Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

1975. DECEMBER 2., KEDD "xMttm AFÉSZ-tervek Nemcsak nevük változott... Az utóbbi évtized jelentős tartalmi változásokat hozott az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek munkájá­ban és életében. Erre utalt az az esztendőkkel ezelőtti döntés is, amelynek nyomán a föld­művesszövetkezetek az előbb említettre változtatták nevü­ket. Országszerte 1946-ban alakultak az fmsz-ek, ame­lyeknek célja a földreform után az újgazdák, a korábban agrárproletárok termelőmun­kájának segítése — a szüksé­ges anyagok, vetőmagvak, szerszámok beszerzése — majd a termények értékesítése volt. Munkástagság Később egyre bővült műkö- idési körük s ma már a megye ÁFÉSZ-ei a kiskereskedelmi forgalom csaknem felét bo­nyolítják le, döntő szerepük van tehát a lakosság áruellá­tásában. Kisebb szolgáltató és termelő üzemekkel rendelkez­nek, szervezik a háztáji és más kisgazdaságok áruinak felvásárlását, vendéglőket nyi­tottak, s egyre nagyobb teret kapnak a takarék- és a lakás- szövetkezetek is. A falusi la­kosság átrétegeződésének fo­lyamata — a vidéki iparfej­lesztéssel párhuzamosan — gyorsan haladt előre s ennek eredménye, hogy az ÁFÉSZ- ek tagságának jelentős hánya­da ma már nem földművelés­ből él, hanem ipari munkás és alkalmazott. Különösen erős ez a tendencia a városokban és az iparosodott vidékeken tevékenykedő fogyasztási szö­vetkezeteknél, amilyen pél­dául a több mint százezer lakos ellátásáról gondoskodó Vác és Vidéke ÁFÉSZ. — Miként alakította ez a tény a szövetkezet üzletpolitikáját, közelmúltbeli fejlődését? — er­ről beszélgettünk Kovács László elnökkel. — Szövetkezetünk életében fordulópont volt hét évvel ez­előtt a területi elhatárolás megszüntetése, Vác, Dunakeszi és Fót iparosodása. Az új kö­vetelményeknek akartunk megfelelni, amikor megnyitot­tuk Vácott a Naszály Áruhá­zát, élelmiszer ABC-t építet­tünk Dunakeszin, s a közsé­giek mellett törekedtünk a vá­rosi üzlethálózat korszerűsíté- megköveitelte az erőforrások koncentrálását, ezért került sor a tagság egyetértésével a fóti, a váchartyáni és g váci ÁFÉSZ-ek több mint egy esz­tendővel ezelőtti egyesülésére. A szolgáltatások bővítésére és az ellátás javítására irányuló törekvéseinek köszönhetően 8 ezer fölé emelkedett a taglét­szám s az új tagok 60 százalé­ka már a munkások és alkal­mazottak soraiból került ki. A legfontosabb célok — A szövetkezet teljes for­galma az idén meghaladja a félmilliárd forintot. Az MSZMP XI. kongresszusa milyen irány- mutatást adott az AFÉSZ-nek a továbblépéshez? — A pártkongresszus szel­lemében született elképzelése­inket — amelyeket a követke­ző ötéves tervidőszakban kívá­nunk megvalósítani, egy mon­datban így foglalhatnám ösz- sze: célúnk az üzemi mun­kásság és az újonnan épített munkáslakta települések la­kóinak jobb ellátása, vala­mint a háztáji és a kisüzemi gazdaságok életképességének növelése, a termelési és az ér­tékesítési biztonság megte­remtésével. — Kezdjük talán az első té­mával: hogyan javítható szer­vezetten az üzemi munkások áruellátása? — Ennek feltételeit a na­gyobb üzemekben és a lakóte­lepeken munkás fogyasztási szövetkezeti szekciók megala­kításával kívánjuk megterem­teni. A szövetkezeten belül dolgozó m.unkásszekciók helyi vezetőséggel, saját üzemi bolt­tal és büfével rendelkeznének. önálló részközgyűlési körzetet alkot minden szekció s igy az üzemi boltot közvetlenül a munkások, illetve választott szövetkezeti vezetők társadal­mi alapon ellenőrzik és irá­nyítják. Ez a közvetlen kap­csolat biztosíték arra, hogy a bolt a részjeggyel és belszólási joggal rendelkező munkásak érdekelt szolgálja, kívánságai­kat gyorsam és pontosan telje­sítse. Olyannyira nem formá­lis kapcsolatról van szó, hogy a boltvezető jutalmazását, ke­resetét befolyásolhatja az ott vásárlók véleménye. Első szárnypróbálgatások Az első munkásszövetkezeti szekció néhány héten beliül megkezdi működését egy élel­miszerbolttal a Volán váchar­tyáni javítóüzemében. Az itt dolgozók közül kétszázan lép­tek be eddig a tagok sorába, s úgy tervezzük, hogy e kö­zösség szerveződésének, szárnybontogatásának tapasz­talatait is hasznosítva a követ­kező években váci üzemekben, lakótelepeken, Dunakeszin és Foton hozunk létre újabb muinkásszekciót. Vácott a deákvári lakótelepen nemrég nyílt meg egy 200 négyzetmé teres élelmiszerboltunk. Itt nemcsak a lakosság munkás- jellege miatt szervezünk szek­ciót, hanem országosan is ér­dekesnek ígérkezik a lakásszö­vetkezettel kialakuló testvér- kapcsolat. További terveink között szerepel — ha ez a kapcsolat létrejön — ugyanitt egy 900 négyzetméteres ABC- kisáruház nyitása, amelyben szolgáltatóegységek is helyet kapnak, például egy vegytisz­tító szalon és egy modem Fa­vorit kemencével felszerelt pékség. Számítva a lakásszö­vetkezet szervező erejére Is, mintegy 500—600' tagot szeret­nénk megnyerni a munkás- szekció számára. Hasonló el­képzeléseink vannak a Föld­vári téren és a környék lakó­telepén élők jobb ellátására is. Itt is 900 négyzetméteres üz­let építése a cél, Dunakeszin pedig szintén a lakásszövetke­zettel együttműködve, újabb 400 négyzetméter alapterületű üzletet építünk. — A szövetkezet munkásjel­legének erősítése valóban idő­szerű, a pártkongresszus szel­lemét tükröző cél. Az ÁFÉSZ eddigi kiváló eredményeinek ismeretében nem kételkedünk a megvalósítás sikerében. Mégis: mindehhez rendelkez­nek-e a szükséges anyagi for­rásokkal? — A pártbizottság, a városi és a helyi tanácsok és érdek- képviseleti szövetségünk, a MÉSZÖV erködesd és politikai támogatását élvezzük. Ezt alá­támasztja anyagi oldalról a különböző központi alapokból e célra kapható pénzbeli tá­mogatás, amely saját erőfor­rásainkat, valamint az új szö­vetkezeti tagok anyagi és tár­sadalmi munka hozzájárulását jól kiegészíti. Ügy látjuk, hogy terveink nagyobb részét már 1976. végére, 1977 közepére valóra válthatjuk. Az érdekek összhangjáért — A feladatok között emlí­tette a háztáji és kisegítő gaz­daságok életképességének nö­velését. — Igen, ez a másik legfon­tosabb célunk a kongresszusi határozatok végrehajtásában. Köztudott, hogy e gazdaságok jelentős szerepet töltenek be az élemiszier-termelésben és -exportban. Támogatásuk nép- gazdasági érdek, s mivel tag­ságunk nagyobb része nem­csak vásárló, hanem termelő is, fokozottabban kell segíte­nünk őket. A lényeg: a terme­lői, a fogyasztói és a szövetke­zet gazdasági érdekeit kell összhangba hoznunk a helyi árualapok bővítése mellett. Hosszabb távú szerződéseket kötünk, rendszeressé tettük a szaktanácsadást, hitellel, kü­lönböző eszközök kedvezmé­nyes juttatásával, kedvező fel­vásárlási árakkal ösztönözzük a termelőket. Amikor az álta­lunk nyújtott támogatást a megtermelt áruval törleszthe­tik, lényegében a termelés kockázatának egy részét vál­laltuk magunkra. Kísérleti szakcsoportként nem rég óta működik Vácrátóton a fóliás zöldségtermesztő szakcsopor­tunk. Számukra 3 ezer négy­zetméternyi fóliát adtunk. A következő tervidőszakban en­nek bővítésével és újabbak szervezésével tízszeresére nö­veljük a fóliával bevont terü­letet. Tervezzük egy korszerű niagy kapacitású központi fel­vásárló, osztályozó, csomagoló és tartósító telep létrehozását, ahonnan saját gépkocsival ol­danánk meg a kisebb közsé­gek zöldség-gyümölcs ellátását is. Számos helyre ma még a nagykereskedelmi vállalatok nem viszik ki az árut a kis té­telű megrendelések miatt. Szó van arról is, hogy ezt a tele­pet összefogásból, a szobi AFÉSZ-szel közösen működ­tetnénk. Az így megtakarí­tott kereskedelmi árrésből származó jelentős összeget visszajuttathatjuk majd a ter­melőknek tevékenységük kor­szerűsítéséhez, sőt a fogyasz­tói árak mérséklésére is jutna belőle. Kovács György Attila ünnepség a rádióban A hazai rádiózás megindu­lásának 50. évfordulóján a rá­dió elnöksége hétfőn este ün­nepséget rendezett a Zeneaka­démia nagytermében. Az ün­nepségen megjelent Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszer­kesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a párt-, az állami és a társadalmi szer­vek több Jrépviselője. Aczél György köszöntötte a szocialista rádiózás fejleszté­sében kitűnt rádiósokat, pos­tásokat. Az ünnepségen fel­szólalt J. Orlov, a Szovjetunió Televízió és Rádió Bizottságá­nak elnökhelyettese és Rudolf Singer, az NDK Állami Rádió Bizottság elnöke is. Az ünnepség második részé­ben a Magyar Rádió és Tele­vízió Szimfonikus Zenekara adott jubileumi hangversenyt, Lehel György vezényletével. Mély részvéttel temették el Benedikt Ottót Hétfőn a Mező Imre úti te­metőben családtagjai, barátai, elvtársai, egykori harcostársai, eredményekben gazdag tudo­mányos munkásságának isme­rői mély részvéttel vettek vég­ső búcsút Benedikt Ottó aka­démikustól, a hazai és a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségétől, a párt és a tudományos közélet fáradhatatlan harcosától. Ko­szorúkkal borított ravatalánál díszőrséget állva rótta le ke­gyeletét a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, a kor­mány több tagja, a kulturális és tudományos élet sok ismert képviselője. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadé­mia nevében Márta Ferenc, az MTA főtitkára búcsúzott az elhunyttól. A Budapesti Műszaki Egye­tem tanácsa, pártbizottsága, dolgozói és hallgatói képvise­letében Meisel János rektor emlékezett Benedikt Ottóra. Családtagjai, elvtársai, harcos­társai gyászát Szerényi Sán­dor, a Központi Bizottság tit­kárságának tagja tolmácsolta. Benedikt Ottót az Intemacio- nálé hangjai mellett helyez­ték végső nyugovóra. Sírját elborították a tisztelet, az em­lékező kegyelet virágai. Tanácskozott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn megtartotta a magyar szak- szervezetek december 8-án kezdődő 23. kongresszusa előtti utolsó ülését. A tanács­kozáson megjelent Karakas László munkaügyi miniszter és dr. Markója Imre igazság- ügyminisztériumi államtitkár is. Az elnökség Herczeg Ká­roly szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóváhagyta a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat tapasztalatait. qe^pfog-, láló jelentést, valamint a kongresszusi és felszabadulá­si munkaverseny értékelésé­ről és elismerési rendszeréről készült előterjesztést. MÁR 80 BRIGÁD ALAKULT Munkaverseny-eredményck a PÍMAH-nál A Pest-Nógrád megyei Ál­latforgalmi es Húsipari Válla­latnál folyó munkaversenyben a mennyiségi feladatok telje­sítése mellett, mind nagyobb jelentőséget kap a munka mi­nőségi színvonalának általános javítása. A vállalati munkaverseny hatására kedvezően alakult az első háramnegyedévben a vá­gásból eredő fő- és mellékter­mékek előállítása. Az értékesí­tés is meghaladja nemcsak a normát, hanem a vállalással növelt követelményeket is. Az eredmények elérését se­gítette a fellendülő vállalati újítómozgalom is. Az elmúlt év első háromnegyedévében benyújtott 10 újítással szem­ben, az idén 32 újítással je­lentkeztek, zömmel szocialista közösségek és brigádtagok. A beadott újításokból 15-öt elfo­gadtak és 13-at már hasznosí­tottak is. A munkaverseny értéke­lésénél fontos, hogy csökkent a balesetek száma is. Igaz ez­zel szefnben, hogy az ezer fő­re jutó kiesett munkanapok száma emelkedett. A további növekedés megakadályozására kutatják a lehetőségeket. A szocialista brigádmozga­lom a vállalati feladatok telje­sítésének egyik alapvető moz­gatója. A tavalyi eredmények alapján már eddig 66 brigád érte el a szocialista címet. Ezek közül egy, a pilisi hizlal­da IV. számú etetőbrigádja a Vállalat kiváló brigádja lett és élnyerte a megyei pártbi­zottság Kongresszusi oklevelét. A jó példák ösztönző hatásá­ra egyre több új brigád alakul, és mind több közösség tűzi ki célul a szocialista cím elnye­rését. A brigádok száma már elérte a 80-at, a brigádtagpké az 1277-et A vállalat dolgozói­nak több mint fele, a fiatalok­nak több mint 80, a nőknek majdnem 70 százaléka részt vesz a versenyben. Az első háromnegyedév ér­tékelése alapján kiemelkedő eredményt ért el a váci gyár Dobó Katalin feldolgozó üze­mi szocialista brigádja, vala­mint az aszódi kirendeltség Petőfi Sándor szocialista bri­gádja. Korábbi tevékenysége alapján már mindkét brigád elérte az ezüst fokozatot. Ed­digi teljesítményük alapján megalapozottan remélhetik a következő fokozat elnyerését. L. T. A beszámoló taggyűlések előtt NEGYEDSZER kerül sor pártunk életében az éves be­számoló taggyűlésekre, min­den eddiginél mozgalmasabb időben: alig fél esztendővel a XI. pártkongresszus után, s né­hány hónappal a tagkönyvcse- re előtt. Olyan esztendőről ké­szül ezúttal számadás, amely­ben egymást követték a kü­lönböző, nagy jelentőségű bél­és külpolitikai események, az országgyűlési választásoktól a helsinki konferenciáig, újabb és újabb feladatokat hárítva a politikai nevelő-felvilágosító munkában a kommunistákra. A párt XI. kongresszusán módosított szervezeti szabály­zat a korábbinál ponto­sabban fogalmazta meg a be­számoló taggyűlések feladatát, amikor kimondta: „A vezető­ség köteles évenként beszá­moló taggyűlést tartani, ezen a párttagság értékeli a veze­tőség, a pártszervezet egész éves tevékenységét, valamint a vezetőségek előterjesztése alapján a párttagok munká­ját, a pártmegbízatások telje­sítését.” Kölcsönös számadásról van tehát szó, a párttagság és a választott vezetőség végzett munkájának kritikus-önkri­tikus felülbírálásáról. Ezért is célszerű a felkészülést a leg­kisebb kommunista sejtek, a pártcsoportok tanácskozásai­val, a párttagok véleményé­nek összegyűjtésével kezdeni. JÓ MÓDSZER a beszámoló taggyűlések előkészületeit a pártcsopOrtok összehívásával kezdeni azért is, mert az utób­bi években egyre inkább nőtt a pártcsoportók feladata, je­lentősége a lakóhelyi, illetve munkahelyi pártszervezetek­ben. Közvetlenül a pártcso- pórtokra bízták a párttaggá nevelés fontos munkáját, a tagfelvétel előkészítését; e szőkébb kis kommunista kol­lektívák ellenőrzik a párt- megbízatások teljesítését, a pártoktatásban való részvételt, s a taggyűlési határozatok végrehajtását. így ésszerű, hi­szen e szűkebb körben tudják leginkább a kommunisták szá­mon tartani egymás megbíza­tását és végzett munkáját. Amint a cseppben a tenger — úgy tükröződik az alapszer­vezet egész élete a pártcso­portok életében, tevékenységé­ben. Ahol eleven, mozgalmas a pártcsoportok élete, ott fel­tehetően jó az irányítás, rend­szeres a segítség és az ellen­őrzés az alapszervezeti veze­tőség részéről. Ez pedig már a taggyűlési beszámoló egyik legfontosabb témája: hogyan segítette, ellenőrizte az alap- szervezet vezetősége a pártcso- t portokat. A MÁSIK fontos kérdés; amire a beszámolónak felel­nie kell, így hangzik: hogyan érvényesül a párt irányító sze­repe, a kommunista kollektíva hatása a munka-, illetve la­kóhely életében? Milyen a pártszervezet súlya, tekintélye, hogyan sikerült mozgósítani a dolgozókat a népgazdasági tervek teljesítésére, a kitűzött célok elérésére., A beszámoló taggyűlés fon­tos eseménye a pártszerveze­tek életében: a mostani pél­dául jó alkalom a legutóbbi vezetőségválasztás óta vég­zett munka igényes, önkritikus értékelésére, a XI. kongresz- szus határozatai Végrehajtásá­nak elemzésére, a további fel­adatok meghatározására. Ah­hoz, hogy így legyen, már most meg kell kezdeni azt az átfogó, az egész párttagságra kiterjedő politikai eszmecse­rét, amelynek legfontosabb ta­pasztalatait majd a vezetőség beszámolója összegzi. Nyíri Éva Előkészítő tanácskozás az országgyűlés téli ülésszakáról Hétfőn a Parlamentben ér­tekezletet tartottak az ország- gyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővá­rosi s a megyei képviselőcso­portok vezetői. A tanácskozá­son — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint Péter János, Inokai Já­nos és Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke — első­ként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájé­koztatta a képviselőket a par­lament következő, téli üléssza­kának előkészítéséről s az ab­ból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V. ötéves tervről szóló tör­vényjavaslat főbb vonásait, majd Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkár számolt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezéséről, illetve a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadásokat követő vitá­ban felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászióné, dr. Gonda György, Juratovics Aladár, Nagy Miklós, Pest megye 28. sz. (Vác városi választókerület) Gócza József, dr. Szabó Jó­zsef és Sándor József ország- gyűlési képviselő. Az értekez­let Apró Antal zárszavával ért véget. Túlteljesítették a vetéstervet Pest megyében Gyorsítani kell a szántást A betakarítás finiséről, a várható terméseredményekről és az időszerű őszi mezőgázdasá- gi munkákról kaptuk az aláb­bi helyzetjelentést Tunyogi Andrástól, a Pest megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak szakfelügyelőjétől. Befejezéséhez közeledik a kukorica betakarítása: az ösz- szesen 65 és fél ezer hektárnyi terület 98 százalékán már le­törték; a tavalyi 33,8 mázsával szemben — az előzetes becs­lések szerint —, az idén 54,1 mázsás átlagtermést értek el a gazdaságok hektáronként. Ja­vult a burgonya terméshozama is: a tavalyi 115 mázsáról hek­táronként 129 mázsára. Még 200 hektár cukorrépa vár betakarításra. Eddig a ter­mőterület 96—97 százalékán végeztek. Az átlagtermést 324 mázsára becsülik, de e tekin­tetben Pest megyében elég nagy a szóródás: a legrosszabb terméseredményt Cegléd kör­nyékén, a szolnoki cukorgyár körzetében érték el, a legjob­bat — hektáronként 350 má­zsát —, az ácsi és az ercsi cu­korgyárral szerződött mező- gazdasági nagyüzemek takarí­tották be. Az ismert cukorellátási gon­dok enyhítése érdekében jövő­re tovább kell növelni ország­szerte a cukorrépa vetésterü­letét. Ennek szellemében. Pest megyében már most megkez­dődtek a tárgyalások a járá­si hivatalok mezőgazdasági osztályai és a nagyüzemek ve­zetői között, a vállalandó ter­mőterületről. 3882 hektár a cu­korrépára és 3400 hektár a napraforgó termesztésére elő­irányzott terület. Az őszi szántással a felénél tartanak: a gazdaságok a terű- I let 52 százalékán végezték el a mélyszántást. Ajánlatos lenne gyorsítani az ütemét, mert, ha átfagy a talaj, tovább nem folytatható a munka. Az őszi vetés mind a 83 540 hektáron befejeződött. A ve­tésterület a tervezettnél na­gyobb lett, 106 százalék. Ebből az őszi kalászosok vetésterüle­te — a búza kivételével —, valamivel kevesebb az elő­irányzottnál. Búzából a terve­zettnél 2,4 százalékkal többet, rozsból 5,2 százalékkal, tritiká- léból 7,6 százalékkal és őszi árpából 6,7 százalékkal keve­sebbet vetettek a gazdaságok. II—Ny A KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése A KGST közlekedési állandó bizottsága december 1—6. kö­zött Budapesten tartja 50. ülé­sét. A jubileumi ülést — amely­nek munkájában 9 tagország, valamint Jugoszlávia delegá­ciója és a KGST-titkárságának képviselője vesz részt —, dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese ünnepé­lyesen nyitotta meg hétfőn a Gellért szállóban. i A

Next

/
Oldalképek
Tartalom