Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-02 / 258. szám

A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1975. NOVEMBER 2., VASÁRNAP Jubileumi tanácsülés Nyársapát a fejlődés útján Készségesen segít a lakosság Nyársapát község Cegléd és Nagykőrös városok határos részéből alakult, 1954-ben, és ugyancsak akkor alakult az önálló helyi tanács. Első elnöke Kovács Balázs, az első tanácstitkár Terecskeí Ferenc volt. A község megala­kulása óta működik a párt- szervezet is, melynek titkára először Csányi Rózsa volt. ök hárman közösen munkálkod­tak azon, hogy az ott lakók birtokukba vehessék a község első létesítményét, a művelő­dési házat, amelyet 1955. augusztus 20-án adtak át ün­nepélyesen. A község másik közintézményét, a postahiva­talt 1957-ben nyitották meg. A község történetében nagy jelentőségű esemény volt a villamosítás: a bel­területen először 1959 vé­gén gyulladt ki a villany, egyidejűleg a közintézmények­be és a villanyvezeték mentén épülő magánlakásokba is be­vezették az áramot. A nyársapáti kisdiákok ab­ban az időben a két szomszé­dos város által épített isko­lákban tanultak, hat különbö­ző helyen, 9 tanteremben. A község vezetői erőfeszítéseinek eredményeként, 1964-ben, egy régi gazdasági épületből, to­vábbi két tanteremmel bőví­tették az iskolát. Végül 1969- ben új, emeletes iskolát építet­tek, mely teljesen megszüntet­te a gyerekek oktatásával kap­csolatos gondokat. Nyársapáton ma már iskolai napközi, óvoda, felújított művelő­dési otthon, jól működő bolthálózat működik, s hangulatos presszó várja az ott lakókat. — Ezek az eredmények nem Valósultak volna meg az ál­dozatot vállaló tanácsi veze­tők, dolgozók, a tanácstagok és a község vezetésében részt ve­vő aktívák nélkül — mondotta Labancz Árpád, a községi ta­nács elnöke, a nyársapáti köz­ségi tanács legutóbbi ülésén, amikor a tanácsok megalaku­lásának 25. évfordulójáról em­lékeztek meg. Labancz Árpád ismertette a megalakulás történetét, szólt a tanácstagok szerepéről, s az új tanácstörvény alapvető céljai­ról. A beszámoló után többen jelentkeztek felszólalásra, köz­tük például Ádoki Károly, a ceglédi járási pártbizottság munkatársa, Szombathelyi Endre, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, Tóth Attiláné országgyűlési képviselő és Károly József. Hozzászólásaikban méltatták a tanácsok jelentőségét, s a község lakosságának aktív közreműködését a közös mun­kában. Az ünnepség befejeztével valamennyi résztvevőnek em­léklapot adtak át. Nagy András Termelési tanácskozás a konzervgyárban Elkészült a jövő évi terv Október 30-án termelési ta­nácskozást tartottak a kon­zervgyárban. Kovács Sándor igazgató ismertetőjében el­mondotta, hogy az idei kedve­zőtlen zöldség- és gyümölcs- termelés következtében, a tel­jes konzervipar várható telje­sítménye a tervezettnek csak 90 százaléka lesz, a Nagykőrösi Konzerv­gyár azonban november végéig, előreláthatóan 10 millió forinttal több ter­melési értéket állít elő, mint az előző év hasonló időszakában, és év végéig 15 millió forinttal többet, mint tavaly. Elkészült a gyár jövő évi terve, mely 1190 millió forint értékű ter­mék gyártását irányozza elő. Az igazgató a továbbiakban elmondta, hogy az idén a tő- késexport 12—14 százalékos, és a belföldi értékesítésben is hasonló arányú túlteljesítés várható. A múlt héten kormányegyez­ményt írtak alá a friss és kon­zervált zöldség- és gyümölcs- félék, valamint a bor magyar exportjáról, a Szovjetunióval. Ez az első kormányegyezmé­nyünk, amely másfél évtizedre biztos piacot teremt kertészeti termékeinknek, és jó ala­pot ad az új gyümölcs- és szőlőtelepítések tervezésé­hez, a feldolgozó kapacitás megte­remtéséhez. Ezután Kovács Sándor igaz­gató elbúcsúzott a gyár dolgo­zóitól, mert mezőgazdasági és bővítik a létszámot Évente négymillió tégla Szerte a városban, minden­felé új vagy épülőfélben levő házakkal találkozunk. Alig van utca, ahol pár éven belül ne emeltek volna új épületet. Tehát rengeteg tégla kell, mert vályogból új házat már alig-alig építenek. És a tégla zöme, bár elvétve vidékről is hoznak, a körösi téglagyárból kerül ki. Sajnos, kellő gépesítés hi- ján, a nagykőrösi gyár terme­lése nem gazdaságos, és a rendelkezésre álló alapanyag, a közelben bányászott agyag, minősége sem felel meg a kí­vánalmaknak. Régebben itt, az öreg gyár­ban évente csak néhány száz­ezer téglát készítettek. Akkor azonban még vályog volt az elterjedt építőanyag. Most egyetlen esztendőbein több mint négymillió téglát gyárta­nak, . szorgalmas munkával, minden lehetőséget kihasznál­va. Nagy Gyula gyárvezetőtől megkérdeztük, hogy az idén eddig mennyi téglát adtak el. — összesen 3 millió 500 ezer darabot — mondotta. Mivel még most is gyártják a nyerstéglát, és égetik & ke­mencében, arról érdeklődtünk, a január végéig tartó idény­ben még hány tégla készítése várható. — Mintegy 800 ezer — hangzott a válasz. — A nyers­téglagyártást a fagyok beáll­ta után megszüntetjük, és a készletet január végéig éget­jük ki. Azután hozzálátunk a tatarozáshoz és felkészülünk a jövő szezonra. A mi új esz­tendőnk, az időjárástól füg­gően, március közepén kezdő­dik a nyerstégla készítésével. —' Adtak-e el téglát vidék­re? — Számottevő mennyiséget. A körösi gyár körzetéhez tar­tozik ugyanis Kocsér, Törtei és Csemő, sőt Kecskemét is, amióta az ottani téglagyárat megszüntették. Olykor még Pestre és Szolnok körzetébe is küldtünk téglát. A fuvar- költség csaknem elérte ugyan a tégla árát, de a félben levő építkezésekhez kellett az épí­tőanyag. Téglát pedig másutt nem kaptak... — Hallottuk, az idén ja­vult a tégla minősége. — Igen, most már mind­egyiket vákuumpréssel készít­jük, ezért simábbak és szeb­bek lettek tégláink. — A tervek szerint jövőre növekszik-e a gyártási kapa­citás? — Igyekszünk javítani a dolgozók szociális ellátottságát és munkakörülményeit. Jövőre bővítjük a létszámot, s ez a termelés növekedésével jár majd. Kopa László élelmezésügyi miniszterhelyet­tessé nevezték ki, és november 1-től már e munkakörben dol­gozik. Addig is, míg a gyár új igazgatóját kinevezik, helyet­tesét, Antal László termelési főmérnököt bízta meg az üzem irányításával. A gyár vezetői, kollektívája nevében Leskó László üzemi párttitkár köszönt el Kovács Sándor igazgatótól. Kovács Sándor 26 évet töl­tött a Nagykőrösi Kon­zervgyárban, 25 éven át volt az igazgatója, s e negyedszázadban 7 alka­lommal nyerte el hazánk egyik legnagyobb élelmiszeripari üzeme a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, hat ízben A Szocialista Munka Vállalata címet és 18 alkalom­mal a kiváló vállalat címet. Kovács Sándor igazgató az­zal búcsúzott, hogy mint Nagy­kőrös országgyűlési képviselő­je, később is gyakran megfor­dul a városban, és belátogat a konzervgyárba. Dr. Konrád Zoltán Nűúanta húsz szekrény JEGYZET Korszerűtlenség — a korszerűség jelszavával Nagy örömünkre, a Kecs­keméti úton, korábban kor­szerű papírbolt kapott he­lyet. Kényelmes, szemnek is tetszetős üzlettel gazda­godott akkor a város, s bár forgalma az első pillanattól kezdve nagy volt, érthe­tően, hiszen egyetlen sza­kosított papírboltja a vá­rosnak, mégsem volt érez­hető a zsúfoltság. Sőt, még arra is lehetőség nyílt, hogy a várakozás alatt a vásárlók helyet foglaljanak. A boltot azonban nem­régen átszervezték: most már gyermekjátékokat is árusít, s bővítette az eddig kínált könyvek választékát. Az előbbihez két gondolát állították be, s megrövi­dítették a pultot. Féligmeddig önkiszol­gálóvá vált a bolt, bár a papíráruk többségét to­vábbra is csak a hagyomá­nyos módon lehet vásárol­ni. Dicséretes, hogy növelték a könyvek választékát, de mi indokolta a játékok áru­sításának bevezetését? Le­het. hogy üzleti szempont­ból előnyös, de mi, vá­sárlók, jobbnak találtuk a szakosított boltot, amely lcényelmesebb és korsze­rűbb volt. A vevők most sorban állnak, s a sor vége a gondolák között kanya­rog. Emiatt még a játékok között sem lehet nyugodtan nézelődni, s a zsúfolt kör­nyezet egyáltalán nem nö­veli a vásárlási kedvet. A választékbővítéssel azt érték el, hogy a modern üzlet zsúfolttá vált. Korsze­rűtlenség — a korszerűség jelszavával. Világos a cél: növelni a forgalmat, még a vásárlók kényelme árán is. Kétségtelen, a forgalom üz­leti szempontból nem mel­lékes, de nem mindegy, ho­gyan növelik. Az átszervezés csak ak­kor szolgálja a vásárlók érdekeit, ha a körülmények is kedvezőek az új cikkek árusításához. Szabó Mária Sokféle szekrény és más berendezési tárgy készül a Városgazdál­kodási Vállalat faáruüzemében. Képünkön: Bátor Tiltamér és Fakan Uászlé kész bútorelemeket ragasztanak össze, ezt követi a belső sze­relés. Naponta csaknem húsz szekrényt készítenek. Bálint Lajos felvétele SPORT Megyei sakkfinálé Az 1975. évi Pest megyei I. osztályú sakk-csapatbajnokság utolsó fordulója keretében itt­hon mérkőztek a körösiek, ket­tős találkozón. Az üllőiekkel megerősített gyömrői csapat jobb volt: 2 első és több má­sodosztályú minősítésű ver­senyző is volt köztük. Gyömrői SE—NK. KIOSZ 6,5:3,5 és 7:3 Mindkét találkozón azonos volt a körösiek összeállítása (zárójelben a 2 mérkőzésen el­ért pontok száma): Kovács, Pál, Nagy S. (1), Pallagi (1), Búz D. (másfél), Bakó, Mészá­ros (1), Bakai (1), Gábor (2), Kis S. Az Nk. KIOSZ csapata az év folyamán 18 mérkőzésből 8 csapatpontot és 71,5 olimpiai pontot szerzett összesen. KÖZÉPISKOLÁS LABDARÜGÓ-BAJNOKSÁG Örkényi Mezőgazdasági Szakmunkásképző—Nk. Toldi 6:2 (2:2) VÁLJÉK ORSZÁGOS KINCCSÉ Barabás-fesímény az emlékmúzeumban A körösi tanítóképző első igazgatója volt TVí ár ötven évvel ezelőtt fel- ■L’-1 figyeltem egy képre, mely ott függött a tanítóképző inté­zet tanári szobájában. Érdek­lődésemre Váczy Ferenc igaz­gató akkor elmondotta, hogy az Nagy Lászlót, a tanító; képző első igazgatóját ábrázol­ja. Elődje Szigeti Warga János volt, aki mint Pestalozzi, lelkes rajongója, megalapította az in­tézményt. Pestalozzi, a nagy svájci pe­dagógus lázba hozta akkor szinte az egész világot. A na­póleoni háborúk után sok gyer­mek szülők és támogatók nél­kül maradt, s a meleg szívű nevelő műveiben a róluk való gondoskodásról szólt. Saját költségén, Yve.rdonban minta­iskolát alapított, melyet ha­zánkból is meglátogatott Brunszvik Teréz grófnő, Bee­thoven martonvásári szerelme, s követte példáját az első ma­gyar kisdedóvó megalapításá­val. Szigeti Warga is külföldi ta. nulmányútján tette magáévá a nemes gondolatot, s mikor ha­zatérve, 1833-ban, körösi ta­nárrá választották, hamarosan javasolta vállalkozó, hajlamos ifjak pedagógiai képzését. 1848-ig sikeres is volt a kéz. deményezés, de a szabadságharc után, az önkényuralom elől rejtegetni kellett a tanfolyamot. És éppen abban nyilatkozik meg Warga János emberi nagysága, hogy vállalta a rej­tegetésével járó veszélyeket: fenntartotta a körösi tanítókép­zőt egész a kiegyezésig, ami­kor aztán az új magyar kor­mány szakképzett igazgatót ne­vezett ki a tanítóképző élére: Nagy Lászlót. Ádám Gerzson, Nagykőrösi Athenasából tudjuk, hogy Nagy László 1816-ban szüle­tett, a gimnáziumot Debrecen­ben végezte, de a bölcsészet tanulására már Wargához, Nagykőrösre jött. Magánneve­lő volt, majd Kisújszállásra hívták, gimnáziumi tanárnak, éppen akkor, amikor Arany Jánost Nagykőrös nyerte meg. Persze, Arany híre még inkább Nagykőrös felé fordította fi­gyelmét, s már 1958-ban átjött a nagykőrösi képezde igazga­tójának, mert Warga Jánost nagyon elfoglalta a gimnázium vezetése. A kiegyezéskor már hat ta­nára volt a három évfolya­mos intézetnek. Őket nemcsak az igazgató, hanem ügyes és mű­velt felesége is nagyszerűen összetartotta, aktívan részt vettek a város kulturális életé, ben. Ilyenformán nem volt kétséges, hogy a kormány is örömmel megerősítette Nagy Lászlót vezetői állásában, sőt 1868-ban tanfelügyelővé nevez­te ki. Ö maga több becses művel gazdagította a magyar népis­kolai nevelést, melyek közül egyet német, szlovák és vend nyelvre is lefordítottak. Korán meghalt, 52 évesen. Tanítvá­nyai és tisztelői azonban nem felejtették el: az ország legna­gyobb művészével, Barabás Miklóssal festették meg arcké. pét, amely természetesen, egykori iskolájába került. Mikor a tanítóképző is meg­szűnt, utolsó tanárai a fest­ményt az Arany János Emlék­múzeumba hozták át. Én örömmel fogadtam, és méltó helyre függesztettem, hiszen Arany János egyik kitűnő ta­nártársát ábrázolja, akivel két éven át bizonyára a nagy költő is sokszor eszmét cserélt. Ám ezzel nem fejeződött be a kiváló tanár élettörténete: Ez év májusában levelet kaptam Buenos Airesből, unokájától, Szabó Miklósáé, Nagy Saroltá­tól, aki ott, 83 évesen, az ar­gentin műegyetem matematika- professzora, s nagy szeretettel ápolja a család hagyományait. Egyik Arany-kutatótól, a Nagykőrösön is jól ismert Sáf­rány Györgyitől megtudta, hogy nagyapja arcképét itt őrizzük, az Arany Emlékmú­zeumban. Kérte, hogy juttas­suk el hozzá annak színes fényképmásolatát. Nagy Sarolta megbízásából, unokaöccse, Ráskay Pál mér­nök, az egyik nagy magyar ex­portvállalat képviselője, Ku- waitból hazaérkezve, a napok­ban boldogan vette át Kiss András nagyméretű mesteri reprodukcióját. Az eredeti festmény termé. szetesen itt maradt nálunk. Mellkép, melyet Barabás a leg­jobb korában készített, hiszen meg 18 évet élt utána. Színte­len másolatát itt közöljük. Szeretnénk a képet védetté ^ nyilváníttatni, hogy or szágos kinccsé válhassék. Dr. Törös László Az idegenben lejátszott ser­dülőbajnoki mérkőzésen az élelmiszeripariak félidőig oko­san játszottak, de szünet után a jobb erőnlét döntött. Az Ör­kényiek az iskolájuk melletti pályán mindennap edzhetnek, míg a toldisok pályahiány miatt nem tehetik ugyanezt. Góllö­vők: Bádonyi és Antalicz. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Cegléd: CFVSE II és CVSE ifi—Nk. Kinizsi ifi, megyei fér­fi csapat bajnoki mérkőzés. Birkózás Jászberény: országos serdülő kötöttfogású verseny. Pásztó: országos úttörő A—B korcso­portos szabadfogású verseny. Honvédelmi sport A KISZ-bizottság—MHSZ­lőtér—Pálfája útvonalon 7 órától: a KISZ városi összetett honvédelmi versenye, Nagykő­rös felszabadulásának 31. év­fordulója tiszteletére. Kosárlabda Budapest: MAFC II—Nk. Pedagógus NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 11.30: Nk. Kinizsi ifi II—Ceglédberceli VSC ifi, 13: Nk. Kinizsi II.— Ceglédbercel j. bajnoki mér­kőzés. Cegléd, perjel pálya, 13: Bem SE—Nk. Kinizsi, megyei bajnoki mérkőzés. Monor: MSE ifi—Nk. Kinizsi ifi, me­gyei bajnoki mérkőzés. Természetjárás Pilis-hegység: pilisnyergi em­léktúra. HÉTFŐI MŰSOR Labdarúgás TRAKlS-pálya, 16 óra: Tor­más—Városgazdálkodás, kis­pályás TRAKIS Kupa-mérkő­zés. Sakk KlOSZ-székház, IS órától: IV. osztályra minősítő egyé­ni verseny, 3. játéknap. Teke Cegléd: C. KÖZGÉP C—Nk. Szabadság Tsz megyei csapat­bajnoki mérkőzés. S. Z. MOZIMŰSOR A túsz. Kalandos, színes, szinkronizált szovjet film. Ki- sérőműsor: És lettünk az új rend katonái... Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Melody. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR A lovakat lelövik, ugye? Szí­nes amerikai film. Kísérőmű­sor: Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖi—ZTI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN A gejzirvölgy titka. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7- kor. t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom