Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

XIX. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1975. DECEMBER 16., KEDD • T Mái Gyarapodó Nyársapát Számolnak a tanyavilággal a fejlesztési tervekben Nyársapát község tanácsel- . nőkévé az idén egy nagykőrösi mezőgazdasági szakembert, La- bancz Árpádot választották. Vele beszélgettünk a település életéről. — Nyársapát lakossága — mondotta — nagy részben mert a Nagykőrösi Konzerv­gyár, amely eddig a napközis iskolának és óvodának . is szállított ebédet, megnöveke­dett feladatai miatt a jövőben ezt nem tudja vállalni, indokolt lenne hát az étkeztetést helyben megoldani. — Jövőre a tervek szerint kiépítik a nyársapáti autó­buszfordulót, s új fedett vá­rakozóhely is készül. K. I. Százötvenet hizlalnak A Dózsa Termelőszövetkezetben csaknem százötven húshasznosítású szarvasmarhát hiz­lalnak. Várkonyi Pál felvétele Körzeti orvosok Köziisztaság — a szakember szemével még a tanyavilágban él, eh­hez kell alakítani a fejleszté­si terveket. — Az idén befejeződő negyedik ötéves terv so­rán a községben 40 új ház épült. Mivel a környező tanyákon lakók igyekeznek a községbe költözni, házhelyeket kell ad­nunk az építkezéshez. Portá­kat négyszögölenként 25—30 forintos kedvezményes áron juttatunk az építkezőknek. — Az idén gyalogjárdákat építettünk, bővítettük a vil­lanyhál óza tot, 580 ezer forint költséggel befejeztük a község mű­velődési házának felújítá­sát. — A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ jól ellát ja áruval a helyi kereskedelmi és vendég­látóipari egységeket, s augusz­tusban hangulatos eszpresszót is nyitott Nyársapáton. — A szövetkezet konyhás étterem .építését is tervezi itt. Jó volna, ha mielőbb meg­valósulna, annál is inkább, A GYÁRAKÉT IS Szerencsét jelent Kémények magasodnak a város felett. Az egyik messzire ellátszik, a másikat közelről is alig veszi észre az ember. Akik jól ismerik őket, s az esztendő mindén napján ház­tetőkön járnak, a kéménysep­rők. A szakma egyik legifjabb művelője Erdős László, alig húszéves. Hogy miért is vá­lasztotta ezt a „fekete” mes­terséget? Különössége vonzot­ta, s nemhiába: Kitanulta, megszerette Ügy vélnénk, a kéménysep­rőknek nem sok a munkájuk. Pedig akad bőven, hisz nem­csak a magánházak kéményét kell kitisztítani, hanem üze­mekét, a gyárakét is. Régi szokás, ha az ember kéményseprővel találkozik megfogja a kabátja gombját. Honnan-e babona? Erdős László tudja a vá­E gy szülői értekezleten a pedagógus így fe­lelt a kérdező apu­kának: a fia fegyelmezet­len, izgága. A válasz ez volt: „Tessék csak nyugod­tan odasózni neki! Én nem szólok, ha a fiam kap egy­két nyaklevest. Én is adok neki, ha megérdemli. En-, gem is vert az apám, de áldom is érte, mert rendes ember lett belőlem.” A nevelés családi légkö­re, mint a példa is bizo­nyítja, rendszerint attól függ. hogy a szülőknek milyen élményeik marad­tak gyermekkorukból, ne­velésükről. Az anyák és az apák többnyire saját ké­pükre nevelik gyermekei­ket. Ily módon bizonyos családi hagyományok nem­zedékeken keresztül fenn­maradnak. A serdülőkori viselkedé­si hibák egyik fő forrása a verés vagy a megalázás. Az óvodákban, iskoládban önérzetre nevelt gyerme­kek mérhetetlenül sokat szenvednek ezektől, külö­nösen, ha igazságtalanul kapják a megtorlást. Hazu- dozásra, szolgalelkűségre nevel minden át nem gon­dolt szülői ítélkezés; fé­lelmet, szorongást szül. A kamaszok a korlátozásokat különösen nehezen viselik, hiszen már „nagylány­ként”, „nagyfiúként”, a fel­nőttek világába vágynak. Nagyon sok szülő nem ' veszi észre, hogy gyerme­ke serdülőkorba került. So­kan csak azt látják, hogy a gyerek hirtelen nagyra nőtt. Ebből arra következ­tetnek, hogy felnőtt már, és a követelményeket is ehhez szabják. Mások vi­szont továbbra is dédelge­tik, babusgatják fiukat, lányukat, hiszen még min­dig „az én kisgyermekem”. Megrémülnek, kétségbe, esnek, ha a „kicsik” szem­beszegülnek, megpróbál­ják kierőszakolni önállósá­gukat. Sok rosszat szül, ha az általában elfoglalt szülők a törődést, a valódi szerete- tet pénzzel, ajándékokkal helyettesítik. Több iskolá­ban hallottam arról, hogy a pedagógusok aggódva fi­gyelik azokat a szülőket, akik „az anyagi javak haj­szolásában merülnek ki”. Szomorú tapasztalatuk, hogy a szabad szombato­kat, vasárnapokat sem a gyerekek javára, nem kö­zös kirándulásokra, a kö­zös élmények, érzelmek gazdagítására, fordítják, hanem maszekolásra, kü­lönmunkára — és nem az alapmegélhetés megterem­téséért, hanem a kivagyi­ságért: hogy előbb meglegyen a nyaraló vagy az autó ... Egyre több a tanult szülő, a nevelésben mégis keve­sen jeleskednek. A kultu­ráltság ugyanis nem azonos az iskolázottsággal. Ezt persze mindenki tudja, amúgy általában, csak so­kan megfeledkeznek arról, hogy a kulturáltságba az emberi mértékű-formájú, segítő-eligazitó-megerösítő családi légkör megteremté­se is beletartozik. Amit régimódian így írtak le: „családi tűzhely melege”. A felnőtté válás folya­matát nem lehet tilal­mi táblákkal teletűz­delnünk, erőszakos be­avatkozással lassítanunk. Kétségtelen, akadnak olyan emberpalánták, akiknél eredményt csak erélyes bá­násmóddal érhetünk el, de ebben is ismerni kell a határt, amelyen túl már káros a szigor. Magam is ismerek néhány kemény kezű apát. ismerem kérges lelkű fiaikat, akik az erő­szakos nevelést valószínűleg maguk is alkalmazni fog­ják. Szaporítva a kemény kezeket, a kérges lelke­ket ... Pedig n em ezt akarjuk. Miklay Jenő laszt, már megismerte a mes­terség történetét is. A XVI. századtól — Sok évvel ezelőtt nyitott kémények voltak, és nagyobb volt a tűzveszély. Megérkezett a kéményseprő — azaz a ván­dorkereskedő, a vándor fűszer­árus, aki nemcsak kelmét árult, hanem kitisztította a fa­lu kéményeit is — ez szeren­csét jelentett. Az embereknek nem kellett félniök, hogy tűz lesz, s leég a ház. Az olaszok­tól származik mesterségünk, amely a XVI. századtól kezdve vált iparrá Magyarországon. Mint száz esztendeje, ma­napság is sok helyen várják a kéményseprőket. Újabb füstkarikákkal Még két hét és beköszönt az új év, lakásainkba bekopogtat­nak a kéményseprők. A sze­rencse fekete embereinek jó­kívánságaival és — mini ahogy Erdős László mondta — kitisztított kéménnyel és újabb füstkarikákkal köszönt­hetjük az 1976-os esztendőt. Karácsonyfavásár Javában tart a Széchenyi té­ren a karácsonyfavásár. A fá­kat a Cegléd Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat árusítja méterenként 23 fo­rintért. A Szabadság téri zöld­ségbolt előtt pedig az ÁFÉSZ kínálja a fenyőket, szintén 23 forintos áron. Mit latunk ma a moziban? Ulzana. Színes, szinkroni­zált NDK-kalandfilm. Kísérő­műsor: Magyar híradó. Elő­adások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÄRBÖZI ISKOLÁBAN Volt egyszer egy zsaru. Francia film. Előadás kezdete: fél 7-kor. beosztása december 15—20-ig Az I. és a VII. körzetben: dr. K. Kiss Dániel, rendel: 11—14-ig és 18—19 óráig. A II. körzetben dr. Lengyel György, rendel: 8—11-ig és 17—18 óráig. A III. körzetben: dr. Mikó Miklós, rendel: 11— 13- ig és 18—19 óráig. A IV. és VIII. körzetben: dr. Kulin Sándor, rendel: 8—11-ig és 17—18 óráig. Az V. körzetben: dr. Pólus Károly, rended: 11— 14- ig és 18—19 óráig. A VI. körzetben: dr. Somlyai Ká­roly, rendel: 9—11-ig és 17—18 óráig. Központi ügyedet minden­nap este 7 órától másnap reg­gel 7 óráig és december 20-án délután 2 órától 22-én reggel 7 óráig a Magyar u. 2. sz. alatti rendelőintézetben lesz. Anyakönyvi hírek Született: Horváth Ferenc és Antal Veronika: Ferenc; Kristófi Mihály és Pozsgai Ju­lianna: Adrien; Gulácsi Dénes és Komlós Emese: Glória; Bá­lint Miklós és Nagy Rózsa: Il­dikó; Pörge Sándor' és Balogh Erzsébet: Gábor; Varga Ba­lázs és Tóth Eszter: Zoltán; Benyik Károly és Vajda Lí­dia: Dóra; Kis Dénes és Nagy Anna: Zoltán; Godó Fe­renc és Petrezselyem Judit: Szilvia nevű gyermeke. Névadót tartott: Sallai Kál­mán és Kecskeméti Mária: Judit; Tóth István és Pavolek Ilona: Norbert; Szűcs Ferenc és Varga Ilona: Ferenc; Po- zsár László és Koroknai Má­ria: Andrea. Házasságot kötött: Vas Jó­zsef és Monori Margit; Ba­log Albert és Czene Ilona. Meghalt: Horváth Ferencné Kapás Veronika 89 éves (Ceg­lédi u. 32.); Hegedűs István 73 éves (Tázerdei u. 43.); Tóth István 89 éves (Ady Endre u. 15.); Szuhay Jánosné Lökös Borbála 80 éves (Ady Endre u. 12.); Czirják Józs-efné Fa­ragó Eszter 87 éves (Hunyadi u. 15.). Tizennyolcán egy csapatban Népszerű az Arany János Művelődési Központ varrótan- folyamá, amelyen egy csoportban 18 lány, asszony ismerkedik a szakmai tudnivalókkal. Képünk a három hónapja tartó tan­folyamon készült, amint saját maguknak készítenek ruhákat Kiss Dezsőné vezetésével a tanulók. Bálint Lajos felvétele Ami a városgazdálkodási vállalaton - és ami a lakosságon múlik Városunkban a köztisztasági teendőket, az utcák, terek tisztántartását a Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat látja el. E munka azonban nem mindig kifogástalan. En­nek okáról kérdeztük Puszta Jánosnét, a vállalat szolgálta­tási részlegének vezetőjét. — Amit tudunk, mindent megteszünk — mondotta —, de a köztisztasággal mi sem vagyunk elégedettek. A legtöbb gondot azok okozzák, akik az utcasar­kokra hordják ki a szeme­tet és hulladékot, s a házuk előtti járdáról az út­testre söprik a szemetet. — A házi. szemetet a kira­kott gyűjtőedényekből heten­ként kétszer, hétfőn és pénte­ken, a Tormásból és a Vági István lakótelepről pedig ked­den és szombaton hozatjuk el. Ez nem zökkenőmentes, mert kicsi a szállítókapacitá­sunk. Január elsejétől azonban remélhetőleg csökkennek a panaszok; újabb gépkocsit vá­sárolunk^ házi szemét-elszál­lítására. — A másik nehézséget az okozza, hogy kevés a köztisz­tasági munkás, vagyis az ut­caseprő. Jól megfizetnénk, mégsem jelentkeznek erre a munkára. Jelenleg is csak nyolcán vannak, közülük né­gyen nyugdíjasok. Ennyi ember kevés a vá­ros tisztántartásához, ezért igyekszünk számukat nö­velni'. — Minden törekvésünk arra irányul, hogy javuljon a köz- tisztaság. Ebben segít a városi tanács is. Tervezzük, hogy 1976 nyarára úgynevezett szippan- tós tehergépkocsit vásárolunk, amely gyorsabbá teszi a házi szemét elszállítását. (kopa) SPORT A Kinizsi elnökségi ülése A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportkörének elnök­ségi ülésén Nyikos József sportköri elnök az 1976 feb­ruárjában esedékes közgyűlé­si, elnökségi beszámolóhoz a szakosztályok utóbbi 4 évi gondjairól, tevékenységéről kért információkat. Ezután nagy vonalakban a sportkör gazdálkodási helyzetét ismer­tette, november 30-ig bezáró­lag. Többen örömmel hallot­ták a bejelentést, hogy mint­egy 50 ezer forintot tudnak költeni most a felszerelések kiegészítésére, főleg tornaci­pőkre. A sportotthon nagy­termét kifestik, s "két helyi­séggel bővül itt a Kinizsi te­rülete: egyiket a szakosztá­lyok, a másikat a szakosztá­lyok -vezetői használhatják majd. Az ősszel 3 ezer köb­méter föld került a sportpá­lya tribün mögötti alacsony fekvésű részének feltöltésére: a leendő labdarúgó edzőpálya létesítése így jó ütemben ha­lad, hála a közös összefogás­nak. Ezután a szakosztályok gondjairól esett szó. Hajós György birkózóedző a le- és összerakás miatt kopó birkózószőnyeg burkoló réteg­gel való bevonását, valamint a másik szőnyeg új ponyvával való ellátását kérte, mert a je­lenlegi nagyon elhasznált és az új szabály szerint harmin­con felüli induló létszám ese­tén két szőnyegen kell meg­rendezni a versenyeket. Leskó László, a labdarúgó­szakosztály elnöke a fejlesz­téssel kapcsolatban a pálya­építési gondok mielőbbi meg­oldását kérte. Az öt labdarú­gócsapathoz és a tömegsport­vetélkedőkre kevés az egyet­len labdarúgópálya. A sport­pályán a gondnoki lakás kor-, szerűbbé tételét javasolta. Kőházi Ferenc, az asztalite­niszezők edzője és játékosa az NB Ill-ban, ha nehezen is. de bennmaradt férfi felnőtt gár­da őszi nehézségeit említette, mely szerint a két kecskemé­ti játékos ősszel már nem járt át, egy fiatal vidékre került tanulni, egy pedig tanulmá­nyai miatt nem szerepelhe­tett. Néhány barátságos méV- kőzést terveznek. Koroknai István, a termé­szetjárók vezetője örömmel újságolta, hogy Nagykőröst is beveszik a „Pest megyén ke­resztül” mozgalomba. A piros­sal jelzett út egy részét már jelzéssel látták el a kinizsis természetkedvelők. Németh Ambrus szakosztály- vezető a kézilabdások jelenle­gi nehéz helyzetéről szólt. Az edző elmegy, új még nincs, csak az ifiké marad. Az NB II-ből kiesett csapat szétesett, az utánpótlásnak még javu­lásra van szüksége. Hiba volt, hogy csak az eredménnyel tö­rődtek, a fiatal sportolók ne­velésével kevésbé. A sportköri elnök befejezé­sül arról beszélt, hogy igény lépett fel női kézilabda- és asztalitenisz-csapat iránt a konzervgyárban, de az anya­giak hiánya ezt hátráltatja. Jó lehne viszont, ha nősportolók is lennének a Kinizsiben. S. Z. NAGYKŐRÖSI APRÓHIRDETÉSEK Portalanított, utcára nyíló, száraz raktár- helyiség kiadó: Nagy- kőrös. Szolnoki u. 87. 265 négyszögöles kert eladó. Nagykőrös, II. telep mellett (Galamb u. 12.). Érdeklődni: Szolnoki u. 86. ________ 2 d b olaj kályha eladó. Nagykőrös, Béke u. 38. Koselák. Érdeklőd­ni: du. 14 órától. A VOLÁN 21. sz. Vál­lalat 02. sz. Műszaki Üzemegysége felvé­telre keres: vaseszter­gályos, fúrós, marós szakmunkásokat. va­lamint technikumi, műszaki főiskolai vég­zettségű közlekedési szakembereket. Jelent­kezni lehet: Nagykő­rös, Zsíros dűlő 4. Zárt kert eladó, belső tázerdő. Érdeklődni: Szarka József, Nagy­kőrös II., Honvéd u. 10. sz. Hosszúhátban 600 négyszögöl zárt kert eladó. Érdeklődni: Nagykőrös VI., Csil­lag u. 2. Aliogy régen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom