Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-04 / 233. szám
1975. OKTÓBER 4., SZOMBAT A Szolnok megyei pártbizottság iiiése Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága ülést tartott. A pártbizottság időszerű kérdéseket tárgyalt. Az ülésen tír. Gergely Istvánt, a megyei párt- bizottság első titkárát — más fontos vezető beosztásba- történő kinevezése miatt — érdemeinek elismerése mellett felmentették tisztségéből. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Gergely István kinevezése A Minisztertanács Dégen Imre államtitkárt az Országos Vízügyi Hivatal elnöki tisztsége alól felmentette, és egyidejűleg dr. Gergely Istvánt az Országos Vízügyi Hivatal elnökévé kinevezte. Clést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács hozzájárult, hogy a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola felvegye Bárczi Gusztávnak, a magyar gyógypedagógia kiemelkedő személyiségének nevét, és a jövőben Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola néven folytassa működését. Az Elnöki Tanács — nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerésével — felmentette államtitkári tisztségéből Dégen Imrét, és dr. Gergely Istvánt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács, miután Simon István halálával álképviselői hely megüresedett, 1975. november 23-ára a Veszprém megyei 13. számú országgyűlési választókerületben időközi országgyűlési képviselői választást tűzött ki. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett jel és választott meg. Elhelyezték az első magyar atomerőmű alapkövét A villamosenergia-termelés kezdete Pakson: 19 80 A magyar energiaipar történetének kiemelkedő eseményeként pénteken Pakson ünnepélyes külsőségek között elhelyezték a magyar—szovjet együttműködéssel megvalósuló első magyar atomerőmű alapkövét. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára, Tolna megye párt- és állami vezetői, valamint D. F. Novikov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, továbbá politikai és tudományos életünk számos kiválósága. Bevezetőként az Erőmű Beruházási Vállalat irodaépületének tanácstermében Halasi Zoltán, az ERBE igazgatója tartott tájékoztatót a Novovoronyezsi VVR típusú A jogszabályalkotás munkáját hatékonyan segíti az állampolgárok véleménye Megkezdődlek a Dunakanyar jogásznapok Szentendrén A Pest megyei szervezet négyéves tevékenységéről Tegnap délelőtt a szentendrei városi tanács nagyterűében a Magyar Jogász Szövetség Pest és Komárom megyei Szervezetének, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest és Komárom megyei Bizottságának a rendezésében megnyitották a Dunakanyar jogásznapokat. Közös tanácskozás Nem első közös rendezvénye ez a két megye jogászainak, négy évvel ezelőtt Esztergomban és Vácott tartottak már hasonló együttes tanácskozást. A plenáris ülést dr. Fiedler Ernő, a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg, majd Marosvölgyi Lajos, a szentendrei városi tanács elnöke köszöntötte a két megye mintegy kétszáz jogászát. Az elnökségben foglalt helyet dr. Borics Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, tír. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, Krasznai Lajos, a megyei párt- bizottság tagja, a budai járási pártbizottság első titkára, Simon Lajos, a szentendrei városi pártbizottság első titkára, s dr. Váradi Albert, a Közalkalmazottak Szakszervezete Pest megyei Bizottságának titkára. Komárom megyét az elnökségben dr. Kerék József, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának osztályvezetője, dr. Milánkovics Imre, a Magyar Jogász Szövetség Komárom megyei Szervezetének elnöke és Selmeczi Károly, Közalkalmazottak Szakszervezete Komárom megyei Bizottságának titkára képviselte. A plenáris ülésen dr. Borics Gyula, az MSZMP XI. kong- resszusa határozataiból a jogi életre háruló feladatok címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a jogalkotás gyakorlatát a központi irányítás hatékonyságának^ a szocialista demokrácia biztosításának, s a kialakult jogrendszer stabilitásának szolgálatába kell állítani. Jelentős feladat az is, hogy az állampolgárokat az eddiginél hatékonyabban vonják be a jogszabályalkotás munkájába annak érdekében, hogy a hatalom gyakorlásának állandó részeseivé váljanak. Új fórumok az ismeretterjesztésben Délután a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei Szervezete a Dunakanyar jogásznapok keretében beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlést tartott. A vezetőség négyéves munkájáról dr. Fiedler Ernő, a megyei szervezet elnöke számolt be. Megállapította, hogy az 1971-ben megtartott közgyűlés óta a szervezet tagsága száztizenhárommal gyarapodott, ennek ellenére a megye jogászainak körülbelül az egyharmada még nem tagja a szervezetnek. A megyei szervezet szakosztályok keretében dolgozik s a szakosztályok munkája hozzájárul a jogszabályok egységes értelmezéséhez, az egységes gyakorlat erősítéséhez. A tegnapi taggyűlésen felmerült, hogy érdemes és hasznos lenne a szakosztályi ülésekre esetenként nem jogász szakembereket is meghívni. A tanácsoknál például sok jogi végzettséggel nem rendelkező, de jogot alkalmazó szakember dolgozik. Az egyes problémák közös megvitatása mindenkép- pes segítené a hatósági munka színvonalának emelését. Fontos feladatának tartja a szervezet a jogi ismeretterjesztést, a jogpropagandát. Gyümölcsöző kapcsolatot teremtettek á TIT megyei szervezetével. Újszerű, sajátos vitafórumot szerveztek több alkalommal, melyeken esetenként két-két előadó: ügyész— bíró, bíró—orvos, jogász— pszichológus, bíró—rendőr válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Az alapszabályba foglalt egyik legfontosabb feladatának megfelelően a szervezet a gazdája a jogászság szakmai és ideológiai továbbképzésének. Az elmúlt években jelentős eredményeket értek el ebben a munkában is. Ugyancsak az alapszabályban rögzített feladatoknak megfelelően, újra és újra napirendre tűzték a jogászok élet- és munkakörülményeinek vizsgálatát, megismerését, érdekeik képviseletét. Az elmúlt Időszakban erősödött a jogászok, és ami különösen örvendetes, az államigazgatási apparátusban dolgozó jogászok erkölcsi és anyagi megbecsülése. Ez elsősorban a párt- és kormányintézkedések hatására történt, de szerepe volt benne a jogász- szöVetségnek is. Vezeíőségválasztás A beszámoló feletti vita után a taggyűlés 15 tagú vezetőséget választott, melynek tagjai a rendőrség, az ügyészségek, a bíróságok, a tanácsok és az ügyvédi munkaközösségek jogügyi szakemberei. A megyei szervezet elnöke ismét dr. Fiedler Ernő, a Pest Vidéki Járásbíróság elnöke, titkára pedig Győri Györgyné dr. Vass Anna megyei főügyészségi ügyész lett. K. Gy. M. reaktoregységekkel felszerelt — 1760 megawatt teljesítményre tervezett — atomerőmű-építkezés programjáról. Az ismertetés a továbbiakban az erőmű telepén folytatódott. Paks Duna-parti övezetéből kiszabott mintegy ötvenhektáros területen most már szemlátomást bontakozik ki a nagyszerű ipari alkotás, amelynek tervezésével, kivitelezésével szerte az országban és távol, a Szovjetunióban szakemberek százai foglalkoznak. A helyszínen elvégzett munka értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A kivitelezés üteme a következő években gyorsul. Az elképzelések szerint 1977—78- ban az építők, szerelők létszáma eléri majd az öt-hatezer főt. Az erőműtelepen került sor az ünnepi program fő eseményeire is. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese aláírta a paksi atomerőmű alapítólevelét. Az okmány többek között tartalmazza azt a hazánk fel- szabadulásának 30. esztendejében hozott döntést, hogy a paksi atomerőmű első egysége 1980-ban már áramot termeljen. Ezután az alapítólevél, valamint az elkészített beruházási javaslat egy-egy példányát, pénzérméket, a napi sajtó példányait és az ünnepség forgatókönyvét acélurnába zárták, majd betontömb védelmében, az üzemi főépület alapjába helyezték. Márványlappal lefedve őrzik ott a dokumentumokat az utókor számára. Ezzel az aktussal új szakaszába — a gyorsabb megvalósulás útjára — tért népgazdaságunk eddigi legnagyobb beruházása, a paksi atomerőmű építkezése. Az ezt követő nagygyűlés az erőmű épülő tmk-csarno- kában zajlott le. K. Papp JŐ zsef köszöntötte a nagygyűlés kétezer résztvevőjét, majd Havasi Ferenc mondott beszédet. Eíáésziilet az MSZBT nemzetközi tanácskozására Pénteken Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésével ülést tartotta Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksége. Megvitatták a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal kötendő 1976/77. évi együttműködési terv javaslatát, az MSZBT által novemberben rendezendő nemzetközi tanácskozás előkészületeit és tájékozódtak az idei szovjet kultúra napjainak programjáról. A népgazdaság érdekeihez olkalmazkodva Megkezdődött a Bányaipari Dolgozók Sza kszervezetén ek kon gr essz usa Megkezdődött a szakszervezeti választások újabb szakasza, amelyben a szakmai szak- szervezetek tartják meg kongresszusukat, összegezik négyéves munkájukat, újraválasztják vezető testületeiket és meghatározzák a következő tervidőszakban rájuk háruló feladatokat. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kezdte a sort XXI. kongresszusával, amelynek pénteken megnyitott kétnapos tanácskozásán mintegy 170 ezer bányász képviseletében 270 választott küldött — köztük Herédi József, az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat zebegényi üzemegységének gépmestere és Pétervári István, a vállalat pi- lisvörösvári üzemének szb- titkára —, s az iparág irányításában felelős gazdasági és társadalmi szervezetek képviselői vesznek részt. Megjelent a tanácskozáson Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Timmer József, a SZOT titkára. Vándorzászlós KISZ-szervezet az ISG-ben Méltóan a névadóhoz Kiss Lajos hős volt. Egy az 1956-os ellenforradalom banditáinak sok ezer áldozata közül. Az eszméihez, gondolataihoz mindvégig hű Kiss Lajos a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára volt. A gyár KISZ-szervezetét, amely kegyelettel őrzi emlékét, róla nevezték el. A kommunista előd emléke előtti helytállás kitartó és következetes munkát követel. Az ISG KlSZ-szerve- zetének éredményeit viszont' több fontos esemény és dokumentum is jelzi. Az egyik legjelentősebb: az idén elnyerték a KISZ Központi Bizottságának vándorzászlaját. Honnan, hová - miért? Az első két kérdés a KISZ- szervezet fejlődésére, az utolsó pedig a vörös vándorzászló megszerzésére vonatkozik. Vagyis: honnan indult az ifjúsági szervezet fejlődése és hol tartanak ma a fiatalok? Erre Kálmán Lajos, a KISZ ISG- szervezetének titkára válaszol. — Kallódó szervezet volt a miénk 1971-ben, ám ekkor már érezhető volt a fejlődés. Az év végén megalakult az Ifjúgárda s a következő évben, az országos szemlén harmadik helyezést értünk el. Megindultak a versenymozgalmak is; az esztergályosok, a lakatosolt, a villanyszerelők és a szerszámkészítők között szakma ifjú mestere vetélkedőt hirdettünk. A legjobb helyezettek órabéremelést, külföldi jutalomutazást kaptak. — Házi vezetőképző iskolát szerveztünk — folytatja a KISZ-titkár —, elsőként a járásban. A magukat ily módon képző fiataloknak a gyár gárdonyi horgásztanyája ad otthont. Huszonötén férünk el a magas cölöpökön nyugvó vízi építményben, de összetoltuk az ágyakat, gumimatracokat vittünk le, s volt, hogy harmincötén is szorongtunk a házban. — A KISZ Központi Bizottsága a vörös vándorzászlóval a fejlődésünket ismerte el. A kitüntetés pedig további lelkes munkára ösztönöz. A gyári ifjúsági szervezetnek súlya, hangja van az üzem életében. Vitás ügyekben egyenrangú félként lép fel a vezetők mellett. — Megfelelően képviseljük a fiatalok érdekeit. Nem mondhatnám, hogy sokszor kell közbelépnünk, anyagi kérdések ritkán kerülnek elénk — mondja Kálmán Lajos. — A közelmúltban egy fiatalt, aki egyébként KISZ- vezetőségi tag is, előzetes megbeszélés nélkül áthelyeztek egy másik munkahelyre. Kezébe nyomták az erről szóló papírt, meg sem kérdezték a véleményét.. Szóltunk miatta. A gyár vezetői elmarasztalták az üzemvezetőt, figyelmeztetést is kapott. Ilyen ügyek azonban ritkán fordulnak elő... Gyalog az éjszakában Az ISG egyik legeredményesebben tevékenykedő alapszervezete a számviteli és pénzügyi főosztály 15 fős kollektívája. Több érdekes akció dicséri munkájukat. Az egyik esetről Pintér Zsuzsa beszél. — Finta Zójának, titkárunknak Nagykőrösre kellett utaznia, továbbképzésre. Éppen az előző havi költségvetés lezárásán fáradoztunk. Tudni kell, hogy Ilyenkor egymásra halmozódik a munka, s van, amikor, jóval a munkaidő letelte után is bent kell maradnunk. Öten vállaltuk, hogy megcsináljuk a zárást. Este 10-resem készültünk el. Ketten Zójával tovább folytattuk, s már jóval elmúlt éjfél, mire elkészültünk. Az utolsó busz persze már korábban elment, s így gyalog vágtunk a Budakeszi felé vezető, nyolc kilométeres útnak. Alig hogy megérkeztünk, Zójának indulnia kellett, mert másképp lekéste volna a nagykőrösi vonatot. Közben Kálmán Lajos , is hozzátesz valamit: — Olykor marakodnak a lányok, de ha a másiknak kell segíteni, nincsen semmi hiba. Kirándulás Pécsre, Szigetvárra Németh András, a szerelvény- és járműgyáregység KISZ-titkára, az üzemi párt- vb tagja esztergagépe fölé hajolva alakítja a sietergő, vé- konyuló fémet. — Nem mondom, vannak problémák a KISZ-életben, de közösségünk nagy része ismeri a feladatát. Akadnak persze, akik kilógnak a sorból. Éppen egy kirándulást szervezünk a napokban Pécsre és Szigetvárra. Társadalmi munkával kerestük meg az útiköltséget. Most csoportosan jönnek hozzánk, akik korábban nem lelkesedtek túlzottan, mondván: velünk tartanának ... Pap József, -*nz ifjúgárda parancsnoka azt mondja: — Csak az alakulásnál tartunk, hiszen a gyári ifjúgárda márciusban szerveződött újjá. Igaz, már szép eredményeket is elértünk. Így például másodikak voltunk — az alakulásunk után alig egy hónappal megtartott — megyei szemlén. Most a legfontosabb feladatunk: ütőképes, összekovácso- lódott gárda kialakítása. Nem felejtik a múltat Megtudom még: részt vettek a fiatalok egy jó ötlettel az Alkotó Ifjúság pályázaton, több sportkörük Is működik — több-kevesebb eredménynyel. Október 25-én — akárcsak az előző években — megkoszorúzzák névadójuknak, Kiss Lajosnak budapesti sírját, és vendégül látják özvegyét. Virág Ferenc A kongresszust Zgyerka János, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, majd Simon Antal főtitkár egészítette ki a központi vezetőség szóbeli beszámolójával az írásban előre kiadott kongresszusi dokumentumokat. Többek között elmondotta, hogy bár a szénbányászat termelése az 1970- hez viszonyítva 7,5 százalékkal mérséklődött, a korábbi prognózisokhoz képest magasabb szintet ért el. A népgazdaság érdekeihez rugalmasan alkalmazkodva dolgoztak a bányaüzemek. A szénhidrogén-bányászat ' dolgozói dinamikusan bővítették a termelést, a tervnek megfe-i lelően ebben az időszakban 5,7 százalékkal növelték a kőolaj és 47,7 százalékkal a földgáz termelését. Bolgár miniszterhelyettes Cegléden Pénteken délelőtt — kétnapos Pest megyei látogatása keretében — Ceglédet kereste fel Stefán Ganev, a Bolgár Művelődésügyi és Kulturális Bizottság miniszterhelyettesi rangú főtitkára, aki az MSZMP KB vendégeként tartózkodik hazánkban. A városi pártbizottságon Gyigor József első titkár fogadta, és baráti beszélgetésen tájékoztatta a város életéről, fejlődéséről. A délelőtt folyamán Stefán Ganev meglátogatta a 203-as Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetet, a város korszerű bölcsődéjét és óvodáját és az ÉVIG ceglédi kismotQrgyárát. Délután a Kossuth Művelődési Központban értelmiségi aktívaülésen vett részt; a ceglédi kulturális és oktatási intézmények vezetőinek tartott előadást a Bolgár Kommunista Párt művelődéspolitikájáról. \ megyei tanácsok vb-titkárainak értekezlete Dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese vezetésével pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fővárosi és megyei tanácsok titkárai. A tanácskozáson részt vett dr. Kiss Sándor, az MSZMP KB alosztályvezetője. Az értekezlet napirendjén a vb-titkárok hatósági felügyeleti tevékenysége szerepelt. A vitában részt vett dr. Lévai Tibor főosztály- vezető ügyész a Legfőbb Ügyészség részéről, aki a vb- titkárok törvényességi felügyeletével kapcsolatos ügyészségi vizsgálat megállapításait ismertette. Lenipari kutatóközpont Szombathelyen megkezdték a hazai lenipari kutatóközpont kialakítását. A város egyik külső kerületében a hajdani Szegedy-kastélyt építik át. Az új intézet fő feladata egyrészt a jobb összetételű, magasabb száltartalmú len kutatása, a lentermelés gépesítésének fokozása, végső soron a termelői kedv növelésének az előmozdítása lesz. Foglalkozik majd a feldolgozási technoié* gia tökéletesítésével is. 1 4
