Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

1975. DECEMIVBv3., SZERDA Sikeres megyei pályázat A Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szerve­zete az év elején — felszaba dulásunk 30. évfordulója tisz­teletére — pályázatot hirdetett Fejlesszük együtt Pest megye élelmiszer-gazdaságát címmel. Tegnap Murvai László alel- nök vezetésével ülést tartott a MATE Pest megyei szerve­zetének elnöksége, és odaítél­te a legjobb pályamunkák dí­jait. Első díjat nem adtak ki; II. díjat nyert: A termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának főbb jellemzői és a fejlesztés néhány lehetősége Pest megyé­ben című pályamű, szerzői: dr. Gyöngyösi Imre egyetemi ta­nársegéd és dr. Villányi László aspiráns, a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem agrárgazda­sági tanszékének munkatár­sai, valamint Az iparszerű ter­melési technológiák alkalma­zása című pályamunka, szer­zői: Péntek Ferenc mezőgaz­dasági szakmérnök és Oláh István mezőgazdasági mérnök, Budapesti Vegyiművek. III. díjat nyertek: A nö­vényvédelem korszerű gépesí­tése című pályaművel Horváth Mihály egyetemi hallgató és társai (ATE, Gödöllő), vala­mint A termelési, felvásárlási, feldolgozási együttműködés ta­pasztalatai című pályamunka szerzője, dr. Konrád Zoltán, a Nagykőrösi Konzervgyár osz­tályvezetője. A bíráló bizottság különdíj- jal jutalmazta a gödöllői Ma­isai Jánost —A cukorrépamag termesztésének gépesítése cí­mű pályamunkájáért — és dr. Szabó Mártát, az Agrártudo­mányi Egyetem politikai gaz­daságtan tanszékének tanár­segédjét, A vevőáramlás és a kereskedelmi hálózat összefüg­gései Pest megyében című pá­lyaművéért. Tíz éve kezdték Munkáltató iskola Szaktantermi oktatás az érdi gimnáziumban Az érdi Vörösmarty gimná­ziumban közel tíz esztendeje kezdtek el kabinetrendszerű, szaktantermi oktatási formá­ban tanítani. Az 1966-ban megkezdett munka Pest me­gyében akkor újdonságnak számított: az érdi középiskolán kívül csupán a dabasi gimná­ziumban folytak hasonló kí­sérletek. A felvételi eredmények bizonyítanak Aki végigjárja a gimnázium modern szaktantermeit, és persze ismeri az iskolák nem túlságosan gazdag költségveté­si számadatait, bizony elcso­dálkozik a látottakon. Renge­teg szemléltetőeszköz, a labo­ratóriumokban modern kísér­leti felszerelés, drága mikrosz­kópok, elektromos mérőműsze­rek, gazdag diafilmtár, írásve­títő, diavetítők tucatja segítik az iskolában folyó oktató-ne­velő munkát. — Hogyan lehet megvonni a közel egy évtizedes munka eredményeit? — kérdezem Di- zseri Sándor igazgatótól — le­het-e számadatokkal bizonyí­tani, hogy ez az oktatási forma eredményesebb, tartalmasabb a hagyományos, osztályter­mekben folyó oktatásnál? — Nincs összehasonlítási alap, mert osztálytermi oktatás már' nem folyik nálunk. El­lenben a továbbtanulók felvé­teli eredményeinek statisztiká­ja egészséges fejlődést mutat. 1972-ben az egyetemre, főisko­lára jelentkezettek 48 százalé­kát vették .fel. 1973-ban 54 százalékra, 1974-ben 60,5 szá­zalékra emelkedett ez az arány. Az 1975-ös felvételi eredményeket még hivatalosan nem tették közzé, de a saját számításaink is 60 százalékot mutatnak. Szemléltető eszközök diafilmen Dokumentumok muzsikusokról Bármennyire is feltérképez­ték; *műzikoiégusa kife a. magyar zenetörténetét, az: újsfbteíkitt^» tások mindig; szolgálnak meg­lepetésekkel,, kiegészítő ' ada­tokkal, érdekességekkel. A Zeneműkiadó közelmúltban megjelent két kiadványa jog­gal illeszkedik ebbe a sorba, hiszen a szerzők — Réti Zol­tán és Werner Fuchs — a nagyközönség elé tárt doku­mentumok segítségével olyan összefüggésekre hívják fel a figyelmünket, amelyek immár szerves részét képezik a ma­gyar zenetudománynak. Rózsavölgyi Márk Réti Zoltánnak Rózsavölgyi Márk munkásságát bemutató könyve a reformkor egyik leghíresebb muzsikusának állít emléket. Rózsavölgyi hegedű- művész volt és zeneszerző, az első magyar társastánc meg­alkotója. Biharival, Lavottá- val és Csermákkal együtt a magyar nemzeti zene egyik megteremtője. Tevékenysége elválaszthatatlan a reform­kori törekvésektől. Réti köny­ve így nemcsak Rózsavölgyi küzdelmes életútját tárja elénk, hanem hírt ad a kora­beli magyar kulturális élet szinte minden ágáról, többek között a színjátszásról, az iro-' dalomról, és a táncról is. A „csárdás atyjának” kezdő és befejező életrajzi adatai két nevezetes . dátumhoz kap­csolódnak: 1739-ben, a nagy francia forradalom esztendejé­ben született és 1848-ban halt meg. Nyolcéves korában is­merkedett meg hangszerével, nyilvános hangversenyét f8-ban adta Pesten. Életé­nek nevezetes állomása Baja, innen járt hangversenykörút- jaira. A korabeli sajtó így írt róla 1817-ben: „Balatonfüre- den fölötte fényes sikerrel mű­ködék, az itt mulatott fürdő- vendégeket csodálatra ragadá.” A harmincas évek közepén Pesten akart letelepedni, a bürokrácia gépezete Rózsa­völgyiben nem a magyar mu­zsikust látta, hanem a nem­kívánatos jöttment idegent. Nélkülözései ellenére 1837-ben zenekari darabot írt a pesti Nemzeti Színház megnyitásá­ra. Operakísérlete — Visegrádi kincskeresők címmel — azon­ban sikertelen maradt. Egyre gyakrabban támadták, a Pesti Divatlap egyik 1844-es számá­ban Petőfi Sándor kelt védel- i mere. Liszt Ferenccel együtt ; ők ‘kettéry értették meg Rózsa­völgyi jelérttőségét. Petőfi Ró­zsavölgyi halálára írt versé­nek végső tanulsága, a „he­gedű és koldusbot”, találó jel­képévé lett egy teljes magyar zenésznemzedék sorsának, melyről gondosan, érzéklete­sen ad számot a kötet. Bartók Béla Svájcban Werner Fuchs — éveken át Svájc magyarországi nagykö­vete volt — Bartók Béla és hazája kapcsolatának állít em­léket könyvében. A svájci és a magyar UNESCO-bizottság együttműködéseként napvilá­got látott mű számunkra több mint érdekesség, hiszen Bar­tók három korszakos művét — Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, Diverti­mento, Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre '— svájci felkérésre komponálta. A Bar­tók Béla Svájcban című kötet nemcsak a zeneszerző fiatal­kori műveinek legkorábbi svájci előadásait rögzíti, .ha­nem megismertet azokkal a művészekkel is, akik Bartók muzsikájának megszólaltatá­sában és népszerűsítésében szereztek hervadhatatlan ér­demeket. Werner Fuchs nyo­mon követi Bartók valamennyi svájci tartózkodását, 1910. má­jusától 1940. október derekáig. Könyvének célja — akárcsak a zeneszerző ott-tartózkodásá- nak — hármas: beszámolni a már említett művek ősbemu­tatóiról, Bartók előadómű­vészi szerepléseiről, végül pi­henéséről, erőgyűjtéséről az Alpokban. Á kötet egyilk fejezetében muzsikusok — Emest Anser- me., Arthur Honegger, Paul Sacher, Kodály Zoltán — nyi­latkoznak Bartókról. Werner Fuchs Yehudi Menuhin sorai­val azonosul: „Nem hinném, hogy volna századunknak még egy zeneszerzője, aki — mint Bartók — úgy lenne képes hangok sorát megszőni, hogy azok szárnyaljanak és időtlen térségekbe vigyenek bennün­ket — dallam ez a szó legiga­zibb értelmében.” Wemer Fuchs dokumentumgyűjtemé­nye, amelyet számos levél, fénykép és műsorlap illuszt­rál, fontos adalék Bartók em­beri és művészi portréjához. , M. Zs. Belépünk a történelemte­rembe: Mivel a tantárgynak óriási szemléltető anyaga van, az ember azt hinné, hogy még a mennyezeten is térképek, történelmi tablók, csaták váz­latrajzai, statisztikai mutatók és egyéb szemléltető táblák so­kaságát kénytelenek összezsú­folni a teremben. A zsúfoltság­nak azonban semmi nyoma. Csupán néhány ízlésesen el­helyezett tábla, szemléltető eszköz van a falakon. A „titok” a tanulók készítette polcokon fekszik. — Amikor egyre több szemléltető eszközünk lett — magyarázza az igazgató —, módot kellett találni az egy­szerű, praktikus anyagtárolás­ra. — A szemléltető táblákat, történelmi tablókat, vázlatokat diafilmre vettük fel, diafilm- tárat hoztunk létre. A diafil­mek témánként, évszázadon­ként, országonként, tehát te­matikai rendszerbe sorolva itt sorakoznak a polcokon. A tár­sadalomtudományi tantárgyak, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, földrajz esetében ez a fejlődés útja, ez az éssze­rű megoldás. — A szaktantermek kialakí­tásánál még egy jelentős moz­zanatra szeretném felhívni a figyelmet. A termeket úgy rendeztük el, hogy a hasonló jellegű tantárgyak termei egy­más mellett legyenek, tehát helyi szóhasználatuk szerint „traktusokat” hoztunk létre. A földszinten van a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek, az énektanterem és h könyvtár. Az első emeleten a fizika, matematika és az irá­nyítástechnikai szaktanterem. A második emeleten a kémia, a biológia, a földrajz és a tör­ténelemterem. Itt a földrajz jellegénél fogva átmenetet ké­pez a természettudományoktól a történelemhez. Szakkönyvtárak a tantermekben A második emeleten a ké­mia, a biológia, a földrajz ter­mek előtti folyosórészen ízlé­ses asztalok, székek mellett a falnál könyvszekrények sora­koznak tele lexikonokkal, szakmai könyvekkel. — Minden szaktanteremben szakkönyvtárat rendeztünk be — tájékoztat az igazgató. — A tíz-húsz példányszámban meg­található kézikönyvek mellett nagyon sok szakkönyvet is felhasználhatnak a tanulók a tanítási órákon és az órákra való felkészülés során. Az is­kolai könyvtárunk kettős fel­építésű. Van egy központi könyvtár, ahol tanári irányí­tás és felügyelet mellett könyvtári órákat tartünk. A központi könyvtár mellett pe­dig intenziven fejlesztjük a szaktantermek .könyvtárait. A községi könyvtárral megálla­podtunk, hogy a ..szépirodal­mi ágazatot” ők fejlesztik és tanulóink odajárnak szépiro­dalmi könyveket kölcsönözni. Mi a szakkönyvtárak fejleszté­sét szorgalmazzuk, persze nagy számban vannak szépirodalmi könyveink is. Hadd említsem meg, hogv 70 folyóiratot jára­tunk az iskolába. Az egyik földszinti teremben éppen óra van. amikor benyi­tunk. Osztályfőnöki órát tart a tanárnő, de engem az lep meg, hogy a padok, illetve a tanulói asztalok és székek nem az osztálytermekben szokásos módon vannak elhelyezve. Négyszögben állnak egymás mellett. mint az egyenrangú diplomáciai tárgvalófelek asz­talai. A tapasztalat szerint na­gyon érdekes és tanulói akti­vitással teli órákat lehet eb­ben a formátumban tartani, hiszen mindenki „szem előtt van”, mindenkit lát a tanár és foglalkoztat. A kémiai és a biológiai labo- ratórumokban olyan rend * és tisztaság van, mint a patiká­ban. Tizenhat tanuló tud egy­szerre itt dolgozni, tehát a 32 fős osztályokat két csoportra osztják. Az így létrehozott kis közösségek rendkívül intenzí­ven dolgoznak, ugyanis az órán, a tanulói foglalkozásokon a munkáltatás dominál. A ta­nártól önálló feladatokat kap­nak, a kísérletek, megfigyelé­sek eredményeit munkanap­lókba jegyzik fel, gondosan ér­tékelik, a tanítási óra minden fázisában aktívan vesznek részt. Mi formálja az osztályközösségeket? Már az igazgatói irodában beszélgetünk, amikor a szak­tantermi forma ellenzőinek a véleményét fogalmazom. Ezek szerint az osztályterem hiánya, a tanulók „vándorlása” nega­tív hatással van az osztálykö­zösségek kialakulására, meg­erősödésére. — A mi tapasztalataink nem azt mutatják — válaszol Dizse- ri Sándor igazgató. — Kide­rült, hogy az osztályközössége­ket nem az osztályterem ala­kítja, formálja, hanem az osz­tályfőnök egyénisége, hatása, az osztály tanulói kollektívá­jának az aktivitása a döntő. Az egy terembe „bezárkózott” osztály helyett a mi. gyere­keink egész nap jönnek-men- nek az iskolában, más évfo­lyambeliekkel találkoznak és hozzászoktak ahhoz, hogy isko­laméretekben gondolkozzanak, segítsék egymást. Nemcsak az osztályközösséget, de a na­gyobb évfolyam- és iskolakö­zösséget is természetesnek tartják és jól érzik magukat ezekben a kollektívákban. Kiss György Mihály Ifjúmunkásnapok a DKV-ban Helytállás a munkában, a tanulásban Tegnap a Dunai Kőolajipari Vállalatnál megkezdődött a vállalati ifjúmunkásnapok eseménysorozata. Délelőtt köz- művelődési kiállítás nyílt, amelyen érdekes képekkel, színpompás plakátokkal díszí­tett tablók mutatják be a fia­talok kulturális életének meg­annyi eseményét —, jelenét és múltját. A rövid időre bemuta­tóteremmé változott irodaház előterében mozgalmas epizó­dok villannak fel: a Villon iro­dalmi színpad, a fotószakkör korábbi életéből. A könyvtár látogatottságát, a fiatalok ta- nulnivágyását szemléletes gra­fikonok elemzik. A megnyitó utáni szemlélő­désre azonban ezúttal keve­sebb idő jutott, hiszen nem sokkal később a vállalat pá­lyakezdő fiataljait köszöntöt­ték a dolgozók, a vezetők: munkájuk értékét, feladatait, céljaik megvalósításának a fontosságát hangsúlyozták. Délután szakmai és politikai vetélkedővel folytatódott a program, amelyen a DKV KISZ-alapszervezeteinek né­gyes csoportjai bizonyították szakmai felkészültségüket, vi­lágpolitikai, gazdasági isme­reteiket. Ezután irodalmi verseny kö­vetkezett: korunk költőinek napjaink életét bemutató, fej­lődésünket ábrázoló alkotásai hangzottak fel a fiatalok értő, hangulatos tolmácsolásában. A tegnapi események esté­be nyúló író-olvasó találkozó­val fejeződtek be, amelyen Csoóri Sándor válaszolt a dol­gozók, a fiatalok kérdéseire. ★ A szakmai-politikai verse­nyen első' helyezést szerzett, a Benzinreformáló 1. Üzem csa­pata, második a termékforgal­mazási, harmadik a beruházá­si és technológiai főosztály csapata lett. A fiatalok szavalóversenyén első helyen végzett Mazumel Ferenc, a második legjobb sza­valat Balanyi Karola, a har­madik pedig Rácz János ne­véhez fűződik. A magyar és az NDK rádió bővülő kapcsolatai A magyar és az NDK rádió kapcsolatainak bővülését, gaz­dagodását szolgálja a két év­re szóló együttműködési egyez­mény, amelyet kedden. írt alá a rádió székházában dr. Hárs István, a Magyar Rá­dió elnöke és Rudolf Singer, az NDK minisztertanácsa mel­lett működő Állami Rádióbi­zottság elnöke. A munkaterv alapján a magyar rádió megemlékezik Wilhelm Pieck születésének 100., Emst Thälmann születé­sének 90. évfordulójáról, a Né­met Szocialista Egységpárt megalakulásának 30. évfordu­lójáról és ismerteti az NSZEP IX. kongresszusának munká­latait, határozatait. A baráti szocialista ország rádióállo­mása ugyanakkor tájékoztatja a hallgatókat a KISZ IX. kongresszusáról, a Hazafias Népfront VI. kongresszusá­ról és külön műsorral tisz­teleg II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfor­dulója előtt. Irodalmi esttel emlékezik meg a magyar rádió Bertolt Brecht halálának 20. évfordu­lójáról, míg 1977-ben az NDK- ban Á3y Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére készítenek irodalmi műsort. Kiállí tótermekben! Nemzedékek vallomásai Pest megye tájairól Megsokasodtak a - megyénk kiállítóheiyiségeiben megnyílt tárlatok, jórészt Pest megyei alkotók új bemutatkozásaival. A tavasz színeivel A tápiószelei Blaskovich Múzeumban Nagy B. István művészetével ismerkedhetnek a környék lakói és az egyre nagyobb számban érkező or­szágos közönség is december 17-ig. A váci festő ismét el­mélyülésével lépett előre. Zsámbék üzenete mellett mé­hek nyári felhőiben érzékeli az idő múlását, hídváltozatai- ban is emberi drámát jelöl, akár a zuhanó madár kormos szárnyaiban. A feloldást, a de­rűt pompás képe, a Varázsló­lány jelenti. Itt szabadul fel fantáziája a Kedvetlen alatt­való nyomasztóan sötét tónu­saitól, és előtörnek a tüzes fri&seségű tavaszi színek — új érzelmeket ős távlatot ér­zékeltetve. Most e kamaraki- állításon még nyilvánvalóbbá vált Nagy B. István rendsze­res fejlődése. Értékei a váci Duna-műhely országos rangját emelik, annak egyik kiemelke­dő erőssége. Az ábrázolás színtere a lakhely Somodi László festőművész, rajztanár és megyei szakfel­ügyelő egy személyben. Ezzel már jeleztem is sokrétű hiva­tását. Pomázi tárlatán min­denki meggyőződhet arról, hogy Somodi László jól gaz­dálkodik festői tehetségével is. Az is kedvező jelenség művei- bep, hogy az ábrázolás szín­tere Pomáz és környéke, ahol él, ahol lakóhelye iránti szere­tettel megörökíti e festőileg nem eléggé felfedezett táj bensőségét. Jó adottsággal és arány érzékkel komponálja festményekké a pomázi utcák légkörét, kanyarjait. Művei a Pomázon letelepedett Puskás László képeivel népesítik be a tárlatot. Vásznon a termeszei A Csepel Autógyár művelő­dési házában nyílt meg Perjés, Erzsébet amatőr képzőművész kiállítása. Sorsa úgy hozta, hogy a sződligeti, a péceli szo­ciális otthonokból a ráckevei­be került, de itt is önfeledten fest olyan kedvességgel és bájjal, hogy az mindenképpen megindító. önmagának és környezetének is örömet okoz a természet megfigyeléseivel és ábrázolásával. Példája buz­dító, hiszen jelzi, bizonyítja, hogy az' Öregség is kellemes alkotó munkával bővülve. ígéretes indulások Négy fiatal művészjélölt — Eőry Emil, Karsch Manfréd, Kéri Mihály, Orczi József szobrai, festményei, grafikái láthatók december 5-ig az ér­di művelődési központban. Még minden kezdődik ben­nük, még semmi zártság nem tapasztalható, csak az erők összpontosítása. Kéri Mihály minden' grafikája meglepetés, mert mindig új szellemiség rajzi továbbteremtésére ké­szülődik bátor önállósággal, táguló határokkal. Orczi Jó­zsef festményei, Eőry Ernái lá­gyított felkiáltású szobrai és az NDK-ból házassága folytán hazánkba települt Karsch Manfréd alkotásai egyaránt az emberi gondolkodás, eszmélés és érzelmi hullámzás belső térképjeleit építik müveikben. Közönséggyűjtő buzgalmával maga a művelődési központ is segíti törekvéseiket, szervezi az újabb kiállításokat, neveli, •hívja a közönséget. Tárlatve­zetést, ankétot tart a művé­szek bevonásával. Ezzel se­gíti a holnap művészetének jelöltjeit, hogy Érd is terebé­lyesülő képzőművészeti kul­túránk jelentős állomása le­gyen. Losonci Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom