Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

4 1075. NOVEMBER 19.. SZERDA Szentendre festője Emlékezés Kmetly Jánosra Kiállítótermekben A politikai plakát hivatása Pest megyei tárlatok és tájak Anna Seghers 75 é^es Ma ünnepli 75. születésnap­ját a világhírű német írónő, a nálunk is népszerű Anna Seghers. Az 1947 óta az NDK fővárosában élő írónő 1928- ban lépett be a Német Kom­munista Pártba, s azóta meg­szakítás nélkül szolgálja tet­teivel és tollával az emberi haladás ügyét. Háromszor tün­tették ki Nemzeti Díjjal, s megkapta a Lenin Békedíjat is. Legnépszerűbb regénye, A hetedik kereszt magyarul is több kiadásban jelent meg. Legújabb kötete: Regék Ar- temisrői. Vecsés alig karnyújtásnyira van Budapesttől. Már ami a távolságot illeti. A közművelő­désben ennél sokkalta nagyobb a távolság. Ezért is váltják olyan gyakran egymást a mű­velődési ház vezetői: az igé­nyek és a lehetőségek megold­hatatlannak tűnő ellentéte a legfőbb : gátja az eredményes közművelődési munkának. A legújabb igazgató, Márki Pé­ter, szeptember 8-án vette át az irányítást. Kilencezer bejáró Az első, ami a Vecsésre láto­gató szemébe ötlik: az elké­szült vagy éppen épülő emele­tes házak sora, amelyek még közelebb hozzák a nagyközsé­get a főváros határához. Az életformát már korábban is a város alakította itt: kilencezer ember utazik naponta buda­pesti munkahelyére. A többsé­gük betanított vagy segédmun­kás. Városi környezetben töltik napjaik nagy részét, munkájuk után a gyárak és az üzemek a fővárosi tanácsnak fizetnek adót. Ez is belejátszik abba, hogy esténként Budapestről fa­luba érkeznek haza, olyan fa­luba, ahol a hetverihárom kilo. méteres úthálózatból még csak hét kilométer kapott aszfalt- burkolatot és a száztíz kilomé­ternyi járdából is mindössze tizenkét kilométernyit kövez­tek ki. Hogy nem többet, az nem a nagyközség vezetőin múlik. Így is gyakran erőn felül költenek arra, hogy a ve- csésiek kulturáltabban, művel­tebben éljenek. Csak az elmúlt esztendő példáját említjük: százhatvanezer forintot bizto­sítottak az épület felújítására. Több százezer forintért könyv­tárat létesítettek, a korábbi művelődési háznak nyújtott épületet pedig gyermekkönyv­tárrá alakították át. A könyv­tárnak nyolcvankétezer fo­rintot biztosítottak új művek beszerzésére. Ennyire telik a tanács saját erejéből. Ám minden jószán­dék ellenére — az idén már száznegyvenen atezret kapott a művelődési ház — ez a támo­gatás kevés egy húszezres, el­sősorban munkáslakta telepü- : lésen. A művelődési háznak i adott évi támogatás például csak a munkabérek fedezetére 'Szentendrei festő volt, a szó igazi — nemes értelmé­ben. Maga választotta — mo­tívumvilágul — a szentendrei Szamárhegyet. A girbe-görbe, hegyre kapaszkodó utcasiká­torokat, az ecetfás, piciny, vi­rágos udvarú, fehér falú há­zakat. A Dunára tekintő ud­varok egyikében, másikában lakott nyaranta már a har­mincas években is. Több nya­rat töltött a hegy tetején álló balkonos ház kis szobá­jában Boyék vendégeként, hol ma a Zámbó család él. Az első szentendrei tárlat (1951) óta minden évben részt vett a szentendrei festők évenkénti kiállításain (1970- ig). Csendes, szerény, ősz ha­jú, kék szemű bácsi volt, gya­korta találkoztam vele külön­féle kiállításokon. Eldugott kis, homályos szobákban ren­dezett bemutatókra épp úgy ellátogatott, mint a Műcsar­nok nagy tárlataira: a ven­dégkönyvek őrzik látogatását igazoló aláírásait. A csend, mely a hallásának megromlása folytán az elmúlt világ magányburkát fonta köré — és a meg-megújuló betegségek a festőt nem egy­szerre némították el. Festett, elegendő. Ezenkívül azonban más rezsiköltségekkel is — fű­tés, világítás, dologi kiadások — számolni kell. Az évi két­százhetvenhatezer forintos' költségvetésnek majd a felét meg kell „termelniük”. Miből? Hogyan? A válasz azért is ne­héz, mivel a művelődési ház élete elsősorban olyan kisebb művelődési közösségekre épül — három klub, ugyanannyi művészeti együttes és hat szakkör — amelyek inkább csak viszik a pénzt, mint hoz­zák. Ugyanakkor a rezsiköltsé­gek is csak nőnek. Brigádok vetélkedője Az új vezetés legfőbb felada­tának a munkásművelődés se­gítését tekinti. Ennek jegyében rendezték meg az elmúlt na­pokban a szocialista brigádok vetélkedőjét, amelyen tizenöt brigád öt-öt fős csapata ver­sengett egymással. A kérdése­ket a művelődési ház helytör­téneti klubja állította össze és a játékvezető tisztét is Ősz Bé­la, gimnáziumi igazgató, a klub vezetője vállalta. A másik új kezdeményezés a tíz előadásból álló közéleti fórum. Első alkalommal Szo­cialista demokrácia, közéleti- ség címmel hangzott el előadás a nagyközség tanácstagjai ré­szére, amelyet Igen aktív, sok veesési gondot felvető vita kö­vetett. Itt hangzott el a köz- művelődés fokozottabb helyi támogatásának igénye, azaz a közös fenntartás mielőbbi megvalósításának gondolata. Igaz ugyan, hogy a nagyköz­ségben nincsenek olyan jelen­tős termelőegységek, mint pél­dául a majd hasonló lélekszá­mú Dunakeszin, de pénz azért itt is lényegesen több jutna a közművelődésre a közös fenn. tartás megteremtésével. A Ferihegy Termelőszövetkezet például nem tartozik a gyenge gazdaságok közé. Az ÁFÉSZ jelenleg évente több, mint százezer forinttal támogatja a feloszlóban lévő Jókai együt­test. (A közös fenntartás eseté­ben a Jókai együttes újjászer­veződhetne a művelődési há­zon belül!) Á ktsz-ek is részt vállalhatnának — erejükhöz mérten — a közös fenntartás­ból. összességében biztos, hogy a művelődési ház rendelkezé­sére állhatna nem csupán a rezsiköltségek fedezete, hanem alkotott még ezekben a már- már válságos években is. Ifjú éveiből őrzöm egy réz­karcönarcképét a Dalmátház- ban. A fiatal, komoly arc, az acélos tekintet, a ruha gomb­lyukába tűzött kis virág — műve és vallomása is. Ö volt az 1945-ben rendezett (Bu­dán, a Fillér utcában) Csont- váry-kiállítás szervezője. A köré gyülekezett Derkovics kollégistáknak lelkes tanára és példamutató mestere. A magyar Montmartre most szegényebb lett egy nemes lé­lekkel. Jó volna mielőbb ki­állításon együtt látni élet­művét Szentendrén. Emléke­ző tisztelettel megjelölhet­nénk a házak egyikét, hol alkotott — és ahol nyarait töl­tötte mielőtt az árnyas pla­tánok övezte Művésztelep nyári lakot és műtermet adott Kmetty Jánosnak. Az óriás platánok arany­lomb jukai levetették és a no­vemberi tájban meztelen, égre nyújtott ágkarjaikkal gyá­szolják a festőt, míg a Duná­ról felfutó szelek a tél jöve­telét dudorásszák a szomszé­dos házak hódfarkas csere­pein. Szánthó Imre egy olyan biztos anyagi alap is, amely megszüntetné azt a jelenlegi áldatlan állapotot, miszerint a művelődéspoliti- kailag fontos rendezvények ma még a különböző szórakoztató és álszórakoztató programok bevételének a függvényei;. Központtá tenni A nagyközség művelődési háza a maga módján — min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy tovább szélesítse lá­togatói körét. Ezért is szorgal­mazzák a már hagyományos művelődési formák mellett el­sősorban a klubok és szakkö­rök hatékonyabb működteté­sét. Az a törekvésük, hogy Ve- csést a déli agglomerációs övezet kulturális középpontjá­vá tegyék, ahol rendszeresen találkozhatnának egymással az e vonzáskörzetbe tartozó mű­vészeti együttesek és ifjúsági klubok. A közös fenntartás megteremtése minden bizony­nyal jelentős segítséget nyújta­na e nagy — de szükségszerű — feladat megoldásához. Prukner Pál A középkortól az élő iroda­lomig — félezer év magyar irodalmának eddig feltáratlan filológiai, történelmi, eszmei összefüggéseit tanulmányozták az Irodalomtudományi Intézet munkatársai az elmúlt idő­szakban. Kenyeres Zoltán, az intézet tudományos titkára el_ mondotta: 16 kutatási témában végeztek vizsgálódásokat, s ez jelentősen elősegítette a tudományág fejlődését és a folyamatos továbbhala­dást minden korszak, kérdés­kör tekintetében. A tervidő­szak egyik kiemelkedő kutatá­si eredménye: megjelent a ma­gyar irodalomtörténet készülő bibliográfiájának első két kö­tete. A több kötetre tervezett nagy munka, az irodalomtudo­mány 1970-ig megjelent publi­kációinak bibliográfiája — amelyhez hasonlót eddig még nem adtak ki — nélkülözhetet­len kézikönyv lesz. Az 1972- ben kiadott első kötet az 1772-ig, az idén megjelent má­sodik kötet az 1849-ig terjedő időszak publikációinak bib­A politikai plakát a prole­tárforradalom és a szocialista építés új műfaja, századunk szülötte. A 19-es magyar* pla­kát mozgósító erejével a kép­zőművészetre és a munkás- mozgalomra egyaránt hatott. Átmenetileg éppen a terror miatt röpcédulákra módosult az ellenforradalmi korszak­ban, de Aradi Nóra szabatos megfigyelését kölcsönözve most éli igazán reneszánszát, hozzászól a világ minden problémájához a meggyőzés, a képi világosság tiszta és tö­mör eszközeivel. Nem vélet­len, hanem törvényszerű, hogy november 7 alkalmából há­rom plakátkiállítás is nyílt Pest megyében. SÖS LÄSZLÖ ÉS KEMÉNY ÉVA, a népszerű SO—KY művész­házaspár régi és új politikai plakátjait mutatta be a Pest megyei pártbizottság székhá­zéban. Maga az intézmény kezdeményezte a politikailag elkötelezett művek bemutatá­sát évente egy-két alkalom­mal. Ez volt a nyitány, a mél­tó kezdet, SO—KY-ék művé­szete eszmei, elegáns és köny- nyed. Elvi szigorúság, igazság és szépség fémjelzik értékei­ket, ez meggyőző gyönyörköd­tetésük alapja. Ügy nevelnek e lapok mindannyiunkat, hogy közben kellemes színélmé­nyekben, a formák tisztaságá­ban is részesítenek. Ettől az árnyaltan értelmezett egysé­ges művészi magatartástól még inkább lelepleződik min­den elnyomás, még inkább nyilvánvalóbbá válik Allende, Corvalán, Chile igazsága. Ke­mény Éva és Sós László a vi­lágot hatalmas nemzetközi ott­honnak láttatja, s azonnal fi­gyelmeztet, ha ezt az emberi összharmóniát veszély fenye­geti. Figyelmeztet szellemesen, sarkalatosán. .Színek csatájá­ból vörös diadallal jelöli Spa­nyolország jövőjét egy Rad- nóti-idézet kapcsán, de a je­lenre utalva. Örömmel üdvö­zöljük megyénk új tárlathelyi­ségét, s arra gondolunk, hogy a Pest megyei Tanács épüle­tében is lehetne a jövőben ha­sonlóan fontos kiállításokat tartani, hogy állampolgáraink ott is találkozhassanak képző- művészettel. A budapesti tárlattal azonos időben nyílt meg Nagymaro­son az a politikai plakátkiállí­tás. melynek SO—KY-ék mel­lett két jeles grafikusművész, Zala Tibor és Balogh István a résztvevője. E novemberi ünnepségekre irányított soro­zat harmadik párhuzamosa Vácott látható a Vak Bottyán Múzeum főtéri helyiségében, ahol a Politikai plakátok Pest liográfiáját tartalmazza. Má­sik kimagasló teljesítmény: megkezdődött a magyar kriti­ka történetének feldolgozá­sa. A most záruló időszakban a középkortól a XIX. század vé­géig terjedően folyt kutatás. Ezekhez hasonló nagyságú vállalkozás csak a magyar irodalomtörténet hat köte­tének kiadása volt. Az utóbbi négy évben szüle­tett a Kortársaink könyvso­rozat, amely a felszabadulás utáni magyar irodalom legje­lentősebb alkotóit mutatja be, legalább 50 kötetben. Számos, jelentékeny nemzet­közi együttműködést igénylő feladat megoldásában is köz­reműködik az intézet. Minde­nekelőtt a Szovjetunió és az NDK Tudományos Akadémiájá­val van állandó kapcsolata. Ezenkívül részt vesz a Nemzet­közi Összehasonlító Irodalom­történeti Társaság (AILC) szervezésében, s a készülő eu­rópai összehasonlító irodalom- történet írásában is. megyei múzeumaiból című gyűjtemény várja vendégeit november 30-ig. A Képcsarnok a Csontváry Teremben mutatta be a MUNKÁSÉLET 1975 kiállítást, mely díjazott mű­vek tárlata. Pest megye alko­tói közül többen szerepelnek, így a Nagymaroson alkotó Dobrovits Ferenc, Szentgyör- gyi Kornél, Papp Zoltán, a Dunabogdányban élő Kristóf János, a Ráckevén letelepe­dett Patay László, a váci Nagy B. István és Cs. Nagy András. Egerben két érdekes tárlat nyílt, a Kisgalériában LAKATOS JÓZSEF festőművész kiállítása, aki szabolcsi néprajzzal érvelve teremtett sajátos hangulatú és erejű művészetet. Tárgyak üzenetét hallgatja színekkel és formákkal, egy csizmahúzó variációiban pergeti le a ro- botos múltat, a Szeréna lak íveiben és a Böszörményi ka­pu hajópadlóé deszkáiban érezteti meg népünk helytál­lását a történelem minden; szakaszában. Figyelemre mél- * Audiovizuális nyelvoktatási laboratóriumot adott át a Ma; gyár Népköztársaság karmái nyának ajándékaként kedden a Moszkvai Nemzetközi Kap­csolatok Intézetének dr. Po- linszky Kámly oktatási mi­niszter. A kétszer nyolcszemélyes, magnetofonokkal és vetítőbe­rendezéssel felszerelt korsze­rű, hazai gyártmányú oktató­berendezés átadásakor elhang­zott beszédében, a miniszter elismeréssel szólt a főiskolán folyó szakemberképzés -ázüjC vonaláról, s arról a segítség­ről, amelyet ez az intézmény nyújt hazánknak közel két év­tizede a nemzetközi Icapcsola- tokkal foglalkozó magyar dip­lomaták, közgazdászok, jogá­szok és újságírók képzésében. A Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében évente több mint tíz magyar szakember fejezi tóak szatmárcsekei fejfái, melynek előzményeit jelentet­ték az albertirsai kopjafák. Nem lenne érdektelen, ha nép­rajzi kutatásait kiterjesztené a finnugor emlékekre is, hi­szen az a festészet nem is lé­nyegtelen hozzászólását jelen­tené a nyelvészet le nem zárt vizsgálódásaihoz. Ugyancsak Egerben, a Rud- nay-teremben nyílt meg BŐD LÄSZLÖ festményeinek a kiállítása, mely a Hortobágy és a Velen­cei-tó színlátványát idézi íz­léssel és lendülettel, ö is nagy utazó, aki nem nyugszik, míg festői zsákmányát meg nem leli portyázásainak színhe­lyén. Amilyen vehemens ener­giákkal rendelkezik, Pest me­gyébe is hamarosan megér­kezhet. Annál is inkább, mi­vel Velence a szomszédunk és Tárnok, Érd, Százhalombatta festőileg még nem eléggé fel­tárt vidék. Várja Bőd Lászlót is, hogy művekkel fedezze fel és véglegesítse a természet és az ipari táj monumentális ta­lálkozását a Duna partján. Losonci Miklós be főiskolai tanulmányait, s az intézet éppen a nyelvoktatás területén tesz pótolhatatlan szolgálatot a magyar külügyi szakemberképzésnek, hiszen számos olyan ritka nyelvet is oktatnak itt,, amelyek elsajá­títása Magyarországon meg­oldhatatlan volna. A magyar kormány ajándé­kát szovjet részről Jurij Le be­gyen, az intézet rektora kö­szönte meg, hangoztatva, hogy az intézet internacionalista kötelességét téljésiti a magyar diákok oktatásával'. Falai kö­zött 1976—1981 között már évi tizenöt magyar fiatal fejezi be tanulmányait. Az audio­vizuális laboratórium ünnepé­lyes átadásán szovjet részről jelen volt Nyikolaj Szofinsz- kij, a szovjet felső- és közép­fokú szakoktatási miniszter helyettese. NOVEMBER 20-TOL NOVEMBER 2S-JG CEGLÉD, SZABADSÁG 20— 21: Kenyér és cigaretta 22—23: Utánam, gazfickók! 21— 26: Huckleberry Finn és a csirkefogók CEGLÉD, KAMARA 20—23: Stan és Fan meg a hölgyek 24—26: Déryné hol van? GÖDÖLLŐ 20— 23: Vörös kányafa 21— 26: A túsz SZENTENDRE 20— 23: Gyémánt Lady 21— 26: Egy tiszt nem adja meg magát ABONY 20: Elfelejtett mesék völgye 21—23: Huckleberry Finn és a csirkefogók 24—26: Szerelmi bűntény BUDAÖRS 20.23: Szerelmem, Moszkva 24—26: Még néhány perc a béke DABAS, Kossuth 21— 22: A fej nélküli lovas 23: Macbeth* 24—25: Jutalomutazás 26: Periszkóp a fjordok között DUNAHARASZTI 20—23: Puha ágyak, kemény csaták* 24—25: A briliánskirálynő bukása DUNAKESZI, VÖRÖS CSILLAG 20—21: Ruszlán és Ludmilla I—H. 22— 23: A Tenkes kapitánya I—II. 24—25: Az áruló balegyenes 26: A nap vége •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! FÓT 20—23: Oklahoma olaja 24—25: Ordasok között ÉRD 20: A négy muskétás , újabb kalandjai 23—25: Sivatagban, őserdőben I—II. 26—27: Még néhány perc a béke GYAL 20: Mese Szaltán cárról 21.22: Két férfi a városban 23—24: Kopjások KISTARCSA 20— 21: Sztrogof Mihály 22—25: A négy muskétás újabb kalandjai NAGYKÁTA 20: Sivatagban, őserdőben I—II. 21— 23: Magánbeszélgetés 24—26: Még néhány perc a béke PILISVOROSVAR 21— 23: Enyém, tied, kié? 24—26: Nagyvárosi fények POMÁZ 20—21: Svejk, a derék katona I—II. 22— 23: Még néhány perc a béke 24—25: Az Óceán RÁCKEVE 20—21: Suttogások és sikoly ok** 22—23: A túsz 24—25: Svejk, a derék katona L-II. SZIGETSZENTMIKLÓS 20—21: a túsz 22—23: Svejk, a derék katona I—II. 24—23: Monsieur Verdoux Gyakran erőn felül Kezdeményezések a mimkásművelődés segítésére Vecsésen is megoldást ígér a közös fenntartás Számvetésre készül az Irodalomtudományi Intézet Újabb könyvsorozatok, nemzetközi együttműködés Magyar ajándék - moszkvai intézménynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom