Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-29 / 280. szám

Korszerűbb, melegebb § v:..\ mmm up* " Mflfeí H Ili L Vezetik a földgázt a tormási városrészben. Képünkön Munkácsi János brigádja láthat«), amint bekötő vezetéket fektetnek le. Ezt rövi­desen a többi vezetékkel együtt nyomáspróbán ellenőrzik. Bálint Lajos felvétele BŐVÜLŐ LAKÓTELEP Otthonok - nagy családosoknak télén is építkeznek A november végén hirtelen ránk köszöntött kemény hi­degben sem szünetel a lakás­építkezés. A Ceglédi út men­tén, a Körös-értől a Toldi Miklós iskoláig húzódó Dózsa György utcai lakótelepen a Városgazdálkodási Vállalat újabb modern lakóházakat emel, melynek alapozásához az ősszel láttak hozzá. Zsuffa Béla művezető irá­nyítja a munkát, aki 1967 óta dolgozik a vállalatnál, és az­óta részt vett annak minden nagy építkezésén. — E terület Dózsa György út felőli részén — mondta — már két, egyenként 20— 20 lakásos háztömböt épí­tettünk, amelyből az egyiket június­ban adtuk át, a másik most készült el. December elsején be is költözhetnek az új la­kók, sokgyermekes családok és azok, akiknek házát az épít­kezésekhez lebontották. — Télen is folyik a munka. Az ősszel hozzáláttunk a Ceg­lédi útra néző,. 92 lakásce háztömb építéséhez. Dolgozóink közül 35-en a háztömböt alapozzák és annak alapgerendáit rakják le. Sokat küzdenek a hideggel, faggyal, de munkájukat segí­ti a konzervgyár építőbrigád­ja is. Ezt a háztömböt a ter­vek szerint, 1977 júniusától több szakaszban adják majd át. A Vági István lakótelepen az A'bonyi út mellett pedig a Bács megyei Állami Építőipa­ri Vállalat, a tanácsi rendel­kezésű 112 lakásos tömb be- i fejezésén dolgozik, amelyből 56 lakás már elkészült. Eze­ket, mint Tarnavölgyi Sán­dor, a tanács tervcsoportveze­tője elmondotta, 1976 január­jában, a másik 56-ot pedig feb­ruárban fogják átadni. A Lőrinc pap és a Farkas utcánál . szanált és elbontott házak helyét most egyenge­tik, a telkek beépítéséről már tárgyalnak a Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalattal. Kopa László Tanácstagi beszámolók Rovó István december 1-én, hétfőn délután 5 órakor a tormási bisztróban (Ifjúság u. 3.); Gömöri Jánosné ugyancsak hétfőn délután 18 órakor a gőzfürdő épületé­ben (Lőrinc pap u. 3.) tart tanácstagi beszámolót. KészíiEődés a KíSZ-kongresszüsra A KISZ városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén két fontos napirendet tárgyalt. El­sőként a KISZ KB 1976/77. évi feladattervéből adódó helyi teendőket vitatták meg. Ezt követően az ülés résztvevői megbeszélték a KISZ városi bizottságának fölkészülést ter­veit a KISZ IX. kongresszusá­ra. Jutalomul A KISZ városi bizottsága a mozgalmi munkában ered­ményesen tevékenykedő ak­tivistáknak és alapszervezeti titkároknak kétnapos kirán­dulást szervezett. Az ifjú­kommunisták a hét végén az ország északi vidékeit kere­sik fel, ellátogatnak a többi között Debrecenbe, Nyíregy­házára és Miskolc-Tapol­cára. _________X Pi aci jelentés A pénteki piacon csak ba­romfiból volt nagy felhozatal. A szemestermény-piacon. a csöves tengeri mázsája 220, a búza literje 4, a kukorica 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma ' 3—8, a körte 6—10, a dió 16—1.8, a bur­gonya 2,60—3, a karfiol 14, a káposzta 4, a gyökér 8, a sárgarépa 4, a szárazbab 18— 20, a vöröshagyma 8, a fok­hagyma 24—23, a paradi­csom 15, a zöldpaprika 6—12 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 110—160, a lúdét 280— 300, a pulykáét 220—240, a csibét 50—70, a tyúktojás darabját 2,40 forintért árul­ták. A busa hal kilóját 20 fo­rintért mérték. Tegnap délután képzőművé­szeti kiállítás nyílt a nagykő­rösi Arany János Múzeum be­mutatótermében : testvérme­gyénk, a szovjetunióbeli Omszk megye képzőművészei­nek csaknem félszáz alkotá­sát mutatták be a nagykőrö- sieknek. A tárlatot — amelyet előzőleg a dunakesziek te­kinthettek meg — Pintérné dr. Torma Mária, a városi tanács Szigeti Warga János, az első körösi akadémikus (1.) Mi a valódi míveltség? SZÄZ ÉVVEL EZELŐTT nagy temetésre gyülekezett Nagykőrös népe. Bár csikorgó téli hideg volt, csak kevesen maradtak otthon hiszen Szi­geti Warga János igazgató­professzort, az Akadémia első nagykőrösi tagját temették, akinek gondozása alatt nőtt fei Nagykőrös szinte vala­mennyi iskolázott embere, és aki sok-sok könyvével is pá­ratlan emléket hagyott maga után. Tanítványa, Golgóczy Károly, Nagykőrös történet­írója, akadémiai emlékbeszé­dében érdemesnek tartotta te­metésének leírását: „Halálai gyászlobogók jelezték a nagy­kőrösi tanintézeti épületeken és városházán... Nagykőrös város minden rendű közönsé­gé teljes mértékben igazolta elismerését a kiérdemesült ta­nár iránt, s meghozta minden részről a végtisztesség adóját. A roppant sokaság nemcsak a nagy templom minden zugai, hanem azonkívül annak kör­nyékét és város főterét is elle­pő nagy tömegben jelent meg a végtisztesség megadására." Ma alig ismerik a nevét, még helyben is. Az Arany Já­nos Társaság megalakulásának első évében késői utóda. Váczy Ferenc tanítóképző-intézeti igazgató tartott róla emléke­zést. Szándéka volt a rá vonat­kozó kutatásokkal folytatni, de nagy elfoglaltsága között soha­sem ért rá. Bíztatásomra az­tán Deák Gábor miskolci ta­nár írt Wargáról kissé részle­tezőbb em’ékezést a Borsodi Szemle 1961. első számában, azzal, hogy „miyt megyénk szülöttére, mi is büszkék le­hetünk rá. Emlékezzünk hát meg róla mi... IDEGENBŐL JÖTT Nagy­kőrösre Warga János: Kassa közelében, Kovácsvágáson szü­letett, 1804. január 8-án. Nyil­ván a falusi elemi iskolában is feltűnt tehetségével, hogy szülei a híres sárospataki Kol­légiumba adták. Itt végezte közép- és főiskolai tanulmá­nyait. Tanárai közt volt Kövi Sándor, aki Kossuthban is meglátta jövő nagyságát. Egyébként Warga is már diák­ként beirta nevét az iskola történetébe. Szemere Berta­lannal, a szabadságharc neve­zetes miniszterelnökével együtt megalapította a Sárospataki Nyelvmívelő Társaságot. Nyíl­ván a közelben, Széphalmon tevékenykedő Kazinczy Ferenc hatása nyilvánult meg ebben. Annyira magáévá tette a nagy nyelvújító eszméit, hogy mikor pataki és külföldi tanulmányai végeztével Nagykőrös hívta meg tanárául, székfoglaló be­szédében egyetlen idegen szót sem használt, pedig ez akkor inkább megrovásra adott al­kalmat. „Jól emlékszem — ír­ja Galgóczy Károly — bír ak­kor még a Ill-ik grammatical osztály gyönge növendéke vol­tam, hogy a régiekhez szokott közönség tetszésével ez egyál­talában nem találkozott; új szavait, s bölcseletilen fogal­mazott kifejezéseit érthetetlen­nek tartották; s bár a külső­leg deli termetű, ritka szép alakú és igen ildomos művelt­ségű ifjú tudós egyébként ál­talános kedvességet nyert: fel­lépő beszédével sok rokonszen- vet visszaszorított magától.” Székfoglaló értekezése egy­kori elnökünk adományából könyvtárunkba került, így át­nézhetem. Címe: Mi a valódi míveltség? és lehet-e attól tar­tatni? Íme, még 1833-ban is mentegetni kellett a „mívelt- séget”, az arra való törekvést. Nyílván a Szent Szövetség ter­jesztette hangulattal szállott itt szembe a Németországból ha­zatért ifjú tudós, aki éppen ak­koriban nyert 100 aranyas aka­démiai jutalmat is. Most, hogy gondosan átolvastam a tanul­mányt, nem találtam benne semmi olyan kifejezést, amely ma már megütközést keltene, sőt csiszolt szavai, tiszta ma­gyarsága vagy tiszteletre kész­tetett. Helyenként merésznek tűnő célzásai is megleptek. Íme mindjárt az első bekezdésében így szól: „Pallász tiszta tudo­mánya teszi az embert valólag emberré, ez költi fel a holtat mély álmából, ez deríti fel a borongás elmét, tiszta fényben helyhezvén az igazat elébe. Most még borzalmas éj van, nem gyönyörködhetnek égő csillagok, alig pislog egy-két halvány fény a mérhetetlen távolban, helyes ismeretű tu­domány terjed: tüstént eloszlik a ború, s vidám nappal vált in fel a ködös éjt. Az elme fel­világosodásán kívül a szelíd tudomány jótékony hatással van a szelíd indulatokra is, lépcsőnként nyomja el azokat, észvétlen hajtja, az igazat vizs­gáló okosság hatalma alá.” A PESTME G-Y E. 1 HÍRLAP KÜLÖN KIADASA XIX. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1975. NOVEMBER 29., SZOMBAT Ellátja a várost és környékét Új üzem, Jövőre 7 ezer mázsa kenyeret és 6 millió péksüteményt terveznek A Pest megyei Sütőipari Vállalat nagy költséggel újjá­építteti és megnagyobbítja Arany János utcai sütőüzemét. Az építkezést a ceglédi ter­melőszövetkezetek közös építő társulása vállalta. Már állnak az új épület falai, készül a tető, a nagy munkával rövi­desen végeznek. A termelő­üzem utcai frontja csupa üveg lesz. Dicséret illeti az üzem vezetőjét és dolgozóit, hogy az eddig elkészült részeken — még a teljes felépülés előtt — nehéz körülmények között gondoskodnak Nagykőrösnek és környékének kenyérrel és péksüteménnyel való ellátásá­ról. Fehér Sándor telepvezetővel az új üzemről beszélgettünk. — Az építkezéssel üze­münk kapacitása számot­tevően bővül, s az új gépekkel könnyebb, jobb lesz a munka, finomabb lesz a készülő kenyér, a süte­mény. Két új dagasztógépet is kapunk. Ezek üzembeállítá­sához a városi tanács egy­millió forinttal járul hozzá. — Az új, korszerű üzemben a jelenleginél többen dolgoz­nak majd. Most 35 dolgozónk van, de a jövő év elején, újabb női és férfi munkaerő­ket veszünk fel. — A napokban elkészítettük 1976-os termelési tervünket, amely szerint 7 ezer mázsa kenyeret, 6 millió süteményt sütünk, és ezer mázsa zsemle- morzsát készítünk. Megkezdjük az édes lin­zer gyártását is, ehhez korszerű gépeket vásáro­lunk. — Jelenleg Nagykőrös váro­sának és környékének napon­ta 25—30 mázsa kenyeret, s 40—50 ezer péksüteményt sü­tünk. A kiflin és a zsemlén I kívül több mint 20 féle finom sütemény készül, melyekhez minden nap 22 mázsa kenyér­lisztet, 10 mázsa finom lisz­tet, 7—800 tojást, 30—40 kilo­gramm margarint és ugyan­ennyi cukrot haszálunk fel. — Az idén újdonsággal je­lentkeztünk : túrós pitét készí­tünk. A napokban diót is kap­tunk, s ezután a mákos pat­kó néven ismert süteményt diótöltelékkel is sütjük. Ka­rácsonyra töobréle beigiit ké­szítünk s jövőre megkezdjük az egykilós rozskenyér és a linzer sütemények gyártását. A finomsütemények az Arany János utcai üzemben készül­nek. A Kossuth Lajos utcai üzemben kenyeret sütnek, ez a pékség az új üzem felépü­lése után megszűnik. — Vállalatunk nemrég ün­nepelte 25 éves fennállását. A Cegléden megtartott ünnepsé­gen mi is részt vettünk, s eb- doI az alkalomból dolgozóink közül Petrik István miniszte­ri dicsérő oklevelet, Király István pedig Kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Fehér Sándor telepvezető vé­gezetül elmondta, hogy a mostani szűk helyen igen nehéz körülmények között dolgoznak, érthetően nagyon várják, hogy a rekon trukció minél előbb befejeződjék. K. L. SPORT Drámai küzdelem végén sikerült a bennmaradás vb-titkára nyitotta meg. A tá­voli vidékek hangulatát, a szovjet nép életét, mupkáját idéző képek, grafikák, fest­mények, szobrok, nagy sikert arattak a képzőművészet nagykőrösi barátainak köré­ben. A kiállítás, amely az Arany János Múzeum idei nyolcadik időszaki bemutatója, decem­ber 14-ig tekinthető meg. KÜLFÖLDÖN a fejlődés le­hetőségének a gondolata ha­marosan a nevelés terén érez­tette reális hatását: Pestalozzi már 1774-ben nevelőintézetet nyitott a szegény gyermekek­nek. Akárcsak a nagy hatású Rousseau, ő is egy regényes művével irányította a figyel­met a nevelés feladataira. 1805-ben Yverdonban már ön­álló iskolát nyitott eszméi pro­pagálására, ahol sok látogató megfordult, így hazánkból Brunszwik Teréz grófnő, a hazai óvodai nevelés megala­pítója is, aki már 1828 közepén megnyitotta Angyalkert néven nagy hírűvé vált első kisded­óvó intézetét. 1836-ban orszá­gos társadalmi egyesületet is szervezett e célból. Érthető hogy a hasonló gondolkodású Szigeti Warga is eszméi gya­korlati megvalósítását éppen a tanítás, a pedagógia s benne a merőben új kisdedóvás te­rületén találta meg. A „valódi míveltség” alapjainak a lera­kását mindjárt a legalsó fokon kezdte, s folytatta a legmaga­sabbig. Érdekes dolpg, hogy a pro­testantizmus lényegével volt kapcsolatos a népoktatás, az első hazai reformátorok is szí­vük szerint foglalkoztak a szegény nép szellemi látóköré­nek kiterjesztésével. A tehe­tősebb egyházközösségek már létesítettek elemi iskolákat. Sokat nem áldozhattak rá az általános szegénység közepet­te, ezért a közép- és felsőbb tagozatot végző diákokat állí­tották be tanítókul, akik vagy anyagi nehézségek miatt el­akadtak a tanulmányaikban, vagy hajlamot éreztek erre a pályára. Ezek különösebb elő­készítésben nem részesültek. Maga Warga János jegyzi meg az első Tudósítványban: „A tudományok körüli erélyesebb küzdelem 1833-mai kezdődik. Nk. Kinizsi—Kecskeméti Spartacus 9:7. Az NB III-as férfi asztalitenisz-csapatbaj­nokság idei utolsó fordulója keretében a kiesés szempontjá­ból döntő fontosságú mérkő­zésre került sor a sportotthon­ban. Az utolsó helyen álló, 8 pontos Kinizsi, a 9 ponttal rendelkező szomszéd városbe­lieket fogadta. A körösieknek mindenképpen győzelemre volt A jelen program szerkesztője ekkor kezdte itt hivatalosko­dását ... Az alsóbb iskolák ta­nítása a nevelés és oktatás­ban járatlan if jakra lévék bíz­va, hogy ezek jobb sikerrel ta­nítsanak, a bölcsészeti tudo­mányok között a nevelés- és oktatástan gyakorlatilag tanít­tatott.” Warga másik nagy szolgálata volt, hogy ettől kezdve „minden tudomány ta­nítása magyar nyelven hang­zott a tanszékekről”. Ez nyil­ván a maga sárospataki ta- ; pasztalatainak köszönhető. > A MAGYAR TUDOMÄ- j NYOS AKADÉMIA IS felfi-j gyeit munkásságának nagy je- i lentőségére és már 1835-ben levelező tagjául választotta. A fiatal professzor bátorsága megnőtt, erőteljesen sürgette egy önálló tanítóképezde léte­sítését, „hogy ' a néptanítók az itt tanmódszeresen képzett nö­vendékek közül” alkalmaztas­sanak. Hogy a falu igényeinek megfeleljenek, a mezőgazda- sági tudományokat is rendsze­resen tanították a didaktikán kívül. A tanszéket Nagykőrös város a közlegelőből kiszakí­tott 200 holdnyi föld bérleti használatra adományozásával alapította meg; ezenkívül pe­dig egy 25 holdas kísérleti s gyakorlati telket is adott a ta­nár vezetése alatt álló gazda­sági intézetnek. Ebből fejlő- j dött ki az 1835 óta már önál- I lóan működő nagykőrösi Tani- j tóképző Intézet, melynek War- ( ga János 1853-ig, mint főgym- j nasiumi tanár, vezérlő igazga- j tója volt. Ekkor némelyek az akkor ráruházott főgymnasiu- mi igazgatóságot a quasi prae- parandia igazgatóságával ösz- szeférhetetlennek találták, s az infézet külön igazgatót ka­pott ... Dr. Toros László (Következik: Kisdedóvó, ta­nítóképző) szükségük a bentmaradáshoz. Láthatóan és érthetően mind­két csapat tagjai idegesek vol­tak a nagy tét miatt, ezért a hazaiak az elején nem is mer­tek támadni. A Spartacus 4:0- ra elhúzott, majd 6:2-re is ve­zetett. A Kinizsi játékosai küz­dőképességből, szívből-lelkese- désből kitűnőre vizsgáztak es előbb 7:5-re megközelítették a vendégeket, majd bravúrral, drámai küzdelem végén a győ­zelmet és ezzel az NB IlI-ban maradást is megszerezték, a kecskemétiek pedig kiestek. Erdei 3, Pörge 2, Kőházi 2 és Horváth. 2 győzelméhez a sportszerűen buzdító nézők is hozzájárultak. A három órás, drámai küzdelem hevességét az is mutatja, hogy a 16 egyé­ni játékból tíz 2:l-re végző­dött. Középiskolás labdarúgás Három nap alatt két megyei középiskolás serdülő bajnoki mérkőzést vívtak az élelmi- szeripari szakközépiskolás lab­darúgók: először Piliscsabán, majd a Kinizsi-sporttelepen szerepeltek. Piliscsabai szakmunkáskép­ző—Nk. Toldi 4:0 (2:0). A pá­lya közepes agyagos sáros volt a nedves időben. Az élelmi- szeripariak az utasítástól elté­rően nem füves széleken, ha­nem középütt erőltették a já­tékot, ami vereséget eredmé­nyezett. Nk. Toldi—Ceglédi Szak­munkásképző 4:0 (0:0). Sepsi középcsatárba való állítása és jó irányító játéka magával ra­gadta a toldisokat, akik a má­sodik játékrészben nagyon jól játszottak és ilyen különbségű győzelmük is megérdemelt. Góllövők: Nagy P. (2), Varga és Kondor. SZOMBATI SPORT­MŰSOR Kosárlabda Cegléd: C. Mezőgazdasági Szakközépiskola—Nk. Gimná­zium női és férfi ifjúsági, me­gyei középiskolás visszavágó kupamérkőzés. Torna Budapest: férfi felnőtt II., ifjúsági II. és serdülő I. osztá­lyú vidéki egyéni bajnokság. S. Z. L i Omszk raefvei alkotók tárlata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom