Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

Egy kiállítás kapcsán Cegléd és a földosztás MAGYARORSZÁG a II. vi­lágháború végéig a feudális eredetű nagybirtok Európa- szerts is egyedülálló rezervá­tuma volt. Ügy múltak el ha­zánk felett az évszázadok, a nagy történelmi sorsfordulók, köztük 1348 is, hogy a meg­művelt földterület több mint felét, a 100 holdon felüli bir­tokok foglalták el. A felsza­badulás előtti utolsó, 1935. évi mezőgazdasági statisztika ada­tai szerint, Magyarország meg­művelt területének 48 száza­lékát még mindig a nagybir­tok foglalja el. Ez a közpkori eredetű ' nagybirtok megma­radt a felszabadulásig. A mezőgazdasággal foglal­kozó népesség aránya, statisz­tikai felvétel szerint, az össz­lakossághoz képest 56 százalék körül mozgott. A néhány ezer földbirtokossal szemben, több mint egymillió volt a legfel­jebb 5 holddal rendelkező par­cellásparaszt, aki a művelés alá vont mezőgazdasági terü­letnek csupán 10 százalékát mondhatta a magáénak. Mint­egy kétmillió volt hazánkban az 1 holdnál kevesebb földdel rendelkező és a földnélküli szegényparasztok, nincstelen mezőgazdasági munkások szá­ma. Ez a „3 millió koldus orszá­ga’’ 1945 tavaszán, a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán elérkezett oda, hogy végre megszüntesse az ezer­éves igazságtalanságot, birto­kába vegye az őt. jogosan meg­illető földet, amelyet addig, verejtékes munkájával csak művelhetett és amely addig, a szakadatlan munka ellenére, alig fedezte családja és saját szükségleteit, EZEK A TÉNYEK. A min­dennapi tapasztalatok a két világháború között a haladó pártok és szervezetek prog­ramjának homlokterébe állí­tották a birtokviszonyok de­mokratizálásának szükségessé­gét. Felismerte ezt a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemok­rata Párt, a Független Kis­gazdapárt is, noha a megoldás módjában és mélységében kü­lönböztek is véleményeik. Az 1945 tavaszára kialakult bel­politikai és nemzetközi hely­zet nem tett lehetővé olyan reformot, amely a nemzet­vesztő és hazaáruló magyar uralkodó osztály érdekeit kí­mélhette, figyelembe vehette volna. Kelet-Európa népeit a Vörös Hadsereg szabadította fel a német fasizmus igája alól, & jelenléte annyiban se­gítette elő a radikális földre- forrriot, hogy a volt uralkodó osztályok számára a reform meggátlását kilátástalanná tette. Mielőtt még az Ideiglenes Nemzeti Kormány földreform- rendelete napvilágot látott volna, az ország felszabadított területein egyre-másra alakul­tak a községi földigénylő bi­zottságok, hogy a sok százados álomból végre valóság leg ven, és a föld az azt megművelők tulajdonába kerüljön. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945 számú, a „Nagybir­tokrendszer megszüntetéséről és a földmive« nép földhöz- juttatásáról” szóló rendelete 1945. március 15-én született meg és lépett hatályba. Ez a rendelet kimondta, hogy telje­sen el kell kobozni a haza áru­lók, nyilasak, Volksbumd-ta- gok, háborús és népellenes bűnösök földbirtokait, az ezer holdat meghaladó, minden mezőgazdasági földterületet,' a társas vállalatok, intézetek, in­tézmények összes földbirtokát. Akinek a mezőgazdasági ter­melés élethivatása, annak bir­toka 200 holdig mentesül az elkobzás alóL annak a birtoka pedig, aki a nemzeti ellenállá­si mozgalomban aktívan részt vett, 300 holdig mentesül a törvény kisajátító intézkedése alól. AZ ÍGY LÉTESÜLT föld­alapból a községi földigénylő bizottságok listájára felírt • A ceglédi Kossuth múzeum­ban február 39-ig tekinthető meg az évforduló alkalmából rendezett, Földet vissza nem adunk! című kiállítás. nincstelenek és törpebirtoko­sok úgy részesüljenek — írta elő a rendelet —, hogy meg­felelő kisbirtokhoz jussanak a volt gazdasági cselédek, mező- gazdasági munkások, törpebir­tokosok, vagyis a mezőgazda- sági népesség legelesettebbjei. A 600/1945. számú rendelet nyomán, hazánkban összesen 5 millió 600 ezer hold földet sajátítottak ki, és a parasztok­nak 3 millió 300 ezer holdat osztottak ki egyénileg. Cegléden az 1945. március közepén megalakult, 30 tagú földigénylő bizottság kereken 9 ezer 400 hold földet osztott ki 900 földigénylő cseléd és szegényparaszt között, ugyan­akkor országos viszonylatban is elöljárt. amikor néhány hét­tel a földosztás után, már megkezdte a birtoklevelek ki­osztását az újonnan földhöz- jutfcatattak között. A feudális nagybirtokrendszer megszün­tetése biztosította az ország gazdasági, társadalmi, politi­kai felemelkedését, az ország demokratikus átalakulását és megnyitotta az utat az elnyo­mott parasztság politikai, tár­sadalmi felemelkedése előtt. A földreform demokratikus végrehajtása életbevágó nem­zeti érdele és gazdasági szük­ségszerűség volt. A reakció azonban nem nyugodott bele vereségébe, és megpróbálta a legfurfango- sabb eszközökkel szabotálni a földreform végrehajtását, el­kobzott földjei visszaszerzé­sét a rendelet szövege biztosí­totta kedvezmények kihaszná­lásával próbálta meg: hirte­lenjében országszerte nagy- birtokosokról, grófokról „de­rült ki”, amit eddig vérig sér­tőnek tartottak volna, hogy őseik parasztok voltak, és a földművelés élethivatásuk, ki­derült, hogy volt volksbundis- ták és a német fasiszták más kiszolgálói az ellenállási moz­galomban aktívan részt vet­tek és ezekre az állítólagos ér­demeikre hivatkozva követel­tek vissza a> tőlük jogosan el­kobzott földet. Városunkban is megerősö­dött a reakció hangja. Rémhí­rek terjesztésével, ijesztgetés­sel próbálták a földjüktől vagy birtokuk egy részétől megfosz­tott birtokosok elriasztani a parasztot, a nincstelen, újon­nan földhöz juttatott cselédet attól, hogy teljesen magáénak tekintse a neki és családjának juttatott parcellát, és hogy azon, mint sajátján kezdje el vagy folytassa az ország hábo­rú utáni talpraállításában, a lakosság és önmaga ellátásá­ban oly fontos szerepet játszó mezőgazdasági munkákat. *A HELYZET különben is nagyon nehéz volt, hiszen ak­koriban Cegléden, hasonlóan az ország más tájaihoz, súlyos igaerőgondokkal kellett meg­birkózni. Ezt a nehézséget csak fokozta az az elbizonytalano­dás, melyet a különböző rém­hírek okoztak. Sok álmatlan éjszakát szerzett az újonnan f pld hoz juttatott, ceglédieknek az a rémhír is, hogy „minek dolgozol, miért fáradsz, hiszen a föld nem marad a tiéd, mi­korra beérik a termés, már új­ra a régi tulajdonosé lesz.” Figyelembe kell vennünk, hogy a parasztság körében ele­venen élt még az 1919-es Ta­nácsköztársaság eseményeit követő fehér-terror megtorlása, a sok szenvedés, kínzás, így érthetőbbé válik számunkra sokak megingása. A többség azonban az 1945-ös földre­formmal törvényesen jusséba adott földért határozottan ki­állt. Amikor, 1946 januárjának elején, több volt ceglédi föld­birtokos földvisszaperlő igé- i nyét „méltányolták” az Orszá- j gos Földbirtokrendező Tanács- j bam, egyhangúlag tört ki a I földhöz juttatott ceglédi új- j gazdákból a tiltakozás: „Föl- j det vissza nem adunk! Elég ; volt a cselédsorsból! Aki a föl­dünkhöz nyúl, meghal, vagy mi halunk meg!” Ezekkel a feliratokkal vo­nultak több mint százan 1946. január 15-én Budapest utcáin végig, és harcos fellépésükkel elérték, hogy a Magyar Kom­munista Párt vezetősége, majd a földművelésügyi államtitkár fogadta őket, továbbá Veres Péter, az Országos Földbirtok­rendező Tanács elnöke is iga­zuk mellett foglalt állást, és ígéretet tett, új bizottságot küld Ceglédre, hogy a panaszt orvosolja, a jogtalan vissza- perléseket megvizsgálja. 1946. FEBRUAR 6-ÄN meg is érkezett, Veres Péter veze­tésével, az új bizottság, amely felülvizsgálta az előző bizott­ság által hozott határozatokat, és azok helyett az újgazdák érdekeit figyelembe vevő dön­téseket hozott. A ceglédi parasztság által a reakció támadására feleletül adott demonstráció eredmény­nyel járt. Cegléd 1946. január 15-én ismét méltónak bizo­nyult 1514, 1348, 1919 haladó eszméihez, példát mutatott az ország hasonló gondokkal küz­dő újbirtokosainak, kifejezésre juttatta, hogy a magyar pa­rasztság egységesen áll a föld­reform mögött, és hajlandó vére, élete árán is megvédeni új és mégis ősi jussát, a földet. AZ ELLENFORRADALMI államapparátus ittmaradt ’ re­álidős tagjai mindent elkövet­tek, hogy minél inkálbb a tá­voli jövőbe tolják ki a kiosz­tott földek telekkönyvezését, azzal is fokozva a parasztok bizonytalanságát. A mérnöki felmérések hosz- szadalmassága miatt Cegléden is elhúzódott a telekkönyvezés 1947—1948-ig, de az újonnan földhöz juttatottak — jogosan — már 1945-ben, de még in­kább a sikeres földvédő akció után, igazi tulajdonosnak te­kintették magukat, és művel­ték meg a magára évszázadok óta várató, jogos örökséget. Máté Bertalan tudományos kutató Kossuth Múzeum Hangverseny a zeneiskolában Hangversenyt tart február 1-én, délután fél öt órai kez­dettel, a ceglédi zeneiskola hangversenytermében Hache- leva Ludmilla zongoratanár. Műsorán Scarlatti, Beethoven, Liszt és Brahms művei szere­pelnek. A k f PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1976. JANUÁR 28., SZERDA Munkásgyűlés a varrodában Szocialista brigádok - a tervteljesítésért Mérlegzárás, nyereséggel Cegléden, a PEVD1 Kossuth Ferenc utcai konfekciórészle- gében, az emeleten levő, hosz- szú műhelycsarnokban varró­gépek sorakoznak. Négy szo­cialista brigád dolgozik nap mint nap, két műszakban, s jórészt külföldre szállítják az ott bérmunkában készülő ru­hadarabokat. A ceglédi gyár­egység, szűkös helye ellenére, jól helytállt az előző években, erről tanúskodtak a mérlegzá­ró közgyűlések tavaszonként s a nyereséggel teli borítékok is. A napokban a varrodában munkásgyűlést tartottak, hogy megbeszéljék, mit teljesítettek tavaly, és mire számíthatnak az idén, mi mindent tehetnek azért, hogy lendületesen kez­dődjék az V. ötéves terv megvalósítása. A munkásgyűlésen, tájékoz­tatójában, Kádas László gyár­egységigazgató elmondta: még többet, jobbat várnak a dolgo­zók kollektívájától. A gyáregység múlt évi ár­bevételi terve 80 millió forint volt, s azt túlteljesí­tették. A nyereség, a futólagos számí­tás szerint, 2 millió forinttal meghaladja a tervezettet: gyáregységi szinten ez 25 mil­liót jelent. A mérleg a követ­kező hetekben készül el. A varrodában tavaly létszám­hiánnyal kellett. küzdeni', s akadt számos belső probléma _is, nem volt zökkenőmentes az ‘év. A bérmunka hasznot hoz az országnak, igazodni kell a megrendelő cégekhez, a piacot meg kell tartani. Tavasszal a megrendelést ráérősen követ­te az anyagszállítmány, ősszel alig győzték túlórával, hogy Olvasónk levele Letagadott készülék Honnan telefonálhatnak a kilencedik kerület lakói? Cegléden, a Bajcsy-Zsilinsz- ky úton levő, 96. számú élel­miszerüzletben —: tudomásom szerint — hosszú évek óta van telefon. Ez a készülék szolgál­ta a környéken lakókat is, sür­gős esetben igénybe vették, természetesen a megszabott díj ellenében, szükséghelyzet­ben, amikor halaszthatatlan ügyben, orvosért, mentőért kel­lett telefonálni. A közelmúltban arra kér­tem a boltvezetőt, engedélyez­ze a telefon használatát, beteg apánkhoz szeretnék sürgősen orvost hívni. Kérésem teljesí­tését az üzletben megtagadták, azzal az indokkal, hogy „saj­nos, telefon nincs”. Határozot­tan tudom, hogy a készülék a raktárhelyiségben működik. Azzal tisztában vagyok, hogy idegennek a raktárba belépnie tilos, de abban bíztam, talán az üzletvezető maga hívja fel az orvost. Sajnos, nem tette meg, annak ellenére, hogy a kilencedik kerületben egyéb lehetőség nincs a telefonálásra. Ludányi Jánosné, Cegléd, Bacsó Béla u. 57. Vándor tár lat határidőre elkészülhessenek. Az ősízí munkákért a teljes gyáregység megérdemli a kö­szönetét és*elismerést. A jö­vőben, hogy terveiket valóra válthassál?, javítani kell a munkafegyelmen, a szervezett­ségen. Tavaly az abonyi részleggel egészült lei a ceglédi gyáregy­ség. Az új részleg ugyan nye­reséget hozott, de teljesít- ményszázaléka még nem vitte előbbre a közös érdekeket. A PEVDI öt üzeme közül a ceg­lédi most a negyedik helyen áll, a teljesítményt tekintve. Emelkedtek a bérek az elmúlt év tavaszán, a dol­gozók átlagkeresete tavaly 24 ezer 906 forint volt, nem több így sem, mint az előző évben, állóóra kevesebb volt, mint 1974-ben. Várhatóan ismét nyereséges évről adhat­nak számot a mérlegzárás után. Népgazdasági okokból, az új gazdasági szabályozók értelmében határozzák meg a nyereséget. Az V. ötéves terv első évé­ben a vállalat 85 millió forin­tos bevételre számít. Ahhoz, hogy a munkások 4,4 százalé­kos bérfejlesztéshez jussanak, plusz tízmilliós nyereséget kellene elérniük. Számítanak mindenki becsületességére, a jó szervezésre és elosztásra, a szigorú munkafegyelemre. Várhatóan, ebben az évben is az exporttevékenység lesz a legfontosabb. Bérmunkában 310 ezer szoknyára, 7 ezer mű­szőrme kabátra, egy új cégtől 60 ezer ruhára kaptak meg­rendelést, s hálózsákokat is varrnak majd. Készül a vállalat öt évre szóló terve, mely szerint a bér­munkát csökkenteni akarják, s helyette hasai anyagból elő­állított , termékekkel próbálják megerősíteni exportkapcsola­taikat. Hosszú idő óta gondot okoz a ceglédi munkahelyek tart­hatatlan szűkössége. A PEVDI négyszintes üzemegységet szán Ceg­lédre, a tervek két szintre már elkészültek. A mostani varroda helyére tanműhely kerülne, mivel fia­tal szakmunkásokra a jövőben is nagy szükségük lesz. Ebben az évben a beruházásokra 1 millió forintot fordíthatnak. Vasalók beszerzését tervezik. Jövőre a varroda fűtését akar­ják korszerűsíteni. A munkásgyűlésen a dol­gozók közül többen szót kér­tek. A hozzászólások igazolták, valóban sokat kell tenni a munkahelyi fegyelem megszi­lárdításáért, a jó munkahelyi közérzetért, a megfelelő sza­lagmunkáért. Számos feladat vár továbbra is a szocialista brigádokra, feladataik teljesí­tését vállalásaikkal már meg­alapozták. A teljesítmény, a minőség, a takarékosság és a bérek összehangolása tovább­ra is fontos lesz. A munka- verseny, remélhetően, a követ­kező években segít a tervek valóraváltásában. E. K. A ceglédi Dózsa György Ifjúsági Klub tagjai kapcsolatban állnak az ország több hasonló klubjával. A napokban a pan­nonhalmi Che Guevara Ifjúsági Klubtól érkezett vándortárla­tot nyitották meg: Száraz Lajos fotóinak kamarakiállítását. Józsa András (elvétele Fiatalokkal - a hatodik helyen a KÖZGÉP SE férfi kézilabdázói A ceglédi KÖZGÉP SE fér­fi kézilabda csapata játékos- állományában a tavalyi baj­noki év előtt jelentős változá­sok következtek be: nyolcán visszavonulták, közülük ké­sőbb egy játékos aktívan, egy pedig alkalomszerűen vissza­tért. A kiválások nagy gondot jelentettek. A nehézséget még csak növelte, hogy a kapus Szrapkó bevonult katonai szol­gálatra. Ezek után kezdődött a felkészülés, majd a bajnok­ság, melynek tapasztalatairól, eredményeiről a szakosztály vezetőjétől, Pásztor Istvántól érdeklődtünk: — Keretünket 9 felnőtt és 3 ifjúsági korosztályú kézilab­dázó alkotta. Az ismert prob­lémák miatt csak a bennmara­dást tűztük ki célul magunk elé. és attól tartottunk, hogy a kiesés sorsára jutunk. Sze­rencsére, balsejtelmünk nem vált valóra, elsősorban itthoni szerepléseinknek köszönhetően. Idehaza egyetlen pontot sem vesztettünk. Tavasszal, a meg­szerzett 14. ponttal, az ötödik helyen végeztünk, átlagban 11 gólkülönbséggel sikerült meg­nyernünk mérkőzéseinket. Ez­zel szemben az idegenben ví­vott összecsapásokon nem tud­tunk pontot gyűjteni. — -Az őszi szezon előtt két rangos tornán indultunk el, a győri verseny végződött szá­munkra kedvezőbben: öt együttes között másodikok let­tünk. Ezután következett az MNK országos döntőjének for­dulója. amelyen, bravúros tel­jesítménnyel, az NB I B-s Sze­gedi Volánt (azóta már az NB I-be jutott) legyőztük, s így a legjobb 16 közé kerültünk. Saj­nos, tovább már nem léphet­tünk. — A bajnokságban ősszel is megnyertük hazai találkozóin­kat, s végre megtört a jég, amikor Hódmezővásárhelyen, az év egyetlen idegenbeli győ­zelmünket értük el. Végered­ményben 24 ponttal, 456-404 gólkülönbséggel, a hatodik he­lyet foglaltuk el. Erről az eredményről elmondhatjuk, felülmúlta a várakozást, az idősebbek kulcsemberei? vol­tak, de megfeleltek a fiatalok is, akik különösen hazai pá­lyán. egyre többet mutattak meg képességeikből. — Egyéni jó teljesítménye alapján elsőként a csapat ka­pitányát, Jónás Bélát kell em­lítenem, gólerejét, s azt, hogy sikerrel összefogta, irányította a többieket, Túlik szintén erős­sége volt az együttesnek. Az idény előtt kapusgondjaink adódta!?. A hívó szóra Farkas dr. jött segítségünkre, s meg is tette a magáét. A fiatalok közül Cseh állandó csapatem­ber lett, sokat fejlődött, de for­mája elég változó. Gyenes — védekezésben — maradéktala­nul teljesítette taktikai felada­tát. Említést érdemel még az egyes mérkőzésekre beálló Szabó, aki, ha játszott, jelen­tős részt vállalt a győzelem­ből. ★ A KÖZGÉP SE ifjúsági együttess a megyei ifjúsági bajnokságban szerepel. A szak­osztály utánpótlása biztató, ezt bizonyítja az eredmény is: a fiatalok a 224 mérkőzésből 21- et megnyertek, s 42 ponttal bajnokok lettek. A 'gárda si­kerrel szerepelt az Országos Ifjúsági Kupán is, a területi és megyei küzdelemből to­vábbkerült az országos területi döntőre, ahol a szombathelyi csoportban a második helyen végzett. U. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom