszus egye­lőre nem hajlandó tudomásul venni. Még akikor sem, ha — miként az idézett felmérés bizonyítja — üzleti érdekek fűződnének az idejétműlta szankciók felülvizsgálatához. PIERRE ELLIOT TRU­DEAU kanadai miniszterelnök hivatalos látogatásának és Fidel Castro kubai kormány­fővel folytatott tárgyalásainak eredményeiről pénteken kubai —kanadai közös közleményt hoztak nyilvánosságra Havan­nában. A Szovjetunió térítésmentes segítséget nyújt Angolának Sierra Leone is elismerte a népi köztársaságot Moszkvában bejelentették, hogy a Szovjetunió térítésmen­tes segítséget nyújt az Angolai Népi Köztársaságnak. A Szov­jetunió különböző élelmiszere­ket szállít az afrikai országnak. Sierra Leone elismerte az Angolai Népi Köztársaságot. Ezzel immár az Afrikai Egy­ségszervezet tagállamainak többsége, 24 ország ismerte el az MPLÁ kormányát. A Béke-világtanács nyilat­kozatban szólította fel a világ közvéleményét, hogy február 4-ét tegyék az Angolai Köztársasággal és az MPLA- val való nemzetközi szolidari­tás napjává. Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke táv­iratban köszönte meg a Béke­világtanácsnak, amiért kitün­tették a Frederick Joliot-Curie arany békeéremmel. ALI SOILIH, a Comore-szi- getek államfője pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa so­ros elnökéhez küldött levelé­ben kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását, mivel Franciaország nem ismeri el a Népi négy szigetiről álló Comore- ' szigetek legsűrűbben lakott te­rű létének, a Mayotte-szigetaek függetlenségét. Majna-Frankfurta Yorkról „Leszerelés és társadalmi in­tézmények a változó világban” címmel nyílt meg pénteken a nyugat-németországi Majraa- Frankíurtban a békeszerető erők világkongresszusa össze­kötő bizottságának negyedik munkaértekezlete. A munkacsoporti szinten tartott tanácskozás célja a március 23. és 31. között Yorkban (Anglia) megrende­zendő leszerelési világfórum előkészítése. A frankfurti értekezleten'sok nemzetközi szervezet képvisel­teti magát. A világ számos ré­széről — közöttük a szocialista országokból — érkező küldöt­tek vesznek részt az előkészítő munkában. Romesh Chandra, az össze­kötő bizottság elnöke, a Béke­világtanács főtitkára megnyitó beszédében ismertette a szemi­nárium feladatát. LIBANON Gyorsan normalizálódik az élet A libanoni—Szíriái—Palesz­tina! legfelsőbb katonai bizott­ság pénteken közleményben jelentette: „A helyzet normá­lis. Csütörtökön éjjel egész Li­banon területén nem történt Incidens”. Gyorsain normalizálódik a bejrúti lakosság közszükségle­ti cikkekkel — friss élelmisze­rekkel, zöldségfélével, üzem- és fűtőanyaggal — való ellátá­sa. Folyik a polgárháborúban megrongálódott villanyáram-, telefon- és ivóvízvezetékek megjavítása. Rasid Karami libanoni mi­niszterelnök csütörtöki rádió- és tv-beszédében bejelentette: kegyelemben részesülnek a li­banoni hadsereg és belbizton­sági erők szökevényei — akik közül egyesek a polgárháború­ban a szembenálló felék egyi­kéhez vagy másikához csatla­koztak — ha három napon bej lül fegyverzetükkel együtt jei lentkeznek egységüknél. PORTUGÁLIA Merénylethullám A Portugál Kommunista Párt a fasiszta ELP és a Spinola vezette MDLP felszámolását követeli Szélső jobboldali merénylet- hullám söpör végig Portugá­lián, annak ellenére, hogy a hatóságok szigorú intézkedése­ket helyeztek kilátásba a de­mokratikus rendre törő felfor- gatókkal szemben. Bragaban csütörtökön hét pokolgépes merényletet követ­tek el szakszervezeti helyisé­FKP-küldöttség Madridban Pénzbírságra ítélték a keddi kormányellenes tüntetés szervezőit Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint a madridi rend­őrség csütörtökön gumibotok­kal és gumilövedékekkel tá­madt a közoktatásügyi minisz­térium előtt felvonuló mintegy 300 tüntetőre. A felvonulók ak­ciójukkal támogatásukról biz­tosították a madridi elemi is­kolás tanárokat, akik nagyobb fizetést és iskolai reformokat követelnek. A Reuter jelentése szerint 25 000-től 100 000 pezetáig ter­jedő pénzbírságra ítélték a közrend megsértéséért a két legnagyobb ellenzéki csoporto­sulás, a Demokratikus Tanács és a Demokratikus Platform 20 vezetőjét, akik a keddi kor­mányellenes tüntetés szervezői voltak. A tüntetők demokra­tikus szabadságjogokat és a politikai elítéltek számára am­nesztiát követeitek. Mint a l’Humanité madridi tudósítója jelentette, az SKP meghívására Robert Ballanger- nak, az FKP Központi Bizott­sága tagjának vezetésével egy FKP-küldöttség négynapos lá­togatást tett Madridban. Az FKP küldöttsége csütörtö­NY UGAT-SZAHARA Harcok és diplomáciai élénkség Csütörtökön folytatódtak a harcok Nyugat-Szaharában. Az APS algériai hírügynökség csü­törtökön este jelentette, hogy a part menti Dakhla várostól 110 kilométerre levő Bir Enr zarannál a Polisario szervezet csapatai megütköztek a mau- ritániai alakulatokkal. A hír- ügynökség szerint a súlyos harcokban 60 mauritániai ka­tona elesett, több mint har­mincat pedig a Polisario-har- cosok foglyul ejtettek. Ar- goub környékén — 20 kilomé­terre Dakhlától — is folytak a harcok — jelentette az APS. Ezt a hírt sem Mauritánia, sem Marokkó nem erősítette meg. Élénk diplomáciai tevékeny­ség zajlik Nyugat-Szahara ügyében. Hoszni Mubarak, az Egyiptomi Arab Köztársaság alelnöke — aki Szadat egyip­tomi elnök megbízatása alap­ján közvetíteni kíván a fe­szültségben érintett három Maghreb-ország — Algéria, Marokkó és Mauritánia — kö­zött, befejezve tárgyalásait II. Hasszán marokkói királlyal, pénteken Fezből Nouakchottba — Mauritánia fővárosába — repült. Feltehetően Nyugat-Szahara volt a témája Huari Bumedien algériai elnök és Abdusszalam Dzsallud líbiai miniszterelnök péntek hajnali több órás meg­beszélésének is. Algériai kor­mányköröktől származó érte­sülések szerint a megbeszélé­sek középpontjában a két or­szág között a közelmúltban megkötött kölcsönös segély- nyújtási szerződés állt. kön délután sajtóértekezle­tet tartott, és azon Robert Ballanger kijelentette: a dele­gáció Madridban folytatott megbeszélései alapján meg­győződött arról, hogy a spa­nyol nép szabadságot és de­mokráciát követel, és hogy az ellenzéki pártok és szerveze­tek — köztük az SKP és a munkásbizottságok — befolyá­sa napról napra szélesedik. gek és baloldali pártok iro­dái ellen, Cocilhaban a rend­őrség által „profiknak” neve­zett szélsőségesek felgyújtot­ták négy szélsőbaloldali párt székházát. Ver-O-Marban fel­tehetően fasiszta elemek fel­robbantottak egy plébániát. A Diario de Lisboa a fasisz­ta „Portugál Felszabadítúsi Hadseregnek” (ELP) és a Spi­nola irányította „Portugál De­mokratikus Felszabad! tási Mozgalomnak” (MDLP) tulaj­donítja a politikai merényle­teket. A merényleteik elkövetőinek az a célja, hogy visszaállítsák a fasizmust és felszámolják a szabadságjogokat — állapította meg a Portugál Kommunista Párt KB Politikai Bizqttsága a terrorakciókkal kapcsolatban pénteken kiadott nyilatkozatá­ban. A kommunisták követelik a felelősök szigorú megbünteté­sét és áz ELP, illetve az MDLP felszámolását. A KP a fasisz­ta terrorizmus újabb szakaszá­nak tartja a bnagai, covilhai és ver-o-mari merényleteket. NAMIBIA A Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén nyolc ország — Benin, Guyana, Libia, Pakisztán, Panama, Románia, Svédország és Tanzánia — határozattervezetet terjesztett elő. A tervezet az ENSZ felügyelete alatt rendezendő szabad választásokat követel Namíbiában, amelyet Dél-Afrika jogellenesen uralma alatt tart. A határozati javaslat el­ítéli Namíbia katonai megszállását, és azt, hogy a dél-afrikai rezsim bázisként használja e területet a szomszédos országok elleni támadá­sokhoz (a tervezet nem említi név szerint Angolát). A Biztonsági Tanács pénteken folytatva a vitát, lapunk zárta után szavaz a nyolc ország által előterjesztett határozattervezetről. Diplo­máciai megfigyelők majdnem biztosra veszik, hogy a tanács el fogja fogadni a határozatot. A diplomaták közül azonban többen — köztük Akhund pakisztáni nagykövet, a határozattervezet egyik társszerzője — kifejezésre juttatta azt az aggodalmát, hogy Dél-Afrika ismét sem­mibe veszi majd a BT határozatát. ,A N -6 . —.«ara ____ ~ Swakopmund ---Walwis Ba Ts umeb AAA _(D.-Afr.-A TLANTI­í i 1 1 « *r 1 ' c i t .V i * O h v ® i i \ • i zóceán:- Oranjemund-----------A­ZJ . A, Mangán A Gyémánt A Ezüst 0 Barlllium A Vanádium A Cink Á Réz A ón __ A ólom A Alumíniumkohászat, A Rézkohészat ' Orange DÉL-AFRSKA Kedden kezdte meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa a vitát a Dél-afrikai Köztársa­ság által törvénytelenül meg­szállva tartott Namibia — ko­rábbi nevén Délnyugat-Afrika — helyzetéről. A terület több mint nyolc­szor nagyobb Magyarország­nál, ásványkincsekben (ék­szergyémánt — évente 1,7 millió karát —, arany, színes­és ritkafémek, újabban urá­nium és olaj) rendkívül gaz­dag, lakosainak száma azon­ban nem egészen egymillió (sok lakhatatlan sivatag, ős­erdő). A németek a múlt szá­zadban gyarmatosították, az első világháború után a Nép- szövetség mandátumként Dél- Afrikára bízta, de az ENSZ már 1946-ban elutasította Pre­toria igényét a terület bekebe­Aldo Moro bűvészmutatványa Itáliában a kormányvál­ság túllépte az eddigi krízi­sek átlagidőtartamát, a 24 napot. Szétfoszlottak a két- hárompárti koalíció reményei: a kereszténydemokratáknak nem sikerült sem a republi­kánusokat, sem a szociálde­mokratákat megnyerni, hogy ideig-óráig feltámasszák az alighanem egyszer s minden­korra sírba tett középbal kor­mányzati formulát. A már hagyományos olasz kormányválságok megszokott fordulatai most, a 34. kabinet megalakítása előtt új mozza­natokkal gazdagodtak. Aldo Moro kijelölt kormányfő pén­tek óta újabb — talán végső — tárgyalássorozatba kezdett, amit római megfigyelők talá­lóan a zeneművekben haszná­latos szerzői utasítást kölcsö­nözve da capónak neveztek el. Vagyis minden kezdődik elölről, abból a helyzetből, amelyből a jelenlegi válság kiindult. Mi tagadás, a január 7­én lemondott — lemondásra kényszerült — Aldo Moro helyzete csöppet sem irigylés­re méltó. Két tűz közé került: az egyik oldalról pártja, a Democrazia Cristiana berkei­ből érik meg-megújuló szem­rehányások, másrészt a válsá­got kirobbantó szocialisták támasztanak nehézségeket a kormányalakítás elé. A kereszténydemokrácia tel­jesen szabad kezet adott ugyan Morónak a tárgyalá­sokhoz, de a koalíciós kísér­letek kudarca nyomán And­reotti (volt miniszterelnök és hadügyminiszter, a DC egyik befolyásos politikusa) élesen bírálta a kijelölt kormányfőt. Olyan bűvészhez hasonlította, aki cilinderéből előbb három­fejű fehér nyuszit varázsol elő — célozva az esetleges hárompárti koalícióra, aztán kétfejűt — ^zzel a keresz­ténydemokrata—szocialista kabinet esélyét érzékeltette, most azonban már arra sem képes, hogy egy normállá nyulat felmutasson közönsé­gének. Az epés hasonlatból annyi kétségkívül igaz, hogy Olaszország jelenlegi állapo­tában csakugyan rafinált bű­vészmutatvány a pártok szá­mára elfogadható kormányt alakítani. Különösen azóta, hogy a szocialisták nyíltan szembehelyezkedtek az előző-, vei. Bármennyire gazdasági okokból robbant is ki a jelen­legi válság (a szocialisták el­vetették Moro kormányának gazdaságpolitikai program­ját), ez csak a felszín. Valójá­ban hosszú folyamat érlelte a krízist: Itália válaszúthoz ér­kezett. Vagy felülkerekedik a kereszténydemokrata hegemó­nia idejét múlta stratégiáján és hajlandó elfogadni az Olasz Kommunista Párttal kötendő történelmi kompro­misszumot, vagy vállalja an­nak kockázatát, hogy a med­dő pártvillongásokból kiáb­rándult választók polarizáló­dása rohamos méreteket ölt. Az utóbbi jelenség — riasztó példa is kínálkozik a történe­lemből — netán a nemzeti jobboldalnak, a neofasizmus ugrásra kész erőinek kedvez­ne. Bizonyára ezt az esélyt hivatottak támogatni a CIA által olasz politikusok címére titokban folyósított dollármil­liók, amelyek révén nem a kommunisták előretörését akadályozzák, hanem — akar- va-akaratlanul — a szélső­jobb politikai erők megerősö­dését segítik Washingtonból. Nehéz megjósolni, vajon a szocialisták és a keresztény- demokraták ellentéte végül is milyen eredménnyel ' zárul. Tény, hogy az olasz szakszer­vezetek is egyre türelmetle­nebbül figyelik a válság kö­rüli huzavonát: fontos ipar­ágak dolgozói az idén kötnék meg új, négy évre szóló kol­lektív szerződésüket. Ügyve­zető kormánnyal, a gazdasági helyzet romlása miatt elége­detlen munkáltatókkal a várt­nál körülményesebb és keve­sebb sikerrel kecsegtetnek a tárgyalások. Balfós jelnek tekintik Rómában, hogy a szocialista párt hivatalosan bejelentette: a február 4-ére összehívott országos kongresszusa elma­rad. Ügy látszik, de Martino pártja a válság elhúzódására számít. Meglehet, Moro bűvészmu­tatványa csakugyan kudarcot vall. Akkor pedig a szelíd nyulacska helyett kiismerhe­tetlen fenevad is előkerülhet a cilinderből. Gyapay Dénes lezésére, ami ennek ellenére megtörtént 1949-ben. 1966-ban a világszervezet a mandátum jogának gyakorlásától is megfosztotta Dél-Afrikát, amely azonban az elítélő ENSZ-határozatok ellenére fo­kozatosan bevezette, törvény­be iktatta Namíbiában is a faji elkülönítés rendszerét, az apartheidet. Az annektálással szinte egy idős a felszabadítási mozgal­mak tevékenysége. A Dél­nyugat-afrikai Népi Szerveze­tet (angol rövidítéssel SWAPO-t) már elismerte az ENSZ, az Afrikai Egységszer­vezet Namibia népének egyet­len törvényes képviselőjeként. Követelésük az azonnali, tel­jes függetlenség, önrendelke­zés az egységes Namíbiában. Az egységes szó azért hang­súlyos, mert a Dél-afrikai Köztársaság körzetekre oszt­va, törzsi területenként külön- külön ígér — majd egyszer — önkormányzatot, s e manőve­reiben támaszkodhat a meg­vesztegetett törzsfőnökökre, akik számára a tökéletes ön­kényuralom lehetőségét biz­tosítja. Az utóbbi három év szava­zási és tárgyalási komédiái azonban nem tévesztették meg sem a nemzetközi köz­véleményt, s főleg nem a mind erőteljesebb és kiter­jedtebb sztrájkokkal harcoló bányászokat, akik a lakosság igen jelenes hányadát teszik Az Angolai Népi Köztársa­ság elleni fegyveres interven­ció újabb adalékként leplezte le a pretoriai rezsimet, amely tavaly enyhülési szólamokkal igyekezett elaltatni a függet­len afrikai államok éberségét. Angola ugyanis délről mint­egy ezer kilométer hosszan határos Namíbiával. Dél-Af­rika állítólagos „namibiai ér­dekeinek védelmében” frontá­lis támadások sorozatával se­gítette és segíti ma is a szaka- dár UNITA-egységeket. Több mint ezer kilométer mélység­ben hatolt be Angola belsejé­be, s minden korszerű techni­kával — jórészt NATO-fegy- verek! — ellátott sok ezres alakulatai képezik az UNITA — most már csökkenő — ere­jének alapját. A Biztonsági Tanács, ha mostani ülésén újabb, a ko­rábbihoz hasonló elítélő, kö­vetelő határozatot hoz, ennek cpak akkor lehetne gyakorlati jelentősége, ha érvényt is tudna szerezni a végrehajtás­hoz. Vorster miniszterelnök kijelentette: „Nem ismerjük el az Egyesült Nemzetek sem­miféle jogát Délnyugat-Afrika fölött!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom