Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

"■iMüvm

1975. DECEMBER 20., SZOMBAT

Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka

(Folytatás as 1. oldalról.)

ruházok és a kivitelezők érdekeit, mert az összehangolt munka megsokszorozza erőinket.

— A vállalatok beruházási kedve változatlanul bizakodó, örvendetes, hogy nőtt a gépek •— ezen belül is a szocialista országokból származó gépek •— vásárlása, mivel a vállalatok jobban szivükön viselik a gyorsan megvalósítható és hamar megtérülő korszerűsítéseket. Nemcsak az elmúlt évinél, hanem az előirányzottnál is többet költöttünk a vegyipar, az élelmiszeripar és a mező- gazdaság beruházásaira, továbbá vasúti járművek beszerzésére. Kerekein 90 ezer lakás épült, 420 új bölcsőde, óvoda és iskola várta ősszel a legfiatalabb nemzedéket.

A nemzeti jövedelem fel- használásának legnagyobb része a lakosság fogyasztása, amely mintegy 5 milliárd forinttal haladja meg a tervezettet. Az egy főre jutó reáljövedelem az előirányzott 3,5 százalékkal szemben kb. 4,5 százalékkal nőtt. A költségvetés végrehajtásának adataiból szembetűnő, hogy a tervezettnél 1,6 milliárd forinttal többet fizettünk ki társadalom- biztosítási juttatásokra, nagyrészt táppénzre.

Gazdaságunk változatlan

lendülete, főleg a termelés mennyiségi eredményei meg- mu tatkoznak a költségvetés

gyarapodó bevételeiben. Az államháztartás helyzetét azonban meghatározza á tervezettnél nagyobb belföldi felhasználás is, és ezért a kiadások megháladják a bevételeket. A hiány az 1974. évihef közelálló, de a tervezettnél kisebb. Gazdálkodásunk eredményeit tehát a költségvetési számadatok tükrében nem nehéz felismerni. Nehézségeink is nyilvánvalóak, de mutatkoznak már a kedvezőtlen hatások leküzdésének első ' jelei is. Elmondhatjuk, hogy az idei esztendő gazdasági eredményei teljessé tették, megerősítették a IV. ötéves terv előző éveiben elért sikereket.

— Elemeztük a részesedési alapok alakulását is. Népgazdasági átlagban — a nyereség csökkenése ellenére — a kifizethető részesedési alapok a korábbi évek színvonalán képződhetnek, hiszen az új adózási szabályok erre módot adnak. Az 1976. évi nyereségből származó részesedési alap a bérek 8—9 százalékának felel meg. A részesedési alapokat tekintve a vállalatok között várhatóan nem alakulnak ki túlzottan nagy különbségek. A szabályozók azt a célt szolgálják, hogy a vállalatok a tervben előirányzott mértékben emeljék a személyes jövedelmet, s tartózkodjanak a teljesítményekkel arányban nem álló bérkifizetésektől.

1976-ban 80 ezer forintra

emeljük.

A munkáltatói kölcsön lejárati ideje minimálisan 15 év lesz. A lakásépítő szövetkezeti formában a telepszerű, több szintes építkezéseknél az OTP- kölcsön kamata csökken, ami egy lakásra számolva, a törlesztési idő alatt 50 ezer forint állami kedvezményt jelent a lakástulajdonosok számára. Más oldalról műszaki és gazdasági intézkedésekéi korlátozzuk a lakásépítési költségek emelkedését.

Az egészségügyi és a társadalombiztosítási törvény az ellátás és a szolgáltatások javítására kötelez. Az egészségügyi szervek működési kiadásai 7,8 százalékkal, a társadalombiztosítási kiadások 10 százalékkal növekednek.

A kórházi ellátás feltételei — ha szerényen is — javulnak. Részben az áthúzódó beruházások megvalósulásával a kórházi ágyak száma 2900-zal bővül. Korszerűsítjük a gyermekosztályokat és a betegápolás körülményeit kedvezőbbé tesz- szük.

Az elmúlt évek számos határozata közül a gyermekeket nevelő családok támogatását és az ifjúság helyzetét befolyásoló költségvetési előirányzatokat emelem ki. Közismert, hogy a gyermekintézmények számát folyamatosan növeljük, 1976-ban a bölcsődei férőhelyeket 3600-zal,* az óvodaiakat 15 000-rel. Az állandó és gyors fejlesztés azonban csupán ahhoz elég, hogy a jelenlegivel közel azonos arányban helyezhessük el a gyerekeket.

Szeretnénk fokozatosan mindenkinek megközelítően azonos feltételeket nyújtani egyéni képességei kibontakoztatásához. Az oktatási in- tézfnények munkájához az állam jövőre több mint 16 milliárd forintot juttat. Ezen belül a hangsúlyt az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés fejlesztésére kell helyezni. Minél több 8 tantermes, tornateremmel is ellátott körzeti iskolára van szükség, hogy a jobb feltételekhez a kisközségekben és tanyán élő gyerekek is hozzájuthassanak. A körzeti iskolarendszer pedig szükségszerűen megköveteli az általános iskolai kollégiumi hálózat bővítését, és ahol erre lehetőség van, ott a gyermekek iskolába szállításának megszervezését. 1976-ban 620 —640 osztályterem és 720 diákotthoni hely létesül. Általános iskolai célokra 5.2 milliárd forintot lehet majd felhasználni. Ez 8 százalékkal több, mint az idén.

A szakmunkásképzésre az állam 1976-ban 1,7 milliárd

forintot fordít. A feltételek javítása mellett nemcsak az államnak, hanem a társadalmi szerveknek és a vállalatoknak is feladata és e tekintetben a társadalmi értékrendet is változtatni kell, . hogy a termelőmunka meg- , becsülése a munkahelyeken, az intézményekben és a csa- . Iádban egyaránt.

részaránya valamelyest változik. Az emelkedést az állami beruházások — főleg a nagy termelő beruházások és az infrastrukturális fejlesztések, különösen a lakásépítés — nagyobb ráfordításai teszik szükségessé. A költségvetési eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások folytatására és minél előbbi üzembe helyezésére összpontosítjuk. Csak három állami nagy- beruházás kezdhető meg 1976- ban: a Dunai Vasmű konver- teres acélműve; a Tiszai Vegyi Kombinát polipropiléngyára és a zalaegerszegi hűtőház. Tizenhárom nagyberuházásnak kell teljesen megkezdődnie. Az eddiginél igényesebben keli hozzálátni a későbbi években kezdődő nagyberuházások előkészítéséhez, hogy a tervszerű és az eddiginél gyorsabb megvalósítás feltételei biztosíthatók legyenek. Ehhez a szükséges pénzeszközöket rendelkezésre bocsátjuk. Növeljük a beruházásokkal szemben támasztott hatékony- sági követelményt azáltal is hogy a jövőben a beruházások hozamából vissza kell fizetni a központi döntésű beruházások költségét. Nemkülönben a fejlesztési támogatásokat is vissza kell fizetni.

— A vállalatok és szövetkezetek támogatására a költség- vetés együttesen 110 milliárd forintot irányoz elő. A támogatási kötelezettségek az előző évhez képest nem mérséklődnek, de arányuk az összes kiadásban kisebb. A részleges termelői árrendezés és a különböző pénzügyi intézkedések együttes hatására módosul a támogatások szerkezete. Lényegesen csökken az importtámogatás, s emelkedik a végső felhasználáshoz adott támogatás.

Az új szabályozók az össztársadalmi érdekek érvényesülését szolgálják

—- A nemzeti jövedelem az ideivel azonos ütemben, mintegy 5,5 százalékkal nő a jövő esztendőben. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipari termelés 6, az építőipari termelés 5—6, a mezőgazdasági termelés mintegy 4 százalékos emelkedése együtt jár a termelés technikai felszereltségének javulásával, a munka termelékenységének növekedésével.

— A nemzeti jövedelmen belül a társadalmi tiszta jövedelmet igen jelentősen, 16—18 százalékkal szeretnénk emelni. A társadalmi tiszta jövedelem az elmúlt két évben ennél jóval lassabban, ennek álig egyharmadával nőtt. Ennek okai közül azt a kettőt emelem ki, amely nálunk a termelés hatékonyságával a legszorosabban összefügg. Az egyik: vállalataink nem fordítottak elég gondot a költségek elemzésére és csökkentésére, a takarékos anyag- és munkaerő-gazdálkodásra, a korszerű gépek teljesebb kihasználására, egyszóval a jövedelmezőségre. Ez nem egyszerűen gondatlanságra vezethető vissza — bár ez is előfordul. A vállalatok nem érezték a népgazdaságra háruló valóságod terheket, a termelési költségek nem tükrözték a tényleges ráfordításokat. Nem érvényesült a szükséges ösztönzés a takarékosabb és jövedelmezőbb gazdálkodásra.

— A‘ pénzügyi szabályozók mostani változtatásának éppen egyik vállalt és vallott célja a gazdálkodási feltételek szigorítása, a népgazdasági érdekeknek megfelelő hatások erősítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a népgazdaságnak eddig is többe kerülő anyagok és energiahordozók árát felemeljük. Ennek hatására átlagosan 2—3 százalékkal nő az anyagköltség aránya a termelési költségekben. Ezáltal erősebb lesz az ösztönzés az olcsóbb, helyettesítő anyagok alkalmazására, több előnyt jelent az ésszerűbb anyagfelhasználás, az anyag- készlet optimális szinten tartása, mert több megtakarítás származhat belőle. A bérek járulékainak emelése az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást hivatott elősegíteni, emellett a központi és tanácsi költségvetések bevételeit is növeli.

A társadalmi tiszta jövedelem eddigi, csupán szerény gyarapodásának másik lényeges oka az, hogy a kivitel jóval lassabban nőtt, mint azt harmonikus gazdasági fejlődésünk megköveteli. A kivitelnek a jövő évben gyorsabban, 11—12 százalékkal kell növekednie, ami — tekintve a termelés ennél kisebb, 4—6 százalékos növekedését — azt jelenti, hogy az előállított termékekből nagyobb arányban kívánunk exportálni, mint eddig. A versenyképes exportárualapok bővítését ösztönözzük azzal, hogy a jövő évben a Magyar Nemzeti Bank a beruházási hitelek nagy részét — több mint egyharma- dát — ilyen kapacitások fejlesztéséhez nyújtja.

— A termelés és a termelékenység növekedése, a takarékos gazdálkodás és az eddiginél kedvezőbb külkereskedelmi árucsere együttes hatására várható tehát a társadalmi tiszta jövedelem olyan mértékű emelkedése, ami lehetővé teszi a gázdaság fejlesztési igényeihez, a dolgozók életének további javulásához elengedhetetlen anyagi alapok bővülését és a költségvetést a feladatai ellátásához szükséges pénzeszközökhöz juttatja.

— Az állami költségvetés teljes bevételi előirányzata az 1976. évben 335 milliárd forint, kiadásai végösszege 333 milliárd forint. A bevételek 7,1 százalékkal, a kiadások 6,8 százalékkal haladják meg az előző évit. A hiány az előirányzatok szerint 3 milliárd forint lesz. A költségvetési feladatok ellátásához hitelt veszünk igénybe. A hiány és a hitelfelvétel aránya az összes kiadáshoz mérve csökken.

— A bevételek legnagyobb része — csaknem négyötöde — Sz állami vállalatoktól és a szövetkezetektől származik, amelyek jövőre csaknem 9 százalékkal többet fizetnek be az állami költségvetésbe, mint ez évben. Gondosan elemeztük, hogy a tiszta jövedelem központosítási arányának növelése és a befizetések szerkezeti módosulása hogyan hat a vállalatok jövedelmére. Ügy ítéljük meg, hogy a feltételek szigorúbbak lesznek, de a gazdálkodás javításával rövidebb- hosszabb idő alatt leküzdhetők a nehézségek és összességükben a változások a vállalati tevékenységet a népgazdasági tervben meghatározott irányokban befolyásolják.

— A központosított jövedelmek arányának növekedése a vállalati alapokat is érinti. Az ipari és az építőipari vállalatok fejlesztési alapja átlagosan 2—3 százalékponttal csökkenhet; az amortizációból származó rész nagyobb lesz, a nyereségből származó pedig kisebb. A változás hatása a vállalatokra különböző. Érdemes azt is aláhúzni, hogy az új szabályok — folyamatukban nézve — előnyösebben hatnak a fejlesztési alap növelésére. Eddig 1 forint fejlesztésialap- többlet képzéséhez körülbelül 4 forint nyereségre volt szükség, az új alapképzési szabályok szerint pedig 2—3 forint nyereség elegendő.

— Jövőre a mezőgazdaságban is változnak az árak és az adózási szabályok, Emelkedik a felhasznált ipari anyagok ára, és megszűnik a2 üzemanyag-támogatás. Érdemesebb lesz az üzemeknek további intézkedéseket tenniük ezek takarékos, ésszerű fel- használására. Több fontos növényi termék, valamint a sertés és a vágómarha felvásárlási ára is emelkedik, érdemesebb lesz ezek termelését gyorsabban növelni. A szövetkezeti társadalombiztosítási járulék emelkedik, és nő a tartalékképzési kötelezettség. A jobb minőségű, nagyobb hozamú földeket nagyobb adó terheli, a gyengébb minőségűek adója pedig csökken. A jövedelemadó szabályai azért változnak, hogy mérséklődjön az indokolatlan jövedelemdifferenciálódás a szövetkezetek között. A fejlődést a támogatások és a hitelek segítik.

— Felhalmozásra az ez évinél 6,2 százalékkal többet, 71,5 milliárd forintot fordít a költségvetés. Az állami döntési körbe tartozó beruházások

Enyhülnek bizonyos bcraránytalanságok, támogatás a kis keresetű rétegeknek

Terveink szerint 1976-ban a

lakosság fogyasztása 3,8 százalékkal lesz több mint idén. A tervezett átlagos reálbéremelkedés 1,5 százalék, ami mögött viszonylag magas, 6,3 százalék nominálbér — és 4,5 százalékos fogyasztói .áremelkedés van.

A helyesebb jövedelemelosztási arányok érdekében a kormány több döntést hozott. A szabályozórendszer módosítása és különféle központi intézkedések hatására jövőre az átlagos béremelkedés fele minden vállalat számára garantált, s ez biztonságos vállalati bérpolitikát tesz lehetővé.

1976-ban is sor kerül bizonyos béraránytalanságok enyhítésére. A bölcsődékben dolgozók bérét átlagosan 14—15 százalékkal, az óvodákban

dolgozókét 17—18 százalékkal, de a szakképzett gondozónők és az óvónők bérét legalább 200, a kisegítőkét legalább 100 forinttal emeljük. Az első félévben felemeljük például a papíriparban a folyamatos és három műszakos munkarendben dolgozók bérét. A tanácsoknál, az iskolákban, az

egészségügyi és egyéb költség- vetési intézményekben a bérkiegészítésekre rendelkezésre álló kereteket az eddigi 3 százalékról 5 százalékra emeljük. Az alacsony nyugdíjak gyorsabb növelésére a jövő évtől a nyugdíjemelés minimuma 50 forint lesz. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát egy évvel leszállítjuk és az ötéves terv keretében fokozatosan azonossá tesszük a munkásokéval. A jövő évben mintegy 15 ezer szövetkezeti dolgozó veheti igénybe megérdemelt nyugdíját olyan dolgos évek után, amelyek a szocialista szövetkezetek megszilárdításának és a mezőgazdasági termelés fellendülésének történelmi időszakához tartoztak.

A hús- és húsfélék központi áremelésével egyidőben külön kiegészítő 1. juttétásokát nyújtunk a bérből élőknek.

Ilyen módon emeljük a nyugdíjakat, a társadalmi juttatásokat. őszintén meg kell mondani, hogy ez nem jelent majd teljes ellensúlyozást valamennyi család költségveté sében, főként nem a magasabb jövedelműekében. A legfontosabbnak a több gyermekes, a kis keresetű és a nyugdíjas rétegekről való gondoskodást tartjuk.

A társadalmi szolgáltatások fejlesztésének most már hosz- szú évek óta a lakásépítés a fő kérdése. 1976-ban 82 ezer lakást építünk. Az állam 16 milliárd forinttal járul ehhez hozzá. A lakásokhoz nyújtott támogatások és a hitelfeltételek módosításai elsősorban a munkásoknak, a nagycsaládosoknak és a fiatal házasoknak lesznek kedvezőek. A lakás- építési kölcsön visszafizetésének első 5 évében a havonta törlesztendő részletet 20—30 százalékkal mérsékeljük. Az egy munkáslakás építéséhez

nyújtott állami támogatás

összegét 60 ezer forintról

Tervszerűbben, biztonságosabban gazdálkodhatnak a tanácsok

— A tanácstörvény értelmében a gazdálkodást szabályozó főbb pénzügyi előirányzatokat 5 évre kell meghatározni. A törvényjavaslat ennek eleget tesz. Az állami jövedelmek

megosztásának elvei változatlanok. Az ország különböző területeinek fejlődése és ellátása érdekében — hasonlóan a IV. ötéves tervhez —, a vállalati jövedelmekből a részesedés mértékét megyénként eltérően állapítottuk meg a tervfeladatokkal összhangban. Üj vonás, hogy a rendkívüli esetekre előre kilátásba helyezzük a bevételekből való részesedés módosítását. A 4 százaléknál nagyobb bevételi lemaradáskor központi pénzeszközökből kiegészítjük a megyei tanács költségvetését, s a 6 százalékon felüli többletbevétel összegével a következő évi állami támogatást csökkentjük. Tervszerűbb és biztonságosabb lehet tehát a gazdálkodás: megszűnik az egyoldalú előny vagy kötelezettségvállalás.

— Az elmúlt években, itt az országgyűlésen is. többször szóba került a lakóház javításra szolgáló pénzeszközök elégtelensége. Megfogadva az ajánlásokat, a korábbit jóval meghaladó pénzügyi lehetőséget biztosítunk e feladatra. A lakóházfelújításra felhasználható összeget a IV. ötéves terv 16 milliárd forintjáról az V. ötéves tervben 30 milliárd forintra növeljük. Az előirányzott lakóházfelújítások azonban csak nagy erőfeszítésekkel és és jobb szervezéssel valósulhatnak meg. Az építőipar teljesítőképességének bővítésére a tanácsi építőipari vállalatokat — a helyi forrásokon túl — központilag több mint 700 millió forinttal támogatjuk. A tanácsi ingatlankezelő szervezetek műszaki, technikai felszerelésük bővítésére 2,2 milliárd forintot használhatnak fel.

— A IV. ötéves tervben széles körű együttműködés alakult ki a tanácsok és a területükön gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek és egyéb szervek között. Ezt nemcsak a tanácsok részére — a közös feladatok megvalósítására — átadott összegek mutatják, hanem azok az eredmények is, amelyeket a lakásépítés, a közmű- és főként a gyermekintézmény-hálózat fejlesztésében elértünk. Ügy gondoljuk, hogy ez az együttműködés a következő ötéves tervidőszakban is gyümölcsöző lesz, az átadásra számításba vett összeg elérheti a 17 milliárd forintot. A szabályokat itt is világosabbá tettük, de azt is elmondjuk, hogy az átható összegek nagyságát nem a tanácsok jó szándékú igényei, hanem a vállalatok lehetőségei határozza meg.

— A tanácsok 1976. évi költségvetési előirányzata csaknem 38 milliárd forint. A jövő évre rendelkezésre álló fejlesztési pénzeszközök előirányzata meghaladja a 25 milliárd forintot. Mindkét pénzforrás 7—8 százalékkal bővül, ehhez hozzájön az idei évből származó 1,5 milliárd forint többletbevétel. Ma már egy kisebb város költségvetése és fejlesztési alapja eléri az évi 100—150 millió forintot, egy-egy nagyközség pedig 20— 40 millió forinttal gazdálkodik. Ezért a helyi tanácsoknak az eddiginél -többet kell foglalkozniuk azokkal a gazdálkodási és szervezési kérdésekkel. Törekedni kell a több település igényét kielégítő intézmények közös létesítésére és fenntartására. Előrelá- tóbban kell figyelembe venni a távlati településfejlesztési elgondolásokat.

— Az erőforrások ésszerű felhasználása s a változó körülményekhez való jobb alkalmazkodás érdekében, 1976- tól megyei kölcsönalapot rendszeresítünk, amelyet a megyék a helyi tanácsok tartós betétjeiből hozhatnak létre. Ebből meggyorsíthatják a beruházások befejezését, és területenként jobban összehangolhatják a pénzügyi lehetőségeket a kivitelező szervezetek telj esi töképességéveh

Ezt követően Ealuvégi Lajos a lakosság társadalmi munkájának jelentőségéről beszélt, majd így folytatta:

— A törvényjavaslatot a társadalom és a gazdaság minden területén az előrehaladás szándéka hatja át, más szóval: a folyamatos, tervszerű és arányos fejlődés útján szeretnénk járni. Helyzetünkből következik, hogy 1976-ban olyan feladatokra kell összpontosítanunk, amelyek kihatnak az egész ötéves terv időszakára. Az ülésszakon születendő mindkét törvény végrehajtásához a kormány felelősséggel, a határozott cselekvés és a magasabb színvonalú irányi-, tás igényével lát hozzá.

Végezetül a miniszter a vezetők, a termelő kollektívák felelősségéről szólt:

— A néhány nap múlva reánk köszöntő új esztendő feladataihoz gyürkőzve, ne feledjük, hogy aki nagyobb tennivalókra vállalkozik és szigorúbb felelősséget vállal, az több segítő bizalmat érdemel; az elismerést és megbecsülést pedig aszerint mérjük, hogy ki mennyivel járul hozzá szocialista hazánk közös anyagi és szellemi értékeinek gyarapításához.

— A kormány megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.