Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

'kMAoP 1975. DECEMBER 10., SZERDA Folytatja tanácskozását a szakszervezeti kongresszus (Folytatás a 3. oldalról) séért a különböző munkahe­lyeken, és hozzáteszem, a ta­nácsokkal együttműködve a lakóterületen. Erről a feladat­ról a kongresszusi dokumen­tumok és Gáspár elvtárs is részletesen szólt. Feladataink megoldásához nélkülözhetet­len, hogy szabad utat kapjon a dolgozók minden hasznos kezdeményezése, szabadon ér­vényesüljön a véleményük és tapasztalataik beépüljenek a vállalati döntésekbe. Meggyő­ződésünk, hogy á dolgozók ez­zel a segítőkészséggel is hozzá akarnak járulni feladataink teljesítéséhez. Ennek a segítő- készségnek a szocialista de­mokrácia nyit széles utat, amely biztosítja, hogy a dol­gozó emberek még hatéko­nyabban vegyenek részt a sa­ját ügyeik és a közügyek inté­zésében. A szakszervezetek is tegyenek meg mindent azért, hogy a gazdasági vezetők ért­sék meg: nem tudnak jól dol­gozni, ha nem támaszkodnak a dolgozó kollektíva erejére, tettrekészségére, mégpedig nem alkalmilag és nem formá­lisan, hanem a mindennapi munka menetében. Ez az egy­személyi felelősség érvényesí­tésének is nélkülözhetetlen fel­tétele. Az időszerű feladatok jó megoldásával egyengetjük a jövő útját, a szocialista de­mokrácia fejlesztésével jól szolgáljuk távlati céljainkat. A szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták példamutató munkával, aktív szervező te­vékenységgel segítsék céljaink megvalósulását. Mindig a ter­vek célkitűzéseivel összhang­ban cselekedjenek, elhatáro­zásaikban és munkájukban érvényesítsék gazdaságpoliti­kai elveinket, nfozgósítsák a szakszervezeti tagságot a fel­adatok megvalósítására. Fo­kozzák a felvilágosító, nevelő munkát egész környezetükben. Gondoskodjanak róla, hogy az üzemi agitációban és propa­gandában nagyobb teret kap­janak a munkahelyi feladatok és tapasztalatok. Népszerűsít­sék jobban a helyes kezdemé­nyezéseket, a kiemelkedő munkát. A szakszervezetek tevékeny­ségének egyik legfontosabb ré­sze a dolgozók érdekeinek vé­delme. Szakszervezeteink ér­dekvédelmi munkája folyama- tősan fejlődik, jól oldják meg ezeket a feladatokat. Fontos szempont, hogy a szakmai ér­dekeket a továbbiakban is mindig a szocialista épitő- mumka, az egész dolgozó nép érdekeivel összhangban kezel­jék. Az életszínvonal alakulásá­val összefüggésben még egy problémára szeretném felhív­ni a figyelmüket. Pártunk és kormányunk — együttműköd­ve a szakszervezetekkel — az utóbbi egy-két évben sokat foglalkozott az igazságosabb jövedelemarányok megterem­tésével, a munka nélkül szer­zett jövedelmek megszünteté­sével. Ezen a téren vannak is kezdeti eredmények. A jövő­ben azonban — amikor a ko­rábbi évekhez viszonyítva a reálbér, az életszínvonal emel­kedése mérsékeltebb lesz —, e probléma megoldása még élesebben vetődik fel. Ezért még hatékonyabb intézkedé­sekre lesz szükség az igazságo­sabb jövedelemarányok kiala­kítására, a munka nélkül szer­zett magas jövedelmek vissza­szorítására, megszüntetésére. a nehezebbé vált feltételek el­lenére minden okunk megvan a bizakodásra. Belső fejlődé­sünk határozott iránya a meg­valósuló szocializmus és a kö­vetkező években is megtorpa­nás nélkül haladunk tovább ezen az úton. A párt vezeté­sével, a szakszervezet, az ifjú­sági szövetség, a szocialista ál­lam hatékonyabb munkájával, munkásosztályunk, parasztsá­gunk, értelmiségünk, a szocia­lizmus minden odaadó hívének összefogott munkájával meg­oldjuk az előttünk álló felada­tokat. Ez a kongresszus egész szakszervezeti mozgalmunknak programot és friss lendületet ad a ránk váró nagy munká­hoz, a XI. pártkongresszus ha­tározatának következetes vég­rehajtásához. PEST MEGYEI FELSZÓLALÓ A váci cementgyár brigádmozgalmáról Minden okunk megvan a bizakodásra A magyar szakszervezetek a nemzetközi munkásmozgalom harci osztaga is, amely az in­ternacionalizmus szellemében teljesíti hivatását. Munkájá­nak nemzetközi szempontból is megvan a maga jelentősége. Szakszervezeteink az utóbbi években több eredményes kez­deményezést tettek a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom egységének a megszilárdítá­sáért. A Szakszervezeti Világ- szövetség tagjaként sokoldalú tevékenységet fejtenek ki az európai szakszervezeti mozga­lom egységéért. Mindez azért volt lehetséges, mert a nem­zetközi életben mindinkább utat tör az enyhülés politiká­ja, a békés egymás mellett élés szelleme. Ezekben az években kedve­ző változások következtek be a magyar szakszervezetek és több európai tőkésország szakszervezeteinek á viszonyá­ban. A magyar szakszerveze­tek továbbra is elsősorban az­zal tesznek eleget a nemzet­közi munkásmozgalom iránti kötelezettségeiknek, ha itthon jól dolgoznak és eredménye­sen segítik a szocialista építő- munkát, a párt politikájának a megvalósulását. Befejezésül szeretném kife­jezni azt a meggyőződésemet, hogy a gondok, a nehézségek, Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete küldötteként szólt a kongresszus második napján Porubszky Dezsőné, ä CEMÜ váci gyárának munkásnője. Felszólalása első részében a brigádmoz^alom jelentőségé­vel foglalkozott: — Látjuk és tudjuk — mon­dotta —, hogy napról napra több cementre van szüksége az országnak. Népesedéspoli­tikánk is szükségessé teszi a több lakást, a több iskola, óvoda, valamint bölcsőde épí­tését. Ehhez az alapanyag jelentős részét nekünk, ce­mentipari munkásoknak kell biztosítanunk. Ezért brigád­tagjaink tevékenysége, és így a versenyvállalásök is • e fon­tos feladat megoldásához iga­zodnak. Versenymozgalmunk céljai egybeesnek a pártunk és kormányunk által megsza­bott feladatok teljesítésével. A hatékonyság növelésére tö­rekszünk, elsősorban a taka­rékossági rnozgalmak szer­vezésével. — A cementműveknél ta­valy év végén 445 brigád csaknem 6 ezer tagja ver­senyzett egymással. A gazdasá­gi és a szakszervezeti vezetők gondoskodtak arról, hogy a versenymozgalomban élenjá­ró kollektívák megfelelő el­ismerésben részesüljenek. Két évvel ezelőtt 1,2 millió fo­rintot fordított a vállalat ar versenymozgaloroban élen já-, rók jutalmazására, tavaly pe­dig ez az összeg már kétmil­lió forint volt. Hozzá kell ten­ni, hogy az anyagi juttatás sok mellett az erkölcsi elis­merés sem maradt el. Az MSZMP XI. kongresszusának . és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett vállalásaink teljesítésé­vel, kiemelkedő politikai és gazdasági eredményeink el­ismeréseként elnyertük az MSZMP KB által adományo­zott kongresszusi zászlót. A küldött ezután a vállalati tapasztalatokról, problémák­ról szólt. — Az elmúlt -négy év alatt háromszor nyertük el a kiváló gyár kitüntető címet. El kell mondanom, hogy ez sem volt könnyű. A nagyarányú lét­számhiány — ez ma is létező probléma — egyaránt nehe­zíti a vezetők és a dolgozók munkáját. A munkáról mondottakkal azonos hangsúllyal említette a Pest megyei felszólaló a ta­nulást, a továbbképzést is: — Napjainkban rohamos fejlődés megy végbe ipar­águnkban és ez mindinkább szükségessé teszi a magasabb végzettségű munkás- és szak­munkásgárdák kialakítását. Ezért például csak nálunk, a kemenceüzemnél, 50 dolgozó­ból 11-en járunk általános, illetve magasabb szintű is­kolába. Bár a gazdasági ve­zetők mind eh ... támogatást megadnak a továbbtanulók részére, a lehetőségeket még nem tudjuk teljes mértékben kihasználni. Gondot okoz számunkra az is, hogy Vá­cott a középiskolai képzés általános, közgazdasági, gép­ipari és mezőgazdasági jel­legű, holott nekünk, cement­ipari munkásoknak főleg ké­miai ismeretekre lenne szük­ségünk — 'mondotta befejezé­sül a küldött. friagyar-román külügyminiszteri tárgyalásé Koszorúzás a Hősök terén Púja Frigyes külügyminisz­ter és George Macovescu ro­mán külügyminiszter vezetésé­vel, kedden a külügyminiszté­riumban folytatódtak a magyar —román külügyminiszteri tár­gyalások. A román külügyminiszter és kísérete kedden megkoszorúzta a Hősök terén a Magyar Hősi Emlékművet. George Macovescu és felesé­ge, kedden este koktélt adott Púja Frigyes külügyminiszter és felesége tiszteletére, a buda­pesti román nagykövetségen. Részt vett a koktélon Havasi Ferenc, a Minisztertanács el­nökhelyettese, , Bondor József építésügyi- és városfejlesztési miniszter' dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Berecz Jánqs, az MSZMP KB osztály- vezetője, Roska István külügy- j miniszter-helyettes, dr. Mar- j czali László kulturális minisz- 1 terhelyettes, dr. Gadó Ottó, az | Országos Tevhivatal elnökhe­lyettese, dr. Biczó György, ha­zánk bukaresti nagykövete, va­lamint a külügyminisztérium j több vezető beosztású munka- I társa. I Jelen volt a koktélon loan Cotot budapesti román nagy- I követ. A KGST és Finnország együttműködése A KGST-tagországok és Finnország közötti sokoldalú gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésről kez­dődnek tanácskozások decem­ber 10-én Budapesten. Az ülésszakon részt vevő finn delegáció Eero Rantala kereskedelem és iparügyi mi­niszter vezetésével érkezett kedden Budapestre. Megérkez­tek a KGST-tagországok de­legációi is: a bolgár delegá­ciót A. Angelov, a külkeres­kedelmi miniszter első helyet­tese, az NDK delegációját B. Slaiosch, a kubai delegációt F. Garcia Valis, a mongol dele­gációt C. Davaadorzs, a len­gyel ' delegációt Sz. Jaewski vezeti, valamennyien orszá­gaik állandó KGST-beli kép­viselőinek helyettesei. A ro­mán delegáció G. Bürgeoanu gazdasági tanácsossal, a szov­jet delegáció V. Tyitovval, a Szovjetunió állandó KGST- képviselőjének első helyettesé­vel, a csehszlovák delegáció J. Krausnak, országa állandó KGST-képviselőjének helyet­tesével az élen érkezett Buda­pestre. Részt vesz a megbeszélése­ken a KGST titkárának kép­viseletében Vadász Zoltán, a KGST titkárhelyettese is. Pest megyében vállalnak majd munkát Ösztöndíj - leendő diplomásoknak Ez év januárjában jelent meg írásban a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak határozata: társadalmi ösztöndíjalapot létesítenek olyan felsőfokú oktatási in­tézményekben tanuló fiatalok számára, akik pedagógusok, jogászok, közgazdászok, épí­tészek lesznek. A pályázatra jelentkezők tanulmányi ide­jük alatt 400—^700 forintig terjedő anyagi támogatást kapnak, s diplomájuk átvé­tele után a megyei tanács ál­tal meghatározott helyen vál­lalnak munkát. Az ösztöndíj- bizottság — amelynek elnöke dr. Csicsay It>án, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese, tagjai között pedig megtalál­juk a megyei tanács propa­ganda- és művelődésügyi osz­tályának, az SZMT, a Haza­fias Népfront, a pedagógus­Pest megyei küldöttek között Az Építők Székhazában, a kongresszus színihelyén halíkan duruzsolnak a neonégők, s ez a gépies ütem fel­oldódik, s elvegyül a kongresszusi szünet zsongásában. A folyosó egyik szögletében — mintegy partján az em­berek hullámzásának — négy Pest megyei küldöttel be­szélgetünk. szervek képviselői rendszere­sen bevonják a munkásokat a munka tervezésébe, s így nagymértékben csökkenthető a felesleges túlóráztatás, s ezzel párhuzamosan növekszik a va- óságos munkaidő jobb kihasz­nálása. Jobban gazdálkodha­tunk szabad időnkkel is. Ta­nulhatunk, továbbképezhetjük magunkat, mind szakmailag, mind politikailag. Az elkövet­kező időben egyre lényegesebb lesz a munkában a dolgozók szakmai és politikai felkészült­sége. Ahhoz, hogy minden szükséges ismeretet megsze­rezhessünk, óhatatlanul szük­séges a szabad idő. Mi a mun­kahelyünkön olyan légkör megteremtésére törekedtünk már régebben is, hogy veze­tőink igényeljék a dolgozók véleményét, s hasznosítsák is a mindennapi munkában. Pél­dául a termelési tanácskozá­sokon — az üzemi demokrácia egyik legfontosabb fórumán a — a dolgozók csaknem 90 százaléka vett részt, és mint­f egy 25—30 százaléka mondott véleményt a maga, avagy ki­sebb közössége nevében. S az itt felvetett ötletek, javaslatok nem maradtak puszta szavak, hanem beépültek az üzemi életbe. — Jóleső érzés, hogy a kong­resszusi felszólalók többsége munkás, s hogy milyen fele­lősségérzettel és hozzáértéssé szólnál? az ország és a szűkebb közösség ügyeiről. Öröm szá­momra, hogy a hozzászólók központi helyen említették az üzemi demokráciát. Ma is, de a jövőben is egyre fontosabb lesz, hogy méltó helyre kerül­jön az üzemek és munkahe­lyek életében. Hogy ez így le­gyen — véleményem szerint — ezért a kongresszus rendkí­vül sokat tesz. S ennek ered­ményeként nő a szocialista munkamorál, növekszik a tu­lajdonosi gondolkodás, ^ a kö­zösség öntevékenysége. — S EZZEL EGYÜTT ter­mészetesen a munkafegyelem is! — veszi át a szót Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának titkára. — A munkahelyi légkör, az üzemi demokrácia, az üzem- és mun­kaszervezés a legfontosabb alapja a munkafegyelemnek. Csak akkor követelhetjük meg, hogy a dolgozó a szalag vagy a gép mellett maradjon, ha minden eszköz és anyag ren­delkezésére áll. Tehát, ha megvan a folyamatos munka minden feltétele. Az emberek jobban szeretnek dolgozni, mint csellengeni, vagy beszél­getéssel ütni agyon az időt. Nem közhely, ha azt mondjuk, hogy minden egészséges gon­dolkodású ember természetes érzése a munkaszeretet — Egyetértéssel hallgattam, amint az egyik hozzászóló visszautasította azt az ártal­mas legendát, amely sérti a becsületes dolgozókat, hogy a munkafegyelem lazulásáért teljes egészében a munkások felelősek; holott a munkások óriási többsége tisztességgel dolgozik. Ezt ékesen bizonyít­ja a népgazdaság lendületes fejlődése, s ha netán a mun­kájuk nem folyamatos — mert sem szerszámuk, sem anyaguk nincsen — arról a legkevésbé a munkások tehetnek. Acs Jenő — RÉGI VESSZŐPARIPÁM a túlóra — mondja Sárosi An- talné, a Csepel Autógyár gép­munkása —, főleg a negyed­évek végén halmozódik fel úgy, hogy szinte megszűnik az ember magánélete. Holott két kicsi gyermekem, férjem, te­hát családom van, akikkel na­ponta szeretnék találkozni — frissen és nyugodtan, nem pe­dig fáradtan és ingerülten. S a túlórázás ezt a nődolgozók számára hetekre megakadá­lyozza. Annak ellenére mon­dom ezt, hogy tudom, időn­ként elkerülhetetlen a túlóra. De csak időnként! Nem lenne szabad ebből szokást csinálni, hiszen a túlóra legtöbbször szervezési hiányosságok miatt szükséges. S ezeket már rég föl lehetett volna, azaz már rég föl kellett volna számolni. — Ebben a témakörben is sokat várok e kongresszustól, most már a második napon úgy érzem, teljesül kívánsá­gom. Ezt bizonyítják az el­hangzott hozzászólások. Meg­győződéseim, hogy az itt is ta­pasztott egység és összhang lendítője lesz a további mun­káknak és sikerre visszük a következő ötéves tervet. — A FELESLEGES TÚL­ÓRÁZÁS nemcsak csepeli és nemcsak a nődolgozók ügye, minket éppúgy sújt, mint bár­mely vállalat dolgozóját — il­leszti szavait a beszélgetésbe Nagy János, a Pestvidéki Gép­gyár esztergályosa — s azon felül, hogy nem lehetünk együtt a családdal, a felesleges túlóráztatás negneheziti a to­vábbtanulásunkat, elviszi a szabad időnket, s a napi fá­radság hamarabb erőt vesz rajtunk. Nekem az a vélemé­nyem, minél előbb radikálisan kell csökkenteni, majd teljesen megszüntetni az indokolatlan túlórázást. Ehhez semmi más nem kell, mint meghonosítani, az üzemi élet szerves részévé tenni a® üzem- és munkaszer­vezést. — A felszólalások s a vitá­ban eddig elhangzottak egyik hangsúlyos része itt a kong­resszuson is a munka jó meg­szervezése, a minőség növelé­se, e feladat megfogalmazása olyan egységes akaratot tükröz és bizonyít, amellyel leküzd­hetjük ezen a téren is a ma még meglevő gondokat, s föl­számolhatjuk hiányosságain­kat. — AMIT KÜLDÖTT-TÁR­SAIM ELMONDTAK, szorosan összefügg az üzemi demokrá­ciával is — kapcsolódik a be­szélgetésükbe Baglyos Edit, a GYÜFÖ dunakeszi gyárának laboránsa. — Nálunk a gaz­dasági vezetők, a társadalmi Major Péter Sárosi Antalné Nagy János Baglyas Edit szakszervezet és a KISZ me­gyei bizottságának képvise­lőit — éppen ezekben a na­pokban hozott végleges dön­tést az ösztöndíjak elosztásá­ról. A pályázat általános tapasz­talatairól kértünk felvilágosí­tást Vörös Gézától, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának személyzeti .cso­portvezetőjétől, -.megyei fő­tanácsostól; — összesen 99 felsőfokú ok­tatási intézményben tanuló nyújtotta be hozzánk jelent­kezési kérelmét. A számszerű megoszlás is- sokatmondó: 5 óvónő, 35 tanító, 32 általá­nos iskolai, 24 középiskolai ta­nár, továbbá 1—1 közgaz­dász és építész vállal majd megyénkben munkát. A leg­többen — 22-en — a jászbe­rényi tanárképzőből jelentkez­tek, 15-en Egerből, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolá­ról, 11-en pedig a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemről. Ami pedig szá­munkra különösen örvende­tes tény: a 99 leendő dip­lomás döntő többsége — csaknem 60 százalékuk — fi­zikai dolgozók gyermeke. — Milyen várakozás előzi meg munkába állásukat? — A felsorolt adatokból is kitűnik: a pályázók jelentős része pedagógusként he­lyezkedik el . — tanulmányi idejüktől függően két, három, illetve négy éven belül. Azok­ra a területekre irányítjuk va- lamennyiüket, ahol a legrosz- szabbul állunk ilyen szem­pontból: több helyen is kevés a szakképzett nevelő. Az idei tanév adatai szerint megyénk­ben jelenleg-500 képesítés nél­küli pedagógus — óvónő, ta­nító, tanár — oktatja a diáko­kat. A helyzeten feltétlenül változtatni szeretnénk, s az ösztöndíjalap létrehozása min­denképpen továbblépést je­lenthet majd. — Miként válhatnak a fia­talok új környezetükben hi­vatásukat lelkiismeretesen végző diplomásokká? — Beilleszkedésüket feltét­lenül megkönnyíti, hogy a pályázók jelentős része Pest megyei születésű, akik csak a felsőfokú tanulmányaikat végzik távoli vidéken. Ez a szűkebb hazájuk, itt szület­tek. Jónéhányan a diploma­átvétel után abba a községbe kerülnek majd, ahonnan el­származtak. Talán ez is hoz­zájárulhat ahhoz, hogy hi­vatásukat leHti ismeretesen, teljes felelősséggel végezzék. Nagy szükségünk van tudá­sukra, elméleti felkészültsé­gükre. F. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom