Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-31 / 26. szám

1976. JANUAR 31., SZOMBAT í/íídan Felmentés — választás A Magyar Szocialista Mun­káspárt Gödöllő járási bizott­sága tegnap délelőtt ülést tar­tott. Arató András, a megyei pártbizottság titkára terjesz­tette elő a megyei és a járási párt-végrehajtóbizottság ja­vaslatát, hogy Kiss Emilt, a járási pártbizottság első tit­kárát — érdemei elismerésé­vel — mentse fel tisztségéből. Kiss Emil ugyanis az MSZMP Központi Bizottsága munka­társa lesz. A pártbizottság egyetértett az előterjesztéssel, hozzájá­rult Kiss Emil felmentéséhez, érdemei elismerésével. Ezt kö­vetően Fehér Bélát, a járási és városi munkásőregység pa­rancsnokát megválasztotta a végrehajtó bizottság tagjának, a Gödöllő járási pártbizottság első titkárának. Gyógyítás, megelőzés magas színvonalon Dr. Zsögön Éva látogatása Vácott Az Egészségügyi Miniszté­rium felügyeleti vizsgálata ke­retében, tegnap délelőtt, a váci Szőnyi Tibor kórházba látogatott dr. Zsögön Éva, az Egészségügyi Minisztérium ál­lamtitkára, Cservenka Ferertc- nének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­rának társaságában. A vendé­geket Papp József, a váci vá­rosi pártbizottság első titkára, Tari Kálmán, a váci városi ta­nács elnökhelyettese, dr. Tóth János főorvos, az egészség- ügyi pártiszervezet titkára és dr. Korona Árpád, a kórház igazgatóhelyettes főorvosa fo­gadta. A kórház könyvtártermében dr. Tengelyi Vilmos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást a megye egész­ségügyi helyzetéről. A hatéves kórház munkájáról, dr. Ko­rona Árpád számolt be. Ezt követően a vendégek megte­kintették a 859 ágyas, korsze­rű intézményt. A látogatás végén dr. Zsögön Éva elisme­réssel nyilatkozott a tapaszta­latokról. — A váci Szőnyi Tibor kór­ház nemcsak a gyógyító, a be­tegséget megelőző munkában ér el kiemelkedő eredménye­ket, hanem a területi tevé­kenységben, a tudományos kutatásban is —[mondotta. R. L. Ösztönzés a job A jobb, idejében és szak- szerűen végzett munka a társadalmi termelés alapja. Ré­gi és sokszor hangoztatott mondás az, hogy elosztani, il­letve elfogyasztani csak azt le­het, amit megtermelünk. Töb­bet termelni pedig csak jobb munkával lehet. A jó mun­kára ösztönözni kell <a dolgo­zókat; ösztönözni kell képessé­geik állandó fokozására; szo­cialista tudatuk alakítására és fejlesztésére; s végül — de nem utolsósorban — ösztönöz­ni kell rá, hogy az emberek részt vegyenek a társadalom tevékenységének irányításá­ban, szervezésében. Ennek sokféle formája van és lehet. A százhalombattai erű művi tapasztalatok szervit a leglényegesebb a körülte­kintő vezetés, amely arra irá­nyul, hogy a dolgozó jól érez­ze magát a munkahelyén. En­nek is több feltétele van, el­sősorban az, hogy elismerjék munkáját, aztán az, hogy a dolgozó érezze: szükség van rá, az is fontos, hogy a mun­ka jellege olyan legyen, amit a munkás szeret, kedvvel csi­nál. Azzal is törődni kell, hogy a munkás idejében előlépjen. Erre is a Dunamenti Hőerő­műből tudunk példákat felhoz­ni, ahol sok fiatal dolgozik, s idejében elő is léptetik őket: a jó szakmunkást csoportve­zetővé, a csoportvezetőt bri­gádvezetővé, de sok a fiatal művezető is. A megfelelő bére­zés, s a bérek állandó korri­gálása a végzett munka sze­rint — ez is hozzátartozik az erőmű vezetőinek módszerei­hez. A munkásnak nemcsak a termelésével, hanem egészségével, művelődésével, szórakozásával is törődni kell. Az erőműnek például van egy kis hajója, amelyat szórakoz­tatóklubbá alakítottak. A bri­gádok tagjai itt összejönnek, névnapot ünnepelnek, brigád­megbeszélést tartanak, barát­koznak halászlé és jó bor mel­lett. Saját autóbuszon kirán­dulnak, mint nemrégen is, amikor az egyik brigád Cseh­szlovákiába utazott, de voltak már az országnak szinte vala­mennyi erőművében tapaszta­latszerzés, illetve országnézés céljából. Hogy ennek milyen haszna van, mennyire ösztö­nöz a jobb munkára, az pon­tosan le sem mérhető, de hogy nagyban hozzájárul a jobb munkához, az bizonyos. A lá­tottakat ugyanis a brigádtagok megbeszélik egymás között, s a. vége mindig az, hogy ná­luk hogyan lehetne jobban csi­nálni. Ezek a százhalombattai ta­pasztalatok, de nyilvánvaló, hogy több üzemben is hasonló a helyzet, ha felismerik a jobb munkára ösztönzés módszereit és alkalmazzák is. Mint aho­gyan teszik ezt a váci Forté- ben, ahol az igazgató szemé­lyesen ellenőrzi, hogy a mun­kásokkal törődés, ne marad­jon papírformái utasítás. A ~ ember viszonya a mun- kához elválaszthatatlan az élethez, a társadalomhoz való viszonytól, az életmódtól, az életkörülmények alakulásá­tói. Ebben nagy szerepet ját­szanak az életkori sajátossá­gok, az egyéni fejlődés sajá­tosságai. Ézt a fejlődést azon­ban lehet és kell befolyásolni, alakítani, s így lényeges vál­tozás érhető el. Megint a száz­halombattai példa: az erőmű munkásai, technikusai szinte az egész országból toborozód- tak, sokan az építők közül ke­rültek ki, s néhány év alatt sikerült jó kollektívát kialakí­tani, amiben a vezetőknek nagy szerepük volt. Az ilyesféle tapasztalatokat nagyon hasznos közkinccsé ten­ni. A közvetlenség, az embe­ri hang a jobb munkára ösz­tönzés tucatnyi feltételeihez tartozik. Erről különben na­gyon sokat beszéltek már ter­melési, üzemi tanácskozáso­kon, szakszervezeti összejöve­teleken, s tudományosan is igyekeznek a kérdést megfo­galmazni. A jobb munkára ösztönzés elvi, gyakorlati fel­tételeivel foglalkozott a Ma­gyar Tudományos Akadémia munkatudományi bizottságá­nak konferenciája, s a tanács­kozás anyagát könyvként e na­pokban jelentette meg a Kos­suth Könyvkiadó. A kötet elő­szavában Karakas László munkaügyi miniszter a többi között ezeket írja: Jellegzetes egyoldalúság az utasítások, a direktívák hatásának és lehe­tőségének túlbecsülése; az anyagi érdekeltség mindenek feletti és mindent helyettesitő szerepének feltételezése... Ez csak egy lehet az ösztönzők közül, de nem az egyedüli, hi­szen mint példáink is mutat­ják, mi minden szükséges ah­hoz, hogy a munkás jól érez­ze magát, s megértse, az ő jó munkájától is függ az üzem termelése, a társadalom elő­rehaladása, s egyéni boldogu­lása. A jó anyagi ösztönzők mel- lett, velük párhuzamosan szükséges az erkölcsi ösztön­zők működtetése is. Sajnos, az utóbbi években több válla­latnál, gazdasági intézménynél elfeledkeztek erről. Nem be­széltek róla, illetve nem tudato­sították eléggé, hogy nálunk jelenleg a munkajövedelem a lakosság összes jövedelmeinek közel háromnegyed részét ad­ja, a további rész társadalmi juttatás. A munkás tehát ná­lunk nemcsak azt kapja mun­kája után, amit a borítékban hazavisz, hanem ennél többet, hiszen olyan társadalmi ellá­tásban, munkahelyi, egészség- ügyi, művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségekben ré­szesül, ami csak a szocialista országokban lehetséges. Amikor az erkölcsi tényezők fontosságáról beszélünk, nem feledkezünk meg az anyagiak­ról sem. A valóságban nincs anyagi érdek erkölcsi tartalom és kihatás nélkül, mint aho­gyan erkölcsi érdek sincs anyagi megalapozottság, ga­rancia és konzekvencia nélkül. Előfordulhat, hogy a kettő el­lentmondásba kerül egymással, de ez a gazdaságpolitika he­lyes alkalmazásával gyorsan megszüntethető. A z ösztönzési, díjazási rend­^ szernek egy-egy üzemben olyannak kell lennie, a dolgozót jobb munkára ser­kentse. Ennek feltétele, hogy az egyéni és társadalmi jutta­tásokat a dolgozó értékelni tudja, hiszen a munka szerin­ti elosztás és a társadalmi jut­tatások elve nem mond ellent egymásnak, hanem ugyanan­nak a törekvésnek két olda­la. Ezt fejezi ki az MSZMP Központi Bizottságának X. kongresszusi beszámolója is, amely szerint: „Az életszínvo­nal-politikai intézkedéseken belül a legfontosabb a szocia­lista bérezés érvényesítése és a szociális gondoskodás fejlesz­tése. Más szavakkal: az egyé­ni kereseteket illetően a vég­zett munka társadalmi hasz­nosságától, a teljesítménytől függő fokozott differenciálás­ra kell törekedni, a családi jö­vedelmeket pedig közelíteni kell egymáshoz. Természetesen, ez a jövőben, tehát az ötödik ötéves terv időszakában is alapvető köve­telmény marad. Gáli Sándor Fontos feladat végrehajtásának Betöltik feladataikat a megyei tanács bizottságai A tanácsi munlka fontos láncszemei a tanácsi bizottsá­gok, a megyei tanácsnál épp­úgy, mint a városi, nagyköz­ségi, községi tanácsoknál. Ke­reteik között tanácstagok és nem tanácstagok, az adott fel­adatkör más szakemberei — fizikai dolgozók, mérnökök, orvosok, jogászbk, a társa­dalmi szervek tisztségviselői ;— karöltve tevékenykednek a munka összehangolásában; közreműködnek a tanácsi ter­vek és fejlesztési programok kidolgozásában, megvalósítá­sában. Figyelemmel kísérik és ellenőrzik a tanácsok, a ta­nácsi vállalatok és intézmé­nyek, valamint a lakosság el­látásában részt vevő szervek munkáját. Véleménynyilvání­tásaikkal, javaslataikkal, ész­revételeikkel segítik a tanácso­kat feladataik eredményesebb ellátásában, szervezik a lakos­ságot ezeknek a feladatoknak a végrehajtására. Hogyan feleltek meg a Pest megyei Tanács bizottságai ta­valy mindezen követelmé­nyeknek; milyen új vonások, széles körben is alkalmazható munkamódszerek jellemezték a munkájukat; milyen felada­tok várnak rájuk az idén? — mindezekre a — bátran mond­hatjuk — izgalmas kérdések­re ikeresett és adott választ az az immár évenként hagyomá­nyos tájékoztató megbeszélés, amelyet dr. Mondok Pál me­gyei tanácselnök tartott a megyei tanácsi bizottságok el­nökei részére. Az elhangzott megállapításokból célszerűbb néhányat szélesebb körben is közreadni, mert bizonyos, hogy azokat a helyi tanácsok bizottságai, az ebben a mun­kában érintett szervegetek jól hasznosíthatják. ' Kölcsönös tájékoztatás a helyszínen Az első és legörvendetesebb megállapítás az, hogy a me­gyei tanács kilenc bizottsága, az ügyrendi, a számvizsgáló, a tervgazdasági, a jogi- és igazgatási, a közművelődési, a közoktatási és ifjúságpolitikai, az egészségügyi és szociálpoli­tikai, a vállalati és lakosság­ellátási, valamint a mezőgaz­dasági, élelmezésügyi és szö­vetkezeti bizottság tavaly rendszeres és magas színvo­nalú munkát produkált. Eredményesen segítették a IV. ötéves terv sikeres befeje­zését, a tervben kitűzött la­kásépítési, kommunális, fej­lesztési, bölcsőde., óvoda- és iskolaépítési, s más célkitűzé­sek teljesítését, sőt számos te­rületen jelentős túlteljesítését. Fontosságuknak megfelelően foglalkoztak olyan kiemelkedő társadalompolitikai problé­mákkal,- mint a népességpoli­tika, a sokgyermekes családok helyzetének könnyítése, a la­kossági szolgáltatások fejlesz­tése, a gyermek- és ifjúság- védelem hatékonyabbá tétele, a lakosság társadalmi munká­jának további kibontakozta­tása és még lehetne sorolni. Nem kerülték el a bizottságok figyelmét olyan — egyesek­nek talán másodrendűnek tűnő — témák sem, mint a megye tanácsainak jogászellá­tása, az ipari szövetkezetek munkája, a tanácsok gazda­sági ellenőrzésének tapaszta­latai, A megyei tanácsi bizottsá­gok sikeres munkájának „tit­ka” : tervszerűen tevékeny­kednek, fogékonyak az új munkamódszerek iránt, gyor­san reagálnál? változó éle­tünk politikai, társadalmi, gazdasági jelenségeire. Rendkívül eredményeseik­nek bizonyultak, hatéko­nyabbá tették az ellenőrzést, a kölcsönös tájékoztatás és tá­jékozódás fórumaivá váltak a vállalatoknál, intézményeknél, helyi tanácsoknál tartott ki­helyezett helyszíni bizottsági ülések. A bizottsági tagok a helyszínen is meggyőződhettek arról, hogyan válnak valóra a gyakorlatban a felsőbb párt­ós állami döntések, a megyei tanács és a végrehajtó bizott­ság határozatai, ugyanakkor közvetlen tapasztalatokat is szerezhettek arról, hogy hol és miben lehet, kell segíteni. Együttes megbeszélések, magasabb színvonal Követendő példa, ami im­már megyei tanácsi szinten gyakorlattá vált: egy-egy kü­lönösen fontos téma megtár­gyalására két vagy több bi­zottság tartott együttes ülést, így például a tervgazdasági a számvizsgáló bizottsággal, az ügyrendi pedig a jogi és igaz­gatási bizottsággal. A tanácsi, valamint a nem tanácsi szervek együttműkö­désének magasabb színvonalát szolgálta, hogy az egészség- ügyi és szociálpolitikai bizott­ság az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete me­gyei bizottságával-, az igazga­tási és jogi bizottság pedig a megyei tanács vb-titkára mel­lett működő hatósági kollé­giummal tanácskozott közö­sen. A munka jövőbeni ma­Éfelmiszer-termelés és fogyasztás © Zöldség és SZÁNTÓFÖLDI TERMÉK a vonatszerelvény méretű meny- hogy a közvélemény megértse: zöldség, a gyümölcs és szőlő, nyiségröl van szó. Régóta be- az árszínvonal tartásának is Ezek termesztési problémái szélünk erről, de ha a piaci vannak határai. A friss zöldség azonban sajátosak. A konzerv- idegességet le akarjuk vezetni és gyümölcs szabadáras cikk, ipari zöldségfélék jórészének akkor, ezt a valóban sziszifuszi az eladó annyit kér értük, gépesített, nagyüzemi terme- munkát most már valakinek amennyit remél, hogy megkap, lése ma már megoldott, vagy a el kell végezni. Ha úgy érzi, nem fizetődik ki megoldás jó úton halad. Nem Hasonló a helyzet a gyű- a rengeteg munka, akkor nem kell tehát félnünk attól, hogy mölcsfogyasztással. Almát tér- termel, és nem lesz a piacon se télen nem lesz zöldborsó, zöld- melnek a nagyüzemek, zúdít- olcsón, se drágán. A kisüzemi bab, lecsó és ecetes uborka. jak a piacra. Lassanként talán termelést tehát serkentenünk A közvéleményt azonban en- már a körtét is. De a munka- kell, de akár akarjuk, akár nél jobban érdekli a friss zöld- igényesebb gyümölcsféléket — nem, tudomásul kell vennünk, ség piaci helyzete. Sajnos a cseresznye, málna stb. — csak hogy itt árcsökkenésre számi- piaci zöldségtermesztés babra- akkor tudjuk kielégítő mennyi- tani nem lehet, munka, sok munkaerő kell nyiségben a fogyasztás rendel— BESZÉLJÜNK AZ ITA hozzá, ami vagy van, vagy kezésére bocsátani, ha az elő- f okríIi nincs.’ A mezőgazdaságnak állításba messzemenően be- tudun^deha-' nemcsak feladata, hanem köte. vonjuk a kisüzemeket. fa oíyan^üdílto'iíalt produkát lessege, hogy ennek ellenere MOST AZ ÁRAKRÓL, ni, amely a versenyben, ha le kielégítse az igényeket. A Nem jehet azt m0ndani, hogy nem is győzi, de legalább meg- modszereK arnyaxtaK. nálunk az élelmiszeripari tér- szorongatja a kétféle colát. A NAGYÜZEMEK a kon- mékek, az élelmiszerek drágák Sajnos, üdítőital-gyártásunk is zervgyári táblákról is leszed- lennének. Dehát életszínvona- túlzottan decentralizált. A ha- hetik a színe-javát a piacra, lünk ezt így tartalmazza és ha zai üdítőital-gyártást minden- Ha van felelősségérzetük, ak- az árak csak egy kicsit is képpen fel kell futtatni — a terv kor a növénytermesztő táblák- emelkednek, a fogyasztó máris ezt elő is irányozza. Már csak ról a gépek által kiszorított felszisszen. Az igényes táplál- azért is szükséges ez, hogy ne asszonyok, idősebbek munka- kozás általában az átlagosnál csupán a Colának, hanem a erejét is hasznosíthatják kér- magasabb családi jövedelem- szeszes italnak is legyen ver- tészkedéssel. De semmiképpen szint kísérő jelensége. De ez senytársa. , nem nélkülözhetjük a sok-sok nem mindig igazságos. A táp- a terv ezúttal a szőlő terüle- kicsi parcellát. A háztáji gaz- lálékra igényes például a cse- tét nem szándékozik növelni, daságokat, a falun lakó mun- csemő, a kisgyerek, a cukorbe- a többlet bor inkább az el- kások kertjeit, sőt a városi em. teg. Ilyen cikkek kaphatók, de aVult ültetvények újratelepíté- berek telkeit. Ezek a források általában a megszokottnál lé- sétől, valamint a meglévők jobb hihetetlen sok friss zöldséget nyegesen magasabb áron, hasznosításától várható. A sör- állítanak elő. Ebből másnak is csakhogy az édesanya, vagy a termelést fokoznunk kell, mert jut, ha biztatjuk őket, ha se- cukorbeteg nem mindig tartó- ma még elég sok az import. A gítjük őket, de legfőképpen, ha zik a jobb keresetűek körébe, pálinkaügyet sajnos már álig megtaláljuk a módját, hogy az Gondolkodni kellene^ talán tudjuk szabályozni, mert a általuk előállított kicsi tételek azon, hogy a valóban rászorul- zugfőzdék mételyként terjed- odahaza már felesleges részét tak, valami módon olcsóbban nek. Nagyon komoly felvilágo- a piacra irányítsuk. Laikus el juthassanak ezekhez a cikkek- SI'tó munka szükséges ahhoz, nem hinné, hogy ezen a terű- hez. (Az általános árdotáció hogy a szeszfogyasztást kultu- leten mekkora a pazarlás. A nem biztos, hogy célravezető, ráltabbá tegyük (út közben egy legfinomabb primőrnek számi- mert például a diabetikus été- pohár sör, evés után egy po- tó zöldbab is szemétre kerül, leket gyakran a fogyókúrázók hár borj ^ alkoholizmusba ha a család már jóllakott és vásárolják meg, akik viszont - kileneéseit lefaragjuk nipcs, hol eladni a talán csak nem szegény emberek.) csapo kilengéseit lefaragjuk. néhány kiló felesleget, össze- Tudatformáló munkát kell Földeáki Béla hogy | sen azonban vagontételekről, kifejtenünk annak érdekében, (Folytatjuk) gasabb színvonalához járul­nak hozzá a tapasztalatcsere- látogatások, tanácskozások is. A számvizsgáló bizottság a Nógrád megyei, a mezőgazda- sági, élelmezésügyi és szövet­kezeti bizottság a Tolna me­gyei megfelelő bizottsággal cserélte ki a tapasztalatokat. Mi sem Jellemzőbb a Pest megyei Tanács bizottságainak tavalyi tevékenységére, mint az, hogy mintegy 40 külön­böző javaslatot terjesztettek a tanácshoz, a végrehajtó bi­zottsághoz, a szakigazgatási szervekhez, sőt több nem'fá* nácsi szerv vezetőjéhez is. A bizottsági munkának mely oldalait kell erősíteni, gazdagítani az idén? Fontos leiadat, hogy az eddiginél is tervszerűbben és konkrétab­ban ellenőrizzék a feladatte­rületüket érintő egy-egy me­gyei testületi határozat végre­hajtását. Ugyancsak megszív­lelendő: az eddiginél is job­ban éljenek a lehetőségekkel, mind több nem tanácstag munkást, szakembert vonja­nak be egy-egy előterjesztés elkészítésébe, egy-egy adott téma megvitatásába. Vannak még „tartalékok” a tanácsi bizottságok és a szakszerveze­tek, a Hazafias Népfront, a KISZ és más tömegszerveze­tek közötti munka összehan­golásában. Szólni kell ar­ról is, hogy a megyei bizott­ságok irányításával működő albizottságok — jelenleg hat ilyen van — egy részének munkája még nem éri el a bizottsági munka jó színvo­nalát, tervszerűségét. Megfelelő felié'.elek között A megyei tanácsi bizottsá­gok idei munkatervei a tava­lyinál is színvonalasabb te­vékenységet ígérnek. A terv- gazdasági bizottság például előzetesen megtárgyalja a megye ötéves tanácsi tervé­nek tanácsülés elé kerülő ter­vezetét. A vállalati és lakos­ságellátási bizottság megvi­tatja az agglomerációs övezet tanácsi és szövetkezeti ipará­nak saját fejlesztési koncep­cióját. A közművelődési bi­zottság a termelőszövetkeze­tek területi szövetségeinek közművelődési munkájával kíván megismerkedni. A jogi és igazgatási bizottság a jog- alkalmazás jogpolitikai elvei­nek érvényesülését vizsgálja meg Szentendrén, a városi tanács igazgatási osztályánál. A tanácskozás résztvevői okkal állapították meg, hogy. biztosítottak a tartalmi és' szervezeti feltételek, a bizott­ságok idei tervszerű rendsze­res, eredményes munkájához — az egész megye fejlődése érdekében. Dr. Csalótzky György, . a Pest megyei Tanács vb-titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom