Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 18. szám
1976. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK 'iMltw Pest megyei kémények gondozói Megbízható szolgáltatás — korszerű módszerek A Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat számára 1975. a IV. ötéves terv legeredményesebb évét jelentette. Nyereségük az 1974. évinél is 10 százalékkal magasabb, több mint 800 ezer forint volt. Mindössze tíz panasz A vállalat kiegészítő tevékenységéhez tartozó gázszerelés tavaly vált hosszú idő óta először nyereségessé. Mintegy 200 százalékkal növelték ezen a területen a termelési értéket 1974-hez képest. Másik építőipari tevékenységük, a cserépkályha-építés a tavalyi év elején igen nehezen indult. A kéthónapi állás után román anyaggal megkezdett munka eredménye: a tervhez képest 102 | százalékos teljesítmény. Az olajgondok hatására ismét nagy az érdeklődés a hagyományos tüzelésű cserépkályhák iránt. A csúcsidőszakban a vállalat nem is tudja kielégíteni az igényeket. Az alaptevékenységhez kapcsolódó új szolgáltatásként műszeres csoportot hoztak létre 1975 elején. A csoport a lakosság és a közületek megrendelésére elvégzi a tüzelőberendezések és a kémények tűzbiztonsági és tüzeléstechnikai vizsgálatát, és ennek alapján szaktanácsot ad a jobb hatásfokú tüzeléshez is. A csoport már az első évben 1200 megrendelés alapján 800 ezer forint értékű munkát végzett. Munkájuk iránt nagy az érdeklődés, hiszen méréseik és tanácsuk alapján egy-egy vállalat több tízezer forint értékű tüzelőanyagot takaríthat meg. Az elmúlt évben a vállalat alaptevékenységét a megye négyszázbatvanezer kéményének ellátása, gondozása jelentette, nem számítva az évközben épülteket. A kéményekkel kapcsolatos feladatokat: tisztítást, égetést, füstnyomáspróbát a tervnek megfelelően elvégezték. Az év során a panaszok többsége a legnagyobb létszámhiánnyal küszködő budai járásból ered. A központhoz azonban mindössze 10 panasz érkezett, s ezek közül az utolsót is orvosolták január 10-ig. A vállalat bérfejlesztése ugyan nem érte el az 1974ben a központi intézkedések hatására teljesített 9,9 százalékos növekedést, de a tavalyi 7,5 százalékos bérfejlesztést teljesen önerőből valósították meg. A dolgozók havi átlagkeresete 2900 forint, a fizikaiaké ennél valamivel magasabb volt. Számítógépes ügyintézés Mi jellemzi majd az V. ötéves terv éveit? A vállalat dolgozói számára 1976 az első olyan teljes esztendő, amikor már a tavaly év végén bevezetett 44 órás munkahét általánossá válik. Ennek ellenére az alap- tevékenység továbbfejlődik. A tervidőszak végéig körülbelül 40 ezer új kémény elkészítésére számítanak. A növekvő feladatokat is el tudják majd végezni, hiszen a vállalatnál évek óta először — a budai járást kivéve — nincs munkaerőhiány. A szakmunkások aránya jelenleg 86 százalék, s az őszre tervezett 15—20 fővel meginduló szakmásító tanfolyam után még kedvezőbb lesz. A kéményseprők jelenleg évente körülbelül 1600 forint értékű munkaruhát és felszerelést kapnak, 1976-tól a ruházat kiegészül egy speciális, egyedi tervezésű esőkabáttal. Korszerűsítik az adminisztrációt is. A kémények ellátásához mintegy 4 millió adatot kell tárolniuk, s folyamatosan kezelniük. Ezt eddig időszakos munkavállalók, diákok, nyugdíjasok végezték, összesen körülbelül 150 ezer forint munkabérért. A 15 ember számára 5 hónapos munkát jelentő nyilvántartást és adminisztrációt a VEGYTEX Vállalattal kötött szerződés alapján a számítógép 2,5 óra alatt végzi majd el. A kéményseprő vállalatok közül először kísérleteznék a könnyen kezelhető, pontos és várhatóan 30—40 százalékos költségmegtakarítást eredményező gépi adatfeldolgozással. 1975-ben a nyáregyházi ki- rendeltség adminisztrációját kísérletképpen gép végezte. Az idén már vééglegesen a bevált módszert alkalmazzák. A következő években a többi kirendeltségek adatai, s végül a vállalati könyvelés és számvitel is folyamatosan mágneses szalagra kerül. A műszeres részleg 1976- ban három helyett két fővel, új műhelykocsival, URH-berendezéssel a tervek szerint 1 millió 400 ezer forint értékű munkát végez majd. A cserépkályharészleg termelése körülbelül 5 százalékkal növekszik. Az alaptevékenységüket 1977- re új profillal kívánják bővíteni. Egy úgynevezett emissziós csoport kialakításával csatlakoznak a levegő- tisztasági programhoz. A fővárosi példa nyomán a vállalatok levegőszennyezésének pontos mérését akarják megoldani. Az elkövetkező időszakban a vállalati termelés évente 4—5 százalékkal fog emelkedni. A vállalati alaptevékenység 1968 óta maximált árai az V. ötéves tervben sem emelkednek, színvonala azonban tovább javul — ígéri a vállalat igazgatója, Kardhordó Endre. Egyszerű recept ? A Pest megyei Kéményseprő, Cserépkályhaépítő és Gázszerelő Vállalat eredményei önmagukért beszélnek, mégis ide kívánkozik néhány, a vállalati keretén1 tűi mutató megjegyzés. A szolgáltatásra „ítélt” vállalatok gyakran nehezen találják föl magukat. A fenti példa jól mutatja, hogy megfelelő ösztönzéssel, jó belső szervezéssel szinte hiánytalanul eleget lehet tenni a szolgáltatási kötelezettségeknek, sőt megfontolt gazdálkodással, a kiegészítő tevékenységek átgondolt kialakításával a vállalat nyereséges is lehet. TerFebruár 13-án összeül a megyei tanács Napirenden: a végrehajtó bizottság 1975. évi tevékenysége, Pest megye 1976. évi költségvetése és fejlesztési alap terve A februárban összeülő tanácsnak ad majd számot a megyei végrehajtó bizottság 1975. évi tevékenységéről és ugyanekkor terjeszti elő jóváhagyásra Pest megye 1976. évi költség- vetését és a fejlesztési alap tervét. A tegnap megtartott végrehajtó bizottsági ülésen mindkét előterjesztendő jelentést sokoldalúan, kritikusan és önkritikusan vitatták meg a vb tagjai. Értékelte a Pesit megyei Tanács végrehajtó bizottsága, hogy a testületnek a fő figyel- ' Sokszínű szemléltető program A Rákóczi-emlékbizottság ülése Szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházéban Kállai Gyulának, az országos tanács elnökének elnöklésével ülést tartott a Rákóczi- emlékbizottság. Tagjai — történészek, művészek, a politikai és társadalmi tömegszervezetek képviselői — arról a sokszínű, gazdag, ' emlékező, szemléltető programról tanácskoztak, amellyel a magyar történelem nagy alakja, II. Rákóczi Ferenc emlékének adóznak. Az ülésen — amelyen körültekintően elemezték a tudományos, a kulturális, valamint a nemzetközi albizottság formálódó munkatervét — az emlékbizottság állásfoglalást tett közzé az évforduló megünnepléséről. Állásfoglalás az évforduló megünnepléséről Az idén március 27-én lesz II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója. II. Rákóczi Ferenc a függetlenség és a haladás eszméit megtestesítő, kiemelkedő személyisége a magyar történelemnek. Felismerte és megalkuvás nélkül vállalta a 18. század elején a Magyarország fejlődését szolgáló történelmi feladatokat, az önálló állam megteremtését és a feudális társadalom korszerűsítését. Rákóczi a felkelő jobbágyok élén bontott zászlót az ország függetlenségéért és a fegyvert fogott jobbágyokat felszabadította a földesúri hatalom alól. A nemességre támaszkodott és a vitézi rendre, de bevezette a közteherviselést, és. korlátozni kívánta a feudális előjogokat. Arra törekedett, hogy fejlessze az ipart és a kereskedelmet, megteremtse az állandó hadsereget, korszerűsítse a közigazgatást és terjessze a műveltséget. Küzdött azért, hogy minden társadalmi erő összefogjon, a szabadságharcban biztosítani tudta az akkori Magyarország területén élő különböző népek együttműködését, türelmi politikájával pedig kiküszöbölte a vallási ellentéteket. Széles körű politikai tevékenységet folytatott, tudva azt, hogy egyedül egyetlen nép sem képes kivívni önállóságát és nem tud a társadalmi haladás útjára lépni. A szabadságharc elbukott a külső segítség hiánya, a belső gazdasági nehézségek és a nemesi-rendi ellenzék árulása miatt. A küzdelem ennek ellenére nem volt hiábavaló, hatással volt az egész későbbi fejlődésre. Rákóczi és a szabadságharc emlékét megőrizték nemcsak a magyarok, hanem a hajdani Magyarország más népei is. Nevét zászlajukra tűzték a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás elkötelezett harcosai. Haladó hagyománynak tekinti Rákóczi tevékenységét a magyar forradalmi munkás- mozgalom és a szocialista Magyarország is. Emléke tiszta és éltető forrása a mai szocialista hazafiságnak és internacionalizmusnak, a közösségért való tenniakarásnak, a tántoríthatatlan haza- és népszeretetnek. E gondolatok jegyében ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóját — hangzik a Rákóczi-emlékbizottság állásfoglalása. met miként sikerült a tanács- törvény s a központi határozatok végrehajtására fordítani, a jogszabályokban meghatározott időszerű, legfóntosaibb társadalmi, politikai és gazdaságpolitikai célokat megvalósítani. Mint mondották, tavaly az MSZMP XI. kongresszusa, majd az országgyűlési képviselők megválasztása, az időközi tanácstagi választások, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, a tanácsok megalakításának 25. évfordulója, a negyedik ötéves terv befejezése és az ötödik ötéves terv előkészítése — határozta meg a legfőbb tennivalókat. A megyei végrehajtó bizottság huszonegy ülést tartott, amelyen 38 saját fő napirendet és 112 egyéb ügyet tárgyalt, 238 határozatot hozott. A vb számot ad a februári tanácsülésen arról, mennyire sikerült a lakosság érdekeit képviselni ezeken az üléseken, hogyan hajtotta végre saját határozatait. A végrehajtó bizottság következetesen igyekezett foglalkozni a lakosságot közelről érintő kérdésekkel, így a többi között a lakás-, a gyermekintézmények építésével, a szolgáltatásokkal, a tanácsi vállalatok munkájának ellenőrzésével, az adómorállal, a törvényesség betartásával, a költségvetési tervek végrehajtásával, az állami felügyelet gyakorlásával, a tanácsi demokráciával, az ügyintézés egyszerűsítésével és még sodr más fontos kérdéssel. Az 1976. évi költségvetés és fejlesztési alap tervének előterjesztése előtt értékelik majd a tanácsülésen a negyedik ötéves terv végrehajtását. Mint megállapította a megyei vb, a tervet a megyében kiemelkedő eredménnyel zárták. Ezek az eredmények meghatározzák az előrehaladás további lehetőségeit. A tanácsok sokat tettek a lakosság ellátásának javításáért, a települések gyarapításáért. Az eddigi politikát alkalmazva, az eddigi megtett úton továbbhaladva kíván ják tovább gyarapítani a megyét, dinamikusan fejleszteni a tanácsi gazdálkodást. Szigorúan számba vették az anyagi lehetőségeket, pontosan felmérték a szükségleteket, mérlegelték a legfontosabb tennivalókat- és ennek szellemében terjesztik elő a megvalósítandó feladatokat. Ezután is kiemelkedő szerep jut a lakásépítésnek, az iskolák, óvodák, bölcsődék fejlesztésének, a kommunális ellátásnak. Nap- és évszakok szerint Mikor telefonálunk a legtöbbet? Kísérletek a valószinűségszámitás alapján A telefonvonalak nemcsak nálunk, hanem szerte a világon gyakran túlzsúfoltak. Hazai adatok szerint a hívások átlag 50 százalékánál jelez foglaltat a készülék. Magyarországon egyebek mellett a Posta Kísérleti Intézet kutatja a zsúfoltság csökkentésének módjait. Az intézet matematikai valószínűségszámítás , alapján olyan elméleti modellt dolgoz ki, amelynek gyakorlati alkalmazásával — ha beválik — pontosan megállapítható, hogy egy túlterhelt telefonközpont bővítésénél hány kapcsolóberendezést célszerű még beállítani. A módszer kidolgozásához sok más szempont mellett figyelembe vették a telefon- központoknál a hívások gyakoriságát. Kiderült, hogy délelőtt telefonálnak a legtöbben, de még évszakok szerint is eltérés tapasztalható, legzsúfoltabbalk a vonalak az év utolsó negyedében — főként a karácsony körüli napokon. Az elméleti modellt — végleges elkészülte uttán — javasolni fogiák a postának alkalmazásra. Minden megyében vannak példák arra, hogy egyes termelőszövetkezetek kimagasló, mások pedig az átlagosnál is gyengébb eredményeket érnek el. A termelés, a gazdálkodás színvonalában mutatkozó különbségek természetesen hatnak a jövedelemre, a nagyüzem fejlesztési lehetőségedre és a tagoknak jutó részesedésre. Kedvezőtlen adottságok hatása Kétségtelen, hogy a mező- gazdaságban a természeti körülmények és a közgazdasági adottságok nem mindenütt egyformák, sőt igen nagy eltéréseket mutatnak. A kedvezőtlen helyzetű termelőszövetkezetek nagyobb ráfordítással is kisebb hozamok elérésére képesek, mint azok, amelyek jó földön és előnyös közgazdasági viszonyok közepette gazdálkodnak. S igaz az is, hogy a rossz termőhelyi adottságok csak rendkívül nagy befektetésekkel és csak kismértékben változtathatók meg. A közgazdasági adottságok — például a termelés szerkezete — részben módosíthatók ugyan, de az alapvető gondot, a differenciáltságot ezzel sem lehet megszüntetni. Lehet viszont gondoskodni olyan gazdálkodási feltételekről, amelyek módot adnak az indokolatlan jövedelmi különbségek felszámolására. Téved azonban, aki azt gondolja, hogy csak a kedvezőtlen adottságok miatt mutatnak lényeges eltéréseket a tsz-ek eredményei. Tapasztalhatók egymással szomszédos és ugyanolyan körülmények között működő gazdaságok esetében is. Nem szorul magyarázatra, hogy a jó vagy legalábbis megfelelő adottságok ellenére gyenge eredményű szövetkezetek miért esnek más elbírálás alá, mint a hátrányos helyzetűek. S mindezek ismeretében könyen megérthető az is, hogy miért nem lehet függetlenné tenni a tagok jövedelmét a szövetkezet gazdálkodásától. Állami támogatás — mértékkel Agrárpolitikánk nagy gondot fordít arra, hogy a lehetőség szerint, fokozatosan csökkenjen a különbség a jó és a rossz adottságú tsz-ek- ben elérhető személyes jövedelem között. A legutóbbi 6—8 év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy — különféle intézkedések hatására — jóval nagyobb ütemben nőtt a tagok jövedelme a kedvezőtlen körülmények miatt sok nehézséggel küszködő szövetkezetekben, mint az erősekben. Most és ezután is tart ez a litikai ókok szükségessé teszik. Arra azonban nincs mód, hogy ugyanannyi részesedés jusson minden tsz-ben. A különbségek teljes ki- egyenlítésére való törekvés nem vezetne célra, mert érdektelenséget szülne azokban a szövetkezetekben, ahol az anyagi ráfordítások, a szakértelem és a szorgalom a legjobban kamatoznak. Ami a népgazdaság szűkös erőforrásaiból a tsz-ek minél eredményesebb működésének segítésére jut, azt oda ésszerű fordítani, ahol a legrövidebb idő alatt megtérül. S hogy saját eszközeit és az állam nyújtotta hozzájárulást a lehető legeredményesebben hasznosítsa a szövetkezet, ahhoz egyebek között a személyes jövedelemben rejlő ösztönzés is szükséges. Ennek a gazdasági és a már említett társadalompolitikai elvnek az együttes érvényesítése az egyetlen helyes megoldás, gyakorlat. Az új szabályozás szerepe Ez a felfogás érvényesül az V. ötéves tervben a mezőgazdaságra vonatkozó közgázda- sági szabályozó rendszerben is. A cél a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. Az erre való ösztönzés azonban egyidejűleg arra is irányul, hogy tovább mérséklődjék az üzemi i i mészetesen ehhez jól felkeli mérni az igényeket, mint például a műszeres csoport kialakítása előtt tették, és nem szabad idegenkedni a legújabb módszerektől, eszközöktől sem — ezt a számítógépes adatfeldolgozás példázza. Egyszerűnek tűnik a recept? Legalább e kezdeményezés nyomán más kisvállalatok is hasznosítani tudják! Lakatos Tamás nem kedvezőtlen adottságúak ugyan, de elmaradtak a fejlődésben. Ezek az idén és jövőre jövedelemkiegészítést és fejlesztési hozzájárulást kaphatnak, 1978-tól kezdve azonban csak fejlesztési hozzájárulást. Van intézkedés arra is, hogy az éves támogatási keret tíz százalékát elkülönítetten kell kezelni. Ebből az összegből azok a mezőgazdasági nagyüzemek és erdőgazdaságok részesülhetnek, amelyeknek az adottságai nem kedvezőtlenek, de eszközellátottságuk alacsony, illetőleg korszerűtlen. Saját erőből többet Mindezek az intézkedések számottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a különbség a tsz-ek üzemi, illetőleg személyi jövedelme között. Emellett azonban a mostoha körülmények között gazdálkodó szövetkezetekben is nélkülözhetetlen a vezetés, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítése, a hozamok lehetséges növelése és a termelési költségek megvalósítható csökkentése. Ott pedig, ahol a jó vagy közepes adottságok ellenére gazdálkodnak az átlagosnál gyengébben, mindenekelőtt a máshol bevált módszerek alkalmazásával növelhető az eredmény, a jövedelem. Sok függ a közgazdasági szabályozó rendszertől, de nem minden. Maguk a gazdaságok is rengeteget tehetnek azért, hogy működésük jövedelmezőbb legyen, s minél előbb megszűnjenek az indokolatlan különbségek mind az üzemi, mind a személyes jövedelemben. Gulyás Pál meglevő, indokolatlan, különbség. A földadó módosítása következtében a tsz-ek 63 százalékában csökken, 5 százalékában változatlan marad, 32 százalékában pedig növekszik az adó összege. A kedvezőtlen termelőhelyen gazdálkodzó szövetkezetek továbbra sem fizetnek földadót. A csökkenés az átlagosnál gyengébb, a növekedés pedig az átlagosnál jobb földű gazdaságokat érinti. A jövedelemadó összege az egy főre jutó bruttó jövedelem szerint alakul. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű tsz-ek csaknem félmdlliárd forinttal kevesebb, a magasabb jövedelműek viszont ennyivel több adót fizetnek. Azok a szövetkezetek, amelyekben az egy főre jutó évi jövedelem nem éri el a 26 ezer forintot, jövedelemadót nem fizetnek. Ezen a. jövedelemhatáron felül fokozatosan nagyobb adókulcsot alkalmaznak. Államunk ezentúl is nyújt a tsz-eknek különféle támogatásokat. A kedvezőtlen adottságú szövetkezeitek külön támogatást is kaphatnak az adottságaiknak megfelelő, a mostaninál kedvezőbb termelési szerkezet kialakításához. Ezeknek a gazdaságoknak a körét bővíteni nem lehet. A fejlesztési és az árkiegészítő támogatás továbbra is megilleti őket, de jövedelem- kiegészítő támogatást csak meghatározott feltételekkel vehetnek igénybe. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek a nem mezőgazdasági tevékenység után fizetendő termelési adóból törleszthető támogatást kaphatnak, elemi kár esetén. Vannak tsz-ek, amelyek Tsz gazdálkodás és jövedelem Indokolt és indokolatlan különbségek
