Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

1975. OKTOBER 1., SZERDA Biztató, eredményes együttműködés Pest megyei tanácsok és iskolák az irányítás új rendjében Az iskolák — mint köztudomású — az új tanácstörvény végrehajtásának ütemében 1971—1972-ben folyamatosan a helyi tanácsok irányítása alá kerültek. Az irányítás az intéz­mények fenntartására, a bérgazdálkodásra, s az iskolák ve­zetőivel kapcsolatban az úgynevezett munkáltatói jogra vo­natkozott. Nem terjedt ki a pedagógusok szakmai munkájára. A szakmai ellenőrzés és értékelés továbbra is a járás és a megye kezében maradt. Kereken három esztendő óta Pest megye iskolái is az irá­nyításnak ebben az új rendjében dolgoznak. Melyek ennek az időszaknak legfontosabb tapasztalatai? Méltó gazdái tud­tak-e lenni a helyi, községi tanácsok az iskoláknak? Az ere­deti céloknak megfelelően valósult-e meg a változás? Erről beszélgettünk Hargitai Károllyal, a Pest megyei tanács mű­velődésügyi osztályának vezetőjével. Nagyobb hatáskör, nagyobb felelősség — Annak idején a pedagó­gusok egy része bizonyos ag­godalmakkal tekintett a vál­tozásokra. Azt mondták, aá iskolák vezetésében járatlan községi tanácsok nem tudnak majd eligazodni az új felada­tok között. Most, - három év után, mit mondhatunk ezek­ről az aggodalmakról? — Egészében tekintve át a helyzetet, mindenekelőtt azt kell megállapí tarjunk: nem­csak, hogy nem igazolódtak, hanem a helyi tanácsok irá­nyítása jobb eredményekkel járt, mint vártuk. A legtöbb községi tanácsnak korábban is szívügye volt az oktatás, az iskolák munkája, s miután megkapták a nagyobb hatás­kört, felelősségük is erősö­dött. Ennek is köszönhető — méghozzá nem kis mértékben —, hogy az MSZMP KB ok­tatáspolitikai határozatának ugyanekkor kezdődött végre­hajtása Pest megyében köz­ismerten szép eredményekkel járt. Mást ne mondjunk, ek­kor jelentkeztek nálunk azok a társadalmi akciók, amelyek egyebek közt az Egy üzem — egy iskola mozgalom kereté­* ben, az óvodaépítésben or­szágszerte figyelmet keltet­tek. Az a dinamikus fejlődés, amelynek a negyedik ötéves tervben Pest megyében ta­núi lehettünk, természetsze­rűleg az oktatásügyben is ér­vényesült. A helyi tanácsok odaadó, aktív és felelősség- teljes munkája nélkül, az irá­nyítás és gazdálkodás régi rendjében azonban ez a fej­lődés egész egyszerűen el­képzelhetetlen lett volna. A Pest megyei pártbizottság, amikor elemezte az oktatásügy helyzetét, ezért fejezte ki el­ismerését a helyi tanácsok­nak. — Minderről a jövő érde­kében is beszélnünk kell. Az új ötéves terv nagy felada­tainak megoldásához ennek a biztató együttműködésnek az alapjairól kezdhetünk majd hozzá. Akadozó szakmai segítség — A pedagógusok régi ag­godalmai között az is szere­pelt, hogy az iskolák munkája az új rendben a belső tarta­lom erősítése helyett a taná­csi vezetés számára érzékel­hetőbb, feltűnőbb megoldások irányába fordul. Találkoztak-e ilyen jelenségekkel? — Ezek az aggodalmak nemcsak a pedagógusokban éltek. A megyei vezetés is gondolt rájuk. Az a kérdés ugyanis, mit érzékel az* iskola munkájából a helyi tanács, és hogy ez miképpen jelentke­zik az értékelésben, az elis­merésben, a jutalmazásban, a feljebb sorolásban, köny- nyen beláthatóan alapvető jelentőségű. És az. az igaz­ság, hogy ezzel kapcsolatban sokáig találkozhattunk zava­ró jelenségekkel. Méghozzá nem egyszerűen szubjektív okok, nem a helyi tanácsok irányító munkájának hibái miatt. — Amikor a tanácstörvény OKTOBER 2-TOL OKTOBER 8-IG CEGLÉD, Szabadság 2—5: A túsz 6—8: öten, akiket leírtak CEGLÉD, Kamara 2—5: Az öreg 6— 8: A második áldozat GÖDÖLLŐ 2—5: Ereszd el a szakállamat! í—7: Két bal láb az ezredben 8: Vörös sivatag* SZENTENDRE 2—5: Kard és kereszt 6: Vörös sivatag* 7— 8: Halló, itt Iván cár! ABONY 2—5: Özönvíz I. 5— 8: A túsz BUDAÖRS 2— 5: Madárijesztő* 6— 8: Ereszd el a szakállamat! DABAS 3— 5: Kecskeszarv** Első előadáson: 5: Huszárkisasszony 6—8: Tibbs és a szervezet DUNAHARASZTI 2—5: A négy muskétás újabb kalandjai 5—7: Madárijesztő DUNAKESZI, Vörös Csillag 2—5: Sivatagban őserdőben i—n. 5—8: Szerelmem Moszkva •16 éven felülieknek. ■H. ÉRD 2: Régi falak 5—6: Olsen tervez, a banda végez 7—8: Nein zörög a haraszt* FÓT 2— 3: Ruszlán és Ludmilla I­4— 7: özönvíz H. GYAL 2: Betyárok 3— 4: Még néhány perc a béke 5— 6: Egy kis előkelőség KISTARCSA 2—3: Tecumseh 4— 5: Nem zörög a haraszt* 6— 7: Keresztesek I—II. NAGYKATA 2— 3: Hogyan kell egy szamarat etetni 4— 5: örökbefogadás 6—8: Nincs visszatérés PILISVOROSVÁR 3— 4: Bekötött szemmel 5— 8: Piedone a zsaru POMAZ 2—3: öten, akiket leírtak 4— 5: Ne sírj tele szájjal 6— 7: Az utolsó parancs RÁCKEVE 2—5: A keresztapa másik arca 6—7: öten, akiket leírtak SZIGETSZENTMJKLÓS 2—3: Ne sírj tele szájjal 4—5: öten, akiket leírtak 6—7: Az áruló balegyenes ••18 éven felülieknek. végrehajtása nyomán az is­kolák irányítását a helyi ta­nácsok vették át — mint köz­tudomású — a járási taná­csok helyett járási hivata­lok alakultak. Csakhogy e hivatalok művelődésügyi osz­tályain — a kilenc járásból hatan — nagyon meggyengült az általános és gazdasági fel­ügyelet. Holott éppen akkor lett volna rá a legnagyobb szükség. Az új feladatok gondjaival küszködő helyi ta­nácsok az iskolák munkájá­nak irányításában éppen a kezdeti időszakban szorultak volna rá leginkább h járások szakmai segítségére. Ez azon-' ban a felügyelet meggyengü­lése következtében több he­lyen sokáig elmaradt, aka­dozott, nem volt olyan erő­teljes, mint szükséges lett vol­na. A zavaró jelenségeknek ez volt a fő oka. Elsősorban ennek következtében fordult elő többször, hogy szakmai javaslat nélkül emelték a fi­zetéseket, adtak jutalmakat. A járási felügyeletet 1974-re sikerült aztán megerősíte­nünk. — Gyakori volt-e ez a ha­tásköri túllépés? — Az első időkben néhány helyen a járás szakvélemé­nye nélkül akartak igazga­tót alkalmazni, sőt felmen­teni. Ezeket az ügyeket igye­keztünk gyorsan kivizsgálni és rendezni, tekintve, hogy az efféle szabálytalanságok rossz hatása a pedagógusok közér­zetére jóval nagyobb, mint számuk és tényleges jelentő­ségűik indokolná. Végül is egyetlen igazgatót sem ne­veztek ki szabálytalanul. A jutalmazás ' ellentmondásai — Ugyanilyen rendezett a helyzet a jutalmazások körül is? — Sajnos, nem, Sőt az igaz­sághoz az is hozzátartozik, hogy ezeket a gondokat ön­magunk nem tudjuk teljesen megoldani. A bérmaradvá­nyokról van szó. Ezek a pe­dagógusok jutalmazásában igen nagy szerepet játszanak, tekintve, hogy az államilag erre a célra biztosított egy százalék nagyon kevés. Bér­maradványok azonban nem feltétlenül ott képződnek — s ebben van az ellentmondás -i-, ahol a legjobb az isko­lai, a nevelőmunka, hanem ott, ahol éppen úgy alakul­nak a körülmények. Előfor­dulhat hát — és természete­sen elő is fordult —, hogy ott, ahol a pedagógusok gyengéb­ben dolgoztak, több jutalmat kaptak — néha lényegesen többet —, mint ott, ahol az is­kolai munka színvonalasabb volt. Igaz, a megyei művelő­désügyi osztály saját pén-t zéből — hogy az oktatás érde­keit ne érje sérelem —, sok­féle módon igyekezett ezt a helyzetet korrigálni. Ezt azon­ban mi sem tekintjük végső megoldásnak. Általános ren­dezésre van itt szükség. O* L. Kondor Béla-díj A 104. tanévet nyitották meg kedden ünnepélyes külső­ségek között a Képzőművészeti Főiskolán. Somogyi József Kossuth-díjas kiváló művész, a főiskola rektora az elsőéves hallgatók eskütétele után át­adta a Kondor Béla-díjat, plakettet és oklevelet Almási Aladár grafikus hallgatónak, eredményes főiskolai tevé­kenységének jutalmaként. Elismerések a múzeumi hónap aikaimábói Az országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából Szocialista kultúráért és Kivá­ló dolgozó kitüntető jelvényt, valamint miniszteri dicséretet kapott a múzeumok 64 dolgo­zója, akiket Garamvölgyi Jó­zsef kulturális miniszterhe­lyettes köszöntött kedden a minisztériumban tartott ün­nepségen. A minisztérium mú­zeumi főosztályának idei nívó- jutalmait 9 muzeológus kapta meg eredményes, tudományos, gyűjtő, közművelődési és mű­tárgyvédelmi tevékenységéért. Az ünnepségen ismertették az év elején meghirdetett taní­tó múzeum pályázat eredmé­nyét, amelyen 40 muzeológus és pedagógus vett részt, s kö­zülük négyen első, öten má­sodik és heten harmadik díjat nyertek. Nívódíjak Kedden a magyar néphadse­reg központi klubjában Győrfi László ezredes átadta a ma­gyar néphadsereg politikai fő­csoportfőnöksége, illetve a Magyar írók Szövetsége által közösen meghirdetett irodalmi pályázat nívódíjait, külön- díjait. A pályázatot az idén már 11. alkalommal írták ki, olyan művek születésének ösz­tönzésiére, amelyek magas szín­vonalon szólnak a hazafias, honvédelmi név élőmunkáról, haladó, forradalmi hagyomá­nyokról, katonáink mai életé­ről. Az idei pályázatra 24 al­kotás érkezett — a bíráló bi­zottság Berkes Péter és Csák Gyula novelláit, valamint Ga­rat Gábor versciklusát tartot­ta nívódíjra érdemesnek. Kü- löndíjat kapott novelláiért Thiery Árpád és irodalmi ri­portjaiért Iszlai Zoltán. Az igazi testvériség jegyében A zebegényi szabadiskola növendékeinek kiállítása Érsekújváron A zebegényi Szőnyi István Múzeum szabad iskolájára már az első évben érkezett Cseh­szlovákiából néhány képzőmű­vészetet szerető, azt művelő érsekújvári fiatal. Azután minden évben többen jöttek, s ezért is határozta el 3 éve a CSEMADOK érsekújvári szer­vezete mellett működő képző- művészetet kedvelők klubja, hogy felveszi a kapcsolatot a zebegényi Szőnyi István Em­lékmúzeum baráti körével, a szabadisköla vezetőivel. Két évvel ezelőtt az Érsekújvárt Járási Múzeum is felvette a kapcsolatot a Szőnyi Emlék­múzeummal. Az érsekújvári képzőmű­vészetet kedvelők klubjának tehetséges fiatal tagjai minden évben ott vannak a zebegényi szabadiskolán. Idétf már húszán jöttek el, közülük öten a Szőnyi István baráti kör ösztöndíjával. Az érsekújváriak gyakran hívják meg előadás tartására Dániel Kornél festőművészt, a Szőnyi István Emlékmúzeum Igazga­tóját. Ez év márciusában pedig a zebegényi szabadiskola taná­ri karának alkotásait bemuta­tó kiállítás nyílt az Érsekújvá­ri Járási Múzeumban, amely nemcsak a klub tagjainak, ha­nem a város lakóinak is igazi élményt jelentett. Idén augusztus 20-án Szob cm láthattuk az érsékújvári kép­zőművészetet kedvelők klubja alkotóinak munkáit. A tárlat érzékeltette a fejlődést, a ze­begényi iskola hatását, amely kifejezésmódban, technikában, színekben és formákban min- des egyes klubtag munkáján | felfedezhető. Azt, hogy az emberi és al­kotói barátság mennyire erős és sokoldalú az érsekújvári és zebegényi művészek, mu­zeológusok között, szemlélte­tően bizonyította a hétfőn délután az Érsek­újvár! Járási Múzeum ki­állítótermében megnyílt tárlat, melyen ott volt BánfaU vi Jenöné, az MS^MP váci járási Bizottságának titkára és Vörös Károly, áz érsekújvári városi nemzeti bizottság elnö­ke is. Az internacionalizmusról, az igaz barátságról szólt megnyitó beszédében szlovák és magyar nyelven Vida Ist­ván, az Érseki vári Járási Múzeum igazgatója és Balogh György, a CSEMADOK érsek­újvári szervezete mellett mű­ködő képzőművészetet kedve­lők klubjának vezetője. Ünne­pi beszédet Dániel Kornél mondott. A kiállított alkotások hűen érzékeltetik a zebegényi sza­badiskola törekvéseit. A zsúfolt kdáilítóterem, az alkotásokat elmélyülten tanul­mányozó arcok, a közvetlen­ség, az igaz barátság mind­mind bizonyítják, hogy Czu- Tzor Gergely, Jedlik Ányos, Kassák Lajos és Kakán Géza szülővárosában szeretik, értik és akarják érteni a képzőmű­vészetet. Rajki László A múzeumi hónap keretében Hock Ferenc kiállítása tálán tisztasággal. A, duna- bogdányi tájjal rajtol, a lát­vány vízpartot rögzít, Sziget­csúcsot, bányászt, gyerekeket, Ezüstös fák függőleges csipke­lendületét — s eljut nemcsak Vác festői összefoglalásáig, ha­nem az európai mértékig, mely meghatározza általános és sa­játságos teendőit. Látványa azért látomás, mert képi indu­lat kormányozza. Eszményei­ben, eszközeiben szilárd és kö­vetkezetes, minden műve vala­mit befejez és kezdeményez, a képek láncolatában szerves a kapcsolat, olyan színes tűr kör, amelyben önmagunk arc­képén túl megpillanthatjuk korunkat is. Társadalmi és természeti környezetünket a festmények színes vallomásai­val a béke, az öröm „szerkesz­tett” tájának hirdeti a színek áramlásaival és a vonalak el- mélyüilt hálózatával. Művé­szetének forrásait otthono­san birtokolja, s ennek köszön­hető a hatás, hogy tápiószelei tárlatán mi is otthon érezzük magunkat, mert a színes, a még színesebb jövő távlatait sejtjük meg szikrázó tónusai­nak szívderítő, fegyelmezett és értelemmel ellenőrzött áram­lásaiban. Losonci Miklós Hock Ferenc: Vác. Hock Ferenc festményeit a tápiószelei Blaskovicli Mú­zeumban láthatják az érdeklő­dők október 19-ig, hétfő kivé­telével naponta 10—18 óra kö­zött. A tárlatot Dinnyés István rendezte. Hock Ferenc művészete az öröm képi szimfóniája — ő is csak a „derű óráit számolja”, mint a Mozartot hallgató Sza­bó Lőrinc. Ez azonban nem meghátrálás, nem az emberi dráma elkendőzése, hanem a világot beborító szín fokozása jótékony sugárzássá. Mindez hiteles, mert maga is megküz- dött ' a harmóniáért — ezt nyújtja át korának, azt a vá­logatást, melyet önmaga szá­mára is meghódított. Nyári fák ujjonganak fel zöldvörös tűzben; minden festményén fák vendégeskednék, minden fa fészek a madárnak, otthon az embernek. A Duna kék asszonytest, mellei hegyek, és a Nap egészséges tömbje fel­oldja a fák gerendáit. Képei a színek szüntelen átalakulá­sával jelzik, a természet fel­tartóztathatatlan metamorfó­zisát, mely állandó folya­mat; a lét fő törvénye. Fes­tészete ezt tükrözi, az emberi harmóniát szolgálja. Szemnek, szívnek, értelemnek nyújtja át festői felismeréseit, amely egyszerre vizuális és bölcse­leti tartalmú. Egészséges csil­lagot épít művészete sallang­APAJPUSZTA Pedagóguslakások az állami gazdaságban Megnyílt 1V. Kokorin festőművész kiállítása A. V. Kokorint, a Szovjet­unió Képzőművészeti Akadé­miájának levelező tagját kö­szöntötték kedden a Budapesti Történeti Múzeumban, az élet­művét bemutató tárlat meg­nyitóján. Dr. Horváth Miklós, a Budapesti Történeti Múze­um főigazgatója és V. L. Mu- szatov, a Szovjetunió nagykö­vetségének tanácsosa méltatta a szovjet festőművész több év­tizedes alkotó tevékenységét,« műveit, amelyek közül több Magyarországon született. A. V. Kokorin barátsága je­leként a múzeumnak ajándé­kozta a Budapesten 1945-ben készített műveit. A Tájak, emberek, ahogy q festőművész látja című kiállí­tást október végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Apajpuszta, a Kiskunsági Állami Gazdaság központja már évek óta község nagysá­gúvá fejlődött. Államigazga- tásilag Dömsödhöz tartozik és a nagyközségi tanács szí­vén viseli a népes külterület sorsát is. Két pedagóguslakás építése szerepel idei tervé­ben. Néhány hete megkezd­ték az építkezést, miután a megyei tanács 300 ezer forin­tos támogatással lehetővé tette, hogy be is fejezhessék. A kivitelező, a nagyközségi tanács építőbrigádja vállalta, hogy a két, minden kényelem­mel és fürdőszobával épülő házat október 15-én már át is adja. A munkálatok jól haladnak, minden remény megvan rá, hogy a határidőt a brigád betartja, a szakiparosok pe­dig december közepéig vég­zik el munkájukat. így az­után az apaji iskola két pe­dagógusa még karácsony elölt beköltözhet otthonába. Az építési költségekhez ter­mészetesen a nagyközségi ta­nács és az állami gazdaság is hozzájárul pénzzel, építő­anyaggal, fuvarral. Miután társadalmi munkában sin­csen hiány, a költségek teljes egészében biztosítottak. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom