Pest Megyi Hírlap, 1976. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-20 / 16. szám

1976. JANUÁR 20., KEDD </&hm Az ipar és a külkereskedelem Az ipar és a külkereskede­lem kapcsolatairól kezdődött háromnapos konferencia hét­főn az Építők Dózsa György úti székházában, ahol mintegy ezer szakember vitatja meg a külkereskedelmi és a termelő vállalatok között a teljes össz­hang kialakításának lehetősé­geit. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezte konferenciát dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter nyitotta meg. Mint bevezetőjében egyebek között elmondotta, külkeres­kedelmünkben az V. ötéves tervidőszakban is alapvetően meghatározó szerepe lesz a szocialista országoknak és fő­ként a Szovjetuniónak. Emel­lett a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával a tőkés orszá­gokkal is fejlődhet külkeres­kedelmünk, Előadás a világgazdasági változásokról Bognár József akadémikus a Pest megyei pártbizottságon Az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága tegnap délelőtt elmé­leti . konferenciát rendezett Budapesten, a megyei párt- széfcházában a pártbizottság tagjainak, a pártapparátus dol­gozóinak, a párt- és tömeg­szervezetek vezetőinek, vala­mint a nagyobb ipari és me­zőgazdasági üzemek, intézmé­nyek vezetőinek. A konferencián — Cserven- ka Fereticnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának megnyitója után — dr. Bognár József akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémiá Világgazdasági In­tézetének igazgatója tartott előadást A világgazdasági vál­tozások és hatásuk a magyar népgazdaságra címmel. Az V. ötéves tervben Előtérben a szarvasmarha-tenyésztés A soron lévé feladatokat vitatta meg a TOT ülése A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa hétfői ülésén megtárgyalta a IV. ötéves terv teljesítésének tapasztala­tait és az V. ötéves tervben előirányzott legfontosabb fel­adatok megvalósításának teen­dőit. A Gellért Szállóban ren­dezett ülésen részt vett Ha­vasi Ferenc miniszterelnök­helyettes és Borbély Sándor, az. MSZMP Központi Bizottsá­ga ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának veze- I tője. Egyenletes fejlődés, erősödő brigádinozgalom Szabó István, a TOT elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkezetek az el­múlt tervidőszakban általá­ban egyenletesen és dinamiku­san fejlődtek. A közös gazda­ságok mezőgazdasági termelé­se évente átlagosan 4,5 száza­lékkal növekedett. A legtöbb ágazatban lényegében ' javul­tak az anyagi-műszaki felté­telek. öt év alatt csaknem 53 milliárd forint értékű beruhá­zás valósult meg a mezőgaz­dasági szövetkezetekben, s jó alapul szolgál a növényter­mesztés és az állattenyésztés további fejlődéséhez. A szö­vetkezeti közös vagyon értéke 78 milliárd forintról mintegy 130 milliárd forintra emelke­dett. Figyelemre méltó — hang­súlyozta a TOT elnöke —, hogy a XV. ötéves terv­időszakban bontakoztak ki az iparszerű termelési rendsze­rek, tehát a termelőmunka szervezettsége, jellege mind­inkább iparszerűvé vált. Ezek­hez az eredményekhez nagy­mértékben hozzájárult, hogy a szövetkezetekben is megszi­lárdult a szocialista brigád­mozgalom. Az V. ötéves terv a mező- gazdasági szövetkezetek gaz­dálkodásában is magasabb szintre emeli a mércét, a kö­vetelményeket, előírja a ter­melés hatékonyságának növe­lését, a tervszerűbb munkát Mint Szabó István a továb­biakban elmondotta: a terv a közös gazdaságok mezőgazda- sági termelésének évi 4,7 szá­zalékos emelését irányozza elő, ezen belül az állatte­nyésztés fejlődésében évi 5,3 százalékos növekedést kell el­érni. Az egyik legfontosabb feladat a szarvasmarha-te­nyésztés fellendítése, ami min­den eddiginél nagyobb erőfe­szítést, átgi-ndoltabb és szer­vezettebb fejlesztő munkát Igényéi a szövetkezetek dol­gozóitól. Az 1976—80-as terv­időszakban a tehénállomány 24 százalékos növelése mellett az egy tehénre jutó évi hoza­mot 3000 liter fölé kell emel­ni. A vágósertés-tenyésztés tervezett 31 százalékos bővíté­se érdekében lényegesen javí­tani kell a tenyésztői munka színvonalát. A termelés nö­velését ugyanis alapvetően aj meglevő férőhelyek jobb ki­használásául és a hizlalást idő csökkentésével kell elérni. A növénytermelésben több fi­gyelmet kell fordítani a cu­korrépa. az olaj .3 növények és a zöldségfélék termelésére. Mint a TOT elnöke rámu­tatott: a gazdálkodás közgaz­dasági feltételei szigorúbbak, de a terv teljesítésének reális feltételei vannak. Ezért fon­tos, hogy a szövetkezeti kol­lektívák a szabályozók alapos ismeretében, gondos, elemző munka alapján hozzák meg döntéseiket, A TOT azt kéri a szövetkezetek vezetőségétől, hogy nagyobb segítséget nyújtsanak a háztáji és a kis­üzemi termelőknek az anyag- ellátásban. Szervezzék meg a háztáji termékek értékesítését, és segítsék a háztáji termé­kek korszerűsítését, a szak­szerűbb kisüzemi termelést. A beszámoló alapján az ülés résztvevői megvitatták az V. ötéves tervben elő­irányzott feladatok gyakorlati végrehajtásának legfontosabb teendőit, majd elfogadták a TOT 1976. évi munkaprogram­ját. Pest megyében: az országos átlag felett A Pest megyei termelőszö­vetkezetek termelésének nö­vekedése az országos átlagot is felülmúlta: a legutóbbi öt esztendőben 102,3 százalékos volt, tehát évenként átlago­san több mint 20 százalékkal emelkedett. A közös gazdasá­goknak döntő szerepe volt ab­ban, hogy a megye mezőgaz­dasága teljesítette, sőt túltel­jesítette tervét. A termelőszö­vetkezeti gazdálkodás korsze­rűsödését jelzi az ipari rend­szerek térhódítása is. A szarvasmarha-állomány öt százalékkal nagyobb mérték­ben nőtt a tervezettnél, ezen belül a tehénállomány három százalékkal, ám a tejtermelés három százalékkal elmaradt a kívánatostól. Ebből a tényből adódik, hogy a következő terv­periódusban a Pest megyei közös gazdaságok előtt álló feladatok közül is az egyik legfontosabb a szarvasmarha­tenyésztés színvonalának eme­lése, a szakosított tehenésze­tek férőhelyeinek kihasználá­sa, a sertéstenyésztés fejlesz­tése, a növénytermesztésben pedig az ipari növények — így a cukorrépa és a napraforgó —, továbbá a zöldség és a gyümölcs termesztésének fel­lendítése, s a nagyüzemi ter­melés mellett a háztáji gaz­dálkodás megszervezése, pár­tolása. Dunakeszi tapasztalatok A termelés pártellenőrzése Több mint 400 ember, az összes dolgozók 15 százaléka választotta a kommunisták sokszor nehéz és mindig fe­lelősségteljes útját a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üze­mében. A kilenc afopszerve- zet többségét gazdasági egy­ségenként alakították ki. Tag­jai közt túlsúlyban vannak a fizikai munkások. Ettől a VIII- as alapszervezet tér el, a mű­szakiak és a fizikád dolgozók fele-fele arányával, a IV-es alapszervezetJben pedig kizá­rólag műszaki és adminiszt­ratív dolgozók tartoznak, be­leértve az igazgatóság, a sze­mélyzeti és a munkaügyi osz­tály, valamint a szakszerve­zeti bizottság munkatársait. A gyáregység besiámolója Ez a szervezeti felépítés a gyakorlatban bevált. Nincs ennek az üzemóriásnak olyan munkahelye, irodája, szakte­rülete, ahová a párt szava el ne jutna. Ez á felépítés tette lehetővé azt is, hogy minden, a termelésirányítás szempont­jából fontos gazdasági egy­ségben kialakítsák az üzemi négyszögeket: az osztály­vagy gyáregységvezető, az alapszervezeti párttitkár, a KISZ-alapszervezeti titkár és a műhelybizottsági titkár kö­zös operatív fórumát. Erre a szervezetre épül a pártszerve­zetek gazdaságirányító, ter­melésellenőrző tevékenységé­nek két fontos feltétele, esz­köze: ■ a véleményezési és a beszámoltatási jogkör. Szalcács József gyáregység­vezető, a pártbizottság szerve­zőtitkára saját példájával il­lusztrálja a beszámoltatások alaposságát: — Tavaly december 23-án, a IV. gyáregység politikai és gazdasági munkája szerepelt a párt-végrehajtóbizottság ülésének napirendjén. A vita alapja az a jelentés volt, ame­lyet egy alapos vizsgálattal megbízott munkabrigád állí­tott össze, majd ennek a je­lentésnek néhány megállapí­tására kellett reagálnom, il­letve a különböző kérdésekre felelnem. — Például? — Feltették a kérdést: mi az oka, hogy a gyáregységből tavaly 34 betanított és szak­munkás lépett ki? — Csakugyan: mi az oka? — Sokféle oka van. Hét, frissiben szabadult szakmun­kásfiatal azért hagyott itt bennünket, mert a lakóhe­lyükhöz közelebb kerestek munkát. Hét forgácsoló szak­munkás egyszerre, képzelheti micsoda veszteség!...* Voltak olyan fiatalok, akik azért lép­tek ki, mert idejöttek hozzánk betanított munkásként, aztán három_négy év alatt szakmát tanultak, a amint megkapták a bizonyítványt, elmentek máshová, magasabb bérért, mint amit mi adhattunk ne­kik. Voltak, akik csak azért léptek be az üzembe, mert hallották, hogy itt erős MHSZ-szervezet működik, s rendszeresen szervez gépjár- művezető-tanfolyamot. Je­lentkeztek a tanfolyamra, s amint megkapták a jogosít­ványt, elmentek a Volán Vál­lalathoz vagy máshová, te­hergépkocsi-vezetőnek. Vol­tak olyan, tsz-böl jött dolgo­zók, akik bejelentették: nem bírják megszokni a gyárat, visszamentek a termelőszö­vetkezetbe. Többen gyermek- gondozási szabadságra vagy nyugdíjba mentek, de őket is a kilépők között tartják szá­mon. Egy tanulságot minden­képpen le kellett vonnunk: többet kell foglalkoznunk az emberekkel, s fölkelteni ben­nük a munkahelyhez való hű­ség, ragaszkodás érzését. A jogsegélyszolgálat képviselje vitás ügyeikben a vállalati dolgozókat A munkaügyi ítélkezés tapasztalatairól tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése A munkajogi szabályok, a munkaügyi és a polgári peres eljárási rendelkezések alkal­mazásáról, a társadalombiz­tosítási vitákban kialakult intézkedési gyakorlatról tár­gyaltak hétfőn a Legfelsőbb Bíróságon, ahol, dr. Szakács Ödön elnök vezetésével tel­jes ülést tartottak. A tanács­kozáson részt vettdr. Szíj jártó Károly legfőbb ügyész, Buda István munkaügyi államtit­kár, dr. Markója Imre igaz­ságügyi államtitkár és Her- czeg Károly, a SZOT titkára is. A munkaügyi döntőbizott­ságok évente körülbelül 16 ezer munkaügyi vitával fog­lalkoztak az elmúlt három esztendőben, s határozataik­nak mintegy 40 százaléka el­len indítottak keresetet a munkaügyi bíróságok előtt Feladat: a fejlesztés hatékony kihasználása Miniszteri beszámoló a kohó- és gépipari vállalatok igazgatói értekezletén Hétfőn a MOM művelődési házában megrendezték a KGM-vállalatok igazgatói ér­tekezletét, amelyen több mint 900 vállalatvezető, gazdasági és társadalmi funkcionárius vett részt. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter tájékoztatót adott a IV. ötéves terv eredményeiről, az V. öt­éves terv feladatairól, célkitű­zéseiről. A miniszteri beszámoló hangsúlyozta, hogy az elmúlt években egyenletesen fejlődött a kohó- ést gépipar, a két ágazat teljesítette ötéves tervét. A termelés értéke 40 száza­lékkal növekedett, ami évi 6,6 százalékos átlagos fejlődési ütemnek felel meg. Az átlag­nál is gyorsabban fejlődött a gépipar termelése. Kiemelten teljesítették tervüket a közúti járműfejlesztési és a számítás- technikai berendezéseket gyár­tó üzemek. Elmondta, hogy az V. ötéves tervben a kohászat fejlesztésé- sére 22 milliárd forintot, a gépiparéra pedig mintegy 50 milliárd forintot irányoznak elő. A minisztériumnak és a vállalatoknak is feladata, hogy a fejlesztési lehetőségeket a leghatékonyabban hasz­nálják ki. A gépiparban is a szelektív fejlesztés gyorsítását tűziték ki célul. Olyan korszerű gyártmá­nyokat kell előállítani fejlett technológiával, amelyek alkal­mazkodnak a piaci igényekhez, így bővítik a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti jármű-részegységek és a számítástechnikai eszközök termelését. Az ítélkezés elvi irányí­tása érdekében 75 állás- foglalást tett közzé 1973— 1975-ben a Legfelsőbb Bí­róság munkaügyi kollégiuma. Tájé­kozódott a munkaügyi dön­tőbizottságok helyzetéről, te­vékenységéről is. A bizottsá­gok — állapították meg — a munkahelyi viszonyokat is­merő, gyors döntésre képes szervek, amelyek alkalmasak és a jövőben még inkább ké­pesek lesznek a munkaügyi viták alapeljárásának meg­felelő lefolytatására. A napirendre került kollé­giumi beszámolóban közér­deklődésre számot tartó té­nyeket, tapasztalatokat so­rakoztattak fel. Például: a dolgozó munkához való jo­gának fontos biztosítéka, hogy a vállalat és a dolgozó a munkaszerződést — a Mun­ka Törvénykönyvének értel­mében — csak közös meg­egyezéssel módosíthatja. A módosításhoz a dol­gozó hozzájárulása nem kényszeríthető ki. A dolgozó a munkakörébe nem tartozó munkát átme­netileg — indokolt esetben — akkor köteles vállalni, ha beosztására, korára, egész­ségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel az Törvényi rendelkezés van például arról, hogy a terhes' nő vagy anya alkalmazását e körülményre tekintettel meg­tagadni nem szabad. Az alkalmazásnál a ter­hes nőt és a kisgyerme­kes anyát azonos felté­telek esetén előnyben kell részesíteni. A gyakorlatban ez a szabály sajnos nem válik valóra kö­vetkezetesen. A fegyelmi ügyekben ho­zott bírósági . határozatok is. mutatják, hogy számos válla­latnál a munkafegyelem nem éri el a Kívánt szintet. A munkaügyi bíróságok álta­lában megfelelően mérlege­lik az eléjük vitt fegyelmi ügyeket. Mégis előfordult, hogy indokolatlanul enyhí­tették a dolgozóval szemben kiszabott fegyelmi büntetést. Ezért több munkaügyi bíró­sági ítélet ellen — kellő alap­pal — törvényességi óvást emeltek. A munkaügyi viták eljá­rási kérdései kapcsán — sokakat érintő és napi idő- szerűségi témaként — meg kell még említeni a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollé­giumának azt az állásfog­lalását, amely szerint a vál­lalatnál szervezett szakszer­vezeti jogsegélyszolgálat jo­reá aránytalan sérelemmel gosult arra, hogy képvisel­nem jár, és nem sérti az ere­deti munkaköre szerinti mun­kabérhez való jogát. A munkavédelem — vagyis: a dolgozók egészségéről és biztonságáról való gondosko­dás — társadalmunk és jo­gunk egyik legfontosabb fel­adata. A szélesebb értelem­ben vett munkavédelem azon­ban — s erről egyetlen mun­kahelyen sem szabad elfe­ledkezni! — azoknak a dol­gozókategóriáknak a védel­mére is kiterjed, amelyek adottságaiknál fogva az át­laghoz képest hátrányosabb helyzetben vannak és ezért oltalomra szorulnak. je a vállalat dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szak­munkástanulóját a polgári peres és nem peres eljárá­sokban. Ehhez azonban szükség van a dolgozó részéről adott meghatal­mazásra, továbbá arra, hogy a jog­segélyszolgálati képviseletet ellátó személy megbízást kapjon a szakszervezeti bi­zottságtól. Az ülésen megválasztották a Legfelsőbb Bíróság fegyel­mi tanácsát, amely három évre kapott megbíztatással működik. — Lefelé meddig terjed a beszámoltatási jog? — Természetesen az alap- szervezetek is rendelkeznek vele. Ök számoltatják be az üzemvezetőt, a főművezetőt, a művezetőket, a brigádvezető­ket, a technológust, az admi_ nisztratív dolgozókat, a mun­kafelvevőket és a minőségi ellenőröket, esetenként még az osztály vagy a gyáregység vezetőjét is felkérik, hogy ad­jon tájékoztatást a gazdálko­dásról, a termelés helyzetéről, feőt, közvetve még a pártcso­portok is részt vesznek a ter­melés pártellenőrzéséiben az­zal, hogy joguk van felhívni az alapszervezet figyelmét az általuk észlelt hibákra, intéz­kedést kérdi vagy javasolni. Ilyen eset történt például az V. gyáregységben. Kezdeményez az alapszervezet Ebben a gyáregységben ja­vítják a vasúti kocsik forgó­vázát, s itt egy időben egy­mást követték a bajok; a pártcsoportok az alapszerve­zet vezetőségéhez fordultak, a vezetőség pedig napirendre tűzte az ügyet, s ülésére meg­hívta a gyáregység gazdasági vezetőit. Pontosabban szólva üléseket kell mondanom, hi­szen mintegy másfél eszten­deig tartó átszervezés követ­te a pártcsoportok kezdemé­nyezését. Ez idő alatt felül­vizsgálták a technológiát, a szerszámozottságot, a munka­helyek kialakítását, a mun­kát célgépesítették — s az ezekkel kapcsolatos döntések mind egy^egy kibővített párt- vezetőségi ülésen születtek, amelyekről az alapszervezet vezetősége rendre beszámolta taggyűléseken. A Járműjavító Üzemiben a termelés pártárányításának a gazdasági tervek megvalósí­tását segítő politikai munká­nak szinte évről évrg új mód­szerei honosodnak meg. Né­hány esztendeje vált gyakor­lattá például, hogy a párt-és tömegszervezeti vezetés is képviselteti magát a műszaki konferenciákon, tartsák akár gyáregységi, akár vállalati szinten. Ennek az a haszna, hogy a jó javaslatok megva­lósítását így több fórum, több szervezet is szorgalmazza, számontartja. Munkások a bizottságban — A legújabb „találmá­nyunk” a gazdasági munka- bizottság — mondja Szakács elvtárs. — Ez a pártbizottság mellett működő kis kollektí­va ilyen összetételben a tava­lyi vezetőségválasztások óta dolgozik. Meggyőződéssel ál­líthatom, mindannyiunk hasz­nára. Vezetője az üzem igaz­gatója, Bakó Károly, nyolc tagja közül egy technológus, a többi pedig fizikai munkás, A bizottság havonta ülésezik, s erre meghívja az alapszer­vezeti titkárokat is. Feladata, hogy koordináljon a gyáregy­ségek között, állást foglaljon termelési-gazdasági kérdé­sekben, javaslatokat tegyen a nehézségek megoldására, s azokat a végrehajtó bizottság elé terjessze; szükség esetén vizsgálati témákat ajánljon a végrehajtó bizottság munka­tervébe. A bizottság hasznos, hatékony működésének zálo­ga: az összetétele. Vezetője, az igazgató rendelkezik az üzem egészét átfogó ismeretekkel, áttekintéssel, tagjai, a fizikai munkások pedig „saját bőrü­kön érzik” a nehézségeket, a termelést akadályozó gondo­kat, amelyeket első kézből hozhatnak a legfőbb gazdasá­gi vezető tudomására. Az igazgató ezt a pártmunkáját olyannyira fontosnak, hasz­nosnak tartja, hogy rengeteg elfoglaltsága ellenére is ra­gaszkodik hozzá. A bizottság rendszeresen elemzi a vállalati tervek tel­jesítését, a költségek alakulá­sát, a műszaki fejlesztési ter­vek végrehajtását, a takaré­kosságot, s noha munkaterve az üzem összevont intézkedé­si tervére épül, attól — ha szükséges — rugalmasan el_ tár Nyíri Éva k >

Next

/
Oldalképek
Tartalom