Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

1975. NOVEMBER 19., SZERDA 5 ‘‘xJßdim Tápiószentmártonban Zárszámadáskor a takarékszövetkezet fizet Négymillió forint betétállo­mány volt tíz évvel ezelőtt a tápiószentmártoni takarékszö­vetkezetben. Most ennek tíz­szeresét, több mint 40 millió forint betétet kezelnek. Kibő­vítették a működési körzetü­ket is. Az eredeti három köz­ségen felül — Tápiószentmár- ton, Tápióbicske, Pánd — Ká­vát, Bényét, Gombát és Pilist. Ez utóbbi községben december elején nyitnak új kirendeltsé­get. A működési körzet lakos­ságának száma meghaladja a 22 ezret, a taglétszám pedig eléri az ötezret. Hosszabb ideje gyümölcsöző egiyüttműködés alakult ki a termelőszövetkezetekkel a zár­számadási fizetések lebonyolí­tására. A kifizetéseket átvál­lalta a takarékszövetkezet, s ezzel nagymértékben teher­mentesíti a termelőszövetkeze­tet az adminisztrációs munká­tól. A tagság számára is elő­nyös ez, mert így gyorsabban kapják meg a járandóságukat, S egyidejűleg elintézhetik a törlesztést, illetve a megta­karításra szánt pénzüket elhe­lyezhetik. Az utóbbi két esztendőben a takarékszövetkezet folyósítja a háztáji állatállomány értéke­sítéséből származó vételárat. A jövő év január elsejétől pe­dig — újabb pénzügyi szolgál­tatásként — a háztáji tej fel- vásárlási kifizetéseket is a ta­karékszövetkezet intézi Tápió- szentmártanban és Pilisen. A szerteágazó banktevé­kenység mellett részt vesznek a közművelődési társulásban, s hozzájárulnak négy község művelődési házának fenntar­tásához. Anyagilag támogatták az óvodabővítési akciót. Finn szakmai napok Budapesten november 24 és 27 között finn szakmai napo­kat tartanak, amelyeket Finn­ország legnagyobb exportyál- lalata, a Metex egy sor hazai szervezettel és intézménnyel — köztük az MTESZ-szel és a Magyar Kereskedelmi Ka­marával — együttműködve ké­szít elő. A finn szakmai napok a hazai szakemberek igen szé­les körét érdeklő eseményso­rozatnak. ígérkeznek. Változó élet Apajpusztán „Puszta magyarul nemcs&K azt a regényesen szabad, teu- gervégtelenség legelőt jelenti, amelyen Petőfi méneseinek körme dobog; a dunántúli ma­gyar nyelven ... a nagybirtok közepén épült, s néha egész faluszámba menő cselédlaká­sok, Istállók, fészerek és mag­tárak együttesét jelenti... A cselédeik egy tető alatt, hosszú földszintes házakban laknak, akár a kültelki proletárok, la­kásaikat csak vékony fal vá­lasztja el egymástól .. (Illyés Gyula: Puszták népe.) Nyolc esztendeje, amikor utoljára jártam a Kiskunsági Állami Gazdaság központjá­ban, jó hosszú utat kellett megtennünk Dömsöd szélső házaitól a gazdaság határát jelző vaskapuig. Most pedig alig hagyjuk el a vasúti so­rompót, kétoldalt kilométer hosszan épült, szebbnél szebb családi házak, villák között visz az út a kapuig. Már csak a tábla hiányzik az új telepü­lés széléről, hadd tudja meg or­szág-világ, hogy ez itt Apaj- puszta. Paukovits István igazgató és Bábel Balázs, a pártvezetőség titkára. Ráckevéról épp az imént érkezett meg: — Lakásügyben jártunk — mondják —, reméljük, szeren­csével. A járásnál legalábbis megígérték a támogatást. — Apajpusztán — magya­rázza a párttitkár — még min­dig sok a múltból örökölt cse­lédház. S noha a gazdaságban nem rosszak a kereseti viszo­nyok, még nem mindenki köl­tözhetett —. a magáéba. Mi most éppen azon fáradozunk, hogy az ilyeneknek segítsünk. A gazdaság évek óta nagy összeggel támogatja az építke­ző dolgozókat. Voltak, akik a falujukban — Dömsödön, Kis- kunlacházán, Kunszentmikló- son — raktak fészket maguk­nak megtakarított pénzükből s a gazdaság kislakásépítési köl­csönével, — A pártvezetőség szíwel- 1 élekkel támogatja az ügyet, mert az a véleménye, hogy há­rom nagy feladatunk közül a dolgozók életkörülményeinek javítása sorrendben talán a legsürgősebb — szögezi le Bá­bel Balázs. — És a másikakét feladat? — A tudatformálás és a közművelődés elősegítése. „Pusztainak lenni egy kicsit szégyen volt, a talajtalanságot, a földönfutást, a hazátlanságot jelentette... A puszták népe alázatos, nem számításból vagy belátásból az, hanem . . . örök­ségből, szinte vérmérsékletből, évezredes tapasztalatból az . ..” Bábel Balázs ősrégi pusztai dinasztia sarja, már a nagy­apja is itt dolgozott, az apaji ménesnél. — A legtöbbet a személyes példamutatás teszi, amit első­sorban a kommunistáktól kö­vetelünk meg, de egyre inkább érvényre jut a szocialista bri­gádokban is. Az utóbbi kőt évben például — amióta a munkahelyi vezetők s a brigá­dok szigorúan veszik — nagyot javult a helyzet az alkohol- fogyasztás csökkentése tekin­tetében. Nagy szó ám az, hogy a szocialista brigádból kiközö­sítik az iszákosokat, mert errefelé nemrégen még nem is számított igazi férfinak az, aki nem itta meg a magáét! —■ Erről én mesélhetnék a legtöbbet, mert én minden házban megfordulok — kap­csolódik be a beszélgetésbe a gazdaság főállatorvosa, egyben, a pártvezetőség szervező titká­ra. Mintha egy kis' akcentus­sal ejtené a szavakat... — Jól hallotta. Én ugyanis görög vagyok. Szegedtől kissé délebbre, Szaloniki környékén születtem — mondja — Szia- nosz Panajotisz a nevem, de a legtöbben Sziának hívnak. Könnyebb kimondani. — Vagy Apajotisznak —szól közbe az igazgató — mivel ti­zennégy év alatt olyan lelkes apaji patrióta lett, hogy egy rossz szót sem lehet előtte mondani a pusztáról, pláne nem a gazdaságról. — Szóval, én tizennégy éve járom a pusztát, hiszen erre­felé divat az állattartás, sűrűn hívják a lódoktort. Hogy mek­korát változott itt a világ! Igaz, hogy helyenként még a régi cselédházban laknak^ de a berendezés már teljesen új: modern bútorok, tévé; motor- kerékpár az udvaron, ha ugyan nem autó. Mert abból is vagy hatvanöt tartunk számon a gazdaságban! Bábel Balázs megtoldja: — 1971-ben a gazdaság II. kerületéhez tartozó Ürítőn a kocsma havi forgalma elérte a kifizetett munkabérek 45 szá­zalékát. Aztán kicserélték a boltvezetőt, s olyan új rendet léptettek érvénybe, hogy a ÉRTESÍTÉS A TÜZELŐOLAJ, A PROPÁN-BUTÁN ÉS AZ IPARI GÁZ FOGYASZTÓINAK! A Volán 1. sz. Vállalat 4. sz. üzemegysége értesíti t. ügyfeleit, hogy a Budapest XIII., Váci út 28. sz. alatti IRODÁJÁBÓL ELKÖLTÖZÖTT. Lakossági és közületi szolgáltatásait 1975. NOVEMBER 17-TÖL, változatlan feltételek mellett a Budapest IX., SOROKSÁRI ÚT 38-40. szám (Pápay István u. sarok) alatti irodájában folytatja. A házhoz szállítás megrendelése leadható személyesen, levélben, vagy az alábbi telefonszámokon, kerületek szerint: Tüzelőolaj: I. és VI. II. .111. és XII. IV. V. és XVII VII. VIII. IX. és XV. X. és XXII. XI. XIII. XIV. XVI. XVIII. XIX. és XXI. XX. Reklamáció: 130-023 130-251 130-475 130-875 134-042 134-051 134-243 136-622 136- 841 137- 227 137-812 139- 216 140- 205 141- 088 142- 676 337-166 142-046 Propán- bután gáz: 334-735 334-779 344-278 342-738 Reklamáció: 669-222/95 Fuvarvállalás, teher­gépkocsi-megrendelés : 337-959 339-356 Ipari gáz: ,1. II. III. IX. XI. XII. XXII. IV. XIII. XIV. XV. XVI. XX. XXI. V. VI. VII. Vili. X. XVII. XVIII. XIX. Vidéki fogyasztók: Reklamáció: 334-757 336-313 336-766 138-407 341-655 Kérjük, szíveskedjék értesítésünket megőrizni! VOLÁN 1. SZ. VALLALAT 4. sz. üzemegysége gazdaság területén csak dél­után 2 órától szolgálnak ki szeszes italt, s azóta javult a helyzet. — Hogy mutatkozik itt meg a kommunista példamutatás? — Ügy, hogy az elmúlt négy évben csak egyetlen párttag ellen kellett fegyelmi eljárást folytatnunk italozás és botrá­nyos családi élete miatt. Sőt, a gazdaságból is elbocsátották. 1-Ia már a példamutatásnál tartunk: a munkafegyelemben is a kommunisták járnak az élen. ezzel nincs hiba. Inkább a meggyőzéssel, a környezetük formálásával. Azt várjuk, hogy a kommunisták igyekezzenek hatni a munkatársaikra, szóljanak, érveljenek, agitálja­nak. ,.A pusztáik esdéüjed ... vala­mi furcsa, áporoúotl, de mégis erőt adó közösségben élnek, anyagilag és szellemileg egy­aránt. Egyént, külön világ ez, lakóinak nemcsak szókincse, liánéin még álomvilága is tel­jesen egyedülálló, ami termé­szetes is .. Paukovits István így véleke­dik a négy pártalapszervezet, s a pártvezetőség kommunis­táinak munkájáról: — Ekkora nagy üzemet, amelyben hétszázhetven a dolgozók átlagos létszáma, nem is lehetne megfelelően irányítani, ha nem támasz­kodhatnék a pártra és a szak- szervezetre. A pártszervezet ebben is sokat segít, meg az emberei; tudatának, szemlé­letének formálásában. A leg­nehezebb dolog a pusztai em­bert közösségi szemléletre ne­velni. Azért itt, a pusztán is meg­tört már a jég. Az igazgató ennek igazolására azt a helyt­állást említi, amit a tavaly őszi, kritikus betakarítási idő­szakban tanúsítottak a dolgo­zók, a párttitkár meg azt az örvendetes tényt, hogy1 már második éve sikerült megszer­vezni húsz-húsz hallgatóval a dolgozók általános iskolájának VII.—VIII. osztályát. — A beszélgetés kezdetén adós maradtam a válasszal ar­ra a kérdésre, hogy 16 jelvé- nyes szocialista brigádunk mindegyike megérdemelte-e a szocialista címet — mondja befejezésül Bábel Balázs. — A válasz nem is olyan egyszerű. Csak a közelmúltban jutattunk el oda például, hogy biztosít­suk a szocialista módon ta­nulni jelszó előfeltételét: ' a dolgozók iskoláját. Tavaly még csak magyamóta-estre tudtuk összetoborozni kultúrtermünk­be a dolgozókat, az idén de­cemberre már a Déryné Szín­házat várjuk. Ma még csak az iskolások látogatják a könyv­tárat, ők is csupán a kötelező irodalom miatt. Ám, ha azt akarjuk, hogy a felnőttek is megszeressék a betűt, minde­nekelőtt lelkes, hozzáértő könyvtárosról, frissebb, gazda­gabb könyvállományról, s a mostani, zárt szekrények he­lyett szabad polcos könyvtár­ról kell gondoskodnunk. Ta­valy novemberben avatott if­júsági klubunkban még gya­koribbak a szórakoztató estek, mint a TIT-előadások és a po­litikai rendezvények; de ötven fiatalt már ideszoktattunk — a kocsma helyett, és ez sem kis dolog! Dél van. Az üzemi ebédlő­ben szépen terített asztalok várják a dolgozókat. A betérők első útja a mosdóba vezet, ke­zet mosni. Ha ezt egykori gaz­dájuk, Coburg herceg látná! Nyíri Éva A szentendrei papírgyár szakszervezeti bizottságának érdekvédelmi munkája figye­lemre méltó. Nagy részük van abban, hogy az üzemek mind­egyikében hűtőszekrényt állí­tottak be, új öltözőket, fürdő­ket és tisztálkodásra alkalmas helyiségeket építettek. A gyár négymillió forintot utalt át tavaly a városi tanács­nak új óvoda építésére. A szerződés szerint az elmúlt év szeptemberétől az üzem húsz bölcsődei és hatvan óvodai hellyel rendelkezik. A Cement­ipari Vállalattal is építettek közösen óvodát. Itt is húsz hely a papírgyáré. A szakszer­vezet felhívta a dolgozók fi­gyelmét, hogy ha a kismamák gyermekgondozási szabadsága lejár, néhány héttel előre jelentsék, s akkor a szakszer­vezeti bizottság gondoskodni tud a kisgyermekek bölcsődei vagy óvodai férőhelyéről. A kismamák egy-két gyerek mel­lett már nem tudják vállalni a három műszak terhét. A borí­téküzemben ezért ma már csak egy vagy két műszakban dolgoznak. Több millió forintot költ a gyár a dolgozók lakáshelyzeté­nek javítására. Céljuk, hogy fölszámolják az albérleteket, a zsúfolt átmeneti szállásokat. A segítés módja: az épülő lakás költségeinek húsz százalékát, a kommunális költségeket és az egy százalék kezelési költséget a vállalat fizeti dolgozói he­lyett. Jelentős hozzájárulás ez, de mégsem hat eléggé a munka­erőhelyzet javítására. Ebben már az is eredmény, ha régi szakmunkások lakásgond miatt nem vándorolnak el. Jó lenne, Ha több fiatal élne az új lehe­tőségekkel: a gyáregység ösz- szes dolgozóinak több mint 45 százaléka közülük való. A jö­vő szempontjából nem közöm­bös, hogy ezek a fiatalok a szentendrei papírgyárban eresztenek-e gyökeret, avagy másutt. Ezért is fontosak a szakszervezet törekvései. Az elmúlt években összesen 36 lakást juttattak a dolgozók­nak. Ebből ötöt az előbérlő ki­jelölési jog megvásárlásával. Az otthonokba 46 papírgyári dolgozó, illetve családtag köl­tözött be, közülük 31 fiatal. Az idei év végéig évente 500 ezer forintot biztosítottak a közpon­ti lakásépítési alapból a dolga- zóknak. Rossz lóra tettek Lusztig Márton érdi lakos, a Pest—Nógrád megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlója — György fivére révén, aki hivatásos lovas — megfelelő jártasságra tett szert a lóidomításban is. Föltehetően ez adta az alapötletet, hogy munkája közben, a vidéket járva olyan lovakat kutasson föl, amelyek adottságaiknál fogva sportcélokra alkalmasak, és néhány hónapos idomítás- sal sportlovakként értékesít­hetők. Jár!at! evél, fedőnévvel Amint a budai járási ügyész­ség vádiratában szerepel, öt esztendővel ezelőtt kezdődő­en Lusztig Márton, két tár­sával, Nagy Kálmán érdi és Geszte Csaba budaörsi lako­sokkal együtt különböző ter­melőszövetkezetektől és ma­gánszemélyektől lovakat vett. Méghozzá úgy, hogy az álla­tok járlatleveleit nem a saját nevükre, hanem — a tsz-ek nevére állíttatták ki az il­letékes tanácsi szerveknél. Az ily módon felvásárolt jószágok tehát — mint termelőszövetke­zeti tulajdon — kerültek az­után az Agrária Külkereske­delmi Irodához, amely — föl­adatának megfelelően — a kül­földi vevőkkel történt meg­egyezés után gondoskodott a versenylovakká idomított álla­tok exportjáról. Az idomárok A Benta völgye Tsz közve­títésével például a Herceghal­mi Kísérleti Gazdaságtól 1971- és 1972-ben összesen hét, 41 ezer 750, az alattyáni Űj Élet Termelőszövetkezettől pedig 1973 márciusában két, 42 ezer forint, a pilisi Űj Élet Tsz-tői pedig hat, 122 ezer forint ér­tékű lovat vásároltak. Ezt meghaladó vételeiket pontosan már azonosítani sem lehetett, mivel az üzletet ma­gánszemélyekkel kötötték me^, s a járlatlevelek az értékesí­tés során külföldi vevőkhöz kerültek! i Mielőtt azonban a lovak el­indultak volna távoli ország­beli útjukra, Érdre vitték va­lamennyit, Nagy Kálmán és Kokits Simon istállójába, s e nagyközségben időztek, mint­egy 2—5 hónapig, az idomítás és a kiképzés szükséges ide­jéig. Lusztig Márton, Lusztig György, Kokits Simon és Nagy Kálmán nagv szakértelemmel gondozták, foglalkoztatták a kecses magyar paripákat, ame­lyek — miután kijárták az is­kolát — indulhattak külföld­re. Miként azonban szó esett róla, egyik sem Lusztig Már­ton vagy valamelyik társa ne­vében, hanem mindannyiszor egy-egy tsz közbeiktatásával, és lényegében azok nevén ke­rült az Agráriához. Nevét ad­ta az üzlethez az érdi Benta- völgye Tsz és a Barackvirág Szakszövetkezet, a biai Lenin Tsz s a nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz, amelyeknek segít­ségével — a felsorolás szerint — 21, 7, 6, illetve 15 lovat érté­kesítettek a lóidomárok. Az Agrária, az érintett termelő- szövetkezetek nevén futó sportlovakért azután átutalta a pénzt a tsz-eknek. A szövet­kezeteké maradt a pénz há­romszázalékos kezelési költség címén, a többi Lusztig Márton­nak, illetve öt társának tárcájá­ba került. Személy szerint Lusztig Márton 7 lóért 98 840, Lusztig György 12 lóért 137 640, Kokits Simon 17 lóért 150 603, Nagy Kálmán 5 lóért 111 000, Geszte Csaba 2 lóért 22 322, Antunovics János pedig 2 ló fejében 47 658 — összevéve több mint 560 ezer forint tisz­tességtelen és az indokolt hasz­not meghaladó jogtalan nyere­séghez jutott. Akik segítefiek 1 A vállalkozás létrejöttéhez | tehát a felsorolt szövetkezetek különböző vezető beosztású 1 dolgozói nyújtottak segítséget, s ezzel lehetőséget teremtettek a jövedelmező állatvásár lebo­nyolítására. Igaz, illetéktelenül szerzett pénz nem tapad egyi­kük kezéhez sem, az azonban tagadhatatlan, hogy támogat­ták az üzletet, mivel az ország területén felvásárolt 49 ló jár- latlevelére — beleegyezésük­kel — valótlan adatok kerül­tek. Az ezért felelős és érintett kilenc szövetkezeti vezetőt az ügyészség — minden körül­ményt egybevetve — figyel­meztetésben részesítette. Lusz­tig Márton, valamint öt társa ügyének tárgyalását pedig ma, szerdán kezdi meg a Pestvidé­ki Járásbíróság dr. Sahin-Töth Gyuláné tanácsa. A bíróság tanúkat, s előreláthatólag szak­értőt hallgat meg, hogy el­döntse a vádlottak felelősségé­nek mértékét. Pless Zsuzsa Stílbútorok akácfából EREDMÉNYES KÍSÉRLETEK GŐZÖLÉSSEL A Faipari Kutató Intézet si­keres — az üzemi gyakorlat­ban már bevezetett — kísérle­teire alapozva a bútoripar na­gyobb mértékben kívánja fel­használni a hazai lombos fák közül az akácot. Az új technológiai eljárás szerint a faanyagot 7—8 atmoszfé­ra nyomás alatt gőzölik, és különböző vegyszerekkel kezelik. Ennek időtartamától függően az akácfa felveszi a barna szín egyre változato­sabb árnyalatait. Az új eljá­rást kipróbálták a gyakorlat­ban is, és a szakemberek nagy tetszéssel fogadtál;. A dió- és fenyőfát helyettesítő akácból igen szép hajlított stílbútor- alkatrészeket lehet előállítani. Nagyobb méretű alváz és a keretszerkezet továbbra is tölgyből és biikkből készül. A kutatóintézetben olyan eljárásokon dolgoznak most, amelynek alkalmazásával a későbbi években az akác tel­jes értékűen pótolhatja majd a most használt lombos fá­kat. Több millió forint sorsa a szentendrei papírgyárban Eqy qyár — 36 lakás

Next

/
Oldalképek
Tartalom