Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-10 / 289. szám
1975. DECEMBER 10., SZERDA 3 SsJÜŰíW Folytatja tanácskozását a szakszervezeti kongresszus Biszku Béla: Fokozatosan meg kell teremtenünk a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeit Az MSZMP KB titkára beszéde bevezetőjében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntötte a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a kongresszus minden résztvevőjét, a több mint négymillió szervezett dolgozót, egész munkásosztályunkat. Ezután elmondotta, hogy a Központi Bizottság,nagy figyelemmel és megelégedéssel kísérte a szakmai szakszervezetek kongresszusainak munkáját. A Központi Bizottság nevében kijelenthetem — mondotta —, hogy egyetértünk a szakszervezetek tevékenységének a beszámolókban foglalt értékelésével. Ügy ítéljük meg, hogy a feladatokra vonatkozó javaslatok — összhangban a XI. pártkongresszus határozataival — helyesen jelölik meg a jövö teendőit. Pártunk úgy tekint a szak- szervezetekre — fejtegette a továbbiakban — mint a munkásosztály legátfogóbb osztályszervezeteire, a párt legfőbb támaszaira. Politikájának alakításában igényli és figyelembe veszi a szakszervezetek véleményét és javaslatait. A párt XI. kongresszusa megbecsüléssel és elismeréssel állapította meg, hogy a szakszervezetek helyesen élve. bővülő jogkörükkel és a törvényekben is biztosított lehetőségeikkel, kiemelkedő és eredményes munkát végeznek a munkásosztály hatalmának védelméért, erősítéséért, a párt politikájának elfogadtatásáért és gyakorlati végrehajtásáért. Nagymértékben hozzájárulnak, hogy szocialista államunk, társadalmunk politikai és gazdasági ereje szüntelenül növekedjék. A szakszervezetek jól képviselik a dolgozók érdekeit, eredményesen küzdenek azért, hogy az embereik mind jobb élet- és munkafeltételek között dolgozhassanak. Hatékonyan fáradoznak a szocialista demokrácia állandó fejlesztéséért a munkahelyeken, aminek révéin a dolgozók tapasztalatai mindjobban érvényesülnek a döntésekben. Részt vesznek várospolitikai kérdések megoldásában, a tanácsok munkájában, szociális, kulturális, sportlétesítmények építésében, működési feltételeik biztosításában. A szocializmus építése során objektíve növekedett a szakszervezetek szerepe társadalmi életünk valamennyi területén. Ez a folyamat a jövőben még inkább erősödni fog. Szeretném kifejezni — mondotta a KB titkára — a párt köszönetét és elismerését a szakszervezetek valamennyi funkcionáriusának és több száz ezernyi aktivistájának odaadó, önzetlen munkájukért. A kongresszuson nagy hangsúlyt kap az, hogy az eddigi eredtnényekre építve és a jó tapasztalatokra támaszkodva, a szakszervezeteknek még többet kell vállalniuk és elvégezniük a fejlett szocialista társadalom építését szolgáló munkából. A kongresszus égjük alapvető feladata az is, hogy feltárja ennek a lehetőségeit, új, a viszonyokhoz és követelményekhez szorosan igazodó feladatokat jelöljön ki, és megkeresse megoldásuk újszerű formáit, eszközeit. , Reálisan ítéljük meg gazdasági helyzetünket A továbbiakban a gazdasági munka, a termelés kérdéseiről Biszku Béla a következőket mondotta: Amikor meghatározzuk feladatainkat, közöttük a szak- szervezeti munka teendőit, nagyon fontos-, hogy reálisan ítéljük meg gazdasági helyzetünket, és azokat a körülményeket, amelyek között következetesen folyta that-* k a szocializmus építését. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert nincs társadalmi életünknek egyetlen olyan területe sem, amely ne függne össze a gazdasággal és amelynek fejlődését ne' befolyásolná népgazdaságunk helyzete, termelőmunkánk eredménye. Ebben a tekintetben bizonyos hiányt kell pótolnunk, mert nem mindenki isméri fel a körülmények sajátosságait, és azt, hogy miért igényli most a párt még jobban, mint eddig, a gazdasági munka színvonalénak emelését, az aktivitás általános fokozását, a termelékenység és a gazdasági hatékonyság növelését, a szervezettebb és fegyelmezettebb munkát. A szocialista építőmunka folyamatában három hét múlva jelentős határkőhöz érkezünk: befejezzük a IV. ötéves tervet. Annak ellenére, hogy az utóbbi években nem várt nehézségekkel is szembe kellett néznünk, már most is jól látható, hogy teljesítjük a terv előirányzatait. Gazdasági és szociális fejlődésünk mellett nagy eredményeket értünk el a dolgozók szocialista tudatának fejlesztésében, politikai és kulturális nevelésében. Az utóbbi két évben, döntően a külkereskedelmi árveszteségek következtében, romlott a népgazdaság egyen- súlya. A gazdasági hatékonyság nem javult olyan mértékben, hogy ezeket a veszteségeket kiegyenlítette volna. A nemzeti jövedelem nem nyújtott elegendő fedezetet a növekvő felhasználáshoz, és a megdrágult importot nem tudtuk ellensúlyozni az export növekedésével. Minden törekvésünket és erőfeszítésünket arra irányítjuk, hogy a lényeget tekintve töretlenül és lendületesen folytassuk a szocialista építőmunkát. Ehhez az szükséges, hogy a gazdasági munkánkban jobban, tervszerűbben, tudatosabban és rugalmasabban igazodjunk a valóságos feltételekhez, a megnövekedett követelményekhez. Gazdasági munkánkban ma és az elkövetkező időkben nem kevés és nem lebecsülendő nehézséggel kell megküzde- nünk. Szembe kell néznünk azzal a realitással, hogy már jórészt kimerültek a gazdasági növekedés viszonylag köny- nyebben hozzáférhető tartalékai. Ezért a termelés további bővítését csak nagyobb erőfeszítésekkel, a fejlődés intenzív jellegének fokozásával érhetjük el. Ennek érdekében meg kell gyorsítanunk a műszaki fejlődést, nagymértékben növelnünk kell a munka termelékenységét, jóval hatékonyabban kell kihasználnunk az álló- és forgóeszközöket, fokoznunk kell a jó minőségű, korszerű és értékes termékek termelését. Csak a hatékonyság dinamikus fokozása teszi lehetővé a nemzeti jövedelem tartós növekedését, ezzel együtt az életszínvonalnak a gazdasági fejlődéssel összhangban történő emelését. Ha mindezt össze akarom foglalni, azt mondhatom: lényegesen magasabb színvonalú gazdasági munkát kell folytatnunk, mint eddig. Az utóbbi két évben a tőkés világgazdaságban lezajlott folyamatok igen kedvezőtlen hatást gyakoroltak népgazdaságunkra, noha természetesen nem ingathatták meg szocialista gazdaságunk szilárdságát. Egyfelől romlottak a tőkés világgal folytatott külkereskedelmünk feltételei és az árak számunkra kedvezőtlenül alakultak. Azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a szocialista országok piacain is emelkedett az általunk vásárolt nyersanyagok, alapanyagok és energiahordozók ára. Másfelől a kedvezőtlen külső feltételek még inkább felszínre hozták gazdasági munkánk gyenge pontjait. Itt első helyen említem, hogy gazdaságpolitikai elképzeléseinket nem mindig valósítjuk meg következetesen. A szükséges döntések késtek például néhány kiemelten kezelt nagyüzemünk elengedhetetlenül fontos rekonstrukciójára vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az ilyen helyzetekben jobban együtt kell működnie a gazdasági, a párt- és a szakszervezeti vezetésnek, és jobban ki kell használniuk saját lehetőségeiket. Gazdasági munkánk egyik fő gyengesége, hogy népgazdaságunk fontos tartalékai még mindig kiaknázatlanok. A vállalatok egy része nehézkesen, elmaradott technológiával és gazdaságtalan termékszerkezettel dolgozik. i A termelésben és az értékesítésben nem követik eléggé rugalmasan a világpiac változó igényeit. Feltétlenül meg kell javítanunk döntési rendszerünket is, a központi szervektől kezdve egészen az üzemekig. Nem arról van szó, hogy a jövőben elkapkodott és elhamarkodott döntéseket hozzunk. De az sem tartható fenn, hogy egy-egy fontos döntés előtt rengeteg kézen megy keresztül az előterjesztés, roppant lassú a vélemények és a szempontok egyeztetése, emiatt pedig a döntések elhúzódnak. Azért is szóvá kell ezt tenni, mert a szükséges gazdasági döntések többsége hatása tekintetében politikai jellegű elhatározás is. A késlekedés, a határozatlanság, a hosszas fontolgatás csak jelenség, csak felszíni ok. A lényeg, hogy a gazdasági vezetés — a minisztériumoktól a vállalatokig — nem méri fel idejében az intézkedések feltételeit, a várható eredményeket, vagy a megvalósítás közben ’keletkező reális nehézségeket. Csak akkor }ehet és kell dönteni, ha mindezek ismertek. de utána vállalni kell a felelősséget, következetesnek kell lenni a végrehajtásban., A termelőerők fejlesztésével tovább javulnak népünk életkörülményei Pártunk Központi Bizottsága — fejtegette a továbbiakban Biszku Béla —. november 26— 27-i ülésén megvitatta és elfogadta az V. ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés .irányelveit. A következő tervidőszak fő célja az, hogy a szocialista épttőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, korszerűsítése és jobb kihasználása útján tovább javuljanak népünk életkörülményei, és fokozatosan megteremtsük a kiegyensúlyozott fejlődés tartós feltételeit. A terv reálisan számol a gazdasági növekedésünket meghatározó külső és belső feltételekkel. Tekintetbe veszi, hogy a negatív irányú külgazdasági hatások továbbra is megnehezítik munkánkat. Az V. ötéves terv előirányzatai mindenekelőtt a minőségi követelmények oldaláról feszítettek. Ezeknek a nagy követelményeknek a teljesítése, azonban elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy fejlődésünk töretlen legyen, hogy a tervidőszakban megteremtsük és megszilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, hogy elérjük a reálbérek, reáljövedelmek, az életszínvonal szolid — a tervidőszak első két évében az ötéves átlagnál alacsonyabb —, de biztosított emelkedését. Kérem önöket, elvtársak, — mondotta a KB titkára __, go ndolják végig: milyen jelentős és jó dolog, hogy ez a terv a kedvezőtlen külgazdasági viszonyok és más, megnehezült feltételek ellenére a töretlen szocialista építőmunka alkotó programja! Igaz, hogy a növekedés üteme, az életszínvonal fejlődése valamivel lassúbb lesz, mint a korábbi években volt, de előrehaladunk. Jól tudjuk, hogy a gazdasági válság következtében a tőkés országokban egész sor súlyos tünet hatalmasodott el, a felgyorsult inflációtól a növekvő munkanélküliségig. Visszaesett az élet- színvonal, mert a tőkésosztály a dolgozókkal fizetteti meg a gazdasági .hanyatlás következményeit. Nekünk azonban megvan a lehetőségünk, hogy ha jobban dolgozunk, akkor minden tekintetben tovább fejlődhessünk! Ennek az ötéves tervnek a megvalósítása nem lesz köny- nyű, de ösztönzést és önbizalmat kell hogy adjon mindenkinek az a tudat, hogy céljaink megvalósítása tőlünk függ. Munkásosztályunkban, parasztságunkban, értelmiségünkben, népünkben megvan az erő és a képesség, hogy áz ötéves tervet teljesítsük. Biztosíték erre a szocialista rendszer, a szocialista terv- gazdaság nagif ereje. Biztosíték erre, hogy tovább fejlesztjük testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval, a KGST országaival. Ugyanakkor gazdasági céljaink megkívánják, hogy a békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönös előnyök alapján a kapitalista államokkal és különösen a fejlődő országokkal is növeljük gazdasági együttműködésünket. Ez utóbbi téren különösen sok a kihasználatlan lehetőségünk. Az V. ötéves terv további dinamikus fejlődést irányoz elő. Ezt most csupán néhány fontos ténnyel, adattal szeretném szemléltetni. A Központi Bizottság nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célnak tartja, hogy öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem, s a teljes növekedés a munkatermelékenység emelkedéséből származzék. Importunkat továbbfejlesztjük és korszerűsítjük. Az a célunk, hogy az ipari termelés 33—35 százalékos növekedése mellett a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 37—38 százalékkal növekedjék. El kell érnünk, hogy a mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal emelkedjék, és az. egész mezőgazdaságban további intenzív fejlődés valósuljon meg. Azt akarjuk, hogy az ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élők körében váljék általánossá a 44 órás munkahét. A gazdasági fejlődéssel összhangban az egy főre jutó reáljövedelmet 18—20 százalékkal, a munkások és az alkalmazottak reálkeresetét 14— 16 százalékkal kívánjuk emel- , ni. Fokozni akarjuk a több gyermekes családok támogatását a családi pótlék, az anyasági és gyermekgondozási segély emelésével, öt év alatt 420—440 ezer lakást kell építeni, ezen belül 150—160 ezer állami lakást. Szervezettebb ' munkaerő-gazdálkodás ♦ szükséges tendeje és mint tudjuk, a jó kezdet igen fontos, hanem elsősorban azért, mert nagyrészt ebben az évben kell megállítanunk mindazqkat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek negatívan befolyásolják gazdasági épitömunkán- kat. Ettől függ, hogy a következő években elérjük céljainkat a népgazdaság fejlesztésében, dolgozó népünk élet- körülményeinek javításában. A tervfeladatok eredményes végrehajtásának fontos feltétele, hogy lényeges javulást érjünk el a munkaerő-gazdálkodásban. Tudnunk kell, hogy az ötéves terv időszakában teljes lesz a foglalkoztatottság, létszámbővítésre lényegében nincs lehetőség. Mégis elérhető, és el is kell érnünk a korszerűen, hatékonyan termelő, gazdaságosan exportáló és dinamikusan fejlődő vállalatok munkaerő-szükségletének kielégítését, mégpedig a munkaerő tervszerű átcsoportosításával. Határozottan gátat kell vetni a munkaerő szükségtelen lekötésének. Például változtatni kell azon, hogy túlzottan sok, gépesíthető fizikai munkát kézi erővel végeznek, s ezért az iparban dolgozó fizikai munkásoknak mintegy 25 százaléka főként anyagmozgatással foglalkozó segédmunkás. Számos helyen megengedhetetlen pazarlás folyik a munkaerővel. A munkaerő-gazdálkodás témájához is kapcsolódik haladásunk másik alapvető feltétele: a gazdaságos termék- szerkezet kialakítása. Ezzel el kell érnünk, hogy vállalataink külföldön és belföldön egyaránt keresett, jól értékesíthető termékeket gyártsanak. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása révén is sok munkaerő felszabadítható és átcsoportosítható a korszerű, jól értékesíthető termékek gyártásához. Közismert, hogy túlságosan felduzzadt az adminisztratív létszám. Ennek a folyamatnak a megatlit'is&ra, ffiájd' á' túl-"- zott létszám fokozatos• csökkentésére intézkedések szükségesek. Az ötéves terv hiánytalan megvalósítása, új és igényesebb feladataink jó megoldása megköveteli a népgazdaság valamennyi tartalékának következetesebb és gyorsabb hasznosítását. Így például a céltudatosabb munka- és üzemszervezést, a takarékosság következetes érvényesítését, mindenekelőtt a nyersanyag- és az energiagazdálkodásban, és nem utolsósorban a munkaidőalapok jobb kihasználásában. A becsületesen dolgozó többségre támaszkodva meg kell szilárdítani a műm kafegyelmet is. A dolgozók nagy többsége azt kívánja: ne nézzük tétlenül, hogy időnként egy hanyag, fegyelmezetlen kisebbség hangja, befolyása érvényesül a túlnyomó többség becsületes igyekezetével szemben. A _ szabad munkavállalás joga a jövőben is fennmarad, de véget kell vetni annak, hogy egyesek iridokolatlan munkahely-változtatással anyagi előnyökhöz jussanak. Jobban igazodva a változó feltételekhez Nagy feladataink vannak a gazdaságirányító és szervező munka színvonalának emelésében is. A vezetés minden szintjén, az irányításban, __ a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt következetes, határozott és kezdeményező magatartásra, az egyszemélyi felelősség erősítésére, fegyelmezett munkára van szükség. Amikor az irányító szervek most konkrét intézkedéseket dolgoznak ki a hatékonyabb munkára, a tartalékok jobb kihasználására, a műszaki fejlesztésre, különösen két fő szempontra legyenek tekintettel. Az egyik, hogy minden elhatározásuk szaros összhangban legyen a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. A másik, hogy támaszkodjanak a dolgozók javaslataira, kezdeményezésére. A XI. pártkongresszus megerősítette gazdaságirányítási rendszerünk alapelveit. Állást foglalt abban, hogy a népgazdasági tervek teljesítése érdekében az állam központi irányító munkáját meg kell erősíteni, gazdasági szervező munkáját fejleszteni kell, a vállalatok önállóságával, kezdeményezőkészségével összhangban. Amint az elvtársak tudják, január elsejétől módosulnak a közgazdasági szabályozók. Ezzel a lépéásel a vállalati gazdálkodást jobban hozzáigazítjuk a változó feltételekhez, a nagyobb követelményekhez. Az a feladatunk, hogy a jelenlegivel szemben növeljük a tiszta jövedelem központosításának hányadát. Nem tartható fenn az a helyzet, hogy miközben a vállalatok jelentékenyen növelték pénzalapjukat, csökkent a költségvetésnek a vállalatok gazdálkodásából származó bevétele. Most visszaállítjuk az 1970. évi arányokat. Ez a jövő megalapozásának fontos lépése. A szabályozók módosítása összhangban van irányítási rendszerünk elveivel, egyszersmind az új feltételek között növeli a vállalatok érdekeltségét, a gazdaságosság fokozásában, a jobb munkában. A szakszervezetek összpontosítsák erejüket az új feladatokra Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a jövő évi terv sikeres megvalósításának milyen döntő jelentősége van. Nemcsak azért van szükség nagy erőfeszítésekre, mert ez az ötéves tervünk első eszA szakszervezetek — amint az köztudott — a párt ideológiai és politikai irányításával dolgoznak, , de ugyanakkor szervezetileg önállóak, és öntevékenyen végzik felelős munkájukat, teljesítik megtisztelő hivatásukat. A párt eddig is bizton számított és szilárdan támaszkodott a szakszervezetek segítségére a munkásosztály, a szocialista társadalom alapvető érdekeit szolgáló politikájának megvalósításában. Most, amikor új feltételek között kell gondoskodnunk a szocialista építőmunka következetes folytatásáról és hosszú távon biztosítanunk kell jövőnket, a párt azt kéri és várja a szakszervezetektől, hogy ezekre a feladatokra összpontosítsák figyelmüket és erejüket. Jelenleg az a legfontosabb, hogy a szakszervezetek aktivistái és tagjai, az ő segítségükkel pedig a dolgozók világosan lássák helyzetünket, jól megértsék mai problémáinkat és tennivalóinkat. Vagyis azt, hogy az eddiginél jobban kell dolgozni, többet kell nyújtani mindenkinek, minden szinten. Ez a felismerés eredményezi, bogy a dolgozó emberek jól értik alapvető érdeküket és meggyőződéssel látnak feladataik megoldásához. Az érvelő, felvi. lágosító, meggyőző szó elősegíti az emberek tisztánlátását és fokozott kötelességérzetre, tettekre ösztönzi őket. Úgyanakkor az is fontos, hogy a szakszervezeti testületek és aktivisták is lépjenek fel a hanyag, rossz munka, a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség, a pazarlás, a nemtörődömség ellen, mert mindez a dolgozók érdeke éllen hat és keresztezi az utunkat. Meg kell értenünk és értetnünk, hogy az életszínvonal biztosított emelése és a jobb munka között megbonthatatlan az összefüggés.' Világítsák meg, hogy további tervszerű, szocialista haladásunk érdekében most elkerülhetetle. nül szükség van olyan intézkedésekre, mint amilyen például az ár- és jövedelemszabályozás vagy a gazdaságos termék- szerkezet kialakításával és a munkaerő-átcsoportosítással járó feladatok. A szakszervezetek döntő részt vállalnak a szocialista munkaverseny-mozgalom, a szocialista brigádmozgalom, az újítómozgalom szervezéséből. Azt kérjük, gondoskodjanak róla, hogy a szocialista munkamozgalmak még szorosabban kapcsolódjanak az időszerű követélményekhez, és a terveinkben megjelölt célok hiánytalan megvalósulását segítsék. Különösen fontos, hogy a szakszervezetek még energiku- sabban dolgozzanak a szocialista demokrácia érvényesülé(Folytatás a 4. oldalon)
