Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

p 1975. OKTOBER 4„ SZOMBAT Versmondó verseny Versmondó versenyt hirde­tünk. Célunk: KISZ-vezető­képző iskolánk névadójának, Ligeti Károlynak megismerte- tése. A versenyzők egy iskola­névadóra megfelelő, szabadon választott verssel, valamint Ligeti Károly: Végrendeletem című versével pályázhatnak. A megyei döntőt 1975. október ?5-én, délután 2 órakor ren­dezzük a sződligeti KISZ-ve- zetőképző iskolában. A ver­seny első helyezettje részt vesz az ünnepélyes iskolaavatón, amelyet verssel köszönt. Nevezés: a járási, városi, LIGETI KAROLY: nagyüzemi KlSZ-bizottságo- kon4 1975. október 20-ig. Egyben kéréssel fordulunk a megye valamennyi lakosá­hoz. Iskolánkban állandó kiál­lítást tervezünk Ligeti Károly korának dokumentumaiból, s munkásságának tárgyi emlé­keiből. Kérjük mindazokat, akik ilyennél rendelkeznek, s azt a kiállítás céljára időlege­sen vagy véglegesen iskolánk­nak ajándékoznák, szívesked­jenek bennünket értesíteni. A KISZ Pest megyei Bizottságának vezetőképző iskolája, Sződliget Klubok a művelődési házban Végrendeletem Síig telketekben szikra-tűz fog égni, Mindig előre vörös magyarok! A szép jövendőt el fogjátok érni, — En is elérem — habár meghalok. Mert nem adják olcsón a szabadságot, Az ára könny és mártfrvérfolyam. Ki érette hull, százszor legyen áldott. A gyávákon meg az ár átrohan. TI eljuttok a vörös Budapestre, Es ölelés vár rátok és virág ... S ha visszanéztek csodás napkeletre Veletek ujjong az egész világ. En itt maradok bús, jeltelen sírban, De vetetek küldöm tüz-lelkemel, Hogy lobogva a forró csatasorban Az én telkemtől lelkesedjetek. Es mind ott teszünk a végső csatában, Én és a többi vörös magyarok. Elhulltunk, de győztes szabadságban Üjra életet, Ti, Ti adjatok. Művelődési háza válogatja, hogy az önművelésnek mely formái — művészeti együtte­sek, klubok, szakkörök, tan­folyamok — kerülnek előtérbe a mindennapok munkája so­rán. Gödöllőn, a Petőfi Műve­lődési Házban a klubélet a leghangsúlyosabb. A három szakkörrel szemben hat klub működik s négy most van ala­kulóban. A közösségi élet fóruma — A klub a hasonló vagy azonos érdeklődésű embereit tarsas együtt'Iétét, szocialista nevelését, kulturált szórakozá­sát segítő olyan tevékenységi forma, amely programjainak kialakulását és végrehajtását a tagok öntevékenységével és aktív közreműködésével való­sítja meg — kezdi a klubok definíciójával a beszélgetést Kapuszta Katalin, a művelő­dési ház igazgatója. — Ebből következik, hogy egyre na- gyob az igény városunkban a klubélet iránt. Az emberek a közösségi élet fórumainak tartják a klubokat, amelyék­ben meg lehet vitatni a világ s a szűkebb pátria gondjait, s mindezt olyan emberek társa­ságában, akiknek azonos vagy legalábbis hasonló az érdeklő­dési körük. A klub lehetőséget biztosít az önképzésre, a közös szórakozásra egyaránt. Most kezdi negyedik évad­KIALL1TOTERMEKBEN Barátaink, rokonaink, kortársaink! Sokasodnak a nemzetközi kongresszusok hazánkban, de az különösen új vonás, hogy az eseményekhez jól szerkesz­tett kísérő programként azo­nos, hasonló eszmeköru kiál­lítások társulnak. Felszabadu­lásunk 30. évfordulójának je­gyében mutatta be a Budapesti Történeti Múzeum a „Tájak, emberek, ahogy a festőművész látja" című kiállítást. A. V. Morin Ä szovjet festőművész év­tizedeket és messze tájakat összegez rajzos útinaplójában. Virtuozitás és bensőség jellem­zi e műveket, fogékony érzé­kenység és növekvő műveltség. Mintha Babits „Messze, mesz- sze” című verse születne újjá e mindig friss rajzi riportok­ban, melyek többnyire emlé­kező grafikák. 1 A. V. Kokorin a béke első napját, 1945. május 9-ét ve­lünk együtt ünnepelte, az ak­kor még romos Budapesten. Remek a Budapest utcáin so­rozata, mivel nemcsak sátor­lapos katonát, aktatáskás apá- cát, tűzoltót, a végleg nyug­díjba vonult kifttornást, zsák­kal bajlódó kislányt ábrázolt a bombáktól leszakadt házfa­lak mellett, hanem feltörő kedvességükben a jövőt, a mi időnket. Az eredeti rajzi nap­lójegyzetek így bővülnek em­lékező rajzokká, becses, törté­nelmet kisérő emlékké. Éles a szeme, érzékenyen intelli­gens megfigyelőkészsége; a né­pek karakterét az utcák, moz­dulatok hangulatában ragadja meg. A jót is észreveszi, nem­csak az ironikusát, de mind­kettőt feljegyzi; a pszkovi esős nap kellemes fénytörését, a novgorodi toronyhullámzást, a rosztovi árusokat, moszkvai lányt, a leningrádi admirali- tás homlokzatát. Megrendítő a csizmatalp-tekintetű „Katonák álma”, a sátor ezzel a tekin­tettel mered ránk, de a hol­landiai halászok széles nyu­galma, a londoni hivatalnokok nyomasztó monotóniája, a bu- charai képi megfigyelések, a rajzokkal feljegyzett győri ut­cák, egri borpincék szintén karakteresek, helyhez, időhöz kötött szabatossággal válnak képzőművészetté. A. V. Kokorin, a Szovjet­unió Képzővészeti Akadémiá­jának levelező tagja, érdemes művész, mégis, vagy talán ezért; nagyon szerény ember, mely a művek gyengéd alap­hangjában figyelhető meg. a rajzokhoz csatolt szöveg de­rűsen tiszteletteljes tónusában. S végtére is; a rajzi riport, a grafikai publicisztika hiány­műfaj nálunk is, másutt is. Pedig nagy a társadalmi A. V. Kokorin Moszkva utcáin sorozatából: Moszkvai kontrasztok. igény az ilyenfajta naplóraj­zokra, melynek kiváló képvi­selője, terjesztője A. V. Ko­korin. Finnugor népművészet A Néprajzi Múzeum idősza­ki kiállítás keretében gazdag finnugor néprajzi anyagot társított a nemrég lezajlott IV. nemzetközi finnugor kong­resszus budapesti ülésszakához. A tárlat decemberig látható a Kossuth téren, a volt Nemze­ti Galériában, amely a mú­zeum új otthona. A magán, és közgyűjtemé­nyekből szerkesztett kollekciót ifj. Kodolányi János rendezte, aki maga is többször járt gyűjtőúton a Volga, Káma vi­dékén. Azon a tájon a néprajz a ma is használatos, ősi mun­kaeszközök forrásanyagát vizs­gálhatja. Orsógombok, hálók, nyílhegyek, vadfogó bödönök, csapdák, nyolcvégű szigonyok, varsák idézik a gyűjtögető életmód emlékeit, melytől nem szakadtak el annyira ázsiai rokonaink, a hantik, mensik, votjákok. „Favilla, fakanál, fatányér”, halljuk népünk ajkán e dal­lamtöredéket, mindez az ugo­rok életében ma is használati eszköz. Szépek a maguk ne­mes egyszerűségében a faké- regedények, állatszobrok, em-_ béri bálványok. A mordvinok ékszereinek színösszetétele pi­ros, zöld, fehér változatok­ra hangolódik ma is, meg­egyezik nemzeti zászlónk ta­golásával. Sokan jártak itt, a Dunaharasztiból Amerikába származott finnugor profesz- szor, Sadovszky Ottó és a vi­segrádi rajzszakkör tizenhét tagja. A vendéffkönyv állandó finnugor kiállítást sürget. A kérést a Néprajzi Múzeum tel­jesíti hamarosan, hiszen a mi népművészetünk alapforrása csak a finnugor gyűjtemény keretében tanulmányozható. Talán festőink is jobban meg­figyelhették e gazdag nép­rajzi anyagot, hogy „finnugor csendéletek” is szülessenek a körte-, alma- és a köcsög­szokványok helyett. A Petőfi Irodalmi Múzeum is bemutatta saját finnugor gyűjtését. Különösen szépek a viseletek tárgyi emlékei, s olyan ugor tekinteteket is lá­tunk a fotókról, melyeket Ma­kádon is megfigyelhetünk, pe­dig ezeket a Volga mellett vet­ték fel. A legszebb mégis a Vikár Béla gyűjtötte hanti sámándob és az ősi hangsze­rek. Szervesen kapcsolódik a ki­állításhoz az Észt Szocialista Szovjet Köztársaság könyvki­állítása. Fekete Tamás szobrai A Petőfi Irodalmi Múzeum képzőművészeti anyagot is társít a finnugor kiállításhoz. Ez más időben, a mi korsza­kunkban keletkezett, és a kö­zelmúlt világát elemzi reme- kebbnél remekebb vörösréz kompozíciókkal. Fekete Tamás szobrai meg­idézik a szalmazsákot, a susz­terműhelyt, a géppuskát, a fo­nott széket, a csikótűzhelyet, vagyis a múlt rekvizitumait. Megrendítően idézi! Ahogy Somlyó György megnyitó sza­vaiban említette: „Meg kell még tanulnunk önmagunkat? Hogy a csendéletek fegyveré­vel szétromboljuk a gépfegy­verek csendéletét...” Ezen az úton járunk. Jó úton. Losonci Miklós ját a művelődési ház filmklub- I ja. Ez a legnépesebb gárda: több mint kétszázan hallgat­ják végig az előadásokat, s te­kintik meg az utána bemuta­tott filmeket. — A világ tizenkét, legsike­resebbnek tartott filmjének bemutatásával kezdtük prog­ramjainkat négy esztendővel ezelőtt. A most induló évad­ban pedig már a hatvanas évek legjelentősebb filmjeivel ismerkedhetnek a résztvevők. Az indulás esztendejében a klubtagság zömét a középis­kolás diákok adták, most vi­szont a harminc gimnazistá­val szemben százhetvenen a gödöllői üzemek és intézmé­nyek dolgozóiból verbuválód­tak. Ismerkedés országgal, világgal Az utazók klubja mindössze egy esztendeje alakult. Veze­tője Barkóczi István, az Ag­rártudományi Egyetem kollé­giumának igazgatója., Már ta­valy ősszel együtt kirándul­tak Pozsonyba, az idei nyáron pedig Erdélyben járt a klub harmincöt tagja. Ezekben a napokban pedig ismét Po­zsonyba utaznak. — Ezek a közös utazások nagyon összekovácsolják a kö­zösséget. A program természet tesen ennél sokkal gazdagabb. Gyakran hangzik el vetített képes előadás a világ legkü­lönbözőbb országairól. Makra Csaba fogorvos Japánról, Hor­váth Károly egyetemi tanár Indiáról, Váradi Ildikó gim­náziumi tanár Görögországról tartott útibeszámolót. A Hub két tagja, Katona Ervin és Pó­lyák Pál, mindketten a tanács dolgozói, a tavalyi erdélyi út élményeit elevenítették fel. És természetesen a szűkebb környezet „felfedezése” is sze- szerepel a programban. A Gö­döllő és környékének neveze­tességeit bemutató autóbusz­kirándulásra meghívták az értelmiségi Hub tagjait is. S ha már szó került az ér­telmiségi klubról: három esz­tendeje alakult s vezetője, Dékán Antal, nyugdíjas isko­laigazgató, a város egyik nagy patriótája. A Hub munkájá­ban mintegy negyvenen vesz­nek részt: pedagógusok, orvo­sok, mérnökök, tanácsi dolgo­zók. Előadások, filmvetítések, közös színház- és múzeumláto­gatások, viták szerepelnek a programban. Az elmúlt évad egyik Hemelkedő anfcétja volt az, amelyet Lalzatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese tartott Gödöllő szerepe a me­gyei tervekben címmel. — Most olyan ankétet sze­retnénk szervezni, amelyen a város következő ötéves tervét vitatják meg. Ez ma minden­kit érdeklő téma. Felkészítés az életre Kapuszta Katalin igazgató­nő az ELTÉ-n szerzett nép- művelés szakos diplomát. Szakdolgozatának témája a munkászülők ötödik osztályos gyermekeinek tanulmányi és műveltségi szintje volt. Hat ötödik osztály diákjait kér­dezte meg s beszélgetett a szülőkkel is. — Vizsgálódásom eredmé­nye: ezek a gyerekek sokkal nehezebb körülmények között készülnek az életre, mint az értelmiségi szülők velük egy­korú gyermekei. Ennek a tá­volságnak a csökkentésére ala­kítottuk meg három esztende­je a gyerekklubot a felmérés­ben részt vett gyerekek részé­re. Most léptek a nyolcadik osztályba, s pedagógusaik vé­leménye szerint sokat ledol­goztak már hátrányukból. Az első két esztendőben az iro­dalom, a zene és a képzőmű­vészet volt a foglalkozásuk fő témája. Most a film és a színház köré csoportosulnak a programok és természetesen sok szó kerül majd a pályavá­lasztásról is. Ha nem is ennyire konkrét formában, de szintén az élet­re készíti fel a középiskoláso­kat a diákklub, amely most kezdi ötödik évadját. Az ide! első programok egyike az Egy szerelem három éjszakájának megtekintése lesz a Madách Kamaraszínházban. Tervezik azt is,, hogy a Húbprogram keretében rendszeresen fellé­pési lehetőséget biztosítanak az amatőr irodalmi színpadok­nak. A hatodik: a művészetbará­tok klubja, amelyben azok kapnak helyet, akik amatőr szinten foglalkoznak iroda­lommal, zenével, képzőművé­szettél. Újdonságok Négy újabb Hub szervezése folyik ezekben a napokban. Létrejöttüket az egyre erőtel­jesebben. jelentkező igények siirgabiiíc. — A városnak jelentős ipara van, ez indokolja a szocialista brigádok klubjának megalakí­tását. A kismamák klubjába a gyermekgondozási szabadsá­gon levő fiatalasszonyokat invitáljuk, olyan lehetőségeket kínálva nekik, hogy a foglal­kozások idején gondoskodunk gyermekeik megőrzéséről. Já­téktermet rendezünk be, ahol szakképzett óvónő vigyáz majd a kicsinyekre. Az irodal­mi gyermekklub, mint az a nevéből is kiderül, az anya­nyelv és az irodalom megsze­rettetését tűzi H legfőbb cél­jául. A színházbarátok klubja padiig azokat kívánja ismét tö­möríteni — korábban már mű­ködött ilyen jellegű Hub a művelődési házban —, akik a színházban látottakat szívesen vitatják meg egymással. Az elmondottak biztatóak: Gödöllőn megalapozottan ké­szültek fel a közművelődés őszi-téli időszakára. Prukner Pál Az NDK-ba utazott két magyar színtársulat Pénteken a reggeli órákban az NDK-ba utazott két magyar színtársulat: az Állami Báb­színház és a Huszonötödik Színház együttese. A magyar művészek a berlini napok ese­ménysorozatán vésznek részt produkcióikkaL A Mekong partjain E címmel indokínai tárgyú olajfestményekből, Hellei And­rea alkotásaiból rendezett kiál­lítást a Magyar Szolidaritási Bizottság a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Az őszi szolidaritási akcióso­rozathoz kapcsolódó bemuta­tót péntéken nyitotta meg Harmati Sándor, a szolidaritá­si bizottság elnöke. Ott volt a megnyitón Nguyen Phu Soai, a DVK budapesti nagykövete. Fazekaskemence az I. századból Kelta cseréptöredékeket ta­láltak az építők Esztergom szentgyörgymezői körzetében a vízvezeték lefektetése közben. Rögtön értesítették a Balassa Bálint Múzeum régészeit. Így sikerült feltárni egy olyan el­ső századbeli fazekaskemencét, amelyhez hasonló jó állapot­ban lévőt még nem találtak Magyarországon. Mivel a ritka ipartörténeti emléket nem lehet kiemelni a földből, a régészek fényképe­ken, filmen, rajzokon örökí­tették meg. Koreai fotódokumentációs kiállítás A Koreai Munkapárt meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából pénteken fotódo­kumentációs kiállítás nyílt Budapesten, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének Gerlóczy utcai új bemutató termében. A megnyitó ünnepségen — ame­lyen részt vett Demeter Sán­dor, a KKI elnökhelyettese is — Kiss Károly, a SZOT és az Országos Béketanács alelnöke mondott beszédet. A bemuta­tó megrendezéséért Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete mondott köszöne­tét. A bemutató fotóanyaga több mint 100 felvételt ölel fel, szé­les körű áttekintést ad a KNDK életéről, építömunkájá- ról. Amint a képek kísérőszö­vegei is hírül adják — a KNDK feladatai most: a szo­cializmus teljes győzelmének meggyorsítása, a kettéosztott ország békés úton történő egyesítése, a nemzetközi anti- imperialista front megerősíté­se. Magyarország — amint megnyitó beszédében Kiss Ká­roly hangsúlyozta — támogat­ja a KNDK-t a kettéosztott Korea békés egyesítésére irá­nyuló törekvésekben és a szo­cializmus építésében. FELVESZÜNK lakatos, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltsége, Vác, DCM. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, asztalos, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas takarítónőket. Jelentkezni lehet: a „Prosperitás” Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. A I 1 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom