Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA kétnapos vidéki körútra indult Púja Frigyes Iszfaliáuban A magyar külügyminiszter Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko tárgyalásai Henry Kissingerrel PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A hivatalos látogatáson Te­heránban tartózkodó Púja Fri­gyes külügyminiszter tiszteleté­re január 20-án Gál Bálint teheráni magyar nagykövet fo­gadást adott, amelyen megje­lent A. A. Khalatbari iráni külügyminiszter, a külügymi­nisztérium számos vezető mun­katársa, a közélet több neves képviselője, valamint a tehe­ráni diplomáciai képviseletek vezetői. XX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1976. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK * A MAY Pest megyei fuvaroztatói Január 21-én Púja Frigyes és kísérete kétnapos vidéki lá­togatásra utazott Iszfahánba és Shirazba. Leonyid Brezsnyev szerdán a minisztert. A megbeszélésen részt tér is. Lépték M űszaki rajzokon jelö­lik a címként válasz­tott szóval a kicsi­nyítés arányát, azt tehát, hogy ami a papíron egy milliméter, az a valóság­ban hány centiméternek, esetleg méternek felel meg. Ilyesfajta, bár kép­letesen értett léptékek összefoglalója a vállalati terv, amelyben néhány sornyi szöveg sűríti azt, amihez majd esztendők kellenek, s kemény munka, sok fejtörés. Akik műszaki rajzokkal dolgoznak, tud­ják: a hibás lépték szinte elképzelhetetlen mulasztás, mert következményei be- láthataílanok. Nincs ez máskülönben a vállalati terv léptékeinél sem. A negyedik ötéves terv időszakában tizennégyezer tonnával növelte a termék- kibocsátást a Nagykőrösi Konzervgyár. Annak elle­nére, hogy a nyersanyag­ellátás sűrűn akadozott, bizonyos növényféléket nagy tömegben támadtak meg gombabetegségek, tel­jesítették a nagykőrösiek mindazt, amit annak ide­jén programba foglaltaik. S tehették ezt azért, mert szigorú alapossággal ügyel­tek a tervkészítéskor és a végrehajtáskor a léptékre. Arra, hogy csak akkor jut­hatnak kellő mennyiségű és minőségű feldolgozan­dó áruhoz, ha tovább bő­vítik a kapcsolataikat a termelőkkel, ha még erő­teljesebben segítik a kor­szerű gépek, növényvédel­mi elejárásök megismeré­sét és elterjesztését. Erre nemcsak szellemi energiát fordítottak, hanem jelen­tős anyagiakat is, gazdái voltak jó néhány olyan kutatási, kísérleti témá­nál!, amelyek gyakorlat­ban! hasznát ma már a tartósítóipar egésze élvez­heti. K iegészíthetjük az ed­dig leírtakat még az­zal is, hogy ebben a gyárban a tervidőszak fo­lyamán a középtávú prog­ramot folyamatosan felül­vizsgálták. Ahol szükséges volt, ott javítottak rajta, s ugyanakkor megpróbálták fölmérni, miként készíti elő a negyedik ötéves terv az ötödiket, miféle lépté­kek alakulnak ki a terme­lésben, a műszaki fejlesz­tésben, az értékesítésben. Papírosokoskodás lenne ez, s a papír türelmes? Vagy éppen e „papíros­okoskodásnak” köszönhetik az ország legnagyobb kon­zervgyárában, hogy időben tartalékokat képeztek — s így a tavalyi, gyengébb esztendő nem okozott gaz­dálkodási válságot —, ele­mezték a további termelés- bővítés feltételeit, s ezzel különböző tervváltozatok kialakítására nyílt mód­juk? Igen, a kollektíva ösz- szeforrottságán túl sokat lendített sorsukon, hogy általános vezetési gyakor­lattá vált a gyáron belül a helyes léptékek állandó keresése, annak föltétien tisztelete, amit a névgazda­sági és helyi érdekek egyeztetésének nevezünk. Ma még korai lenne akár a nasvkőrösiek, akár mások ötödik ötéves ter­véről beszélni, mert hiszen a végső kialakítás szaka­szában vannak ezek a programok. Egy valami azonban már most is bizo­nyos. Az, hogy az 1976 és 1930 közötti esztendőkre szóló elképzeléseiket szin­tén a léptékek megőrzésé­vel válogatták ki s egyez­tették a konzervgyáriak, azaz ügyeltek a termelés, a fejlesztés, az értékesítés egészséges arányaira. Ki állíthatná, hogy ami üdvös tervezési módszer Nagykőrösön, az másutt ugyanúgy alkalmazható? A lépték dolga azonban nem szűkíthető le módszertani problémává. Magatartás­ról, sőt, még azt megelő­zően, szemléletről van szó, olyasmiről, ami na­gyon is lényeges eleme a vállalati tervezőmunkának. T úlzás lenne az első he­lyet adni a szóban- forgó szemléletnek, magatartásnak? Hiszen annyi minden befolyásolja a vállalati tervkészítést, a központi szabályozóktól az eszközbővítés lehetséges forrásain át egészen a jö­vendő vásárlók alkotta ér­tékítéletig. Csakhogy be kell látnunk: amit az elő­ző mondatban jeleztünk — s azon túl ezerféle más tényezőt —, sokféle módon minősítheti a vállalati irá­nyítás. Lebecsülheti külön­féle tervezési alkotóelemek jelentőségét, holott azok döntőek, s ugyanakkor nagy reményeket fűzhet csekély súlyú tényezőkhöz. Arra intenek például ta­pasztalataink, hogy tényle­ges társadalmi fontosságá­nál jóval kisebb szerepet kap a vállalati — igaz, ma még nem végleges — ter­vekben a termékösszetétel változtatása, a lehetséges új gyártmányok termelésbe vételének meggyorsítása. Tipikus esetnek tarthatjuk ismereteink alapián azt is, hogy hibás léptékkel ké­szíti a vállalatok nagy cso­portja a beruházási prog­ramját. Annak ellenére, hogy mind az Országos Tervhivatal, mind az ága­zati minisztériumok által kiadott tervezési irányel­vekben hangsúlyozottan felhívták a vállalatok fi­gyelmét a beruházásokhoz kapcsolódó újabb beruhá­zások — az ún. indukált beruházások — elemzésére, ezt csak elvétve csinálják meg a tervkészítők. Mivel nem teszik, köny- nyen léptéket tévesztenek, ahogy azok szintén, akik középtávú tervüket a lét­számnövelésre alapozzák. A léptéktévesztés nem módszertani hiba, hanem vezetési stílus, álláspont következménye. A tervek gondos munka esetén sokféle bizonytalansági té nyezőt hordoznak maguk­ban . Ez elkerülhetetlen, mert tökéletes jövőbelátás nincsen. Ahol azonban megtoldják ezeket a bi­zonytalansági tényezőket a rossz léptékekkel, a túlzott nagyvonalúsággal megfo­galmazott reményekkel, ott annak a programját készí­tik el,- hogy miként kínlód­nak majd a következő esz­tendőkben. Most még van idő a jó léptékek után nyúlni. Mészáros Ottó is Kremlben fogadta Kissinger külügy- vett Gromiko szovjet külügyminisz­A Kremlben szerdán meg­kezdődtek a tárgyalások egy­részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszte­re, másrészről Henry Kissin­ger, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere között. A tárgyaló felek eszmecserét folytattak a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseiről. Meg­kezdődött a stratégiai fegyver­zet korlátozásával kapcsolatos új egyezmény előkészítését érintő kérdések megvitatása. Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere szerdán ebédet adott Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügy­minisztere tiszteletére. A baráti hangulatú ebéden Andrej Gromiko és Henry Kissinger pohánköszöntőt mondott. Szerda délután a moszkvai Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára és Andrej Gromiko külügyminiszter folytatta megbeszéléseit Hen­ry Kissinger amerikai külügy­miniszterrel a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásával kapcsolatos újabb megállapo­dás előkészítésének kérdései­ről. Őszi forgalom után - egyenletes téli szállítás Levonult a cukorrépáit ullám Régen, amikor még a MÁV éves áruszállítására a cikli­kusság volt jellemző, ilyenkor tél idején bizonyos szabad ka­pacitással rendelkezett a vas­út. Ma már alig használatos ez a meghatározás: őszi csúcs- forgalom. A szállítás egyenle­tesebb elosztásával — még a növekedés mellett is — ja­nuártól decemberig szinte egész évben, kisebb hullámzá­soktól eltekintve, teljesen le­kötött a MÁV teljesítőképes­sége. Hagyomány a vasútnál, hogy minden évben — a nép­gazdasági érdekeket szem előtt tartva — lebonyolítják az előszállításokat. Fuvardíj­szabási kedvezményekkel ösz­tönzik a vállalatokat arra, hogy egyes jól tárolható áru­kat — például kavicsot, ter­méskövet, kohósalakkövet — a tavasa építkezéseik megkezdé­se előtt már a helyszínen rak­tározzák. Ezzel mérsékelhető a MAV-nál a nyári és őszi időszakban jelentkező árutorlódás, jobbam, kihasználható a kocsi­park, ugyaniakkor a vállalatok készletgazdálkodásában is eredményesen jelentkezik. Fő­Gyógyító-megelőző intézmények szervezeti egységbe vonása Tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Tegnap délelőtt a Par­lamentben az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága dr. Pesta László el­nökletével ülést tartott, ame­lyen részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés álelnöke Is. A tanácskozás napirendjén a gyógyító-megelőző intéz­ményrendszer továbbfejleszté­se, valamint a szakfelügyeleti rendszer szerepelt. Dr. Schulteisz Emil egész­ségügyi miniszter vitaindító beszámolójában emlékeztette a bizottság tagjait, hogy a gyógyító-megelőző ellátás in­tézményrendszerének fejlesz­tését a tavaly kiadott minisz­teri utasításban körvonalaz­ták. Ez az utasítás meghatá­rozza a gyógyító-megelőző szolgálat (körzeti orvosi, üzemorvosi stb.) feladatkörét, az intézmények és a szolgála­tok közötti együttműködés formáit, s ahol lehet és cél­szerű, elrendeli a szervezeti egység létrehozását. Éppen ez utasítás lényege: a tanácsok által fenntartott gyógyító­megelőző intézmények és szol­gálatok szervezeti egységbe vonása. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy az integrációval járó szakmai, gazdasági és műszaki előnyök nem. érvényesülhetnek túl nagy részlegek összevonásá­nál. Az előterjesztést követő vi­tában — amelyben felszólalt dr. Schnitzler József, dr. La­katos Pál, dr. Petri Gábor, dr. Kaposvári Júlia, dr. Kiss Ist­ván és dr. Tóth János ország- gyűlési képviselő — a felszó­lalók egyöntetű véleménye volt: bizonyos esetekben még a szervezeti strukturális vál­tozások is jobban szolgálják az egészségügyet, és így a be­teget, mint a mennyiségi fej­lesztés. Megállapították a kép­viselők, hogy a strukturális változástól a hierarchikus rangsor megszűnését is vár­ják, mert az orvost nem a munkahelye, hanem a munká­ja minősíti. Nem több kórházi orvosnak lenni, mint rendelő­intézetinek. A bizottság úgy határozott, hogy figyelemmel kíséri az in­tegrációs utasítás végrehajtá­sát és ennek tapasztalatait többször- is napirendre tűzi. ként most, az új szabályozó­rendszer követelményeinek teljesítésében játszik majd közre a folyamatos anyag- ellátás előnye. Az első negyedévi szállítá­sok megszervezéséről, az év eleji fuvarhelyzetről tájékoz­tatta lapunkat Tóth István, a MÁV Budapesti Igazgatóságá­nak kereskedelmi osztályve­zetője: — Az előszállítási szerző­déskötések időszakát éljük. Jelenleg már 5 vállalat — köztük a Betonútépítő, a Híd­építő és az Űt-, Vasútépítő — jelentette be igényét, mintegy ötszázezer tonna anyag elő­szállítására. Az év első három hónapjában 7—8 millió ton­nára tehető az az árumennyi­ség, amelyet a budapesti igaz­gatóság területén raknak va­gonokba. Az év első napjától kezdve tapasztalható, hogy a vállalatoknál egészséges, friss ütemmel kezdődött a termelés, kevés árukészlettel indultak, azért a szállítási igény már két hete olyan nagy, hogy ve­tekszik az őszi csúcsforgalom­mal. Naponta százezer tonna árut szállítunk, ez a szám az előző év hasonló időszakához viszonyítva 15— 20 százalékkal nagyobb. A MÁV Budapesti Igazga­tósága tavaly túlteljesítette 43,4 millió tonnás szállítási tervét, beleértve a tranzit, az export és import árumozga­tást is. Az úgynevezett kocsi­igényes, tehát, az igazgatóság területén vagonokba rakott áru mennyisége tavaly több mint 29,6 millió tonna volt, 1,08 százalékkal több az előző évinél. A túlteljesítést lét­számcsökkenés mellett érték el. A Pest megyei fuvaroztatók közül kiemelkedő a Dunai Kőolajipari Vállalat, tavaly 3,2 millió torma áruszállítási igé­nyét teljesítette a MÁV. A Délegyházi Kavicsbányában Gyorsított ütemben egymillió tonna árut vago- noztak be, s szállítottak el. A követelmények nem csökken­nek az idén sem, sőt, előre­láthatólag nagyobbak lesznek. Ezért a MÁV igyekszik a jó szervezésen kívül a kocsipark korszerűsítését is az elkövet­kező öt év alatt végrehajtani, amelynek raksúlykapacitását 15 százalékkal növelik. Vagyis a vagonállományban mi­nőségváltozás következik be, a nagy befogadóképességű ko­csik javára. Helyes, ha a vál­lalatok az új beruházásoknál, az iparvágány-rekonstrukciók­nál figyelembe veszik az új tí­pusú kocsik méreteit, tengely- nyomását. Az osztályvezető néhány szóban ismertette a cukor­répahullám végleges levonulá­sát is: — Az igazgatóság területén befejezéséhez közeledik a cu­korrépa-szállítás. Eddig 1,3 millió tonna termény érkezett a közeli gyárakba, a répa szál­lítása 48 100 vagont kötött le. Pest megyében már csak Dömsödröl és Kiskunlacházá- ról irányítanak répával telt vagonokat az ercsi cukorgyár­ba. Egyébként az üzemek január 28—30-ra tervezik a feldolgozás befejezését. Ezzel az országban mintegy 900—1000 vasúti kocsi szaba­dul fel, amelyeket főleg a ka­vics-előszállításoknál haszno­sít majd a vasút. H. A. A Dunai Kőolajipari Vállalat területén, szovjet szakemberek irá­nyításával, épül az úgynevezett orio-xilol üzem. A százmillió forintos beruházás befejezését eredetileg 1.976 végére tervezték, a szerelésben részt vevő szakemberek felajánlásai nyomán azonban várhatóan az év közepére elkészül. KOZELET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke tegnap fogadta dr. Ma- tusek Tivadart, hazánk új finnországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Dattuk Hussein Bin Onnt, Malaysia miniszterelnö­két hivatalba lépése alkalmá­ból. Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, búcsúlátogatáson fogadta Jagdish Shamsher J. B. Ranát, a Nepáli Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki tegnap végleg eluta­zott a magyar fővárosból. Karakas László munkaügyi miniszter vezetésével tegnap hazaérkezett a Szovjetunióban és Mongóliában járt delegáció. A magyar munkaügyi szakem- | berek a két országban megbe­széléseket folytattak a szak- oktatási együttműködés to­vábbi szélesítéséről. Zdenek Pucek csehszlovák kohó- és nehézipari miniszter — aki megbeszéléseket foly­tatott Budapesten Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, valamint dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszterekkel a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről — tanácskozá­sainak befejeztével tegnap el­utazott Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom