Pest Megyi Hírlap, 1975. december (19. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

Befejeződött a magyar szakszervezetek kongresszusa Kádár János köszöntője a fogadáson — Öt Pest megyei küldöttet választottak a SZOT tagjává A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa szombat reggel zárt üléssel folytatta munkáját. A kongresszus tit­kos szavazással megválasztot­ta a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának 207 és a számvizsgáló bizottság 25 tag­ját. A Pest megyei küldöttek közül öten a SZOT tagjai let­tek, egy küldött a számvizs­gáló bizottság tagja lett. Alakulóülés Ezután a SZOT és a szám- vizsgáló bizottság, megtartotta alakulóülését. A SZOT tit­kos szavazással megválasztot­ta az országos tanács elnök­ségét, titkárságát, a SZOT el­nökét, alelnökét, főtitkárát és a titkárokat, továbbá a vá­lasztott tisztségviselőket. Nyílt szavazással megválasztotta a kilenc munkabizottság veze­tőit, tagjait és megerősítette tisztségükben az osztályok és intézmények vezetőit. A szám- vizsgáló bizottság titkos sza­vazással megválasztotta elnö­két és titkárát. A SZOT és a számvizsgáló bizottság alakulóülése után a kongresszus nyílt üléssel foly­tatta munkáját. A választások eredményeit Földvári Aladár, a SZOT elnökségének elnöke ismertette. Elismerés Az elnök a kongresszus ne­vében külön megköszönte azoknak a munkáját, akik ed­dig a SZOT, az elnökség vagy ölösleges lenne fönn- f akadni azon, hogy a megye ipara az év közepén 15—18 százalékkal több árut szállít a belke­reskedelemnek, mint az év elején. A készletezésben, a szállítási szerződések tel­jesítésében, az áru átadá­sában ezernyi ok játszik közre, s ezek egy része a vállalati érdekeltség túl­zott érvényesítéséből, más része viszont vállalatoktól független tényezőkből származik. Azon viszont érdemes elgondolkoznunk, hogy a bruttó termelés in­gadozása ugyanilyen erős, s szinte semmi összefüg­gést nem mutat a létszám- változásokkal. Azaz: ko­rántsem akkor termeli meg az ipar a legnagyobb árutömeget, állítja elő a legnagyobb termelési érté­ket, amikor a foglalkoztatot­tak száma a legmagasabb. Az ipari termelés grafi­konja az egészségesnél mozgékonyabb —• mond­hatjuk, ha finoman fogal­mazunk. Ha nyersebben, akkor azt kell leírnunk, hogy a termékkibocsátás az indokolhatónál jobban ingadozik, azaz egyenet­len; megbomlik a ritmus. Egyenletesen termelni annyi, mint módsze­resen szervezni. Az alap­elvhez nem fér kétség. Ah­hoz már sokkal több, aho­gyan ez az alapelv a vál­lalatok, gyárak gyakorlatá­ban testet ölt. Jogosan szólt erről kritikus hangon, a párt Központi Bizottsá­ga 1975. november 26—27-i ülése, rámutatva: az ötödik ötéves terv végrehajtásá­nak nehezebb feltételei megkövetelik ezen a terü­leten is a rendcsinálást. N em meglepő az a ta­pasztalat, amelyre a Csepel Autógyár több gyáregységében tettek szert. A 30—35 százalékos termelékenységnövekedés ellenére a munkások a ko­rábbinál sokkal nyugod- tabbnak érzik dolgukat, egymást követő teendői­ket. A szervezési intézke­dések végrehajtása után egyenletesebbé, megszerve­zett ritmusúvá vált a ter­melés. Ennek egyik hasz­na a termelékenység szem­betűnő emelkedése A ter­melés egyenletessége nem önmagáért létező kívána­lom. Az előnyök -tucatjai miatt az. Ma még úgy tűnik, könnyen lemondanak ezekről az előnyökről a vállalatok. Értelmezhet­jük-e másként azt, hogy — például, korántsem erre az egyetlen területre ért­ve — néhány textilgyá- >runk több emberrel keve- l^bbet tennélt januárban K februárban, mint ki­sebb létszámmal augusz­tusban és szeptemberben ? S még inkább igaz előbbi állításunk — a vállalatve­zetők önkritikusan el is ismerték e tényeket —, ha további kockákra osztjuk a képet, s szemügyre vesszük a vállalatok készáru-kibo­csátásának, létszámának, egy főre jutó termelésé­nek hullámzását. Azt a szabálytalan lüktetést, melyből csak olykor, oly­kor érezhető ki a ritmus, lfogadhatjuk, hogy az \ Egyesült Izzó váci gyárában a termék­kibocsátás egyenetlenségeit az új termékek gyártására történő folyamatos átállás, a fokozatos betanulás okozza. Azt azonban elfogadhatatlannak _ kell tartanunk, ahogyan jó ne­hány vállalatnál gondol­koznak, mondván: most kijött a lépés, most nem. S ezzel el is intézték a termelés egyenetlenségé­ben meghúzódó gondokat. Az áru nem a szerencse szülötte, a népgazdaságon belüli, s az exportszállítá­sok nem igazodhatnak ah­hoz — de sajnos, kénysze­rűen kénytelenek tudomá­sul venni —, hogy hol jött ki a lépés, s hol nem. Vannak, akik erre azt mondják: a hullámok el­csitulnak a bel- és külke­reskedelemben, mert végül is eljut az áru a felhasz­nálóhoz. Ám elcsitul-e a hullámzás a gyártószala­goknál kapkodok ideg- rendszerében, a munkások, az alkalmazottak hol végső határig történő megterme­lésében, hol képescégeik ti­zedének igénylésében? A szervezetlenség — s kö­vetkezménye, a termelés egyenetlensége, a termék minőségromlása, a költsé­gek indokolatlan növeke­dése — olyan betegség, amely a test minden ré­szére kihat. Gon­doljuk csak meg, mi tör­ténnél? testünkkel — éle­tünkkel! —, ha vegetatív idegrendszerünk parancsai alapján a szív úgy vélné, dobbanok . öt perc alatt annyit, mint egyébként tíz alatt kellene, s .akkor öt percre megállók ...? Képtelenség? De hiszen a vállalati szervezet e kép­telenséget ' ismétli hétről hétre, hónapról hónapra. Lélekszakadva rohan a csúcsra, aritmiás zavaraira nem ügyelve, hogy utána beletörődő magatehetetlen- séggel csússzon le a völgy­be. A szervezési — előbbi hasonlatunknál maradva — csak első szakaszában a beteg szervezet gyógyítá­sa. Azt követően maga az egészséges életmód felté­tele. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! íceglédI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ARA I FORIiVT 1975. DECEMBER 14., VASÁRNAP Korszerűb!] gépek, jobb munkakörülmények Folytatódik a rekonstrukció a váci fonógyárban Várják a' textilipari re­konstrukció folytatását a Ha­zai Fésűsfonó- és Szövőgyár váci gyárában. Érthető, mert a 10,6 milliárdos országos fej­lesztési programból Pest me­gye öt textilipari gyára 506,2 millió forintban részesült, eb­ből a HFSZ pomázi gyára 77 milliós, a kistarcsai pedig 133 milliós rekonstrukciót hajtott végre. A váci gyár terűit most a második lépcsőben, az V. öt­éves terv kezdeleTior jöhet számításba, gépállományának folyamatos felújításával. Az üzem csaknem 400 dol­gozót számláló kollektívája, a nehéz körülmények ellené­re is évek óta gazdaságosan termel. A fésűsfonodák, szö- vödék, kötödék hulladékát is feidolgozva, évente 1200 tonna kártolt fonalat állít elő. Előre­láthatóan a termelési és nye­reségtervét teljesíti a gyár, sőt év végéig egy-két száza­lékos ráadásra is számítanak. A gyár fejlesztéséről, vala­mint értékesítési gondjairól beszélgettünk a napokban Oroszki Sándor technológiai csoportvezetővel: — Legalább 80—100 millió forintos összegre lesz szükség ahhoz, hogy beszerezhessük a nagy teljesítményű kártológé­peket — mondotta. — Eddig lengyel és NDK-beli tárgya­lásokat folytattunk. Szeret­nénk pneumatikus kártoló- gép-tisztító berendezést is vá­sárolni, az ára legalább 2 mil­lió forint lesz. Előkészítő üze­münk szintén korszerűtlen, itt még a kezdetleges manuá­lis műveletekkel dolgoznak a munkások s ez nehéz fizikai megterhelést jelent. Leg- 1 alább 15—16 millió forintba kerül majd az előkészítő üzem gépi berendezése. — A kereskedelem rendsze­rint 300—600 kilós kis téte­leket rendel. Ezen belül 5—6 féle színt és választékot kér, úgy állítja össze a kollek­ciót, hogy a mi nagy teljesít­ményű gépeink kihasználását szinte lehetetlenné teszi. Még el sem kezdtük gyártani a fo­nalat, máris lefut a tétel. Ti­zenhat kártológépünkön ki­vétel nélkül más terméket gyártunk. Ez az állapot le­hetetlenné teszi a belső anyagmozgatásban is az előre­lépést. Nem beszélve á nor­mák karbantartásáról, vagy a dolgozók begyakorlottságá­val összefüggő termelékeny­ségnövelésről. Ezért vásárol­tuk a kis méretű festőberen­dezéseket is. Külön négytagú géptisztító brigádot szervez­tünk azért, hogy egy-egy fo­naltétel elkészülte után azon­nal ütemszerűen megkezd­jék á berendezés tisztítását, így csökkenthető az átállási idő. Várhatóan 1977—78-ra befejeződik majd a fonoda rekonstrukciója. — A rekonstrukcióval vár­hatóan javulnak majd a dol­gozók munkakörülményei. Há­rom évvel ezelőtt, amikor még a Gyapjúmosó- és - Szövőgyár­hoz tartoztunk, ebben az idő­ben 6Ü0 személyes öltöző és fürdő épült a váci gyárban. Tehát ennyivel előbbre va­gyunk. A meglevő üzemépü­leteket korszerűsítjük az el­következő tervidőszakban. Üj festöde és raktár építésére lesz szükség. Az üzem csator­nahálózatának felújításához készül a kiviteli terv. Űj ka­zán látja majd el Hőener­giával az üzemet, a szerelési munkák megkezdődnek. Egyik legfontosabb teendőnk az üzemi kiima javítása. Előre­láthatólag a Könnyűipari Al­katrész- és Gépgyár gyártja majd az új klímaberendezést. II. A. Versenyben a zavartalan tejellatásért ÜNNEP ELŐTT A TEJIPARI VÁLLALATNÁL A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat eredménye­sen teljesítette termelési fel­adatainak időarányos részét. A tavalyi azonos időszakhoz hasonlítva, az idén 1600 hek­toliterrel több tejfölt, 45 má­zsával több vajat, és 750 má­zsával több sajtot értékesítet­tek. Az eredmények alapján a vállalat vezetői joggal remé­lik, hogy az ünnepi időszak alatt a különösen fontos tej és tejtermék ellátásában nem lesz zavar, és így a vállalat is sikeresen tel­jesíti egész éves tervét. A jó munka egyik mozgató rugója a több éves hagyomá­nyokra visszatekintő vállalati, munkaverseny, amelynek az 1300 dolgozó túlnyomó több­sége tevékeny részese. A 34 brigádnak 570 tagja van. A közösségek többség^ 30 brigád már elérte a szocial Ötvenöt fiatal új lakása Budaörsön Két évvel ezelőtt ifjúsági lakásépítő szövetkezet alakult Budaörsön 55 belépővel. Leg­többjük valamelyik budaörsi vállalatnál dolgozott. A szövetkezett fiatalok a művelődési ház nagy­termében Tuza Sándomé dr.-tól, a MÉSZÖV elnökétől vették át két kezük munJtájá­val is épített lakásaik kulcsát. Negyvenkilenc kétszobás és Partvédelem hat háromszobás lakás tulaj­donosa volt jelen az ünnepsé­gen, hogy a karácsonyt már szép, új otthonukban tölthes­sék. A négyszintes szalagház az OTP-lakóteleppel szemben áll a Szabadság utcán. Az építte­tők általában tíz-tizenötezer forint értékű saját munkává!, hatvanezer forint belépővel kezdtek az otthonteremtéshez. A gázkonvektorral fűtött két­szobás lakások alapterülete 60 négyzetméter, a háromszo­básoké 77 négyzetméter. ÖZE Csobánkán a községen átfolyó Dera patak med re kőburkolatot kap. A Középdunamenti Vízgazdál­kodási Társulat embereinek a munkáját a meder talaját veszélyeztető téli hóolvadás különösen sür- £et*. ifj. Fekete József felvétele Dr. Orbán László, kulturá­lis miniszter befejezte tárgya­lásait Csehszlovákiában és tegnap hazaérkezett Budapest­re. Dr. Romany Pál, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter vezetésével hazaérkezett Mmszkből az a magyar kül­döttség, amely a KGST élelmi- szeripari állandó bizottságá­nak 25. ütésén vett részt. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, aki Belg- rádban tartózkodik, tegnap aláírta a két ország 1976-ra szóló külkereskedelmi megál­lapodását. Az okmányt jugo­szláv részről Alekszandar Drljacsa külkereskedelmi tit­kárhelyettes írta alá. Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára vezeti azt a küldöttsé­get, amely tegnap Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság IV. össz-szövetségi konfe­renciáján. A kongresszus elnökségének soraiból: (balról) Pullai Árpád, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Földvári Aladár és Biszku Béla. a számvizsgájó bizottság tag­jaiként dolgoztak, s most nem kerültek ezekbe a testületek­be. Külön méltatta Somogyi Miklós áldozatos tevékenysé­gét, aki 1920 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s nyolc­vanadik életévéhez közeledve most megvált a számvizsgáló bizottság elnöki tisztségétől. Az elnök kérte, hogy a SZOT tagjaként továbbra is segítse a szakszervezeti mozgalmat. So­mogyi Miklós érdemeit a kongresszus jegyzőkönyvben rögzítette. Az elnök ezután méltatta a kongresszus munkájának nagy jelentőségét, A kongresszus az Inter- nacionálé hangjaival fejező- dött be. Fogadás a Parlamentben Szombat délután a SZOT el­nöksége a kongresszus alkal­mából a szakszervezetek újonnan megválasztott vezető szervei és tisztségviselői, va­lamint a kongresszus külföl­di vendégei tiszteletére foga­dást adott a Parlamentben. A fogadáson megjelent Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, Né­meth Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bi-^ zottság titkára és Brutyó Já­nos, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke. A SZOT újonnan megvá­lasztott elnöksége nevében Gáspár Sándor üdvözölte a fogadás résztvevőit és köszö­netét mondott a kongresszus sikere érdekében kifejtett munkájukért. Kádár János meleg szavak­kal méltatta a kongresszus munkáját és sok sikert kívánt a négymillió szervezett dol­gozó képviselőinek tanácsko­zásán meghatározott tenniva­lók végrehajtásához, a fejlett szocialista társadalom építé­sét. és a proletár internacio­nalizmus elmélyítését szolgá­ló feladatok megoldásához. (A SZOT elnökségének, a SZOT Pest megyei tagjainak, valamint a számvizsgáló bi­zottság, a munkabizottságok, a SZOT-osztályok és -intézmé­nyek vezetőinek névsorát a 3. oldalon közöljük). lista cím valamelyik fokoza­tát. A dolgozóik aiz idén 2500 társadalmi munkaórát aján­lottak föl, részben a helybeli gyermekintézmények támoga­tására, részben a termelési, munikaheüyi gondok megoldá­sát segítve. Háromnegyed év alatt 2120 órát teljesítettek. A szocialista brigádok se­gítsége legszembetűnőb­ben a takarékossági terv megvalósításában éreztette hatását. összesen 1 millió 800 ezer fo­rint megtakarítást kellett vol­na elérni az év végéig, s ezzel szemben, a jobb gazdálkodás eredményeként már 9 hónap alatt csaknem 2 millió forint volt a megtakarított összeg. Az egységek egymás között is állandó,'jó hatású verseny­ben állnak. A legutóbbi érté­keléskor a Pest megyeiek kö­zül az alsónémedi üzem az el­ső, a váci a harmadik, a ceg­lédi a negyedik, a nagykőrösi a nyolcadik helyen végzett. A nagykőrösi vajazó szocialista brigád a III. negyedévben első lett az iparág minőségi versenyében. S bár a célok egész évben jobb teljesítményre ösz­tönzik a brigádokat, a tejipari dolgozók jól tudják, hogy az ő termékeikre így év vége táján, különösen az ün­nepek alatt nagy szükség van, nem leket lazítani. L. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom