Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-12 / 265. szám
4 1975. NOVEMBER 12., SZERDA Jószomszédsájj könyvtára Érden Csuka Zoltán költő a községnek adományozta gyűjteményét Új kezdeményezés Vácott Szakmai továbbképzések a művelődési házban Nem mindennapi esemény színhelye volt tegnap délben Csuka Zoltán József Attila- díjaa költő érdligeti háza. Annak a szerződésnek az aláírására került sor ott, amely szerint a költő Érd nagyközségre hagyományozza két házát, megalapítva bennük még életében a Jószomszédság köl- csönkönyvtárát. Az ünnepélyes aktuson megjelent Dobozi Imre író, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, Hadrovics László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Piszék Imre, a nagyközségi pártbizottság titkára, Benussi Sylvio, a nagyközség tanácsának elnöke és Szekeres József, a tanács vb-titkára. A ma hetvennégy esztendős költő több mint fél évszázada kezdte írói, lapszerkesztői, műfordítói. munkásságát. Tizenkét verseskötet, két irodalom- történeti mű, száznál több délszláv s nyolc orosz, bolgár és Közérdekű vállalkozást jelentettek be kedden délben a Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubjábaai. A Magyar Történelmi Társulat kezdeményezésére és védnöksége alatt népszerű, egyszersmind tudományos igényű könyvsorozatot jelentet meg az Akadémiai Kiadó Sorsdöntő történelmi napok címmel. A sorozat első két kötete — Spira György Petőfi napja és Szabály Ferenc A mohácsi csata című könyve — már meg is jelent a tájékoztató időpontjára. Csepphen a tenger Az eseményt Rubin Péter, a kiadó osztályvezetője jelentette be, majd átadta a szót Ember Győző akadémikusnak, a Magyar Történelmi Társulat elnökének. — Az 1867-ben alakult társulat, a magyar történészek társadalmi szervezete az elmúlt időkben is több olyan sorozatot jelentetett meg, amelyeknek célja a közönség történelmi ismeretének gyarapítása volt — mondotta. — Ma is megvan a történelem iránt az érdeklődés társadalmunk különböző rétegeiben, ezt számos munka sikere bizonyítja. Ezért határozta el a társulat,, hogy tudományos igényű, a nagyobb olvasótáborhoz szóló sorozatot indít. Elgondolását támogatta az Akadémia XI. osztálya és felkarolta az Akadémiai Kiadó. A sorsdöntő történelmi fordulatok természetesen hosszabb idők eredményei, de akad egy- egy olyan nap, amelyben ösz- szesűríthetők egy-egy időszak fő vonásai, s amely mint csepp a tengert jellemzi a történelmi folyamatot. Reméljük, a sorozat kötetei elérik a kitűzött célt, sokan olvassák majd őket, s gazdagítják a történelmi ismereteket, erősítik a történelmi tudatot A honfoglalástól napjainkig Ezt követően a sorozat szerkesztője s az egyik megjelent munka szerzője, Szabály Ferenc ismertette a vállalkozást, s a terveket Az 1976 februárjában megrendezésre kerülő 19. országos mezőgazdasági könyvhónap előkészületeiről tartott kedden sajtótájékoztatót a szervező bizottság. A könyvhónapra 42 új szakkönyv kiadását tervezik. Ezek nagy része a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában jelenik majd meg, több mint 300 ezer példányban. Az új szakkönyvek többsége alapfokú lesz. Nagy érdeklődésre tarthat számot a KGST-országok közös szerkesztésében megjelenő első két könyv: az egyik szlovák nyelvből fordított kötet jelzi ezt az eseményekben — és gondokban is — igen gazdag pályát, amelynek soksok értékes dokumentumát is összegyűjtötte. A többi között valamennyi, általa fordított mű eredeti kiadását s azok magyar fordítását, irodalmi levelezését Miroszlav Krlezá- val, Ivó Andriccsal s más neves írókkal, költőkkel. A gyűjteményt Borsos Miklós Kos- suth-díjas szobrászművész s mások alkotásai egészítik ki. Mindez — az aláírt szerződés életbelépését követően — Érd nagyközség tulajdonába kerül, s az egyik épületben már egészen rövid időn belül megnyithatja kapuit minden érdeklődő előtt a régóta tervezett Jószomszédság könyvtára, Hogy mi vezette Csuka Zoltánt erre a kötelezettségvállalásra? —■ Az volt eddigi életem legfőbb célja — mondotta a — A vállalkozás elindítása Juhász Gyula történész érdeme, alá az első két kötetet szerkesztette — mondotta. — A továbbiakban négy-öt, legfeljebb hat év alatt szeretnénk megjelentetni a 25—30 kötetből álló sorozatot, amely, a honfoglalástól — sőt az azt megelőző vándorlásokra is visszapillantva — úgyszólván napjainkig sorra venné a sorsdöntő történelmi fordulókat, ismertetné a legújabb eredmények felhasználásával azt, amit ezekről a magyar történetkutatás tud. Egyebek között a honfoglalásról, az államalapításról, a muhi csatáról, a rozgonyi csatáról, a ni- kápolyi csatáról, Nándorfehérvár felmentéséről, Mátyás király haláláról, Buda élesítőről, az erdélyi állam létrejöttéről, Eger ostromáról, Zrínyi haláláról, Buda visszavételéről, II. József haláláról, Martinovi- csék bukásáról,-a kiegyezésről, az első magyarországi szociáldemokrata kongresszusról, a forradalmakról, az ellenforradalomról, a felszabadulás és az azt követő idők fordulóiról szólnának a könyveli. A példákban említett eseményekbe sűrítve, azok hátterében egy- egy korszak, egy-egy új tendencia jelentőségét, sajátosságait mutatnák be. Történelmi tudatunk Az ismertetőkben és a kérdések s válaszok során elhangzott az a megállapítás is, hogy a történelem iránti érdeklődés tapasztalhatóan nagyobb, mint valaha. De épp ennek kapcsán mutatkozik egy szakadék a tudomány és a köztudat között. Az új eredmények nehezen válnak közismertté, a régi beidegzések szívósan tartják magukat. Az új sorozat fő célja éppen ezért a a korszerű történelmi tudatformálás, voltaképpen a tudományosan megalapozott nemzeti öntudat, önismeret alakítása. Ember Győző akadémikus hangsúlyozta a sorozatnak a jelentőségét abban a vonatkozásban is, hogy az ifjúság körében hivatott ellensúlyozni azt a hiányt amit a történeaz intenzív őszi búza termesztését ismerteti szovjet tapasztalatok alapján, a másik a szocialista országok biológiai növényvédelméről tájékoztat. Várhatóan megjelennek az élelmiszeripari szákkönyvsorozat, valamint a Ma újdonság — holnap gyakorlat sorozat első kötetei is. A könyv-hónap célja, hogy a gazdaságok, szövetkezetek minél több újdonsággal gazdagítsák a szakkönyvtárakat, s ezzel elősegítsék a szakkönyvek termelőeszközzé válásának folyamatát. megjelenteknek —, hogy segítsek annak a barátság- hídnak az építésében, amely a két szomszédos népet, minket, magyarokat és a jugoszláv embereket összeköti. Ehhez a nagy és nethes feladathoz a magam erejéhez mérten a jugoszláv népek irodalmának tolmácsolásával igyekeztem hozzájárulni. Az eddig lefordított több mint száz kötet arra ösztönöz, hogy valamilyen formában' mégőrizzem mindezt azok számára, akik majdan utánam az egy égbolt alatt élő népek békés együttműködése felé vezető útra lépnek. — Nagyszerű szolgálat volt az — mondotta pohárköszöntőjében Dobozi Imre —, amit Csuka Zoltán barátunk eddig tett a két nép jobb megértése; barátságának elmélyítése érdekében. A délszláv irodalom hazánkban az ő munkásságának eredményeként terjedt el s vált mind népszerűbbé. Ö segített hozzá ahhoz, hogy tiszta, világos képet kaphassunk szomszédain,k életérői, művészetéről. Kivételes emberségét bizonyítja, hogy mindazt az értéket, szellemi gazdagságot, amelyet a maga erejéből teremtett több mint fél évszázados munkássága alatt, most könyvtáralapítás formájában is a köz szolgálatába kívánja állítani, mindenféle anyagi és erkölcsi ellenszolgáltatás nélkül. A főtitkári köszöntőt követően Benussi Sylvio Érd nagyközség lakóinak nevében köszönte meg Csuka Zoltán nemes gesztusát, s tett ígéretet arra, hogy ezt a gazdag örökséget nemcsak őrizni, de továbbfejleszteni is szándékoznak. Változatlan a telítettség; a kiállító szervek újdonságokkal teli tárlatokat szerveznek állandó és rendszeres figyelemmel, s a közönség meg nagy sorokban áramlik a múzeumok irányába. Olyannyira, hogy a Vár vasárnap ismételten spontán népünnepély központja lett. Volt, aki gyalog, mások a Clark Ádám térről induló busszal érkeztek, miközben — jó ötlet! —, a kaptatón magnetofonhang pergette le számunkra a budai vár történetét. Mai szovjet képzőművészet Az is jó kezdeményezés, hogy a szovjet kultúra napjai alkalmából a Történeti Múzeum fogadja a mai szovjet képzőművészet alkotásait. Egyenletes, őszinte kollekció. A szenvedélyesen pontos festmények gyűjteményéből kiemelkednek a munkaábrázolások és csataképek. Ez utóbbi a szovjet Ma még gyakran vitatéma: lehet-e szervezője a munkások szakmai képzésének a művelődési ház? Sokan állítják: elsősorban az általános műveltség gyarapításában kell hogy döntő szerepet vállaljon, valamint a szabad idő hasznos eltöltéséhez nyújtson minél gazdagabb választékú programot. Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban vita helyett tettekkel bizonyítanak. Az itt működő harminchárom tanfolyamnak csupán a fele a művelődési intézmények hagyományos feladatkörébe tartozó. Együttműködés a gyárral Esztendővel ezelőtt a művelődési központ együttműködési szerződést kötött a Cement- és Mészművek váci gyárával. Ennek értelmében vállalták, hogy a gyár igényei szerint szakmunkás-továbbképzőket szerveznek. A gyár egy villanyszerelő-, két gépszerelő és két vezető munkásképző tanfolyam igényével jelentkezett, s ezekhez helyiséget és speciális előadókat biztosított. A művelődési központ gondoskodott a további előadókról, a szemléltetőeszközökről, a tanfolyam adminisztrációjának lebonyolításáról, a különböző tapasztalatcsere-látogatások megszervezéséről és így tovább. A száztíz órás tanfolyamok száznyolc hallgatója eredményesen vizsgázott. A költségeket a gyár vállalta magára. Az első év sikere nyomán az idén szeptemberben megújították a szerződést. És jelentkezett a város három építőipari vállalata is — hasonló igénnyel. Számukra — a napokban megkötendő együttműködési szerződés alapján — képzőművészetnek mindmáig egyik sarkalatos pontja ma. radt a Nagy Honvédő Háborút idéző képi emlékezésekben. A valóság egy-egy tükörtérképje- gye valahány szobor is, melynek korrekt átlagából kitűnik a dunakeszi tárlaton is szereplő V. Cigal, továbbá Neroda fémből szerkesztett Lenin arcmása, és különösen Zvara: Reggelt jelenítő csiszolt gránitja, melyben az anya és gyermek párhuzamos figurájával az élet két különböző fázisát jelöli. A festmények gondos hírnökök; jelzik korunk valóságának szakadatlan folyamatát; szénakaszálást, kőolajbányászokat, heroikus építkezéseket, hársfákat és a barát sírját, melyet kimagasló tájképi elemekkel növelt festői értékké G. Nisszkij. Egyezéseket is felfedezhetünk. T. Szaláhov markáns portréja a mi Szabó Zoltánunk rajzi erejét juttatja kőműves;, tetőfedő, lakatos, asztalos, festő, központifűtés- szerelő és villanyszerelő szakmunkás-továbbképzőket szervez a művelődési központ, ösz- szesen százhetvenkét építőipari munkás részére. * Újabb jelentkezők — Ma még vitatott dolog: helyes-e, ha a művelődési központ ilyen feladatokat vállal magára — mondja Oláh Ferenc igazgató. — Szerintünk feltétlenül helyes az, amit csinálunk, ezt nemcsak a tavalyi év sikere bizonyítja, hanem az is, hogy az idén több más vállalat — a Kötöttárugyár, az Egyesült Izzó, a Hajógyár — is jelentkezett, szeretnék, ha mi bonyolítanánk le szakmunkás-továbbképző tanfolyamaikat, mivel erre nekik sem megfelelő szakemberük, sem idejük nincs. Sajnos, egyelőre nem vállalkozhatunk többre annál mi sem, amennyire pillanatnyi erőnk futja. De amint átköltözhetünk az új művelődési központba, feltétlenül lehetőséget keresünk arra, hogy akár valamennyi váci üzem ilyen irányú igényét kielégítsük. Persze, már most gondolunk rá: nem a jelenlegi keretek között rendeznénk majd ezeket a továbbképző tanfolyamokat, vagyis nem gyárak, hanem szakmák szerint. Például a villanyszerelők továbbképzésén részt vehetne valamennyi váci üzem villanyszerelője. Ajánlatok üzemeknek A művelődési központ vezetői nem csupán a hozzájuk érkező igények kielégítésével kívánják segíteni a munkások művelődését Vác városában. Maguk is szerveznek tanfolyaeszünkbe, és Pimenov érzékletesen elegáns vonalvezetése és festői finomsága is rokon a mi eszményeinkkel. A tárlat kiemelkedő műve Abdurahma- nov alkotása, Az azerbajdzsá. ni hegyekben. Kitűnő festő, lobbanékony szenvedély fűti és jó arányérzék. A táj magas nyúlványai virágként nyílnak a színes életű emberek színes társaiként az idő és tér fenséges boltozatában. Művei már többször szerépeitek budapesti tárlatokon, érlelten, friss és hamvas művészete ezúttal is meglepetést keltett. Képek Berlinből, Moszkvából A Szépművészeti Múzeumban is változatlan a sorállás. Ez annak is köszönhető, hogy a berlini anyag mellett, most a moszkvai Tretyakov és Puskin Képtár, a leningrádi Ermi- tázs és Állami Orosz Múzeum is figyelemre méltó műkincseket küldött. Lenyűgöző gyűjtemény! Aki türelmes — Rembrandttal, Picassóval, Re- pinnel társaloghat a zsúfolt teremben, miközben újabb látogatók hulláma érkezik. Hiába; nem siethetünk. Rieter de. Hooch egyik fő műve, Van Dyck, Levitán, Szurikov, Size, rov, Bonnard, Cézanne, Sisley, Matisse mesterművei marasztalnak. Külön tapintat jele, ■hogy Gauguin, Derain, Vlaminck, Marquet legjobb színvonalukon szerepelnek, a kiállítók gondoskodtak, hogy klasszikus értékkel ajándékozzák meg hetekre Budapest közönségét. Két dolog érthetetlen csupán; az, hogy nincs katalógus, továbbá, hogy a Szépművészeti Múzeum állandó kiállttá, sait bizonytalan időre bezárták. Miért? Ki tudja? Fűtési problémák, teremőrzési gondok? Akármi történt, gyors korrekció szükséges. Annál is inkább, mivel csak az állandó anyag összevetésével tudjuk igazán felmérni a moszkvai, mókát, amelyeken a részvéte’ lehetőségét felajánlják vala mennyi váci üzemnek. így in dúlt meg esztendővel ezelőtt szocialista brigádvezetők tan folyama, amelynek célja a alapfokú vezetés tudomány; nak megszerzése. A tíz elő adásból álló sorozatra — a ta valyihoz hasonlóan — tizenki üzem ötvennégy brigádvezetó küldött el. Hogy miről hallanak előadásokat? A szociális ta brigádok szerepe a munkaversenyben, az újítómozgalomban, a tulajdonosi tudat alakításában, az üzemi demokrácia fejlesztésében, a közművelődésben és így tovább. Üj kezdeményezése a művelődési központnak a napokban indult egyetemi előkészítő tanfolyam üzemi munkások részére. A májusig tartó előadások huszonhat hallgatója — többségük a Kötöttárugyár munkása — az egyetemi felvételi matematika- és fizika- anyagával ismerkedik. S ami szintén új dolog: a hét előadásból álló andragógiai tanfolyam, amelyet a felnőtt- oktatással — marxizmus.—le- ninizmus középiskola, szakin un k ás-továbbképzés, a dolgozók általános iskolája — foglalkozó tanárok, előadók számára szerveztek. Szükségességét mi sem igazolja jobban: ötvenen jelentkeztek. hogy részt kívánnak venni a kéthetenként sorra kerülő előadásokon. Az elért eredmények s az egyre nagyobb érdeklődés az bizonyítja, hogy művelődés intézményeink nem, csupán a: általános műveltség gyarapításához, a szabad idő hasznos eltöltéséhez nyújthatnak segítséget, hanem a szakmai tudás állandó növeléséhez is. Prukner Pál leningrádi, berlini múzeumok értékeit, másrészt a praktikum is ezt követeli, hiszen enyhítene az időszakos tárlatok már- már nyomasztó zsúfoltságán. Radóczy Mária tárlata Komoly közönségsiker kíséri a gyáli Radóczy Mária, november 18-ig nyitva tartó batik- és tűzzománctárlatát a budapesti I, kerületi tanács, Bem rakparti művelődési házában. Fáradhatatlan energiái révén Radóczy Mária művészete ezúttal városról városra járt, keltette egészséges kerekdedségű, derűteremtő mesevarázsának jóhírét, szakmai felkészültségének komolyságát Martfűn, Szarvason, Szolnokon, Balatonföldvá- ron és ezúttal Budapesten. Minden, tárlatán régiek mellé új művek sorakoznak, most főleg tűzzománcai jelentik az újdonságot. Radóczy Mária lényeges állomáshoz ért: terebé. lyesíteni, gyarapítani szükséges jó adottságait, művészi eszközeit. Éppen szorgalmát, képzelőerejét ismerve mondhatjuk bizton: fejlődése töretlen marad a teljes kibontakozás korszakában is. Textiltriennálé Lódzban még egész novemberben látható a múzeummá alakított régi szövőgyárban a textiltriennálé, 14 ország részvételével. Itt szerepel a legutóbbi években Nagymaroson is alkotó Cságoly Klára két mélyen átérzett faliszőnyeggel. Különösen a Homokóra bizonyítja, hogy gondolkodva, töprengve alkot. Ha díjat nem is kapott, de emberi, művészi hitelével Pászthy E. Magda, Szabó P. Éva, Szenes, Zsuzsa, Szilvitzky Margit és különösen Tóth Sándor mellett textilművészetünk európai rangját és távlatát vitte el Lódzba, ahol viszonylag gyér a látogatottság, annak ellenére,' hogy káprázatos gyűjtemény tanúi lehetünk. Azért, mert a Japánból, Angliából, Finnországból, Belgiumból, a Szovjetunióból nem megállapodott, hanem a művészet jövőjét kutató alkotások érkeztek, a lengyel anyagról nem is beszélve, de mindenképpen kiemelve a bolgár Dimítar Balev textil- művészetét, aki joggal kapta a lódzi triennálé egyik fődíját. Losonci Miklós Népszerűén - tudományos idénnyel Könyvsorozat történelmünk sorsfordulóiról lemtanítás háttérbe szorulása okoa N. F. FEBBVÁRBAN Mezőgazdasági köayvhóaap p. p. Kiállítótermekben Lództól Nagymarosig Múzeumaink nemzetközi vendégfogadása