Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
1975. DECEMBER 2., KEDD "xMttm AFÉSZ-tervek Nemcsak nevük változott... Az utóbbi évtized jelentős tartalmi változásokat hozott az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek munkájában és életében. Erre utalt az az esztendőkkel ezelőtti döntés is, amelynek nyomán a földművesszövetkezetek az előbb említettre változtatták nevüket. Országszerte 1946-ban alakultak az fmsz-ek, amelyeknek célja a földreform után az újgazdák, a korábban agrárproletárok termelőmunkájának segítése — a szükséges anyagok, vetőmagvak, szerszámok beszerzése — majd a termények értékesítése volt. Munkástagság Később egyre bővült műkö- idési körük s ma már a megye ÁFÉSZ-ei a kiskereskedelmi forgalom csaknem felét bonyolítják le, döntő szerepük van tehát a lakosság áruellátásában. Kisebb szolgáltató és termelő üzemekkel rendelkeznek, szervezik a háztáji és más kisgazdaságok áruinak felvásárlását, vendéglőket nyitottak, s egyre nagyobb teret kapnak a takarék- és a lakás- szövetkezetek is. A falusi lakosság átrétegeződésének folyamata — a vidéki iparfejlesztéssel párhuzamosan — gyorsan haladt előre s ennek eredménye, hogy az ÁFÉSZ- ek tagságának jelentős hányada ma már nem földművelésből él, hanem ipari munkás és alkalmazott. Különösen erős ez a tendencia a városokban és az iparosodott vidékeken tevékenykedő fogyasztási szövetkezeteknél, amilyen például a több mint százezer lakos ellátásáról gondoskodó Vác és Vidéke ÁFÉSZ. — Miként alakította ez a tény a szövetkezet üzletpolitikáját, közelmúltbeli fejlődését? — erről beszélgettünk Kovács László elnökkel. — Szövetkezetünk életében fordulópont volt hét évvel ezelőtt a területi elhatárolás megszüntetése, Vác, Dunakeszi és Fót iparosodása. Az új követelményeknek akartunk megfelelni, amikor megnyitottuk Vácott a Naszály Áruházát, élelmiszer ABC-t építettünk Dunakeszin, s a községiek mellett törekedtünk a városi üzlethálózat korszerűsíté- megköveitelte az erőforrások koncentrálását, ezért került sor a tagság egyetértésével a fóti, a váchartyáni és g váci ÁFÉSZ-ek több mint egy esztendővel ezelőtti egyesülésére. A szolgáltatások bővítésére és az ellátás javítására irányuló törekvéseinek köszönhetően 8 ezer fölé emelkedett a taglétszám s az új tagok 60 százaléka már a munkások és alkalmazottak soraiból került ki. A legfontosabb célok — A szövetkezet teljes forgalma az idén meghaladja a félmilliárd forintot. Az MSZMP XI. kongresszusa milyen irány- mutatást adott az AFÉSZ-nek a továbblépéshez? — A pártkongresszus szellemében született elképzeléseinket — amelyeket a következő ötéves tervidőszakban kívánunk megvalósítani, egy mondatban így foglalhatnám ösz- sze: célúnk az üzemi munkásság és az újonnan épített munkáslakta települések lakóinak jobb ellátása, valamint a háztáji és a kisüzemi gazdaságok életképességének növelése, a termelési és az értékesítési biztonság megteremtésével. — Kezdjük talán az első témával: hogyan javítható szervezetten az üzemi munkások áruellátása? — Ennek feltételeit a nagyobb üzemekben és a lakótelepeken munkás fogyasztási szövetkezeti szekciók megalakításával kívánjuk megteremteni. A szövetkezeten belül dolgozó m.unkásszekciók helyi vezetőséggel, saját üzemi bolttal és büfével rendelkeznének. önálló részközgyűlési körzetet alkot minden szekció s igy az üzemi boltot közvetlenül a munkások, illetve választott szövetkezeti vezetők társadalmi alapon ellenőrzik és irányítják. Ez a közvetlen kapcsolat biztosíték arra, hogy a bolt a részjeggyel és belszólási joggal rendelkező munkásak érdekelt szolgálja, kívánságaikat gyorsam és pontosan teljesítse. Olyannyira nem formális kapcsolatról van szó, hogy a boltvezető jutalmazását, keresetét befolyásolhatja az ott vásárlók véleménye. Első szárnypróbálgatások Az első munkásszövetkezeti szekció néhány héten beliül megkezdi működését egy élelmiszerbolttal a Volán váchartyáni javítóüzemében. Az itt dolgozók közül kétszázan léptek be eddig a tagok sorába, s úgy tervezzük, hogy e közösség szerveződésének, szárnybontogatásának tapasztalatait is hasznosítva a következő években váci üzemekben, lakótelepeken, Dunakeszin és Foton hozunk létre újabb muinkásszekciót. Vácott a deákvári lakótelepen nemrég nyílt meg egy 200 négyzetmé teres élelmiszerboltunk. Itt nemcsak a lakosság munkás- jellege miatt szervezünk szekciót, hanem országosan is érdekesnek ígérkezik a lakásszövetkezettel kialakuló testvér- kapcsolat. További terveink között szerepel — ha ez a kapcsolat létrejön — ugyanitt egy 900 négyzetméteres ABC- kisáruház nyitása, amelyben szolgáltatóegységek is helyet kapnak, például egy vegytisztító szalon és egy modem Favorit kemencével felszerelt pékség. Számítva a lakásszövetkezet szervező erejére Is, mintegy 500—600' tagot szeretnénk megnyerni a munkás- szekció számára. Hasonló elképzeléseink vannak a Földvári téren és a környék lakótelepén élők jobb ellátására is. Itt is 900 négyzetméteres üzlet építése a cél, Dunakeszin pedig szintén a lakásszövetkezettel együttműködve, újabb 400 négyzetméter alapterületű üzletet építünk. — A szövetkezet munkásjellegének erősítése valóban időszerű, a pártkongresszus szellemét tükröző cél. Az ÁFÉSZ eddigi kiváló eredményeinek ismeretében nem kételkedünk a megvalósítás sikerében. Mégis: mindehhez rendelkeznek-e a szükséges anyagi forrásokkal? — A pártbizottság, a városi és a helyi tanácsok és érdek- képviseleti szövetségünk, a MÉSZÖV erködesd és politikai támogatását élvezzük. Ezt alátámasztja anyagi oldalról a különböző központi alapokból e célra kapható pénzbeli támogatás, amely saját erőforrásainkat, valamint az új szövetkezeti tagok anyagi és társadalmi munka hozzájárulását jól kiegészíti. Ügy látjuk, hogy terveink nagyobb részét már 1976. végére, 1977 közepére valóra válthatjuk. Az érdekek összhangjáért — A feladatok között említette a háztáji és kisegítő gazdaságok életképességének növelését. — Igen, ez a másik legfontosabb célunk a kongresszusi határozatok végrehajtásában. Köztudott, hogy e gazdaságok jelentős szerepet töltenek be az élemiszier-termelésben és -exportban. Támogatásuk nép- gazdasági érdek, s mivel tagságunk nagyobb része nemcsak vásárló, hanem termelő is, fokozottabban kell segítenünk őket. A lényeg: a termelői, a fogyasztói és a szövetkezet gazdasági érdekeit kell összhangba hoznunk a helyi árualapok bővítése mellett. Hosszabb távú szerződéseket kötünk, rendszeressé tettük a szaktanácsadást, hitellel, különböző eszközök kedvezményes juttatásával, kedvező felvásárlási árakkal ösztönözzük a termelőket. Amikor az általunk nyújtott támogatást a megtermelt áruval törleszthetik, lényegében a termelés kockázatának egy részét vállaltuk magunkra. Kísérleti szakcsoportként nem rég óta működik Vácrátóton a fóliás zöldségtermesztő szakcsoportunk. Számukra 3 ezer négyzetméternyi fóliát adtunk. A következő tervidőszakban ennek bővítésével és újabbak szervezésével tízszeresére növeljük a fóliával bevont területet. Tervezzük egy korszerű niagy kapacitású központi felvásárló, osztályozó, csomagoló és tartósító telep létrehozását, ahonnan saját gépkocsival oldanánk meg a kisebb községek zöldség-gyümölcs ellátását is. Számos helyre ma még a nagykereskedelmi vállalatok nem viszik ki az árut a kis tételű megrendelések miatt. Szó van arról is, hogy ezt a telepet összefogásból, a szobi AFÉSZ-szel közösen működtetnénk. Az így megtakarított kereskedelmi árrésből származó jelentős összeget visszajuttathatjuk majd a termelőknek tevékenységük korszerűsítéséhez, sőt a fogyasztói árak mérséklésére is jutna belőle. Kovács György Attila ünnepség a rádióban A hazai rádiózás megindulásának 50. évfordulóján a rádió elnöksége hétfőn este ünnepséget rendezett a Zeneakadémia nagytermében. Az ünnepségen megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a párt-, az állami és a társadalmi szervek több Jrépviselője. Aczél György köszöntötte a szocialista rádiózás fejlesztésében kitűnt rádiósokat, postásokat. Az ünnepségen felszólalt J. Orlov, a Szovjetunió Televízió és Rádió Bizottságának elnökhelyettese és Rudolf Singer, az NDK Állami Rádió Bizottság elnöke is. Az ünnepség második részében a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara adott jubileumi hangversenyt, Lehel György vezényletével. Mély részvéttel temették el Benedikt Ottót Hétfőn a Mező Imre úti temetőben családtagjai, barátai, elvtársai, egykori harcostársai, eredményekben gazdag tudományos munkásságának ismerői mély részvéttel vettek végső búcsút Benedikt Ottó akadémikustól, a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségétől, a párt és a tudományos közélet fáradhatatlan harcosától. Koszorúkkal borított ravatalánál díszőrséget állva rótta le kegyeletét a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, a kormány több tagja, a kulturális és tudományos élet sok ismert képviselője. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Márta Ferenc, az MTA főtitkára búcsúzott az elhunyttól. A Budapesti Műszaki Egyetem tanácsa, pártbizottsága, dolgozói és hallgatói képviseletében Meisel János rektor emlékezett Benedikt Ottóra. Családtagjai, elvtársai, harcostársai gyászát Szerényi Sándor, a Központi Bizottság titkárságának tagja tolmácsolta. Benedikt Ottót az Intemacio- nálé hangjai mellett helyezték végső nyugovóra. Sírját elborították a tisztelet, az emlékező kegyelet virágai. Tanácskozott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szak- szervezetek december 8-án kezdődő 23. kongresszusa előtti utolsó ülését. A tanácskozáson megjelent Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Markója Imre igazság- ügyminisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Károly szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti jogsegélyszolgálat tapasztalatait. qe^pfog-, láló jelentést, valamint a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékeléséről és elismerési rendszeréről készült előterjesztést. MÁR 80 BRIGÁD ALAKULT Munkaverseny-eredményck a PÍMAH-nál A Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi es Húsipari Vállalatnál folyó munkaversenyben a mennyiségi feladatok teljesítése mellett, mind nagyobb jelentőséget kap a munka minőségi színvonalának általános javítása. A vállalati munkaverseny hatására kedvezően alakult az első háramnegyedévben a vágásból eredő fő- és melléktermékek előállítása. Az értékesítés is meghaladja nemcsak a normát, hanem a vállalással növelt követelményeket is. Az eredmények elérését segítette a fellendülő vállalati újítómozgalom is. Az elmúlt év első háromnegyedévében benyújtott 10 újítással szemben, az idén 32 újítással jelentkeztek, zömmel szocialista közösségek és brigádtagok. A beadott újításokból 15-öt elfogadtak és 13-at már hasznosítottak is. A munkaverseny értékelésénél fontos, hogy csökkent a balesetek száma is. Igaz ezzel szefnben, hogy az ezer főre jutó kiesett munkanapok száma emelkedett. A további növekedés megakadályozására kutatják a lehetőségeket. A szocialista brigádmozgalom a vállalati feladatok teljesítésének egyik alapvető mozgatója. A tavalyi eredmények alapján már eddig 66 brigád érte el a szocialista címet. Ezek közül egy, a pilisi hizlalda IV. számú etetőbrigádja a Vállalat kiváló brigádja lett és élnyerte a megyei pártbizottság Kongresszusi oklevelét. A jó példák ösztönző hatására egyre több új brigád alakul, és mind több közösség tűzi ki célul a szocialista cím elnyerését. A brigádok száma már elérte a 80-at, a brigádtagpké az 1277-et A vállalat dolgozóinak több mint fele, a fiataloknak több mint 80, a nőknek majdnem 70 százaléka részt vesz a versenyben. Az első háromnegyedév értékelése alapján kiemelkedő eredményt ért el a váci gyár Dobó Katalin feldolgozó üzemi szocialista brigádja, valamint az aszódi kirendeltség Petőfi Sándor szocialista brigádja. Korábbi tevékenysége alapján már mindkét brigád elérte az ezüst fokozatot. Eddigi teljesítményük alapján megalapozottan remélhetik a következő fokozat elnyerését. L. T. A beszámoló taggyűlések előtt NEGYEDSZER kerül sor pártunk életében az éves beszámoló taggyűlésekre, minden eddiginél mozgalmasabb időben: alig fél esztendővel a XI. pártkongresszus után, s néhány hónappal a tagkönyvcse- re előtt. Olyan esztendőről készül ezúttal számadás, amelyben egymást követték a különböző, nagy jelentőségű bélés külpolitikai események, az országgyűlési választásoktól a helsinki konferenciáig, újabb és újabb feladatokat hárítva a politikai nevelő-felvilágosító munkában a kommunistákra. A párt XI. kongresszusán módosított szervezeti szabályzat a korábbinál pontosabban fogalmazta meg a beszámoló taggyűlések feladatát, amikor kimondta: „A vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ezen a párttagság értékeli a vezetőség, a pártszervezet egész éves tevékenységét, valamint a vezetőségek előterjesztése alapján a párttagok munkáját, a pártmegbízatások teljesítését.” Kölcsönös számadásról van tehát szó, a párttagság és a választott vezetőség végzett munkájának kritikus-önkritikus felülbírálásáról. Ezért is célszerű a felkészülést a legkisebb kommunista sejtek, a pártcsoportok tanácskozásaival, a párttagok véleményének összegyűjtésével kezdeni. JÓ MÓDSZER a beszámoló taggyűlések előkészületeit a pártcsopOrtok összehívásával kezdeni azért is, mert az utóbbi években egyre inkább nőtt a pártcsoportók feladata, jelentősége a lakóhelyi, illetve munkahelyi pártszervezetekben. Közvetlenül a pártcso- pórtokra bízták a párttaggá nevelés fontos munkáját, a tagfelvétel előkészítését; e szőkébb kis kommunista kollektívák ellenőrzik a párt- megbízatások teljesítését, a pártoktatásban való részvételt, s a taggyűlési határozatok végrehajtását. így ésszerű, hiszen e szűkebb körben tudják leginkább a kommunisták számon tartani egymás megbízatását és végzett munkáját. Amint a cseppben a tenger — úgy tükröződik az alapszervezet egész élete a pártcsoportok életében, tevékenységében. Ahol eleven, mozgalmas a pártcsoportok élete, ott feltehetően jó az irányítás, rendszeres a segítség és az ellenőrzés az alapszervezeti vezetőség részéről. Ez pedig már a taggyűlési beszámoló egyik legfontosabb témája: hogyan segítette, ellenőrizte az alap- szervezet vezetősége a pártcso- t portokat. A MÁSIK fontos kérdés; amire a beszámolónak felelnie kell, így hangzik: hogyan érvényesül a párt irányító szerepe, a kommunista kollektíva hatása a munka-, illetve lakóhely életében? Milyen a pártszervezet súlya, tekintélye, hogyan sikerült mozgósítani a dolgozókat a népgazdasági tervek teljesítésére, a kitűzött célok elérésére., A beszámoló taggyűlés fontos eseménye a pártszervezetek életében: a mostani például jó alkalom a legutóbbi vezetőségválasztás óta végzett munka igényes, önkritikus értékelésére, a XI. kongresz- szus határozatai Végrehajtásának elemzésére, a további feladatok meghatározására. Ahhoz, hogy így legyen, már most meg kell kezdeni azt az átfogó, az egész párttagságra kiterjedő politikai eszmecserét, amelynek legfontosabb tapasztalatait majd a vezetőség beszámolója összegzi. Nyíri Éva Előkészítő tanácskozás az országgyűlés téli ülésszakáról Hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az ország- gyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi s a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonásait, majd Madarasi Attila pénzügyi államtitkár számolt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezéséről, illetve a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadásokat követő vitában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászióné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Nagy Miklós, Pest megye 28. sz. (Vác városi választókerület) Gócza József, dr. Szabó József és Sándor József ország- gyűlési képviselő. Az értekezlet Apró Antal zárszavával ért véget. Túlteljesítették a vetéstervet Pest megyében Gyorsítani kell a szántást A betakarítás finiséről, a várható terméseredményekről és az időszerű őszi mezőgázdasá- gi munkákról kaptuk az alábbi helyzetjelentést Tunyogi Andrástól, a Pest megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügyelőjétől. Befejezéséhez közeledik a kukorica betakarítása: az ösz- szesen 65 és fél ezer hektárnyi terület 98 százalékán már letörték; a tavalyi 33,8 mázsával szemben — az előzetes becslések szerint —, az idén 54,1 mázsás átlagtermést értek el a gazdaságok hektáronként. Javult a burgonya terméshozama is: a tavalyi 115 mázsáról hektáronként 129 mázsára. Még 200 hektár cukorrépa vár betakarításra. Eddig a termőterület 96—97 százalékán végeztek. Az átlagtermést 324 mázsára becsülik, de e tekintetben Pest megyében elég nagy a szóródás: a legrosszabb terméseredményt Cegléd környékén, a szolnoki cukorgyár körzetében érték el, a legjobbat — hektáronként 350 mázsát —, az ácsi és az ercsi cukorgyárral szerződött mező- gazdasági nagyüzemek takarították be. Az ismert cukorellátási gondok enyhítése érdekében jövőre tovább kell növelni országszerte a cukorrépa vetésterületét. Ennek szellemében. Pest megyében már most megkezdődtek a tárgyalások a járási hivatalok mezőgazdasági osztályai és a nagyüzemek vezetői között, a vállalandó termőterületről. 3882 hektár a cukorrépára és 3400 hektár a napraforgó termesztésére előirányzott terület. Az őszi szántással a felénél tartanak: a gazdaságok a terű- I let 52 százalékán végezték el a mélyszántást. Ajánlatos lenne gyorsítani az ütemét, mert, ha átfagy a talaj, tovább nem folytatható a munka. Az őszi vetés mind a 83 540 hektáron befejeződött. A vetésterület a tervezettnél nagyobb lett, 106 százalék. Ebből az őszi kalászosok vetésterülete — a búza kivételével —, valamivel kevesebb az előirányzottnál. Búzából a tervezettnél 2,4 százalékkal többet, rozsból 5,2 százalékkal, tritiká- léból 7,6 százalékkal és őszi árpából 6,7 százalékkal kevesebbet vetettek a gazdaságok. II—Ny A KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése A KGST közlekedési állandó bizottsága december 1—6. között Budapesten tartja 50. ülését. A jubileumi ülést — amelynek munkájában 9 tagország, valamint Jugoszlávia delegációja és a KGST-titkárságának képviselője vesz részt —, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepélyesen nyitotta meg hétfőn a Gellért szállóban. i A