Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-13 / 292. szám

Hétfőm • tanácsülés A Nagykőrösi Városi Tanács december 15-én, hétfőn ülést tart az Arany János Művelő­dési Központ tanácstermében. Napirendjén szerepel egyebek között az 1975. évi városfej­lesztési terv és a IV. ötéves terv végrehajtásáról szóló be­számoló, valamint a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak munkájáról szóló tájé­koztató. A tanácskozásról la­punkban tájékoztatjuk olva­sóinkat. Megalakul az MTESZ helyi szervezete Előkészítés alatt áll a Mű­szaki és Tudományos Egyesüle­tek Szövetsége helyi szerveze­tének megalakítása. Az elő­készítő bizottság a napokban Hegedűs Lászlónak, a városi pártbizottság titkárának veze­tésével megbeszélést tartott, s megállapodás, született: 1976 js-iuárjában alakul meg a he- lyi szerveret. mfimotos A PESmE&YLI HÍRLAP KílLÖNKIADálSA' XIX. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM T975. DECEMBER 13., SZOMBAT Ifjú szakmunkások vetélkedője Városunkban mérték össze tudásukat a Pest megyei fiatalok Mint arról már hírt adtunk, a KISZ Központi Bizottsága, a Belkereskedelmi Miniszté­rium, a SZÖVOSZ és a MÉ­SZÖV a szövetkezetek 30 éven aluli cukrász, szakács és fel­szolgáló ifjúmunkásainak ve­télkedőt hirdetett. A Pest me­gyei szövetkezeti fiatalok verse­nyét december 8—11-ig Nagykő- sön tartották meg a helyi ÁFÉSZ Kőrisfa cukrászdájá­ban és Központi Éttermében. A megyei ÁFÉSZ üzemeiből | 25 fiatal szakember négy na- | pig itt készítette és szolgálta j fel a cukrászati termékeket, s I a változatos, ízletes ételeket, például halkülönlegességeket, melyeket a vendégek is fo­gyaszthattak. A vetélkedőre a fővárosból és vidékről is sokan eljöttek. A zsűriben több szakember vett részt, a MÉSZÖV képviseleté­ben például Vass Istvánná, Szendrődi László és Varga Ferenc, valamint a Halértéke­Lévay József — Arany barátja SZÁZÖTVEN ÉVE múlt nemrég, hogy megszületett Arany János baráti körének egyik ismert tagja: Lévay Jó­zsef. A legmagasabb kort ő érte el közülük: 93 éves korá­ban hunyt el. A rádióban Miklós Róbert, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum főmunkatársa emlékezett meg a „csendes költő csendes jubileumáról”. Illő, hogy mi nagykőrösi kap­csolatairól szóljunk, hiszen szoros szálak fűzték Arany­hoz mindhalálig. Egy ember­öltőn át őrizte nagy barátja emlékét... Borsod megye szülötte volt, Miskolcon töltötte élete java részét. Paraszti családból szár­mazott. Mikor Arany megláto­gatta szülőfalujában, Sajó- szentpéteren, altkor is Lévay apját „nyomtatásiban” találta: az évi gabonatermést csépel­te nem kis fáradsággal,’mun­káját körbe járó lovak segítet­ték. Arannyal kevéssel előbb, a szabadságharc idején került ismeretségbe: a jogász Lévay a miniszterelnök, Szemere Bertalan mellett teljesített szolgálatot Debrecenben. Ek­kor jelent meg kihallgatáson a kormány vezetőjénél Arany ■ János, hogy segítségét kérje kiadandó szabadságharcos da­laihoz. Meg is jelentek ezek A szabadságharc zengő hár­fája című gyűjteményben, amelyből csak Arany Lászlóék- nak maradt egyetlen példá­nya. MAS IS ÖSSZEFŰZTE már ekkor őket: a Rákóczi-kultusz. Arany 1848-ban írta meg Rá- kócziné című balladáját. Lé­vay pedig kevéssel ezután mintázta meg a hűség minta­képét Mikesében. Egyedül hallgatom tenger mormolasát, Tenger habja felett futó szél zúgását, Egyedül, egyedül A bujdosók közül, Nagy Törökországban; Hacsak itt nem lebeg sírjában nyugovó Rákóczi nagy lelke, az eget csapkodó Tenger haragjában! De sokat idézték az elnyo­matás korában is az ő szabad­ságért hevülő szavait: Itt eszem kenyerét a török császárnak, Ablakomra titkos poroszlók nem járnak Éjjeli setéiben Hallgatni beszédem Beárulás végett... Magános fa vagyok, melyre villám szakad. Melyet vihar tördel, de legalább szabad Levegővel élhet... "Arany különleges verselésére emlékeztetnek sorai, versza- kai. De Kossuthra és bujdosó Társaira vonatkoztatták mini- den szavát. , Lévay nem ment el a buj­dosókkal: itthon őrizgette a lángot. Igyekezett a nemzet jövőbe vetett reménységét né­hány társával együtt fenntar­tani. Falujába menekült, majd Pestre ment és Kemény Zsig- mond lapjának lett a munka­társa. De megunta a fiatalabb írók méltatlan-törtetését, és ő is tanári - 'állást vállalt, akár­csak Arany János. Mikor Arany Nagykőrösre jött, első útja beszerzések végett Pestre vezetett, és ott találkozott több barátjával egyetemben Lévayval is. Ettől kezdve még melegebb személyes kapcsolat fűzte őket össze. Nem is lehet csodálkozni: egyéniségük is megszólalásig hasonló volt. Később is így nyilatkozott ba­rátjáról Lévay: „Aminő nagy költő volt Arany, olyan nagy ember is: a szív, a szép embe­re! Szerette a hazát, család­ját, a békés nyugalmat. Ked­ves melegséggel beszélt min­dig övéiről, és az otthon ra­jongó barátja volt. Feleségét is nyugodt kedélyű, egyszerű, szeretetve méltó asszonynak ösmertem, kivel példás egyet­értésben éltek. Egyszer, ami­kor náluk jártam, megkérdez­tem Aranynál, hogy civódott-e valaha is már az urával? — Nemigen civódtunk biz mi — felelte a hűséges hitvese —, mert ha ő haragudott, én nem haragudtam, ha meg én hara­gudtam, ő nem neheztelt.” NAGYKÖRÖS ÉS MIS­KOLC KÖZÖTT gyakori le­vélváltás indult, sőt egyebet is hozott a posta: a tokaji bor onnan került Arany szerény asztalára. 1853. július 21-én írja Arany a sógorának: „Lé­vai Józsi pedig oly derék fattyú, hogy Miskolcról, hol ö professzor, küld nekem egy ládában 20 cilinder igen jó bort. Szinte szeretném veled megkóstoltatni... Tompát vártam rá, de abból semmi sem leszí mert ő nem kap Passust sehová.” (Tompa ak­kor' már rendőri felügyelet alatt volt, A gólyához címzett költeménye miatt.) A hűséges Arany Lévavnak 14 levelét őrizte meg a körösi korszakból. Komolyság és ke­délyesség váltakozik bennük. Így, amikor Lévay költemé­nyei első kötetet megküldi Aranynak, ilyen, Gvadányira emlékeztető versszakok kísé­retében teszi: Imhol én munkámat küldöm kegyelmednek, Az kit dedicáltam vala kegyelmednek, Vidulása légyen abban kégyelmednek: Igaz magyar szűvel nyújtom kegyelmednek ... Arany hasonló stílusban válaszol: Vettem poémiáidat és örültem nagyon, Mert mivelhogy abban sok szép munka vagyon, Immár válaszomat tovább nem is hagyom, Isten, neked Józsim, több erőt is adjon! Legnevezetesebb Aranynak az a két levele, melyekben a nagykőrösi tanrendszert rész­letesen ismerteti, hogy barát­ja munkájában arra támasz- kodhassék. LÉVAY ODAADÓAN ÁPOL­TA egy emberöltővel hama­rabb meghalt nagy barátja emlékezetét. A szalontai te­mető című költeményében azt panaszolja, hogy nem szülő­földjén temették el, ahová mindig vágyakozott. Később pedig gyönyörű ódában áldoz születése 100. évfordulóján, az első világháború viharos évei­ben. Végigtekint Arany egész pályáján, s utolsó versszaká­ban személyes búcsúját is megszólaltatja: Mint agg madár a költöző seregből, Rég elmaradtam tőled, tőletek, Bölcsödre most száz éves föllegedböl Dalommal íme búcsúfényt vetek. Leszáll az éj, végképp elhangzik a dal, Emelj föl engem a mennybe magaddal, Hogy idvezülten üdvözöljelek, S ott is csodáljalak, szeresselek. Nem véletlen, hogy Arany Epilógusával summázza a ma­ga életét is: Amit Arany kívánt régen, A sors mind megadta nékem; „Egy kis független nyugahnat, Melyben a dal megfoganhat, Árnyas kertet, nyájas fészket, Hova múzsám el-el nézett.” Adott hozzá egf/éb jót is, Reményem fölött valót is: „Példás, vidám öregséget, A mit kezdtem, abban véget." A sors mindezt Aranynak szánta, De tévedésből rám ruházta. VALÓBAN, az élet elég ke­gyes volt hozzá: az Akadémia is tagjává választotta, az egy­szerű tanári székből pedig egyenesen Borsod megye fő­jegyzőjévé hívták meg, végül tiszteletbeli alispánként halt meg. A fiatal költőnemzedék is megbecsülte, mert élete végéig fogékony volt a hala­dás iránt: észrevette Adyhan is a zsenit, és igen elismerőleg nyilatkozott róla. Az első világháborútól nem várt semmi jót nemzete szá­mára. Szinte a forradalom küszöbén, 1918 július 4-én halt meg. Dr. Törös László sítő Vállalat igazgatója, Tisza Antal. A csütörtöki eredményhir­detésen Varga Ferenc zsüriel- nök mondott köszönetét a nagykőrösi ÁFÉSZ-nek és Ha­lasi János igazgatósági elnök­nek, amiért vállalták a vetél­kedő megrendezését. A Halértékesítő Vállalat igazgatója is dicsérettel szólt a fiatal szakácsokról, akik a többféle pompás halétel elké­szítésével népszerűsítették a ■j tápláló és egészséges halhúst. Azután kihirdették a vetél­kedő eredményeit. A cukrászok versenyében első lett Csapó Piroska, (Nagykőrös), második Király László (Nagykáta), har­madik Kali Endréné (Tápiósző- lős). A szakácsok versenyében Fe­kete Lajos (Cegléd) első, Boda József (Kóka) második és Félix Márton (Üllő) harmadik helyet ért el. A felszolgálók versenyében az első Búz György (Nagykő­rös), második Bukovszky János (Üllő), és a harmadik Leszák Sándor (Vác) lett. Az első, második és harmadik he­lyezettek 1200, 800 és 500 fo­rint jutalmat kaptak, a legjob­bak az országos versenyre is eljutnak. A három első helyezettől né­hány ponttal lemaradt körösi fiatalok Gál Teréz és Vágó Jánosné szakácsok, Márton Albertné cukrász és Barna Károly felszolgáló oklevelet kapott. Kopa László Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk volt a piac. A szemestermény- piacon csöves kukorica nem volt. A búza literje 4, a kuko­ricáé 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 4—8, a körte 5— 6, a dió 18—20, a burgonya 3,50, a káposzta 3—4, a sava­nyított káposzta 6, hagyma 10—12, fokhagyma 25, a gyö­kér 12—14. a sárgarépa 4 fo­rint volit. A baromfi piacon a tyúk párját 120—160, a csirkét 50— 100, a kacsát 150—200, a ludat 240—260, a pulykát 320—280, tyúktojás darabját 2,20—2,40 forintért adták. A busát, süllőt és pontyot 10—35 forintért mérték. A nagy munka áfán áll már a víztorony Hosszas előkészületek után a Kálvin téren felemelték az alappal együtt 45 méter ma­gas, 700 köbméter űrtartalmú víztornyot, amely a város kellő ivóvízellátásáról az ezredfor­dulóig gondoskodik. A tornyot a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat építette több mint 10 millió forint költséggel. Alvállalko­zóként részt vett a munkában a Kőröséri Vízgazdálkodási Társulat, a lajosmizsei Vízgé­pészeti Vállalat, s több terme­lőszövetkezet ipari üzeme is. A nagy teljesítményű emélő- dairukat és csörlőszerkezeteket az Építésgépesítő Vállalat munkatársai állították fel,, s ők emelték fel e berendezések segítségével a tornyot is. Az emelőpróbákat szerdán tartották meg, csütörtökön fel­emelték a tornyot, amelyre tegnap, pénteken engedték rá a hatalmas tartályt. Csütörtö­kön a nagy munkát sokan kí­sérték figyelemmel. Ott voltak a helyi párt- és tanácsi veze­tők, valamint Németh József a« Építésgépesítő Vállalat igazgatója is. A torony felemelését Kovács Szilveszter munkavezető irá­nyította. Érdeklődésünkre el­mondotta, hogy negyedszázada dolgozik a • vállalatnál, s ez idő alatt számos víz- és olaj ­mű építésénél munkálkodott. A nagykőrösihez hasonló víztornyot Lakiteleken építet­tek, dé annak űrtartalma csak 500 köbméter. Nagykőrösről Túrára mennek, ahol szintén 700 köbméteres víztorony épül. Elmondotta még a munka­vezető, hogy az emelődaruk lebontását kedden kezdik meg. A nagy munka utolsó per­cei: Áll már a torony, melyre óvatosan engedik rá a 700 köbméteres tartályt. Kiss András felvétele Ez 6—8 napig tart, s addig a Kálvin téren ismét biztonsági rendszabályokat léptetnek életbe. A víztorony felállítása után megindulnak a szerelési mun­káit, idevezetik a vizet, meg­építik a szivattyútelepet, majd 1976-ban elkészül és megkez­di a működését a nagykőrösi központi vízmű. K. L. SPORT Sakkemlékverseny - vándordíjjal A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a nagykő­rösi KIOSZ Sportkör sakk- szakosztálya városunk felsza­badulásának 31. évfordulója tiszteletére emlékversenyt rendezett. Negyvenhat mun­kahelynek küldték ki a ver­senykiírást és 11, kéttagú csa­pat vett részt a küzdelemben. Egy-egy mérkőzésen kétszer két, vagyis négy játék alap­ján alakult ki az eredmény. A selejtező két nap zajlott le. A hatos, körmérkőzéses dön­tőt eredetileg három nap szándékoztak lebonyolítani a KlOSZ-saékházban, de az iz­galmas mérkőzések és az első helyen kialakult holtverseny miatt újabb, ’döntő mérkőzés után, összesen 7, döntőbeli já­téknap után alakult ki a vég­ső sorrend a sakkozók között, amely így alakult, szorosan, az olimpiai pontozásos rend­szerben: 1. KIOSZ I. (Mogyoró László, Nagy Sándor) 16; 2. KIOSZ II. (Kovács István, Katona Lajos) 16; 3. MÉK (Pallagi Tibor, Búz Dézső) 8,5; 4. ÁFÉSZ II. (Gábor Csaba, Mészáros Tibor) 8; 5. ÁFÉSZ I. (Horváth Dezső, Bakó Mi­hály) 7; 6. Hunyadi Tsz (dr. Fiatalok fóruma Nyársapáton Kérdések a község vezetőihez Szólni is kell, de tenni is Fórumot rendeztek a nyársapáti KISZ-esek az ifjú­sági klubban, melyre mghív­ták a község vezetőit. Arról beszélgettek, miként dolgoz­nak a nyársapáti fiatalok, ho­gyan illeszkednek be a közös­ségbe, megtalálják-e számí­tásukat, s mi mindent tud­nak tenni lakóhelyük fejlő­déséért? A községi tanács elnöke, Labanc Árpád és a község párttitkára, Sivók László szá­mos kérdést kapott a fórum résztvevőitől, A kérdések hű képet adtak arról, hogy milyen gondola­tok foglalkoztatják a fiatalo­kat. hogyan ítélik meg hely­zetüket. Szó került arról is, hogy a község mit várna tő­lük, akik lelkesedésük és ere­jük teljében, épp a legtöbbet tehetnék a tervek megvalósí­tásáért. A terveket a község vezetői ismertették a beszél­getés során. A fiatalok előtt nyitva a közéleti tevékenység útja. A lehetőségeket még jobban ki kellene használni, hiszen fel­adat bőven akad. Nemcsak az igényeket kell hangoztat­ni, hanem tenni is kell azért, hogy a tervek, elképzelések valóra válhassanak. A köz­ségi vezetés és a fiatalok kö­zött még jobb kapcsolatot kell teremteni, hogy a segít­ség kölcsönös legyen, hiszen az aktív közösségi munka függvénye a támogatás. A nap szabad óráiból jutniuk kell közös művelődésre, sportra, társadalmi munkára is, ha azt akarják, hogy Nyárs­apát arculata elképzeléseik szerint változzék. N. A. Simon Ferenc, Szabó Károly) 4,5 pánttal. Jó kezdeményezés és érde­kes volt városunkban» ez a sakkverseny. A holtverseny utáni döntő mérkőzést 2 és fél-másfélre nyerte a Mogyo­ró—Nagy kettős, amely egy évig védi az ÁFÉSZ által fel­ajánlott vándorserleget. Az 1—3. helyezettek értékes dí­jazásban részesültek. Fejlődnek a tsz-tekézők A nagykőrösi Szabadság Tsz ez év tavaszán tekecsapatot alakított, s az egész év folya­mán szerepeltek a lelkes spor­tolók a megyei bajnokságban, rendszeresen. Edzéseiket nagy­kőrösi pálya híján Kocséron tartj álc. A termelőszövetkezeti fiatalok is fejlődnek, s való­színű, hogy 1976-ban már két csapatot indítanak a megyei csapatbajnokságban. Jó lenne már, ha városunkban is léte­sülne egy tekepálya, a fejlő­dés, a sportolás és a dolgozók igénye érdekében. Szünetelnek a birkózó­edzések A Sportotthon nagytermé­nek festése miatt a Kinizsi birkózószakosztályának edzé­sei ideiglenesen szünetelnek. A legközelebbi birkózóedzés 1976. január 2-án lesz. Volános labdarúgók A 21-es Volán Vállalat nagykőrösi üzemegységében a dolgozók lelkes részvételével üzemrészek közötti labdarúgó­bajnokság folyik. SZOMBATI SPORTMŰSOR Súlyemelés To'di-sportcsarnok, 10 órá­tól: megyei egyesületi ifjúsá­gi és serdülő-, valamint kö­zépiskolás egyéni és csapat- bajnokság. Torna Budapest: a férfi felnőtt II., ifjúsági II. és serdülő I. osz­tályú egyéni bajnokság orszá­gos döntője. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A hazáért harcoltak I—II. Szinkronizált színes szovjet film. Előadás kezdete: 6 óra­kor. Éjszakai előadás Játszd újra, Sam! Előadás kezdete: 21 órakor. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom