Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

Vccsés, Ferihegy Tsz Hordók a tartósító A vecsési Ferihegy Tsz fontos kiegészítő ipari üzemrész­lege a kádármünely, melyben egész évben kádakat, hordókat gyártanak, illetve javítanak, a tartósítóüzemnek Képünkön: Lindwurm Ádám kádármester a hordók erősítő abroncsait rakja szakavatottan a végül is engedelmesen összcsimuló don­gák köré. Ifj. Fekete József felvételei Szolgáltatási gondok Legtöbb a kevés a cipész és a fodrász VÉLEMÉNY A PESTI VÁLLALATOKRÓL MONOMMB A Pl S TV M E G Y E I H I R LAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1976. JANUÁR 21., SZERDA Gyomron és Monoron Társadalmi munkát is szívesen vállaltak Vezetöségvá lasztó KISZ-taggyü lések Húszezer ember ipari szol­gáltatási igényeit a szövetke­zetek csak akkor tudnák ki­elégíteni Vecsésen, ha megtíz­szereznék kapacitásukat. Az állami vállalatok nem foglal­koznak szolgáltatással, ezért továbbra tó a kisiparosokhoz fordulhat leginkább a lakos­ság. — Elegendő-e a kisiparos? — kérdeztük a helyi tanács illetékesét. — Sjnos, egyre kevesebben vannak — mondta Fülöp Ti- bomé, a tanács ipari ügyei­nek előadója. — Kilencen ad­ták vissza iparengedélyüket, egytől pedig. 31 ezer forintos adótartozás miatt, meg kellett vonni. — Mivel indokolják, hogy visszaadják iparengedélyüket? — Ahányan, annyifélekép­pen. Sokan az adó összegét tartják magasnak, mások úgy vélik, ipari üzemekben köny- nyebb. mert azokban csak nyolcórás a munkaidő. Jelen­leg 192 kisiparosunk van. leg­többen a lakatos szakmát kedvelik, de nincs hiány e«z- t er sá lvosból. autószerelőből. festőből, szekérfuvarozóból és asztalosból sem. — Melyek a hiányszakmák? — Bádogosra, épületbur­kolóra, ácsra, női szabóra, kárpitosra lenne szükség, de férfiszabó is elkelne, továbbá cipész és fodrász is. Tetőfedő egyetlenegy sincs, de fény­képész is csak egyetlen műkö­dik. — Mik az ellenőrzések ta­pasztalatai? — A helyi KlOSZ-szervezet képviselőivel tartott együttes vizsgálataink során egy olyan kisiparost találtunk, aki, bár szünetelteti iparát, mégis dol­gozik a műhelyében. — Foglalkoztatnak-e ipari tanulókat a mesterek? — Évről évre kevesebben mennek kisiparosokhoz ta­nulónak. Tizennyolcán vannak jelenleg, de nagyon egyenlőt­len a megoszlásuk. Főleg a divatos szakmákra jelentkez­nek. Nemcsak a kisiparosok, a szövetkezetek és a helybeli üzemek sem keresik, leg­alábbis nem úgy, ahogyan kellene, az ipari tanulókat. Legutóbb az 1. számú iskolá­ban pályaválasztó szülői érte­kezletet tartót! ak, amelyre egyetlen helyi részleg sem küldte el kéovtse'őiét. de egv budanes+i fa ir>.ári szövetkezet megbízottig ott volt. — Na, persze - - tette hozzá az előadó —, a budapesti Vál­lalatokról és szövetkezetekről sem olyan egyöntetűen jő a véleményünk. Főleg telephe­lyeket akarnak nálunk létesí­teni, és bedolgozókat felvenni, egyszóval árutermelést lakos­sági szolgáltatás helyett. Nem engedjük meg, egyrészt, mert elvonná a már meglévő üze­meinktől az amúgy is kevés munkáskezet, másrészt, nem enyhítene a lakossági szolgál­tatás jelenlegi gondjain. A kopottas asztalon meg­sárgult dokumentum. Cifra betűkkel az alábbi szöveget írták rá. kereken hatvan év­vel ezelőtt: „Berta József szabósegéd és Szél Mária egymással alulírott Tarnay István anyakönyvve­zető, mint polgári tisztviselő előtt a mai napon házasságot kötöttek. Kelt Makón, 1916. évi január 19-ik napján”. » A házassági levélen szerep­lők ma is élnek, Gyömrőn, az Árpád utca 3. számú házban. Berta József, a férj, 82 éves, Berta Józsefné, a feleség, 79. Jóban, rosszban együtt vol­tak, sohasem gondoltak a vá­lásra, szerették egymást. A gy ém á n ti a kod aim át ün­neplő házaspár szerényen be­rendezett otthonában beszél­getünk. A férj a szobába siet, képeket keres, a múlt emlé­keit akarja felidézni velük. A feleség, az asztal mellett ülve, a 60 évvel ezelőtt tör­téntekről beszél:- A férjem, aki akkor még nem volt az, Pesten dolgozott abban az időben. Egyszer, 1914-ben, hazajött Makóra, csak úgy, látogatóba, s felke­resett engem is. Többet aztán nem tágított, két évig udva­rolt, végül egy nap, 1916. ja­nuár 19-én, az anyakönyvve­zető elé vezetett... Jól em­lékszem, szerdai nap volt. Nem csaptunk lagzit, nem volt arra pénze sem az én szü­leimnek, sem a férjeméinek. Csendben esküdtünk meg, ak­kor még nem gondoltunk ar­Ahány rendezvény, annyi győzelem Módszertani központként Burján Istvánnal, a monori társadalmi és családi ünnepsé­geket szervező iroda vezetőjé­vel beszélgettünk. Az iroda neve hosszú, feladata nagy. A megrögzött szokásoktól, előíté­letektől nehéz megszabadulni. — Munkánk azért is szép, mert minden egyes rendez­vényt egy-egy újabb győze­lemnek tekintünk. Ha meg­nézzük a múlt évi adatokat, *örülhetünk. Negyvenöt név­adó ünnepséget, 91 esküvőt rendeztünk. Szinte alig múlik el nap, hogy ne legyenk ott valahol. — Emelkedett a szolgáltatá­sok, az ünnepségek színvona­la? — Nem érzem magam jo­gosnak arra, hogy én feleljek a kérdésre, de a kívülálló sze­mével is csak azt mondhat­nám, feltétlenül. Az új ter­münk minden igényt kielégít, ünnepségeink szervezettek, gördülékenyek. Űj szolgáltatá­saink, példának a pezsgői koccintást említhetném, sikert arattak, igénylik őket. Persze, akad tennivalónk, egyes ün­nepségek művészi színvonalát is szeretnénk emelni, de ez csak rajtunk múlik. — Ügy hallottuk, új felada­tok is várnak az irodára. — Igen, a jövőben a járás­ban a módszertani központ szerepét is betöltjük, több lesz tehát munkánk, hiszen) ha nemcsak a bemutató ünnepsé­geket vesszük, máris 16 prog­rammal többet kell az idén teljesítenünk. — Mi az, amiben több segít­séget igényelnek? • — Elsősorban a tömegszer­vezetek hatékonyabb agitáló, mozgósító szerepét várjuk. Nem jó érzést kelt, ha egy- egy rendezvényen 15—20 em­ber vesz részt csupán. A párt­tagok, KISZ-esek, úttörők, a kollektíva jelenléte nemcsak nekünk, a mi munkánknak ad rangot, de felejthetetlen ma­rad az ünnepeiteknek is. ra, hogy az életünk kevésbé lesz olyan csendes. — A Makói Hírlap nyomdá­jában dolgoztam, szedőként. Szerettem a kollégáikat. Má­jus elsején plakátokat ragasz­tottunk, a fiúkkal együtt a középületekre. Persze, csak éjszaka dolgozhattunk, a csendőrök így is sokszor meg­fenyegettek bennünket. — 1919-ben a Tanácsköztár­saság kikiáltása előtt, feb­ruárban, a piacra indultam. Akkor dördült el a hírhedt makói csendőrsortűz. Én is a menekülők között voltam. Nemcsak magamat, leendő gyermekemet is féltettem, ak­koriban vártam Ilonkát... Szerencsére, sikerült egy ka­pualjban meghúzódnom,cs mi­re elhallgattak a fegyverek, én is hazaértem. A férjem a Tanácsköztársaság hónapjai­ban munkástanács-küldött volt, 6 kezelte a szalíszerve­zet pénzét, volt hát miért reszketnünk a direktórium leverése után. — 1928-ban költöztünk Gyömrőre, én már nem me­hettem dolgozni, mivel jöttek a gyerekek. Nyolcat szültem de négyen, sajnos, csak né­hány napig élhettek. Négyen azonban ma is jó egészségnek örvendenek. Ilonka a legidő­sebb 56, József 52. Béla 41. Lajos 41 éves. Hárman halak­nak Gyömrőn, csak a legki­sebb fiam, Lajos költözött Ceglédre. Most is rendszere­sen látogatnak benünket, nincs olyan hét, hogy valame­lyik gyerek ne jönne el. A vezetőségválasztó KISZ- taggyűlések sorában az elsők között van a gyömrői területi alapszervezet összejövetele. A taggyűlésen részt vett Gondos István, a községi I. számú alapszervezet titkára, aki hosz- szú ideje figyelemmel kíséri a szervezet munkáját. Elsőként három új tag fel­vételére került sor. A koráb­ban jelentkezett Dobossy Ta- másné, Javellák Erika, Páli Tibor az elmúlt időszakban aktívan tevékenykedett, így a taggyűlés megszavazta fel­vételüket, a további napiren­dek tárgyalásakor tehát már teljes jogú tagként vettek részt. Agócs Imre titkár számolt be a vezetőség munkájáról. Kiemelte, hogy a tagság ösz- szességében teljesítette válla­lásait. Az alapszervezet a Kos­Ismét sor kerül a vállalati, valamint a közvetlen munka­helyi vezetők munkavédelmi vizsgájára. Gyömrőn, a vizsga előké­szítésének sikeresebbé téte­léért a TÖVÁL, a Monori Já­rási Szolgáltató Szövetkezet, valamint a Vas- és Fémipari Szövetkezet összefogott. Ügy igyekeznek megköny- nyíteni, szór a koz t a t öv á tenni a felkészülést, hogy három al­kalommal, január 23-án, feb­ruár 6-án, valamint február 20-án, délután öt órai kezdet­tel, munkavédelmi filmeket A férj a szobáiból legalább kétszáz képet hoz elő. Kiön­ti a dobozból, s tovább kuta­tunk az emlékek között. — Ilyen voltam vőlegény- koromban — mutatja az egyik megsárgult fényképet. Bajuszos, fehér csipkés in­gű, mosolygó fiatalember néz ránk. — Ez meg a feleségem — bök rá ujjával egy másik fényképre. — Nehéz életünk volt — folytatja elbeszélését Berta József.. — Mindig a gyere­keinkért harcoltunk, azt akar­tuk, hogy nekik jobb legyen. Azt hiszem, ezt sikerült is el­érnünk. Mindegyiknek saját háza, családja van, becsülete­suth óvodában, a művelő­dési házban, a Rákóczi és Bogdán Flórián ifjúsági klubban végzett társadal­mi munkát. Személyenként is csaknem húsz alkalommal vettek részt moz­galmi és kulturális összejöve­telen. A vezetőségi tagok munká­jának értékelése során a töb­bi között elmondotta, hogy Tóth János vezetőségi tag múlt évben részt vet* A szak­ma ifjú mestere versengésben, és országos 6. helyet szerzett. Kitért a beszámoló a tagok munkájának értékelésére is, majd a vita után, számos ju­talomkönyvet osztottak ki a legaktívabb fiatalok között. Ezután került sor az új ve­zetőség megválasztására. Tit­kár ismét Agócs Imre, a veze­tőség tagja Agócsné, Nagy Ká­bán. A , Pest megyei Moziüzemi Vállalattál létrejött megálla­podás értelmében, a szakmai vetítéseket, játékfilmek be­mutatójával kapcsolják össze: január 23-án Az öreg, február 6_án a 141 perc A befejezet­len mondatból, február 20-án a Rákóczi hadnagya című ma­gyar film látható. A vetítések nyilvánosak, akár a munkavédelmi, akár a játékfilmek iránt érdeklődők a felsorolt pénteki délutáno­kon megtekinthetik azokat. sen dolgoznak. Hat unokánk van, ők is már nagyok, déd­unokánk, még sajnos, nin­csen ... — Nyolc évig dolgoztam a Gyöimröi Ruhaipari Szövetke­zetben, onnan kerültem nyug­díjba. Ezerötszáz forintot kapok havonta, elégedett va­gyok. Még ma is varrók rend­szeresen, s amire büszke va­gyok, szemüveg nélkül... — Kedvenc időtöltésem a kártya, főleg ultizni szeretek. Poharak kerülnek elő a csa- tos üvegből fehér színű nedű csorog. Koccintunk a .gyé­mántlakodalmát ünneplő há­zaspár egészségére. — Tíz évvel ezelőtt nagy dínomdánomot csaptunk az aranylakodalmunk alkalmá­ból. Most beteg a feleségem, csendben, szerényen ünnepel­jük meg a hatvanadikat. De azért a gyerekek megígérték, hogy eljönnek mindnyájan ... Gér József talin, Tajti Ágnes, Murár Jó­zsef és Farkas István lett. ★ Monoron, a járási művelő­dési házban tartotta meg ve­zetőségválasztó taggyűlését a Lőwy Sándor KlSZ-alapszer- vezet. Báli Mária KISZ-titkár be­számolójában elmondotta, hogy a hivatali dolgozókból álló alapszervezet csak részben tudta a reá háruló feladato­kat teljesíteni: a lehetősége­ket nem használták ki meg­felelően, s ez rányomta bélye­gét az alapszervezeti munka színvonalára. A beszámoló után a hozzászólásokban sok hasznos ötlet, javaslat hangzott el, valamennyi azzal foglalkozott, hogyan lehetne a munkát javítani. A vezetőségválasztás során alapszervezeti titkárrá ismét Báli Máriát, a vezetőség tagjá­vá Kiss Györgyöt, dr. Kőhal­mi Pétert, Csollák Rezsőnét és Újlaki Ferencet választották meg. F. G.—G. J. Gépkocsikkal, hóesésben Az áruk időben megérkeztek A hó nagy pelyhekben hullt, a táj fehér ruhába öltözött. Mi örültünk a természet ado­mányának, hiszen manapság ritkán van ilyen látványban részünk, de vajon örültek-e a gépkocsivezetők? Erről érdek­lődtünk Monoron Jakab Gó­bémétól, az 1-es Volán 11. számú üzemegysége főnöksé­gének ügyeletesétől. — A hóesés nem okozott fennakadást, zavartalan volt az áruszállítás, sehonnan sem érkezett bejelentés, hogy a hóesés problémát okozott vol­na gépkocsivezetőinknek. — Gondoljuk, ebben közre­játszott az is, hogy lelkiisme­retesen felkészültek a téli idő­járás viszontagságaira. — A tehergépkocsikat ellát­ták azokkal az esziközökke), melyek segítségével vezetőik sikeresen vehetik fel a küzdel­met a hóakadályokkal. Tehát az első igazi téli na­pon nem fordult elő semmi rendkívüli, a szállítás zavarta­lan volt, az áruk időben meg­érkeztek rendeltetési helyük­re. Mestervizsga előkészítő tanfolyam A KIOSZ gyömrői szerve­zete mestervizsga előkészítő tanfolyamot szervez, kőműves és ács kivételével, valameny- nyi szakmában. Jelentkezni lehet a KlOSZ-székházban, szombat és vasárnap kivételé­vel, mindennap 9—16 óráig. Sportkörök tanácskozásai A hét végén a monori já­rás három sportkörében tarta­nak vezetőségválasztó közgyű­lést: Monoron 23-án, pénte­ken, este 6 órakor, Sülysápon szombaton este 6, Csévharasz- ton vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel. MŰSOR MOZIK _ Maglód: A nagy érzelmek­től jókat lehet zabálni. Monori A fekete farkasok üvöltése. Nyáregyháza: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Vecséa: Vádol a felügyelő. A felvétel akkor készült, amikor Magyarországot Is elér­te a második világháború. Balról jobbra: Ilonka, József, Bé­la, Lajos. Középen: Berta József és felesége. K. Gy. Sz. A. Képek, emlékek között Gyémántlakodalom HÁROM PÉNTEKEN Munkavédelmi vizsgákra - filmmel KÖNNYEBB A FELKÉSZÜLÉS vetítenek a művelődési ház­(f.) i i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom