Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

1975. DECEMBER 21., VASÁRNAP s/ÍMm Egyesült két Pest megyei tsz területi szövetség Korszerűbb szervezettel, hatékonyabb érdekképviselet A tagok sorában nyolcvanegy termelőszövetkezet Nyolc év telt el a mezőgaz­dasági szövetkezetek területi szövetségeinek megalakulása óta. Ez idő alaítt sokat fejlőd­tek, működési körük fokozato­san bővült. Az elmúlt évek­ben azonban jelentős koncent­rálódási folyamat ment végbe a mezőgazdaságban, s Pest megyében is csökkent a ter­melőszövetkezetek száma: két­százhárom tsz-ből az egyesü­lések során 144 lett. A válto­zás szükségessé tette a szövet­ségek szervezeti továbbfej­lesztését is. Megyénkben eddig három érdekképviseleti szer­vezet működött: az Észak-Pest megyei, a Budapest környéki és a Dél-Pest megyei Mező- gazdasági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége. (Még korábban az említett két első szövetségbe beolvadt a buda­pesti TESZÖV.) A Politikai Bizottság 1975. augusztusi ha­tározatának szellemében, fi­gyelembe véve a megye sajá­tosságait, célszerűvé vált a további összevonás, tehát a a második lépcsőben az Észak- Pest megyei és a Budapest- kömyéki Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének egyesülése. Közös elhatározással i A gödöllői Agrártudományi Egyetemen ezért rendezték meg a két szövetség beszámoló közgyűlését, amelyeket az ott hozott egybehangzó elhatáro­zásnak megfelelően az egyesítő közgyűlés követett. Ezen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának tit­kára, dr. Nyíri Béla, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács . ^fnökhelyettese, to­vábbá a társszövetség vezetői 1 és a MÉSZÖV képviselői. Ott voltak a területileg érintett járási pártbizottságok és járá­si hivatalok vezetőd is. A tanácskozáson értékelték 'a szövetségek eddigi tevékeny­ségét. Szó esett a terméshoza­mok átívelésében játszott sze­repükről, a szövetkezeti ön- kormányzat fejlesztéséért ki­fejtett erőfeszítéseikről. El­mondották a felszólalók azt is, hogy a termelés hatékonyságá­nak növeléséhez több segítsé­get vártak; ez a jövőben annál is inkább fontos, mivel sokkal több feladatokat kell vállal­niuk a népgazdasági igények kielégítésére. Az érdekek összhangjáért A mezőgazdaságban! végbe­menő koncentrálódás folytán új feladatok várnak a szövet­ségekre. A tsz-ek érdekképvi­seletén túl a TESZÖV-nek egyre többet kell foglalkoznia a termelésszervezési, önkor­mányzat-fejlesztési kérdések­kel, s azzal, hogy a szövetke­zeti demokrácia eszközeivel biztosítsák az állami, a csoport és az egyéni érdekek össz­hangját. Balogh László, a megyei pártbizottság titkára hozzászó­lásában elismerően nyilatko­zott a szövetségek eddigi mun­kájáról, aminek nagy része volt a szövetkezeti élet helyes irányú fejlesztésében. Mint mondotta: — Szövetkezeteink teljesítik IV. ötéves tervüket, s az idei eredmények is megfelelnek a követelményeknek. Jövőnk azonban még többet kíván. A mezőgazdaság intenzív fejlesz­tésével el kell érnünk, hogy tovább javuljanak az alapkul­túrák termelési eredményei, növekedjenek a termésátlagok, s minden adottságot ki kell használni arra, hogy takaréko­sabb gazdálkodással is színvo­nalasan elégítsék ki a népgaz­daság igényeit. A szövetségek­nek mindezek figyelembevéte­lével segíteniük kell a terme­lőszövetkezeteket az V. ötéves terv céljainak elérésében. A továbbiakban hangsúlyoz­ta egyebek között a szemlélet és cselekvés egysége erősítésé­nek fontosságát a gazdálkodás minden területén és a szövet­kezeti tagság körében. Dr. Nyíri Béla, a TÖT el­nökhelyettese, a szakmai fel­adatokon túl, szintén a területi szövetség és a termelőszövet­kezetek felelősségére hívta fel a figyelmet, amikor a megfe­lelő hozamok eléréséről, a gép­állomány, a termelő-, tároló- és feldolgozó kapacitások jobb kihasználásáról beszélt. Fel­szólította a szövetséget, hogy segítse a tsz-eket a kormány által meghatározott zöldség- és szarvasmarhaprogram vég­rehajtásában, végül a jövede­lempolitika új irányáról tett említést, amely a korábbinál fokozottabban szolgálja a nép­gazdaság egyensúlyának meg­teremtését. Vezetőségválasztó közgyűlés A tanácskozáson érintett te­rületi szövetségek tagjai egyetértettek abban, hogy szükség van a szövetség szer­vezetének korszerűsítésére, s megszavazták az egyesülést. Ezután tartották meg a szö­vetség első közgyűlését, és el­fogadták az új alapszabályt, majd megválasztották a Buda­pest környéki területi tsz-szö- vetség tisztségviselőit, a 15 ta­gú elnökséget és az öttagú el­lenőrző bizottságot A szövetség elnökének Cser­háti Pált, a Hernádi Március 15-e Termelőszövetkezet elnö­két, elnökhelyettessé Kiss P. Lászlót, a budapesti Duna Tsz elnökét és Kovács Lászlót, a hévízgyörki Petőfi Tsz elnökét a szövetség titkárának dr. Kecskeméti Lajost, titkárhe­lyettesnek Kovács Zoltánt és dr. Világos Imrét választották meg. Az egyesülés után nyolcvan­egy szövetkezet érdekképvise­letét látja el a szövetség, tag­szövetkezetei 201 ezer hektá­ron 9,5 milliárd forintnyi hal- mozatlan termelési értéket ál­lítanak elő. Közös vállalkozá­sai együttes termelési értéke további négymilliárd forint. H. A. Ha egy héttel hosszabb lenne az év... Min dolgoztak ünnep előtt? Tudják-e kedves olvasóink, hogy az idei esztendő 1 héttel hosszabb a szokásosnál, leg­alábbis több ezer naptár azt mutatja. Bizonyára sokan ész­revették, vagy fogják tapasz­talni, hogy november 20-a után nem 21. következik, a keskenyebb típusú, asztali, la- pozós naptáron, hanem 14 és a hét vége ismét 20-ával zárul. A fűzési hiba persze nem kés­lelteti az idő múlását, mégis érdemes megtudnunk, mennyi­vel lehetnénk gazdagabbak, ha egy héttel — éppen karácsony előtt — meghosszabbodna az esztendő. Ipari Műszergyár Az ikladi, mintegy három- ezer-héts2áz dolgozót foglal­koztató vállalat 15 millió forin­tot könyvelhetne el bevétel­ként magának, mert a héten ilyen értékű terméket gyártot­tak, csomagoltak. A szocialista brigádok kiváltképp példamu­tatóan dolgoztak, igyekeztek a munkát brigádon belül a lehe­tő legjobban elosztani, meg­szervezni. Tudták ugyanis, hogy a tőkés exportterv telje­sítéséhez karácsony előtt fel kell adni az árut. Az egy- és háromfázisú motorokból, bak­köszörű- és körfűrészmoto­rokból zökkenők nélkül ment a termelés. Nagyobb gondot inkább a szállítás okozott, ugyanis ilyenkor,,év végén na­gyon nehéz kamiont ' bérelni. Az exportáló külkereskedelmi állalat, a Transelektro közben­járására sikerült pótkocsis ka­mionokat kapni, így a meg­rendelők: egy osztrák és egy NSZK-beli cég időben, még az óévben megkapják az ikladi motorokat. Csepel Autógyár A szigethalmiak már a kö­vetkező ötéves tervükön dol­goztak a héten, s lía a valóság­ban megszaporodtak volna a decemberi hetek, akkor vagy 150 millió forint értékű alvázat és speciális teherautót készí­tettek volna, mint ahogy gyár­tottak is az elmúlt héten. Az alkatrészek, illetve nagyobb részegységek gyártását is foly­tatták, így a mintegy 200 autó­buszalvázon kívül 400, az Au­tóközlekedési Kutatóintézet ál­tal kifejlesztett szervokor■ mányt, és nagy mennyiségű tengelykapcsolót állítottak elő. A vállalat tízezer dolgozójá­nak egy része új termék soro­zatgyártására készült tel: a jö­vő év első felében hidraulikus sebességváltót kezdenek gyár­tani magyar—szovjet kormány­közi megállapodás alapján. Az autóbuszba építhető sebesség- váltóhoz 36 alkatrészt készít majd a gyár. Kohászati Gyárépítő Vállalat A tápiószeleiek jól állnak idővel, ha csak rajtuk múlna egy hét nyerése nélkül is gyor­sítani tudnák az Özdi Kohásza­ti Üzemekben folyó kiemelt acélgyártásfejlesztési beruhá­zást. Az ötvözőanyag-tároló­csarnok acélszerkezetét a meg­állapodás értelmében március végéig kell elkészíteniük, de legalább 1 hónappal korábban elküldik. Ugyancsak az ózdi gyorsított beruházások gyárt­ják az oxigéngyári csarnok vá­zát, amelynek már az utolsó elemei készülnek a napokban. A Dunai Vasmű, a Lenin Ko­hászati Művek és az Ózdi Ko­hászati Üzemek részére külön­féle kohászati, azaz kemence­alkatrészeket is gyártottak a héten. Csehszlovák megrende­lésre a folyamatos öntőtorony acélszerkezetét szerelik, ame­lyet Kadnóban állítanak majd feL E fontos munkák mellett sem jelentéktelen a vállalat te­rületén folyó saját beruházás. A kettes csarnokban már sze­relik az automatikus hegesztő­gépet, amelynek próbaüzeme­lése januárban megkezdődik. A szelei gyáregység 7400 dolgo­zója a héten 120 tonnányi acél- szerkezetet gyártott, 2,8 millió forint értékben. Tehát, ha a hét megismétlődne, ennyivel lennének gazdagabbak. Cz. V. A KÉPVISELŐ SZEMÉVEI Közös gondok, közös érdekek tották le ott, szállították, s állították új helyére, mert ezzel izmaik egy darab­ját, verítékük cseppjeit beolvasztották a város ezer dolgot magába foglaló, egyre hatalmasabb, egyre szebb tége­lyébe? Igen, tudnunk kellene. Ahogy azt szintén, kik faragták a köveket, vit­ték a kötőanyagot, tették helyére az ablakot, ajtót, ácsolták a tetőt az 1777- ben elkészült Theresianumban, a „ne­mesi akadémiában”, hol 1855-ben fegy- házat rendeztek be, hogy komor kő­tömbjei közé zárják azokat, akiknek mindennél szentebb volt egy szó: sza­badság. Itt pusztult el — az 1929-es híres éhségsztrájk során — Lőwy Sán­dor, itt esett a Horthy-rendszer bruta­litásának áldozatául Sztáron Sándor... Némák a falak? Lám, mégis megszó­lalnak. S bár nem hallgatják el az épít­tetők nevét — a Mátyás idején váci püspök Báthori Miklósét, Migazziét, ki a régi városmag ma is megkapó barokk arculatát létrehozatta —, a Március 15-e téren, a Konstantin téren megállva mégis azok idéződnek emlékezetünkbe, akik ránkhagyták e századokkal dacoló falakat, akik tudták, vagy nem tudták, de tették azt, ami évszázadokon át is hírt visz róluk az utódoknak. Azoknak, akik egyszer talán felállítanak egy olyan szobrot is, hogy: Az Ismeretlen Munkás, vagy Az Ismeretlen Város­építő. Új krónika Vác sok mindennel beírta nevét a magyar történelembe, építészetébe épp­úgy, mint művelődéstörténetébe. Törté­nelmi adalék, hogy 1849. januárjában Görgey itt üti fel főhadiszállását — s itt adja ki a hírhedt Váci proklamációt, melyben szembefordul a szabadságharc forradalmi vezetőivel —, s művelődés­történelmi, hogy itt kapnak először nyomdafestéket Csokonai Vitéz Mihály versei, itt jelenik meg első ízben Kár­mán József műve, a Fanni hagyomá­nyai, s hogy ugyancsak Vác a színhelye az első magyar nyelvű Dante kiadás­nak. Mozzanat a múltból, hogy évtize­deken át ez a város a 6. sz. honvéd huszárezred állomáshelye, s hogy a vá­rosnak 1891-ben 14 450 lakosa van... Könyvek sora, levéltári anyagok tes­tes csomói, múzeumi tárlók tömött pol­cai adnak új és új elemeket a múlt krónikájához, de mégis: a város kilenc- száz esztendejéből az új krónika, az 1945-ben kezdett rögzíti a legtöbbet, a leggazdagabbat. Akitor minden porci- ltájában megmozdult ez a város, hogy végleg, örökre szakítson a rákénysze- rített tespedtséggel, a tűrt mozdulat­lansággal, az ipari, kulturális, kommu­nális fejlődés szándékos visszafogottsá­gával, s nekifusson annak az útnak, amelyen nincs megállás. Iparváros, iskolaváros Itt a felszabadulás másnapján már működött gyár, papírral ragasztott ab­lakok mögött folytatták a tanítást. Har­minc év lenne csupán? Lehetetlen? Ebben a harmic esztendőben szinte minden lehetséges. Az, hogy egyszerre, párhuzamosan fejlődjék iparvárossá és oktatási központtá Vác. Itt déltájban csinos fruskákkal, s bolondozó legé­nyekkel teli az utca, akik úgy futnak vagy vonulnak a vén falak tövében, akik úgy mókáznak s nevetgélnek, mint akik jól tudják: övék ez a város, s még inkább az övék lesz, mert ők, a névte­lenek valamikori utódai, az igazi, s ma már törvényes örökösök. Itt reggel, kora délután, s este szé­lesre tárulnak a gyárkapuk, fogadják, útra bocsátják az embereket; Vác ipar­város, negyvennégy ipartelepe ad egy­re vastagabb kenyeret. Készítenek itt sajtot és húsárut, cementet és fény­csövet. nyomtatott áramkört, fotópapírt, filmet, kötöttárut és cérnát, öntvénye­ket. Itt emberek tízezreit nevelték há­rom évtized alatt munkássá, közülük sokat kommunistává. Nagy sereg vácit vitt el a történelmi mozgás, feljebb és máshová, de szinte kivétel nélkül öröm­mel vallják magukat vácinak, s ha te­hetik. fölbukkannak a városban, nézik, mi. mennyire változott, szépült. Nehéz a dolguk, annyi mindent kell srámba- venniük. Üj lakótelepek, a Földvári téren és Deákváron, új kórház, mely ma is bővül tovább, új kollégium,., Űj, új, új. Már-már röstellnivalóan tolong egyik a másik után, lehetetlenné téve a stílusbeli változatosságot. Ám a stílus monotonsága megbocsátható, ha változatos maga a valóság. S Vác új­kori története erről tanúskodik Föl­épült a cementmű — s lassan talán be­tömik porfújó száját —. megújhodott a Forte — 400 millió forintért. — az egy évtized alatt 13.2 százalékkal nö­vekvő lakosság — ma 33.5 ezren élnek Vácott — azért dohog, mert ..mindenütt túrnak, építenek”. A hétköznapok rangja Most ünneplőt öltenek azok. akik a hétköznapokon csendben teszik a dol­gukat. akik a legutóbbi években új gép mellé álltak, új üzemcsarnokba kerül­tek át. új lakásba költöztek. Egy év­tized alatt kétezerszáznyolcvannéggyel nőtt a lakásállomány; a tavaly föl épült 411 lakásból 407-ben ott volt beköltö­zéskor a villany. 403-ban a vízvezeték, 226-ban a vezetékes gáz. Természetes? Ma az. Itt évente 300—320 pár mondja ki az igent, hatmilliót fizetnek ki lakbérre, s 12 milliót költenek lakóházfelújítások­ra; 1974-ben 933 milliót forgalmaztak a boltok — négy évvel korábban. 1970- ben még „csak” 626 milliót —; itt lel­hető jövőt felvillantó egészségügyi szá­mítástechnikai központ s földbe süp­pedt. földes padlójú ház. Itt szenvedé­lyes vitákat kavar a vasúti átjárók ügye. a városon belüli közlekedés, de szenvedélyes segítőkészséggel húzzák fel egy művelődési központ falait is. Itt minden meglelhető a hétköznapok forgatagából, öröm és gond. sóhajtozás és tervezés. Százak mentek szabad ide­jükben sporttelepet építeni, s százak szemetelik tele a várost, itt árgus szem­mel figyelik a kifüggesztett lakáskiuta­lási névsort... Hétköznapok. Vác kilenc évszázadát az ilyen hétköznapok alkotják. Ez adott rangot, múltat a városnak. Ez ad rangot a jövőben is. Emlé­kezni. megőrizni valót azoknak, akik majd az ezeréves Vácott gyűlnek össze ünnepelni. Mészáros Ottó Az országgyűlés téli üléssza­kának zárónapján a közvetlen holnap, az 1976-os esztendő költségvetése szerepelt. Ezt ismertette Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, erről be­széltek a felszólalók s ehhez fűzték hozzá a maguk véle­ményét a megye képviselői is a szünetekben. Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet hétmilliót fordít gépesítésre, mondotta Győré Sándor, a gazdaság el­nöke, az Elnöki Tanács tagja, a megye 9. választókerületé­nek képviselője. A MEZŐ­GÉP érdi gyáregységében át­térnek az élelmiszeripari gép­sorok gyártására, tájékozta­tott Antal Imre igazgató, a 19. választókerület képviselője. A Csepel Autógyárban január 5-én, munkásgyűlésen ismer­teti majd dr. Novák Béla vezérigazgató, a megye 16. választókerületének képvise­lője, a gyár 1976-os tervét, amely nyolcmilliárdos terme­lési érték előállítását irányoz­za elő. A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat­nál megkezdik a Bry típusú új büfékocsik sorozatgyártá­sát, mondotta Peták Tibor főkonstruktőr, a megye 26. választókerületének képvise­lője. Hogyan látja a pártmunkás egy egész járás következő esztendejét, erről beszélget­tünk ezúttal Barát Endrével, a váci járási pártbizottság első titkárával, a megye 29. vá­lasztókerületének képviselő­jével. AZ ELSŐ ÖNÁLLÓAN — Egy új év új feladatai­nak a megítélésekor mindig abból kell kiindulnunk, mi­lyen időszakot zártunk, mi­lyen alapállásból léphetünk tovább. Járásunkban jelentős változásokat eredményezett az elmúlt öt esztendő. Ez volt az első olyan ötéves terv, amely a községek, termelőegységek önálló tervén alapult. Ez új helyzetet teremtett a járás­ban : nemcsak a feladatok' meghatározásában, hanem azok végrehajtásában is. Az eredmény: soha olyan erőtel­jesen nem fejlődtek még te­lepüléseink, üzemeink és gaz­daságaink, mint éppen ebben az időszakban. Példák hosszú sorával bizonyíthatnám ezt. LAKÁS, VÍZVEZETÉK, MŰVELŐDÉS így a tervezettnél több la­kás épült, ötvenről hetven százalékra nőtt az ivóvízháló­zat. Ezerrel több óvodás korú gyermek számára biztosítot­tuk az elhelyezést. Néhány napon belül befejeződik Du­nakeszi csatornahálózatának megépítése, amely 140 millió forintba került. Nyolc tanter­mes iskola épült Gödön és Dunakeszin. A járás minden művelődési háza közös fenn­tartásba került. És sorolhat­nám még eredményeinket, amelyek a közös összefogás erejét bizonyítják. E közös összefogás megteremtésében döntő szerep jutott a kom­munistáknak, a pártszerveze­teknek, az alapszervezetektől kezdve a járási pártbizottsá­gig bezárólag. E nélkül ma lényegesen kisebb eredmé­nyekről számolhatnánk be. Eb­ből következik, hogy az elkö­vetkező év feladatainak vég­rehajtása is attól függ, mennyi- rle válik össztársadalmi ügy- gyé járásunkban mindaz, amit elhatároztunk. Az. tény, hogy a terv elkészítésénél a jogos igények kielégítéséért egy emberként szállt síkra tanácsi és gazdasági vezető. Most az a fontos, hogy ugyan­ilyen odaadással munkálkod­janak az elhatározások vég­rehajtásáért. BIZTOS ALAPOKON — A feladatok változatla­nul nagyok. Dunakeszin pél­dául 1976-ban mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy biztosítsák a várossá fejlesztés valamennyi feltéte­lét. Szolcolyán, Királyréten, Rúdon, Pencen és SződXigeten a vízműfejlesztés a központi feladat. Ma még csupán há­rom öregek napközi otthona működik a járásban, de 1976 első fél esztendejében mind a nyolc nagyközségben meg kell nyílnia ilyen intézménynek. Jövőre kezdődik a Börzsöny feltáró útjainak építése. Járá­si-megyei összefogással látunk hozzá a Verőcemarost Ki­rályréttel összekötő úttörő­vasút építéséhez. Valamennyi úttörőcsapat számára otthont kívánunk biztosítani ez idő alatt. És megint csak azt mondhatom, hosszan sorol­hatnám még a végrehajtásra váró feladatokat. A tervek reálisak, 1 a biztos alapokat megteremtettük hozzá az el­múlt öt esztendőben, most már csak egy a kérdés, sike­rül-e ugyanolyan aktívvá tennünk az egész járás la­kosságát e célok érdekében, mint amilyen odaadással vet­ték ki részüket a mögöttünk maradt években. Mindaz, amit Barát Endre elmondott, nemcsak a váci já­rásra érvényes. Az egész me­gye jövő évi terve reális, en­nek következtében végrehajt­ható. A tervezett lakásépít­kezésektől kezdve az óvoda­hálózat fejlesztéséig bezárólag. Minden attól függ, mennyiben válik közös gonddá, több mint kilencszázezer ember célkitűzésévé a megszabott feladatok végrehajtása. Mert bár jelentősen nő a megye fejlesztési, költségvetési alap­ja ebben az időszakban, a tervek teljesítéséhez mindenki odaadó, áldozatos munkájára szükség lesz. Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom