Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-30 / 255. szám
\ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜl/ »KIADÁSA A CEGLEP! JÁRÁS ES CE6L XIX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1975. OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK Szorgalmas diákok Tíznapos s — másfél millió A MÉK továbbra is számít rájuk Egy miniszteri rendelet lejtővé teszi, hogy ősszel, a (v kezdete után, az általá- iskolák nagyobb diákjai Fa középiskolások tíz napot :ös munkával töltsenek. A lölcsök, zöldségfélék, más lények betakarításának indárjában nagy szükség van segítségre, hiszen közismert munkáskézhiány. Hasznot íjt a diákmunka a népgazdaságnak, de jót tesz a fiataloknak is. A ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskola felső tagozatos diákjai évek óta kapcsolatban állnak a MÉK helybeli kirendeltségével, s öt éve szocialista szerződés szabályozza együttműködésüket: az iskola adja a segítséget, a vállalati ünnepségekhez a műsort, a MÉK előre meghatározott bérért foglalkoztatja a kis „idénymunkásokat”. A szocialista brigádok pénzfelajánlással is támogatják az iskolát. A tanulók, mint minden évben, az idén is paradicsompaprikát szeleteltek. A kirendeltségen elmondották, hogy a diákok munkája révén másfél millió forintos árbevételhez jutott a MÉK. Ha a segítséget nem kapják meg, elesnek a pénztől, hiszen nem lett volna, aki a tetemes munkát elvégzi. A gyerekek végső soron dollárhoz juttatják az államot, mivel a szeletelt paprikát a győri hűtőházba, onnan pedig — a nyugati kereskedők kívánságának megfelelő csomagolásban — külföldre kerül. Tíz napon át nyolc osztály kétszáz diákja dolgozott. Napi hat óra volt a munkaidő. Az összteljesítmény tizenkét vagon szeletelt paprika. A legszorgalmasabb munkásokat és rajokat külön jutalmazták, a gyerekeknek érdemes volt „rákapcsolniuk”. Kiemelkedett a 8/C osztály teljesítménye: szorgalmukkal Bódiss Olga tanárnő diákjai vitték el a pálmát, csaknem kétszáz rekesz paprikát dolgoztak fel személyenként. Különösen szembetűnő Nagy László serénysége, a fiú elérte a felnőtt normát, naponta 115 kilós teljesítményével. Szabó Zsolt lépést tartott vele, de feljegyzésre érdemes Balogh Mária 140 és Rimóczi Sándor 148 kilós eredménye is. A MÉK változatlanul számít a Mészáros Lőrinc iskola tanulóira. Négy szocialista brigád hatezer forintot ajánlott fel az iskolakönyvtár fejlesztésére. A vállalat évente egy alkalommal anyagilag lehetővé teszi a tanári karnak, hogy tapasztalatcserére utazzék, de az iskóla patronálásának számos módját is felhasználja az együttműködés elmélyítésére. T. T. Só, homok, gép Télre készül az útmesterség. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának ceglédi útmester- ségén megtartották a tél előtti gépszemlét. Kellő mennyiségű sóval, homokkal és géppel rendelkeznek, öt sószóró és tíz hóeltakarító vár munkára. FF Őszi ülésszak A turini százas küldöttség baráti köre, holnap, pénteken este, a Ceglédi ősz rendezvény- sorozat és a múzeumi hónap keretében megtartjá őszí ülésszakát, a Kossuth Múzeumban. A ceglédi céliek története Bérharc, lalajvesztés ABONYI KRÓNIKA Népfrontmunka a nagyközségben Békegyűlések, hangversenyek, előadások Az MSZMP abonyi nagyközségi bizottsága a közelmúltban megállapította, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottságának munkájában érvényesült a tömegmozgalmi jelleg, megvalósul a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a szocializmus teljes felépítéséért. Az elnökség az éves munka- programnak megfelelően dolgozott. Ülésein a többi között foglalkozott a községpolitika időszerű kérdéseivel, a dolgozó nők helyzetével, a népesedés- politikai határozatból adódó feladatokkal. A bizottság tagjainak több mint hatvan százaléka rendszeresen segített a testületi munkában. Az 1973-as és az idei választási teendőkből a bizottsági tagok eredményesen kivették részüket, előkészítették a jelölőgyűléseket, bekapcsolódtak a bizottságok munkájába, részt vettek a szavazás gyakorlati lebonyolításában. A nagyközségi tanács és a népfrontbizottság között évek óta hasznos az együttműködés. Jó példája ennek a népfront aktivistái által szervezett tanácstagi beszámolók sora. A nőbizottság közreműködésével tartották meg a több- gyermekes nők fórumát, amelyen az anyák a község vezetőivel kötetlen beszélgetést folytattak. A nőbizottság most annak lehetőségét keresi, mit lehetne tenni a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismamák művelődési igényének felkeltéséért és teljesítéséért. A népfrontbizottság minden év májusában békehónapot, szeptemberében szolidaritási eseménysorozatot szervez. Olyankor szinte valamennyi munkahelyen gyűléseket tartanak. Az idei tavaszon ezer- hétszázan vettek részt a békehónap rendezvényein. Hasonló érdeklődés nyilvánul meg a barátsági összejövetelek iránt. 1973- ban a bolgár—magyar, 1974- ben a lengyel—magyar, az idén a szovjet—magyar baráti találkozó volt emlékezetes. A sokrétűség és a magas színvonal jellemzi a népfront művelődéspolitikai tevékenységét is. A zenebarátok köre, a Legyen a zene mindenkié! mozgalom keretében, kapcsolatot létesített a helybeli ÁFÉSZ kereskedőinek klubjával, melynek tagjait és a szocialista brigádokat egy ideje a komolyzenei hangversenyek rendszeres látogatóivá tette. A múzeumbaráti kör a lelkes helytörténeti kutatók, krónikaírók tevékenységét fogja össze. Munkásságának híre már túljutott a község határán. A községpolitikai feladatok megvalósítása is lényeges része a népfront munkájának. A népfrontaktívák részt vesznek a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom népszerűsítésében, A virágos Abonyért akció élterjesztésében. Sikerrel szervezik a társadalmi összefogást adott feladatok elvégzésére. Szoros együttműködésben dolgozik a népfrontszervezet a párt-, a társadalmi és tömegszervezetekkel, a tanáccsal, vállalatokkal, intézményekkel. Gy. F. A jobb terület az éjszakásé Műszakváltás A Claas-dominátor ülésén n. A CÉHEN KÍVÜLIEKKEL SZEMBEN nem szűnt az áldatlan harc, s bekövetkezik a ceglédi céhek történetében is egy periódus a XIX. században, amely már kifejezetten jelzi ennek az iparszervezeti Eormának az életképtelensé- =ét, elmaradását a kialakult és kialakulóban levő magasabb szintű ipari formák mögött. A céhek felett Magyarországon is eljárt az idő. Egyre nyilvánvalóbban tudatosul a céhmesterek körében az el- sárkpzá-s mint védelmi eszköz i fennmaradás és megélhetés Mztosítására. Errre utal a zárt számra törekvés is, ami abban nyilvánul meg, hogy legény- női mesterré válni egyre ne- nezebb lesz, a mestarutánipót- .ásról főleg családon belül ikarniak gondoskodni, a mester fiának könnyítéseket, kedvezményeket adnak a mester- vizsga letételekor stb. A már fejlettebb manufaktúra és gyáripar — Cegléd ?setében főleg Pest közelsége miatt — olcsóbb, nagyobb mennyiségű és korszerűbb termékeivel szemben a céhek egyre versenyképtelenebbekké válnak. Országszerte, így Cegléden is az elzárkózás abban is megnyilvánul, hogy mivel i mesterek számát nem kívánják növelni, a legény egyre hosszabb ideig kénytelen, bár már mester korban lenne, továbbra is legényként dolgozni, a mesteremberekkel szemben pedig egyre fökozódnaka követelmények. Nagyon sokszor jogos a panasz, _ hogy olyan munka elkészítését kívánják meg a mesterek a legénytől, amilyet ők maguk sem tudnának elkészíteni. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a mester és a legény egymással egyre nyíltabban a kizsákmányoló és kizsákmányolt viszonyába kerüljön. Mivel a céh által megszabott kizsákmányolhatok száma szigorúan megszabott, maga a céh az, amely megakadályozza teljes jogú tagjainak, hogy tőkéssé váljanak. A TECHNIKAI FEJLŐDÉS AKADÁLYÁVÁ válik ez a szervezet, hiszen a mesterek modernebb szerszámokat csak a céh engedélyével vásárolhatnak és használhatnak. A mestereik között is kiéleződnek az ellentétek. Ennek igazolásául álljon itt egy ceglédi példa, egy levélrészlet az 1840-es évekből, amely „Czeg- léd Mező Várossában lévő Szijj, és Kötélgyártó Czéh eleibe terjesztett panasza és kérdése ... Rakusz János Köz Czéhbeli Tagnak.” „Kegyelmes Koronás Királyunk V. Ferdinand egyesült Czéhünk eránt olly nagy Kegyelemmel viseltetvén, hogy a legmélyebb jobbágyi folyamodásunkra Czéhbéli Társaságunknak az ahoz járulandó jogunk, s azoknak szigorú megtartása mellett Privilégiumot, és törvényt adni leg kegyelmesebben méltatott: melly leg Kegyelmesebb Adománya Felséges Koronás Királyunknak hogy milly drága Kincs légyen előttünk azt ezen Nemes Czéhbeli Gyülekezetnek egyenként minden érdemes tagja (: kivé vén az oily at, aki azon rendnek, és törvény szabályoknak törvéntelenül szegezi magát ellene:) tagadja ezt meg, mint Nevezetessen Tóth Mihály Szíjjártó Mester és annak Legénnyé Csatlós Antal, ki utóbb nevezett nál- lam szolgálván fél évig töllem el csábította, a nélkül, hogy leg szükségessebb üdö pontban legényről gondoskodhattam volna, mert nállam legény, ha nem csakhogy meg ne tartsam, vagy tarthassam, és hogy engem több neveletlen gyermekek táplálásával küzdő embert végső Ínségre jutassanak eddig fel nem mondott most nevezett legényem is, bi- zonyossan Tóth Mihálynak ingeréből kinek még köszönettel kellene erántam lenni, miről a Nemes Egyesült Czéh tehet tanúságot.” A továbbiakban a legényét vesztett mester a királyi kiváltságlevél idevágó pontjaira utalt, és szemrehányólag emlegeti: „miért is vagyon tehát Privilégiumunk, s’ abba szabályozott törvényeink, ha úgy azt úgy az egyik mint a Másik Mester Társ meg nem tartja sött le tiporja értékét, gúnyolja tettével becsét...” Egy másik, jóval korábbi dokumentuma a céhtörténet- nek, az 1773. évi taikácseéh- privilégium, amely leszögezi, „ hogy aki mestertársa legényét nagyobb bérnek adásával és egyébként idegeníti, tsalo- gatja és tsábítja”, azt pénz- büntetéssel kell sújtani. Ez a levélrészlet és ez az idézet is ékes bizonyítéka annak, hogy a céhen belül, a mesterek között is kiéleződtek az ellentétek. Hasonló volt a helyzet a legények között is, amint ezt az alábbiak is igazolják, A takács céh ISSO-ban megerősített privilégiuma kimondja, hogy a mesternek joga van az „értelmesebb legényeknek nagyobb bért” adni. Ez természetesen a legények közötti ellentétek kiéleződéséhez is vezetett. A mester és legény közti ellentét meglétére újabb példa a ceglédi takácsok privilégiumának az a pontja, amely kimondja, hogy a legényeknek „Mesterektül megkívánandó bér eránt egymás között öszve b eszelleni” tilos. Világosan utal ez arra, hogy a legények között nem volt ritka eset a béremelésért vívott harc. Ha figyelemmel kísérjük, hogy az inas, mint a céhhierarchia alján álló személy, aki előtt a feljebb emelkedés szintén nagyon nehézzé vált, és aki a legalacsonyabb rendű- rangú munkát végezte, sokszor a mester gazdaságában, annak állatai között, konyhán stb., és aki így a ranglétra felsőbb fokain állókkal alap vető ellentétben állt, teljessé válik előttünk a céhen belül a XIX. századra kibontakozó belső ellentétek szövevénye is. AMlG VIRÁGKORÁT ÉLI A CÉH, egységesen vagy a lehető legnagyobb egységre törekedve sízáll szembe a nála fejletlenebb szintet képviselő vetélytárssal, félretéve esetleges belső ellentéteit, amikor pedig hanyatló korszakába lép, és egyre inkább, alulmarad a manufaktúrák, gyárak versenyével szemben, egyre jobban ' kiéleződnek és a felszínre bukkannak az eddig esetleg lappangó ellentétek} tovább gyöngítve a bezárkózó, magát elavult és megcsontosodott kiváltságai mögé záró, talaját vesztett céhszervezet. 1848—49-ben, a forradalom és a szabadságharc időszakában a haladó gondolkodásúak részéről egyre erősödik a követelés, hogy szüntessék meg a céheket, és adjanak tágabb lehetőséget a legényeknek a fabrikákban, manufaktúrákban, egyéb ipari üzemekben való elhelyezkedésre, hogy nyíljon meg az út a feudális jellegű céhes ipar után a kapitalista ipar szabad fejlődése előtt. Ez a követelés a szabadság- harc bukásával lekerül a napirendről, de a következő két évtized gazdasági fejlődése törvényszerűen hatott oda, hogy 1872-ben megszűnt Magyarországon a céhrendszer. SZERÉNY VÁZLATA LEHET ez az írás a több száz éves ipari szervezet helyi és általános történetének, de biztosan beszédesebbé teszi a „Ceglédi évszázadok” című ál- lándó kiállítás azon termének tárgyi és dokumentációs anyagát, amely a ceglédi céhek történetét mutatja be. Máté Bertalan történész — muzeológus (Kossuth Múzeum) (Vége) Mint sötét, óriás esernyő, takarja be az este a vidéket. A hatalmas kukoricatábla mellett egy Claas-dominátor motorja morgolódik. Két férfi járja körül a gépkolosszust, gondosan vizsgálódva. Műszakváltás. A távozó gépkezelő Molnár János, a műszakot Dobozi László kezdi. Szívesen vállalják Felzúg a motor. Tizenkét órás a túra, ennyit dolgoznak most egy szuszra, kerüljön zsákba mielőbb minden tengeriszem. A gép lámpájának fénye élesen pásztázza a sárgásbarna kukoricaszárak seregét. A fénycsóvát a vezető tekintete követi: pihentetőül azt szemléli, hogyan táncolnak benne az apró, szárnyas rovarok. De a legfontosabb, hogy mit tesz a gép. Fárasztó az éjszakai műszak, mindegy az, hogy az ember munkacsarnokban vagy a szabad ég alatt tölti. Nem panaszkodnak, szívesen vállalják. A nappalos mindig meghagyja a jobb területet az éjszakásnak, s ha jó az idő is, nem lesz baj a teljesítménnyel. Hetek óta a kezükre dolgozik az időjárás, nem úgy, mint tavaly, araikor az eső áztatta talajba szinte belefúrta magát a gép. Megyei első öt évvel ezelőtt került az abonyi József Attila Termelő- szövetkezetbe Dobozi László, a gépjavító állomásról. Gépszerelő a foglalkozása, de nyáron és betakarításkor gépre ül. Évek óta részt vesz a tsz-szö- vetség meghirdette betakarítási versenyben, tavaly harmadik volt, most első lett a megyében. — Százhatvanhat vagon gabonát arattam az idén. Nem volt könnyű, ha emlékeznek még a zivataros nyárra. A jó munkaszervezés, a menetkész gépek segítettek. Napi 14—15 órát dolgoztam akkor, hajnali négykor keltem, hogy mire a harmat felszárad, elkészüljek a karbantartással és munkához láthassak. Szeretem a gépem. Nem tudnám eldönteni, melyik a jobb, javítani vagy gépen ülni. Amikor aratnom kell, minden porcikámmal érzem, a kenyerünkről van szó. Megbecsülik Gyerek volt szinte még, de visszaemlékszik arra az időre, amikor a kéz erejét tette próbára a mezőgazdasági munka. Már ismerte az országban elsőként használatba került AC—400-as kombájnokat, fel tudja mérni azok és a mai gépek közti különbséget. — Rendkívül nagy a fejlődés. Magam sem hittem volna néhány évé, hogy égy műszakban 15—16 vagon kukoricát le lehet törni. Ma ez valóság. A táblás rendszerbeni termesztés elősegítette ezt a teljesítményt. Halad a gép az éjszakában. Dobozi László a kukoricacsöveket figyeli, dalt dúdol magában, jól érzi magát a Claas-dominátor ülésén, jól a világban. Elégedett. Keresetére nincsen panasza, érzi, hogy bíznak benne, megbecsülik. Otthon kis családja, gyermeke szunnyad. A jövőre gondol. Ház kellene, meg gépkocsi is. Utazni, sokfelé járni. Versenyeket nyerni, újabb eredményeket elérni. Mindig újabbakat. Gyuráki Ferenc A hetedik helyen Az országos ifjúsági Tízek bajnokságán, a B-kategóriások között, a hetedik helyen végzett az Abonyi Tsz SK fiatal asztaliteniszezője, Steiszkál Éva. Üjszászra kirándultak r~ .. Ki használva a verőfényes, kellemes őszidőt, Űjszászra, a kiserdőbe kirándultak az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskola ötödikesei. Az osztály kerékpáron tette meg az utat. Úttörőéletük szép emléke marad a játékos, szalonnasütéses, vidám erdei együttlét. Gyuráki Ferenc felvétele 1
