Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

1975. NOVEMBER 19., SZERDA Tanácskozik az orvos egészségügyi dolgozók szakszervezeti kongresszusa Felszólalt az ülésen Sarlós István Kedden megkezdődött az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének VII. kong­resszusa az ÉDOSZ-székház- ban. A tanácskozáson — ame­lyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Elmondotta, hogy az elmúlt hegy és fél évben számos fon­tos intézkedés született az egészségügyi ellátás, a gyó­gyítás-megelőzés javítására. Az ingyenes orvosi ellátás állampolgári joggá vált, elő­térbe került a betegségek meg­előzése és a kutatások fejlesz­tése, valamint a korszerű eljá­rások alkalmazása. Az egész­ségügyi ellátás színvonalának növekedéséhez, személyi, tár­gyi és szervezeti feltételeinek javulásához o szakszervezet tevékenysége is hozzájárult. Az egészségügyi dolgozók hi­vatástudata, áldozatkészsége jellemzi a hétköznapok szak­mai és társadalmi munkáját is. Kitért a referátum a mun­kaerőhelyzet javításának szük­ségességére. — A tapasztala­tok szerint, ahol a gyakorlatok során megfelelően foglalkoz­nak a szakközépiskolás fiata­lokkal, ott többen vállalják az ápolónői hivatást. Arra kell törekedni, hogy egészségügyi tanulmányainak elvégzése után mindenki a képzettségé­nek megfelelő munkakörben találja meg hivatását. j> A szakszervezeti mozgalom egyik fontos teendője: segítse elő, hogy az egészségügyi dol­gozók o szocialista társadalom megkövetelte felelősséggel, korszerű szakmai felkészült­séggel, társadalmunk iránti politikai hűséggel álljanak helyt munkájukban. Befejezésül arról adott szá­mot a referátum, hogy a kong­resszust előkészítő csaknem 600 alapszervi, továbbá a 19 megyei és budapesti választás tapasztalatai szerint örvende- sen sokat fejlődött a szak­szervezeti mozgalom. A referátumot követően a számvizsgáló bizottság jelen­tését hallgatta meg a kongresz- szus, majd megkezdődött a vi­ta. Felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára is. Tolmácsolta a Központi Bi­zottság üdvözletét, majd arról szólt, hogy az V. ötéves terv­ben — erőinkhez mérten — jelentős mértékben kívánjuk javítani az orvosi ellátás szín­vonalát. Ezzel kapcsolatban rámuta­tott, hogy a szakszervezet is sokat tehet azért: tagságának A kongresszuson a csaknem tízezer Pest megyei egészség- ügyi szervezett dolgozót 12 küldött képviseli. Közülük az első napon dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igaz­gató főorvosa szólalt fel. Elöljáróban foglalkozott az egészségügyi szakdolgozók problémáival, majd az orvos­etikai kérdésekről — többek között a következőket mond­ta: — Nagyon fontos hangsú­lyozni, hogy az orvosetikai kérdéseket nem egyszerűsít­hetjük le a meg nem engedett anyagiasság körére. Az etikai vétség és a fegyelmi vétség közé sem helyes egyenlőség­jelet tenni. Etikai helyzetünk problémáinak feltárása és megjavítása érdekében minden egészségügyi vezetőnek — az orvos—beteg viszonyán kívül — elemezni kell a dolgozók egymás közötti kapcsolatait, a vezetők és vezetettek konflik­tusait, a munkás és a munka­helyi légkört zavaró körülmé­nyeket. Ez utóbbiak általában az etikai kérdések elhanyagolt területei. A felszólaló rámuta­tott, hogy az etikai kérdések­ben feltétlenül törekedni kell az egységes elvi álláspont ki­alakítására. Társadalmunk igényei az egészségügyi ellátással szem­ben napról-napra növekednek az életszínvonal emelkedésé­vel, valamint az egészségügyi felvilágosítás hatására. Ennek megfelelően kötelességünk mindent megtenni, hogy a szakmai színvonal állandó emelése mellett az emberi helytállás és tisztesség az egészségügyi munkában to­vább erősödjék. A kongresszus ma folytatja munkáját. Vezetéstudományi konferencia Csaknem 700 hazai és az eu­rópai szocialista országokból érkezett mintegy 30 szakem­ber részvételével kedden, az Építők székhazában megkezd­te munkáját az V. veeetéstú- dományi konferencia. A há­romnapos konferenciát Kara- kas László munkaügyi mi­niszternek az V. ötéves terv­vel kapcsolatos vezetési fel­adatokról szóló előadása ve­zette be. Dr. Varga Sándor, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a vezetéstudomány fejlődési irányairól tartott előadást. Az elhangzottakhoz a tudomány­ág számos neves hazai képvi­selője fűzött korreferátumot, A tanácskozás résztvevői a továbbiakban a szekcióülése­ken elhangzó 30 előadás és széles körű vita alapján elem­zik a napirenden szereplő kér­déseket. A Földet mérik Pencről Atomóra és lézer az obszervatóriumban Szerpentin kanyarog a rozs­davörös erdőben, s kapaszko­dik egyre magasabbra, Szügyi- puszta-Mulatóhely felé. Az út kihalt, az utolsó penci ház után tábla hirdeti: Magánút. Idegeneknek tilos a behajtás. A műút végén aprócska, he­gyek övezte fennsíkra bukkan­tunk. Itt már élő a táj. A domboldalon fényes föld borul ki az ekevas nyomán, trakto­rok szántanak. Emitt a keríté­sen belül körív alakú emeletes épület, reprezentatívnak is mondhatnám, ha nem tennék komorrá az üvegfalak kicsinek számító ablakai. Körülötte nagy a sürgés-forgás: tömítik a márványlapok közötti rése­ket, szigetelik a vezetékeket, maltert hordanak. Odébb két különös formájú épület, az egész létesítmény lelke: megíi- gyelőházak. Inlerkozmosz.program Almár Ivántól, a Földmérési Intézet igazgatóhelyettesétől hallottam, hogy hazánk 1958 óta vesz részt a KOSFAR, azaz a Nemzetközi Űrkutatási Bi­zottság munkájában és közre­működik a szocialista orszá­gok interkozmosz programjá­ban. A szocialista országok kozmikus geodéziai kutatásai összehangoltak: kiépítettek egy az Északi-sarktól a Déli-sarkig húzódó műhold megfigyelő ál­lomáshálózatot, amelynek egyike a hamarosan elkészülő penci obszervatórium. Az állo­mások segítségével pontosab­ban meghatározhatják Föl­dünk alakját és pontosabban rajzolhatják meg a térképeket. A szakemberek a főváros környékén évekig kutattak megfelelő földrajzi fekvésű hely után: mígnem Penc köze­lében rábukkantak erre a fennsíkra, ahol a városi fények már nem zavarhatják a megfi­gyelő munkát. Itt kezdték meg az építkezést, 1973-ban a Pest megyei Agrober tervei alapján a PÁÉV dolgozói. — Várhatóan november vé­gén kerül sor a műszaki át­adásra — mondja Kosztolnik István művezető —, ugyanis a tetőszigetelés, az üvegezés, a kazánház kész, a csőszerelés 97, a hidegburkolás 95, a fes­tés 80 százalékban elkészült, s s a kőfaragóknak is csak tízna­pos munkájuk van hátra. Technikai ritkaságok Míg beszél, végigvezet az épületen. A munka valóban a végéhez közeledik, amelyet már nagyon vár a hazai csilla­gászok és geodéták húsz fős csoportja. A penci obszervató­rium óriási jelentőségű a ma­gyar szakemberek szempontjá­ból, hiszen lehetővé teszi, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi kozmikus geodé­ziai mérésekbe. A megfigyelé­sek idején Pencen az időt atomórával mérik, amely na­ponta csupán egymilliomod másodperccel térhet el a pon­Évek helyeit - hónapok Szakosított telep épül Dömsödön Dömsöd, a Dózsa Tsz iro­dája. — Mi az újság a tsz-ben? — érdeklődtünk dr. Benkó István főkönyvelőtől. — Nemcsak meglesz, hanem á tervezettnél talán nagyobb is lesz az idei nyereségünk — hangzik a válasz. — Az éves terv szerint 33 millió 715 fo­rintban előirányzott nyeresé­get máris teljesítettnek tekint­hetjük. Szeptember 30-ig 208 millió volt szövetkezetünk ár­bevétele a tervezett 279 mil­lióból. A halmozott termelé­si érték év végére eléri a 300 millió forintot. Most már el­mondhatjuk azt is, hogy december 18-ára egészen biztosan elkészül 680 férő­helyes szakosított hízó­marhatelepünk 18 millió forint költséggel. —Mikor fogtak bele az építkezésbe? — Augusztus második fe­lében, tehát nem egészen négy hónapja fejeződött be. De­cember 19-én megkezdjük a telep benépesítését, és ahogy számítjuk, jövő év első ne­gyedének közepére teljes lesz a létszám, mégpedig saját meglevő szarvasmarha-állo­mányunk szaporulatából. Volt nekünk már tehenészetünk, még mielőtt tavaly megépítet­tük az 500 férőhelyes szakosí­tott tehenészeti telepünket. Évente 1800 darab marhát hiz­lalunk fel új telepünkön. — Szinte hihetetlen, hogy ekkora hízómarhatelep ilyen rövid idő alatt megépüljön? — Jól szervezett munkával — válaszol erre a kérdésünk­re Keserű József a tsz fej­lesztési főmérnöke. — Erede­tileg úgy terveztük, hogy csak fele épül meg idén, 330 hí­zómarha befogadására. A munka viszont jól haladt, egy esztendővel előbb a másik fe­lét is befejezhetjük. Saját épí­tőbrigádunk a vállalt munkát nemcsak jól és pontosan, ha­nem mindig a kijelölt időnél előbb végzi be. Ez történik most is. — Mégis, mi a gyors mun­ka titka? — Az építkezésben részt ve­vő ipari üzemek vezetőivel minden hét péntekjén értekez­letre ülünk össze. Itt nem­csak azt közük, mit végeztek egy hét alatt, hanem a közben felmerülő problémákat is felsorolják. Azután már a kö­vetkező hét elején megoldjuk a problémát, és így nincs fennakadás a munkában. Meg­jegyzem, a teleppel együtt megépítjük a külön víztornyot és minden szükséges szociá­lis épületét is. Vagyis határ­idő előtt elkészül minden. — Feltehetően a gyorsasá­got az építkezés technológiája is elősegíti. — Természetesen. Ügy épít­kezünk, hogy amint a telep egyes részein felhúzzák a fa­lat, nyomban megjelennek a vízvezeték-szerelők, a villany- szerelők és sorban a többi szak­iparos. Megvan a program, mindenki tudja a felada­tát, és minden munkamoz­, tos időtől. A műholdak távol- ' ságát lézerrel határozzák meg, egy méternyi pontossággal, se­bességüket az általuk kibocsá­tott rádióhullámokkal, mozgá­suk irányát pedig fényképe­zéssel állapítják meg. — Vajon az új létesítmény ad-e munkalehetőséget a pen- cieknek? — kérdeztük az igaz­gatóhelyettest. — Igen, de csupán néhány dolgozót veszünk fel. Csak gondnokot, takarítónőket, fű­tőt és konyhai személyzetet kí­vánunk alkalmazni. — És a tudományos szakem­berek Budapestről járnak majd ki naponta? — Többségüknek Vácott vá­sárolt az intézet lakást, néhá- nyan pedig a fővárosból jár­nak ki autóbusszal. Az 50 millió forintos beruhá­zás terveit 1970-ben hagyták jóvá, s az eredeti elképzelések szerint már 1973-ban át kellett volna adni a tudományos bá­zist. De a módosított 1975. ja­nuári határidőre sem készült el. Főként technikai problé­mák játszottak közre a késés­ben. A tudományos munka azért megkezdődött, az egyik megfigyelőházban már hasz­nálható a szovjet gyártmányú AFU-kamera, s a tavasszal fel­szerelik a Zeiss-művek legkor­szerűbb távcsövét. Francia tudósok üdvözlete Tavaly márciusban francia tudósok jártak Pencen, s a 2-es számú építési naplóba a következőket írták: „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mi vagyunk az első franciák, akik tanúi lehettek a penci obszervatórium építésé­nek. Reméljük, hogy ez az építkezés és a CERGA testvér­építkezés gyorsan befejeződik és közöttük gyümölcsöző együttműködés alakul ki”. Cz. V, zanatnak megvan a fele­lőse. így azután gyors egymásután­ban, jóformán egyszerre készül el minden a telep egyes ré­szein. — A gépi berendezés is? — Azt is folyamatosan be­szereljük, hogy mire az épít­kezés teljesen befejeződik, a helyén legyen már minden. Mondanom sem kell, önitató van minden állásban. A ta- karmánykiosztó kocsi egyszer­re viszi és osztja szét az egész napi takarmányt, és azután napközben már valamennyi jószág előtt automatikusan pót­lódik az elfogyasztott mennyi­ség. Az állások tisztáit tartá­sát is gépek segítik. így az­után, ha már megtelik a telep, a 660 hízómarha ellátására, gondozására elég lesz 8—10 ember. — S milyen építőanyagot használnak a telepépítéshez? — Fémvázas a szerkezete. Oldalfalait műanyagból készült előre gyártott fal­elemekből húzzuk fel. Ugyancsak műanyag hőszige­telő ' van a palatető alatt. Egy­szóval, a felhasznált építő­anyagot is tekintetbe véve, a lehető legkorszerűbb lesz sza­kosított hízómarhatelepünk. Sz. E. Jelenség és lényeg V általa tahik és szövet­' kezeteink munkájában számos olyan jelenséggel találkozhatunk, amelyekből lényegüket tekintve általá­nos érvényű tanulságokat, következtetésekeit vonha­tunk le. Az ilyen tanulsá­gok megfogalmazása nagy körültekintést igényel, bi­zonyos kockázatvállalást is feltételez, hiszen előfor­dulhatnak kivételes esetek is, amelyek azonban végül mégis erősítik a szabályt. A közelmúltban például — mint arról lapunkban is beszámoltunk — a járási népi ellenőrzési bizottságok Pest megyebeli termelőszö­vetkezetekben a másodállá­sok, mellékfoglalkozások törvényességéről tájékozód­tak. A vizsgálat célja nem az volt, hogy fekete bárá­nyokat keressenek. Olyan általános tapasztalatok szerzésére törekedtek, ame­lyek mindenki számára vi­lágossá teszik, hogy a tör­vény szellemében milyen kapcsolatok kívánatosak s mélyek azok, ahol nem be­szélhetünk a szükségies kö­vetelmények meglétéről, a munka szerinti javadalma­zás elvének megtartásáról. önmagában az a tény, hogy a vizsgált 57 szövetkezet­ben 570 másodállást és mellékfoglalkozást tartanak nyilván, se nem hasznos, se nem káros. Meg kell szüntetni azokat a kapcso­latokat, javasolta a NEB — s ebben mindenki egyetér­tett —, ahol a törvény be­tűje szerinti összeférhetet­lenség áll fenn. [Vem szorul bővebb ma- gyarázatra az sem, hogy amikor a munkavál­laló földrajzilag igen távol dolgozik és lakik a megbízó működési területétől, álta­lában kétséges, hogy érde­mi munkát végezhet, fel­merül a fiktív jövedelem keletkezésének gyanúja. A NEB vizsgálatát ismertető Cikkünkben többek között megemlítettük a hernádi Március 15. Termelőszövet­kezetet, amely a baromfi­felvásárlást végző országos tröszt: a BOV, valamint a nyíregyházi és a kecske­méti baromfikeltető néhány dolgozóját másodállásban alkalmazta. Nos, a példa el­ső megközelítésre általáno- síthatónak látszott, úgy tűnt, hogy emberileg érthe­tő, de el nem fogadható in­dok, miszerint gazdasági kényszer alapján szület­hettek e megállapodások. A részletek elemzése nél­kül logikus láncolatról le­hetne szó, hiszen a herná­di csirkegyár iparszerű rendben fogadja és küldi az élő, majd a feldolgozott baromfiszállítmányokat, or­szágosan szervezi a csibék kihelyezését, hizlalását. Ér­deke tehát, hogy ösztönözze partnereit egy-egy ottani dolgozó személyes érdekelt­ségével is az ütemes, pon­tos munkára, mert ezzel jelentős károk keletkezését előzheti meg. A példa az ismert állatorvosi lónak tűnt, szemléltetve mindazo­kat a körülményeket, me­lyek valószínűtlenné teszik, hogy szabályos, érdemi munkát produkáló kapcso­latról lenne szó. E pél­dában a jelenség még­sem egyezett a lényeg­gel, mert speciális esetről volt szó, ahol a kapcsolat tartalmát részleteiben vizs­gálva utóbb kiderült: köz­vetlen gazdasági kapcsodat az érintett vállalatok és a termelőszövetkezetek kö­zött nincs, a távoü helye­ken alkalmazottak pedig rendszeres szaktanácsadást és — munkáltatójuk enge­délyével, szabályos, a kö­vetelményeket rögzítő szer­ződés alapján — egyéb ad­minisztratív munkákat lát­tak el. A kifizetett jövede-J' lem mögött azzal arány­ban álló hasznos munka volt. Egyébként e munkák elvégeztetésére — amint kedvezőbb lehetőség adó­dott — más megoldást ke­restek, felszámolták a má­sodállásokat. Ma már ugyanezt korábbi munka­vállalóik főállásban a he­lyi szervek költségvetéséből biztosított bérért végzik. A/Tégis helyesen teszi a NEB s a hernádiak­nak is ez a véleménye —, ha az ilyen kapcsolatokra különös gonddal figyel, mert az esetek többségében csakugyan gazdasági kény­szerből születnek hasonló megbízások, s a földrajzi távolság nagysága többnyi­re fiktív munkát eredmé­nyez. A NEB célja azon­ban az ilyen esetekben sem csupán a leleplezés, fonto­sabb ennél a kényszerítő okok vizsgálata, hogy meg­szüntetésükkel védelmezze a gazdálkodókat a tör­vényszegéstől. Mert szám­talan példa igazolja, ami­kor a gazdasági kapcsolat­ban álló partnerek ereje, tekintélye erősen eltérő, az erősebb diktál, mo­nopolhelyzetből rákény­szeríti akaratát a gyen­gébbre s ebből gyakran olyan haszonra tesz szert, amely a másikat illetné. Mindez nem esik egybe a népgazdaság érdekeivel, Íri­szen a következmény a piac ítéletének, Igényeinek semmibevétele, a kényel­messég, az „eszi, nem eszi, nem kap mást” szemlélet eluralkodása lehet. A megoldást mégsem le- hét elvtelen kapcso­latok létesítésében, még kevésbé csúszópénz juttatá­sában keresni s a becsüle­tes többség, a gazdasági társulás, az érdekképvise­leti szervek és többek kö­zött a népi ellenőrzés se­gítségére támaszkodik a gazdasági kényszer feloldá­sa érdekében. Ez a segít­ségnyújtás kötelesség. Ez az igazi, az egyetlen, szo­cialista elveink szellemét tükröző megoldás. Kovács György Attila A fejlődéshez a szakszervezet is hozzájárult mink, hogy önmagával szem­ben mindenki igényes legyen, érezzen felelősséget munká­jáért, ne legyen érzéketlen a környezetében élő-dolgozó em­berek élete, magatartása iránt, Aki betegekkel foglalkozik, annak fokozottan segítőkész­nek, humánusnak kell lennie. A vitában, amelyben felszó­lalt dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár, és Duschek Lajosné, a SZOT titkára is ■— nagy hangsúlyt kapott a fekvő- és járóbetegellátás színvonalá­nak emelése. Egybehangzó vé­lemény volt, hogy o fejlesztés ellenére sem csökkent a zsú­foltság. A gyógyító munkát sok helyütt nehezíti, hogy a kór­termekben, sőt a folyosókon is pótágyakat kell beállítani. Több felszólaló szóvá tette: a szükséges munkaerő biztosítá­sa az egészségügyi ellátás alap­kérdése. Jelenleg kevés az ápolónő, a gyermekgondozónő, s jónéhány intézményben az asszisztensek, a takarítónők, a segédmunkások és a szakmun­kások hiánya ife mind nagyobb problémát okoz. Pest megyei hozzászólás etikai kérdésekről szellemi, erkölcsi és fizikai ereje olyan anyagi pontenciál- lá váljék, amely egész népünk érdekeit szolgálja. A továb­biakban hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátás minőségé­nek megítélésekor a dolgozók igényeiből kell kiindulni. A pozitív vagy negatív előjelű értékítéletnek csak az lehet az alapja, hogy a gyógyító-meg­előző munka miképp felel meg a jogos igényeknek. Kitért az orvosetikai köve­telményekre. Hangoztatta, hogy ezt a kérdést nem lehet a szocialista társadalom általá­nos etikájától elkülönítve szemlélni. Arra kell töreked­főtitkiára is — 200 000 egész­ségügyi dolgozó képviseletében 300 küldött, továbbá 150 meg­hívott vesz részt. Dr. Babies Antal akadémikus elnöki meg­nyitója után dr. Darabos Pál főtitkár ismertette a központi vezetőség referátumát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom