Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

I / Megfelelő alapok K ét középtávú tervidőszak legfontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv és költségvetés fő irányait hatá­rozta meg a párt Központi Bizottsága november 26—27-i ülése, azaz gazdasági életünk fontos csomó­pontjait — az eredményeket s a teendőket — világítot­ta meg tíz esztendőre kiterjedően. Az ülésről kiadott közlemény — melyet a lapok, így lapunk is szombati számukban hoztak nyilvánosságra — joggal állapítja meg, hogy a szocialista építőmunka eredményei a ne­gyedik ötéves terv időszakában számottevően gyarapod­tak, s ez megfelelő alapokat teremt ahhoz, hogy a szá­munkra kedvezőtlen világgazdasági változások ellenére is töretlenül folytassuk népgazdaságunk fejlesztését. Az utóbbi időkben — már tavaly is, s az idén még inkább — követelményünk kétségtelenül növekvő ér­deklődéssel követte a gazdasági élet eseményeit, ráérez- ve arra, hogy leglényegesebb teendőink most ezen a te­rületen sűrűsödnek, s társadalmi céljaink- nem választ­hatók el azoktól a feladatoktól, amelyeket a változó vi­szonyok fogalmaztattak meg. Ahogy országosan, úgy a megyében is ez volt a helyzet, s fontos vonása ennek az érdeklődésnek, hogy segítőkészséggel párosult. Ezt bi­zonyítja, hogy a szocialista munkaversenynek köszön­hetően, a megyében jó néhány nagyvállalat, így a Cse­pel Autógyár, a Nagykőrösi Konzervgyár novemberben teljesítette negyedik ötéves tervét, s amit ezekben a he­tekben termelnek, az már többlet. Ugyancsak a lényeges jellemzők közé sorolhatjuk, hogy a megyében az ipari termelés az országos átlagot meghaladó mértékben nö­vekedett az 1971 és 1975 közötti időszakban, s ennek is része volt abban, hogy — országosan, amint azt a Központi Bizottság ülése rögzítette — az ipar termelése a tervezettnél gyorsabban, a számított 32—34 százalék­kal szemben 37—38 százalékkal bővült. S mivel hasonló irányzat érvényesült a mezőgazdaságban is, a nemzeti jövedelem emelkedése szintén meghaladja a tervezettet. T árgyilagosan, kritikusan mérlegelte a Központi Bi­zottság a Politikai Bizottságnak a negyedik ötéves terv teljesítéséről szóló jelentését megtárgyalva, azaz 1— amint a közleményben olvasható — párhuzamosan az eredmények elismerésével, feltárta a fogyatékosságokat is. Mert igaz, a tőkés világpiaci árváltozások 1974-bsn s 1975-ben is a nemzeti jövedelem növekményének je­lentős részét felemésztették, de tény, hogy gondjainkhoz tetemesen hozzájárulnak épííőmunkánk hiányosságai, lazaságai, azok a mulasztások, melyek nagyobb figye­lemmel és igyekezettel megelőzhetők. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a kül­gazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen irányzatai tartósnak bizonyulnak, s a nyersanyagok megvásárlása nehezebbé válik a szocialista országokból is. Ezért a ne­gyedik ötéves tervben felhalmozódott tapasztalatokat és tanulságokat következetesen érvényesíteni szükséges a következő, középtávú tervidőszakban. Nemcsak arról van szó, hogy a növekedési ütem meghatározásában ez döntő tényező, hanem arról is, hogy éppen ezért felada­taink kettősek. Egyrészt mérsékelni szükséges — majd fokozatosan felszámolni — az egyensúlyhiányt, másrészt kialakítani azokat a fejlesztési irányokat és szerkezeti változásokat, melyek lehetővé teszik a munka társa­dalmi hatékonyságának mainál gyorsabb javítását. Nem mondanánk igazat, ha azt állítanánk, hogy a megye iparában és mezőgazdaságában alig, lelhetők fel ».hatékonysági törekvések. Jól bizonyítja ezt a mezőgaz­dasági üzemekben az iparszerű termelési rendszerek ter­jedése, s velük a termésátlagok emelkedése, az iparban az egy foglalkoztatottra jutó/termelés bővülése — a me­gye iparában most már' jó ideje a termelésnövekedés egészét a termelékenység javulása fedezi —, az új tech­nika és technológia térhódítása. A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál csökkentették az egy kilowattóra villamos energia előállításához szükséges hőfelhasználást, a Du­nai Kőolajipari Vállalat új termékeivel importot tett fölöslegessé, az Egyesült Izzó váci gyárában átálltak a gazdaságosabb fénycső- és alkatrésztermelésre, az iJc- ladi Ipari Műszergyár jelentősen bővítette ezekben az esztendőkben exportját. Kiragadott példáink érzékeltetik, hogy sok minden történt a negyedik ötéves terv esztendeiben a megye gazdasági életében, de a tekintélyes eredmények, mellett is nagy számban kihasználatlanok maradtak kézenfekvő lehetőségek. Különösen a termékszerkezet változtatása bizonyult a szükségesnél lassúbbnak — a gépipari üze­mekben éppúgy, mint a könnyűiparban —, változatla­nul gondok vannak a munkafegyelemmel, az üzem- és munkaszervezéssel. I ndokoltan húzza alá a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy minden területen a mai­nál nagyobb figyelmet kell szentelni a tartalékok feltárásának, a szervezésnek, mert a nehezebb gazdasá­gi feltételek közepette csakis ezen a módon tudjuk meg­teremteni a folyamatos és nagyobb zavaroktól mentes építőmunka alapjait és feltételeit. Az ötödik ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelvei, melyeket elfogadott a Központi Bi­zottság, azt tükrözik, hogy tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is, hogy a legfőbb területeken a haladás léptéke nem haladja meg a negyedik ötéves tervben elértet. Lehet, akadnak, akik efölött értetlenkednek, s nem­csak arról feledkeznek meg, hogy a világ sok országa súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, hanem arról is, hogy egyenletes haladás irreális célok felé nem képzel­hető el. Azaz reális célokat határozhat csak meg a nép­gazdasági terv — akár a nemzeti jövedelem termelésé­ben, akár a nyugdíjasok helyzetének javításában, a lakás­építésben —, s bár ezek túlhaladhatok, a hangsúly mégis elérésükre jut. Nagy hiba lenne ugyanis mellőzni azt a döntő alaptételt — melyet a Központi Bizottság mostani ülése ismételten megerősített —, hogy a népgaz­daság növekedésének üteme s vele az életszínvonal eme­lése a jövőben elsősorban és meghatározó mértékben a munka társadalmi hatékonyságától, a termelékenység javulásától, a gazdaságos termékszerkezet kialakításá­nak meggyorsításától, a termékek világpiaci versenyké­pességétől függ. E rőfeszítéseink ebben az irányban nagy támaszt ta­lálnak a KGST-országok együttműködésében, a bővülő kölcsönös kapcsolatokban. Mégis, céljaink elérése, a folyamatos haladás biztosítása — s nemcsak gazdasági, hanem vele szoros összefüggésben társadal­mi értelemben is — döntő módon saját igyekezetünktől, célratörő cselekvésünktől függ. A Központi Bizottság ülése joggal mutatott rá azokra a hatalmas forrásokra, amelyeket a dolgozó tömegek • aktivitása, a szocialista építés céljaival, gondjaival való azonosulása hoz létre, s amelyeket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s első­ként a jövő évi népgazdasági program megvalósítása érdekében, valamennyiünk javára felhasználni. S ezért bátran leírhatjuk: a haladás záloga mindannyiunk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka. V _______________________________________^ PE ST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ARA I FORINT 1975. NOVEMBER 30., VASÁRNAP Ülést tartott a Minisztertanács A kormány az országgyűlés elé terjeszti az V. ötéves tervről szóló térvény javaslatét A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztei-- tanács ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a hosszútávú terv kidolgozá­sáról adott tájékoztatóját, és meghatározta a további fel­adatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke és az igazságügymi­niszter előterjesztette a nép­gazdaság 1976—1980. évi V. ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot. A pénzügyminisz­ter az igazságügyminiszterrel közös előterjesztést tett a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatra. A kormány a törvényjavaslatokat megtár­gyalta és úgy határozott, hogy azokat az országgyűlés elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alap­ján a Minisztertanács meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági tervet. A Magyar Nemzeti Bank el­nöke javaslatot tett a jövő évi hitelpolitikai irányelvek­re. A Minisztertanács az elő­terjesztést elfogadta. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének javasla­tára a kormány megtárgyalta és jóváhagyta az 1976. évi termelői és fogyasztói árin­tézkedések tervét. (Az Országos Anyag- és Ár- hivatal közleményét lapunk 8. oldalán tesszük közzé). A gondok ellenére megfelelő ellátás Új tejüzemek épülnek a megyében Jelenleg, az országos hely­zethez hasonlóan, a Középma­gyarországi Tejipari Vállalat (KTV) üzemeinek kapacitása sincs teljesen lekötve, s ennek nemcsak az október—április között szokásos (és előre ter­vezhető) átmeneti tejhozam- Csökkenés az oka. A szarvas­marhaprogram hatása nem várt mértékben a hústerme­lésre volt nagyobb, a tej mennyisége a tervezettnél ma még kevesebb. Hogy a KTV mégis teljesíteni tudta időará­nyos felvásárlási tervét, ez annak köszönhető, hogy olyan forrásokból (tsz-tejüzemektől) is kaptak tejet, amire nem számítottak korábban. A fentiek alapján a külön­böző termékek értékesítési adatai is kedvezően ala­kultak az első háromne­gyed évben, 1974. azonos időszakához viszonyítva. A lakosság részére tejből ér­tékesített 251 ezer hektoliter körülbelül 100 százalékos tel­jesítést jelent. Tejfölből az 1974. évi bázisidőszakban 11 ezer hektolitert, az idén 5 szá­zalékkal többet, 12 ezer 600 hektolitert értékesítettek. Vaj­ból a tavalyi 6 ezer 088 má­zsával szemben 6 ezer 123, s a több mint 50 féle sajtból 6 ezer 714 mázsa helyett 7 ezer 476 mázsát adtak el. Egyedül túróból fogyott valamivel ke­vesebb: 9 ezer 535 helyett 9 ezer 045 mázsa. Az elmúlt év azonos idősza­kához viszonyítva a teljes ér­tékesítés mutatója 104—106 százalékos. Ez az eredmény, mely a jelek szerint nem vál­tozik az év végéig sem, jobb a tervezettnél. A KTV, amely a megye tej- és tejtermékigényének 85—90 százalékát elégíti ki, jelenleg négy üzemmel rendelkezik Pest megyében. Vácott, Ceg­léden, Alsónémediben fogyasz­tói tejtermelés folyik, részben polipack, részben kannás for­galmazásra. Nagykőrösön a kannás tej mellett vajat, tú­rót, „Hajdú” és úgynevezett kaskavál sajtot készítenek. Ez utóbbi, 8—9 kilós, különleges módon előállított, terméket je­lentős mennyiségben exportál­ják a Közel-Keletre. A tejtermékek választékát adó, több mint 120 féle árut a vállalat más me­gyékben levő üzemeiből és a társvállalatoktól szerzi be, és kereskedelmi hálózaton ke­resztül hozza forgalomba. Az ellátás a közeljövőben tovább javul majd. Vácott a tervek szerint 1976 második félévében indul meg a teljes termelés a vállalat új üzemé­ben, mely a jelenleginél csak­nem kétszer több, teljes ter­heléssel körülbelül 80 ezer li­ter tejet dolgoz föl naponta. De nemcsak fogyasztói tejet készítenek majd itt korszerű technológiával, hanem édesí­tett, savanyított tejtermékeket, tejfölt, túrót is. Kisebb teljesítményű, körül­belül napi 50 ezer literes, de hasonlóan korszerű és széles választékot nyújtó üzem épül Cegléden is, várhatóan a jö­vő év végéig. E két üzem mun­kába állása nemcsak azt je­lenti, hogy nem kell máshon­nan utaztatni az itt készülő árukat, de bizonyos termékek­ből még a környező, nem me­gyei területek ellátását is ja­vítani tudják. A korszerűsítés fokára, a beruházás jelentőségére jel­lemző, hogy a két új üzem eszközérté­ké akkora lesz, mint jelen­leg a vállalat 13 üzemének összesen. Természetesen a növekvő igényeket is kielégítő, nagyobb kapacitású termeléshez több alapanyag szükséges. A válla­lat vezetői bíznak a tej terme­lési kedv növekedésében. Eh­hez bizonyára lendületet ad majd a január 1-től literen­ként átlagosan 30 fillérrel emelkedő felvásárlási ár. Az év elejétől ugyanis egy liter tej átlagos felvásárlási ára az eddigi 4,85 helyett 5,15 forint lesz. A fogyasztói ár (az ugyancsak azonos, 3,6 százalé­kos zsírtartalomhoz hasonlóan) nem változik. ti. T.. Losonczi Pál hazaérkezett észak-afrikai útjáról Losonczi Pál, a Népköztár- saság Elnöki Tanácsának el­nöke és kísérete tunéziai láto­gatásának utolsó napján, szombaton délelőtt vidékre indult. Útjára elkísérte Ha­bib Satli, a Tunéziai Köztársa­ság külügyminisztere. Az El­nöki Tanács elnöke Bizertában koszorút helyezett el a függet­lenségi ' harcok mártírjainak emlékművén, majd Menzel Burgiba városán át haladva az El-Fuladz-i vasműbe láto­gatott el. Az.üzem megtekinté­se után vendéglátóitól búcsúz­va az Elnöki Tanács- elnöke to­vábbi sikereket kívánt a vas­mű dolgozóinak munkájukhoz. Habib Satti külügyminiszter délben ebédet adott . Losonczi Pál tiszteletére. Szombaton délután Tunisz­ban, a Karthágó-palotában a Losonczi Pál és Habib Burgi­ba közötti megbeszéléssel be­fejeződtek a magyar—tuné­ziai tárgyalások. A tárgyalá­sokról közös közleményt hoz­tak nyilvánosságra, melyet fl 2. oldalon ismertetünk. Szombat este hazaérkezett Budapestre egyhetes észak­afrikai útjáról a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, a'ki hivatalos, baráti láto­gatást tett a Líbiai Arab Köz­társaságban és a Tunéziai Köztársaságban. Veié együtt érkeztek meg kíséretének tag­jai közül dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, dr, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár,/ Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és dr, Vincze Imre pénzügyminisz­ter-helyettes. Losonczi Pál és kísérete fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki La­jos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Karakas László munkaügyi miniszter, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Rödönyi Ká­roly közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Simon Pál ■ ne­hézipari miniszter, Bodonyi Pálné, Borbély Gábor, Somo­gyi József, az Elnöki Tanács tagjai. Werner Lamberznek, a Né­met Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével — az MSZMP Központi Bizottsága meghívá­sára — NDK-beli pártküldött­ség érkezett baráti látogatásra Budapestre. A delegáció tag­jai: Kurt Tiedke, az NSZEP KB osztályvezetője, Rudolf Singer, az állami rádióbizott­ság elnöke, a központi bizott­ság tagjai, Günter Fischer, a KB osztályvezető-helyettese, Gotfrid Arnold és Gerd Veh- res, a KB munkatársai. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Grósz Károly, a KB osztályvezetője és Varga István, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője fogad­ta. Jelen volt Gerhard Rei- nert, az NDK budapesti .nagy­követe. Augustin Duchatcau, a Bel­ga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Jacques Moins, a központi bizottság tagja — az MSZMP Központi Bizottságának meghívására — november 24—29. között láto­gatást tett hazánkban. A bel­ga testvérpárt képviselőit fo­gadta Óvári Miklós, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Elutazott Budapestről Jasszer Arafat Szombaton elutazott Buda­pestről a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet küldöttsége, amely Jasszer Arafat vezeté­sével rövid látogatást tett ha­zánkban. A küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Huszonhétezer tonnával több cement a DCM-ből ’ -c j t A : .' '.•4'««.;. .. Vf A váci DCM termelését az év során többször akadályozta géptörés és egyéb váratlan műszaki hiba, ennek ellenére a dolgozók törekvéseit — hogy a nélkülözhetetlen építőipari alapanyagból minél többet adjanak a népgazdaságnak — siker kísérte, sőt, az egymillió 150 ezer tonnás tervüket re­mélhetőleg túlteljesítik mint­egy 27 ezer tonnával. A termelési eredmények mellett jelentős, mintegy 150 milliós beruházással fokozato­san csökkentik a DCM kör­nyezetkárosító hatását. Keve­sebb por jut majd a környék levegőjébe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom