Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

1975. NOVEMBER 12., SZERDA Hatvankétezer hektáron Búza, búza, búza, de szép tábla búza — idézi a népdalt kereken negyven esztendeje nyomdafestéket látott cikkében Móricz Zsigmond, megállapítván: „Szép is. Szép az a nagy tábla búza, s igaza van a népdalnak, minél nagyobb, annál szebb...” És amikor beérik? „Nahát, annál aztán nincs meghatóbb, mint a roppant búzatábla aranysárgára virulva: ez a legszebb termé­szeti képek közül való...” — így az író. A búza: jelkép. A búza: az élet. Címernövény. Termesztése, betakarítása mindig is a közfigyelem középpontjában állott, közmondások intelmeihez köz­érthető példával szolgált: ki mint vet, úgy arat, ki ocsút vet, gazt arat. ') A szó szoros értelmében vizsgálva e szentenciákat, az utóbbit bátran túlhaladottnak tekinthetjük napjaink­ban, iparosodott; nagyüzemi mezőgazdaságunkat a tu­domány vezérli, földjeinken a szabadtéri laborató­riumokban nemesített, nagyhozamú búzák teremnek, csak a krónika őrzi már a keskeny parcellákat, az ara­tás faluhelyen csaknem minden épkézláb embert ha­tárba szólító, országos eseményét. A közfigyelem azon­ban nem lanyhult, noha manapság egy-egy gazdaság­ban mérnökember irányította maroknyi csapat, néhány traktoros, szerelő, s a kombájnos-legénység kezében ke­nyerünk sorsa. A gabonatermesztés mezőgazdaságunk legjobban gépesített ágazata. Gépesített munka. De ko­rántsem gépies! Nem hiányozhat belőle az igyekezet, a körültekintő, alapos — ipari színvonalú — szervezett­ség, a szakértelem, a lelkiismeretesség. Ki mint vet, úgy arat. Ez a mondás helytálló ma is. Tegnap hírül adták a lapok: az ország termelőszö­vetkezeteiben és állami gazdaságaiban, a tervekben célul tűzött másfél millió hektáron földbe került kalá­szosaink magja, 200 ezer hektár kivételével a búza, mely utóbbi Pest megye termelőszövetkezeteiben 62 ezer hektáron hoz majd termést, ötezer hektárral nagyobb területen, mint az idén. (S nem 62 hektáron, miként, sajnálatos elírással, de remélhetőleg mindenkinek sze­met szúró hibával tegnapi számúnkban megjelent.) Tény, hogy gazdaságaink ez esztendőiben kissé megkés­tek a vetéssel, a langymeleg ősz némi kényelmességet váltott ki. Ami a szérencse, hogy tartós volt a kedvező időjárás, s később megjött az igyekezet is. Ez persze akár gyanakvásra is késztethetné az embert: a hamari munka nem hagy-e kívánnivalót maga után, nem tarkít­ják-e majd a búzatáblákat vetésből kimaradt gyom­nevelő foltok? A járási, megyei felügyeleti szervek föl­méréséből kitűnik, hogy nincs okunk aggodalomra, a termelőszövetkezetek — mint megírtuk — összefogva, túllátva helyi érdekeken, egymást segítve, megbirkóztak az őszi csúcs teendőivel. S megerősíti a hivatalos vé­leményt a határ képe is: szépen zöldül a vetés. A. Z. FŐLEG A KONTÉNER Eredményes a kongresszusi verseny az élelmiszeriparban A kongresszusi és a felsza­badulási munkaversenyben az idén, főként a munka haté­konyságának növelésére, több mint 400 millió forint értékű vállalást tettek az élelmiszer- ipari üzemek dolgozói. A konzerviparban 1975-ben nagyobb arányban alkalmaz­ták a konténeres szállítást, amivel nemcsak a szállítási költségeket sikerült csökkente­ni — egyes gyárakban 25—30 százalékkal —, hanem a feldolgozó berendezések folyamatosabb ellátása is termelékenyebbé tette a munkát A gépsorokon műszeres mérésekre került sor, így tár­ták fel a felesleges állásidőket és a kiesés kiküszöbölésével 10 százalékkal javították a beren­dezések kihasználását — költ­séges beruházás nélkül. A növényolajipari üzemek­ből az idén nagyobb egységra­kományokban küldik ki a késztermékeket a kereske­delembe. A beérkező alapanyagok foga­dását szintén új műszaki prog­ram szerint szervezték meg, és ily módon nemcsak a szállítás lett zavartalanabb, hanem a nehéz fizikai munkát is sike­rült csökkenteni. A baromfi­iparban tudományos kutatókat, tervezőket kértek fel az opti­mális belső anyagmozgatási modell kialakítására. Az új módszerekkel helyenként 3—5 százalékkal nőtt a feldolgozó pályák teljesítménye, és lét­szám-megtakarítást is elértek. A célra szolgáltatások fejlesztése Tanácskozik a Postások Szakszervezetének X. kongresszusa Az elmúlt négy esztendőben 12 ezer taggal megerősödött, több mint 70 ezer tagot szám­láló Postások Szakszervezeté­nek X. kongresszusa kedden a szakszervezet Cházár utcai székhazában megkezdte mun­káját. A kétnapos tanácskozá­son 261 küldött és mintegy 200 meghívott vendég — köztük Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztő­je, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Virizlai Gyula, a SZOT titkára, dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és pos­taügyi államtitkár — számba veszi a posta gazdasági mun­kájának eredményeit, megha­tározza a jövő tennivalóit. Emelkedő szociális, kulturáiis színvonal Az elnöki megnyitó után a központi vezetőség írásos je­lentését kiegészítve Besenyei Miklós főtitkár megállapította, hogy az elmúlt tervidőszakban a posta és a postás dolgozók életében korábban nem ta­pasztalt fejlődés ment végbe. Ezt elősegítette a szakmai be­ruházásokra, a dolgozók mun­kakörülményeinek javítására fordított 8 milliárd forint. A gazdasági eredmények kedve­ző alakulása nyomán a terve­zettnél jobban növekedett a postások jövedelme, fejlődött szociális-kulturális ellátásuk. A szakmában elismert fejlő­dés, a postások többségének becsületes helytállása ellenére a szolgáltatások minősége, megbízhatósága még elmarad az igényektől, a követelmé­nyektől. Segítve a gazdasági vezetést Éppen ezért a jövőben a szakszervezet minden szintjén többet kell törődni a gazdasá­gi munka támogatásával, a gazdasági vezetés határozatai­nak végrehajtásával, a szerve­zettebb, fegyelmezettebb mun­kával, s változatlanul gon­doskodniuk kell a dolgozók jobb ellátásáról. A kongresszus vitájában felszólalt Virizlai Gyula, a SZOT titkára és dr. Ábrahám Kálmán államtitkár. A párt Központi Bizottságának üd­vözletét Katona István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Népszabadság főszerkesztője tolmácsolta. Hangsúlyozta, a párt nagy je­lentőséget tulajdonít a Postá­sok. Szakszervezete munkájá­nak, annak a tevékenységnek, amely a szocialista építőmun­ka segítésére, a népgazdasági tervek végrehajtására, a szo­cialista demokrácia kiteljesí­tésére, a szakszervezeti tagok, a dolgozók érdekvédelmére irányul. — Pártunk — mondotta töb­bek között —, a jövőben foko­zottabban számít a posta dol­gozóira, önzetlen áldozatválla­lásukra. Kérte, hogy a kong­resszus olyan reális feladato­kat tűzzön ki célul, amelyek­nek alapján a szakszervezet messzemenő segítséget nyújt­hat a posta gazdasági vezetésé­nek, s ezúton a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásá­hoz. Javuló munkakörülmények Pest megyében A kongresszuson a mintegy 2500 Pest megyei postást 11 küldött képviseli. Közülük az első napon Sütő István, a Bu- dapest-vidéki Postaigazgatóság szakszervezeti területi tanácsá­nak titkára kapott szót. Elöljá­róban elmondotta, hogy az utóbbi 4 esztendőben nagymér­tékben fejlődtek a postai szol­gáltatások. Befejeződött Vác és Cegléd crossbarosítása, 'Érd, Tárnok, Sóskút és környéke bekapcsolódott a távhívásos rendszerbe. Mindez maga után vonta, hogy az említett helye­ken javultak a dolgozók mun­kakörülményei. A MÁV-val együttműködve megépült a Vác—Szob villamosított vas­útvonalának körzetkábele. Négy évvel ezelőtt, 159 nem megfelelő postaépületben dol­goztak a hivatalnokok, nehéz körülmények között. Ezekből mostanáig 140 épült újjá. A jö­vőre nézve biztató, hogy a kö­vetkező hónapokban a hátralé­vő 19 épület is megújul, s így az V. ötéves tervidőszakban már minden munkahely meg­felelő színvonalú lesz. Hozzászólása további részé­ben a bérezéssel és a jövede­lemmel foglalkozott. Elmond­ta, hogy az elmúlt négy évben a Pest megyei postások átlag- keresete jelentősen — csaknem 32 százalékkal — emelkedett. Ezen belül a jármű- és beren­dezésfenntartó munkások ke­resete több mint 36 százalék­kal. Végezetül az üzemi demok­ráciával kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy ha minél több dolgozót hallgat meg a veze­tő, annál pontosabbá válik a végrehajtás is. Nem elég kiad­ni az utasítást — hangoztatta Sütő István —, el is kell fogad­tatni az emerekkel. Ehhez pél­damutató, erkölcsi alapon álló vezető kell, akit a dolgozók, mind szakmailag, mind embe­rileg elismernek. S ha ez így van, akkor a munkafegyelem is szilárd és jó. A kongresszus ma folytatja munkáját. A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése 1975. első háromnegyed évének eredményeiről A KSH Pest megyei Igazga­tósága összeállította 1975. első háromnegyed évének eredmé­nyeit. Az összeállítást az aláb­biakban ismertetjük: Beruházások Pest megyében jelenleg 73 fontosabb beruházás kivitele­zésén dolgoznak. Az 1975. évre előirányzott beruházási költsé­gek 55 százalékát használták fel a III. negyedév végéig, amely elmarad ' az elmúlt évi időarányos teljesítéstől. A Minisztertanács határoza­ta alapján kiemelt, gyorsított ütemben megvalósuló beruhá­zások közül a Dunamemti Hő­erőmű az 1975. évi költségelő­irányzatának 86 százalékát tel­jesítette az év első három ne­gyedévében. A gyorsító prog­ramban meghatározott XI. szá­mú blokk átadását 1,3 hónap, pal a kitűzött határidő előtt fejezték be. Ugyancsak határ­idő előtt történt a XII. számú blokk párhuzamos kapcsolása is. A folyamatban levő 73 beru­házásból 53 vállalati beruhá­zás. Az év folyamán mérsék­lődött a vállalatok beruházási tevékenysége, jelentősen lelas­sult teljesítési ütemük, míg 1974. I—III. negyedévében az éves költségelőirányzat 60 szá­zalékát teljesítették, addig az idén csak 39 százalékát. Ennek következtében tovább növeke­dett azoknak a vállalati beru­házásoknak a száma, amelyek üzembe helyezési határideje lejárt. Másrészt a III. negyed­év végéig a vállalatok keve­sebb új beruházást kezdtek meg, s ezek költségei jóval alatta maradtak az 1974. I—III. negyedévben megkezdetteké­nek. 1975. III. negyedéve folyar- mán helyezték üzembe a soly­mári új cserépgyárat, amely­nek évi kapacitása: 34 millió égetett tégla és 33 millió ége­tett cserép. Ugyanebben az időszakban készült el az aszó­di fiúnevelő intézet 480 sze­mélyes otthonépülete. Ipar 1975. első kilenc hónapjában a megye szocialista iparának termelése — a 4,3 százalékos országos átlagot meghaladva — 5,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszaká­hoz mérten. Ugyanezen idő­szak alatt a foglalkoztatottak száma 0,2 százalékkal volt ke­vesebb, így a termelés növeke­dését teljes egészében a terme­lékenység javulása eredmé­nyezte. A minisztériumi ipar terme­lése az átlagosnál mérsékel­tebben, 4,8 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a nehéziparnak mind termelése, mind terme­lékenysége emelkedett, viszont a könnyűipar és az élelmiszer- ipar termelése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A minisztériumi ipar fontosabb termékei közül továbbra is nö­vekedett a termelési szerkezet korszerűsítése során bevezetett új gyártmányok: autóbusz fe­nékváz, kormánymű közúti gépjárműhöz, izzólámpa, fény­Erősítik a politikai, világnézeti jelleget Úttörőház-vezetők tanácskozása Kedden, a Hámán Kató úttö­rőházban, kétnapos tanácsko­zásra ült össze az ország 68 út­törőházának igazgatója. Meg­beszélik az úttörőházak előtt álló legfontosabb feladatokat, különös tekintettel a VI. orszá­gos úttörővezetői konferencia határozataira. Nemes Péter, a Magyar Út­törők Szövetségének titkára bevezető előadásában rámuta­tott, hogy az országos konfe­rencia állásfoglalása alapján a jövőben erősíteni kell az úttö­rőcsapatok gyermekszervezeti jellegét, fokozni kell a játékos­ságot, és ki kell szélesíteni azo­kat a bázisokat, ahol a szülők és a közéleti vezetők az eddigi­nél közvetlenebbül és hatéko­nyabban kapcsolódhatnak be az úttörőmunka segítésébe. Lényegesen többet kell törőd­ni az úttörőházak lakóterületi tevékenységének szervezésével is. Ugyanakkor a politikai, vi­lágnézeti jelleget is erősíteni kell az úttörőházak tevékeny­ségében. cső készítése, de ezek mellett jelentős volt még a kőolajszár­mazékok termelésének emel­kedése is. A tavalyi csökkenés Után az idén jóval többet állí­tottak elő égetett téglából, fé­sült gyapjú- és gyapjútípusú szövetből, valamint csontos nyershúsból, mint egy évvel korábban. A tanácsi ipar termelésének növekedési üteme 6,3 százalék volt az 1974. I—III. negyedév­hez képest. Az átlagot jóval meghaladóan, valamivel több mint 20 százalékkal növelte termelését a tanácsi nehézipar, ahol a termelés növekedését 82 százalékban a termelékeny­ség javulása eredményezte. Az élelmiszeripar termelése ennél jóval mérsékeltebben emelke­dett, ugyanakkor viszont a könnyűipar elmaradt a bázis- időszakban elért szinttől. Az iparon belül a szövetke­zeti ipar termelése emelkedett a legdinamikusabban, 9 száza­lékkal, s mivel a foglalkozta­tottak száma a vizsgált időszak alatt nem változott, így ezt a növekedést teljes egészében a termelékemység javulása fe­dezte. Építőipar A megye szocialista építő­ipara az 1975. I—III. negyed­évében — összehasonlító áron számolva —■ 6,7 százalékkal több építési-szerelési munkát végzett, mint egy évvel koráb­ban. Ugyanebben az időszak­ban az összes építőipari mun­kások száma 2 százalékkal ke­vesebb lett, amelyet elsősor­ban a felszámolás alatt álló Pest megyei 4. számú Szövet­kezeti Közös Építőipari Válla­lat létszámának csökkenése eredményezett. Az állami építőipar a me­gyei átlagot meghaladóan nö­velte termelését; a saját épí­tési-szerelési munkák volume­ne 15 százalékkal haladta meg az előző év I—III. negyedévit. Mivel az állami építőipar munkásainak a száma jelentő­sen, mintegy 5 százalékkal emelkedett, így a termelés növekedésének csak 53 száza­lékát biztosította a termelé­kenység javulása s 47 száza­lékát a létszám felfutása ered­ményezte. A szocialista építőipar szer­vezetei az év eddig eltelt idő­szakában 922 lakást adtak át, majdnem annyit, mint 1974 I—III. negyedévében. A kivi­telezés alatt álló lakások szá­ma azonban 300-zal kevesebb a tavalyihoz képest Növeke­dett az állami vállalatok által épített lakások aránya; míg 1974 első kilenc hónapjában az átadott lakások 57 százalékát készítették az állami vállala­tok, addig 1975 azonos idősza­kában 66 százalékát. Mezőgazdasag A megye gazdaságaiban a kalászosok vetésterülete kis­mértékben, 0,4 százalékkal nő- 'vekedett egy év alatt. Ezen belül o kenyérgabona vetéste­rületénél 5,3 százalékos a nö­vekedés, a takarmánygabona vetésterületénél 19,4 százalékos csökkenés volt. Az előző évivel csaknem azonos nagyságú területről 8 százalékkal kevesebb kalászost takarítottak be. A betakarított mennyiség kenyérgabonából 4,5 százalékkal, takarmányga­bonából 25,1 százalékkal volt kevesebb, mint 1974-ben. A kedvezőtlen időjárás következ­tében a kalászosok együttes hozama 10 százalékkal maradt el a tavalyitól. Szeptember végén a megye szarvasmarha-állománya 101 ezer, sertésállománya 494 ezer volt. Az elmúlt két év alatt mindkét állatfaj állománya növekedett. Az összes állomá­nyon belül a háztáji, egyéni és egyéb gazdaságoknál nagy­mértékű csökkenés, a nagy­üzemi gazdaságoknál — az ál­lami gazdaságoknál és a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeteknél egyaránt — viszont számottevő emelkedés követ­kezett be. Az állatállomány növeke­dése következtében a vágóálla­tok és állati termékek értéke­sítése 1974. I—-III. negyedévé­hez viszonyítva emelkedett. Vágómarhából 23,4 százalék­kal, vágósertésből 12,1 száza­lékkal, vágóbaromfiból 6,3 szá­zalékkal, tehéntejből 4 száza­lékkal többet értékesítettek a felvásárló szerveknek 1975 első kilenc hónapjában. Foglalkoztatottság — jövedelmek — fogyasztás A megye termelőágazatai­ban foglalkoztatottak száma — az ipar kivételével — meg­haladta az elmúlt év I—III. negyedévének adatait. A leg­nagyobb mértékben, 10 száza­lékkal a szállítás-hírközlés te­rületén növekedett a létszám. A lakosság kilenchavi pénz­bevétele 10 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ez­előttit. Ezen belül a bér és bérjellegű bevételek 11 száza­lékkal, a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos bevételek 7 százalékkal és a pénzbeni társadalmi juttatások 23 szá­zalékkal emelkedtek. A bér és bérjellegű bevételek növeke­désében jelentős szerepet ját­szik az átlagbérek alakulása. A vizsgált időszak alatt a munkások havi átlagbére az iparban 6,2 százalékkal, az építőiparban 4,4 százalékkal, a kereskedelemben 5,1 százalék­kal és a szállítás-hírközlésben 6,9 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom folyó árakon 10,1 százalékkal, a kiskereskedelmi árindex 4,3 százalékos növekedését figye­lembe véve, összehasonlító' árakon mintegy 6 százalékkal nőtt 1974. I—III. negyedévéhez képest. Az előző évinél és az összforgalomnál is gyorsabban, 12,2 százalékkal emelkedett a vendéglátás bevétele. Ezzel szemben mérséklődött a ruhá­zati cikkek és a vegyesipar­cikkek forgalmának növekedé­si üteme. A tartós fogyasztási cikkek forgalma az év első kilenc hó­napjában csaknem 11 száza­lékkal volt több a tavalyinál. Különösen nagy volt a keres­let villanytűzhelyből, kis- és nagyképemyős televízióból, valamint bútorból. Fokozott érdeklődés nyilvá­nult meg az augusztus 4—16- ig megtartott nyári ruházati vásár iránt. A megye kiskeres­kedelmi egységei — enged­mény nélküli áron — 31 mil­lió forintot forgalmaztak, 5 millió forinttal többet, mint tavaly. Különösen nagy volt a kereslet kötött felsőruházat­ból, cipőkből, valamint külön­böző típusú ruházkodási mé­terárukból. A megyében elhelyezett ta­karékbetét-állomány 1975. szeptember 30-án meghaladta a 4 milliárd forintot, amely 19 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ugyanezen idő alatt a lakosság részére nyújtott hitel 18 százalékkal növekedett a megyében. Meteorológusnapok az Akadémián Kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében az Akadémia alapításának 150. és a Magyar Meteorológiai Társaság alapítása 50. év­fordulójának tiszteletére két­napos meteorológus tudomá­nyos ülésszak kezdődött, ame­lyen részt vesz D. A. Davies, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára is. A meteorológus­napokat dr. Czelnai Rudolf, az Országos Meteorológiai Szolgá­lat elnöke nyitotta meg. Mél­tatta a Meteorológiai Társaság munkásságát és beszámolt a Meteorológiai Szolgálat mun­kájáról, valamint az újabb fel­adatokról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom