Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-30 / 255. szám

Legyen a „mi tanácsunk”! Munkaértekezlet a szakszervezeti napon Nem ritka járásúinkban az olyan községi tanács, ahol mindössze négyen-öten, eset­leg tízen dolgoznak. Oldalakat töltene meg, ha felsorolnánk, mi mindennel foglalkoznak; vízzel, villannyal, tsz-szel, a tanácstól kiérik számon az üz­letből hiányzó élesztőt, ecetet, sőt már olyan is előfordult, hogy a tanácsi vezető asztalán a panaszos újságpapirosból két kakaslábat bontott ki, s kérte, tegyen igazságot a póruljárt állat ügyében. De a tanácsok­nak s az ott dolgozóknak nem­csak panaszokkal és ügyinté­zéssel kell foglalkozniuk, az 6 gondjuk az óvodai állások betöltése, a pedagógus-viszá­lyok elsimítása, a szemét el­szállíttatása, az üzletek nvitva- tartásának rendje, a művelő­dési házak felügyelete s ezer­nyi más dolog, Kölcsönös tájékozódás Sokrétű a tanácsi munka, s a helyi körülmények különbö­zősége ellenére közös gond, megbeszélnivaló akad jó né­hány. A járási hivatal évek óta rendszeresen hív össze a köz- alkalmazottak szakszervezeti bizottságával közösen munlca- értekezletet, amelyen a járási hivatal és a községi tanácsok dolgozói találkoznak. Az idén október 28-án„ kedden tartot­ták az egész napos szakszer-^ vezeti összejövetelt a veres­egyházi művelődési központ­ban. Dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke a következő­képpen fogalmazta meg az egész napos munkamegbeszé­lés, baráti találkozó célját: — Egy-egy ilyen alkalomkor igyekszünk átfogó képet adni a járás gondjairól, eredmé­nyeiről. Fontos, hogy a taná­csok dolgozói viszonyítani tudják saját községük helyze­tét a többiekéhez. Célunk, hogy megismerjék a jó példákat, a terület általános fejlesztési táv­latait, lássák azt, hogy hol mi­lyen mértékű az előrelépés. A keddi szakszervezeti napon is­mertettük, hogy járásunkban milyen mértékben valósítottuk meg a negyedik ötéves tervben meghatározott feladatokat, s milyen munka vár ránk az ötödik ötéves terv időszaká­ban. Nagyobb hozzáértéssel A veresegyházi értekezleten dr. Süpek Zoltán részletesen értékelte a tanácsok gyakorla­ti munkáját, a testületek, bi­zottságok tevékenységét s _ az együttműködést a nem tanácsi szervekkel, beszélt az ügyinté­zés színvonaláról. A helyi ta­nácsok a szakmai feladatokat is egyre nagyobb hozzáértés­sel látják el. A járási tanács hivatallá való átszervezését kö­vetően s a nagyközségi taná­csok megalakulása után mind több hatáskör került a közsé­gekbe. Évekig az útkeresés volt jellemző a munkára, de mint a hivatal elnöke hang­súlyozta, ma már nem kísérle­tezés folyik a községekben; a vezetők és dolgozók tudják, mi a feladatuk. A szakszerű ügyintézés el­terjedésének egyik elősegítője volt a tanácsi dolgozók isko­lákon, tanfolyamokon való részvétele. Ma már elmondha­tó, hogy minden község ta­nácstitkára rendelkezik képe­sítéssel, s a tanácselnökök többsége is megfelelő ismere­teket szerzett az elnökképző­kön. A tanács más területen te­vékenykedő dolgozóinak nagy része is járt különböző járási és megyei tanfolyamokra. En­nek hatására gyorsult az ügy­intézés üteme, kevesebb a la­kossági panasz, csökkent a fellebbezések száma. Sajnos, a munka színvonalát még ma is rontja a tanácsokat is érintő munkaerő-vándorlás. Sajnos, előfordul, hogy egy éven be­lül egy munkakörre öt embert is be kell tanítani. Az utóbbi években emelkedett a nők aránya. A közeljövőben nemcsak az ügyiratkezelés színvonalának javítása fontos, változtatni kell a tanácsi dolgozók mun­kakörülményein is. A tanács­házak rossz állapota nem csu­pán az ott dolgozók munkáját nehezíti, hanem az ügyfelekre, a lakosságra is hat. Nemcsak az elnökön múlik Dr. Süpek Zoltán tájékozta­tójában hangsúlyozta, hogy a jövőben határozott intézkedé­sekkel, nagyobb ellenőrzéssel javítani kell a munkafegyel­met, a dolgozóknak ügyelniük kell a tanácsi munka tisztasá­gára, hogy a korrupciónak még a gondolata se fordulhas­son meg az ügyfél fejében. Természetesen a lakossággal való jó kapcsolat kialakulásá­hoz nem elég a tanácsiak jó szándéka, fontos az ügyfelek megértése is. Egy tanácsi dol­gozó nem lehet bürokratikus, s nem lehet olyan állásponton, hogy „miért intézzem én ezt azonnal, kivárom azt a har­minc napot, abból nem lehet baj’’. A lakosságnak viszont be kell látnia, hogy a tanács nem mindenható, s bizonyos problémák elintézése nem ki­zárólagosan az elnökön vagy a titkáron múlik. Az a leg­fontosabb, hogy a lakosok a tanáccsal kapcsolatban hasz­nálják többes szám első sze­mélyt: ne azt tartsák, hogy a tanács hivatal a hivatalért, ha­nem azt érezzék, hogy ez a „mi tanácsunk”. % i • Időben el kell kezdeni A szakszervezeti napon a já­rási hivatal elnökének tájé­koztatóját számos hozzászólás követte. Pásztor Béla, a veres- egyházi nagyközségi tanács el­nöke a családi és társadalmi ünnepek hét végi lebonyolítá­sának gondjairól beszélt, ar­ról, hogy ebben nagy segítsé­get jelentene egy központi iro­da. Azt is elmondotta, hogy az adminisztráció csökkentése ér­dekében egyszerűsíteni kellene a különböző jelentéseket, s minél hatékonyabbá tenni az információ áramlását. Dr. Fa- bó István dányi tanácselnök a társadalmi összefogás jelen­tőségét emelte ki, s foglalko­zott az új hatáskörök kapcsán megnövekedett feladatokkal, a tanácsi dolgozók túlterhelésé­vel. Kiss Károly, az aszódi nagyközségi tanács elnöke ja­vasolta, hogy az eredményes s határidőre befejezhető helyi kivitelezésű építkezések, bőví­tések érdekében időben fel kellene mérni a költségvetési üzemek kapacitását, s megfe­lelően, területenként el kelle­ne osztani az egyes üzemekre háruló munkákat. Orszigethy Erzsébet i Címerében pelikán (4.) Hová, merre menjen? A HELYIÉRDEKŰ vasút ügye közüggyé lett Gödöllőn. Alig akad ember, aki ne hall­gatná meg szívesen a HÉV jö­vőjét latolgató beszélgetéseket, szóbeszédeket, ne olvasná el az újságcikkeket, s ne figyelne a HÉV jövőjét esetlegesen befo­lyásoló eseményekre. Mindezt eddig is tudtam, így nem le­pődtem meg akkor sem, ami­kor a HÉV-sínek közelében sétálók megálltak, és kérdő szemekkel figyelték azt az M IX-es típusú szerelvényt, amely Budapest felől érkezve méltó­ságteljesen végigzötyögött a vonalon a Szabadság téren át a MÁV-állomásig. Vadidegen emberek elegyedtek szóba egy­mással, s tárgyalták ki a szo­katlan látványosságot, amely — talán a közeli változás egyik előjele. Mert ahhoz két­ség nem fér, hogy amolyan próbaútról volt szó, hiszen a szépen fénylő szerelvény — amilyen például a csepeli gyorsvasút vonalán is közleke­dik — egyetlen megállóban sem tartott pihenőt. BIZTATÓ JELEK tehát van­nak, mint ahogy lehangoló in­formációk is. Ez utóbbiak kö­zé sorolható az a hivatalos­nak tartott értesülés, mely sze­rint a gödöllői HÉV gyorsvas- úttá fejlesztésére — figyelem! — 2040 előtt nem kerülhet sor. Hát szép. Ha jól meggondol­juk: egyelőre ugyan még el sem készültek a városközpont rendezésének végleges tervei, de ha elkészülnek, s megvaló­sításuk üteme nem lesz töké­letes, 2040-re itt akkor is egy második ezredbeli korszerű vá­ros falai magasodnak, s közöt­tük cammog majd a HÉV, mint így ittfelejtett, megfáradt, 129 esztendős matuzsálem. Erre gondolni sem merünk. S ha majd kezd kialakulni az új, modern városközpont, már ab­ban fogunk bízni, hogy a távo­li dátum csak tévedés. Az új város korszerű, gyors és ké­nyelmes HÉV-et érdemel. Más gondok is vannak, olya­nok, amelyek sokkal közeleb­biek. A legnagyobb kérdés: milyen vonalon haladjon a helyiérdekű a MÁV-állomásig? A szakemberek véleménye az, hogy a 3-as számú főközleke­dési út és a HÉV szintben nem keresztezheti egymást, továb­bá a város közlekedési rend­szerét sem lehet jól megol­dani, ha a sínek a jelenlegi helyen maradnak. Tavaly ké­szült el a VÁTI általános ren­dezési tervprogramja, amely szintén kiemeli, hogy úgyneve­zett elővárosi gyorsvasút szint­ben nem keresztezhet nagy for­galmú utat. E rendezési terv­program több megoldást is ja­vasol. így például azt, hogy az új nyomvonal az Erzsébet parki megállótól kezdődjön, hi­szen a terepadottságokat ki­használva, egy felüljárón itt keresztezhetnék a szerelvények a 3-as utat. A VÁTI elkép­zelése szerint innen a HÉV az Ady Endre sétányig párhu­zamosan háladhatna a főúttal, majd a leendő autóbusz-pá­lyaudvart dél felől elkerülve, a töltőállomás közelében elha­ladva juthatna a végállomásig. A VÁTI TERVÉVEL kap­csolatban tavaly májusban egy programkialakító tárgyalást tartottak a városi tanácson. Ott többen is hozzászóltak a ja­vaslatokhoz, s a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a szakembe­reket is élénken foglalkoztatta a HÉV nyomvonalának ügye. Végül is háromféle fő válto­zatot találtak kielégítőnek. Volt, aki azt tartotta jónak, hogy a HÉV — ahogy most is — párhuzamosan haladjon az úttal, csakhogy a jobb olda­lon, hogy a veszélyes keresz­teződések így egy csapásra megszűnjenek. Egy másik el­képzelés szerint az oldaná meg a helyzetet, ha a szerelvények a Szabadság térig közlekedné­nek, s csakis a reggeli és a délutáni csúcsidőben menné­nek ki az állomásig. Az utas­számlálások ugyanis azt tük­rözik, hogy a pályaudvarra ér­kezők 50 százaléka gyalog kö­zelíti meg a városközpontot. Ezen az értekezleten egy hoz­zászóló azt tartotta a legjobb megoldásnak, ha a helyiérde­kű az Alsóparki lakótelep mö­gött, a parkon keresztülhalad­va érné el a pályaudvart. (Ez a variáció viszont a park meg­szűnésével járna.) Akadt olyan is, aki meghagyná a jelenlegi nyomvonalat. Ügy, hogy a 3- as úttal való kereszteződésé­ben a gépkocsik felüljárón ha­ladnának át a sínek fölött, s a kritikus Szabadság téri cso­mópont forgalmi helyzete úgy oldódna meg, hogy az Ady Endre sétányt lezárnák a ko­csik elől, s amolyan gödöllői Váci utcává válna. (Jóllehet, az út szépsége erre alkalmas­sá is teszi, de a megoldás sok hátránnyal is járna.) Egy me­rész gondolat is elhangzott ezen a programkialakító tárgyalá­son, mely szerint nem rövidí­teni kell a vonalat, hanem éppen ellenkezőleg, meghosz- szabbítani egészen Aszódig, mint ahogy hajdanában erről szó volt, sőt a munkaiatokat is elkezdték. MINDEZEKET csak azért részleteztük, mert a lakosságot is foglalkoztatja a város jövő­Nyílt nap A tanítás zavartalan Megmozdultak a díszek az óvodában Gödöllő újabb létesítmény­nyel gazdagodott. A Stromfeld Aurél sétányon megnyílt a gö­döllői városi tanács VI. számú napközi otthonos óvodája. Az apróságok már beköltöz­tek a napfényes, korszerű óvodába, azonban az ünnepé­lyes megnyitás még nem tör­tént meg. Ezt pótolva, október 31-én, pénteken 9 órai kezdet­tel óvodai nyílt napot tarta­nak a létesítmény dolgozói. Ez alkalommal a vendégek meg­ismerhetik az új óvodát és a gyermekek mindennapi életét. A Nógrád megyei szécsényi mezőgazdasági szakközépis­kolában háromhetes tovább­képző tanfolyamot tartottak a termelőszöve'tkezetek ellenőrző bizottsági elnökei részére. Az Észak-Pest megyei Területi Szövetség az elnököket olyan termelőszövetkezetbe vitte el, ahol jói működik az ellenőrző bizottság. A szövetség szerve­zésében a tanfolyamok hallga­tói jártak a Szilasmenti Mező- gazdasági Termelőszövetkezet­ben is. Az ellenőrző bizottsági el­nököket Erős Gábor főmező­gazdász fogadta, s tájékoztatta a látogatókat a szövetkezet gazdálkodásáról, az ellenőrző bizottság feladatairól. A szö­vetkezeti ellenőrzés gyakorlati módszereiről Murvai Zoltán, je, s a fent elmondottakból is jól látszik, hogy nem is olyan egyszerű városunk jövendő ar­culatát kialakítani, hiszen egyedül a HÉV-sínek elhelye­zése mennyi gondot okoz, a szempontok tucatjait kell ala­posan megvizsgálni, figyelem­be venni. így aztán a város- központra és közlekedési szer­kezetre készült tervpályázatok készítői nem voltak irigylésre méltó helyzetben. Hiszen az elmondottakon túl például az is nagy szerepet játszik, hogy a HÉV milyen kapcsolatban van a vasúttal, és a leendő autóbusz-pályaudvarral. A tervpályázatok a fent elmon­dott, tehát régebbi elképzelé­sek közül is sokat alkalmaz­tak. Üj megoldásnak számít vi­szont az, hogy nem a síneket, hanem a 3-as út vonalát kell áthelyezni. Az egyik tervpá­lyázat a Szabadság téren he­lyezi el a HÉV végállomását, amely hibás, hiszen nemcsak a vasúttal szűnik meg a kap­csolat, hanem az egyetemi vá­rosrésszel is, amelynek tömeg- közlekedési kiszolgálására vi­szont elengedhetetlenül szük­ség van. VARIÁCIÓ SOK VAN, s mindegyik tartalmaz helyes szempontokat. Ezek alapján készülnek majd el hamarosan a végleges nyomvonal tervei. De addig is, míg a sokkal ke­csegtető távlatok jelenné vál­nak, talán meg kellene gon­dolni, nem lenne-e helyes be­vezetni a HÉV-gyors járatokat. Vagyis bizonyos szerelvények — mintha csak célfuvart vin­nének — néhány megállóban nem állnának meg. ((Például a főváros területén, ahol a Ke­repesi úton járnak a kék bu­szok. Itt talán felesleges meg­állniuk a szerelvényeknek!) Ezt egyébként nem én, és nem az utasok találták ki. Gyors­járatok már voltak. Csak megszűntek, ki tudja, miért? Fehér Béla Az egy esztendővel ezelőtt átadott Légszesz utcai általá­nos iskolát elkerítették. A leg­különbözőbb hírek keltek szárnyra, és hogy a legkisebb ijedségnek és a legnagyobb szóbeszédnek is elejét vegyük, felkerestük az iskola igazgató­ját, Iványi Lajosnét. — Tavaly szeptember 1-én népesült be az új iskola, ahol ma 11 tanulócsoportban össze­sen 242 gyerek tanul. Egy­ellenőrző bizottsági tag tartott előadást. A szakmai program után Varga Tibor kalauzolta az elnököket a termelőszövetke­zet feldolgozó üzemében. KILENC KIÁLLÍTÁS egy osztály 28 tanulóra ké­szült, ám 34-et kell benne el­helyezni. A baj az, hogy a Skóciából elemenként szállí­tott iskola külső díszítőele­mei megmozdultak, sőt egy- kettő már le is vált. Ezek a díszítőelemek nem akármilye­nek, hiszen súlyuk 70—100 kilogramm körül van. Az is­kola vezetősége azonnal érte­sítette az illetékeseket, most pedig várják a Skóciából ér­kező szakértőt. Addig is kö­rülkerítették az épületet, ne­hogy valamilyen baleset tör­ténjen. Ügy tűnik, az itteni nyári forróság jobban megvi­selte az építményt, mint a skó­ciai nedves tengerparti szel­lők. De az is meglehet, hogy ragasztási hiba van, majd a szakemberek eldöntik. A hiba a tanítást nem zavarja, a szer­kezettel nincs baj, és ez a fontos. SPORT + SPORT -I- SPORT + SPORT Domonyi zuhany Bagón VASÁRNAPI BÍRÓHIÁNY Közeledik a járási labdarú­gó-bajnokság őszi fordulóinak fináléja. Máskor ilyen időben már lehet latolgatni, vajh me­lyik csapat a tabella mely pontjára jut el, ám most ezt nem tehetjük, mert a megle­petések örökké felborítják a számításokat és a papírfor­mát. Ilyen volt a 11. forduló is, amelyben a legnagyobb szenzációt a domonyi csapat szolgáltatta. A domonyk öreg- fiúk csatasorba álltak, élü­kön a 36 esztendős Raffai Sándorral, aki egyébként a mezőny legjobbja is volt. Ar­ról nem is beszélve, hogy nem várt győzelmet is arattak. A jelentések kilenc kiállí­tásról számolnak be, s ami kü­lön is elszomorító, öten az if­júsági mérkőzések közben voltak kénytelenek az öltö­zőbe távozni. Kónya László, a fegyelmi bizottság elnöke elmondta, hogy vannak játé­kosok, akik 30 esztendős ko­rukig csak úgy hallatnak magukról, hogy a pályán van­nak, játszanak. Lados József kartali ifijátékos egy hónap alatt immár másodszor jelent meg a fegyelmi bizottság előtt, s 6 hét eltiltást kapott. Lesz ideje azon gondolkodni, ho­gyan is kell a pályán visel­kedni. Vasárnap játékvezető-hiány volt, és túlórázó, valamint al­kalmi bírókkal kellett a szo­rult helyzetből kievickélni. Betegség és katonai bevonu­lás miatt öt hiányzó okozott gondot. Dányban Maim já­tékvezető szükségsegítőkkel két mérkőzést bíráskodott végig, így 180 percet volt munkában. Jó volt hallani, hogy a legyözöttek is elisme­réssel szóltak a játékvezetők munkájáról. Kerepesen nincs minden rendben, s ebben annak is szerepe van — ahogy azt „megsúgták” —, hogy a veze­tőség nem aktív. Két-három kivétellel a vezetők már csak névleg szerepelnek. Maguk a sportolók is nagyon várják a januári vezetőségválasztó köz­gyűlést. Örömhír viszont az, hogy a Szilasmenti Termelő- szövetkezet sok segítséget adott ebben az esztendőben a pálya korszerűsítéséhez, s úgy tűnik, hogy a sportkör útja a termelőszövetkezet felé vezet... Galgamácsán vasárnap ke­rül sorra egy elmaradt mér­kőzés lejátszása, az Isaszeg II. csapatát fogadják. A mácsaiak igazolni akarják, hogy nem véletlenül állnak az élen. Va­sárnap — a felkészülés kere­tében — a váci járás II. osz­tályának listavezetőjét, a püs­pökszilágyi gárdát fogadták. (A felnőttek mérkőzése 3:3-ra, az ifik 5:4-re végeztek.) A mérkőzésekről röviden: GEAC—Hévízgyörk 2:2, v.: Sallai. Mindkét csapat meg­szerezhette volna a győzelmet. Galga..., íz—Veresegyház 1:1, v.: Vikor. Jó iramú mérkőzés, jó játékvezetés, sok kihagyott helyzet. Kerepes—Kartal 1:4, v.: Vö­rös. Jó iram, kettős kiállítás, megérdemelt győzelem. Túra—Kistarcsa 0:1, v.: Fö­di. A túrái csapat játéka szét­eső volt, a vendégek győzel­me megérdemelt. Bag—Domony 1:2, v.: Kas­sai. A hazaiak lebecsülték az ellenfelet, akik lelkes, jó já­tékkal megérdemelten nyer­tek. A közönség nehezen vi­selte el a hazai vereséget. Dány—Pécel 3:1, v.: Maim. A sportszerű mérkőzésen meg­érdemelten nyertek a hely­zeteket jobban kihasználó dá- nyiak. Malinovszkij SE—Zsámbok 4:1, v.: Molnár. A jó iramú mérkőzésen a zsámbokiak csa­társora és kapusa gyenge tel­jesítményt nyújtott. A TABELLA ÁLLASA: 1. Veresegyház 11 7 4 — 22-13 18 2. Kartal 11 7 2 2 29-10 16 3. Kistarcsa 11 7 2 2 31-12 16 4. Bag 5. Malinovszkij 11 6 3 2 20-18 15 SE 11 6 2 3 30-15 14 6. Hévízgyörk 11 5 3 3 ?6-20 13 7. Pécel 11 5 2 4 IS-20 12 8. Dány 11 4 2 5 21-29 10 9. Galgahévíz 11 3 3 5 13-21 9 10. GEAC 10 3 2 5 20-24 8 11. Túra 11 3 1 7 14-19 7 L2. Zsámbok 11 3 — 8 19-28 6 13. Domony iO 2 1 7 16-32 5 14. Kerepes 11 1 1 9 13-31 3 Az ifjúsági csapatok mér­kőzéseinek eredményei: Bag—Domony 6:1 (A domo- nyiaktól három játékos kiál­lítva), Galgahévíz—Veresegy­ház 2:5, Dány—Pécel 4:1, Tú­ra—Kistarcsa 1:2, Kerepes— Kartal 3:5. Csiba József T apaszlalatcserén Elnökök a gazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom