Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

BEFEJEZŐDÖTT A TÉLI ÜLÉSSZAK Az országgyűlés törvényt hozott az 1976. évi költségvetésről Tegnap délelőtt a , Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bi­zottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált diplomáciai testület több vezetője és tagja. Az ülést Péter János, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg. Bejelentette: az. elfoga­dott napirendnek megfelelően hozzálátnak a Magyar Népköztársaság 1976. évi állami költ­ségvetéséről szóló törvénytervezet megvita­tásához. Ezutáji Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Ezt követően Varga Gyula, az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára, a törvénytervezet előadója elmondta, hogy az országgyűlés bizottságai nagy felelősségér­zettel, hozzáértéssel vitatták meg a tör­vényjavaslatot. Az eszmecsere során csaknem 90 képviselő fejtette ki véleményét. Egyön­tetű volt az állásfoglalás: a jövő évi költ­ségvetés hatékonyan szolgálja az ország tár­sadalmi, gazdasági fejlődését, kellő feltéte­leket teremt a szocialista építőmunka maga­sabb szintű folytatásához. Az előadó a továb­biakban részletesen szólt több, a bizottságok ülésein elhangzott témáról, majd a tör­vényjavaslatot az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága nevében elfogadásra ja­vasolta. A vitában felszólalt dr. Pál István, a pusz­taegresi Hunyadi Tsz üzemi állatorvosa, dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács el­nöke, dr. Novák Pálné, a Hatvani Városi Ta­nács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutatóintézet fő­igazgatója, Nagy Sándorné, a komódi ken­dergyár művezetője, dr. Kovács Gábor, a szarvasi Öntözési Kutató Intézet igazgatója. Ezután az elnöklő Apró Antal — mivel több felszólaló nem jelentkezett — bezárta a törvényjavaslat vitáját és megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek. Faluvégi Lajos válaszbeszédében megelé­gedéssel nyugtázta az 1976-os népgazdasági terv és állami költségvetés plenáris tárgya­lásán, valamint az országgyűlési bizott­ságok előzetes ülésein elhangzott véleménye­ket, s mindazt, amit az ötéves terv kapcsán is elmondtak a képviselők erről a második napirendi témáról. A véleményekből, javas­latokból — mondta — kitűnik, hogy minden tekintetben teljes az egyetértés, az 1976-ra vonatkozó célkitűzésekkel, helyeslik a pénz­ügyi szabályozók szervezett változtatásait, azokat a gazdasági intézkedéseket, és prog­ramokat, amelyeket a kormány és szervei mind a jövő évi, mind az öt évre szóló terv eredményes, jó végrehajtása, a hatékony gaz­dálkodás, az eddiginél szervezettebb munka érdekében készítenek elő. Ezt követően a miniszter részletesen rea­gált néhány felszólaló által felvetett kér­désre, s bejelentette, hogy az ezekben sze­replő javaslatokat a kormány tanulmányozni fogja. A munkaerőhelyzet jelenlegi és vár­ható alakulásával kapcsolatban Faluvégi Lajos nyomatékkai rámutatott: a kérdés meg­oldásában olyan lényeges intézkedések kidol­gozása van folyamatban, amelyek hatása re­mélhetőleg már a következő fel évben érez­hető. Abban summázta a vitát, hogy a felszólalók valamennyien megerősítették: a feladatok 1976-ra reálisak, összhangban van­nak az V. ötéves terv nagy célkitűzéseivel. A miniszter végezetül kérte, hogy az ország­gyűlés változtatás nélkül hagyja jóvá az 1975-i népgazdasági terv és állami költség- vetés törvényjavaslatát. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről Szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredeti­leg beterjesztett összegekkel egyhangúlag el­fogadta. Aoró Antal, a tárgysorozatnak megfelelően, a téli ülésszakot berekesztette. A képviselők­nek kellemes ünnepeket, eredményesen gaz- 'dag új esztendőt kívánt. (A továbbiakban Faluvégi Lajos expozéját ismertetjük.) Faluvégi Lajos: A folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján kívánunk járni A pénzügyminiszter beszé­de bevezető részében elmon­dotta: az 1976. évi költség­vetési javaslat az ötéves és az éves népgazdasági terv céljaival összhangban, azok­kal párhuzamosan készült. Az előirányzatok kialakításakor az idei év gazdálkodásának elemzéséből indultunk ki. Ezután így folytatta: — Idén gazdaságunk a ter­vezett ütemben fejlődött, a társadalmi termelés várha­tóan 5,5—6 százalékkal, ' a nemzeti jövedelem 5—5,5 szá­zalékkal nő. Ez a növekedés 6 százalékkal nagyobb álló­eszköz-állománnyal valósul meg, miközben az anyagi termelésben foglalkoztatot­tak száma csaknem változat­lan. — Az ipari termelés vára­kozásaink szerint alakul, ösz- szesen 6 százalékkal bővül. Az építőipar teljesítménye 5 százalékkal növekszik, tervét azonban nem tudja maradék­talanul teljesíteni. Legdina­mikusabban a gépipar és a vegyipar fejlődik. A terve­zettnél jóval alacsonyabb a növekedési ütem a kohá­szatban és a könnyűiparban. — Javult az ipari munka termelékenysége, korszerűsö­dött a gyártásösszetétel, bár e téren a fejlődés a lehetsé­gesnél lassúbb volt. A vúlla- latoknáf megvalósult szer­vezési és takarékossági in­tézkedések nyomán némileg forinttal több anyagi értéket adtunk beruházásokra. A készletek az indokoltnál na­gyobb hányadát kötötték le a társadalmi terméknek. Ha lassan is, de javul a nagy- beruházások kivitelezése. Né­hány fontos fejlesztés meg­gyorsítására hozott intézke­dés nyomán ezekre a gaz­daságirányítás minden te­rületén nagyobb figyelmet for­dítottak. A beruházási mun­kában részt vevők egyre in­kább — bár még mindig nem eléggé — értik, hogy egyez­tetni kell a tervezők, a be­(Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP. PEST. MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 398. SZÁM &!*/% »0 FELLER 1975. DECEMBER 20., SZOMBAT A testvérpártok képviselőinek felszólalása a Kubai Kommunista Párt első kongresszusán Fidel Castro beszámolója — Kádár János és Mihail Siuszíov felszólalása — Leonyid Brezsnyev üzenete Havannában folytatta mun­káját a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra csütörtökön este (magyar idő szerint pénteken a hajnali órákban) szólalt fel. Nagy tet­széssel fogadott üdvözlő be­szédét (melyet a 3. és 4. oldalon közlünk) gyakran szakította félbe a taps. Az ünneplés még fokozódott, amikor a magyar küldöttség vezetőjével — fel­szólalásának végén — Fidel Castro melegen kezet szorí­tott és a két testvérpárt első titkára testvérként ölelte át egymást. A szovjet párt üdvözletét Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta. Szuszlov a kül­döttek viharos tapsa közepette tolmácsolta Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának a kongresszushoz in­tézett üzenetét. (M. Szuszlov felszólalását és L. Brezsnyev üzenetét az alábbiakban kö­zöljük.) A bolgár párt nevében Tó­dor Zsivkov első titkár szólalt fel. A kubai kommunisták leg­felsőbb fóruma pénteken — magyar idő szerint délután két órakor — munkabizottságok­ban folytatja tanácskozását. Kádár János — magyar idő szerint pénteken délután — a „Magyar—Kubai Barátság” nevet viselő havannai üveg­kombinátba látogatott, majd a főváros közelében levő úttörő­tábort kereste feL Fidel Castro: Partunk a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd osztaga Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt első titkára szer­dán és csütörtökön terjesztette a kongresszus elé a központi bizottság beszámolóját, amely széles körképet rajzolt a több mint százéves kubai forradalmi folyamat egészéről. Vannak események, amelyek történelmi jelentőségűek a nagy politikai folyamatokban: pártunk első kongresszusa ezek közé tartozik — mondta beve­zetőben Fidel Castro. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, több nemzedéken keresztül, a kubai nép legjobb fiainak áldozatára volt szükség. Sokan adták éle­tüket népünk függetlenségéért, igazságáért, méltóságáért és haladásáért., Ma első. megren­dült megemlékezésünk nekik szól. Eszméik, erőfeszítéseik és kiontott vérük nélkül, nem nyílhatott volna meg ez a kongresszus. Az elnökségben helyet fog­laló külföldi delegációkat üd­vözölve Fidel Castro köszöne­tét mondott azért a megbecsü­lésért, amelyet jelenlétük ki­fejez, majd kijelentette: Egyetlen pillanatra sem fe­lejtjük el, hogy a nemzetközi szolidaritás nélkül, a segítség nélkül, amelyet az egész vilá­gon nyújtottak harcunkhoz osztálytestváreink, s különö­sen a Szovjetunió nagyszerű népe, a kubai forradalmárok számára — akik egy hatalmas, gátlástalan és agresszív impe­rializmussal álltak szemben —■ csak az lett volna lehetséges, hogy a párizsi kommünárok- hoz hasonlóan, hősi halált hal­janak. Az azonban nem, hogy győzzenek. A kubai függetlenségi harc és a forradalom történetét ele­mezve Fidel Castro rámutatott: Kuba, Spanyolország utolsó gyarmata volt Latin-Ameri• kában, s e félteke első szocia­lista országa. Blokádtól — a kudarcig A beszámoló részletesen fog­lalkozott azokkal a politikai, gazdasági, társadalmi viszo­nyokkal, amelyek az Egyesült Államokat kiszolgáló különbö­ző kormányzatok, legvégül a Batista-diktatúra uralma alatt jöttek létre. Kuba gazdaság; élete eltorzult, s teljes függő­csökkentek a termelési költ­ségek és nőtt a nyereség. A népgazdaság szigorúbb mér­céjével mérve azonban a gaz­dasági hatékonyság nagyobb javulására lett volna szük­ség. — A mezőgazdaság termelé­se a kedvezőtlen nyári idő­járás miatt csak 1 százalék­kal haladta meg az előző évit. A lakosság élelmiszer- ellátása kiegyensúlyozott volt. kivitelre azonban mind nö­vényi, mind állati termé­kekből kevesebb jutott, mint amennyire tavasszal, de még a nyár elején is számítottunk. Meg kell teremteni a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának összhangját — Legfőbb népgazdasági gondunk az, hogy erőfeszíté­seink ellenére sem sikerült számottevően javítani a nem­zeti jövedelem termelésének és felhasználásának összhang­ját. Ismert, hogy az elmúlt években a külkereskedelem­ben jelentős árveszteségek ér­ték népgazdaságunkat. A termelő és a külkereskedel­mi vállalatok nem tudták az eladható termékek mennyisé­gét kellő mértékben növelni, a korszerűbb termékek körét bővíteni, nem tudtak vonzó vállalkozásokkal fij piacokat szerezni, amelyekkel ellensú­lyozni lehetett volna a vesz­teségeket. A gazdasági egyen­súly javulását az is nehezí­tette, hogy a nemzeti jöve­delem belföldi elosztását nem igazítottuk elég követ­kezetesen lehetőségeinkhez. A belföldi felhasználás — a felhalmozás és a fogyasz­tás folyó áron számítva — a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban növekedett. — A szocialista szektorban a tervezett 10 százalék he­lyett az előző évinél mintegy 13 százalékkal, kb. 16 milliárd Újabb gyarapodás — az év végén Új szakosítóit telep Dömsödön Tegnap ünnepség kereté­ben adták át rendeltetésének a dömsödi Dózsa Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet új, 660 szarvasmarhát befogadó szakosított telepét. A két ha­talmas, korszerű istálló alap­jainak helyét ez' év júliusá­ban tűzték ki. Maguk készí­tette tervek alapján augusz­tusban kezdődött az építkezés, így négy és fél hónap — re­kordidő — alatt befejezték a szövetkezet építőbrigádjai a 18 millió forintot érő beruhá­zást. Mintaszerű munkaszer­vezés, az építők helytállása tette lehetővé ezt a szinte pél­da nélkül álló gyorsaságot, amellyel egyben teljesítették a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben tett felajánlásukat. Az ünnepségen- Horváth László, a szövetkezet párttit­kára köszöntötte a vendége­ket, köztük Klamó Józsefet, az MSZMP Ráckevei Járási Bizottsága titkárát és Paffal Bélát, a Pest megyei Tanács ráckevei járási hivata1ár>ak elnökét. Bolya Ferenc építé­szeti főásazatvezető ismertette a szakosított telep felépítésé­nek rövid történetét, az alkal­mazott technológiai újdonsá­gokat, majd jelképesen átad­ta a létesítményt Balogh László elnöknek. A telep be­járatánál elhelyezett nemzeti színű szalagot Raffai Béla vágta át, majd az építésben kiemelkedő teljesítményt nyújtott 20 dolgozónak kitün­tetéseket, további 30 közremű­ködőnek jutalmakat nyújtot­tak át. Üzemel a monon termcnyfeldolfózó A Manor! Állami Gazdaság­ban tegnap üzembe helyezték az évi háromezer vagon ta­karmány feldolgozására alkal­mas kukoricakikészítőt. Az új építményben a tengerit alkotó elemeire bontják (csíra, kémé­■ HM nyitó, lisztes termék, cellulózé) és ezekből nyerik a korszerű táplálkozás alapanyagát. Ter­mékeiket az édesipar, a szesz- és a sörgyártás, valamint a gyógyszer-, keményítő- és olajipar használja fel. ségbe került az észak-amerikai vállalatoktól. A kubai forradalom 1959. ja­nuár elsejei győzelméhez, a Batista-rendszer megbuktatá­sához vezető tényezőket elemez­ve Fidel Castro méltatta a jú­lius 26-a mozgalom szerepét, a kommunisták küzdelmét és 3. forradalmi direktórium el­nevezésű szervezet harcát. A forradalom győzelmével — mondotta az előadó — az or­szág történelmében gyökeres fordulat következett be. A bu­kott rendszer gépezetének fel­számolását, a nagyszabású ál­lamosításokat, az első földre­form-törvényt, a faji megkü­lönböztetés megszüntetését. Az Egyesült Államok növek­vő ellenségeskedéssel fogadta, megvonta a kereskedelmi hite­leket Kubától, ami súlyos meg­szorító intézkedések foganato­sítására kényszerítette az or­szágot. Fidel Castro ezután azokkal a módszerekkel foglalkozott, amelyeket az Egyesült Álla­mok a kubai forradalom meg­semmisítése céljából alkalma­zott. a gazdasági és politikai blokádtól kezdve a forradalmi vezetők fizikai megsemmisíté­sére irányuló CIA-összeeskü- véseken át, egészen a disznó- öböli invázió csúfos kudarcáig.. Az 1962. októberi karib-ten- geri válságra utalva leszögez­te: az Egyesült Államok, a megoldás részeként kénytelen volt beleegyezni, hogy nem tá­madja meg Kubát. Mi — mon­dotta — akkor nehezen értet­tük meg ennek a formulának teljes horderejét. Most, 13 esz­tendővel később tárgyilagosan látjuk, hogy a válság rende­zése a forradalmi tábor győ­zelmét jelentette. A Szovjet­unió most még hatalmasabb, mint annak idején volt, az erőviszonyok jelentős mérték­ben a forradalmi erők javára (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom