Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-19 / 271. szám
1975. NOVEMBER 19., SZERDA 5 ‘‘xJßdim Tápiószentmártonban Zárszámadáskor a takarékszövetkezet fizet Négymillió forint betétállomány volt tíz évvel ezelőtt a tápiószentmártoni takarékszövetkezetben. Most ennek tízszeresét, több mint 40 millió forint betétet kezelnek. Kibővítették a működési körzetüket is. Az eredeti három községen felül — Tápiószentmár- ton, Tápióbicske, Pánd — Kávát, Bényét, Gombát és Pilist. Ez utóbbi községben december elején nyitnak új kirendeltséget. A működési körzet lakosságának száma meghaladja a 22 ezret, a taglétszám pedig eléri az ötezret. Hosszabb ideje gyümölcsöző egiyüttműködés alakult ki a termelőszövetkezetekkel a zárszámadási fizetések lebonyolítására. A kifizetéseket átvállalta a takarékszövetkezet, s ezzel nagymértékben tehermentesíti a termelőszövetkezetet az adminisztrációs munkától. A tagság számára is előnyös ez, mert így gyorsabban kapják meg a járandóságukat, S egyidejűleg elintézhetik a törlesztést, illetve a megtakarításra szánt pénzüket elhelyezhetik. Az utóbbi két esztendőben a takarékszövetkezet folyósítja a háztáji állatállomány értékesítéséből származó vételárat. A jövő év január elsejétől pedig — újabb pénzügyi szolgáltatásként — a háztáji tej fel- vásárlási kifizetéseket is a takarékszövetkezet intézi Tápió- szentmártanban és Pilisen. A szerteágazó banktevékenység mellett részt vesznek a közművelődési társulásban, s hozzájárulnak négy község művelődési házának fenntartásához. Anyagilag támogatták az óvodabővítési akciót. Finn szakmai napok Budapesten november 24 és 27 között finn szakmai napokat tartanak, amelyeket Finnország legnagyobb exportyál- lalata, a Metex egy sor hazai szervezettel és intézménnyel — köztük az MTESZ-szel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával — együttműködve készít elő. A finn szakmai napok a hazai szakemberek igen széles körét érdeklő eseménysorozatnak. ígérkeznek. Változó élet Apajpusztán „Puszta magyarul nemcs&K azt a regényesen szabad, teu- gervégtelenség legelőt jelenti, amelyen Petőfi méneseinek körme dobog; a dunántúli magyar nyelven ... a nagybirtok közepén épült, s néha egész faluszámba menő cselédlakások, Istállók, fészerek és magtárak együttesét jelenti... A cselédeik egy tető alatt, hosszú földszintes házakban laknak, akár a kültelki proletárok, lakásaikat csak vékony fal választja el egymástól .. (Illyés Gyula: Puszták népe.) Nyolc esztendeje, amikor utoljára jártam a Kiskunsági Állami Gazdaság központjában, jó hosszú utat kellett megtennünk Dömsöd szélső házaitól a gazdaság határát jelző vaskapuig. Most pedig alig hagyjuk el a vasúti sorompót, kétoldalt kilométer hosszan épült, szebbnél szebb családi házak, villák között visz az út a kapuig. Már csak a tábla hiányzik az új település széléről, hadd tudja meg ország-világ, hogy ez itt Apaj- puszta. Paukovits István igazgató és Bábel Balázs, a pártvezetőség titkára. Ráckevéról épp az imént érkezett meg: — Lakásügyben jártunk — mondják —, reméljük, szerencsével. A járásnál legalábbis megígérték a támogatást. — Apajpusztán — magyarázza a párttitkár — még mindig sok a múltból örökölt cselédház. S noha a gazdaságban nem rosszak a kereseti viszonyok, még nem mindenki költözhetett —. a magáéba. Mi most éppen azon fáradozunk, hogy az ilyeneknek segítsünk. A gazdaság évek óta nagy összeggel támogatja az építkező dolgozókat. Voltak, akik a falujukban — Dömsödön, Kis- kunlacházán, Kunszentmikló- son — raktak fészket maguknak megtakarított pénzükből s a gazdaság kislakásépítési kölcsönével, — A pártvezetőség szíwel- 1 élekkel támogatja az ügyet, mert az a véleménye, hogy három nagy feladatunk közül a dolgozók életkörülményeinek javítása sorrendben talán a legsürgősebb — szögezi le Bábel Balázs. — És a másikakét feladat? — A tudatformálás és a közművelődés elősegítése. „Pusztainak lenni egy kicsit szégyen volt, a talajtalanságot, a földönfutást, a hazátlanságot jelentette... A puszták népe alázatos, nem számításból vagy belátásból az, hanem . . . örökségből, szinte vérmérsékletből, évezredes tapasztalatból az . ..” Bábel Balázs ősrégi pusztai dinasztia sarja, már a nagyapja is itt dolgozott, az apaji ménesnél. — A legtöbbet a személyes példamutatás teszi, amit elsősorban a kommunistáktól követelünk meg, de egyre inkább érvényre jut a szocialista brigádokban is. Az utóbbi kőt évben például — amióta a munkahelyi vezetők s a brigádok szigorúan veszik — nagyot javult a helyzet az alkohol- fogyasztás csökkentése tekintetében. Nagy szó ám az, hogy a szocialista brigádból kiközösítik az iszákosokat, mert errefelé nemrégen még nem is számított igazi férfinak az, aki nem itta meg a magáét! —■ Erről én mesélhetnék a legtöbbet, mert én minden házban megfordulok — kapcsolódik be a beszélgetésbe a gazdaság főállatorvosa, egyben, a pártvezetőség szervező titkára. Mintha egy kis' akcentussal ejtené a szavakat... — Jól hallotta. Én ugyanis görög vagyok. Szegedtől kissé délebbre, Szaloniki környékén születtem — mondja — Szia- nosz Panajotisz a nevem, de a legtöbben Sziának hívnak. Könnyebb kimondani. — Vagy Apajotisznak —szól közbe az igazgató — mivel tizennégy év alatt olyan lelkes apaji patrióta lett, hogy egy rossz szót sem lehet előtte mondani a pusztáról, pláne nem a gazdaságról. — Szóval, én tizennégy éve járom a pusztát, hiszen errefelé divat az állattartás, sűrűn hívják a lódoktort. Hogy mekkorát változott itt a világ! Igaz, hogy helyenként még a régi cselédházban laknak^ de a berendezés már teljesen új: modern bútorok, tévé; motor- kerékpár az udvaron, ha ugyan nem autó. Mert abból is vagy hatvanöt tartunk számon a gazdaságban! Bábel Balázs megtoldja: — 1971-ben a gazdaság II. kerületéhez tartozó Ürítőn a kocsma havi forgalma elérte a kifizetett munkabérek 45 százalékát. Aztán kicserélték a boltvezetőt, s olyan új rendet léptettek érvénybe, hogy a ÉRTESÍTÉS A TÜZELŐOLAJ, A PROPÁN-BUTÁN ÉS AZ IPARI GÁZ FOGYASZTÓINAK! A Volán 1. sz. Vállalat 4. sz. üzemegysége értesíti t. ügyfeleit, hogy a Budapest XIII., Váci út 28. sz. alatti IRODÁJÁBÓL ELKÖLTÖZÖTT. Lakossági és közületi szolgáltatásait 1975. NOVEMBER 17-TÖL, változatlan feltételek mellett a Budapest IX., SOROKSÁRI ÚT 38-40. szám (Pápay István u. sarok) alatti irodájában folytatja. A házhoz szállítás megrendelése leadható személyesen, levélben, vagy az alábbi telefonszámokon, kerületek szerint: Tüzelőolaj: I. és VI. II. .111. és XII. IV. V. és XVII VII. VIII. IX. és XV. X. és XXII. XI. XIII. XIV. XVI. XVIII. XIX. és XXI. XX. Reklamáció: 130-023 130-251 130-475 130-875 134-042 134-051 134-243 136-622 136- 841 137- 227 137-812 139- 216 140- 205 141- 088 142- 676 337-166 142-046 Propán- bután gáz: 334-735 334-779 344-278 342-738 Reklamáció: 669-222/95 Fuvarvállalás, tehergépkocsi-megrendelés : 337-959 339-356 Ipari gáz: ,1. II. III. IX. XI. XII. XXII. IV. XIII. XIV. XV. XVI. XX. XXI. V. VI. VII. Vili. X. XVII. XVIII. XIX. Vidéki fogyasztók: Reklamáció: 334-757 336-313 336-766 138-407 341-655 Kérjük, szíveskedjék értesítésünket megőrizni! VOLÁN 1. SZ. VALLALAT 4. sz. üzemegysége gazdaság területén csak délután 2 órától szolgálnak ki szeszes italt, s azóta javult a helyzet. — Hogy mutatkozik itt meg a kommunista példamutatás? — Ügy, hogy az elmúlt négy évben csak egyetlen párttag ellen kellett fegyelmi eljárást folytatnunk italozás és botrányos családi élete miatt. Sőt, a gazdaságból is elbocsátották. 1-Ia már a példamutatásnál tartunk: a munkafegyelemben is a kommunisták járnak az élen. ezzel nincs hiba. Inkább a meggyőzéssel, a környezetük formálásával. Azt várjuk, hogy a kommunisták igyekezzenek hatni a munkatársaikra, szóljanak, érveljenek, agitáljanak. ,.A pusztáik esdéüjed ... valami furcsa, áporoúotl, de mégis erőt adó közösségben élnek, anyagilag és szellemileg egyaránt. Egyént, külön világ ez, lakóinak nemcsak szókincse, liánéin még álomvilága is teljesen egyedülálló, ami természetes is .. Paukovits István így vélekedik a négy pártalapszervezet, s a pártvezetőség kommunistáinak munkájáról: — Ekkora nagy üzemet, amelyben hétszázhetven a dolgozók átlagos létszáma, nem is lehetne megfelelően irányítani, ha nem támaszkodhatnék a pártra és a szak- szervezetre. A pártszervezet ebben is sokat segít, meg az emberei; tudatának, szemléletének formálásában. A legnehezebb dolog a pusztai embert közösségi szemléletre nevelni. Azért itt, a pusztán is megtört már a jég. Az igazgató ennek igazolására azt a helytállást említi, amit a tavaly őszi, kritikus betakarítási időszakban tanúsítottak a dolgozók, a párttitkár meg azt az örvendetes tényt, hogy1 már második éve sikerült megszervezni húsz-húsz hallgatóval a dolgozók általános iskolájának VII.—VIII. osztályát. — A beszélgetés kezdetén adós maradtam a válasszal arra a kérdésre, hogy 16 jelvé- nyes szocialista brigádunk mindegyike megérdemelte-e a szocialista címet — mondja befejezésül Bábel Balázs. — A válasz nem is olyan egyszerű. Csak a közelmúltban jutattunk el oda például, hogy biztosítsuk a szocialista módon tanulni jelszó előfeltételét: ' a dolgozók iskoláját. Tavaly még csak magyamóta-estre tudtuk összetoborozni kultúrtermünkbe a dolgozókat, az idén decemberre már a Déryné Színházat várjuk. Ma még csak az iskolások látogatják a könyvtárat, ők is csupán a kötelező irodalom miatt. Ám, ha azt akarjuk, hogy a felnőttek is megszeressék a betűt, mindenekelőtt lelkes, hozzáértő könyvtárosról, frissebb, gazdagabb könyvállományról, s a mostani, zárt szekrények helyett szabad polcos könyvtárról kell gondoskodnunk. Tavaly novemberben avatott ifjúsági klubunkban még gyakoribbak a szórakoztató estek, mint a TIT-előadások és a politikai rendezvények; de ötven fiatalt már ideszoktattunk — a kocsma helyett, és ez sem kis dolog! Dél van. Az üzemi ebédlőben szépen terített asztalok várják a dolgozókat. A betérők első útja a mosdóba vezet, kezet mosni. Ha ezt egykori gazdájuk, Coburg herceg látná! Nyíri Éva A szentendrei papírgyár szakszervezeti bizottságának érdekvédelmi munkája figyelemre méltó. Nagy részük van abban, hogy az üzemek mindegyikében hűtőszekrényt állítottak be, új öltözőket, fürdőket és tisztálkodásra alkalmas helyiségeket építettek. A gyár négymillió forintot utalt át tavaly a városi tanácsnak új óvoda építésére. A szerződés szerint az elmúlt év szeptemberétől az üzem húsz bölcsődei és hatvan óvodai hellyel rendelkezik. A Cementipari Vállalattal is építettek közösen óvodát. Itt is húsz hely a papírgyáré. A szakszervezet felhívta a dolgozók figyelmét, hogy ha a kismamák gyermekgondozási szabadsága lejár, néhány héttel előre jelentsék, s akkor a szakszervezeti bizottság gondoskodni tud a kisgyermekek bölcsődei vagy óvodai férőhelyéről. A kismamák egy-két gyerek mellett már nem tudják vállalni a három műszak terhét. A borítéküzemben ezért ma már csak egy vagy két műszakban dolgoznak. Több millió forintot költ a gyár a dolgozók lakáshelyzetének javítására. Céljuk, hogy fölszámolják az albérleteket, a zsúfolt átmeneti szállásokat. A segítés módja: az épülő lakás költségeinek húsz százalékát, a kommunális költségeket és az egy százalék kezelési költséget a vállalat fizeti dolgozói helyett. Jelentős hozzájárulás ez, de mégsem hat eléggé a munkaerőhelyzet javítására. Ebben már az is eredmény, ha régi szakmunkások lakásgond miatt nem vándorolnak el. Jó lenne, Ha több fiatal élne az új lehetőségekkel: a gyáregység ösz- szes dolgozóinak több mint 45 százaléka közülük való. A jövő szempontjából nem közömbös, hogy ezek a fiatalok a szentendrei papírgyárban eresztenek-e gyökeret, avagy másutt. Ezért is fontosak a szakszervezet törekvései. Az elmúlt években összesen 36 lakást juttattak a dolgozóknak. Ebből ötöt az előbérlő kijelölési jog megvásárlásával. Az otthonokba 46 papírgyári dolgozó, illetve családtag költözött be, közülük 31 fiatal. Az idei év végéig évente 500 ezer forintot biztosítottak a központi lakásépítési alapból a dolga- zóknak. Rossz lóra tettek Lusztig Márton érdi lakos, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvásárlója — György fivére révén, aki hivatásos lovas — megfelelő jártasságra tett szert a lóidomításban is. Föltehetően ez adta az alapötletet, hogy munkája közben, a vidéket járva olyan lovakat kutasson föl, amelyek adottságaiknál fogva sportcélokra alkalmasak, és néhány hónapos idomítás- sal sportlovakként értékesíthetők. Jár!at! evél, fedőnévvel Amint a budai járási ügyészség vádiratában szerepel, öt esztendővel ezelőtt kezdődően Lusztig Márton, két társával, Nagy Kálmán érdi és Geszte Csaba budaörsi lakosokkal együtt különböző termelőszövetkezetektől és magánszemélyektől lovakat vett. Méghozzá úgy, hogy az állatok járlatleveleit nem a saját nevükre, hanem — a tsz-ek nevére állíttatták ki az illetékes tanácsi szerveknél. Az ily módon felvásárolt jószágok tehát — mint termelőszövetkezeti tulajdon — kerültek azután az Agrária Külkereskedelmi Irodához, amely — föladatának megfelelően — a külföldi vevőkkel történt megegyezés után gondoskodott a versenylovakká idomított állatok exportjáról. Az idomárok A Benta völgye Tsz közvetítésével például a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságtól 1971- és 1972-ben összesen hét, 41 ezer 750, az alattyáni Űj Élet Termelőszövetkezettől pedig 1973 márciusában két, 42 ezer forint, a pilisi Űj Élet Tsz-tői pedig hat, 122 ezer forint értékű lovat vásároltak. Ezt meghaladó vételeiket pontosan már azonosítani sem lehetett, mivel az üzletet magánszemélyekkel kötötték me^, s a járlatlevelek az értékesítés során külföldi vevőkhöz kerültek! i Mielőtt azonban a lovak elindultak volna távoli országbeli útjukra, Érdre vitték valamennyit, Nagy Kálmán és Kokits Simon istállójába, s e nagyközségben időztek, mintegy 2—5 hónapig, az idomítás és a kiképzés szükséges idejéig. Lusztig Márton, Lusztig György, Kokits Simon és Nagy Kálmán nagv szakértelemmel gondozták, foglalkoztatták a kecses magyar paripákat, amelyek — miután kijárták az iskolát — indulhattak külföldre. Miként azonban szó esett róla, egyik sem Lusztig Márton vagy valamelyik társa nevében, hanem mindannyiszor egy-egy tsz közbeiktatásával, és lényegében azok nevén került az Agráriához. Nevét adta az üzlethez az érdi Benta- völgye Tsz és a Barackvirág Szakszövetkezet, a biai Lenin Tsz s a nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz, amelyeknek segítségével — a felsorolás szerint — 21, 7, 6, illetve 15 lovat értékesítettek a lóidomárok. Az Agrária, az érintett termelő- szövetkezetek nevén futó sportlovakért azután átutalta a pénzt a tsz-eknek. A szövetkezeteké maradt a pénz háromszázalékos kezelési költség címén, a többi Lusztig Mártonnak, illetve öt társának tárcájába került. Személy szerint Lusztig Márton 7 lóért 98 840, Lusztig György 12 lóért 137 640, Kokits Simon 17 lóért 150 603, Nagy Kálmán 5 lóért 111 000, Geszte Csaba 2 lóért 22 322, Antunovics János pedig 2 ló fejében 47 658 — összevéve több mint 560 ezer forint tisztességtelen és az indokolt hasznot meghaladó jogtalan nyereséghez jutott. Akik segítefiek 1 A vállalkozás létrejöttéhez | tehát a felsorolt szövetkezetek különböző vezető beosztású 1 dolgozói nyújtottak segítséget, s ezzel lehetőséget teremtettek a jövedelmező állatvásár lebonyolítására. Igaz, illetéktelenül szerzett pénz nem tapad egyikük kezéhez sem, az azonban tagadhatatlan, hogy támogatták az üzletet, mivel az ország területén felvásárolt 49 ló jár- latlevelére — beleegyezésükkel — valótlan adatok kerültek. Az ezért felelős és érintett kilenc szövetkezeti vezetőt az ügyészség — minden körülményt egybevetve — figyelmeztetésben részesítette. Lusztig Márton, valamint öt társa ügyének tárgyalását pedig ma, szerdán kezdi meg a Pestvidéki Járásbíróság dr. Sahin-Töth Gyuláné tanácsa. A bíróság tanúkat, s előreláthatólag szakértőt hallgat meg, hogy eldöntse a vádlottak felelősségének mértékét. Pless Zsuzsa Stílbútorok akácfából EREDMÉNYES KÍSÉRLETEK GŐZÖLÉSSEL A Faipari Kutató Intézet sikeres — az üzemi gyakorlatban már bevezetett — kísérleteire alapozva a bútoripar nagyobb mértékben kívánja felhasználni a hazai lombos fák közül az akácot. Az új technológiai eljárás szerint a faanyagot 7—8 atmoszféra nyomás alatt gőzölik, és különböző vegyszerekkel kezelik. Ennek időtartamától függően az akácfa felveszi a barna szín egyre változatosabb árnyalatait. Az új eljárást kipróbálták a gyakorlatban is, és a szakemberek nagy tetszéssel fogadtál;. A dió- és fenyőfát helyettesítő akácból igen szép hajlított stílbútor- alkatrészeket lehet előállítani. Nagyobb méretű alváz és a keretszerkezet továbbra is tölgyből és biikkből készül. A kutatóintézetben olyan eljárásokon dolgoznak most, amelynek alkalmazásával a későbbi években az akác teljes értékűen pótolhatja majd a most használt lombos fákat. Több millió forint sorsa a szentendrei papírgyárban Eqy qyár — 36 lakás
