Pest Megyi Hírlap, 1975. november (19. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-02 / 258. szám
1975. NOVEMBER 2., VASÄRNAP migyei W K/UnOt» KGST állandó bizottság Napirenden a fűtőenergia A KGST földtani állandó bizottsága befejezte tanácskozását, amelyen a KGST XXIX. ülésszakán és a tanács végrehajtó bizottságának 72. és 73. ülésén hozott határozatokból a bizottságra háruló feladatok teljesítéséről tárgyalt. Megvizsgálta a tagállamok 1976 és 1930 közötti, valamint fűtőenergetikai bázisainak 1990-ig történő fejlesztéséről készült jelentést, és a kőolaj és földgázkutatás kiterjesztésére tett javaslatokat. Befej emlőit a vegyipari és a ruháuíipari szakszervezetek kongresszusa Tegnap befejezte kétnapos tanácskozását a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének XXII. kongresszusa. A tegnapi ülésen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A kongresz- szus küldöttei 89 tagú központi vezetőséget választottak, amely soraiból 19 tagú elnökséget választott. Elnök Takács Sándor, főtitkár Dajka Ferenc lett. Befejezte tanácskozását a Ruhaipari Dolgozók Szakszervezetének XXV. kongresszusa is. Az ülésen részt vett és felszólalt Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter. A kongresszus 61 tagú központi vezetőséget választott, amelynek alakuló ülésén 17 tagú elnökséget választottak. Elnök Varga József, főtitkár Tóth Tiborné. Lyuk a palánkon A ceglédi Jászberényi úi&n — egy levél nyomában „Meg kellene írni az újságban, mit képesek megtenni némely személyek, csakhogy zaklathassák a másikat, ne legyen nyugta annak. Atdobál- jálc a meglöttyedt gyümölcsöt, tüzet raknak, hogy a környéket ellepi a füst.. Sóhaj. Szokvány perpatvar. Ezer van belőle. Ha nem lenne, hatósági szobák tucatjait örvendve adhatnák át valami más, értelmesebb hivatali foglalatosságnak. A levelet Ceglédről, a Jászberényi útról címezték. Már nyúlok a tollért, hogy ráírjam: levelezési rovat. S akkor megakad a szemem újra a mondatrészen : ... kukucskálnak át a palánkon... Két métsr Igen. Itt nemcsak az utcát, a járókelőt rekeszti ki az embermagasságnál is nagyobbra nőtt deszkapalánk, hanem ez állít falat a két szomszédnak is. így kerítkezni ritkán szoktak. Csak az, akinek fölös a pénze. Vagy aki a világtól takarni akar mindent. — Látja? Furkálnak! Itt, itt a bádogokat. Én szögeztem a lyukakra. Ötven körüli férfi a levélíró. Ősz, erős testalkatú, hunyorog, szemüveget kellene hordania. Felesége ott lépdel mellettünk, nem szól egy szót sem. — Jó magas kerítés! — Két méter! Három esztendeje csináltattam. Vagyonba került. Drága ám a fenyőpadló...! De erős, tartós! Magyaráz valamit arról, hogy ő nem volt akárki, csak elbánt vele a világ. Egész gazdaságot bíztak rá az ötvenes években, igazgató volt, hatezer holdas állami gazdaságban, igaz, a föld fele parlag, otthagyták a parasztok. Nem értem, hogyan kerül ez ide, mi köze a palánkon rejlő lyukakhoz, melyeket aligha a szomszéd fúrt, hanem a göbök estek ki, ahogy száradt az égnek meredő palló. A kétméteres palló. Ők tudják Mit csinálnak a szomszédok? Pontosabban a porta jobb oldalán levők, mert a bal oldalon élők békességesebbek, de ezek, kérem, elvtárs, példának mondom, megérti belőle, máglyát raknak , az udvaron, igaz Mariska? Az asszony ösz- szerezzen, mint akire rákiáltottak, háromszor is elhadarja az igent. Viseltes ruha van rajta, valamikor jól mutathatott, de most zsírpecsétek éktelenkednek a szoknyán, ha- mari varrások öltései fogják úgy-ahogy az ágak szakította textilsebeket az egykori kosztümkabáton. — A tanács szabálysértési... Be sem fejezhetem, a fejéhez kap. — Hajaj, elvtárs, tudják ők, voltunk mi ott, figyelmeztették. Erre ő bepanaszolt engem, erre megbüntettek, mert a disznóól fara odatámaszkodott a kerítésnek. Erre én sem hagytam annyiban, írtam egy bejelentést, volt belőle tárgyalás is ott a szabálysértésin, azt mondták, nem jó, ha a közvetlen szomszédok ennyire... hogyan mondták, Mariska?! — Békétlenek — suttogja az asszony. A szomszéd — Áz úr jött az autóval? Nyílt tekintetű, erős kézszo- rítású, vékonyka ember, negyven felett egy vagy három esztendővel. — Ö hívta ugye? Ügyvéd az úr? — Dehogy vagyok fiskális. — Már azt hittem. Mert azt tudom, itt nem lesz békesség. Ugyan gyanúja sem lehet, hogyha nem fiskális, akkor ki vagyok, de mondja, mondja: — öt éve költöztek ide, ákkor vették a házat, s azóta...! Kérem, tessék megérteni: égetem a gazt, hiszen ki nem égeti őszön, erre ő: a füst, fölgyújtja a házamat. Ki hallott már ilyet? Szél volt, átsodort néhány rissz-rossz almát, körtét a szélső fákról. Erre ő, kaput döngetve: még egyszer meg ne történjen, mert akkor megütöm a bokámat. Lélegzetet vesz, itt vágok közbe: — Azt mondja, lyukakat fúrtak a kerítésen... Kukucskálnak át — A rosseb! Az kukucskál. Talán kezdetben, a gyerekek. Négy van, s tudja, a kicsi milyen. A nagyabbak megértik, de az Erzsi hatesztendős, annak hiába mondom, lelkem, ne menj még a közelibe se a kerítésnek... Sóhajt, gombóccá gyűrt zsebkendőt cibál elő, törli az indulattól az ősz hűvösében is gyöngyöző homlokát, arcát Ilyennek? Alattomos nézésű korcs sompolyog az utcán, úgj# megy el a szorosan záró palánk mellett, hogy föl sem emeli a fejét — Mit végzett?! Éles a hangja, mintha szá- monkéme, mintha kötelességmulasztót fogott volna meg. — Békességet akar a szomszéd. Azt mondja, ő soha nem szerette a civódást. Kezet kellene nyújtania — Ilyennek?! — Milyennek? — Mint ez, meg a családja. Hangosak, nem ismernek illemet, a gyerekeik azt mondják, jónapot. — Nem kell törődni vele. — Nem is, én nem bánom azt sem, ha a fejük tetejére állnak, csak tiszteljék a portám. — Tisztelik. — És az állandó tüzelés? — Gazt éget. Minden kertben csinálják. Gondolom, ön is. — A rohadt gyümölcs, a kiabálás ...! — Most ön kiabál. Elhallgat. Ügy áll köztem és a ház között, mintha erőnek erejével kellene megakadályoznia, nehogy bemenjek. Mert ő nem hívott. Állunk az udvaron. Méreget, látom, leteremtene, de vagy túl idősnek tart ahhoz, hogy kölyök- ként leckéztessen, vagy túl ostobának, aki úgysem értené, mit akar ő, s miért méltatlankodik. — Van magának főnöke, ugye? — Van. Megkeresem Panaszt tesz? Lehet S megy majd megint a tanácshoz, mert újabb beadványát tárgyalja a szabálysértési hatóság, öt oldalon írtam össze, mi mindent követnek el. Valamikor belekóstolt abba, hqgy parancsol, hogy akarata másokat engedelmességre késztet, s bár ennek már emléke is mind halványabb, lemondani, úgy látszik, nem tud róla. Szeretné, ha környezete lábujj hegyen élné mindennapjait, ha azt, amit munkahelyén csoportvezetőként nem érhet el, legalább a portája körzetében megvalósíthassa; tartsanak tőle. Bármi áron. ... megkeresem én, meg az igazamat, ha az újság sem segít, majd lesz más, nem hagyom annyiban, nem lehet ezt megtenni, hogyne, még csak az kellene, bárki csinálhasson ami neki tetszik.., Mondja, mondja, még akkor is, amikor csukja mögöttem a kaput. S nem felelhetnék mást neki, mint Schiller szavait: a butasággal szemben az istenek is tehetetlenek. S Cegléden, meg másutt is, csak hatóságok vannak. Mészáros Ottó Ä tudományok és az Akadémia írta: Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára A MAGYAR tudomány — társadalmunk egészéhez hasonlóan — az alkotó, termékeny évek időszakát éli. A tudomány eszközeivel feltárt eredmények gyakorlati hasznosítása formálja környezetünket, gyarapítja népünk gazdagságát, növeli szellemi értékeit. A fejlődés jelentős állomása volt hat esztendővel ezelőtt az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek kidolgozása és megjelentetése. Az irányelvek a hazai tudományos élet minden lényeges kérdésére kiterjedő, hosszútávú programot fogalmaztak meg. Az irányelvek hatására megnőtt hazánkban a tudományok társadalmi súlya és közéleti szerepe. A tudomány művelői világosabban látják saját tevékenységükben a szocializmus felépítéséhez való hozzájárulások lehetőségeit, s a közvéleményben is mélyebb gyökeret vert az a felismerés, hogy a tudomány egyik nagy hajtóereje céljaink elérésének. A kutatási tervekben, valamint a kutatóhelyek mindennapjaiban lényegeseit nagyobb lett a társadalmi igényeknek és szükségleteknek a szerepe. A konkrét társadalmi célokat szolgáló kutatások — pl. a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó célprogramok — a tudományos kutatómunka értékrendjében mindinkább elfoglalják az őket megillető helyet. Az országos távlati tudományos kutatási tervbe sorolt kutatási feladatok egyaránt szolgálják a tudománynak alapkutatások révén történő fejlesztését és eredményeinek gyakorlati alkalmazását. Több hasznosítható ismerettel rendelkezünk a tudományos-technikai forradalom várható világméretű és hazai hatásainak előrejelzésében is. AZ IRÁNYELVEK szellemében általában korszerűsödött a tudomány állami irányításának szervezete, több vonatkozásban javultak a kutatás személyi és gazdasági feltételei. A kutatás és fejlesztés területén dolgozók száma az 1969 évi 61 400-ról 1974 végére 80 5O0-ra nőtt. Az évenkénti növekedés lényegesen gyorsabb, mint a népgazdaság más ágazataiban. A pénzügyi ráfordítások az 1969. évi 6,4 milliárd Ft-ról 1974-ben 12,4 milliárd Ft-ra növekedtek. A tudománypolitikai irányelvek intencióinak megfelelően az Akadémia 1970. évi közgyűlése a szervezet korszerűsítését határozta el. Az azóta eltelt négy év tapasztalatai szerint a megtett intézÚj varrómühely Tóalmáson Zöldre festett, korszerű varrógépek, tiszta falak, neonvilágítás. Ez a kép fogadta tegnap délelőtt a Gyömrői Ruházati Szövetkezet véglegesen elkészült új tóalmási műhelyében az avatóünnepségre érkező vendégeket. Harminc helybeli nő dolgozik itt, naponta 120—130 kabátot és bélést készítenek. Az építkezés, a berendezések majd egymillió forintba kerültek, a műhely éves termelési terve pedig 65 millió forint, kedések általában helyesnek és hasznosnak bizonyultak. A tudományos testületek országos funkcióinak kibontakoztatása új lehetőségeket tárt fel a kutatómunka orientálásában, s előmozdította a különféle kutatások fokozottabb összehangolását. Az elnökségnek, valamint a tudományos osztályoknak és bizottságaiknak tevékenységében mind nagyobb szerephez jutnak az országos jelentőségű munkálatok, közöttük a tudományágazati helyzetelemzések és prognózisok. Jól jelképezi e törekvést, hogy különösen a termeléssel közvetlen kapcsolatban levő tudományterületeken az illetékes állami vezetők az érintett osztályok ülésein rendszeresen részt vesznek, és a bizottságokban is közreműködnek a tárcák felelős képviselői. A HAZAI KUTATÁSOKBAN jelentős helyet foglalnak el a természettudományok és a társadalomtudományok, amelyeknek felelős koordinátora az MTA főtitkára, s amelyeknek bázisa túlnyomórészt akadémiai intézményekből áll. 1974 végén mintegy 140 kutatóhely (ebből 38 kutatóintézet és több mint 100 egyéb kutatóhely) tartozott az Akadémiához. Ezekben kb. 7500 személy dolgozott, köztük mintegy 2500 kutató. A természettudományi és a társadalomtudományi kutatási bázis — tárgyi és személyi összetevőiben egyaránt — fejlődött 1968 óta. Ez a‘fejlődés nem csupán fokozott, hanem minőségi, ugyanakkor azonban nem tekinthető minden vonatkozásban egyenletesnek és kielégítőnek. A természettudományok és a társadalomtudományok területén a komplex kutatások igényeinek megfelelően megkezdődött a kutatási kapacitások koncentrációja, tisztult a kutatási profil. Kedvezőbb arány alakult ki az alap-, az alkalmazott és a fejlesztési kutatások között az utóbbiak javára. Kiszélesedtek és elmélyültek a tudomány és a gyakorlat közötti kapcsolatok. A NEMZETKÖZI tendenciáknak megfelelően alakultak a természettudományi kutatások fő irányai. A fizikában előtérbe került a szilárdtest- kutatás; a kémiai kutatáson belül térit hódítottak a modem szerves kémiai irányzatok (biológiailag aktív vegyü- letek, szénhidrogén-kémia). Széles körűek az olyan kihatások, amelyeknek célja az élő anyag tulajdonságainak megismerése, az alapvető élet- folyamatok mechanizmusának feltárása, illetve a társadalom konkrét igényeinek kielégítése új mezőgazdasági, biológiai vagy orvostudományi kutatási eredmények segítségévek Csak a Magyar Tudományos Akadémia intézeteit tekintve mintegy 15—20 olyan jelentősebb kutatási területről tudunk, amelynek eredményeit az ipar rendszeresen hasznosítja. Ilyenek pl. a geofizikai műszerek tervezése (Gamma), a volfrámkutatás, a félvezetőkutatás (Egyesült Izzó), a sokcsatornás analizátorok (EMG), a különleges réz- ötvözelek kísérletezése (Csepeli Fémmű). A KÖZÖSSÉG problémái-, nak megoldását, a tudat formálását közvetve és közvetlenül szolgáló kutatások köre szélesedett. Tovább erősödött a kutatás és a társadalmi gyakorlat (társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai életünk) közötti sokirányú és többszintű kapcsolat, kialakultak a társadalmi megrendelések, a szükségletek meghatározásának, a feladatok kitűzésének és tervezésének újabb formái. Ha különböző mértékben is, a társadalomtudományok valamennyi ágazatában meghonosodott, vagy terjedőben van a szociológiai és az összehasonlító módszerek alkalmazása, a közgazdaságtudományban a matematikai módszer elterjedése. A legutóbbi időkben megkezdődött a közgazdaságtudományban a prognosztika kifejlesztése, a szociológiában a rendszerelmélet alkalmazása. Az utóbbi években előrelépés történt néhány tudományágazatban (közgazdaságtudomány, szociológia, pszichológia), a számítógépi technika alkalmazásában. A nem történeti tudományokban terjednek a történeti módszerek. Egyre inkább jelentkezik az igény a természettudományok és a társadalomtudományok közötti szorosabb együttműködésre is. A természettudományoknak az utóbbi években bekövetkezett fejlődése szoros összefüggésben van a marxista- leninista elmélet és dialektikus módszer térhódításával. Azonban az általános fejlődés ellenére sem kielégítő ma még az elméleti tevékenység, a társadalmi gyakorlat^ tapasztalatainak általánosítása, az aktuális kérdések elemzése, a polgári társadalomelméletek, az antimarxisita és a nem szocialista nézeték marxista kritikája. A TUDOMÁNYOS ELET fejlődését mérlegre téve, joggal állapíthatta meg 1975 tavaszán a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, hogy hazánkban tervszerűbbekké váltak a tudományos kutatások, javult összhangjuk a társadalmi igényekkel. A kongresszus ugyanakkor reális célul tűzte ki, hogy a tudomány szerepét tovább kell erősíteni társadalmunkban; arra kell törekedni, hogy mindinkább termelőerővé váljék. Ennek érdekében hatékonyabbá kívánjuk tenni a kutatási eredmények felhasználását, növelni tervezzük a szocialista fejlődésünkkel közvetlenül összefüggő kutatások arányát. Szélesíteni és mélyíteni óhajtjuk tudományos kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A tervezési, a koordinálási, az irányítási és a gazdálkodási módszerek fejlesztésével törekszünk arra, hogy a tudomány sokoldalú szerepe a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában mind gyümölcsözőbben kibontakozzék. November 7 tiszteletére Teljesítik a IV. ötéves tervet Záhony helytáll Az ősizi szállítási csúcsforgalomban is napról napra helytáll a MÁV záhonyi átrakókörzetének több mint hatezer fős kollektívája. Az évi 17 millió tonnás forgalmat lebonyolító körzet 8 állomásának és 6 szakszolgálati főnökségének munkatársai a szállítási csúcs időszakában naponta 800 szovjet vasúti kocsit raknak át, mintegy 40 ezer tonna árut. Naponta 40 irányvonatot állítanak össze s továbbítanak végcéljuk felé. A feladat nagysága rendikívüli helytállást követel a körzet valamennyi dolgozójától. Ezért az átrakó munkásai vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben a napi áruszállítási feladatok maradéktalan teljesítésével a IV. ötéves terv áruszállítási tervét több mint egy hónappal határidő előtt teljesítik.
