Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

A PlST:MEGYfl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1975. DECEMBER 9., KEDD Határozat — megvalósulás Jól átgondolt üzem- és munkaszervezéssel Jövőre csak élelmiszeripari gépeket Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1971. december 1-én határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés színvona­lának emelésére, a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom hatékonyabbá tételére. Ho­gyan valósul meg ez a ha­tározat a MEZŐGÉP monori központi gyáregységében? Egyebek között ezt a témát tűzte napirendjére az MSZMP monori nagyközségi végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén, amelyet a MEZŐGÉP monori központjában tartot­tak meg. szky István alapszer- Vezeti párttitkár, a napirend előadója, bevezetőjében el­mondotta, hogy az intézke­dési terv összeállításában fi­gyelembe vették a központi, megyei és járási határozato­kat. Az intézkedési tervvel min­denekelőtt a gyáregység gaz­dasági feladatainak végre­hajtását kívánták elősegíte­ni, s az értékelés során meg­állapították, hogy a kitűzött célokat elérték. Különösen beváltak a min­den héten rendszeresen ismétlődő, úgynevezett programértekezletek, me­lyek a gazdasági munka rövidtávú szervezésében nagy segítséget nyújtottak. Ésszerű intézkedésnek bizo­nyult 1972-ben a korszerűt­len, ráfizetéssel járó teher­gépkocsi-javítások megszün­tetése, majd két évvel ezelőtt, a két lakatosüzem összevo­nása. E két intézkedés jelen­tősen hozzájárult ahhoz, hogy a gyáregység elnyerte az él­üzem címet. Az idei évre szóló intéz­kedési tervben megszabott feladatokat csak részben si­került teljesíteniük. A gyár­egységben nagyarányú pro­filváltozást vezettek be, még­hozzá év közben, érthető te­hát, hogy változtatni kellett az intézkedési terv egyes pontjain. A gazdasági tervet időará­nyosan teljesítették, illetve túlteljesítették, következés­képp lehetőség van a mun­kások bérének további javí­tására. Az eredményes tervtel­jesítéshez Nnagy segítséget nyújtott a munkaszerve­zés és a munkaverseny- mozgalom színvonalasab­bá tétele, valamint a hat szocialista brigád eredmé­nyes tevékenysége. Súlyos gondot okozott a programszerű gyártás, melyet csak 60 százalékban tudtak teljesíteni, de a veszteséget más munkával sikerült pó­tolniuk. A korábbi évekhez hasonlóan, az anyag és a do­kumentáció, valamint a tech­nológiai utalások kérdéséből ered ez az elmaradás. A szer­számgépek nagyfokú elhasz­nálódása tette szükségessé néhány korszerű gép beszer­zését. A kedvező gyáregységi ered­mények elérésében nagy sze­repük volt a szocialista bri­gádoknak. Vállalásaikat a gyáregység feladatainak fi­gyelembevételével tették meg, és igyekeztek azokat mara­déktalanul teljesíteni. Ki­emelkedő eredményt ért el a Haladás szocialista brigád, amely kongresszusi vállalá­sa egyikeként, 80 darab RB— 3-as boronát gyártott a me­zőgazdaságnak. A szocialista brigádok tag­jai szakmailag, politi­kailag is sokat fejlődtek, fejlődésükben a módosí­tott kollektív szerződés és a versenyszabályzat egy­aránt segítette őket. Hetekig várták Felbontott és új szerződés Rendszeressé válik a hulladékszállítás Sóik panasz hangzott el az utóbbi időben Monoron a hul­ladékszállítással kapcsolatban, több tanácstagi beszámolón is jelezték a lakosok, hogy hetek, sőt egyes utcákból hónapok óta nem szállították el a sze­metet. Az ügyben feltett kér­déseinkre Czmorekné dr. Var­ga Ilona vb-titkár válaszolt: — A fejlődés megkövetelte, hogy nagyközségünkben meg­oldjuk az intézményesített,, szervezett szemétszállítást. A tanács erre rendeletet alkotott. Szerződést kötöttünk költség- vetési üzemünkkel a szállítás lebonyolítására. Az eltelt idő­szak azonban azt bizonyította, hogy az üzem kötelezettségé­nek nem tudott eleget tenni. — A pénzt, a szemétszállí­tási díjat viszont átveszik a lakosságtól, felszólításokat, idézéseket küldenek ki. — Igen, ugyanis az a furcsa helyzet adódott, hogy azok a lakosok sem fizették a szállí­tási díjat, akiktől rendszeresen elszállították a hulladékot. Ezekkel a felszólításokkal azt is szerettük volna pontosan megállapítani, mi a valóság, felmérni, hol, kiknek adha­tunk felmentést a fizetés alól. Sajnos, néhány elköltözött, il­letve elhunyt személy nevére is küldtünk felszólítást, mert a költségvetési üzem nyilván­tartása pontatlan volt. — Változtatnak-e a helyze­ten, megoldódik-e végre a tel­jes községre kiterjedő, rend­szeres szállítás? — December elsejétől fel­bontottuk a korábbi szerző­dést, és megállapodtunk egy magánfuvarozóval, aki ponto­san és rendszeresen elszállítja a szemetet. Kérjük a lakossá­got, hogy a régebben megha­tározott időpontban, reggel 7 óráig tegye ki háza elé a sze­metet, vagy ha lehet, még elő­ző este, mert a rendszeres szál­lítás megkezdődött. Ugyanak­kor ezúton is tájékoztatom az érdekelteket, hogy a szállítási díjat is fuvarozó szedi be ja­nuár elsejétől. A díj összege változatlan maradt. — Mennyit és kiknek kell fizetniük? — A rendelet szerint évi 180 forint a szállítás díja. Füg­getlenül attól, kinek több, ki­nek kevesebb hulladék gyűlik egybe, az egységes díjat fizet­nie kell. A rendelet szerint, a tulajdonosok, bérlők és az ön­álló háztartást vezetők kötele­zettek a fizetésre. B. M. Az MSZMP XI. kongresz- szusának, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére indított munkaverseny eredménye­ként, tavaly a gyáregység el­nyerte a nagyközségi pártbi­zottság és a vállalat által ado­mányozott kongresszusi zász­lót. A pártvezetőség állásfogla­lása szerint, a KB-határozat megjelenése óta sokat javult a munkaszervezés és munka­verseny a gyáregységben. Az előadó tájékoztatta a végrehajtó bizottságot, hogy 1976. január 1-től nagy­arányú átszervezésekre kerül sor, a vállalatot a budapesti MEZÖGÉP-pel egyesítik, a monori gyár­egység a jövőben élelmi- szeripari gépek, beren­dezések gyártásával fog­lalkozik majd. Az új feladatok teljesítésére az átállás már megkezdődött. A beszámolót a végrehajtó bizottság megtárgyalta és el­fogadta, egyben határozatot hozott: a jövő félévben ismét napirendre tűzik a gyáregy­ség munkájának értékelését. G. J. Simává, fényessé .1 ' "-V ' ■ • ■tK, ’£-*’■ ' ' ' •" „• - • A Monori Járási Szolgáltató Ktsz kékfestő részlegét or­szágszerte ismerik. A műhelyben Tóth Istvánra és Sáska Fe- rencre bízták az egyik legfontosabb műveletet, a mángor­lást, mely a kékre festett anyagot simává és fényessé teszi. IfJ. Fekete József felvétele Pilisen az ötödik Tudták, hogy mit vallatnak Válasz cikkünkre Füt a kályha, jó a zár November 30-i számunkban,’ A gyógyítás szolgálatában címmel, arról írtunk, hogy dr. Lengyel Gáspár meglehetősen mostoha körülmények között kénytelen fogadni betegeit: rossz a rendelő ajtajának zár­ja, nem fűtőnek az olajkály­hák. A tanács azonnali vála­szának a betegek örültek a legjobban: cikkünk megjele­nését követően a zárat is, a kályhákat is megjavították. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Penny Gold. Mag­lód: A keresztapa másik arca. Mende: Szokolovo, I—II. Mo- nor: Volt egyszer egy vadnyu­gat. Pilis: A bosszúállóik újabb kalandjai. Üllő: A négy mus­kétás újabb kalandjai. Vecsés: Az lesz majd a nap. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 18-tól 18-ig nyug­díjas, 18-tól 21-ig ifjúsági klubfoglalkozás. Péteriben, 18- tól 21-ig: a mikroszínpad pró­bája, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubest, 19-től 22-ig: hangstú­dió, felvételek készítése. A pilisi Aranykalász Tsz- ben a múlt hét végén tartotta alakuló ülését a tsz Vöröske- reszt-alapszervezete, melyen csaknem teljes létszámban je­len voltak a Tyereskova, a Várnai Zseni s a többi brigád tagjai is. A megnyitó beszédet Kiss Jánosné, a nőbizottság elnöke mondotta. Hangsúlyozta, a szervezést, melyben Haluszka Mihályné is közreműködött, megkönnyítette, hogy a tsz dol­gozói között igen sok az olyan ember, aki magánéletében is segítőkész, és a segítségadásra számos lehetőséget ad a Vö­Ceglédi postások Albérlet a KISZ-klubban Összetartó közösség Fiatal házaspár üldögél a szűk kis irodában: Kispisti János és felesége Ceglédről jár át naponta Csévharasztra, az egyszemélyes helyi postahiva­tal helyi alkalmazottja ugyan­is beteg, ők helyettesítik. — Már az első napokban ta­pasztaltuk — mondják —, hogy bizony, szükség van itt két emberre, meglehetősen nagy a forgalom. A telefonközpon­tot egy percre sem lehet el­hagynunk, mindig keres vala­ki valakit. Kispisti István először egye­dül jött. Napokig munkahelyén, a földön aludt, hálózsákban, senki sem akadt, aki szállást ajánlott volna fel neki. — Pedig barátságosak a csévharasztiak, még sajnáltak is, hogy nincs helyem ... Az­tán megérkezett a feleségem, a KISZ-esek megtudták, hogy szállás nélkül vagyunk, s fel­ajánlották egyik helyiségüket. Ott töltjük minden esténket, közöttük. Jól érezzük magun­kat velük, összetartó, igazi kö­zösség. Ha továbbmegyünk, tudniillik a postán mindketten állandó helyettesek vagyunk, a csévharaszti KISZ-fiatalokra biztosan mindig jó lesz vissza­gondolnunk. K. Zs. röskereszt-szervezetbeni mun­ka. Az új • alapszervezet titkára Haluszka Mihályné, gazdasági vezetője Széli Zoltánné, egészségügyi felelőse Ubran- kovics Jánosné lett. Munkatervük szerint leg­fontosabb feladataik közé tar­tozik a véradás, az elsősegély- nyújtás, a tisztasági mozgalom szervezése és az idősek istápo- lása. Az alapszervezet tagjai tud­ták, hogy mit vállalnak, tud­ták, hogy a „Bajban, veszély­ben segít a Vöröskereszt” jel­szó munkára kötelez. Az Aranykalász Tsz dolgo­zói által alakított Pilisen az ötödik Vöröskereszt-alapszer- vezet. Bognár Józsefné Kihelyezett általános iskola A MEZŐGÉP monori gyár­egységében jelenleg tizenöten végzik az általános iskola 7—8. osztályát. GAZDÁJÁRA VÁR. A gép- kocsinyeremény-betétkönyvek legutóbbi sorsolásakor a gyöm- rői OTP-fiókban váltott, 589 852 számú, ötezer forintos betétkönyv tulajdonosa Tra­bant Limousiine-t nyert. A be­tétkönyv jeligés, a gépkocsi is­meretlen gazdája eddig még nem jelentkezett. Biztonságos szállítás Mutnéfalvy Adorján felvétele A Vetőmagtermeltető- és Értékesítő Vállalat monori te­lepéről külföldre is szállítanak vetőmagvakat. Képünkön: Hajdú Károly szakmunkás, gondosan bevarrja a zsákokat, hogy a hosszú úton ki ne szó­ródjék a tartalmuk. Új arcok, III. A gyógyítás szolgálatában Tárgyak az őskorból és az ókorból l. Dr. Móczár István körzeti orvos 1974. július 1-én kezdte meg működését Maglódon. A nyaralói részen, a Nyárfás mellett vásárolt a községi ta­nács egy épületet, s azt ren­dezték be rendelőnek, szolgá­lati lakásnak. A fiatal orvost keressük, de éppen távol van. Leülünk a váróteremben. Fél óra is eltelik mire be­toppan, s azonnal a rendelő­be siet, a mentőket hívja: út­közben állították meg, lázas beteghez hívták. Bár nincs rendelési idő, alig néhány perc elteltével, középkorú férfi röntgenlelete­ket hoz, s mutatja. — Valószínű, hogy repedés — mondja dr. Móczár István a betegnek, a felvételt néze­getve. 2. Végre barátságosan beren­dezett szobájában folytathat­juk a beszélgetést. — Az én pályafutásom akár rendhagyónak is mondható. Amikor leérettségiztem, a pé­csi uránbányába mentem dol­gozni. Először fizikai munkás lettem, majd operátori beosz­tásba kerültem. Huszonhat évesen iratkoztam be a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Mindig érdekelt az ember és a biológia, ezért határoztam el, hogy orvos leszek. — Kezdetben furcsa volt fiatalabb diáktársaim közös­sége, de aztán megszoktam, és nem éreztem, hogy benne én „öreg" vagyok. Amikor végez­tem, Győrbe kerültem, a kór­ház idegsebészetére. — öcsém a maglódi Uni­verzál Tsz főmérnöke, tőle hallottam, hogy pályázatot hirdetnek körzeti orvosi állás­ra. Jelentkeztem, sikerült. Így kerültem Maglódra. — Több mint háromezer ember tartozik körzetembe, naponta 80—100 beteg keresi fel a rendelőmet, s bizony, köztük sokan olyanok is, akiknek semmi bajuk. Megle­hetősen sok ebben a körzet­ben a nótórius szimuláns, igyekszem csökkenteni a szá­mukat, de hát nagyon nehéz. Munkámat szeretem, s úgv érzem, betegeim is elégedettek eddigi tevékenységemmel. 3. Másra terelődik a szó. Meg­tudjuk, hogy dr. Móczár Ist­ván régiséggyűjtő. Már gim­nazista korában kutatta a Ti­sza menti kultúra emlékeit. Az úgynevezett hobby-szobá- ba vezet, abban őrzi legérté­kesebb leleteit. Az őskorból és az ókorból származó tárgyai is vannak. Gyűjteménye leg­alább húszezer darabból áll. Rendszeresen forgatja a tör­ténelmi témájú könyveket, kincseinek egy részét már rendszerezte. Tud arról, hogy Maglódon is tervbe vették fa­lumúzeum létesítését, a bir­tokában levő értékeket szíve­sen felajánlaná a múzeumnak, ö is szeretné, ha a terv mi­nél előbb megvalósulhatna. A közelmúltban egy 200 éves szövőszék került a tulaj­donába. Akitől szerezte, már éppen arra készült, hogv fel­darabolja. Az utolsó pillanat­ban akadályozta meg a szán­dék kivitelezését. Egyre jobban belemeleged­ve ismerteti a pattintott kő­szerszámok, kövek eredetét. Azt mondja, az orvosi hiva­tással együtt jól megfér a ré­gészet. Az őskori, ókori em­beri betegségek is érdeklik. Hamarosan megalakul az értelmiségi klub Maglódon, a 2. számú iskolában. Biztosra veszi, hogy tagjai majd előbb­re’ viszik a falumúzeum léte­sítésének ügyét. 4. Dr. Móczár István munká­jával valóban elégedettek a körzet lakói, szeretik őt sze­rénységéért, emberiességéért. Búcsúzásul ezt mondja: — Keressenek fel máskor is, hátha újabb érdekes leleteket tudok majd mutatni. Éppen újabb beteg érkezik: — Jöjjön doktor úr, na­gyon lázas a feleségem. Dr. Móczár István azonnal kocsiba ül, s eltűnik a sze­münk elől. Gér József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom