Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
Folytatta mimikáját az országgyűlés Dr. Szekér Gyula és Szurdi István felszólalása Huszár István foglalta össze a vitát Tegnap délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően folytatódott a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat fölött. Készt vett a tanácskozáson Lösonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A vitában felszólalt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Mag Pál, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat , igazgatója, dr. Tar Imre, a Szabolcs-Szatmár megyei Pártbizottság első titkára, Gyuricza László, a Fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek igazgatója, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke, Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Takács Imre, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Szokola Károlyné dr., a Somogy megyei Ta- rács Fonyódi Továbbképző Intézetének igazgatója, Szomszéd Gy. István, a Nagybátonyl Gépüzem igazgatója, dr. Kiss István, a Komárom megyei Tanács elnöke, dr. Kiss Anna, a Budapest, XVI. kerületi Szakorvosi Rendelőintézet osztályvezető főorvosa, Szalai Géza, a GANZ-Mávag vésnöke, Barta László, a Szolnok megyei Pártbizottság titkára, Riss Jenő, a BKV vezérigazgató-helyettese, dr. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, Tóth Ferencné, a Kalocsai Sütőipari Vállalat csoportvezetője, Ferenczi József, a földeáki Egyetértés Tsz gépszerelője. Ezt követően az elnöklő Apró Antal bejelentette: a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitát lezárta, s szót adott Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az. Országos Tervhivatal elnökének, aki összefoglalta a vitát, s választ adott a képviselők kérdéseire. Ezután az elnöklő Apró Antal szót adott dr. Bognár Józsefnek, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága elnökének. Dr. Bognár József javasolta, az országgyűlés fogadja el a vita során fölmerült további két módosító indítványt. Határozathozatál következett: az ország- gyűlés elfogadta a terv- és költségvetési bizottság által korábban előterjesztett, ■ valamint a vita során elhangzott újabb módosító javaslatokat. Végül az országgyűlés a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal együtt részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés befejezte csütörtöki tanácskozását, amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Ínokai János. A téli ülésszak ma délelőtt folytatja munkáját, a napirendnek megfelelően megkezdi a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. (A továbbiakban dr. Szekér Gyula és Szurdi István felszólalását, Huszár István vitazáró beszédét ismertetjük.) Dr. Szekér Gyula: Olyan termékeket kell gyártanunk, melyek mindenben megíelelnek a nemzetközi színvonalnak A Minisztertanács elnökhelyettese hozzászólása bevezető részében rámutatott: a? V. ötéves terv népgazdaság gunk további töretlen fejlődésének, népünk gazdasági és társadalmi felemelkedésének terve. Ezt a tervet nem elég csak elfogadnunk, hanem képviselni, támogatni is kell, jobban kell dolgozni azért, hogy minden mutatóját teljesítsük. Ugyanakkor azt is meg kell mondanunk: az V. ötéves tervjavaslat az előző időszak eredményeihez képest valamelyest szerényebb fejlődést irányoz elő, hogy a fejlődés folyamatosságának és a népgazdasági egyensúly megszilárdításának kettős kö- ‘ vetelményét egyszerre teljesíthessük. A továbbiakban hangsúlyozta : hazánk adottságaiból következően sohasem mulaszthatjuk el a külgazdasági hatások figyelembevételét. Ezután a világgazdaság helyzetét elemezve, megállapította: lítanak egyetlen megállapodás keretében ilyen nagy mennyiségű autóbuszt. Az idén már megközeb'tően 9000 autóbuszt küldünk a KGST- tagországokba. Az NDK-ban például nemrégiben indult útjára a 20 ezredik magyar autóbusz. A Szovjetunióba pedig eddig több mint 30 ezer autóbuszt szállítottunk. Tíz év alatt a közúti járműiparral új, korszerű ágazat fejlődött ki hazánkban. — A magyar—szovjet petrolkémiai együttműködés a hazai korszerű petrolkémiai ipar alapjainak lerakását segítette elő, nagymértékben hozzájárulva tőkés műanyagimportunk csökkentéséhez. Az együttműködés keretében tíz éven át, évenként 130 ezer tonna etilént és 80 ezer (Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Aliit «0 ('ILLEK 1973. DECEMBER 19., PÉNTEK Fidel Castro beszámolója a Kubai Kommunista Párt kongresszusán Döntő jelentőségű és a többi szocialista ország szolidaritása Kádár János - magyar idő szerint — az éjszakai órákban szólalt fel Csütörtökön, közép-európai idő szerint 18.10 órakor fejezte be a Kubai KP kongresszusán a központi bizottság beszámolójának ismertetését Fidel Castro, a párt első titkára. A három részben elhangzott, összesen 11 órás beszámoló széles körképet rajzolt a több mint százéves kubai forradalmi folyamat egészéről, a gyarmatosítók éllen vívott szabadságharctól egészen az 1959 januári győzelmet követő 17 év eseményéig. E visszatekintés egyik vezérmotívuma az amerikai imperializmus elleni küzdelem elemzése volt — hiszen az északi szomszéd a kubai nép újkori történelmének minden fordulópontján szembenállt a forradalmi törekvésekkel. A másik vezér- gondolat a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a hasonló erők és mozgalmak Kuba iránti szolidaritásának méltatása, segítségük döntő jelentőségének kifejtése volt. A beszámolót, amelyet két délelőtt és egy délután egyenes adásban közvetített a kubai rádió és televízió, milliók kísérték figyelemmel az egész országban. Különösen megragadta az embereket az a bátor, önkritikus hang, amely a forradalom győzelme óta eltelt időszakról mondottakat jellemezte. Amikor ugyanis a beszámoló impozáns tablót rajzolt az 1959 januárja óta elért eredményekről, amelyek alapvetően átalakították a szigetország életét, nem hallgatott az építő munka során elkövetett hibákról sem, és a tapasztalatok fényében kritikai, elemzést adott róluk. Fidel Castro többek között arról beszélt, hogy a kubai forradalom során nem hasznosították eléggé a többi szocialista országok tapasztalatait. Már ennek az elemzésnek a tanulságait tükrözi az, hogy Kuba a tervgazdálkodás útjára tér, s az első kongresz- szus elé terjesztett dokumentumok között ott van az új ötéves népgazdaságfejlesztési terv, amelyről Castro szintén részletesen, szólt. Nagy figyelmet keltettek Havannában azok a gondolatok, amelyeket a kubai párt első titkára a forradalom intézményesítéséről, a párt-, állami és társadalmi szervek rendszerének változásáról, továbbfejlesztéséről, új feladatairól fejtett ki. A szocialista Kuba első alkotmánya, amelynek tervezetét a kongresszus megvitatja, s amelyről február 15-én a választók népszavazáson döntenek, a kubai nép történelmi harcainak szintézise alapján megfogalmazott alaptörvény lesz. A beszámoló befejező része, amely a forradalmi Kuba külpolitikájáról és a Kubai Kommunista Párt nemzetközi tevékenységéről szólt, azt erősítette meg, hogy Amerika első szabad földje következetesen fejleszti kapcsolatait a szocialista országok közösségével a világ münden haladó erejével, s így még jobban aláhúzta a kubai kommunisták tanácskozásának világpolitikai jelentőségét. A nemzetközi kapcsolatokról szólva a Kubai KP első titkára köszöntötte a kongresszuson résztvevő külföldi delegációk Változatlanul legjelentősebbek a szovjet külkereskedelmi kapcsolataink Fejlődésünk szempontjából változatlanul a Szovjetunióval kialakított kapcsolataink a legfontosabbak, a legjelentősebbek. A Szovjetunióval bonyolítjuk le teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharma- dát. Országaink között a következő öt évben a külkereskedelmi forgalom csaknem 50 százalékos növekedését tervezzük. Igen örvendetes, hogy energiahordozó-importunk — kalóriaalapon számolva — több mint 60 százalékkal nő. A nyersanyag- és energiaszállítások növelését részben azzal alapoztuk meg, hogy különböző magyar szállításokkal részt veszünk a Szovjetunió területén a kitermelő kapacitások bővítésében. Ezután így folytatta: — Igen örvendetes, hogy a Szovjetunióba irányuló magyar gépexport csaknem kétharmada kooperációs és szakosítási megállapodásokon alapul. A magyar—szovjet timföld—alumínium egyezményt a közelmúltban hosz- szabbítottuk meg 1985-ig. Ez az együttműködés adott módot a hatvanas évek közepétől arra, hogy_ hazánk egyik jelentős ásványi kincsét, a bauxitot, energiaszegénységünk ellenére is gazdaságosan hasznosíthassuk. Külkereskedelmünkben is fontos helyet foglal el az alumíniumipar. Míg a magyar külkereskedelmi forgalom a világforgalom egy százalékát sem éri el, a hazai alumínium készáruk exportja az alumíniumkészáru-világfor- galom 4 százalékára becsülhető. — A KGST-tagországokkal kiépült járműipari együttműködés keretében a jármű-, részegység- és alkatrészgyártás ugyancsak jelentős, szétgyűrűző hatással van az egész magyar gazdaságra. A járműipari együttműködés ma már a különböző szakosítási és kooperációs egyezmények egész körére épül, amelyeket a Szovjetunióval, az NDK-val, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával kötöttünk. Elsősorban a szovjet iparral alakítottunk ki ezen a területen is nemzetközi jelentőségű együttműködést: az autóbuszok és a közúti járművek hátsó futóműveinek szállítására, majd később a Zsiguli-egyezmény néven ismert megállapodás keretében ■személygépkocsi-alkatrész-kooperációra. E kooperáció kezdete óta 1980-ig a nagy sorozatban gyártott autóalkatrészekért majdnem 150 ezer darab személygépkocsit vásárolunk. — A Szovjetunióval és az NDK-val öt évre szerződésben rögzített szállítások ezen a területen példa nélküliek a világon: sehol nem szálHárom régi helyett egy új üzem Átadták az abonyi kenyérgyárat Tegnap délelőtt Abonyban a régi malomépület helyén átadták a Pest megyei 3. számú Sütőipari Vállalat új üzemét. Ezzel az 1974-ben kezdődött építkezés első szakasza lezárult. Az eredeti tervekben szereplő szakbolt megnyitására — mely az épület másik szárnyán lesz — 1976. első negyedévében kerül sor. A gyáravatón, melyen ott voltak a járás és a község gazdasági és társadalmi vezetői, Sági Pál üzemvezető tájékoztatta a megjelenteket. Elmondotta, hogy 1960-baii még kilenc, 1970 után már csak három üzem volt szükséges ahhoz. hogy Abonyt és a szomszédos községeket ellássák kenyérrel és finompékáruval, ma mindezt az új üzem egymaga megteszi. Az. eddigi 5,2 tonnás napi kapacitás helyett 8 tonna legyártására nyílik lehetőség. Az új kenyérgyár 7,2 millió forintért épült, túlnyomórészt állami támogatással. Kivitelezője a helybeli József Attila Tsz volt. A földszinten helyezték el a feldolgozórészt, a készáruraktárt és a hűtőkamrát.. Ugyancsak itt kapott helyet a dolgozók kényelmét szolgáló pihenőszoba is. Az emeletre kerültek a szociális helyiségek, valamint a kultúrterem. A gépek, a lengyel gyártmányú nyersdagasztó kivételével a hazai ÉLGÉP-gyá- rak konstrukciói. Bár a nehéz fizikai munkát az új üzemben nem sikerült teljes' egészében megszüntetni, csak csökkenteni azt, a munkakörülmények lényegesen javultak, a múltra emlékeztető régi pékségekhez képest. Andó Antal, a vállalat igazgatója elmondotta még, hogy a most felépült sütőüzem 18 dolgozóval kezdi meg működését, de a jövő év első szakaszában a munkások létszáma eléri majd a 35-öt. Az év hátralevő részében még csak kenyeret gyártanak, de január 1- töl a kiflin és zsemlén kívül 20—25 féle süteményáru is készül itt. Az új péküzem lehetővé teszi, hogy a süteményáruból, melyet korábban Ceglédről szállítottak a nagyközségbe, most már saját erőből fedezzék a szükségletet. Sőt, a Szomszédos kis községek, mint Törtei, Kőröstetétlen is kapnak belőle. S. R. vezetőit, közöttük kiemelten is Kádár Jánost. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát percekig tartó tapssal ünnepelték a küldöttek, kifejezésre juttatva azt a megbecsülést, amelyet a kubai nép érez a magyar náp iránt, s aláhúzva azt az internacionalista kapcsolatot, amely a két testvérpártot összeköti. A beszámoló elhangzása után percekig zúgott a taps. A küldöttek, a külföldi delegátusok helyükről felállva ünnepelték a Kubai Kommunista Pártot, köszöntötték Fidel Castrót. A szűnni nem akaró tapsvihar egyben annak kifejezése volt, hogy a legmagasabb pártfórum egyetért a beszámolóban vázolt célokkal és feladatokkal, állásfoglalásaival is segíti majd a szocialista építés nagyszerű távlatainak valóra váltását a karib-tengeri szigetországban. A délutáni ülésen, amely közép-európai idő szerint este nyolc óra után kezdődött, sor került a testvér- pártok képviselőinek első felszólalásaira. Magyar idő szerint az éjszakai órákban szólalt fel Kádár János, a magyar pártküldöttség vezetője. közélet Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására december 15—17 között baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban. Kíséretében volt Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója és dr. Komi- desz Mihály, a Központi Bizottság osztályvezetője. Óvári Miklós megbeszélést folytatott Kurt Hagerral, az NSZEP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Vélemény- cserét folytattak a két párt ideológiai, kulturális tevékenységéről. A két testvérpárt képviselői az ideológiai, kulturális együttműködés továbbfejlesztésére munkatervet fogadtak el. A magyar vendégek látogatást tettek az NSZEP KB Társadalomtudományi Intézetében, ahol megbeszélésre került sor Ottó Reinholddal, a KB tagjával, az intézet igazgatójával. Óvári Miklós és kísérete csütörtökön hazaérkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron Gyenes András, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti-nagykövete. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Jondojgijn Ocsir mongol külkereskedelmi miniszter, valamint D. Szaldam államminiszter, a mongol nemzetközi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke tegnap a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírta az 1976—1980. évi magyar—mongol hosszú lejáratú árucsereforgalmi és fizetési megállapodást, az 1976-ra szóló jegyzőkönyvet, valamint az 1976—1980. évi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást. 4
