Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-07 / 287. szám
sxMdaP 1975. DECEMBER 7., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Nem szeretem Omaehelt. Féiidőhöz értünk a véget nem érőnek tűnő Vivát Be-- nyovszky! sorozattal. . Még messze van a befejezés, addig még sok megpróbáltatás vár a főhősre, Benyovszkyra, de a nézőkre Is. Am ha még nem is fejeződött be a sorozat, bizonyos vélemények már kialakultak a nézők körében, akik lanyha érdeklődéssel, némi élcelődéssel, néha haragosan nézik csütörtök és vasárnap este a romantikus filmfolyamot. Végső összegezés nélkül is körvonalazhatók ennek a nézői ellenkezésnek legfeltűnőbb pontjai. Omachel Tamás figurája vitathatatlanul az egyik ilyen pont. Engem már az első részek után indulat fogott el, ha figurája feltűnt a képernyőn. Ellenszenvem már akkor megszületett, amikor Omachel förtelmes bosszúterve legjobb barátja, gyermekkori pajtása, Benyovszky ellen megszületett. Magától értetődően nem írtam a javára azt sem, hogy a barátját kiszabadította a császárnő pribékjeinek karmaiból, hiszen magának, saját bosszújának mentette meg Benyovszkyt — ahogyan a Vasorrú Bába is magának hizlalta a mesében Jancsit és Juliskát. Természetesen nagyon jól tudom, a film alkotói Omachel figuráját nem azért rakták a történetbe, hogy rokonszenves hőst formáljanak. Éppen • ellenkezőleg. Csakhogy én nem iránta, hanem miatta vagyok indulatos. Éppen ezért, mert kitalálták ezt, a valóságban soha nem létezett figurát. Romantika ide, romantika oda: ezt az alakot nem lett volna szabad a történethez hozzátenni. Rejtély, mi szükség volt rá. Omachel még a romantika korában is emészthetett en falat lett volna az olvasónak. Az angyal-ördög ellentétre épített haj doni emberábrázolás is- jobban • motiválta az ilyen, szinte már elmebajba hajló szereplők cselekvéseit. A legvadabb romantika sem akart ennyire képtelen magatartást elfogad tatni senkivel. Nem szeretem, nem szeretjük Omaehelt. Nagyobb kérdés, hogy á főhőst, Be- nyovszkyt szeretjük-e? Várjunk azonban a válasszal, amíg a sorozat véget ér. Magas hőfokon. Péntek este megint egy jó zenei ismeretterjesztő műsor nézői lehettünk. Antal Imre, a tv zenei klubjának vezetője ezúttal nézőkkel és előadóművészekkel beszélgetett a zene- hallgatásról,' a hangilemezekről, s az előadóművészet sokféle más titkáról. Élvezettél, jó érzésekkel néztük — hallgattuk végig a műsort. Tanultunk belőle. Legfőképpen talán azt á sze- retetet és alázatot, ahogyan a résztvevők, a nézők és a művészek a muzsikáról beszéltek. Nem cél nélkül, hanem bevallottan azzal a gondolattal, hogy a komoly zene, a nagy muzsika barátainak táborát tovább növeljék. Ez egészen biztosan sikerült is. Csontos Magda — Így láttam Amerikát címmel, diavetítéssel illusztrált élménybeszámolót tart december 8-án a ceglédi Kossuth Művelődési Központban Üjvári István, az Útépítő Tröszt vezérigazgatója. Szünidei program: parlamenti fenyőfaünnepscg Pajtások szovjet barátaik kozott — Téli játékok Színes. gazdag program várja a kisdobosokat, úttörőket a téli szünidőben. Kiemelkedő rendezvény lesz az idén is a parlamenti fenyőünnep ség december 25—-26-án. A nagy fenyőfát az idén is a Soproni Állami Erdőgazdaságból hozzák a 22-es Volán dolgozói. A fenyőfa díszeit, s a csaknem egy mázsányi szaloncukrot az úttörőházakban készítik elő a pajtások. Vállalatok, tömegszervezetek, társadalmi munkások közreműködésével ünnepi díszt ölt majd a Parlament Vadász- és Gobelin- terme. Télapó — akinek kilétét nem árulták el — jubileumi ajándékműsorral fo gadja a pajtásokat, az_ iskolai és csapatmunkában kitűnt kisdobosokat és- úttörőket A fő műsorban, akárcsak az előző években, a gyermekek kedvencei lépnek fel, ez alkalommal az úttörőszövetség születésének 30. évfordulóját köszöntik. A Vadász- és Gobelin-teremben érdekes rajzfilmek, Mókamiki, bábműsor, Rodolfó mester szórakoztatja majd a gyermekeket. A Parlamentben a pajtások vendé- ! gül látják a kerületek testvér- j megyéinek képviselőit Képaukció a MOH művelődési központban A Bizományi Aruház december 16-án és 17-én rendezi hagyományos képaukcióját, amelynek anyagát előzőleg a szombaton nyílt kiállításon .bemutatja az érdeklődőknek. 347 festményt bocsátanak árverésre, összesen 3 millió forint kikiáltási áron. Az aukció ezúttal is több különlegességgel szolgál a gyűjtőknek. Egyik ritkasága, egyben legértékesebb darabja Jan Victorsnak, Rembrandt tanítványának népéletképe. A kuriózumok gyűjtői Zichy Mihály vízfestmény menükártyájára licitálhatnak. Ismét van az aukción Munkácsy- kéf>, néhány kiváló mű reprezentálja a múlt századvégi népéletkép festészetet, s a nagybányai iskolát is több alkotás képviseli. , A kiállítás december 14-ig, naponta 18 lóra-között- tekinthető meg a MOM Csörsz utcai ^ művelődési központjában. Integrált tananyaggal Felnőttiskola Vácott Pest megyében az első A felnőttoktatásban elért eredményeivel — Budapest, Szeged és Debrecen után — negyedik helyen áll az országban Vác. A városban 380 felnőtt tanul, 8 üzemben és a2 Árpád úti iskolában szervezték meg a tanítást. Egy osztályban kísérleti oktatás folyik. köNYV NÉLKÜL — Nem tankönyvből, nem hagyományos tematikát tanulnak. Négy fő részre osztottuk a tananyagot: anyanyelv, társadalom- és /természettudomány, biológia, s ezen belül zenei, képzőművészeti, irodalmi, matematikái, fizikai és aktuális politikai ismeretek. Berkó Árpád, iskolaigazgató beszél a kezdeményezésről. — Háromhónaponként tesznek vizsgát a hallgatók, majd dolgozatírás után osztályzatot kapnak. Az új rendszerű tanterv egy év alatt a hetediknyolcadik osztály tananyagát adja a tanulóknak, illetve jóval többet nyújt, mint a hagyományos oktatási forma. / — Problémát okoz, hogy kevés a szakképzett, s a módszerben gyakorlott tanár. A négy turnust más-más oktató Viszi tovább, és nehezen vállalják el a sokkal több felkészülést — előadások előtt háromnégy órát igénylő új képzési formát. A felnőttoktatásban jelenleg csak két főfoglalkozású tanár dolgozik, A többi 18 óraadó. Négy nyugdíjas pedagógussal szerződést kötöttünk. A csoportot vezető szakfelügyelő napöntá két-három órát utazik, mivel hivatása sokszor szólítja vidékre. MI AZ ÜJ? — Magyar—ének szakos tanár vagyok — mondja Kárpáti Imre, a jelenlegi turnus vezetője. — A kísérleti osztály tanítása töbJ?lgtmHn}>át,Jelent, Megköveteli az alapos felkészülést, egyes korok művészetének, zenéjének, irodalmának A tanulók segítenek a szemléltető eszközök beállításában. Az íróasztalnál: Kárpáti Imre, diákjai társaságában. pontos ismeretét. A hallgatók részére múzeum-, könyvtár-, mozi- és klublátogatásokát szervezünk. Következő programként például Erkel: Hunyadi László című operáját nézzük meg Budapesten. AZ AKTÍV DIÁKOK — A hallgatók a tanterv szerint, szemelvényanyagból ta- j nulnak. Korszerű, szemléltető j berendezések — magnetofon, írás- és diavetítő, lemezjátszó — teszik szemléletessé, érthe- I tővé az ismereteket, s ezzel | mintegy audiovizuális oktatási formában részesülnek tanulóink. A földrajztól az építészeti stílusokig, a hangversenylátogatástól a művészeti korokig, politikától a sportig, sokrétűen képezzük azokat az embereket, akik önszántukból jönnek ide az alapismeretszerzés igényével. Beszédkészségüket a magnóra olvasott szöveg visszahallgatásával, elemzésével fejlesztjük. Kísér-, létünk első a megyében, s reméljük akadnak követőink. Az osztályban, fiatalok, idősebbek, s mindkét nem képviselői megtalálhatók. Az igazgató szavaival élve: „Ezzel azt akarjuk elérni, hogy ne „csontosodjon” be a társaság, legyen közöttük mindig húzóerő, ami előbbre viszi az osztályt. Reméljük, hogy jövőre már többen lesznek...” A tanulók szívesen jönnek, minden kényszertől mentesen. Segítenek a technikai berende. zések beállításában, aktívak, nincs lazsálás. A lényeges, közös gondolatot egy idős munkásember fogalmazza meg, aki kiemelkedően tevékenykedik az osztályban: „Itt alapot kapunk, amit majd nekünk kell továbbfejleszteni. Mi magunktól jöttünk ide, magunknak tanulunk, és ez becsületbeli dolog...” Hargitai György Sokszínű ismeretterjesztés Vecsésen J vő' __ A jelenlegi oktatási évben igen gazdag a vecsési József Attila művelődési ház ismeAmi tartalmat ad az elszálló éveknek Kardos B eláné a ráckevei járási hivatal szociálpolitikai főelőadója. Az elsők között volt, akik jóformán még a felszabadító harcok idején munkába álltak, szerveztek, segítettek, felkarolták a gyermekeket, betegeket, öregeket. — Ráckeve körül súlyos csaták tomboltak, a lakosságot kitelepítették. A harcok után elölről kellet kezdeni szinte mindent. Szétszakadt családok, éhező gyerekek. Ma már hihetetlen, de akkor a legnagyobb gondok közé tartozott a munkanélküliség. Kö- zel-távol nem- volt egyetlen üzem, Csepel romokban hevert. A közlekedés hiánya miatt Budapest elérhetetlennek tűnt. Nem volt könnyebb a földhözjuttatottak segítése sem. Hiába kaptak szántót, hiányzott az igásállat. Mindenki — mindent Ekkor alakult az akkori Népjóléti Minisztérium. Járásonként kineveztek egy szociális titkárnőt, neki segítettem. Az ő dolga volt, hogy összeírja a rászorultakat, kiossza közöttük a segélyeket. Nemcsak a pénzt és a ruhát, hanem azokat a lovakat, borjakat, aprójószágot, amit az új gazdák kaptak. Akkor szoktam rá a kerékpárra, ma is kinn vár rám a korláthoz döntve, itt a járási hivatal bejáratánál. Ha sürgős az utam, csak nyeregbepattanok, nem várok én autóra. — Furcsa világ, szép világ volt az. Mindenki csinált mindent. Nem számított, mihez van leginkább szakértelme. Akkor csak egy volt a fontos; összefogni^ erősíteni az újat. Nem frázis, ha azt mondom, a mi nemzedékünk ekkor tanulta meg a munkát. Lehet, talán ezért is koptunk meg időnek előtte. A legelső megalakult szervezetek között volt azMNDSZ és a Vöröskereszt. Legfőbb segítőink a kommunisták voltak. Valóban éjt nappallá téve dolgoztunk, hogy a hazaözönlő foglyoknak és deportáltaknak legalább egy tál meleg ételt és valami civil öltönyt adhassunk. A legnehezebb esztendők Az első választáskor Kardos Bélánét tanácstagnak választották. A következő évben lett a járás munkatársa. — Ezek voltak talán a legnehezebb évek. Minden változott, minden forrongott. A régi már nem felelt meg, az új még nem kristályosodott ki. Akadt még olyan köz- igazgatási vezető, aki a szociális gondoskodás problémáját koldulási engedélyek kiadásával akarta megoldani. Gyakran elégedetlenkedtem. Ilyenkor mutatta szegény édesapám a lombikos kávéfőzőnket: „Látod lányom. Ebben is hogy zúg, kavarog minden. De ha letisztul, ihat- juk a kitűnő kávét. Ilyen most a világ odakinn, ekkora változás még nem volt ennek a népnek az életében”. Az édesapa, a közösségért tevő család minduntalan vissza-visszatér Kardosné szavaiban. Dédapja Ratjtenbiller Li pót volt, Budapest első polgármestere, akinek város- fejlesztő érdemeit utcanévvel hálálta meg az utókor. Családjukról értékes, védett festmény maradt fenn Barabás Miklós ecsetjéből. Az unoka sem vált méltatlanná, Kardosné édesapja. A fel- szabadulás előtti hetekben a járás közigazgatására vonatkozó, felbecsülhetetlen értékű levéltári anyagaikat a községek mind bemenekítették a ráckevei Savoyai-kastély- ba. Idő hiányában azonban kapkodva, csak úgy a pincébe ömlesztették a szekérszám hordott iratokat. Édesapja — aki a harcok előtt Taksony, majd Ráckeve főjegyzője lett — élete végéig búvárkodott közöttük. Az összegyűjtött nagy értékű anyagot az Országos Széchényi Könyvtárnak adta át. Ma is gyakor-* tá megtörténik, hogy a fiatal kutatók Kardosnét keresik fel, hogy az apja által hátrahagyott feljegyzésekben útmutatást keressenek. — Harminc éve hívnak a járásban Annikénak, illetve amióta a nagylányom is hivatásos yédőnő kinn Pokolhegyen, a cigánynegyedben, azóta én vagyok a nagy Annika, ő a kis Annika. Itt lakom szemben a hivatallal, tudják ezt az öregjeim, mert elsősorban velük van a legtöbb gondom. Megtörténik, hogy reggel fél hétkor csöngetnek. Beérik a termés Rágyújt, elnézést kér az elkalandozásért. Annyi az élménye, olyan sokat tud a szociálpolitikáról, hogy elég nehéz elkerülni a kitérőket. — Lassan beérek a nyugdíjkorba. A kisebbik . lányom, aki még otthon van, és beteg, leszázalékolt férjem várják, mikor maradok otthon.' Azzal biztatnak tréfásan, hogy élhetek majd kedvenc „hob- bymnak”, a rendcsinálásnak. Én azonban még úgy érzem, a munkám nélkül nem élhetek. Talán, ha adnak mellém utódot, akit bevezethetek, akkor nyugodtan, csak társadalmi munkásként folytatom, amit életem során végeztem, s aminek már szerénytelenség nélkül mondhatom, mutatkoznak az eredményei. Ugyanakkor új, másfajta gondok keletkeztek. A mind több öregre, a szociális gondozásra gondolok elsősorban. A felszabadulás utáni időkben, amikor megindult a hivatalos gondozás, huszonhét rászorult lakott a szegényházban. A közbenső állomásokat nem sorolva, ma 102 gondozott él, jó körülmények között. Több mint harmincán gondoskodnak róluk, 3 millió forint évi költségvetésből, amit részben a kertgazdaság, a sertéstele-' pünk jövedelmez, amit a járási szociális otthon mellett létesítettünk. A gondoskodás új formái Itt születtem, itt élek kezdettől fogva ebben a járásban. Sok öreget ismerdk, megtanítottak a közösségért tenni. A szociális otthonban látogatom meg az óvónénim, az első tanítómat. Azonban van a gondoskodásnak egy újabb formája is, az öregek napközi otthona a még aktív, mozgásképesek számára. Három községben már eddig nyolcvanötén veszik igénybe. Az itt adott szolgáltatáson kívül az öregek napközijének erkölcsi-társadalmi jelentősége, hogy erősíti a létfenntartáshoz szükséges biztonságérzetet. A községek lakossága mindenütt figyelemmel kíséri ezeknek az intézményeknek az életét. Érezhetően új társadalmi szemlélet alakul ki az idősek megbecsülésére. Ezt mutatja, hogy megnőtt az érdeklődés a házi szociális gondozás iránt. Az Egészségügyi Minisztérium helyesen ismerte fel ennek a társadalmi szükségességét és ma járásunk két nagyközségében dolgozik hivatásos házi gondozónő és járási • vezető- szerVezöt is kaptunk. Azóta majd minden községben tiszteletdíjas társadalmi aktívák ápolják az arra rászorulókat. Ma 180 idős személyt 120 társadalmi aktíva lát el, sok ezer látogatás során. Kardosné szerint mind több lesz a tennivaló, de jó látni, hogy nemcsak a mi járásunkban, hanem a megyében és még érinél is szélesebb körben lassan hozzánövünk a feladatokhoz. — Akármilyen parányi, de ebben nekem is részem van. Ez adott mindenkor tartalmat az elszálló éveknek és ad a következőknek, ami még előttem áll — búcsúzott Kar-y dós Béláné. Komáromi Magda betterjesz tő programja. Vecsési fórum címmel a közelmúltban indult egy tíz előadásból álló sorozat. Elsőként Szocialista demokrácia — közéleti szellem címmel hallhatott előadást a mintegy hatvan résztvevő. A továbbiakban a munkásművelődés feladatairól, a családjogi törvényről, a nagyközség agglomerációs gondjairól s hasonló közérdekű témákról hangzik majd el előadás. A program keretében találkozót szerveznek két íróval is, László Bencsik Sándorral és Moldova Györggyel. ★ A művelődési ház kertbarátok köre tagjai részére huszonöt előadásból álló sorozatot szerveztek. A gazdag program keretében a kertbarátok ellátogattak az Országos Mezőgazdasági Kiállításra, de maguk is rendeztek szeptember közepén termékkiállítást, amelyen legszebb gyümölcseiket, zöldségféléiket és dísznövényeiket mutatták be az érdeklődőknek. Kirándulás keretében megtekintették a szarvasi arborétumot is. A zenei ismeretterjesztő program keretében a kórusmuzsikával, a Kodály-mód- szerrej már megismerkedtek a résztvevők. A továbbiakban a különböző zenei irányzatokról, s a huszadik század muzsikájáról hallgathatnak majd előadást. A fiatal utazók klubjának ismeretterjesztő programjában előadás és kirándulás egyaránt helyet kapott. Budapest, a Mátra, a Dunakanyar, Eger és a. ®ű®ton megtekintése egészíti ki az előadásokat. A FORTE FOTOKÉMIAI IPAR felvételre keres liftkarbantartó szakmunkást és villanyszerelőket. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán Vác, Vám u. 3.
