Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-07 / 287. szám
1975. DECEMBER 7., VASÁRNAP y in.--%rMm> Mert nem kifizetődő? Már csak rövid idő, és beomlik a tető ... Csillogó süvegcufcrok között, a hófödte hegykúpok ölén búvik meg Nagyszénáson a Munkás Testedző Egyesület egykori elnökéről, Szabó Imréről elnevezett jnenedékház. Falán tábla hirdeti: „Munkás- mozgalmi emlék. E falak között találkoztak — a Horthy- pribékek éberségét kijátszva — azok a munkásturisták, akik nemcsak álmodoztak egy jobb világról, hanem fel is készültek annak megvalósítására.” Elárvult menedékház A Pest megyei tanács végrehajtó bizottsága 1958-ban vé- sette kőbe a fenti sorokat. Am az a turista, aki ezekben a napokban, hetekben fölkeresi ezt a festőién szép tájon fekvő házat, döbbenten megtorpan. Az elárvult menedékház valamennyi ajtaját a szél csapkodja. Minden ablaka bezúzva. A szobákban és egykori termekben üvegcserepeken csi- kordul a csizma és a bakancs. A kéményeket ledöntöttek. A cserép kályhát megbontották. Amit csak lehetett mozdítani, elvittek. Eltűnt az országos kék-túra bélyegző is. Másfél éve sincs, hogy a turistaház akkori és igen lelkes gondnokával — a hevét is megjegyeztem —, Bakó Pállal beszélgettem. Már akkor levelezett ezügyben. Szerette volna megmenteni a házat, mert a jelen — sajnos — már altkor előrevetítette árnyékát: fölrobbant a gáztűzhely, tönkrement az áramot szolgáltató aggregátor. A turistaház ezután még, létezett egy darabig, majd amikor megszűnt a Turista- házakat Kezelő Vállalat végképp levette róla a kezét mindenki, mert — indokolták — nem kifizetődő, nehezen megközelíthető ... Épült 1924-ben közadakozásból A Népszava 1924. október 19-én megjelent számában Bíró Dezső Épült közadakozásból című cikkét, amely így írja le a terepet: „...csak gya- logösvényen járható. Nagykovácsi községhez, annak vadregényes környezetéhez tartozik. Egy munkanélküli munkatársunk, aki most már több mint négy hete egy magavert sátorban vigyáz az épülő ház anyagára, csak szombat este és vasárnap lát maga körül Állóeszközraktárnak kb. 300-100 m2 alapterületű helyiséget keresünk Budopest vagy Pest megye területén. Udvar és széles kocsibejáró szükséges. Ajánlatokat írásban kérünk. Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Szervezéstechnikai Osztály. 1027 Budapest, Erőd u. 18. embereket, a hét többi napjain a magasban röpülő madarak jelentik az életet. E meredek lejtőkön azonban” — folytatódik a cikk —, „fiúk és lányok, öregek és fiatalok, hatalmas izomzatú birkózók és gazellalábú futók vállvetve cipelték hegynek föl a rettenetes terheket. És azután megkezdődött az építés. A munkát a tervezéstől kezdve végig az egész épületen, kizárólag a Munkás Testedző Egyesület tagjai végzik — természetesen egyetlen fillér fizetség nélkül. Az egyesület sok tagja már szombaton este kimegy és vasárnap napfölkel- tétől alkonyaiig dolgozik az épületen. A többiek vasárnap reggel indulnak, és a kora délelőtt már ezeket is munkában találja. A vasmunkás és a magántisztviselő olyan szorgalommal lapátolja az agyagos földet, mintha ez lenne a kenyéradó mesterségük.” Érdekes — fűzi hozzá a továbbiakban a cikkíró —, hogy a meglehetős értéket képviselő faanyagokból, szögékből és egyebekből egy fillémyi sem veszett el az építés ideje alatt. Mintha a környék lakosai tudnák, hogy lük építik a menedékházat, és kik azok, akiknek a házat, a fatetőzet befö- déséhez szükséges 70 négyzet- méter palát, erős ablakokat, és más, a munkásösszefogásból született anyagokat elő kellett teremteniük. Hiszen ez a munkásturisták menedékháza, s nem — már eddig is sokszáz milliós korona költséget fölemésztő — polgári turisták kényelmét szolgálja.” A múltban sem volt az Mikor e befejező mondatokhoz érek, fülembe csendülnek a fönt hallottak, ősz hajú, megfáradt emberek zarándokolnak szinte minden áldott nap — ahogy valaki megnevezte — a gyászos helyszínre. Többen elmondták, úgy érzik, mintha a saját testüket marcangolnák szét. A Szabó Imre menedókház pusztulásának híre ugyanis turistakörökben elterjedt, és nagy megdöbbenést váltott ki. Jóny Imre, az Operaház A BOTANIKAI KUTATÓ INTÉZET ügyvitelben jártas, gyors- és gépírni tudó titkárnőt felvesz Jelentkezés Vácrátóton, a botanikus kerti osztályon. turistaszakosztályának vezető- helyettese egyenesen kimondta, ami a szívét nyomta: — Vajon lehet-e pusztán kereseti forrás ma egy ilyen nagy múltú menedékház, amikor a múltban sem volt az?! Nem valószínű, hogy ne lenne egy környékbeli iskola, egy úttörő- vágy KISZ-szervezet, esetlég közeli üzem, szocialista briA kályhát is szétverték ... gád, amely he venné szfves- örömest gondjaiba e munkásmozgalmi ereklyét. Kósa Gyuláné, a szomszédos, illetve a legközelebbi, a zsiros- hegyi turistaház vezetőjének felesége a dolgok gazdasági oldalát latolgatta: — A Turistaházakat Kezelő Vállalat megszűnte után a legkülönbözőbb vendéglátóipari vállalatok vették át a turistaházakat. Minket például a Pest megyei, a Börzsönyt a Pest-Buda, és úgy tudom, hogy a Szentendre környéki turistaházakat a Pilisi Parkerdő Gazdaság kezeli. Ez az erdőterület körben a Telki Állami Erdőgazdaságé, amely egyébként most létesít itt parkerdőt. Bizonyos, hogy é célra kiválóan hasznosíthatnák a nagyszénás! menedékházat is. Nincs többről szó, mint hogy az országos kék-túra útvonalon legyen egy állomás — miként eddig is volt —, ahol a természetbarátok megpihenhetnek, télen megmelegedhetnek, teát forralhatnak, elfogyaszthatják a magukkal vitt elemózsiát, majd kipihenten folytathatják az utat, amit — szerintem — társadalmi összefogással szintén járhatóbbá lehetne tenni... Minden megtörténhet, csak az nem, hogy ezt a maga nemében kincset érő, minden téglájával, gerendájával az egykori munkásszolidaritást jelképező épületet vandál kezek esetleg még jobban földúlják, vagy ami teljes képtelenség: anyagát szanaszét hordják. Ez nem pusztán anyagi veszteség lenne! Pless Zsuzsa Nyolcmillióval többet községfejlesztésre Új orvosi rendelő, posta épül Gyálon Gyál is a gyorsan fejlődő települések közé tartozik Budapest szomszédságában. A lakosság növekedése, a gyors fejlődés számos feladatot ró a községi tanácsra, a kommunális szolgáltatások fejlesztése, bővítése a mindennapok egyre égetőbb gondja. Domna- nits Ferenc tanácselnökkel és Kovácsáé, Nagy Márta gazdálkodási csoportvezetővel a tanácsházán arról beszélgetünk; hogy az idén községfejlesztési célokra mennyi pénze volt a tanácsnak, és hogyan használták fel a rendelkezésre álló összeget. Hét helyett 14 millió A felsőpakonyi Búzakalász Termelőszövetkezet az iskolában két foglalkoztatótermei épít a saját költségén. Még ebbenl az évben elkészül a kél terem. Négy tanulócsoportot helyeznek el a termekben, ez csaknem 129—130 gyermek napköziotthonos foglalkoztatásának gondját oldja meg. Kicsi az óvodák, iskolák konyhája Egyre nagyobb gond viszont a gyermekintézmények élelmezése. Bar az idén a ko^ 'ha korszerűsítésére félmillió forintot költöttek, a konyha mégis kis kapacitású, korszerűtlen, mindössze 280 adagot tud előállítani. Az igények szeript viszont már a háromszorosa kellene. Csak az idén közel kétszázzal emelkedik az étkezési létszám az új óvoda és a négy iskolai napközis tanulócsoport megszervezése következtében. Most ott tartanak, hogy a konyhai kapacitás miatt nem tudják tovább bővíteni az óvodákat és az iskolákat. A megoldás: új, központi, nagy kapacitású konyhát kell építeni. Ezt a feladatot azonban a tanács egymaga a közeljövőben nem tudja megoldani, K. Gy. M. — Az eredeti községfejlesztési összeg 6 millió 75 ezer forint volt — hangzik a tájékoztatás. — A módosított bevételi összeg 14 millió 864 ezer forint. Ezt a pénzmennyiséget fordítottuk különböző célokra. A több mint nyolcmillió forintos különbség többek közt onnan adódik, hogy kétmillióhatszázezer forintot a megyei tanácstól kaptak. Ebből 1 milliót az óvodai beruházásokhoz, 1 milliót a négy munkahelyes orvosi rendelő építéséhez, 600 ezer forintot a községi villanyhálózat bővítéséhez használtunk fel. Az idén fejeztük be az új óvoda építését. 75 gyereknek tudtunk benne helyet biztosítani. A negyedik ötéves terv időszakában a tervezett ötven új óvodai helyet ezzel kettőszózra emeltük. De még így is gondjaink vannak, mert 1073 óvodás korú gyermek van Gyálon, és az óvodai helyek száma csak 275. A közigazgatásilag Gyálhoz tartozó Felsőpakonr/on 50, óvodába járó gyermek van. Gondok az építkezések kivitelezésével Az üzemek támogatását egyelőre nagyon nehéz megszervezni. Bár kérvényekkel elárasztják a tanácsot, pénzt azonban nem szívesen adnak. A munkaerő-vándorlás miatt csak annak a vállalati dolgozónak a kérését támogatják, akire biztosan számíthatnak, aki pem hagyja ott őket. Az idén két üzem — a Budapest- vidéki Postaigazgatóság és a Budapesti Húsipari Vállalat — adott 60—60 ezer forintot óvodai célokra. Az idén kezdték meg Gyálon egy 4 munkahelyes orvosi rendelő építését is. Ez hatmillió forintos beruházás. A villanyhálózat bővítésére 1,8 millió forintot terveztek, de a kivitelezők vontatott munkája miatt az év végéig csak 1,2 milliót használnak fel. Ez az ösz- szeg a lakóházak villanyhálózatának fejlesztését szolgálja. A közvilágítás nincs benne, ötmillió forintot kaptak a Bu- dapest-vidéki Postaigazgatóságtól egy korszerű posta építésére. A tervek elkészültek, a jövő évben) kezdődik az építkezés. A kisebb tételek közül is emeljünk ki néhányat. Egy tíz- gyermekes családnak házat vásároltak 250 ezer forintért. A regionális vízmű kutatófúrásai elkezdődtek, 360 ezer forintot fordítottak erre a célra. A Felsőpakonyon létesítendő gázcseretelep 200 ezer forintba kerül. A község délnyugati területe rendezési tervének végrehajtására 500 ezer forintot biztosítottak. Több mint 800 ezer forintot költöttek egyéb kommunális célokra, félmillió forintot adtak az iskolai napköziotthon konyhájának bővítésére, korszerűsítésére. HOGY ÁLLUNK A HÚSFOGYASZTÁSSAL? Egészségtelen arányok — Nálunk a hús egyértelműen karajt, esetleg sertéscombot jelent — mondotta egyszer rosszallóan Martin Gábor, a nagykátai ÁFÉSZ 35-ös boltján,ak a vezetője, amikor'a húsellátásról, a fogyasztói szokásokról beszélgettünk. — Itt lógnak a kampón a szebbnél szebb darabok. Amikor bejön a háziasszony, körülnéz és csalódottan megjegyzi: — Csak marhahús van? Nyolcvan, húsz ellenében Hazánkban az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt ebben az évben 6 millió 300 ezer sertést és félmillió marhát dolgoz fel. A baromfi és a hal hozzáadásával. 71 kiló húst fogyaszt minden állampolgár. Az Élelmezéstudományi Intézet megállapítása szerint 80:20 százalékos a sertés, illetve a marha, baromfi, halfogyasztás aránya. A jóval zsírosabb sertéshús is «oka a sok „elhízásnak, a különböző érrendszeri betegségek kifejlődésének. Az egészségesebb, elfogadhatóbb táDlálkozási arány a 65:35 százalék lenne. _ 1970-ben 57,6 kiló volt a húsfejadag, ma — mint már leírtuk — 71 kiló. Mégis előfordul, hogy keveslik azt a mennyiséget, ami a boltokban kapható. Ezzel fordultunk a Pest- Nógrád megyei Adatforgalmi és Húsipari Vállalat főosztályvezetőjéhez, Szűcs Ervinhez. A forgalomba kerülő tőkehúsok és töltelékáruk többségét ők szállítják a megyébe. Rajtuk kívül a termelőszövetkezetek, illetve ÁFÉSZ-ek vágóhídjai- ról kisebb mennyiségű, főleg sertéshús kerül forgalomba, esetleg a Budapesti Húsipari Vállalat is szállít még a peremközségekbe. Óvatos rendelések — A forgalomba kerülő hús mennyiségét a. Belkereskedelmi Minisztérium határozza meg — mondotta Szűcs Ervin. — Dúskálkodni még ma sem lehet, de húshiányrói nem beszélhetünk. Az év első felében Pest megyének például 4,3 százalékkal több húst szállítottunk. Ez az előző évi 643 vagonnál 28 vagonnal többet jelent. Ebből 204 ^ vagon volt a nagyon keresett töltelékáru. Hiányt az okozhat, ha a boltvezető óvatosan rendel, illetve a boltjának jutó mennyiséget kizárólag ser- téshústoól kéri, arra hivatkozva, hogy a marha- és a baromfihús nem annyira kelendő. Mindez a számokban kérlelhetetlenül megmutatkozik. A megyei első félévi 129 vagon marhahús helyett a boltok csak 109 vagonnyit vettek át. A kieső mennyiség húsz vagon. Rossz szokások Marhahúsból valóban eléggé egyhangú az ételsor, amit nálunk készítenek. Jobbára csak levest főznek belőle, és a kiíőtt húst mártással tálalják. Á marhahúsról azt tartja a hiedelem, hoev nem elég sokoldalúan elkészíthető, tovább kell főzni, tehát nem is gazdaságos. Muidffz legfeljebb ott lehet szempont, ahoi még régifajta tűzhelyen főznek. Ezek száma azonban rohamosan fogy, falun is mindjobban terjed a gáz, a palackos gáz és a vil-r lány. A kuktafazék már jóformán minden háztartásban megtalálható, mindez meggyorsítja az ételkészítést. Az is jó lenne azonban, ha a kisebb hentesüzleteknek a mostani gyakorlattal ellentétben nem egy négyed marhát kellene átvenni, hanem csak a nyolcadát. Hetven-száz kiló helyett 30—50 kilót. Annyit falun is biztosan eladnak, s bátrabban rendelnének, ha nem marad nyakukon az áru. Kicsik a raktárak Ez utóbbival kapcsolatosan ismét a Húsipari Vállalat főosztályvezetője válaszolt: — Elvben a húsbontás to- vá ob aprózásán ak nincs akadálya. A gyakorlat azonban mégsem ilyen egyszerű. A hús árát — attól függően, hogy a marha melyik részéből való — a Belkereskedelmi Minisztériumban állapítják meg. Erre nekünk nincs kalkulációnk. Jóval nagyobb akadály azonban, hogy technikailag nem vagyunk felkészülve a több hús készítésére. Három vágó- hidunk jelenleg Cegléden, Vácott és Balassagyarmaton kapacitásuk teljes kihasználásával termel. A felszerelésükön változtatni kellene: kisebb forgalomra épültek. Ma a raktárakba négyágú húskampók vannak beépítve, minden ágá-' ra egy negyed marhát akasztunk. Ha ezeket a negyedeket még. tovább feleznénk, pontosan a hűtőtér kétszeresét foglalnák el. Ennyi helyünk nincs. A húsokat egymásra- fektetve nem lehet tárolni, csak ilyen szellőién, hogy a hideg és a levegő körbejárja őket. Javul majd a helyzet, ha jövőre 105 millió forintos költséggel megépül a 200 va- gonos ceglédi hűtőház. Akkor arra is lehet majd gondolni, hogy nyolcadéra- bontsuk a marhahúsokat. Komáromi Magda ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A AZBAJN i
