Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-25 / 21. szám

MOHOS PEST MEGY E |. H I R L A P KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1976. JANUÄR 25., VASÁRNAP Erősödő kapcsolat a kerületekkel Mutassanak példát a mindennapi munkában Beszámoló párttaggyűlés az állami gazdaság központjában A Monori Állami Gazda­ság központi pártalapszerve- zete a napokban tartotta be­számoló taggyűlését, melyen részt vett Guba Pál, az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának tagja, a járási pártbi­zottság első titkára. Béres Károlyné titkár be­számolójában elmondotta, hogy az alapszervezet tagjai különböző munkaterületeken dolgoznak. A vezetőségi ülé­sek igen aktívak, sokrétűek voltak, ugyanez azonban nem mondható el a párttaggyűlé­sekről. A pártcsoport-crtekezlete- ken a kommunisták in­kább elmondják vélemé­nyüket, a taggyűléseken már kevesebben élnek a hozzászólási joggal. Ez természetesen károsan be­folyásolta az alapszervezeti munka színvonalát. Gondot okozott a párttagok egyenlőtlen megterhelése is. Egyeseknek sok a társadalmi és pártmegbízatása, mások csak papíron látják el teen­dőiket. Ezen a jövőben feltét­lenül változtatni akarnak. Célszerű, tudatos volt a tag- felvételi munka. A központban dolgozó 16 fizikai munkás kö­zül 8 párttag. Gondoskodtak a dolgozók általános és szakmai műveltségének gyarapításáról. Tavaly hárman fejezték be si­keresen tanulmányaikat a marxista—leninista egyete­men, s tízen a marxista—leni­nista középiskolában vizsgáz­tak jó eredménnyel. A harminctagú pártalap- szervezet taggyűléseit rend­szeresen megtartotta. Sajnos, néhány gazdasági vezető a nagy leterhelésre hivatkozva, többször tá­vol maradt a taggyűlések­ről. A jövőben úgy egyeztetik az időpontokat, hogy a taggyűlé­sen mindenki részt vegyen. A KISZ-alapszervezetek munkája eredményes, nem­csak a központban, hanem a kerületekben is. 1972-ben alakult meg a gaz­daság központjában az MSZBT-tagcsoport. Munkájuk még sokrétűbb lehetne, elvhez azonban több segítséget vár­nak a pártszervezettől. A beszámoló ,/a munkahelyi problémák elemzése során megemlítette, hogy néhány dolgozó munkába szállítása nem megoldott. Sokan a gaz­daság gépkocsiján háztól há­zig utaznak, másoknak bu­szon, vonaton sokkal több idő­be telik míg hazaérnek. Kezdeményezték a szocia­lista brigádmozgalom meg­szervezését, a Csukás Zoltán állatorvosi brigád például eredményesen tevékenykedik. A termelési eredmények jók, a gazdasági vezetők rendszeresen tájékoztatták az alapszervezetet a kü­lönböző beruházásokról. Kiss Lajos, az állami gazda­ság igazgatója hozzászólásá­ban rámutatott: az alapszer­vezeti munka színvonalát emelni kell. A fejlődés érde­kében a gazdasági vezetők és a pártvezetőség együttműkö­dését tovább kell mélyíteni. Az idén jelentős feladatok há­rulnak a gazdaságra. Csak ak­kor érhetnek el még jobb eredményt, ha mindenki a képességei szerint dolgozik. Szőcs Attila . takarmánygaz­dálkodási előadó a pártmunka rangjáról szólt, javasolta, hogy a vezetőség gyakrabban tájé­kozódjon és számoltassa be a párttagokat a megbízatások teljesítéséről. Godó János, az állami gaz­daság pártbizottságának titká­ra felolvasta a végrehajtó bi­zottság minősítését az a’ap- szervezeti .munkáról. Megemlí­tette, hogy az alapszervezetben jól ki­fejlődött a kritikai szel­lem, sajnálatos viszont, hogy az önbírálattal ma még kevesen élnek. Kölcsönösen hasznos Pályaválasztók a kefegyárban Együtt a Bükkbe, együtt színházba A járási KISZ-bizottság ta­valy határozatot hozott arról, hogy a járás minden K1SZ- szervezete patronáljon egy- egy úttörőcsapatot: az együtt­működés a KISZ-esek és az úttörők számára egyaránt hasznos. E határozat nyomán talált egymásra a Monori Ke­fegyár KISZ-szervezete és a monori-erdei úttörőcsapat. — Nem sokat tudtunk a monori-erdeiekről. Amikor ott jártunk, és láttuk, hallottuk, milyen eredményeket értek el, egy kicsit meg is ijedtünk, vajon miben tudunk nekik se­gíteni? Aztán kiderült, a kö­zös rendezvények igénye ben­nük is megvan. Együttműkö­dési programot állítottunk össze, amit a két szervezet ve­zetősége elfogadott. E prog­ramból egy és mást már meg is valósítottunk — mondta Bokros Erika, a kefegyár KISZ-titkára. A Télapó-ünnepségen a mo­nori-erdei bábosok adtak mű­sort a kefegyári szülők gyer­mekeinek. A monori-erdei út­törőszoba építésében a kefe­gyári KISZ-fiatalok segítettek. Gyárlátogatásra mennek az úttörők: a nyolcadikosok pá­lyaválasztási gondja esetleg csökken. Közös klubdélutánt Ezúton szeretnék köszönetét mondani azoknak a monori-erdei ismerősöknek. akik feleségem, JBurán Józsefné temetésén részvé- iNŰIkkel együttérzésüket ""ejesték ti. Burán József és családja. rendeznek, kirándulásra in­dulnak a Bükkbe, együtt nézik meg a Bartók Színház egy előadását. A gyermeknapon Monori-erdőn lesznek a KISZ- esek, a nőnapon Monoron az úttörők. Sportversenyeket ren­deznek, vetélkedőket szervez­nek. Sz. A. Orvosi ügyelet Gombán, Kényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Bajcsy-Zs. u. 30.), Gyomron és Péteriben: központi ügye­let (Gyömrő, Steinmetz kapi­tány u. 12., telefon: 26), Mo­noron és Monori-erdőn: köz­ponti ügyelet (Monor, Pe­tőfi Sándor u. 30., telefon: 207), Maglódon és Ecseren:dr. Holló Mariann (Ecser), Pili­sen, Nyáregyházán, Csévha- raszton és Vasadon: dr. Czin- der Bálint (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban: dr. Zolesz László (Sülysáp), Ül­lőn: dr. Balázs László, Ve- esésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 13 óráig, illetve 15-től 19-ig Monoron, a fő­téri gyógyszertárban. A párt- és a gazdasági mun­ka elválaszthatatlan egymás­tól — hangsúlyozta hozzászó­lásában Kelemen Béla sze­mélyzeti osztályvezető. Amb­rus Béla, a vállalati szakszer­vezeti bizottság titkára arra kérte a jelenlevőket, az eddi­ginél jobban segítsék a kerü­leti párt- és szakszervezeti munkát. Lendér Sándor nyug­díjas arra hívta fel a figyel­met, hogy a nyugdíjasokat is lássák el pártmegbízatásokkal. Guba Pál jónak tartotta a beszámolót, hiányolta viszont, hogy a gazdasági eredmények­ről nem esett részletesebben szó. Az alapszervézet munká­ja nem választható el a gaz­daság munkájától. Ha jó dön­tés születik a taggyűlésen, ak­kor a végrehajtás is eredmé­nyes lesz. A jó közösségi és elvtársi kapcsolat megteremtése nélkülözhetetlen feltétele a még jobb alapszervezeti munkának. A központban dolgozók akkor tesznek a legtöbet, ha példát mutatnak társaiknak a min- denapi munkában. Gér József Sorkötelesek összeírása Az 1658-ban született fia­talok összeírása holnap, hét­főn kezdődik Monoron, az MHSZ-székházban (Petőfi u. 30.). Elsőként a maglódiak kerülnek sorra, hétfőn reg­gel 8 órakor; 27-én, ked­den, 28-án, szerdán, 29-én, csütörtökön, a monori fiatal­embereket írják össze; 30-án a sülysápiak, február 2-án és 3-án a gyömrőiek és men­tietek következnek. KRESZ-tanfolysm — utoljára A monori járási művelődé­si házban január 26-án, hét­főn délután 5 órakor kezdő­dik az új KRESZ-t ismertető tanfolyam, azoknak, akik a korábbiakból valamiképp ki­maradtak. MŰSOR MOZIK Ecser: Kenyér és cigaretta. Gomba: Az öreg. Gyömrő: A Mattéi ügy. H.: A mostoha­anya. Maglód: Vérdíj Kov- pak fejére. H.: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Mende: Utánam, gazfickók! H.: Vér- díj Kovpak fejére. Monor: Folytassa. Kleo. H.: Szembe­sítés. Nyáregyháza, v—h.: Ereszd el a szakállamat! Pé­teri: Balszerencsés Alfréd. Pilis: Nagyvárosi fények. H.: Kutyahűség. Tápiósáp: Fél évszázad korkülönbség. Űri:, v—h.: Várakozók, üllő: Ku­tyahűség. H.: Ballagó idő. Ve- csés: Követem a kijelölt irányt. H.: Mussolini végnap­jai. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyomron, 9 órától: az új KRESZ oktatása. Pilisen, 17.30-tól: az Apostol- és a Sztár-együttes koncertje. Mostoha lőnők, de szívesen [mi n ózzák az áldozatot. a telefonkeze-' A monori posta utcai hóm- | de az építők ígérete szerint, lokzatának egy részét állvány | hamarosan rend lesz. A kö- borítja. A földszinten még | vetkező napokban megérke­zavartalan a munka, az ügyes-bajos dolgaikat intézők csak a fentről hallatszó dü­börgésből, kopácsoiásból kö­vetkeztethetnek arra, hogy „valami készül”. Varró Imre hivatalvezetőtől tudjuk meg a részleteket, mi­közben végigjárjuk az emele­ti helyiségeket. Megürült a szolgálati lakás, „terjeszkedhet” a telefonköz­pont, korszerűsíthetik a mun­kahelyet. A nagyközségi ta­nács költségvetési üzemének munkásai frissen, gyorsan dol­goznak, építik a válaszfala­kat, az új szociális helyisége­ket. Egyelőre meglehetősen nagy a zűrzavar, ideiglenes helyre költözött a távírda, a telefon- kezelők feje fölött száll a por, zik az új kezelőasztal is, igaz, kézi kapcsolású, mégis sokat segít majd a telefonforgalom lebonyolításában, s hálózatbő­vítésre is lehetőség nyílik. A munka dandárja — amit majd a monoriak is „a saját bőrükön” lesznek kénytelenek érzékelni — ezután követke­zik: tatarozzák, átépítik a földszinti helyiségeket, még­hozzá úgy, hogy közben a forgalom lehetőleg zavartalan legyen. Eíelől kétségeink vannak ugyan, de hát a posta mun­kája percre sem szünetelhet. Az építők mindenesetre rövid határidőt ígértek: május vé­gére átadják rendeltetésének a felújított, korszerűsített postahivatalt. K. Zs. Busz viszi, hozza a gyerekeket Hosszúbereki hétköznapok Egy utca marad A négyes müút és a vasút között, a monori és az üllői hat ír választóvonalán áll negyven ház, egyetlen hosszú ut­cában. Kétszáztizenöten élnek itt. Sok a fiatal házaspár, sok a kisgyerek Hosszúberek-Pé- teri lakói között. A legelső ház 1925-ben épült. Góczi Mihály költözött ide a „faluból”, Péteriből, aztán követték még so­kan, s ma már szabályos, apró település látható a tömzsi oszlopokkal díszített vasúti váróterem közelében. A vasúti váróterem is jelzi: megáll itt a vonat, nem kell sokat gyalogolniuk az ingázóknak, akik akadnak jó né- hányaa. El ktll költözniük Mutatós, nagy házban lakik a körzet tanácstagja, feleségé­vel, kicsi gyerekével, szüleivel. Hosszúberek-Péterin, egyéb­ként látszólag semmi sem utal arra, hogy „külterületen” já­runk: modem épületek, fenyő- diszas kertek sorakoznak az alig sáros út két oldalán. If­jabb Boczek János tanácstag bejáró munkás, vele nem tu­dunk beszélni, de felesége is jól ismeri a gondokat s az örömöket is. — Jó itt élni, mindenki ra­gaszkodik a csendhez, a tiszta levegőhöz, különösen az, aki már megszokta. A közlekedés is egyszerű, a műút melletti buszmegállóból vagy az állo­másról bárhová eljuthatunk könnyen. Mi, a férjemmel, Üllőn vettünk telket, ott épít­kezünk, de meg kell monda­nom, nem szívesen megyünk el innen. Ha lehetne, sokkal szívesebben építenénk itt, anyósoméknak van is erre al­kalmas telkük, de hát az épí­tési tilalom!... A lakóépüle­teket bővíteni, korszerűsíteni lehet ugyan, új házat felhúz­ni azonban nem. Emiatt na­gyon sokan panaszkodnak, hi­szen ahogy nőnek a családok, kisebb lesz minden ház, a fia­talok útjait, modernebbet sze­retnének ... A telefon, a villany Góczi Mihályéklioz is beko­pogunk. A ház, amely annak idején elsőnek épült fel itt, azóta bő­vült. Toldozták, toldozták, ahogy szaporodott a család, Góczi Mihály lánya, Fegy­vernek Józsefné is sóhajjal kezdi: — Nekünk is mennünk kell, Üllőn építünk, de ahogy köze­ledik a költözködés napja, I egyre jobban idegenkedem a gondolattól, hogy itthagyjuk ezt a települést. Tudom, Ül­lőn nem leszünk ennyire szű­kén, de hát... Adódnak gpndok az építési tilalmon, kívül is, mégis min­denki ragaszkodik Hosszúbe­rekhez. Panaszolják, hogy dél­után négy órától, valami kide­ríthetetlen ok miatt, nem mű­ködik a segélykérő telefon, pe­dig éppen akkor lenne rá a legnagyobb szükség. Rossz a közvilágítás, az utcára gyak­ran vaksötét borul. Egyébként — dicséret rög­tön a panasz után —• minden­nel elégedettek. Élelmiszerüz­letük ellátása szinte kifogásta­lan, a gyerekeket busz viszi az üllői iskolába és szállítja haza. A vb-titkár válaszol Hosszúberek-Péteri közigaz­gatásilag Üllőhöz tartozik. A település lakóinak kéréseivel, kérdéseivel az üllői nagyköz­ségi tanács vb-titkárát, Le- hoczky Károlyt kerestük fel. — Milyen jövő vár a tele­pülésre? Az ott lakók az épí­tési tilalom életbelépése óta úgy érzüc, lakóhelyüket halál­ra ítélték. — Űj, általános rendezési tervünk szerint, melyet 1975- ben tárgyaltunk meg, az épí­tési tilalom már nem ilyen szigorú. Bár az az igazság, hogy ha adhatunk is építési engedélyt, nem szívesen tesz- szük, hiszen külterületet fej­leszteni nem ésszerű. Végül is oda jutnánk, hogy létrejönne egy új falu ... Egyébként be­építetlen telek nem sok van, s a terjeszkedésre is kevés a lehetőség. A hosszúbereki ut­cától jobbra mindjárt ott hú­zódik Monor határa, balra termelőszövetkezeti földterü­let... — Az ott lakók egyéb pana­szait igyekszünk orvosolni, ed­dig is ezt tettük. Az Elektro­mos Művek munkáját nem­csak ők kifogásolják, Üllőn is gyakran kialszanak az utcai lámpák. Éppen most fogal­maztunk meg egy bejelentést: többször kellene ellenőrizniük a hálózatot, s nem ilyen felü­letesen ... A segélykérő tele­fon miatt is gyakran vitatko­zunk a postával. Monorra kö­tötték be, ellenőrzik is rend­szeresen a működését, s mind­annyiszor azt állítják, hogy kifogástalanul működik. Érde­kes, hogy éppen amikór szük­ség lenne rá, néma ... A hosszúberki település te­hát egy utca marád. S tulaj­donképpen így ésszerű, bár­Ifj. Boczck Jánosné is szíve­sen maradna, szereti a tele­pülést mennyire is szeretik az ott la­kók. Életüket azonban igye­keznek megkönnyíteni. Koblencz Zsuzsa Góczi Mihály volt Ilosszúberck-Péteri legelső lakója. Péter László felvételei 1 Türelmet, megértést kérnek Korszerűsítik a monorí postahivatalt Átadás: május végén

Next

/
Oldalképek
Tartalom