Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

Örömök és gondok a vasútnál Négy szolgálati ág kommunistáinak számadása A beszámoló párttaggyűlé­sek Gödöllőn is elkezdődtek; összesen harminchárom alap­szervezetnél adnak számot az elmúlt esztendei munkáról. Tartalmas taggyűlést tartot­tak a minap a gödöllői MÁV- állomás kommunistái. Felelősségteljes munka A vezetőség beszámolóját Martinak Ferenc, az alap­szervezet titkára mondta el. Hangsúlyozta többi között, hogy a vasút szerepe évről évre növekszik a személy- és teherszállításban egyaránt. A különböző kampányfelada­tok különösen felelősségteljes munkát kívánnak a vasuta­soktól. Az alapszervezet mun­kájában jelentős szerepe van annak, hogy a terület szét­tagolt, a dolgozók négy szol­gálati ág sok-sok munka­helyén végzik teendőiket, és nem egy, hanem sokszor több műszakos beosztásban. Az alapszervezet tagjai a sok­sok munkaterület gazdasági feladataival, valamint a szak- szervezet munkájával egy­mást tájékoztatva ismerked­nek meg. Tiszta kép tárult a tagság elé, hiszen a taggyű­léseken tudomást szereztek arról, hol mik az eredmények, és persze a gondok is. A pályamunkások helyzetéről A pártszervezet tagsága az állomás, az V. gépesített moz­gó pályafenntartási, és a VIII. páiyamesteri szakasz, valamint az Utasellátó Vál­lalat gödöllői munkahelyein dolgozó kommunistákból te­vődik össze. Létszámát te­kintve, a pályafenntartók hat­vannyolc tagú kollektívája a legnagyobb: öt szocialista brigádba tömörülve dolgoz­nak. A brigádok élén párt­tagok állnak. A dolgozók 95 százaléka szervezett. Tava­lyi eredményeik, munkasike­reik jelentősek, persze en­nek jutalma sem maradt el. Az állomáson harmincketten dolgoznak, ami a megenge­dettnél sajnos kevesebb, ám felelősségteljes, odaadó mun­kával sikerült idáig teljesí­teni feladataikat. Az 1974-es esztendőhöz viszonyítva az egy kocsira eső tolatást idő csökkent, kevesebb ideig vesztegelnek a vagonok és a kocsikihasználás is javult. A munkatöbbletet jelzi az is, hogy amíg 1974-ben 209 ezer 187 menetjegyet adtak el, addig tavaly 230 ezer 52-t. A beérkező kocsik szá­ma 3820-ról 4014-re emelke­dett. Az igazsághoz tarto­zik, hogy nem minden eset­ben volt dicséretes a munká­juk, ám arról nemcsak az állomás dolgozói tehetnek. Az előző esztendőkhöz viszo­nyítva több volt a rendkí­vüli esemény — kisiklás, váltófelvágás, vonatveszélyez­tetés — és sajnos nem min­denki törekszik a minőségi munkára. Gondot okoz az is. hogy a vasút elvesztette vonzását, ma már a legtöbb munkahely különb szociális ellátottságot tud nyújtani. Megoldatlan például a pá­lyamunkások öltözködése, szállítása és tisztálkodása. Az időjárástól függetlenül, a vas­út töltésén öltözködnek, ha ugyan megteszik, mert in­kább a munkaruhában men­nék haza. A szabad ég alatt kénytelenek étkezni is. Per­sze ez nemcsak Gödöllőn probléma... Új feladatok Sok esetben apró hibák bosszantják a dolgozókat, de az utazóközönséget is. A vas­Ki tud többet a Szovjetunióról Szakmunkástanulók sikeres vetélkedője Lapunkban is megírtuk már, hogy a gödöllői 202-es szak­munkásképző intézet párt-, KISZ- és szakszervezeti ve­zetői hasznos, műveltséget adó, jó szórakozást nyújtó rendez­vényekkel, nagy érdeklődést kiváltó vetélkedő rendezésével járulnak hozzá a tanulók sza­bad idejének hasznos el­töltéséhez. Több hónapos elő­készület után — mely során a selejtezőkre és az elődön­tőkre került sor —, január 17- én, szombaton rendezték meg a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? című vetélkedő döntőjét, összesen 26 csapat 104 tagja mérte össze tudását. Említést érdemel, hogy több mint száz néző és' szurkoló is végigizgul­ta a versenyt. (így leginkább a rádióban minden délben el- . hangzó Ki nyer ma? című mű- . sorra emlékeztetett.) A meg- j hívottak között szovjet kato­nák is voltak. A zsűriben az intézet igazgatóján kívül ott ültek a tanári kar és a tanulók képviselői is. A játékvezető szerepét Kö­rösfői László pártösszekötő ta­nár töltötte be. A 26 csapat selejtezője után végül öt csa­pat maradt versenyben. A se­lejtező és a döntő között Kö­rösfői László Moszkváról és Leningrádról tartott vetített­képes beszámolót. A 210 perces versenyben a III./7-es jelzésű csapat győze­delmeskedett 125 ponttal. Má­sodik lett a III./3-as, harma­dik pedig a III./4-es Csapat. Valamennyien emléklapot, a legjobbak pedig értékes szov­jet népművészeti tárgyakat kaptak. Cs. J. Villany és viz nélkül Családok — megoldásra várva Minden településen akadnak olyan „kieső” ingatlanok, ahol évtizedek óta emberek élnek, esetenként bizony nem is leg­szerencsésebb körülmények között. Hogyan kerültek ezek a családok a község szélére? Ügy gondolom, ma már ezt értelmetlen lenne vitatni, épp­úgy, mint azt, hogy vajon a terület belterülete vagy sem, volt-e akkoriban építési en­gedély vagy sem. Szembe kell nézni a tények­kel, és bárhogy csűrj ük-csa­varjuk, egy biztos: ezek a csa­ládok is szeretnének jobb kö­rülmények között élni. Azt is hozzátehetjük: mindezért je- < lentős anyagi áldozatra is vállalkoznak. Nem lehet pusz­tán az akadály, hogy a sorhá­zaktól legfeljebb néhány száz méternyire laknak. Pécelen, a Maglódi út vé­gén közel három évtizede él két-három család. Az egymást váltó tanácstagok mindegyiké­nek küldetése volt, hogy e családok villanyhoz jussanak. Tanácstagok mentek s jöttek, de villany még ma sincs, pe­dig nem lenne másra szük- Vség, mint három-négy oszlop­ra, amit ezek a családok, meg is fizetnének! A tanács már többször foglalkozott ezzel a kérdéssel és talán a közeljö­vőben megszületik az áhított megoldás is. A község egy másik részén — ha nem is több évtizede — néhány család él a Széchenyi utca felső részén. Sajnos, az alig 50 méternyi­re húzódó vízvezeték bővíté­sére évek óta nem került sor, így kannákkal, edényekkel hordják a vizet a közeli köz- kutakról. Szívesen fizetnék meg a havi 9 forint helyett, a ténylegesen elhasznált vizet; ám ehhez mintegy 150 méter hosszú gerincvezetékre lenne szükség. A tanács ezzel a problémával is többször fog­lalkozott, s úgy tűnik, sikerül is a családok anyagi hozzájá­rulásával előbbre lépni. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyi kirendeltsége is felmérte a helyzetet és kilá­tásba helyezte, hogy az idei fejlesztési alap terhére minden valószínűség szerint megold­ják a néhány család vízellá­tását. K. I. úti szolgálati ágaknak job­ban kellene segíteniük egy­mást, .hiszen látjuk és hall­juk, hogy például az állo­más vezetője mennyit telefo­nál és levelez heteken át, ki­tört ablakok, berobbant cse­répkályhák, felszakadt lino- leumpadlók ügyében. Az ilyesfajta gondok megoldá­sában is szükség van a szak- szervezet és a pártszervezet segítségére. Az Utasellátónak öt egysége van Gödöllőn. A Szabadság téri étterem ötven százalékkal Mlteljesítette tervét. Dicsé­retes munkát végeznek a Szabadság téri pavilon dolgo­zói is, hiszen ünnepnap és vasárnap ez az egyetlen bel­területi elárusítóhely, ahol a lakosság vásárolni tud. Meg­emelt vállalásukat nyolc százalékkal túlteljesítette az itteni két dolgozó. A gazdasági munkáról szóló beszámolók azt tükröz­ték, hogy a IV. ötéves terv utolsó esztendejében jó ered­ményeket értek el az üzem­szervezet dolgozói. A beszá­moló foglalkozott a pártta­gok tanácsi munkájával, s az alapszervezet több tagjá­nak szakszervezeti és egyéb tömegszervezeti tevékenységé­vel, pártmegbízatásaik teljesí­tésével. > A városi pártbizottság kép­viselője, Árpás G. Lajosné jónak ítélte meg az alapszer­vezet munkáját, s elmondta, hogy a taggyűlésen megfo­galmazott jelentős feladatok megvalósításához minden kommunista odaadó munká­jára szükség van. Csiba József R harmadik téli este Politikáról tsz-dolgozóknak Mint már korábban hírt ad­tunk róla, az idén januárban Téli esték címmel közművelő dési előadássorozat indult a kerepesi Szilasmenti Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetben. A sorozat harmadik előadását, ma, szerdán délután három órakor tartják. Ez alkalommal Járjapka József, a gödöllői já­rási pártbizottság titkára tá­jékoztatja a hallgatóságot idő­szerű bel- és külpolitikai kér­désekről. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1976. JANUÁR 21., SZERDA Zárszámadás előtt Hévízgyörkön Szövetkezet fel emelkedőben A hévízgyörki Petőfi Ter­melőszövetkezet élére, 1974. november elsején került új ve­zetőség. A szövetkezet újjá­szerveződése óta lezárult egy gazdasági óv: ez komoly vizs­ga volt a gazdasági vezetők­nek a tagság előtt. Az ered­mények azt mutatják, hogy a vezetőség jól mutatkozott be. Az előző esztendőben a ter­melőszövetkezet gazdasági ne­hézségei miatt ki nem fizetett 20 százalékot az 1975-ös évre megkapták a tsz-tagok. Ko­vács László, a hévízgyörki Pe­tőfi Termelőszövetkezet elnö­ke tájékoztatott az elmúlt gazdasági esztendőről. A bizalmatlanság télesztendeje — Azt hiszem abban egyet­értünk a tagsággal, hogy 1975- ben munkájuk után megkap­ták a tisztességes bért. Kará­csony előtt fizettük ki a vissza­tartott 20 százalékot. — Milyen tennivalókat ha­tározott el, mikor a termelő- szövetkezet elnöke lett? — Első és legfontosabb fel­adatunknak az új vezetés ki­alakítását tartottuk. Rende­ződtek a sorok, azok, akik ed­dig a gyakorlati irányításban csak tessék-lássék módon vet­tek részt, megváltak a gazda­ságtól. . Aki maradt, tisztessé­gesen és lelkiismeretesen lát­ja el feladatát. Tavasszal 100 —120 tag lépett ki a szövetke­zetből. Ennek elsősorban a bi­zalom hiánya volt az oka, s az, hogy 1974. év végéin nem fizettük ki a húsz százalékot. Ez a bizalmatlanság a szövet­kezet szinte valamennyi iag- jára jellemző volt az esztendő első felében. Nemigen hittek abban, hogy megváltozhat a helyzet. — Mit tettek a bizalom hely­reállítása, s a tagok aktivizá­lása érdekében? SPORT + SPORT -i- SPORT -+- SPORT Sikertelen kezdet — Év közben több munka- területen, ágazatban is kifi­zettük a száz százalékot. Töre­kedtünk az egyértelmű irányí­tásra, s a következetes, célra­törő, lelkes vezetésnek, s ter­mészetesen a tagság áldozat­kész munlcájának is köszönhe­tő, hogy az egyáltalán nem ideális időjárás ellenére meg­születtek a várt és tervezett eredmények. — Hogyan, és mivel gyara­podott a szövetkezet 1975-ben? — Hárommillió forintot for­dítottunk gépberuházásokra. Az új berendezéseknek és a szakszerű technológia megtar­tásának köszönhető, hogy jó gazdasági eredményeket ér­tünk el. Sikerült visszafizetni hárommillió forintnyi közép- lejáratú hitelt és a termelő- szövetkezet korábbi gaz­dálkodása következtében je­lentkező alaphiányt. Szanálásra várva — A szövetkezet gazdasági bajainak az elmúlt esztendőben egyik oka a Pest megyei 4-es számú Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalat rendezetlen gazdasági helyzete volt. Ho­gyan befolyásolta a vállalat 1975. április elsején megkez­dődött szanálása a szövetkezet „gazdasági életét? — Végérvényes helyzetről mpg most sem számolhatunk be. Az áprilisi felmérés 157 millió forint befejezetlen be­ruházást állapított meg. Ápri­lisban az volt a terv, hogy a beruházásók egy részét a vál­lalat saját munlzásai befeje­zik, s azt, amire nem jut kapa­citás, alvállalkozóknak adják ki. Komoly nehézség adódott menet közben abból, hogy a felszámolás hírére a nyolcszáz személyt foglalkoztató válla­latnál megindult a bomlási fo­lyamat. Ez idáig 17 millió fo­rint értékű beruházást befe­jezett a vállalat saját mun­kásaival. Pillanatnyilag el­mondható, hogy a 140 millió forint értékű beruházásoknál: csak egy részére találtak al- | vállalkozókat. A beruházások átadása ma is folyamatban van. A felszámoló mérleg 1976 kö­zepére várható, s ennek vég­eredménye döntően meghatá­rozza a szövetkezet jövőjét. A termelőszövetkezet vezetősége a tagokat részközgyűlésen tá­jékoztatta a szanálásnak a szövetkezetei érintő gazdasági következményeiről. A fentie­ken kívül a szövetkezet az el­múlt esztendőben kifizette a nyolcmillió-hétszázezer forint­nyi szanálási hitel kamatját is. Tarlalékok beruházásra — Mindezt figyelembe véve milyennek ítélhető a termelő- szövetkezet jelenlegi gazdasá­gi helyzete? — A szövetkezet az 1976-os esztendőt mintegy két és fél-hárommillió forint beruházá­si tartalékkal kezdi. Ez az összeg az M—3-as út építésé­ből adódó kisajátítás eredmé­nye. A termelőszövetkezet nyeresége várhatóan 3—4 mil­lió forint, a tavalyi mínusz 600 ezerrel szemben. — Mit terveznek az idén? — Ebben az évben mintegy négymillió forintért újabb gé­peket, berendezéseket kívá­nunk vásárolni; célunk az épületek és állattartó telepek teljes karbantartása is. Úgy látom, hogy az emberek biza­kodása, hangulata biztosíték arra, hogy a szövetkezet be­látható időn belül kiemelke­dik a gazdasági hullámvölgy­ből. — Milyen változások vár­hatók a termelésben? — A termelőszövetkezet ve­zetése 1976-ban is legfonto­sabb feladatának tartja a gaz­dálkodás egyszerűsítését, s a megmaradó kultúrák korsze­rűsítését. Búzával, kukoricá­val és borsóval foglalkoztunk 1975-ben — túlnyomórészt. Célunk, ezen termények mű­velésének további gépesítése. Sürgősen nagy teljesítményű szántótraktorokra, talajműve­lő gépekre és korszerű nö­vényvédelmi gépekre van szükségünk. Az elmúlt eszten­dő tapasztalatai, s a termelési terv alakulása azt bizonyítot­ták, hogy a gabonabetakarí­táshoz jó kombájnolcat és a mag szakszerű kezeléséhez szárító berendezéséket kell be­szerezni. Február 14-én A hévízgyörki Petőfi Terme­lőszövetkezetben a tsz-elnök által említett három termény eredményessége változó volt 1975-ben. A 350 hektáron ter­mesztett kukorica az előző évek átlagának háromszorosát hozta, hektáronként 55 mázsa termett. A 170 hektárnyi zöld­borsó területen problémák vol­tak, jobb eredmények szület­tek a 100 hektáron termesztett fajtaborsónál. A búza termés­átlagát kedvezőtlenül befolyá­solta a késői vetés, a rossz talajelőkészítés, s a gyenge műszaki felkészültség. A fenti nehézségek ellenére f a terme­lőszövetkezet tisztességes eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt, melyről a Vezetőség a február 14-i zárszámadó közgyűlésen tájékoztatja a tagságot. Örszigethy Erzsébet SZALAGAVATÓ Január 24-én, szombaton tartja szalagavató ünnepségét a gödöllői Török Ignác gim­názium. Az eseményre az ag­rártudományi egyetem szín-, háztermáben és éttermében kerül sor. Anyakönyvi hírei Vasárnap rendezték meg Dunakeszin a Vasutas torna- csarnokban a férfi kézilabda MNK első fordulóját. Ezen a mérkőzéssorozaton részt vesz a megyei első osztályban játszó Gödöllői SC is. Az első fordu­ló nem a legjobban sikerült, elsősorban azért, mert a gödöl­lői együttes mindössze hét já-i Koppány György felvétele tékossal érkezett Dunakeszire. Így aztán cserejátékos hiá­nyában a kétszer 30 percet kel­lett végigjátszani a csapat tag­jainak. Végeredmény: Ceglé­di Közgép—Gödöllői SC 37:23 (19:12). Képünkön a Köz­gép-játékos befejező akcióját, a lövést akadályozzák meg a gö­döllői játékosok. Született: Misinkó János és Földesi Erzsébet: Csaba, He­gedűs István és Hernyik Bor­bála: Szilvia, Visnyovszki Mi­hály és Szikora Anna: Anna, Márton Dezső és Munkhárdt Anna: Szilvia, Farkas János és Kiszel Piroska: Piroska, Botos János és Székely Ilona: János, Kovács Sándor és Kovács Má­ria Etelka: Attila, Tóth László és Szabó Klóra Julianna: Zol­tán Zsolt, Jónás István és Ga- rancz Klára: Ildikó, Bajkai Attila és Vincze Zsuzsanna Borbála: Zsuzsanna, Szűcs Bé­la és Jenei Mária: Attila, Kri­tik. zsán László és Varga Ida Er­zsébet: Andrea, Németh Fe­renc László és Barta Mária: Ferenc, Abai József és Hrus- tinszki Julianna: József, Ven- czel Sándor és Tolvaj Mária: Zoltán, Huszár Károly és Cse­resznye Ilona: Tibor, Kiss Ist­ván és Kánai Margit: István, Toldy István és Zámbó Márta: Anita Noémi, Farkas Gyula és Rinkó Ilona: Odett Beatrix. Házasságot kötött: Varga István és Bognár Hona, Kardos János és Kővári Ágota, Pálin­kás László és Dybas Ágnes Vilma.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom