Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

Az V. ötéves terv kezdetén Tovább javítani a mezőgazdaság eredményeit Irányelvek és feladatok Eredményesen zárult a IV. ötéves terv hazánkban, meg­valósulását becsületesen dolgozó emberek százezrei vitték si­kerre. A kitűzött célok a párt X. kongresszusa szellemében fogalmazódtak és a XI. pártkongresszus határozataival össz­hangban valósultak meg. A ceglédi járás mezőgazdasági te­rület, ezért a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a foglalkoz­tatás javítása végett az ipari munkahelyek számának és tevé­kenységének növelése, a kommunális ellátottság, az egészség- ügyi helyzet, valamint a kulturális élet fejlesztése volt a leg­fontosabb tennivaló. A járási pártbizottságon, kibővített ülésen értékelték a IV. ötéves terv végrehajtását, s ismertették azt a cselekvési programot, amely az idei gazdaságpolitikai célok elérését szolgálja az V. ötéves terv irányelvei szerint. A ceglédi járás termelőszö- vetkezeteilben, közös gazdasá­gaiban a termelés több mint 90 százalékkal növekedett, a terveknek megfelelően ala­kult a vetésszerkezet. Gondot fordítottak a talajerő-utánpót­lásra, a szerves- és műtrágyá­zásra, vegyszerezésre. A nö­vénytermelés eredményei emelkedtek. A búza átlagter­mése hektáronként 6—7 má­zsával több lett a tervezettnél, elérte a hektáronkénti 31—34 mázsás átlagot. . Az államnak átadott ga­bonatermés mennyisége jóval meghaladta a terve­zettet. Kukoricatermesztésben is túl­szárnyalták a tervet az ered­mények, tavaly a termés meg­közelítette a hektáronként 50 mázsás átlagot. Tervfeladat volt a cukorrépa-termesztés fokozása. A vetésterület nö­vekedett és valamelyest job­bak a terméseredmények is. Átmeneti nehézségek után, fejlődött a kertészeti termelés, ezt érezni a lakosság ellátásá­nak javulásában. Eredményre vezetett a szőlő és a gyümöl­csösök telepítése. A ceglédi járásban az el­múlt ötéves tervidőszakban tíz szakosított szarvasmarha­telep létesült, egyötöde a me­gyében levő összesnek. 4 és fél ezer tehenet gondoznak, jelentősen fejlődött a tejter­melés, tavaly a tehenenkénti éves átlag 3 ezer 200 liter volt. A tovább javítás érdeké­ben a gyepgazdálkodást kell szorgalmazni. . Járásunkban három sertés­telep épült, ebben az évben már teljes kapacitással üze­mel mind a három. Indoko­latlanul csökkent viszont a juhállomány, a baromfineve- lésben pedig a tojóhibridek nem váltak be. Eredményes volt a húscsibenevelés. Megfelelő arányt képvisel a járás termelőszövetkezeteiben a kiegészítő ágazat, mely az alaptevékenység eredményes­ségét, főleg a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben jól szol­gálta, lehetőséget adva a csa­ládtagok, jórészt nők foglal­koztatására. A korábbi évek­ben, a tsz-egyesülés.ek követ­keztében 20-ról 13-ra csök­kent a járás termelőszövetke­zeteinek száma. A tsz-ek gaz­dálkodásának feltétele javult, eredményekről adhatnak szá­mot. A tsz-tagság jövedelme a tervezettnél jobban emelke­dett, a 18—20 százalék he­lyett, elérte a 35—40 százalé­kot. Az ipar a terveknek megfe­lelően fejlődött. A járás leg­jobban iparosodó települése Abony, ahol a Mechanikai Művek gyáregysége, a Nagy­kőrösi Konzervgyár részlege több ipari szövetkezet ad munkalehetőséget, s betanított munkásokon kívül, a jövőben egyre több szakmunkásra is szükségük lesz. A ceglédi járásban a ke­reskedelmi forgalom 50 százalékkal emelkedett, meghaladta a 600 millió forintot. A forgalomnövekedés nincs arányban a hálózatfejlesztés­sel. Elsősorban a korszerű áruházak hiánya és a vendég­látó helyek korszerűtlensége, szűkösség^ jelent gondot. Bei- ső átalakításokra, javításokra ugyan sor került az elmúlt években, de azok csak enyhí­tették, nem szüntették meg a gondokat. Kommunális fejlesztésben jelentős a változás a járás több településén. Vízműtársu­lás létesült Abonyban és Ceg- lédbercelen, Albertirsán most látnak munkához. A belvíz- rendezés áthúzódott az V. öt­éves terv éveire. A kommu­nális beruházások előkészíté­se és kivitelezése lassú. Meg­felelően alakult az utak kor­szerűsítése és a villanyhálózat bővítése. A hálózatból jutott a falvak új utcasoraiba is. Az orvosi ellátás javult a közsé­gekben, de gyermekorvosok­ra szükség lenne. Jelentősen változott az óvo­dai helyzet. A IV. ötéves terv éveiben újabb 100 gyermek felvételét tervezték, s 375 kisgyerek kapott he­lyet a községek tágasab­bá tett óvodáiban. A gondok enyhültek, de a tel­jes megoldás még várat ma­gára. Jelentős az abonyi is­kolák felújítása, valamint a kocséri napközis iskola meg­építése. Csemőben az iskola- építés elmaradt. Az V. ötéves terv közép­pontjában a lakosság életszín­vonalának és munkakörül­ményeinek további javítása áll. A feladatok megoldásának fe­lelőssége a pártszervezetek és -szervek vállain nyugszik, gondoskodni kell arról, hogy a helyi tervek a kitűzött központi célokkal összhangban készülje­nek el, s váljanak valóra. A kommunistáknak kell — a jó politikai előkészítést követően — kezdeményezőként, cse­lekvő részesként a munkában példát mutatniuk. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani az ész­szerűbb munkaerő-gazdálko­dásra, a munkaidő jobb ki­használására, a gazdaságos eszköz- és anyagfelhasználásra. A pártszerveknek gondot kell fordítaniuk a káder- és sze­mélyzeti munkára, a vezetők megfelelő kiválasztására és képzésére. Szorgalmazni kell a szo­cialista munkaversenyt, amely a feladatok ered­ményes megvalósítását szolgálja. Az irányelvek szerint szá­mos, meghatározott feladat vár a termelőszövetkezetekre, a kereskedelemre, az egész­ségügyre, közművelődésre. Ke­resni kell a lehetőséget a já­rásban az OTP-, a szövetke­zeti és állami lakások építé­sére, elsősorban a nagy csa­ládok lakásgondjának enyhí­tésére. A községekben, az utas- és teherszállítás korsze­rűsítését segítve, rendezni kell a fontosabb útvonalakat, foly­tatni kell a járdaépítést, szá­mítva, természetesen, a lakos­ság anyagi, társadalmi segít­ségére. A villanyhálózat és te­lefonhálózat további korszerű­sítésére, bővítésére vár. Közös feladat a parkosítás, fásítás. A ceglédi járási pártbizott­ság kibővített ülésén számos hozzászólás hangzott el. Mé­nesi Árpád, a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet párttitkára, eredményeikről és terveikről szólva, elmondta, hogy a tsz jövedelme a IV. ötéves terv éveiben 3 és fél­szeresére növekedett. Működik konzervüzemük, felépült hű­tőházuk, száz hektáron új gyü­mölcsöst telepítettek. Üzemi konyha létesült a tsz-ben, fél­millió forintot fordítottak óvo­dabővítésre, segítik a község kulturális életét. Feladatuk most a gyümölcstermelő terü­let növelése, a talajmunkák­hoz már hozzáláttak. Gyü­mölcstermelési rendszerükhöz nyolc közös gazdaság csatla­kozott. Varga István, a járási építő­ipari szövetkezet abonyi rész­legének műkövese, a közös va­gyon védelméért emelt szót. Zsemlye János, az abonyi ÁFÉSZ elnöke azokat a fel­adatokat. vázolta, melyek az V. ötéves terv, éveiben rájuk várnak s melyek megvalósítá­sához a nagyközség érdekeit tekintve hozzálátnak. Jó kapcsolatokat terem­tenek a termelőszövetkeze­tekkel. a háztáji támoga­tása és a lakosság jobb ellátása érdekében. Varga Erjiö, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókjá­nak vezetője, a szakosított te­henészeti telepek és sertéste­lepek eredményes gazdálkodá­sát szorgalmazta: mindent meg kell tenni kihasználásuk ér­dekében. Szükség van jó állo­mányra, hiszen az nyereséget hoz, a nyereség pedig létkér­dés a tsz-ekben. Farkas Pál, az albertirsai Dimitrov Tsz elnöke, a vár­ható közgazdasági feltételek^ ről s arról szólt, hogy a ha­tékonyság növelése lesz a meg­oldás kulcsa. Ki kell használ­ni minden talpalatnyi földet, meg kell szigorítani a szerve­zést, vezetést és a munkafe­gyelmet. Babinszki Károly, a ceglédi járási hivatal elnöke, felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a községi tanácsok és a terme­lőszövetkezetek vezetőinek, az új gazdasági szabályozók isme­retében, együtt kell működ­niük. A bölcsőde- és tante­remgondok enyhítéséért, a zöldség- és gyümölcs-, vala­mint a tej- és húsellátás javí­tásáért még sokat kell tenni. Javítani kell több település ivóvízellátását is. Tóth György, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének vezetője az 1971-ben alakult gyáregységről beszélt, s el­mondta problémáikat. A pro­filváltozás során a következő hónapokban telefongyártásra állnak át. Gondjuk a szak­munkásképzés és a munkaerő- mozgás. Tóth Sándor, a nyársapáti Haladás Tsz elnöke továbbra sem könnyű helyzetükről szólt: a tsz területén 483 tanya ta­lálható, nehéz a nagyüzemi gazdálkodás. Mayer Gyula, az abonyi Üj Világ Tsz elektroműszerésze, a konzervgyári kapcsolatokról, a paradicsomtermesztésről mondta el véleményét, a zöld­ségprogramot tartva szem előtt. Az elhangzottakat Bállá János, a járási pártbizottság első titkára összegezte. Az el­fogadott V. ötéves terv irány­elvei és az 1976-os feladatok alapján, valamennyi községben munkához kell látni, el kell készíteni, ki kell dol­gozni a középtávú ter­veket. Gyorsítani kell a tervezett be­ruházásokat, támogatni a kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezeteket. A felada­tok végrehajtásának kezdemé­nyezői a pártszervezetek le­gyenek. Részt vett s szót kért a já­rási pártbizottság kibővített ülésén Gabányi Lajos, az MSZMP Pest megyei bizottsá­ga osztályvezetője. A megyei pártbizottság köszönetét tol­mácsolta az elmúlt ötéves terv éveiben kifejtett jó mun­káért, mellyel a ceglédi járás is az ország dolgát vitte előbbre. Hangsúlyozta: a következő években az állattenyésztésre, a gyepgazdálkodásra, a nö­vénytermesztésre. a háztáji gazdaságok segítésére nagy gondot kell fordítani. S foko­zottabban törődni kell a ter­vek megvalósítóival, az embe­rekkel, hiszen a jó közhangu­lat az alapja az eredményes munkának. E. K. Főként az árakra A városi tanács termelés- és ellátásfelügyeieti osztálya rendszeres ellenőrzést tart a ceglédi éttermekben és kisebb vendéglátó helyeken, különös gondot az árakra fordítva. Az eddig felkeresett, s vizsgált egységekben nem tapasztaltak szabálysértést. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hím .A. CE G L ÉDI J APÁS ÉS CE< :d vAoos Pé. 5Z xx. évfolyam, 17. szám 1976. JANUÁR 21., SZERDA Mindig jó szándékkal Munkásszövetkezeti szekció alakult Felelősség a nagyközség ellátásáért A negyedik évtized küszö­bén a szövetkezeti mozgalom olyan múltait mondhat magáé­nak Abonyban, amely feljogo­sít derűlátásra az elkövetke­zendő időkre. A háború és a korábbi burzsoá szövetkezeti formák romjain éledezni kez­dő földmívesszövetkezeti, majd később általános fo­gyasztási szövetkezeti mozga­lom mindent meg tudott olda­ni, ami az ellátás, a nagyköz­ség kereskedelmi és gazdasági feladataiból az abonyi ÁFÉSZ- ra hárult. Cselekvő részese volt annak az ugrásszerű fej­lődésnek, amely a lakossági igények strukturális változását hozta magával a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek idején. Abony egyre nö­vekvő igényű áruellátását biz­tosította, úgy, hogy mindig és mindenkor első számú fel­adataként a vásárlók kérései­nek kielégítését tartotta szem előtt. A szolgáltatási tevékenység során, a csaknem 3 ezer tag segítségével, a nagyközség szinte valamennyi családjához igyekezett eljuttatni nemcsak az árut, hanem a szövetkezeti mozgalomban rejlő lehetősé­geket. A nagyközség ellátásá­nak felelősségét nem hiányos­ságok nélkül, de mindig jó szándékkal vállalta, erőfeszí­téseket téve, küzdve a hiány­cikk és a hálózatfejlesztés ad­ta gondok tömegével. A szövetkezeti mozgalom nemcsak egy új ötéves tervet, hanem egy új évtizedet is kezdett meet. Az abonyi szövetkezet 1975- ben felmérte helyzetét, és olyan előkészítő elhatározásra jutott, tagságával azt a rész- közgyűléseken megtárgyalva, hogy az új ötéves tervet és az MEGYEI TÁBOROZÁSON Ismerkedés a síléccel GYAKRAN IDÉZIK EMLÉKEIKET A KISZ Pest megyei bi­zottsága szervezésében, 175 fiatal tölthetett három na­pot sítáborban, a csehszlo­vákiai Alacsony-Tátrában, az ODOT keretében. A csoport egyik része a Borova Sikot-i kempingben, a másik Lip- tovsky Hradokon kapott szál­lást. Ceglédről öt fiatal uta­zott a csoportban, az Április 4. Közgazdasági Szakközépis­kola, a mezőgazdasági szak- középiskola és a 203. számú Bem József Szakmunkásképző Intézet tanulói. A táborve- zető Babati Lajos, a KISZ megyei bizottságának hon­védelmi és sportfélelőse volt, aki igen jól szervezett prog­rammal tette felejthetetlen­né az ott töltött napokat. — A ceglédiek csoportjá­ban magam is helyet kaptam, társaimmal együtt gyakran emlegetjük ezt a téli túrát. Első este Palkovics Tibor ne­ves síző, aki táborunk tagja volt, élménybeszámolót tar­tott a sísportról, a versenyek­ről, eredményeiről és tervei­ről. Beszéde igen hatásos volt, megszerettette velünk a szép téli sportot, akár azon­nal sílécet csatoltunk volna a talpunkra. A sílécfelesato- lásra másnap kerülhetett sor. Kis izgalommal és szo­rongással próbáltuk az első lépéseket, csusszanásokat, ok­tatóink felügyeletével. Dél­után már nem veszett el lá­bunk alól a hószőnyeg, bát­ran siklottunk a pompás lej­tőkön. Szánkózásra és túrá­ra is módunk volt, élveztük á tél örömeit — eleveníti em­lékeit Pataki Ildikó. — Nekem a Csorba-tó lát­ványa felejthetetlen — kap­csolódik a beszélgetésbe Bíró Mária és Kecskeméti László, aki szintén helyesel. — A hó­sapkás fenyvesek közt ro­mantikus faházikók tarkí­tották a tájat, minden szik­rázott a napfényben, síléces erdőjárók siklottak nesztele­nül a közelünkben, a tó pe­dig olyan volt, mintha mesé­ből költöztették volna oda. Este vidám műsoros össze­jövetelen búcsúztunk a Tát­rától, a társaságtól, amellyel együtt, remek időtöltésben volt részünk. — Történelmet idéző vi­déken vitt hazafelé az utunk. Néhány órát Zólyomban és Besztercebányán töltöttünk, városnézéssel — fejezi be rö­vid beszámolónkat Takács Misi. — Magam és tanáraim nevében megköszönöm a KISZ megyei bizottságának és iskoláinknak, amiért le­hetőséget adtak nekünk er­re az utazásra. Détári Julianna új évtizedet a nagyközségben végbement társadalmi változá­sok mélyreható elefnzésével és figyelembevételével kell megkezdeni. Az elmúlt ötéves tervidő­szak egyik legjelentősebb tár­sadalmi változása Abonyban a nagyközség iparosodása, ezzel együtt a munkásság létszámá­nak növekedése. Az ÁFÉSZ ezt figyelembe véve hívta életre a munkásszövetkezeti szekciót, a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében, a fő­ként nőket foglalkoztató mun­kás kollektíva körében. A munkásszövetkezet célja,' a többi közt az üzemi étkez­tetés korszerű és teljes meg­oldása. Előbevásárlásra lehe­tőséget adva, a munkássá vált, korábban háztartásbeli nők dolgát könnyítjük meg, a párt XI. kongresszusa határo­zatának végrehajtása során. A dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítása a szövet­kezet jelentős feladata. A ház­hoz szállítás is az ÁFÉSZ szol­gáltatása. Az V. ötéves terv céljai és a szövetkezet mögött álló há­rom évtizedes munka erkölcsi kötelességgé teszi a lakosság ellátásának továbbjavítását, éberen figyelve az igények Változására. Zsemlye János, az abonyi ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke Január 27-én Előadói est Új bérletakció Az irodalmi bérletsorozat ne­gyedik előadásaként, január 27-én, este hét órai kezdettel, a ceglédi Kossuth Művelődési Központban Mensáros László érdemes művész lép a közön­ség elé, Huszadik század című önálló műsorával. A bérlet meghirdetésekor Sulyok Mária szereplésére számítottak, ám az ő előadása technikai okok miatt elmarad. A művelődési központ a közeljövőben az ifjúság és fel­nőttek számára újabb bérlet­akciót indít. Megérdemelten nyertek Egykor és ma Ünnepi ülés az évfordulón A ceglédi városi tanács dísz­termében ünnepi ülést tart a turini út 99. évfordulója alkal­mából, január 23-án, pénteken délután fél hat órai kezdettel a turini százas küldöttség ba­ráti köre és a Kossuth Mú­zeum igazgatósága. A küldött- i lép fel. ség egykori és mai jelentősé­géről Környei Elek újságíró tart előadást. A műsorban az Április 11. irodalmi színpad együttese és Kiss István karnagy vezetésé­vel a ceglédi vasutasénekkar Megkezdődött Dunakeszin, a Vasutas sportcsarnokban, az MNK férfi kézilabdamérkőzés-sorozat. Ceglédi KÖZGÉP—Gö­döllői SC 37:23 (19:12). Az első fordulóban az NB II-es ceg­lédi csapat tetszése szerint érte el góljait, és megérdemelten nyerte a mérkőzést. Képünkön: a csíkos mezes ceglédi játé­kost a gödöllőiek védői nem engedik kapura dobni. Koppány György felvétele l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom