Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-03 / 283. szám

1975. DECEMBER 3., SZERDA “xMlav Nagyhátai járás Kedvező népesedéspolitikai helyzet Sokan veszik igénybe a tanácsadást Több a születés, kevesebb a kora szülés Köztudomású, hogy a népe­sedéspolitikai határozat ered­ményeként örvendetesen nö­vekedett a születések száma Pest megyében is, A határozat alapján hozott rendelkezések óta az élveszületések száma 1974-ben országosan 17,8 szá­zalékkal növekedett. Az arány Pest megyében valamivel ala­csonyabb: 16,2 százalék. A nagykátai járásban azonban jóval több: 22,4 százalék volt. Abszolút számokban kifejez­ve: a járásban 1186 gyermek látta meg tavaly a napvilágot. Az idén bizonyára még többen lesznek az új jövevények, mert már az első félévben 582 anya örülhetett elevenen világraho- zott magzatának. Jobb az országos és a megyei átlagnál Ezeket az adatokat ár. Vá­mosi Erzsébet járási főorvos tájékoztatójából idézzük. A jelentés a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának ta­pasztalatairól számol be. Meg­tudjuk belőle ezeken kívül azt is, hogy múlt év óta a kora­szülések száma csökkent a já­rásban, sőt jobb az országos és a megvei átlagnál. Az ösz- szes szülésből az országban 11,5, a megyében 12,4, a nagy­kátai járásban viszont csupán 11,4 százalék volt koraszülés. Ez év első hat hónapjában még tovább javult az arány. Csupán 64 koraszülés volt, ami az összes élveszületés 11 szá­zalékának felel meg. A máso­dik félév — az eddigi tapasz­talatokból ítélve — aligha lesz rosszabb. De egy jelentés csak akkor tárhatja fel teljes valóságá­ban a helyzetet, ha a kedve­zőtlen statisztikai adatokat sem hallgatja el. Miután a já­rásban a koraszülések száma mégiscsak magas, az azzal olyannyira összefüggő csecse­mőhalandóság is az: minden ezer élveszületett csecsemő kö­zül 36 nem éri meg egyéves születésnapját. És erre az sem nyújt vigaszt, hogy az arány jobb a megyei 38.9 ezreléket kitevő csecsemőhalálozásnál, mert két ezrelékkel megha­ladja az országos arányt. Kevés az ágy Másik ugyancsak nem ked­vező statisztikai adat egész Pest megyére vonatkozik. Mindössze 371 szülészeti ágy áll rendelkezésre. Ebből 195 a megye területén levő kórhá­zakban, 91 a budapestiekben és öt a hatvaniban. További nyolcvan ágy van a szülőott­honokban. Nagykátán a szülő­otthon ágyainak száma 30. Emiatt aztán súlyosabb komp­likációknál a szülőotthonok­ban, a nagykátaiban is, nem lehet — megfelelő felszerelés és berendezés hiányában — a szülés levezetését megkezdeni. A szülőotthonok feladata a szabályos szülések ellátása mellett elsősorban a kórházi ápolásra szoruló, veszélyezte­tett terhesek gondozása. Ehhez a 30 ágy kevés, hiszen csak ennek az esztendőnek első fe­lében a járásból szülőotthon­ban és kórházakban 133 ve­szélyeztetett terhes részére kellett ágyat biztosítani. Pest megyében tízezer la­kosra 3,9, az országban 7,8 szülészeti ágy jut. Ezen nem sokat javíthat, hogy a ceglédi és a nagykőrösi kórházban va­lamivel éppen most növelik a szülészeti ágyak számát. A nagykátai járásban jelenleg nyilvántartott várandós anyáit számával sem áll arányban a kórházi elhelyezés lehetősége. Ennek ellenére minden szülő nő kórházba kerül, csakhogy nemegyszer gondot okoz felvé­telük. A tanácsadás szerepe A szülés biztonsága és az egészséges gyermek világra- hozatala, egészségének meg­tartása, eredményes és korsze­rű tanácsadást igényel. Erre a népesedéspolitikai határozat alapján megteremtették az anyagi és személyi feltételeket a nagykátai járásban is. A még újszerű család- és nővé­delmi tanácsadást húsz orvos és védőnő látja el. A múlt év­ben 4144, ez év első felében pedig 2835 esetben vették igénybe a tanácsadást. Miután a házasságkötés előtt kötelező felkeresni a tanácsadót, abból, hogy a múlt évben 836, de ez év első felében 428 erre vo­natkozó igazolást adtak ki, megállapítható, a házasságkö­tések száma is tovább növek­szik ebben az esztendőben. A többi, a terhes anya-, va­lamint az anya- és csecsemő­tanácsadásokat is sok ezren keresték fel a járás községei­ben. ahol a népesedéspolitikai határozat megjelenése óta há­rom új védőnő kezdte meg működését. Kevesebb a nem kívánt terhesség A járásban is egyre csökken á terhességmegszakitást enge­délyező bizottság előtt megje­lenők száma. Az év első felé­ben 254, 1974 azonos időszaká­ban 267 nő kereste fel a bi­zottságot. Nem nagy ugyan a különbözet, de ebből is látha­tó, hogy a fogamzásgátló sze­rek használatánál! engedélye­zése óta mind kevesebb nem kívánt terhesség fordul elő. A bizottság elé járulók pedig úgyszólván kivétel nélkül ala­pos indokkal kérik az orvosi beavatkozást. Ebben az évben összesen csak két esetben hoz­tak elutasító határozatot. A segély emelése kétségkí­vül egyik tényezője a szülések növekedésének. ■ Másik jelen­tős összetevője — sok egyéb mellett — a gyermekgondozási segély felemelése. 1974-ben a járásban száz anya közül 80 vette igénybe ezt. Az év első felében 1685-en részesültek gyermekgondozási segélyben. Nagy jelentőségű az is, hogy a beteg kisgyermekét otthon ápoló szülő táppénzben része­sül. Az év első felében össze­sen 1427 szülő 11390 napig kapott gyermeke betegsége alatt táppénzt. Sz. E. Mezőgazdasági „vezérgápek” 1976-ra Több. növényi kultúra „ve- zérgépét” a gazdaságok jövőre újakkal, esetenként új típu­sokkal cserélhetik fel — amint arról az MTI munka­társát az Agrotröszt illetéke­sei tájékoztatták' A gabonatermesztők szovjet és NDK-beli gépekből választ­hatják * ki a számukra leg­megfelelőbbeket. A szovjet mezőgazdasági gépipar 500 SZK 5-ös és ugyanennyi SZK 6-os arató-cséplőgépet szállit 1976-ban. Az NDK-beli E—512 kombájnból 650-et importál az Agrotröszt. A kukoricabetakarítás gépe­sítésének színvonala jövőre tovább nő. A gazdaságok a termés betakarítására gabona­kombájnokat alkalmaznak megfelelő adapterrel felsze­relve. Fellendül a zöldség- és gyümölcstermelés ÖNELLÁTÓ LESZ ZSÁMBÉK Az önellátás megteremtését tűzte ki célul a IV. ötéves tervben a Zsámbéki ÁFÉSZ. Zöldségből, gyümölcsből, bur­gonyából ugyanis a község és környéke rendszeresen beho­zatalra szorult. Ezt elsősor­ban a kedvezőtlen talajadott- sógok idézték elő. Emiatt "nincs számottevő kertészete a termelőszövetkezeteknek. A talajjavító szerek, vala­mint >az agrotechnika fej­lődése egyre inkább lehetővé teszi a kedvezőtlen természeti adott­ságok hatásának ellensúlyozá­sát. Ez a felismerés érlelte meg a zsámbéki fogyasztási szövetkezet vezetőségében a termeltetés szervezését a kis­gazdaságokban, és a ház körü­Huszonöt év egy gyárban ■„Világéletemben munkásember voltam...” Román József immár hu­szonöt éve dolgozik a BVM szentendrei gyárában mint villanyszerelő, s ő a szolgál­tató üzem műhelytitkára. Ezenkívül a többszörös arany­jelvényes Kandó Kálmán szo­cialista brigád alapító tagja és első vezetője. Még ma is büszkén mondja: — Társaim titkos szavazással engem vá­lasztottak vezetőjüknek! Port­réjához tehát már két erős vonalat meghúzhatunk: a szakma- és az emberszerete- tet. Árnyaljuk kissé ezt a két vonalat. TANONCÉVEK Korán szakadt rá a család- fenntartó szerep. Tizenkét éves volt, amikor meghalt az édesapja; anyjának és húgá­nak maradt. S ő, a gyerek el­szegődött — protekcióval! — inasnak. Egy éven át semmi mást nem csináltatott vele a mester, csak amolyan házi munkát. Hol ide, hol oda fut­tatták, boltba, hivatalba; vagy a konyha körüli munkát bíz­ták rá, vagy csak egyszerűen fát vágattak vele. Ezért egy­két pengőt kapott, s ezzel is segítette édesanyját, meg a bérével. Azt az anyát, aki varrt és mosott másoknak, hogy tisztességgel felnevelje gyermekeit. Amikor letelt a cselédkedés ideje, kezdett is­merkedni jövendő szakmájá­val. Előbb aftonban még a lakatosműhelyben dolgozott, hogy tudja, Tnik a rhesterség alapvető fortélyai; majd mérő­hitelesítő, s csak ezután kerül a hálózathoz, s végül körzet­be. Mindez a negyvenes évek elején, háborús időszakban történt — a Budavidéki Vil­lamossági RT-nél. Még nem kapta meg a segédlevelet, és már mint villanyszerelő dol­gozik — Leányfalun, szülővá­rosa. Szentendre közvetlen kö­zelében. Egyébként elődei több száz évre visszamenőleg ipa­rosok : cipészek, asztalosok, övegezők. Mi sem természe­tesebb, hogy az ő útjukat járja. Talán rövidesen ő is mester, azaz előbb segéd lesz, A lakásprogram megvalósításáért házgyári és építési-szerelési munkahelyekre azonnal felveszünk KŐMŰVES, ÁCS-ÁLLVÁNYOZÓ. ASZTALOS, ÉPÜLETLAKATOS, KAZÁNFŰTŐ (gáz, olaj) BETONOZÓ szakmunkásokat, BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT A vidékieknek munkásszállásról gondoskodunk. NEHÉZGÉPKEZELŐ, KÖNNYÜGÉPKEZELÖ, ESZTERGÁLYOS, BETONELEMGYÁRTO, JELENTKEZÉS ÉS FELVÉTEL: 43. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 2, sz. Termelőegysége Budapest IX., Gyáli út 37 Megközelíthető a 13-as vagy a# 51-es villamossal. 17—18 évesen a háborúba vi­szik. Amikor munkába áll, még nincs forint — tombol az infláció. De ebben az időszak­ban óriási energiák ébred­nek az emberekben, s meg­kezdődik az újjáépítés, a rom- eltakarítás, a villamos veze­tékek helyreállítása. Tahi- tótfaiuban dolgozik, hogy tár­saival együttesen rendbe- hbzza az itt húzódó fő táv­vezetéket. Ilyen ütemben gyorsan telik az idő, nemso­kára 1949-et írnak. Egyik alapvető feladat az ország, főleg a falvak villamosítása. Három pilisi község — Pilis- szentkereszt, Pilisszentlászló és Pilisszántó — teljes villa­mosításában vesz részt. Ma huszonöt éve ennek, de az évek sem tudják kitörölni az emlékezetből ezeket a — túl­zás nélkül mondhatjuk — fel- emelően szép napokat, a ke­rekre tágult tekinteteket, ahogy az emberek a villanyt fogadták lakásukban. A KEZDET GONDJAI Mint említettem, huszonöt éve van a gyárban, azaz 1950- ben jött át az Elektromos Művektől ide. az akkori ki­csi üzembe. Mindössze ketten voltak villanyszerelők. Nem véletlen tehát, hogy hosz- szú ideig — 1961-ig — még éjszaka is gyakran megko­pogtatták üzemvezetői az ab­lakát, mondván: jöjjön rög­tön, mert baj van. Sohasem mondott nemet. Az átmeneti nehézségeket odaadással, több­letmunkával győzték le, azok az emberek — köztük ő —, akik az ötvenes évek hősi, szép rohamában egy új, jobb országot teremtettek. A SZŰKEBB KÖZÖSSÉGÉRT Négy évvel ezelőtt válasz­tották meg műhely titkárnak, s hogy megfelelt a bizalom­nak, fényesén bizonyítja új- jáválaszlása: megbízatása most már 1980-ig szól. Tiszt­sége mások érdekének vé­delmére kötelezi, illetve jo­gosítja föl, lelkiismeretes, akkor a tisztségviselőt ko­molyan veszik a vezatők és a dolgozók is. Román József nem panaszkodhat: vélemé­nye nélkül nem döntenek a dolgozókat érintő kérdések­ben. Béremelés, jutalom, és még sorolhatnánk tovább. Nagy gondot fordít a törzs- gárdatagságra. Az emberek érzik, hogy ez erkölcsi meg­becsüléssel jár, s ha valami gond adódik, akkor ügyin- ! tézőként szegődik a dolog nyomába. Természetesen a I legnagyobb segítséget a bi­zalmiaktól kapja, akik leg­jobban ismerik munkatársai­kat, az ő véleményük szinte dönti a bérbesoroláskor vagy a béremeléskor. NEMZEDÉKVÁLTÁS Mindeddig életének csak egy területéről — a munkáról szóltunk, s hagytuk a magán­embert, s az életnek azt a szeletét, ahol az ember nap­ról napra megújul — a csalá­dot. Tizenhét évvel ezelőtt megházasodott: ma három, szinte felnőtt gyereke van. Két fiú és egy lány teszi táv­latossá az életét, amely csep­pet sem Indult könnyűnek, de mint a mesében, a tör­ténet derekán jóra fordult. Lánya harmadikos gimna­zista, varrónőnek készül, ki­sebbik fia szobafestő-mázoló lesz, a középső — szintén fiú — most első gimnazista, jó tanuló, s minden jel szerint egyetemre kerül. Ha apja ka­rakterét örökli, biztosan ki­tűnő szakember lesz, akár­csak a többi gyerek, akik _a gyakorlati életet, a termelő- munkát, az élet kézzel for­málható építését Választot­ták. S végül befejezésként szinte önként kínálkoznak ide sza­gai: Világéletemben mun­l<:~""mber voltam, s az is ma­radok, s életemet három gye­rek folytatW majd... A. J. li kertekben is a tanács terü­letpolitikai programjával és a Hazafias Népfront kertba­rátmozgalmával párhuzamo­san. Közrejátszott a gyakor­lati megvalósításban a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem Zsámbékra helyezett kara, amely támogatja a helyi tö­rekvéseket. Az ÁFÉSZ újjá­szervezett mezőgazdasági szak­csoportjában egyetemi okta­tók is részt vesznek, sőt dr. Kovács László adjunktus az elnöki tisztet tölti be. Az ÁFÉSZ elsősorban a szakcsoport keretén belül kí­vánja meghonosítani a kert­gazdálkodást. Méghozzá olyan méretekben, hogy az fedezni tudja a helyi szükségleteket. Már az idén átlagosan 7 szá­zalékkal több burgonyát, zöld­séget és gyümölcsöt hozott forgalomba az ÁFÉSZ helyi árukból. 1000 négyzetméter fóliasátor alatt megkezdődött a primőr zöldségek termesz­tése szerződéses alapon. Ugyanilyen mértékű terület­gyarapodásra van kilátás a következő esztendőben is. Több mint 70 kistermelővel vették fel a kapcsolatot. Hi­telnyújtással, műtrágya és közel 10 000 különféle táp­kockás palánta beszerzésé­vel ösztönzik a kertészkedő- ket. *' A termelési kedv növelésé­hez a szakcsoport munkáéi jó példával járul hozzá. Ki­tartó, fáradhatatlan szorgal­muk gyümölcse idén érett be. A szó valódi értelmé­ben terméketlen földterüle­tet változtattak termővé, majd hét esztendő munkájával. A Nyúl-hegy aljában 6 hektár­nyi köves talajon 1968-ban kezdték meg a „kőhordást”, a talajtisztogatást. De a talaj csak mostanára tisztult meg annyira, hogy a helyi ter­melőszövetkezet mélyszánt­hatott fajta. Műtrágyával és gyomirtással feljavították a talajt, s bevetették kukori­cával. A hozam meghaladta a jó földekét: 60 mázsa má­jusi morzsolt kukorica "ter­mett itt hektáronként. A bruttó bevétel 91 ezer forintot tett ki, 30 ezer forintos ráfordítással. A távolabbi cél, hogy miután kellőképpen feldúsul a ta­laj, bogyós gyümölcsök ter­mesztésére térnek át ezen a területen is. Mert ez, a gyümölcstermesz­tés fellendítése, a másik alap­vető programpontja az ÁFÉSZ termeltető tevékenységének — mondotta dr. Farkas Mihály ágazati szervező. E célból a szövetkezet 1 holdas minta- kertet létesített, 360 gyü­mölcsfával. Ezeknek fele meggy, s a legkorszerűbb módszert, a kordonművelést alkalmazzák itt. Az egyetem növendékei és az ÁFÉSZ KISZ-fiataljai patronálják a kertet. Hatása máris érez­hető: a látottak alapján ez évben mintegy 1200 facse­metét ültettek el a ház körüli gyümölcsösökben, további 800- ra pedig az ősszel nyújtot­tak be igénylést az ÁFÉSZ- hez. K. M. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ építő-és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, ács, burkoló, vasbetonszerelő, villanyszerelő, asztalos, víz- góz- és fűtésszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), raktárkezelőt, kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas takarítónőket, éjjeliőröket. Jelentkezni lehet: o „Prosperitás" Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. i i A i

Next

/
Oldalképek
Tartalom