Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

A REKONSTRUKCIÓ NYOMÁN Kollégium és étterem Tavaly év végén kellett volna átadni a gödöllői 202-es Ipari Szakmunkásképző Intézet kétszáz személyes kollégiu­mát, amelyet közvetlenül az intézet tőszomszédságában épít a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat. A létesítményhez négyszáz személyes étkezde is tartozik. Az épületegyüttest várhatóan az első negyedév során birtokukba vehetik a szak­munkástanulók. ' Koppány György felvétele Csökkent a nehéz fizikai munka Megszervezik a gépek teljes kihasználását A Gödöllő és Környéke Há­ziipari Szövetkezet egész ta­valyi munkája során arra tö­rekedett, hogy termékeiből kielégítse az exportmegren­deléseket és a belkereskede­lem igényeit. Elsősorban a csecsemőruhák iránt megnö­vekedett keresletet próbálták fedezni. Kötöttáru- és a textilkon­fekció készítményeik hu­szonöt százalékát tették ki a csecsemő- és gyer­mekruházati termékek. Az év közben jelentkező nehézségek ellenére az esz­tendő végére az árbevételi tervet 112,3 százalékra tel­jesítették. Szűkítették a ter­melt cikkek körét, s nagy so­rozatú, szériagyártásra ren­dezkedtek be. Az elmúlt ötéves terv so­rán a rekonstrukcióhoz a szö­vetkezet beruházási hitelt vett igénybe. Az összeg felhaszná­lása egyelőre nem járt a ter­melés növekedésével — leg­alábbis annyira nem mint amennyire tervezték —, mert az olasz félautomaták és a nagy teljesítményű nyugat­német gőzvasalók beállítását nem kísérteit a szükséges ki­egészítő beruházások. Első­sorban a gallér- és a pánt­1 készítés gépesítése megoldat­lan. A fejlesztésnek elsősor­ban az lett az eredménye, hogy a nehéz fizikai mun­kát, nevezetesen a kézikötést sikerült fél­automata rendszerrel meg­szüntetni és így még ma­gasabb termelékenységet értek el. A szövetkezet házatáján sok még a gond: hátra van a fűtés rekonstrukciója, az ivóvízellátás és a szennyvíz- elvezetés megoldása, az elekt­romos hálózat bővítése. Az úgynevezett méretes javító és szolgáltató, az üzlet és a porta egészségtelen munka­helyek s a szociális ellátás javí­tását szolgálná az üze­mi étkeztetés lehetősége is. A szövetkezet munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos középtávú tervében elsősor­ban olyan intézkedéseket ter­veznek, melyek a teljes gépi kapacitás megfelelő kihasz­nálását hivatottak elősegí­teni. Ezért megszervezik, hogy a létszámhiány miatt kihasználatlan berendezéseket a bedolgozói hálózatban ál­lítsák üzembe. F. B. Ha nagy a sár, járdára mennek Jó és rossz példák — A változó téli időjárás pró­bára teszi az ember egészsé­gét. Az olvadás, a fagy, a hi­deg, majd hirtelen enyhébbre váltó időjárás szeszélyessé te­szi az embereket is, s bizony nagy hatással varrnak a sza­badban dolgozókra, így pél­dául a gépkocsivezetőkre. A csúszós utakon való közleke­dés fokozott óvatosságot igé­nyel, pláne akkor, ha kemény- burkolat nélküli úton keU köz­lekedni. Más az igénybevétel is , Pest megyében, így a gödöl­lői járásban Is sok-sok kilo­méternyi út épült. Ma már járásunk minden községében kiépítették a főútvonalakat, így nyugodtan mondhatjuk, akadálytalan a közlekedés. Bi­zony nagyszerű, hogy csupán egyetlen esztendő alatt né­hány községben annyi út épül, mint korábban tíz év eltelté­vel. így például Pécelen is. A nagyközség hetvenkét ut­cájából húsznak szilárd bur­kolata van, ebből öt tavaly épült meg. Ezeken kívül Mag­lód irányában tavaly építet­ték újjá az utat. Hogy ez a, mennyiség sok, vagy kevés, azon lehet vitatkozni, annyi azonban biztos,- hogy nem kis erőfeszítésbe és pénzbe került, hogy a legégetőbb gondokat a nagyközségi tanács meg tudja oldani. Természetesen vannak jogos igények is, amelyeket azonban pénz híján egyelőre nem lehet kielégíteni. Pécelen, ahol az egyes utcákban a közművesí­tés már teljes, jó lenne, ha a vezetéket jó út is védené. Egyelőre azonban csak rangso­rolni lehet az igényeket. Érthető, hogy a nagyközség­ben — amely egyébként völgyben fekszik — sok az olyan utca, ahol bizonyos idő- s?;akokban nehezen lehet jár­művekkel közlekedni. Ezen­kívül ma már sokkal nagyobb az utak igénybevétele is, hi­szen korábban legfeljebb lo­vas kocsik közlekedtek ott, ahol most tíztonnás teherautók fordulnak meg, hordják az építőanyagot. És minden utcá­ban van néhány gépkocsi-tu­lajdonos, akik közül bizony nem egy a tanácsot okolja, amiért kocsija sáros lett. Köz- bevetőleg: arra már jóval ke­vesebben gondolnak, hogy az utak karbantartására maguk az állampolgárok is nagyobb gondot fordíthatnának. Beszorult az autó Tanácsrendelet is kimondja, hogy a tulajdonosok kötelesek a vízelvezető árkokat tisztíta­ni, biztosítani a csapadékvíz megfelelő elvezetését. Ennek III. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1976. JANUAR 28., SZERDA Tanácsülés Galgahévizcn Eredményesen munkálkodott a testület Együttműködés a KISZ-szervczcttel és a népfrontbizottsággal A galgahévízi községi tanács tegnap, január 27-én, kedden délelőtt tartotta az 1976-os esz­tendő első tanácsülését a köz­ség pártirodájában. A tanács­ülésen a járási hivatal két osz­tályvezetője, dr. Balázs József és Kovács László is részt vett. Közrendről, közbiztonságról Az első napirend előadója Szabadi József rendőr főtörzs­őrmester volt, aki beszámolt a közrend és közbiztonság helyzetéről, a galgahévízi. álla­potokról. Ezzel kapcsolatban igen sok felszólalás hangzott el: a tanácstagok korábbi ese­tekről kértek tájékoztatást. A tanácsülés következő na­pirendjeként személyi ügyeket tárgyaltak, majd a tanácsta­gok meghallgatták Barna Já­nosáé, vb-titkár jelentését. Barna Jánosné a községi ta­nácsnak és szerveinek 1975. évi tevékenységéről számolt be. A vb-titkár értékelve az el­múlt esztendő tanácsüléseinek eredményét, többek között el­mondta, hogy a községi tanács a tanácstagok interpellációi, bejelentései alapján felvette a kapcsolatot a termelőszövetke­zettel annak érdekében, hogy vállaljon a gazdaság lakossági szolgáltatásokat; bognár, ko­vács szakmákban, valamint fo­gatfuvarozásban. A tárgyalá­sok eredményeként ma már elmondható, hogy a fogatszol­gálattal kapcsolatban nincsen kifogása a lakosságnak. Sajnos, a másik két ágazatban nem intézkedtek, nincs előrelépés, pedig az utóbbi időben keve­sebb a községben a kisiparos. Az elmúlt esztendőben a ta­nácsülésen foglalkoztak a köz- művelődési helyzettel, s a közterületek hasznosítási mód­jaival is. E témában tanácsi rendeletek is születtek, s a közművelődési bizottság intéz­kedési terve már ennek figye­lembevételével készült el. Az ifjúsági törvény végre­hajtásáról is szó esett 1975- ben. Az év végi tanácsülésen hozott határozatok egy részét már teljesítették is, de még sok feladat megoldásra vár. Félszáz interpelláció A tanács akkor képviseli igazán a lakosság érdekeit, ha a tanácstagok rendszeresen, s aktívan vesznek részt a tanács­üléseken. A keddi tanácsülés is bizonyította, hogy a tanácsta­gok szívügyüAnek érzik a köz­ség gondjait. Szabadi József előterjesztésével kapcsolatban sok volt a kérdés. A tavalyi tanácsüléseken is sokan szót kértek: mintegy ötven inter­pelláció hangzott el, • csaknem százan szóltak hozzá, tettek be­jelentést. A községi tanács nagy gon­dot fordít az együttműködés kialakítására a társadalmi és tömegszervezetekkel. Megálla­podást kötöttek a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnökségével és a községi KISZ-szervezettel. A tanács­ülésekre rendszeresen meg­hívják a termelőszövetkezet el­nökét, s esetenként a rendőr­ség és az ÁFÉSZ képviselőjét. A galgahévízi községi tanács végrehajtó bizottsága 1975-ben nehéz helyzetben volt a tanács elnökének betegsége miatt. Ennek ellenére egy végrehaj­tó bizottsági ülést sem kellett elhalasztani. A munkatervben tizenkét ülést és tizenhat na,- pirendi pont megtárgyalását rögzítették, ezzel szemben 1975-ben tizenhárom vb-ülés útügyben persze kevesen tesznek eleget, sőt éppen ellenkezőleg,, egye­sek állandóan feltöltik az egyébként is magasan fekvő kocsiutakat, ahol eső után tó­csában áll a víz, fellazul a ta­laj, s akkor aztán végképp nem lehet ott közlekedni. A nagyközségi tanács jól is­meri a problémákat, tudják azt is, hogy néhány utcában tekintélyes mennyiségű földet kellene megmozgatni, elhor- dami, hogy a portákat ne fe­nyegesse a csapadékvíz. Le kellene gyalultatni az utat, csakhogy nem mindig . van ebhez gép és pénz. Helyen­ként a lakosok görcsösen ra­gaszkodnak ahhoz, hagy előt­tük az út magas legyen. Nem törődnek senkivel, szinte di­vattá lett, hogy az éoítkezők egy része a pince földiét az utcára hordják, ami viszont csak esztendők múltán ke­ményszik meg, válik alkalmas­sá arra, hogy csapadékos idő­járás esetén is járható legyen. Az ilyen jelenségekre a ta­nácstagoknak is és a tanács­nak minden bizonnyal na­gyobb fiayelmet kell fordíta­ni a jövőben. Vannak gépkocsivezetők, akik mit sem törődnek jármű­vükkel. belehajtanak a félmé­teres sárba, aztán ha így nem megy, fellMnyarodnak a drá­ga pénzen megénített járdám., nem kis károkat okozva. (A minap például a CY—36—59­es forgalmi rendszámú sze­mélygépkocsi vezetője is ezt tette. A Bocskay utcában fel­hajtott a járdára, azután be­szorult a kerítés meg a vil­lanyoszlop közé. A vezető min­den bizonnyal csodálkozna, ha a tanács szabálysértési eljárást indítana ellene és megfizet­tetné az okozott kárt.) Csak meg kell szervezni! Arra is van jócskán példa, hogy az utakat a lakosság karbantartja. A Thököly utcá­ban Gáli Gyula gépkocsi-tu­lajdonos vasárnap délelőttiéit néhány lakótársával együtt az­zal tölti, hogy elvezeti a vizet, egyengetik az utcát. Sverli- hovszkif László, gépkocsi-tulaj­donos a Bajesy-Zsilinszky ut­cában több autóstársával és háztulajdonossal összefogva az elmúlt tél rossz tapasztala­taiból okulva, megszervezte, hogy a sáros útra nem' nagy költséggel sódert szállítsanak. Ebben az évben itt már nem kell tartani elakadástól, mér- gelődéstől. Igaz, nem minde­nütt lehet kis költséggel jár­hatóvá tenni az utakat. Annyi azonban bizonyos, hogy a víz­elvezetőárkok tisztán tartása — ahol nincsúgy azok elkészíté­sé — sokat javíthat a helyze­ten. Ehhez is van példa: Kiss István megszervezte, hogy a több száz méter hosszúságú Aradi utcában végig árkot ás­sanak: a munkát -már el is kezdték. Ahol - semmit nem akarnak tenni az utak karban­tartásáért, és csak a tanácsra várnak, bizony még egy dara­big mérgelődni fognak. K. I. volt, melyeken huszonhárom fő napirendet és tizenhét egyéb előterjesztést tárgyaltak meg. A végrehajtó bizottság har­mincnyolc határozatot hozott. Bedolgozó részleg nyílt A végrehajtó bizottság ha­táskörébe tartozott 1975-ben többek között a községben a fejlesztési tevékenység össze­hangolása. Tavaly a volt kocs­ma és a presszó helyiségéből egy új önkiszolgáló üzletet alakított ki az ÁFÉSZ, mely­nek előzetes tervét megtár­gyalta a végrehajtó bizottság. Ugyancsak a múlt esztendő­ben rendeztek be egy lakó­házban bedolgozó részleget, mely a községben lakó asszo­nyoknak adott munkát. Barna Jánosné értékelte a tanács különböző bizottságai­nak tevékenységét is: foglal­kozott többek között a sza­bálysértési bizottság, a fern­es községgazdálkodási bizott­ság, a művelődésügyi, egész­ségügyi, szociálpolitikai bizott­ság és az ipari, kerekedelmi, élelmiszer-gazdasági bizottság munkájával. ö. E. KISZ-bizottság Dányban Január 24-én, szombaton este valósággal megszállták Dányban a fiatalok a KISZ ünnepélyessé varázsolt Imre utcai helyiségét. A község és a helybeli Magvető Termelő- szövetkezet KISZ-tagjai bi­zottságot választoltak, mely­nek titkára Kőműves Kálmán lett. Az ifjúsági mozgalom a jö­vőben nagyobb szerepet tölt be a község életében, meg­teremtik a feltételeket a kö­zös művelődéshez, szórako­záshoz és a sportoláshoz is. Ezer kísérlet Gödöllőn, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben tavaly mintegy ezer munkavédelmi kísérletet végeztek, hazai és külföldi traktorokon. Az inté­zet kísérleti munkájához tar­tozik még a mezőgazdasági géprendszerek kialakítása és folyamatos fejlesztése is. Ifj. Fekete József felvétele Anyakönyvi hírek Született: Jakus Tibor és Dudok Erzsébet: Tibor, Nagy Rudolf és Oláh Rozália: Ru­dolf, Balogh Mihály és Csön- ge Ágnes: Gábor, Goda Ist­ván és Németh Ilona: And­rea, Ónodi Pál és Sziget­vári Valéria Margit: Péter, Stankovits Miklós ‘ és Láncz Ilona: Ágnes Katalin, Nagy János és Hortobágyi Erzsé­bet: Brigitta, Molnár László Dezső és Pomozi Ilona: László Krisztián, Pólyák János Ist­ván és Sugatagi Magdolna: Szilárd, Homok István és Máté Piroska: István, Czé- gény Lajos és Balázs Bor­bála: Viktor Krisztián, Ko­vács János és Tóth Ágnes: Ottó. Névadót tartott: Nagy László és Tóth Mária: Gábor, Zsolnay Gábor és Tóth An­na: Gábor Norbert, Merényi József és Tóth Márta: Ta­más. Házasságot kötött: Valgel Mihály és Mireisz Lujza Mag­dolna, Csorba Mihály Tibor és Misik Erzsébet. Elhunyt: Oancz Alfrédné Telepi Terézia Rozália 48 éves, Horváth Istvánná Sző- nyi Katalin 79 éves, Gányi Jánosné Paróczai Rozália 79 éves. László Lilla tárlata T apolcán László Lilla, gödöllői festő­művész a közelmúltban Gö­döllőn, majd Szadán is kiállí­tott. Művei most elhagyják a járás és a megye határait is, s a dunántúli Tapolca meghí­vására a Veszprém megyei vá­roska Batsányi János Művelő­dési Központjában nyílik tár­lata, január 30-án délután. László Lilla kiállítása február 10-ig tart nyitva. A járás népművészele fekete-fehéren Krcsz Albert kiállítása A szadai művelődési házban január 27-én, kedden este hat órakor új kiállítás nyílt. Kresz Albert fotóművész még eddig be nem mutatott anya­got állít ki a művelődési ház­ban. Az elmúlt esztendőben sok felvételt készített a járás községeiben néprajzi érdekes­ségekről, népművészeti esemé­nyekről. A kiállítás után a fotóművész az Egyesült Álla­mokban tett tanulmányútjáról tartott előadást. Rugalmasan Tulajdonképpen nem is olyan pagy dolog. Január 25-én Dányból hazafelé, Isaszeg határában a Szent- György pusztai megálló után a GC 36—68-as for­galmai rendszámú autóbu­szunk kezdte felmondani a szolgálatát. Isaszegre be­érve kuplunghibával le is állt. Az utasok feszülten figyelték mi fog történni? A buszvezető autóstoppal az isaszegi MÁV-állomás- ra ment, ahonnan is tele­fonon beszélt a gödöllői Volán-főnökséggel. Gödöl­lőn a forgalmat irányító Kurunczi Pál azonnal in­tézkedett, és tüstént kise­gítő autóbusz indult Isa­szegre. Az utasok átszáll­tak, s aránylag nem is olyan nagy késéssel érkez­tek Gödöllőre. A rugalmas intézkedés méltán váltot­ta ki az utasok elismerését. Mindnyájuk nevében kö­szöni egy utas: Csiba József FOGADÖÖRA Bernáth Józsefné megyei tanácstag február 2-án, hét­főn 13-tól 16 óráig fogadó­órát tart' Gödöllőn, a Ganz Árammérőgyárban. i A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom